1896/1897. tanév

A Kecskeméti Államilag Segélyezett Városi Zeneiskola III-ik értesítője az 1896-97-ik tanévről (1)

A zeneiskola alapításakor hároméves próbaidőt határoztak meg, melynek végén döntenek a folytatásról. Ez 1897-ben letelt, így Szent-Gály Gyula is számot vetett az első három évről az iskola évkönyvében. Megemlítette az első év magas tandíját, a helyiség, a felszerelés és a kis létszámú tanerő problémáját, ugyanakkor részletesen írt a dilettáns szülői hozzáállásról is: „akadnak még most is szülők, akik csak azért nem adták föl gyermekeiket a zeneiskolába, mert nézetük szerint teljesen fölösleges az a »kínzás«, amit a zeneiskolában az elmélet tanításával véghez visznek, mig más szülők kifogása az volt, hogy a tananyag elvégzése hosszú időbe kerül, holott elég lenne a zenetanulásra 4-5 év, mikor úgy sem akarnak gyermekeikből művészeket nevelni, hanem megelégszenek (sic!) azzal, ha egy-két nótát el tud játszani. Akadt olyan szülő is, aki csak oly föltétel alatt akarta gyermekét beadni a zeneiskolába, ha egy év múlva „nótát” (!) tud játszani.” (2) Pozitív változást hozott a intézmény életébe, a tandíj 50-ről 30 forintra történő leszállítása, a tanterem-szám növekedése, a cimbalom tanszak beindítása, valamint harmadik tanár – Veress Klára – alkalmazása, a két házi és egy nyilvános hangversennyel pedig a közönség bizalmát is sikerült megnyerni.

Az első három tanév statisztikai adatai a növendékek számáról (3)

Az iskola felügyelő bizottsága „a növendékek létszámának fokozatos emelkedéséből (pedig) azt is bebizonyitottnak látván, hogy az iskola közszükséget pótol” (4), ezért célul tűzték ki a tandíjak csökkentését és a tanárok számának növelését, melyhez 1897. január 12-én 1000 forint államsegélyt kaptak.

Az 1896/1897-es tanév I. és II. félévének órarendje (5)

Elvárásként fogalmazódott meg az is, hogy az iskola „tantervében, a magasabb művészeti tanulmányokra előkészítés szempontjából az orsz. m. kir. zeneakadémia tanítási rendszeréhez alkalmazkodjék.” (6) Ezt Szent-Gály Gyula úgy tartotta kivitelezhetőnek, ha a képzés 10 évét 9-re csökkentik és úgy osztják fel, hogy az 1-3. év alsó fokú (ez megfelel az akadémia 3 évi gyakorló iskolai tanfolyamának), a 4-9. év pedig közép zeneiskola (ebből az első 4 év megfelel az akadémia 4 évi előkészítő tanfolyamának, 8-9. év pedig az előadás gyakorlásra, ill. zenei ismeretek bővítésére: zenetörténet, összhangzattan, formatan, stb. szolgál). Az igazgató javaslatot tett magánének és zenetörténet tanszak indítására is.

A közgyűlés határozott: 1. a zeneiskola véglegesítéséről; 2. a tananyag 9 évfolyamra osztásáról (3 év alsófokú vagy elemi, 6 év pedig a középfokú); 3. az iskola címének meghagyásáról („Kecskeméti városi zeneiskola”); 4. új tanár felvételéről a hegedű tanszakra a 1897/98. tanévtől (évi 800 forint törzsfizetés és 200 forint lakbér); 4. az 1897/98-as tanévtől – elegendő jelentkező esetén – óradíjas tanárral magánének tanszak beindításáról; valamint 5. az évi tandíj leszállításáról (alsófokon és cimbalom tanszakon 25 forint, középfokon és magánének tanszakon 40 forint, a karének pedig ingyenes). A tantestület új – immáron negyedik – tagja, Kovács Antal „rendkívüli tanár, kegyes tanitórendi áldozópap és tanár, az orsz. tanáregyesület rendes, a helybeli »Katona József kör«-nak választmányi tagja. Tanította a zenetörténetet a II-ik félévtől kezdve heti 2 órában. Az iskolánál 1/2 év óta tanít.” (7)

A zeneiskola költözésének hírül adása a helyi sajtóban (8)

„A Városi Zeneiskola – mint értesülünk – még folyó iskolai évben új helyiségbe költözik. Ugyanis a czélszerűtlen és szűk Adler-házat odahagyva, az ezredesi laktanyában üresen maradt nagy termeket rendezik be a zeneiskola czéljaira s már ápril hóban azt el is foglalja. Az Adler-féle házban pedig a leszámítolóbank foglalja el az egész épületet” – olvasható a Kecskeméti Lapok, 1897. március 28-i számában. (8) Az akkor még egyemeletes, Tatai tér 2. szám alatti Óbester-ház vagy Ezredesi-lak – melybe a zeneiskola 1897 áprilisában költözött – a mai Katona József tér 8. szám alatti épület Csongrádi u. felőli részén – Joós Ferenc írása szerint kb. a 14. ablakig – helyezkedett el. (Ez a volt Megyeháza épülete.)

Forrás:

  1. Szent-Gály Gyula (szerk.): A Kecskeméti Államilag Segélyezett Városi Zeneiskola III-ik értesítője az 1896-97-ik tanévről, Kecskeméten : Sziládi László Könyvnyomdája, 1897., p.1.
  2. Uo., p. 5.
  3. Uo., p. 41.
  4. Uo., p. 7.
  5. Uo., p. 20-21.
  6. Uo., p. 8.
  7. Uo., p. 34.
  8. Kecskeméti Lapok, XXX. évf., 13. sz., 1897.03.28., p. 4.
  9. Entz Géza, Genthon István, Szappanos Jenő: Kecskemét, Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1961., p. 64. (33. kép)
  10. Garzó József (szerk.): Emlékkönyv Hornyik János halálának félszázados évfordulója alkalmából, Kecskemét : Első Kecskeméti Hírlapkiadó-és Nyomda Rt., 1935., p. 111.
  11. Szent-Gály, i.m., p. 42-43.
  12. Uo., p. 43-44.
  13. Uo., p. 44-45.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Betű átméretezése
Kontraszt