1897/1898. tanév

A Kecskeméti Államilag Segélyezett Városi Zeneiskola IV-ik értesítője az 1897-98-ik tanévről (1)

Szent-Gály Gyula az 1897-98. tanév értesítőjében felhívja az olvasó figyelmét, hogy nincs a városnak állandó zenekara, holott, mint írja „nemcsak zenei életünk, hanem az általános zenei ízlés, sőt a magyar műzene fejlődése érdekében is égető szükségünk van. […] mig zenekarral nem rendelkezünk, […] (addig) a zeneirodalomnak legnagyobb része ismeretlen marad” (2) És idézi dr. Harrach József zeneírót is, aki arról ír, hogy a magyar társadalom nagy része a cigányok által játszott népzenét részesíti előnyben a klasszikus zenével szemben, és „azt tartja valóban magyarnak, a mit a czigány elrontott. Mennyi ízléstelenség, mennyi czikornya, minő együgyü harmonizálás, minő elcsűrt-csavart rhytmizálás nyilvánul ebben a magyar-czigány népzenében!” (3) Ezért is lenne nagyon fontos állandó zenekart létrehozni, hogy a zenei ízlés pozitív irányba változzon.  Szent-Gály szerint min. 17 fős zenekarra van szükség (1 zenekar-vezető, 2 első hegedűs, 1 második hegedűs, 1 brácsa, 1 gordonka, 1 nagybőgő, 1 fuvola, 2 klarinét, 1 fagott, 2 kürt, 2 trombita, 1 harsona és 1 ütőhangszeres művész), és mivel 250-300 fős iskolánál is csupán 12 tanár dolgozik, elképzelhetetlen, hogy a tantestület adja az együttes tagjait, ráadásul a legtöbb növendék zongorázni tanul, a zongoratanárok pedig nem nagyon alkalmazhatók a zenekarban. Nem beszélve arról, hogy a tanárok az iskolai munkával is kellőképpen leterheltek. És bár azt írja Szent-Gály, hogy úgy kell a zenekart szervezni, hogy tagjait illetően „a zeneiskolától teljesen független legyen”, mégis később úgy folytatja: „Ez a zenekar művészi és adminisztrativ ügyeiben a zeneiskola fönnhatósága alatt állana. Ez esetben a zeneiskolával kapcsolatban létesíthető lenne egy filharmóniai-társaság is, mely évenként legalább 2 nagyobb szabású zenekari hangversenyt rendezne, melyben részt vehetnének az iskola jobb növendékei és a karénekesek is.” (4) Az iskolaigazgató a zenekar fönntartási költségét évi 10 ezer forintra számolta ki, melyet az egyház, a színház, valamint a belépődíjak fedeznének.

Vonósnégyes társaság 1898-ban: Koller Ferenc, Szent-Gály Gyula, Bordeaux Géza, Horváth György (5)

Az 1897/98-as tanévben majdnem kétszer annyian iratkoztak be a zeneiskolába, mint az előző évben (a növendékek száma 62-ről 105-re emelkedett). A megnövekedett tanulói létszám sajnos nem hozott változást a tanárok számában, így a kötelező óraszámok mellett még 16 órát kellett szétosztani. A következő tanévtől új cimbalomtanárra van szükség. Pozitív változást hozott az intézmény életében a tanárokból álló állandó vonósnégyes megalakulása.

„A zeneiskola, a zongora-, hegedű-, czimbalom-, magánénektanszakokat és a karének-tanfolyamot öleli fel. A zongora- és hegedű-tanszak két tanfolyamra oszlik, u. m .: 4 éves alsó- és 6 éves középfokú tanfolyamra. A magánének-tanszak 3, a czimbalom-tanszak 5 és a karének-tanfolyam 3 éves tanfolyamból áll.” (8) Új tanárként Koller Ferencz, illetve a tanév közben – részben Bordeaux Géza szembetegsége miatt, részben a tanerő-hiány miatt – Bordeaux Gézáné csatlakozott az iskola tantestületéhez.

A Kecskemét c. hetilap tudósítása a Kecskeméti Dalárda hangversenyéről (9)

1898. június 25-én a Kecskeméti Dalárda hangversenyén, melynek bevételét az Aradi Dalünnepélyen való részvétel költségeire szánták, a zeneiskola tanárai is felléptek.
“Műsor.
1. Nyitány. Hunyady László dalműből. Előadja a Műkedvelők Zenekara.
2. Rab asszony. Kiss J.-tól. Szavalja Joó Gyula úr.
3. Dicsőség, szabadság. Lányi Ernőtől. Az aradi országos dalünnepélyre felvett össz- darab. Előadja a Dalárda.
4. a) Le Méuetrier. Wieniavskytől;
b) Csárda-jelenetek. Hubay J.-től. Hegedűn előadja Koller Ferencz ur, zongorán kiséri Veress Klára úrhölgy.
5. a) Az erdei áhitat. Abt Ferencztől;
b) Románcz. Részlet a Czigány báróból. Strausztól. Előadja Dékány Mariska úrhölgy, zongorán kiséri Szent-Gály Gyula úr.
6. Houfi dal. Huber K.-tól. Az aradi országos dalünnepélyre felvett összdarab. Előadja a Dalárda.
7. Vis-á-vis. Monolog. Sebők Zs.-tól. Előadja Parragh Ottilia úrhölgy.
8. a) Magyar hallgató. Palotássytól;
b) Jókay- indúló. Itj. Baktai M.-tól. Előadja a Műkedvelők Zenekara.” (9)

Forrás:

  1. Szent-Gály Gyula (szerk.): A Kecskeméti Államilag Segélyezett Városi Zeneiskola IV-ik értesítője az 1897-98-ik tanévről / szerk. Szent-Gály Gyula. – 1897/98. – Kecskeméten : Tóth László ny., 1898., p.1.
  2. Uo., p. 3.
  3. Uo., p. 5.
  4. Uo., p. 8.
  5. Székelyné Kőrösi Ilona: A Fanto Fotó Kecskeméten : egy fényképész dinasztia emlékére, Kecskemét : [Szerző], 2014., p. 45. (5. kép)
  6. Szent-Gály, i.m., p. 18-19.
  7. Uo., p. 20-21.
  8. Uo., p. 16.
  9. Kecskemét, XXVI. évf. 25. sz. 1898.06.19. p. 2.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Font Resize
Contrast