1848. március 15. és a követő események Kecskeméten

Virtuális kiállításunk megemlékezés az 1848-as kecskeméti eseményekre.
Összeállításunk válogatás a korabeli dokumentumokból, forrásokból; az eseményeket feldolgozó szakirodalomból és – a kultusz részeként – a forradalom évfordulóin megjelent újságcikkekből.

1848-ban a pesti forradalom híre hamar eljutott Kecskemétre is. A nemzetőrség szervezését már március 17-én megkezdték a városban. Alig tíz nap alatt 900 helyi polgár jelentkezett az újonnan felállított őrseregbe. Ők március 26-án tettek esküt.

KECSKEMÉT, 1848. március [19.]
HORNYIK JÁNOS JEGYZETEI A KECSKEMÉTI MÁRCIUSI ESEMÉNYEKRŐL
Mártius 16-án reggel idején kimentem Szentkirályba, este beszély.
Mártius 17-én dél után hazajöttem, bemenvén a Városba, távolról a Város háza előtt a Nemzeti zászló feltűzését bámulva látom, népgyülekezet, oda érve, a jelenvoltaknak Horvát Pál olvassa Petőfi dalát, és ütött az óra — a falra szegezve látom a Magyar Nemzet kivánatait 12 pontban — Horvát Pál végezve olvasását, Kiss Miklós szolgabíró, ki azalatt oda ért, szólott a nem igen nagy számú néphez, azután Nagy Lajos főbíró, ki szinte azalatt lejött a tanácsteremből, buzditólag és felvilágositólag — azután több előkelők és értelmesbek a tanácsterembe érkezvén, felszóllitás rendeltetett a Casinói egyletekhez — később a belső csendőrködés végett három iv nyittatott ideiglenes Nemzetőrségi aláírásra, aláírták magukat — oskolai ifjúság 3 zászló alatti menet közben énekli Petőfi dalát — ekkor hallottam bámulva a Pesten történteket, mellyek 16-án este felé Kecskemétre jutottak, mai nap reggel a Tanács és Vál. Község elébe terjesztetvén, a Jegyzőkönyv szerént nyilvános ülés tartás rendeltetett — a 12 pont elfogadtatott, Nemzeti zászló készíttetett — Kokárdát magam is feltűztem — Mártius 18. Nyilvános közös gyűlés — a proclamatio, és tegnapi Jegyzőkönyv hitelesítése — én bízattam meg a nyomtatásnak 3 ezer példánybani elkészíttetésére — Mártius 19. Tizedgyűlésekben a proclamatio a lakosság részéről nagy lelkesedéssel fogadtatik, mellette a 12 pont magyaráztatván, dél után az ifjúság zászlók alatt Petőfi dalát énekelve, nagy néptömeg kíséretébe ünnepélyes meneteket tart — B-KML IV. 1604. I. 23. (Iványosi-Szabó Tibor, 1988.)


1848. április 9. 1848. május 26.1848. június 15. 1848. június 23.
Egyházi beszéd, mellyet Magyarhon
szerencsés átalakúlása emlékére
tartatott hálaünnepély alkalmával … mondott
Mihó László ref. segéd-lelkész
HirdetményHirdetmény Kossuth Lajos levele
Kecskemét városi első kerület választóihoz

1848. július 16.

Mészáros Lázár honvédelmi miniszter felhívására Kecskemét 650 fős csapatot – 595 gyalogost és 55 lovast állított ki. A város polgárságának minden rétege képviseltette magát. Birtokosok, városi tisztviselők, iparosok és diákok egyaránt hadbavonultak a haza védelmére. A Pest megyei nemzetőrök gyülekező helyét Kiskőrös mellett jelölték ki. Ide vonult a kecskeméti csapat is a kecskeméti asszonyok által készített zászlók alatt. E zászlók felavatására és a nemzetőrök búcsúztatására 1848. július 16-án került sor. Az ünnepségen Hoffmann János plébános mondott beszédet.

Egyházi beszéd, mellyet a Kecskeméti Nemzeti Őrség hadi-zászlóinak felszentelése alkalmakor mondott…Kecskeméten, július hó 16-dikán 1848



1948 szeptemberétől a súlyosbodó hadi helyzet újabb csapatok felállítását tette szükségessé. Ennek érdekében indult toborzókörútra Kossuth Lajos. Ceglédi és nagykőrösi látogatása után, 1848. szeptember 25-én városunkban is nagy hatású beszédet mondott. Ennek hatására Kecskemétről és környékéről sokan esküt tettek és már másnap csatlakoztak az Ozora felé induló csapatokhoz.

Baldacci Manó bárónak, a Nemzetőrségi Haditanács elnökének 1848. július 10-i, a nemzetőrzászlókra vonatkozó rendelete előírta, hogy a nemzetőrzászló fehér selyemből készül, a gyalogságnál 126×179 cm méretben. A zászló három szabad oldalán 15 cm szélességben a szegély az szerint, nemzetiszínű háromszögű darabokra osztva körül festett legyen. A zászló jobb oldalán (előlapján), a magyar, bal oldalán (hátlapján) a megyei címer aránylagos nagysága festve. (Mező,2008.)

Kecskeméti Nemzeti Őrsereg zászlója

Gömöri Frigyes nemzetőr hadnagy leveleiben pontosan tájékoztatta Kecskemét város tanácsát a hadi eseményekről. Tőle tudjuk, hogy a 2. pesti zászlóalj kecskeméti százada nem a szabvány nemzetőr vagy honvédzászlót használt, hanem nemzetiszínűt. (Kozicz,1996)

Ajánlott szakirodalom:

GÖNCZI Gergő: A kecskeméti nemzetőrség megszervezése 1848 tavaszán
In: Múltbanéző 16.

HAJAGOS Illés: A magyar szabadságharcz és Kecskemét. In: Emlékkönyv. A kecskeméti Honvéd-Emléktábla leleplezése alkalmára.
Szerk.: ifj. Bagi László. Kecskeméten, nyomatott Tóth Lászlónál. 1892. p. 5–102.

HERMANN Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. Gáspár András honvédtábornok (Kecskemét, 2005)

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: Kecskemét 1848/49-ben. Kecskeméti Füzetek 1. Kecskemét, 1990.

Kecskemét története 1849-ig. Kecskemét monográfiája I. Szerk.: Bárth János. Kecskemét, 2002. p. 229–707.

A március 15-i események után rövidesen hazatért szülővárosába és az elsők között jelentkezett nemzetőri szolgálatra. 1848 májusában az összeírt és 12 századba beosztott kecskeméti nemzetőrök tisztjei között találjuk: Muraközy János az V. század kapitánya. Az 1848. július 17-én Kecskemétről délvidéki szolgálatra induló 55 lovas és 595 gyalogos nemzetőr névsorában ez utóbbiak között, 346. sorszám alatt olvasható Muraközi János, ügyvéd, főhadnagy neve. (Kecskemét is kiállítja… p. 181-182.)

Szenttamástól világosig

SZÉKELYNÉ KŐRÖSI Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban I. Szenttamástól világosig (Kecskemét, 1998)

SZÉKELYNÉ KŐRÖSI Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Kecskemét is kiállítja… (Kecskemét, 2002)

SZÉKELYNÉ KŐRÖSI Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban III. Tizenkét hónap. Dékány Rafael a 25. honvéd zászlóaljról (Kecskemét, 2004)

PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Kecskemét két képviselője az 1848-1849. évi országgyűlésen
In: Bács-Kiskun megye múltjából 18. Kecskemét, 2003. p. 117-138.

PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Betyárok Kecskemét környékén az 1848/49. évi szabadságharc után
In: Bács-Kiskun megye múltjából 20. Kecskemét, 2005. p. 277-300.

TRIZNYA Arnold: Mihó László – Egy elfeledett református lelkész szolgálata 1848–49-ben
In: Múltbanéző 14.

További ajánlott kötetek:

A szabadságharc kultusza Kecskeméten

1848-49 emléktábla, Kecskemét
A Nagytemplom külső falán, a bejárat mellett található az 1848/49-es szabadságharcban elesett honvédek emléktáblája. A fehér márványtáblán a koronás címer oldalához támaszkodó két női alak kezében egy-egy kardot és pajzsot tart. A 3×3 méteres reliefet Pataky Imre kecskeméti rajztanár tervezte, és a budapesti Gerenday cég műhelyében készült 1892-ben. A szükséges pénz a kecskeméti polgárok adakozásából gyűlt össze néhány hónap alatt. (Forrás: Szórád Péter)

Emlékkönyv a kecskeméti honvéd-emléktábla leleplezése alkalmára

Kecskeméti Lapok címlapja 1948. március 17-én

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Font Resize
Contrast