Bács-Kiskun megyei olimpiatörténet

Pósta Sándor

A PÁRIZSI OLIMPIA ARANYÉRMESE – 1924

Pósta Sándor
Pósta Sándor

Kard- és tőrvívó. 1888. szeptember 25-én született Pándon. 1899-től 1906-ig a bajai III. Béla cisztercita gimnázium tanulója. Tornázik, atletizál, teniszezik, korcsolyázik. A vívás alapfogásaira két hathetes szünidei kurzuson Italo Santelli tanítja. 1909-ben szerepel először nyilvánosság előtt a Pozsonyi Vívó Egylet kardversenyén, ahol ötödik lesz. A MAFC tagjaként 1922-ben és 1924-ben magyar egyéni kardbajnokságot nyer. Az 1924-es párizsi olimpián egyéni kardvívásban arany-, csapatban ezüst-, míg tőrcsapatban bronzérmet szerez.1911-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen avatják doktorrá. Fogász, száj- és arcplasztikai sebész. 1912-ben egyetemi klinikai tanársegéd. 1914-től 1918-ig frontszolgálatot teljesít. Trianon után Magyarországra települ. Súlyos háborús sérüléséből tornával, úszással, labdarúgással épül fel. 1925-ben Budapest Székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagjává (fővárosi képviselő) választják. A Dolgozó Polgárok Pártjának tagja. 1927-ben az Országos Társadalombiztosító Intézet főorvosa, 1942-ben osztályvezető orvosa. Sportújságírással és sportkarikatúra-rajzolással is foglalkozik. 1952. november 4-én hunyt el Budapesten.

További részletek >>

Törös Olga

A BERLINI OLIMPIA BRONZÉRMESE – 1936

Törös Olga
Törös Olga

Tornász. Debrecenben született, 1914. augusztus 4-én. A középiskolát Debrecenben végezte. Tanítóképzői diplomát az egykori kecskeméti  tanítóképzőben szerzett. Sportolni a Debreceni Torna Egylet tagjaként kezdett. Az 1936-os berlini olimpián a magyar tornász-válogatott tagjaként szerzett bronzérmet. 1936 és 1939 között elvégezte a budapesti Testnevelési Főiskola testnevelő tanári szakát. 1939-től a kecskeméti Református Nőnevelő Intézet tanára volt. 1959-től a Kecskeméti Óvónőképző tanáraként dolgozott. Munkásságához kötődik a Kunosnéval közösen kidolgozott óvodai testnevelési módszertan, mely napjaink gyakorlatában is alapvetőnek számít.
Elismerései:
2011: Magyar Olimpiai Bizottság Nők a Sportban Bizottságának Életműdíja
2011-ben róla nevezték el a Kecskeméti Főiskola GAMF Karának sportcsarnokát.

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Bóbis Gyula

A LONDONI OLIMPIA ARANYÉRMESE – 1948

Bóbis Gyula
Bóbis Gyula

Szabad- és kötöttfogású birkózó. 1909. október 7-én született Kecskeméten. Tízéves korában kezd sportolni a Kecskeméti TE labdarúgójaként, mellette atletizál és úszik. A bátyja hatására kötelezi el magát a birkózás mellett. Előd József – a vasutasok birkózó szakosztályának alapítója – hívja Budapestre. Nevelőedzője Keresztes Lajos a VI. kerületi levente birkózóknál. 1934-től a MAC, majd 1945-től 1951-ig a BVSC (Budapesti Lokomotív SE) nehézsúlyú versenyzője. 16 év alatt félnehéz- majd nehézsúlyban összesen 23 egyéni és öt csapatbajnoki címet szerez. 1935 és 1951 között ötven alkalommal szerepel a válogatottban. Az 1937-es müncheni Európa-bajnokságon szabadfogásban, majd 1939-ben az oslói Európa-bajnokságon kötöttfogásban végez a harmadik helyen. Az 1948-as londoni olimpia szabadfogású bajnoka. Az 1950-es stockholmi világbajnokságon kötöttfogásban ezüstérmet szerez. 1951-ben edzés közben súlyos szemsérülést szenved és emiatt visszavonul.
A Kecskeméti Református Gimnázium, majd a helyi kereskedelmi iskola tanulója. MÁV-alkalmazott, a ferencvárosi szertár munkatársa, vasutas felügyelő. 1972. január 24-én hunyt el Budapesten.

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Fekete József

A LONDONI OLIMPIA BRONZÉRMESE – 1948

Tornászcsapat, Fekete József balról a negyedik
Tornászcsapat, Fekete József balról a negyedik

Tornász, edző. 1923. február 27-én született Kecskeméten. A Kecskeméti TE tornásza 1940-től 1944-ig. 1944-től a Posta Sport Egyesület, 1951-től 1956-ig a Budapesti Honvéd versenyzője. 1947-től 1956-ig hét alkalommal nyer országos csapatbajnokságot. 1946 és 1954 között tizennégyszeres magyar válogatott. 1948-ban a londoni olimpián 3., 1952-ben a helsinki olimpián 6. helyezést ért el. Esztergályos. Visszavonulása után edzőként tevékenykedik. 1987. augusztus 4-én hunyt el Budapesten.

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Albert Flórián

A RÓMAI OLIMPIA BRONZÉRMESE – 1960

Albert Flórián
Albert Flórián

Labdarúgó, az aranycsapat utáni időszak legeredményesebb futballistája. 1941. szeptember 15-én született Hercegszántón. 1952-ben figyelnek fel tehetségére, a Budapesti Kinizsi, majd az FTC játékosa lesz. 1958 és 1974 között 351 bajnoki mérkőzésen 256 gólt szerzett. 1959-től lett válogatott, 75 válogatott mérkőzésén 31 gólt rúgott. 1967-ben elnyeri a legjobb európai labdarúgónak járó Aranylabdát. Többször szerepelt a világválogatottban és az Európa-válogatottban is. A Ferencvárosi Torna Clubbal négyszeres magyar bajnok, 1965-ben a csapat Vásárvárosok Kupát is nyert. Az 1960-as olimpián a bronzérmes csapat tagja. Legjobb világbajnoki szereplése az 1962-es chilei ötödik hely. Európa-bajnokságon 1964-ben Spanyolországban lett bronzérmes. Érettségi után újságíróként is dolgozott a Magyar Távirati Irodában. 1974-ben edzői, 1988-ban labdarúgó szakedzői képesítést szerzett. Az FTC-ben edző, technikai vezető, utánpótlásszakág-vezető, szakosztályigazgató és elnökként is tevékenykedett. 2001-ben tiszteletbeli elnöknek kérték fel. 2004-ben választották meg a Nemzet Sportolójának. 2007-ben az Üllői úti stadion az ő nevét vette fel. 2011. október 31-én, hetvenévesen, szívinfarktusban hunyt el.

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Polyák Imre

A TOKIÓI OLIMPIA ARANYÉRMESE – 1964

A HELSINKI, MELBOURNEI, RÓMAI OLIMPIA EZÜSTÉRMESE – 1952, 1956, 1960

Polyák Imre
Polyák Imre

Kötöttfogású birkózó. 1932. április 16-án született Kecskeméten. 1950-től 1964-ig a Budapesti Dózsa, illetve az Újpesti Dózsa versenyzője. 1964-ben olimpiai bajnok Tokióban, háromszoros olimpiai második helyezett (1952, 1956, 1960) pehelysúlyban. Háromszoros világbajnok (1955, 1958, 1962). 1951 és 1964 között a magyar válogatott tagja. Budapesten rendőrként dolgozik 18 éven át, közben a Testnevelési Főiskolán szakedzői oklevelet szerez (1971).1965-től az Újpesti Dózsa edzője, majd a birkózószakosztály vezetője. Az Év sportolója (1958, 1962), a Halhatatlanok Klubjának tagja (1996), az évszázad magyar birkózója (1999), az évszázad 2. legjobb birkózója (FILA, 2000), a Birkózó Hírességek Csarnoka alapító tagja (2003), a nemzet sportolója (2004).

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Dunai Antal

A MEXIKÓI OLIMPIA ARANYÉRMESE – 1968

A MÜNCHENI OLIMPIA EZÜSTÉRMESE – 1972

Dunai Antal
Dunai Antal

Labdarúgó.  1943. március 21-én született Garán.  Anyanyelve horvát, Dujmov Antalként anyakönyvezték.  Baján végezte iskoláit, itt kezdett el focizni a Bajai Bácska Posztó csapatában. 1961-ben Pécsre került a Pécsi Dózsához, 1965-1977 között az Újpesti Dózsa játékosa lett. 1961 és 1976 között 326 bajnoki mérkőzésen 202 gólt szerzett.  31 felnőtt válogatott mérkőzésén kilenc gólt lőtt. 1967-ben európai ezüstcipős, 1968-ban bronzcipős. Az Újpesti Dózsával hétszeres bajnok lett (1969-1975). Háromszor érdemelte ki a magyar gólkirályi címet. Az olimpiákon kívül még a belgiumi Európa-bajnoki  negyedik helyezett csapat tagjaként ért el szép eredményt. 1976-ban labdarúgó szakedzői képesítést szerzett. Az Újpesti Dózsában lett az utánpótlásszakág-vezetője, majd több spanyol klubnál is edzősködött. 1991-ben tért vissza Magyarországra, több helyen is volt vezetőedző, az utánpótlás-válogatottnál szövetségi edző. A sportminisztériumban tanácsadóként, az olimpiai válogatott mellet vezetőként is dolgozott. 2001-ben nyugdíjba vonult, 2006-tól az MLSZ alelnöke.

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Páncsics Miklós

A MEXIKÓI OLIMPIA ARANYÉRMESE – 1968

A MÜNCHENI OLIMPIA EZÜSTÉRMESE – 1972

Páncsics Miklós
Páncsics Miklós

Labdarúgó. 1944. február 4-én született Garán. Édesapja és testvérei is fociztak. 1960-ban került Budapestre az FTC-be. 1963-tól játszott az első osztályban. 1974-től a Budapesti Honvéd játékosa, pályafutását az Építők csapatában fejezte be. Az FTC-ben 211, a Honvédban 25 bajnoki mérkőzésen szerepelt, hátvédként egy gólt rúgott. 37 válogatott mérkőzésen szintén egy gólt rúgott. Háromszor nyert országos bajnokságot, 1968-ban ezüstérmes a Vásárvárosok Kupájában. Az olimpiai érmeken túl a negyedik a hely a legjobb eredménye a belgiumi Európa-bajnokságon. 1976-ban jogászdoktor végzettséget szerez. Volt főtitkár az MLSZ-ben, menedzserigazgató az FTC-nél. 2000-től szívpanaszai miatt leszázalékolták, 2007. augusztus 7-én halt meg Budapesten.

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Földi Imre

A MÜNCHENI OLIMPIA ARANYÉRMESE – 1972

A TOKIÓI, MEXIKÓI OLIMPIA EZÜSTÉRMESE – 1964, 1968

Földi Imre
Földi Imre

Súlyemelő. 1938. május 8-án született Kecskeméten.
1955-től 1978-ig rövid pécsi megszakítással a Tatabányai Bányász versenyzője. Nevelőedzője Gere Sándor.Tizennégyszeres magyar bajnok. 1959 és 1977 között tagja a válogatott keretnek. Légsúlyban versenyez. Az 1959-es varsói világ és Európa-bajnokságon harmadik. Az 1960-as római olimpián hatodik. Az 1961-es bécsi világ és Európa-bajnokságon ezüstérmes. 1962-ben Budapesten Európa-bajnok és világbajnoki második. 1963-ban Stockholmban pehelysúlyban Európa-bajnok és világbajnoki bronzérmes. Az 1964-es moszkvai Európa-bajnokságon pehelysúlyban harmadik helyezett, a tokiói olimpián és világbajnokságon ismét légsúlyban ezüstérmes. 1965-ben Teheránban világbajnok, Szófiában Európa Európa-bajnoki ezüstérmes. Az 1966-os berlini világ és Európa-bajnokságon második. Az 1968-as mexikói olimpián és világbajnokságon második, Leningrádban Európa-bajnok. 1969-ben Varsóban világ és Európa-bajnok. 1970-ben a columbusi világbajnokságon második, Szombathelyen Európa-bajnok. Az 1971-es limai világbajnokságon negyedik, Szófiában Európa-bajnok. Az 1972-es müncheni olimpia bajnoka. Az 1973-as havannai világbajnokságon és a madridi Európa-bajnokságon negyedik. Az 1974-es veronai Európa-bajnokságon  negyedik helyezett. Az 1976-os montreáli olimpián és világbajnokságon ötödik.
1955-től Tatán vájártanuló. 1958-ban lakatosként szakvizsgázik, majd a Tatabányai Szénbányák lakatosa. 1976-ban a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetében középfokú edzői oklevelet szerez. A Tatabányai Bányász edzője. 1987-ben indul a Puerto Ricó-i öregfiúk-világbajnokságon. . Súlyos sérülést szenved, 1988-ban leszázalékolják. 1998-ban Magyar Örökség díjat kap, 2007-től a Nemzet Sportolója.

További részletek >>

Réczi László

A MONTREÁLI OLIMPIA BRONZÉRMESE – 1976

Réczi László
Réczi László

Kötöttfogású birkózó. 1947. július 14-én született Kiskunfélegyházán. Édesapja lakatos. 1962-től 1980-ig a Kiskunfélegyházi Vasas Versenyzője.
Nevelőedzője Besze László. 1971-ben, 1975-ben és 1979-ben a 62 kilogrammos súlycsoport országos bajnoka. 1971 – 1978 között 19 alkalommal tagja a válogatott keretnek. Az 1971-es szófiai világbajnokságon negyedik. Az 1973-as teheráni világbajnokság bronzérmese, a helsinki világbajnokságon negyedik. Az 1974-es katowicei világbajnokságon harmadik, a madridi Európa-bajnokságon ismét negyedik. Az 1975-ös minszki világbajnokságon bronzérmes, a ludwigshafeni Európa-bajnokságon ötödik. Az 1976-os montreali olimpia bronzérmese. 1977-ben Göteborgban világbajnok, a bursai Európa-bajnokságon harmadik. A kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Általános iskola elvégzése után a Szegedi Gépipari Technikumban érettségizik és lakatos szakmunkás vizsgát tesz. 1964-től az Április 4. Gépipari Művek lakatosa, majd gépésztechnikusa. 1983-ban a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerez jogi diplomát. 1985-ig régi munkahelyén jogi előadó, majd Kiskunfélegyházán ügyvéd. 1982-től 1987-ig a Kiskunfélegyházi Vasas elnöke.

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Balla József

A MONTREÁLI, MOSZKVAI OLIMPIA EZÜSTÉRMESE – 1976, 1980

Balla József
Balla József

Birkózó. 1955. július 27-én született Szőregen. 1976-ban Szöulban, és 1980-ban az olimpián szabadfogású  ezüstérmet szerzett 100 kg-os kategóriában. 1983-ban a budapesti EB-n aranyérmet szerzett. 13 alkalommal volt magyar bajnok.
1987-től Kecskeméten élt., 1991-ig a KSC birkózó szakosztályának főállású, 1992-től mellékállású vezetőedzője volt.. 1990-től Kecskeméti Megyei Jogú Város Önkormányzatának sportfőelőadója, majd tanácsosa. 1996 és 2000 között a magyar birkózó válogatott szövetségi kapitánya volt. 1998-ban mesteredzői címmel tüntették ki. 2001-től a KTE Birkózó Club igazgatója, majd az Univer KTE elnöke volt. 2003. március 18-án hunyt el Budapesten.
Elismerései:  Kecskemét Sportjáért Díj (1997),  posztumusz Bács-Kiskun Megye Sport Díja (2003).

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Kincses Tibor

A MOSZKVAI OLIMPIA BRONZÉRMESE – 1980

Kincses Tibor
Kincses Tibor

Cselgáncsozó, 1960. február 12-én született Kecskeméten. 1968-tól 1988-ig a Kecskeméti SC versenyzője. Kezdetben fél évig birkózik, majd áttér a dzsúdóra. A középiskolában kiegészítő sportként röplabdával és kosárlabdával is foglalkozik. 1974-ben országos serdülő, 1976-ban és 1977-ben ifjúsági bajnok. Az 1976-os phenjani Ifjúsági Barátság versenyen bronzérmes, 1979-ben Ulanbatorban első. Felnőtt versenyzőként a 60 kilogrammos súlycsoportban indul. Háromszoros országos csapatbajnok. 1980-tól 1987-ig tagja a felnőtt válogatott-keretnek. Az 1980-as bécsi Európa-bajnokságon helyezetlen, a moszkvai olimpián bronzérmes. Az 1981-es debreceni Európa-bajnokságon ötödik, a maastrichti világbajnokságon hetedik. 1974-ben végez a kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. 1977-ben a 623. Számú Szakmunkásképző Intézetben szerez villanyszerelő-képesítést. Vendéglátó-ipari és dzsúdó segédedzői szakképesítéssel is rendelkezik. 1985-től 1988-ig másodállásban a Kecskeméti SC edzője. 1990-ben Szegedre költözik.
Elismerése:  Bács-Kiskun Megye Év Sportolója Díj (1980)

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Messzi István

A SZÖULI OLIMPIA EZÜSTÉRMESE – 1988

Messzi István
Messzi István

Súlyemelő, edző. Kiskunfélegyházán született 1961. június 29-én. 1975-től a Kecskeméti Spartacus (a Kecskeméti SC) versenyzője. 1985-ben, 1989-ben és 1990-ben a váltósúly magyar bajnoka. 1984-től tagja a válogatott keretnek. Az 1985-ös Södertaljei világbajnokságon ötödik, a katowicei Európa-bajnokságon negyedik. Az 1986-os szófiai világbajnokságon hatodik, a karlmarxstadti Európa-bajnokságon negyedik. Az 1987-es ostravai világbajnokságon ötödik, a reimsi Európa-bajnokságon helyezetlen középsúlyban. Az 1988-as szöuli olimpia középsúlyú ezüstérmese, a cardiffi Európa-bajnokságon ötödik. 1989-ben Athénban világbajnoki nyolcadik és Európa-bajnoki ötödik – ismét váltósúlyban. Az 1990-es budapesti világbajnokságon helyezetlen, az aalborgi Európa-bajnokságon hetedik.
1978-ban a kecskeméti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolában tesz szakmunkás vizsgát, majd 1983-ban érettségit. 1986-ban a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetében szerez edzői oklevelet. 1979-től a Bács-Kiskun megyei Vendéglátóipari Vállalat szakácsa. 1983-tól az Ezermester Ipari Szövetkezet, majd 1986-tól a Kecskeméti Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat munkatársa. 1991. május 9-én Kecskemét határában, Katalinpusztánál autóbaleset következtében életét veszti. 2006-ban a kecskeméti Városi Sportcsarnokot róla nevezik el, és minden év augusztusában súlyemelő versenyt rendeznek az emlékére.
Elismerése:  Bács-Kiskun Megye Év Sportolója Díj (1985).

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Busa István

A SZÖULI OLIMPIA BRONZÉRMESE – 1988

Tőrvívó csapat: Busa István, Érsek Zsolt, Gátai Róbert, Szekeres Pál, Szelei István
Tőrvívó csapat: Busa István, Érsek Zsolt, Gátai Róbert, Szekeres Pál, Szelei István

Tőrvívó. 1961. május 31-én született Kecskeméten. 1979-től s Csepel SC vívója. Nevelőedzője Novomeszki István. Az 1985-ös országos bajnokságon ezüstérmes. 1991-ben magyar bajnok. 1984 óta tagja a válogatott keretnek. Az 1987-es Lausanne-i világbajnokságon és az 1988-as szöuli olimpián harmadik helyezett csapat tagja.  Az 1991-es bécsi Európa-bajnokságon egyéniben és csapatban is aranyérmes. Tagja az 1992-es barcelonai olimpián negyedik helyezett válogatottnak.

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Mizsei György

A BARCELONAI OLIMPIA BRONZÉRMESE – 1992

Mizsei György
Mizsei György

Ökölvívó. Kiskunfélegyházán született 1971. szeptember 30-án. Nyolcéves korától jár a félegyházi bokszklubba. 1983-tól a Honvéd Kun Béla SE (a Kiskunfélegyházi Honvéd) versenyzője. Nevelőedzője Molnár László. Az első úttörőolimpián a harmadik helyen végez. 1986-ban és 1987-ben serdülő, 1988-ban junior országos bajnokságot nyer. A junior Európa-bajnokságon harmadik kisváltósúlyban. 1989-ben korengedéllyel győz a felnőtt magyar bajnokságon. Hatszoros magyar bajnok. 1990-től tagja a válogatott keretnek. Az 1991-es göteborgi Európa-bajnokság bronzérmese váltósúlyban. Az 1992-es barcelonai olimpián szintén harmadik nagyváltósúlyban.
Elismerése: Bács-Kiskun Megye Év Sportolója Díj (1988).

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Majoros István

AZ ATHÉNI OLIMPIA ARANYÉRMESE – 2004

Majoros István
Majoros István

Kötöttfogású birkózó. Budapesten született 1974. július 11-én. Az Univer-Kecskeméti TE sportolója. 2004-ben az athéni olimpián aranyérmet szerzett a kötöttfogású birkózók 55 kg-os súlycsoportjában. Legjobb eredményei: Európa-bajnok (2000, Moszkva), világbajnoki 7. (1999, Athén), serdülő vb-1. (1990), ifjúsági vb-2. (1992), 6-szoros magyar bajnok.
Elismerései: Kecskemét Város Díszpolgára kitüntető cím (2004), Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat (2004),
Bács-Kiskun Megye Év Sportolója Díj (2004),Athén Díszpolgára (2005).

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Ungvári Miklós

A LONDONI OLIMPIA EZÜSTÉRMESE – 2012

Ungvári Miklós
Ungvári Miklós

Cselgáncsozó. Cegléden született 1980 október 15-én. A Kecskeméti JC versenyzőjeként érte el első sikereit. 1999-ben ötödik volt a junior Európa-bajnokságon. 2000-ben kiesett az Eb-n. A következő évben a kontinens legjobbja lett, úgy, hogy minden mérkőzését ipponnal nyerte meg. 2003-ban győzött a Hungária kupán. Az Eb-n hetedik lett. A vb-n helyezetlen volt. 2004 márciusában győzött a rotterdami A-kategóriás versenyen, ami olimpiai indulást ért a részére. Az Eb-én kilencedik volt. Az olimpián kiesett. Az év végén rendezett főiskolai vb-n első lett, csapatban ezüstérmet szerzett.
2005-ben világkupa-versenyt nyert Budapesten és Rómában. Az Európa-bajnokságon ezüst-, a világbajnokságon bronzérmes lett. A csapat-Európa-bajnokságon második volt. 2006-ban Moszkvában nyert vk-viadalt. Az Európa-bajnokságon nem indult. A német Abensberg színeiben BEK-győztes volt. 2007-ben ötödik helyezet volt az Eb-n. Rómában újra megnyerte a VK-viadalt. A riói vb-n harmadik lett. Ezzel olimpiai kvótát szerzett. 2008-ban második volt az Európa-bajnokságon. Az olimpián nem ért el helyezést. Az ötkarikás játékok után az MTK-Erzsébetvároshoz igazolt.
2009-ben Európa-bajnokságot nyert. Hollandiában csapatbajnok lett. A rotterdami vb-n harmadik volt. A csapat-Európa-bajnokságon első helyezet volt. 2010-ben második volt az Eb-n. A világbajnokságon hetedik lett.A következő évben Európa-bajnok lett. A vb-n helyezetlen volt. Az év végén a tatabányai Ippon SE-be igazolt. 2012-ben ötödik lett az Eb-n. A 2012-es londoni olimpián ezüstérmet szerzett.

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Hosszú Katinka

A Rio de Janeiró-i olimpia háromszoros aranyérmese és ezüstérmese – 2016

Hosszú Katinka
Hosszú Katinka

Úszó. 1989. május 3-án született Pécsen. Baján járt Általános Iskolába, majd 2002-től a bajai III. Béla Gimnáziumban folytatta tanulmányait. A Bajai Spartacus Sport Club versenyzője volt, Katinka nevelőedzője nagypapája, Bakos László. Érettségi után, 2008 szeptemberétől a Dél-kaliforniai Egyetem pszichológia szakán tanult tovább.
SPORTKARRIER
2003-ban 400 m vegyesen megnyerte a rövid pályás magyar bajnokságot, majd 2004-ben a lisszaboni Ifjúsági Európa-bajnokságon 4 × 200 m gyorson aranyat, 4 × 100 m gyorson ezüstöt nyert, illetve szerzett még két bronzérmet is. Egy évvel később a budapesti Ifjúsági Eb-n 3 számban is aranyérmet nyert, továbbá két ezüstöt és egy bronzot szerzett. Az átütő sikert a 2009-es római világbajnokság hozta meg számára, ahol egy aranyérmet és két bronzkorongot szerzett. A 2010-es úszó-Eb-n, Budapesten 400 méteres vegyes úszásban ezüstérmet szerzett, majd 200 méteren Európa-bajnok lett. Szintén aranyérmet nyert a 4×200-as gyorsváltó tagjaként, illetve 200 méteres pillangóúszásban Jakabos Zsuzsanna előtt nyert.
A 2012-es Európa-bajnokságon, Debrecenben három aranyérmet és egy ezüstérmet szerzett. Az olimpián 400 méter vegyesen a selejtezőben harmadik lett, amivel a döntőbe került, s végül a negyedik helyen végzett. 2012. szeptemberében edzőt váltott, Dave Saló helyett kedvesével Shane Tusuppal edzett tovább.
2012-végén otthagyta a Bajai Spartacus SC-t, s a Vasas SC-hez szerződött.
2013-ban a barcelonai világbajnokságon 200 és 400 méter vegyesen is aranyérmes lett, 200 m pillangón pedig bronzérmes. Egy évvel később Berlinben az Európa-bajnokságon 3 aranyat, két ezüstöt és egy bronzot szerzett.
A 2015-ös kazáni világbajnokságon 2:06,84-es Európa-rekorddal jutott be a 200 m vegyesúszás döntőjébe, ahol új világcsúcs idővel (2:06,12) megtartotta korábbi világbajnoki címét
2015 novemberében megnyerte a világkupa összetett értékelését.
A riói olimpián élete legnagyobb sikerét érte el. 3 arany- és 1 ezüstéremmel az olimpia legeredményesebb úszója volt egyéni számokban.
Első olimpiai bajnoki címét 2016. augusztus 6-án a Rio de Janeiróban rendezett, 2016. évi nyári olimpiai játékokon a 400 méteres vegyes úszásban új világcsúccsal (4:26,36) szerezte meg. Második olimpiai aranyérmét augusztus 8-án, 100 méteres hátúszásban nyerte meg. Harmadik aranyérmét augusztus 9-én, olimpiai rekordot úszva (2:06,58) a 200 méteres vegyes úszásban szerezte. Augusztus 12-én, 200 méteres hátúszásban ezüstérmet szerzett.

A Budapesten megrendezett 2017-es úszó-világbajnokságon július 24-én 200 vegyesen lett világbajnok, majd július 30-án végig vezetve a távon, a 400 méteres vegyesúszást világbajnoki csúccsal nyerte meg. A decemberi rövid pályás Európa-bajnokságon összesen hat aranyérmet szerzett, megnyerve az 50 méteres-, 100 méteres és 200 méteres hátúszás, valamint a 100 méteres-, 200 méteres és 400 méteres vegyesúszás versenyszámait is.

A 2018-as úszó-Európa-bajnokságon a 200 méteres vegyesúszásban megvédte Európa-bajnoki címét. Ő lett az első női úszó aki sorozatban négyszer is megvédte Európa-bajnoki címét egy versenytávon. Október elején, a Duna Arénában rendezett úszó-világkupa fordulóban megszerezte 400. érmét is a sorozatban. A 2018-as rövid pályás úszó-világbajnokságon 400 méteres vegyes úszásban és 200 méteres pillangóúszásban aranyérmet szerzett. Ezt követően első lett 200 méter és 100 méter vegyes úszásban is, valamint másodikként ért célba 100 méter háton, így összességében négy arany-, és egy ezüstéremmel zárta a versenyt.

A dél-koreai Kvangdzsuban 2019-ben rendezett világbajnokságon 200 méteres és 400 méteres vegyesúszásban is aranyérmes lett.  A 2019-es rövid pályás úszó-Európa-bajnokságon 100, 200 és 400 méteres vegyesúszásban, valamint 200 méteres pillangóúszásban is aranyérmes lett, összességében pályafutása során huszadik rövid pályás Európa-bajnoki elsőségét begyűjtve.

Elismerései:

Junior Prima díj (2009), Az év magyar úszónője (2009, 2010, 2013, 2014, 2015, 2017, 2018, 2019), Az év magyar sportolónője (2009, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2019), Az év utánpótláskorú sportolója (2009), Baja Városért kitüntetés (2009), Az év magyar sportolónője második helyezett (2010), Az év magyar csapat harmadik helyezett (2010), Az év amerikai egyetemi úszónője (2010), A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2010), Miniszteri elismerő oklevél (2012), A 2012-es rövid pályás vb legjobb női versenyzője (2012), Az év európai úszónője (LEN) (2013, 2014, 2015, 2016, 2019), MOB Fair Play-díj, cselekedet kategória (2014), Az év úszónője (FINA) (2014, 2015, 2016, 2018), A Figyelő gazdasági hetilap Év Embere díja (2014), Év magyar egyetemi sportolója (2015), A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2016), Európa legjobb női sportolója (2016, 2017, 2019), Baja díszpolgára (2016), Budapest díszpolgára (2017), Az év női sportolója 2. hely (Nemzetközi Sportújságíró Szövetség, AIPS) (2017), 2017-ben a Forbes őt választotta a 7. legbefolyásosabb magyar nőnek a közéletben.

PARALIMPIA

Vereczkei Zsolt

A BARCELONAI, ATLANTAI, SYDNEY-I PARALIMPIA ARANYÉRMESE – 1992, 1996, 2000
AZ ATHÉNI, PEKINGI, LONDONI, RIO DE JANEIRÓ-i PARALIMPIA BRONZÉRMESE – 2004, 2008, 2012, 2016

Vereczkei Zsolt paralimpiai bajnok
Vereczkei Zsolt

Úszó, 1977. február 22-én született Nyírbátorban. Sportága: 50 méteres hátúszás. 1987 óta sportol versenyszerűen. 1991 óta tagja a Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége úszó válogatottjának. Egyesületei : Halasi Olivér SC Budapest (1988 / 91), Bajai Spartacus Vízügy SC (1992-). Edzői : Pass Ferenc (1992 – 95), Paksi László  (1995-)
Eredményei : 50 m hátúszás (S-kategória) : háromszoros paralimpiai bajnok. (Barcelona 1992,  Atlanta 1996, Sydney 2000.) Kétszeres világbajnok (Málta 1994,  Új-Zéland 1998), Kétszeres Európa-bajnok (Franciaország 1995, Spanyolország 1997), többszörös magyar bajnok. 2007 júniusában a Berlinben rendezett német nemzetközi bajnokságon 100 méteres hátúszásban világcsúcsot úszott. 2008-ban Pekingben bronzérmet szerzett. 2019 decemberében befejezte aktív sportpályafutását. Jelenleg Baján él, a városi kórház telefonközpontosa.
Elismerései: Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1996), Bács-Kiskun Megye Év Sportolói különdíja (1996., 1998., 2002), Bács-Kiskun Megye Sport Díja (1997), Magyarország legjobb mozgássérült sportolója (1998), 2000: Baja Város Hírnevéért Díj (2000), Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje, polgári tagozat (2000), Baja Város Sportjáért kitüntető díj (2000), Baja Város Díszpolgára kitüntető cím (2004), Bács-Kiskun Megye Év Sportolója Díj (2004).

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Csonka András

A Rio de Janeiró-i paralimpia ezüstérmese – 2016

Csonka András
Csonka András

Asztaliteniszező. 1988. november 27-én született Salgótarjánban. Általános iskolai tanulmányait Zagyvapálfalván, az Arany János iskolában végezte. 2007 júniusában a Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. Ezt követte a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola.Tízévesen kezdett el asztaliteniszezni. Mivel oxigénhiánnyal született, a jobb karját csak nagyon korlátozottan tudja használni. Nevelő edzője Juhász Imre. Budapesten a BVSC szakosztályában versenyzett.2002-ben kapcsolódott be a nemzetközi parasport versenyekbe az S8-as kategóriában. 2004-ben Athénban vett részt először a Paralimpiai Játékokon, majd Pekingben és Londonban is indult.Jelenleg a kecskeméti Univer-Sport Kft. sportolója. Eddigi legjobb egyéni eredménye 2007-ben Európa bajnoki ezüstérem, 2015-ben Európa bajnoki bronzérem volt. 2015-ben megválasztották az év legjobb magyar férfi mozgássérült asztaliteniszezőjének. 2018-ban a BVSC-Zugló versenyzője lett.

2016-ban Magyar Arany Érdemkereszt díjat kapott.

Suba Róbert

A Rio de Janeiró-i paralimpia ezüstérmese – 2016

Suba Róbert
Suba Róbert

Kajakos. Kiskunhalason született 1980. július 17-én. Kiskőrösön a Petőfi Sándor Gimnáziumban végezte el a középiskolát. Hobbi szinten ejtőernyőzött, érettségi előtt lezuhant ejtőernyőjével, gerinctörése miatt tolószékbe kényszerült. A rehabilitációban segítette a sport, úszott, vívott majd a kajak-kenu vált élete részévé. Miután Budapesten elvégezte a főiskolát Kiskőrösön él és dolgozik. A Bajai Vízisport Egyesületben sportol, edzője Csamangó Attila és Győrfi Tamás.A magyar parakenus csapat tagjaként kiemelkedő sikereket ér el. Európai arany, világbajnoki bronzérmes. Az elmúlt két évben elért legjobb eredményei: felnőtt gyorsasági és parakenu Európa-bajnokság, 2014, Brandenburg, kenu 200 m „A” kategória II. helyezett, felnőtt gyorsasági és parakenu világbajnokság, 2014, Moszkva, kenu 200 m „A ”kategória III. helyezett, felnőtt gyorsasági és parakenu Európa-bajnokság, 2015, Racice, kenu 200 m „A” kategória I. helyezett, felnőtt gyorsasági és parakenu világbajnokság, 2015, augusztus, Milánó, kenu 200 m „A ”kategória III. helyezett.Versenyszáma a parakajak / KL 1 200 méter. A parasportolóknak rendezett kajak-kenu világbajnokságon 2016-ban Duisburgban, 2017-ben Račicében és 2018-ban, Montemor-o-Velhóban is ezüstérmet szerzett a KL1-es kategóriában.

Elismerései: 2015: Bács-Kiskun Megye Sport Díja, 2016: Kiskőrös Város Sportjáért Díj

Felhasznált irodalom:

Bács-Kiskun megyei olimpiai krónika : válogatás / [gyűjt. Banczik István et al.] ;
[fényképek Banczik István, Farkas Tibor]. – [Kecskemét] : Bács-Kiskun Megyei Testnevelési és Sporthivatal, [1996]. – 241 p.

A magyar olimpiai aranyérmek története, 1896-1992 /
Lukács László, Szepesi György. – 3. bőv. kiad. – Budapest : Sport, 1992. – 218 p.

Magyar olimpiai lexikon, 1896-2008 : ötkarikás érmeseink /
írta és szerk. Rózsaligeti László. – Budapest : Corvina, 2009. – 434 p.

A magyar tornasport krónikája / Karácsony István. – [Budapest] : Gulliver, [2002]. – 179, [2] p.

Mesélő pantheon / Kovács Sándor Pál. – Budapest : Szenci Molnár Társaság, 2001. – 139 p.

Révai új lexikona / [főszerk. Kollega Tarsoly István]. – Szekszárd : Babits, 1996-

Izgalmas küzdelemben szerezte meg olimpiai bajnokságát Bóbis Gyula – In: Népszava, 1948. augusztus 04. p. 8.

Labdarúgóink bronzérmet szereztek. In: Petőfi Népe, 1960. szeptember 11. p. 8.

Polyák Imre végre olimpiai bajnok! – In Petőfi Népe, 1964. október 20. p. 8.Viharos délután az Azték Stadionban. In: Petőfi Népe, 1968. október 29. p.7.

Újra itthon! Megérkezett olimpikonjaink első csoportja. In: Népszava, 1968. október 29. p. 6.
Földi Imre aranyérmes – In: Petőfi Népe, 1972. augusztus 30. p. 1.

Réczi Laci bronzérme aranyat ér Kiskunfélegyházán / Banczik István – In: Petőfi Népe, 1976. július 27. p. 7.

Szabadfogásban Balla ezüstérmes – In: Petőfi Népe, 1976. augusztus 3. p. 7.

Kecskemét első olimpiai érme – In: Petőfi népe, 1980. augusztus 3. p. 7.

Aranyos magyar hétvége az olimpián – In: Petőfi Népe, 1988. szeptember 26. p. 1.

Busa István a tőrcsapat tagjaként a dobogón / Rajtmár István – In: Petőfi Népe, 1988. szeptember 28. p. 7.

Mizsei György olimpiai harmadik! – In: Petőfi Népe, 1992. augusztus 08. p.1.

Vereczkei Zsolt paralimpiai bajnok / Lőrinczi Csaba – In: Petőfi Népe, 2000. október 26. p. 11.

Kilencven éves olimpiai bronzérmes. In: Vasárnapi Petőfi Népe, 2004. augusztus 8. p. 11.

Olimpiai bajnok a kecskeméti Majoros! – In: Petőfi Népe, 2004. augusztus 26. p.10.

Ungvárié a második érem / Dénes Tamás – In: Petőfi Népe, 2012. július 30. p. 15.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Betű átméretezése
Kontraszt