Kecskemét a hadak útján

Kiállítási plakát

Kiállításunkat azokból a helytörténeti munkákból állítottuk össze, amelyek Kecskemét hadtörténetét vagy ennek egy-egy szeletét dolgozzák fel. A monográfiák mellett helyet kaptak eredeti történet források, korabeli sajtócikkek, valamint lovag Kenyeres Dénes nyugállományú alezredes gyűjteményéből származó fegyverek is.

A török hódoltság kora

1526-ban a mohácsi csatavesztést követően Kecskemétet is elérték a pusztító török és seregek – útjukat rablás, gyújtogatás kísérte.
Kisebb török és tatár csapatok rajtaütésszerű portyázásai a következő esztendőkben is előfordultak, majd 1541-ben – Buda elfoglalása után – állandó török megszállás alá került a város. Kecskemét a budai szandzsák kerületi székhelye, majd 1565 után szultáni hászbirtok – kincstári birtok – lett, így viszonylagos önállósággal, saját önkormányzattal rendelkezett.
Török katonai helyőrség nem volt a városban, és bár az idők folyamán több császártól is oltalomlevelet kapott, a Duna-Tisza közén zajló hadiesemények állandó veszélyt jelentettek az itt élők számára. A környék menekülő lakossága a város „falain” belül talált viszonylagos „menedéket”.
A katonai támadásokon túl a kivetett adók sokféleségével is sanyargatták a várost a hódoltság évtizedeiben : adózni kellett szinte minden után, ezen felül ajándékot, díjat, illetéket, borravalót fizettek a töröknek, és természetesen saját földesuraiknak is.
Minden megpróbáltatás és teher ellenére a török hódoltság másfél évszázada alatt Kecskemét az egész Duna-Tisza köze legjelentősebb települése volt.


Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
A reprint kiadás adatai>>
Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
Tovább a katalógushoz>>

Kecskemét város története oklevéltárral
Kecskemét város története oklevéltárral


Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése

Kecskemét és a kecskeméti puszták- p. 86.
Kecskemét és a kecskeméti puszták- p. 86.
Kecskemét és a kecskeméti puszták- p. 87.
Kecskemét és a kecskeméti puszták- p. 87.


Budavár 1686-os visszafoglalása a töröktől a hódoltság végét is jelentette. És egyben újabb hosszúra nyúló és kíméletlen harcokat, a német, a magyar, a kuruc, a még itt lévő tatár és török hadak járását, szörnyű pusztításait hozta a következő másfél évtizedben a Duna-Tisza-közén élők számára.
A „sok tűz közé” szorult Kecskemét minden követelésnek megpróbált eleget tenni – a várost terhelte a keresztény és pogány hadak élelmezése, a katonaság ruházatának és felszerelésének előállítása, gyalogos és szekeres munkálatok végzése, ugyanakkor pontosan fizetnie kellett a földesúri és vármegyei adókat is.
Hiába tett eleget mindenféle követelésnek, mégis folyamatos garázdálkodást, rablást, pusztítást kellett elviselnie. A város vezetői védelmet kértek minden oldalról, ám a kapott védelem sokszor csak még több terhet jelentett számukra : gondoskodniuk kellett a beszállásolt csapatok ellátásáról és el kellett tűrniük azok kihágásait is.

Részletek az Írott emlékek Kecskemét nyilvántartási adataiból, 1633-1700 c. könyvből

Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 - 1. köt.
Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 – 1. köt.
Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 - 1. köt.
Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 – 1. köt.
Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 - 2. köt.
Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 – 2. köt.
Iratok a Rákóczi szabadságharcból: Kecskemét város és körzete - 2. köt
Iratok a Rákóczi szabadságharcból: Kecskemét város és körzete – 2. köt
Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 - 2. köt.
Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 – 2. köt.

Kecskemét a török hódoltság alatt c. kiállításunk itt tekinthető meg>>


A kuruc kor

1707 tavaszán Károlyi Sándor kuruc tábornagy hadjáratot folytatott a bácskai rácok ellen, akik kisebb portyázásaik mellett Kecskemét feldúlásával válaszoltak. Április 3-án hajnalban kétezer felfegyverzett lovas és ezer gyalogos rác rohanta le a várost, amely fegyveres védelem és fegyverforgató férfiak nélkül maradt, mert azok téves riasztás miatt Nagykőrös védelmére siettek.
A rác pusztítást több történetíró is megörökítette a városról írt krónikákban.


Iratok a Rákóczi szabadságharcból: Kecskemét város és körzete
Iratok a Rákóczi szabadságharcból: Kecskemét város és körzete
Iratok a Rákóczi szabadságharcból: Kecskemét város és körzete - 2. köt
Iratok a Rákóczi szabadságharcból: Kecskemét város és körzete – 2. köt


Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban
Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban


Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeit önálló virtuális kiállításban mutatjuk be>>

Az első világháború időszaka

Az 1. világháború hadműveleti területileg nem érintette Kecskemétet.
A város laktanyáiban azonban folyamatosan állomásoztak a harcba készülő katonai egységek (több m. kir. honvéd gyalogezred – a legnevezetesebb közülük a 38. Mollináry gyalogezred, több cs. és kir. honvéd huszárezred – köztük a leghíresebb a 7. Vilmos huszárezred ).
Az alakulatok tagjai között több ezer kecskeméti illetőségű katona
is szolgált és lelte halálát a hősi harcokban.augusztusától folyamatosan működött a városban néhány tábori kórház (szükség és hadi kórház), melyeket a város középületeiben rendeztek be.
A város mindvégig jó kapcsolatban volt az itt állomásozó katonákkal.

1914. augusztusától folyamatosan működött a városban néhány tábori kórház (szükség és hadi kórház), melyeket a város középületeiben rendeztek be.
A város mindvégig jó kapcsolatban volt az itt állomásozó katonákkal.


Kiáltvány Kecskemét th. város lakosságához a háborús viszonyok között tanúsítandó magatartásról
Kiáltvány Kecskemét th. város lakosságához a háborús viszonyok között tanúsítandó magatartásról

Szabó Zoltán: Kecskemét az első világháború idején
Kecskemét az első világháború idején / Szabó Zoltán In: Cumania 9. – (1986), p.225-256.
Cumania 9. - Kecskemét az első világháború idején
Cumania 9. – Kecskemét az első világháború idején
Cumania 9. - Kecskemét az első világháború idején
Cumania 9. – Kecskemét az első világháború idején
Cumania 9. - Kecskemét az első világháború idején
Cumania 9. – Kecskemét az első világháború idején

Rudolf Laktanya
Rudolf Laktanya
Rudolf Laktanya
Rudolf Laktanya


A világháború kecskeméti hősi halottai
A világháború kecskeméti hősi halottai / összeáll. Horváth Ödön. – [Kecskemét] : Kecskeméti Közlöny, 1925. – 280 p.

Kecskeméti Nagy Képes Naptár az 1916. szökőévre
Kecskeméti Nagy Képes Naptár az 1916. szökőévre

Kecskeméti Nagy Képes Naptár az 1916. szökőévre
Kecskeméti Nagy Képes Naptár az 1916. szökőévre

A második világháború időszaka

A 2. világháború harci eseményei sem kímélték Kecskemétet.
A város laktanyáiban 1941-től folyamatosan állomásoztak a harcba induló vagy a frontot megjárt katonai egységek. A katonai csapatkórházak is végig működtek a háború ideje alatt.
Az 1938-ban felállított kecskeméti közfelderítő repülőszázad önálló feladatokat látott el a Magyar Királyi Honvéd Légierőben.
Több ezer kecskeméti szolgált a különböző alakulatoknál.
És közülük nagyon sok lelte halálát a fronton, a harcokban.
1944 nyarán a harci események már közvetlenül is érezhetőek voltak Kecskeméten : amerikai harci repülőgépek bombázták a kecskeméti légibázist. 1944 októberében hadműveleti területté nyilvánították a térséget a szovjet csapatok támadásai miatt. Október 31-én már a német csapatokkal megerősítve folyt a harc helyőrség védelméért, de a szovjet egységek november 1-jére elfoglalták a várost. A lakosság a környékbeli szőlőkbe menekült, ahonnan a református templom harangjainak szavára tért haza 1944. november 4-én.


Ötnyelvű katonai szótár
Ötnyelvű katonai szótár

Magyar frontharcos mozgalom
Magyar frontharcos mozgalom


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Betű átméretezése
Kontraszt