Szerző: Nikolett

Hajnal József

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége
Hajnal József (1885–1969)

Hajnal József (1885–1969) a Magyar Alföld helyi költője volt.
1913-ban Gőzkalapács címmel kötetben is kiadta a verseit.
A fiatal kecskeméti kritikus, Tóth László így írt róla: „A munkások költője Hajnal József, az új előretörő osztályé, amely az érzéseket is kollektív formában tömöríti. A tömegek érzését énekli meg az egyéniségen át, amely a nagy forradalmak vergődő erejét olvasztja a lelkében. A gyárak kalapácsain áthallik a gulya kolompja, és egy európai filozófián át a kecskeméti mezők füvére hajtja a fejét.” – Tóth László Walt Whitmanre emlékeztető vonásokra figyelt fel Hajnal költészetében (Kecskeméti Lapok, 1913. október 5.)
Az első világháborús harctéri írásaiból összeállított prózakötete, a Földindulás csak a nyomdai levonatig jutott el, nem jelenhetett meg az 1919-i ellenforradalom miatt.
A két világháború közt a saját nevén nem publikálhatott.
1945 után készült Látó Pál közbeszól című önéletrajzi regénye is kiadatlan maradt.
Szerény, visszahúzódó ember volt, akitől távol állt az, hogy küzdjön az érvényesüléséért.

Kép forrása: Tiszatáj
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 63.
Tiszatáj

Kada Elek

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége
Kada Elek portréja

Kada Elek (1852–1913) 1897-től haláláig Kecskemét polgármestere volt. Sokat tett a város műveltségi színvonalának emeléséért: az ő közbenjárására nyílt meg a városi könyvtár (1897), a múzeum (1898) és a művésztelep (1909).
Nevet szerzett az irodalomban is: a fővárosban jelent meg A darázs mérge című regénye (1893), Magyar történelmi album a nép számára (1894) című ismeretterjesztő műve; Helyre asszony című népszínművét a Király Színházban mutatták be 1906-ban, A tárogató című darabját Kecskeméten (1909) mutatták be.
Elbeszéléseket, régészeti és közgazdaságtani tanulmányokat is publikált.
1898-tól 1901-ig, majd 1907-től a Katona József Kör elnöke volt, de ez a megbízatás csak formális volt, és a polgármesterséggel járt együtt.

Kép forrása: Wikipédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 61.

Lovas (Röszler) Gyula

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet

Lovas (Röszler) Gyula a Kecskemét és Vidékét szerkesztette.
Verseket és elbeszéléseket tartalmazó kötetei: Pihenő órák (Bp., 1890), Sugarak (Kecskemét, 1892).
Versei közül kecskeméti zenetanárok (öccse, Lovas Izsó, Bordeaux Géza és Nemesszeghy István) többet meg is zenésítettek.

Kép forrása: Szablyavívás
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 60.

Csanádi Sámuel

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet
Kecskemét korabeli látképe

Csanádi Sámuel (1864–1887) nagy ígéret volt, de fiatalon elhunyt. Irodalmi és esztétikai tanulmányai helyi és fővárosi lapokban jelentek meg. Jogi tanulmányainak befejeztével Zemplénbe ment nevelőnek, hogy ott Kazinczy Gábor irodalmi hagyatékát tanulmányozhassa: életrajzának megírására készült.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 59–60.

Sántha Károly

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet

Sántha Károly (Kecskemét, 1840. október 22. – Budapest, 1928. szeptember 7.) sárszentlőrinci evangélikus lelkész. Költői tehetségére a kecskeméti református kollégiumban Obernyik Károly és Bulcsu Károly figyelt fel, verseit Arany János Koszorúja, a Hölgyfutár és a Vasárnapi Ujság közölte. Egyházi költemények (1869) című kötete Kecskeméten jelent meg, az ő ódája nyerte meg a Katona születésének centenáriumára kiírt pályázatot.

Kép forrása: Evangélikus Élet
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 59.
Reformáció MNL

Madarassy László

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet

Madarassy László (1840–1893) Izsákon született. 1864–67 között a kecskeméti jogakadémia tanára volt. 1881–82 között amerikai utazást tett, ezután a fővárosban lett újságíró. Legkülönfélébb tárgyú írásai jelentek meg: versek, regények, elbeszélések, jogi, gazdasági, természettudományi művek. Több közülük Kecskeméten, például Merényi Lászlóval együtt írt Egy honvédtiszt bujdosása (1870) című regénye.

Kép forrása: Hírös Naptár
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 50

László deák

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet

László deák életéről keveset tudunk, 1679-es keltezéssel egy 40 versszakos ún. „korrajzi versezet” maradt fenn tőle, melyben gyarló strófákban beszéli el, melyik napon milyen csapatok fordultak meg a városban, rendszerint ételt, bort. takarmányt követelve, ha szükség volt rá, erőszakoskodva is.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 16–18.

Molter Károly

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Molter Károly (1890–1981) 1904-től 1908-ig a kecskeméti református gimnáziumba járt; diákkorában verseket, bölcseleti cikkeket írt, majd a széppróza lett kizárólagos területe. Később kitűnő erdélyi íróvá vált.
Tibold Márton (1937) című önéletrajzi regényében bemutatja, milyen hatást tett a fogékonyabb kecskeméti diákokra Ady, aki Molter gimnáziumi évei alatt kezdett ismertebbé válni.

Kép forrása: Antikvárium
Forrás: Magyar életrajzi lexikon
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 62.

Sík Sándor

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet
Sík Sándor portréja 1955 környékéről

Sík Sándor (1889–1963) a kecskeméti piarista gimnáziumban érettségizett.

Költő, irodalomtörténész, esztéta, a század vallásos lírájának és gondolkodásának egyik ösztönző, kiemelkedő hatású személyisége volt. Emberi példája, felvilágosult szemléletmódja, nevelői nyitottsága bizonyos vonatkozásban példaszerűvé tette életművét. Mint a nagy hagyományú budapesti piarista gimnázium tanára az első ösztönzéseket adta Boldizsár Ivánnak és Thurzó Gábornak. A szegedi egyetem professzoraként mestere és társa lett a „Szegedi Fiatalok” körének, atyai barátja és vitázó társa Radnóti Miklósnak, Ortutay Gyulának, Baróti Dezsőnek és Tolnai Gábornak. Mesterei és útmutatói között emlegette őt Szerb Antal is. A két világháború közötti korszak nagy íróival harmonikus kapcsolatot tartott, József Attilának például felajánlotta, hogy nála megszerezheti végszigorlatát, melyet az emlékezetes Horger Antal-affér után nem mert letenni. Tisztelte és becsülte őt Kosztolányi Dezső és Babits Mihály is, aki a Nyugat rokonának érezte Sík Sándor törekvéseit. A felszabadulás után az újrainduló Vigilia főszerkesztője lett, s az is maradt haláláig. Ezzel párhuzamosan a hazai piaristák rendfőnöke volt. Élete végéig megtartotta konferenciabeszédeit, olykor jelentős hatást tett ezekkel a fiatal értelmiségre.

Kép forrása: Wikipédia
Forrás: A magyar irodalom története
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 66.

Buday Dezső

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet
Buday Dezső portréja

Buday Dezső (1879–1919) az Alföld munkatársa, az 1910-es évek jelentős kecskeméti íróegyénisége volt, 1912-től a református jogakadémia tanára.
Széles műveltségre tett szert: a jog mellett főként a szociológia foglalkoztatta, de érdekelte még az etika, a pszichológia, a nyelvészet, a zene és az irodalom is.
Szépirodalmi munkáit Hungaricus álnévvel jelentette meg.
1916-ban jelent meg A szenvedő ember című utópikus regényét, a tudományos fantasztikus irodalom korai képviselőjét.
Ugyanebben az évben közölte a Nyugat Orgonaszó című nagyszabású háborúellenes költeményét.
Buday közel állt Kassákhoz, levelezett is vele. Egy novellája Kassák folyóiratában, A Mában jelent meg. Szoros kapcsolat fűzte a Huszadik Századhoz is, több tanulmányát ott tette közzé.
A polgári radikalizmuson keresztül jutott el, mint több hasonló műveltségű értelmiségi, a szocializmusig.
1919-ben a kecskeméti direktórium egyik vezetője volt, a Tanácsköztársaság bukása után megölték.
Unokaöccse, Babits Mihály 1925-ben a Nyugatban jelentette meg a Jókai lelke című tanulmányát.

Kép forrása: Arcanum
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 64–65.

Megszakítás