Kecskeméti Református Jogakadémia

A jogakadémiának otthont adó ó kollégium épülete
Képeslap Sebestyén Imre gyűjteményéből

A jogakadémia egy 1949-ig létező, a tudományegyetemek jogi karán megszerezhetőnél alacsonyabb jogi felsőoktatási forma volt. Az itt elérhető végzettség nem adott doktorátust, de bizonyos közigazgatási pozíciók betöltéséhez elegendő volt, valamint feljogosított a doktori szigorlat letételére, melynek birtokában már az egyetemi képzettséggel azonos jogokat biztosított. Az akadémiákon, csakúgy, mint az akkori egyetemi jogi karokon, a képzés ideje 4 év volt. Állami és felekezeti jogakadémiák egyaránt léteztek. Ezek egyike volt az 1831-ben alapított Kecskeméti Református Jogakadémia.

Petőfi Népe, 2011. febr. 17., p. 7.>>

A kecskeméti egyházközség kérésére a Dunamelléki Egyházkerület közgyűlése már 1828-ban döntött az új intézmény felállításáról. A jogászképzés alapjainak lerakása Tatai András vezetésével kezdődött meg. Ezekben az években a kecskeméti református főiskola tanárai voltak még többek között: Tömöri Szabó Sándor és Karika János >> is. Ekkoriban azonban nem csupán jogi képzés folyt felsőoktatási szinten a kecskeméti református intézményben. Teológiát és bölcsészeti tárgyakat már korábban is oktattak.

Az intézmény első rendes jogtanára Vállaji Sípos Imre volt, aki 1835-től tanított magyar köz- és magánjogot, büntető-, illetve kereskedelmi jogot.

A jogakadémia 1849-ig, a szabadságharc bukásáig működött, majd az abszolutizmus idején néhány évig szünetelt. 1861-től azonban újra elindulhatott a jogi képzést Kecskeméten.

Egy 1874-ben kiadott rendelet az egyetemeket átalakította, megszigorította a jogakadémiák működését. A megváltozott feltételek – több és képzettebb tanár, külön-külön tanszékek az egyes jogágak számára – biztosítását az egyházközség és az egyházkerület nem tudta anyagilag vállalni. A város azonban fontosnak tartotta a felsőoktatási intézmény fennmaradását, ezért segítséget nyújtott, vállalva három új tanár fizetését. Ezzel együtt a város is beleszólást nyert az intézmény működtetésébe, így a jogakadémiát irányító testületben a három társfenntartó: az egyházközség, az egyházkerület és a városi tanács képviselői kaptak helyet. Az átalakítás sikeres volt, így a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1875. május 19-i rendeletével teljes állam- és jogtudományi karrá nyilvánította az intézményt.
1880-ban az egyházközség anyagi gondokra hivatkozva ismét meg akarta szüntetni a jogakadémiát. A város azonban továbbra is fontosnak tartotta, hogy a Kecskemét rangjához és művelődéséhez hozzájáruló felsőoktatási intézmény talpon maradhasson, ezért még egy tanár fizetését átvállalta. A városi tanács a későbbiekben is bizonyította, hogy szívén viseli az intézmény sorsát, és az évről évre egyre növekvő fenntartási költségeknek mind nagyobb hányadát vállalta át az egyháztól.

Az iskola legnevesebb növendéke, Jókai Mór 1842 és 1844 között volt a kecskeméti jogakadémia hallgatója. Mikszáth Kálmán Jókai életéről írott művében így idézi fel az akkori főiskolai életet:

Az új főiskola is latinos szellemű volt, de mégsem annyira vaskalapos, mint a többi. Ami a helyrajzi viszonyoknak és a városi cívisek egészséges, reális gondolkozásának természetes következménye. Ameddig csak az ég pereme tart, ameddig csak kecskeméti fuvaros vagy kereskedő járt a világ négy vége irányában, mindenütt magyarul beszélnek, hát minek, kinek az a latin nyelv? Aztán a város cívise is mind olyan egyforma, szép mándlis, gömbölyű magyar ember valamennyi, nincs itt feudális úr, mint Pápán, se tíz-húsz Salva Gvardia, mint Komáromban, nem akar itt senki se lejjebb lenni, se feljebb lenni a másiknál, hát mire való volna ide akármilyen hókuszpókusz? A vaskalaposságot itt ugyan hiába próbálgatnák a professzor urak., mert itt egy kalap alatt van az egész város apraja-nagyja. Olyan város volt ez a Kecskemét akkor, hogy még a nemese is polgárságért folyamodott. Aki az egészséges tésztába esett, maga is tésztává vált. Ilyen sors érte itt a tisztelendő professzor urakat is.
A diákéletnek amellett, hogy szabadabb volt, mint bárhol másutt, még megvoltak némi középkorias cirádái. A kollégiumban bennlakók voltak a togátusok, a kintlakók a publikus diákok, többnyire úrfiak. Bagó-diákoknak a kicsinyeket hívták. A tóga sokat ért, mert jövedelmezett is. A togátusok eljártak a temetésekre s ezért pénzt kaptak. Ha kabátosan és cilinderesen jelentek meg, akkor öt garas (harminc fillér) járt ki nekik fejenkint; hanem ha a tógában pompáztak, az már tíz garasba került. A temetéspénzeket Tatai osztogatta ki az év végén.
” (Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora>>)

Id. Trócsányi László csaknem 90 évvel Jókai után volt az intézmény hallgatója. Ő így emlékezik:

Egy-egy előadáson kb. 20-25-en vettünk részt, minthogy az előadások hallgatása nem volt kötelező. De akik ott voltunk, egymáshoz az utat rövidesen megtaláltuk, és csakhamar kis közösséggé kovácsolódtunk össze. Az az összetartó erő, amelynek a kecskeméti Jogakadémián tanúja voltam, feltehetően a többi Jogakadémián is tapasztalható volt.” (A kecskeméti jogakadémia múltja. In: Ötödfélszáz esztendők>>)

Dékáni lánc 1924-ből
A kép forrása>>

1948-ban az egyház iskolák államosítása a jogakadémiákra is kiterjedt, majd egy év múlva fel is számolták ezt az intézményi formát. E döntés nyomán közel 120 év után megszűnt a jogászképzés Kecskeméten.

Az 1990-es években néhány évig a Károli Gáspár Református Egyetem Jog- és Államtudományi Karának kihelyezett tagozata működött a jogakadémia hajdani épületében, ilyen módon felelevenítve a kecskeméti jogászképzés hagyományait.

Az ókollégium épülete a 2000-es években

Felhasznált irodalom:
A Kecskeméti Református Jogakadémia múltja / Antalóczy Péter
In: Ötödfélszáz esztendők. – Kecskemét : Kecskeméti Református Egyházközség, 2014. – p. 32-33. : ill.
Tovább a katalógushoz>>

A Kecskeméti Református Jogakadémia története : 1875-1949 / Homicskó Árpád Olivér et al. – Budapest : Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2019
Tovább a katalógushoz>>
A teljes könyv>>

A Református Jogakadémia története az évkönyvek tükrében / Bálintné Mikes Katalin
In: Bács-Kiskun megye múltjából, 8. k. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Lvt., 1983. – p. 6-28.
Tovább a katalógushoz>>
A teljes szöveg>>

A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában / Kemény János, Pintér Ilona
In: Bács-Kiskun megye múltjából, 9. k.. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Lvt., 1987. – p. 5-85.
Tovább a katalógushoz>>
A teljes szöveg>>

1949/1950. tanév

Az 1949/1950. tanév felvételi információi a helyi sajtóban (1)
M. Bodon Pál játékos előkészítője Nagykőrösi utcai lakásán (2)
Raáb Erzsébet fiatal korában (4)

Molnár Zoltánné Raáb Erzsébet 1906-ban Makón született. Zongora szakon végzett a Zeneművészeti Főiskolán, majd Kispesten, Gyöngyösön és Nagyváradon tanított. 1949. szeptember közepén a kecskeméti zeneiskola igazgatója lett, és 1955-ig látta el ezt a feladatot. 1952-ben házasságot kötött a festőművész Molnár Zoltánnal, aki kiváló hangszerész is volt. 1955-ben Budapestre költöztek. 2002-ben, életének 97. évében hunyt el, temetése 2003. február 20-án volt. (3)

Interjú Raáb Erzsébet igazgatónővel a Kecskeméti Lapok
1949. november 27-i számában (5)
Bartók emlékünnepély (6)
Zeneoktatói Munkaközösség 1950 körül. Dr. Héjjas Pálné, Puky Margit, Szabadi Sándor, Raáb Erzsébet, Mihó Ida a Városi Zeneiskola tanárai voltak. Érdekes, hogy Dr. Váradi Sándorné – aki igen aktív munkaközösségi oktató és a csoport gazdasági ügyintézője volt, s már 1949-ben is tanított – nem szerepel ezen a fotón.
1. sor: Dr. Héjjas Pálné, Kékesi János a munkaközösség vezetője,
B. Kiss Lászlóné, Papp Mária, Puky Margit, Szelei Ervin
2. sor: Faragó Lászlóné, Szabadi Sándor, Raáb Erzsébet a zeneiskola igazgatója,
Mihó Ida, Gallatz Irma (7)
1950. április 1-jei tanári hangverseny hírül adása a Kecskeméti Lapokban (8)

Forrás:

  1. Kecskeméti Lapok, 82. évf., 204. sz., 1949.09.03., p. 4.
  2. Kecskeméti Lapok, 82. évf., 214. sz., 1949.09.15., p. 4.
  3. URL: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1064254907289639&id=100011154196254 (2020.05.27.)
  4. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
  5. Kecskeméti Lapok, 82. évf., 276. sz., 1949.11.27., p. 3.
  6. Kecskeméti Lapok, 82. évf., 225. sz., 1949.09.28., p. 3.
  7. URL: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1029529100762220&id=100011154196254 (2020.05.27.)
  8. Kecskeméti Lapok, 83. évf., 75. sz., 1950.03.30., p. 2.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1948/1949. tanév

A Kecskeméti Lapok 1948. október 28-i száma egy zenei bizottság létrejöttéről számolt be, melynek feladata a zeneiskola működésének, az ott folyó munkának a vizsgálata volt (1)
Dékány Ilona emléklapja az 1949. április 11-13 között, Debrecenben megrendezett Bartók-versenyen való részvételéért (2)
Az 1949. május 29-i évzáró növendékhangverseny műsora (3)

Forrás:

  1. Kecskeméti Lapok, 81. évf., 240. sz., 1948.10.28., p. 2.
  2. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
  3. Uo.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1947/1948. tanév

Az új Kecskeméti Kamarazene Társaság: Nemesszeghy Lajos, Tóth Endréné, Dr. Feszler György, Puky Margit, Dankó Géza (1)
A Kecskeméti Kamarazene Társaság első hangversenyének műsora (2)
Zenetanárok közreműködésével zajlott az 1947. december 14-i adventi hangverseny (3)
Az 1948. június 2-i növendékhangverseny műsora (4)
A növendékhangverseny sajtóvisszhangja (5)

Forrás:

  1. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
  2. Uo.
  3. Kecskeméti Lapok, 80. évf., 249. sz., 1947.12.12., p. 2.
  4. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
  5. Kecskeméti Lapok, 81. évf., 126. sz., 1948.06.04., p. 3.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1946/1947. tanév

Tanév eleji tájékoztató Dél-Pestmegye 1946. augusztus 29-i számában (1)
Az 1947. május 21-i növendékhangverseny műsora (2)
Beszámoló a növendékhangversenyről (3)

Forrás:

  1. Dél-Pestmegye, I. évf., 32. sz., 1946.08.29., p. 2.
  2. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
  3. Kecskeméti Lapok, 80. évf., 81. sz., 1947.05.23., p. 3.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1945/1946. tanév

Az 1945. szeptember 16-i magyar-orosz díszhangverseny műsora (1)
A helyi sajtó beszámolója a magyar-orosz díszhangversenyről (2)
Az 1946. június 29-i növendékhangverseny műsora (3)
Tudósítás a pedagógusok 1946. június 26-i hangversenyéről és Kabalevszkij kecskeméti látogatásáról (4)

Forrás:

  1. Kecskeméti Lapok, II. (LXXVIII.) évf., 75. sz., 1945.09.16., p. 3.
  2. Kecskeméti Lapok, II. (LXXVIII.) évf., 78. sz., 1945.09.27., p. 2.
  3. Palotás József (szerk.): A kecskeméti M. Bodon Pál Zeneiskola, Kecskemét : M. Bodon Pál Zeneiskola, 2000., p. 109.
  4. Dél-Pestmegye, I. évf., 15. sz., 1946.06.30., p. 3.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1941/1942. tanév

Kecskemét thj. város zeneiskolájának évkönyve 1941-1942. (1)

Tantermi problémák miatt csak később, szeptember 29-én lehetett megkezdeni az 1941/1942-es tanévet. A beiratkozók száma az előző évi 98 után 114 volt, ami év végére 103-ra csökkent.

Tanév közben, 1941. december 10-én elhunyt az iskola 17 éves hegedű tanszakos növendéke, Kocsák Dezső. Majdnem duplájára – 36-ról 62-re – emelkedett a játékos előkészítő osztály tanulóinak száma.

Vásárhelyi Zoltán december 20-tól a tanév végéig szabadságon volt, helyettesítését Nemesszeghy Lajos látta el. M. Bodon Pál igazgatót április 23-tól ugyancsak a tanév végéig, betegszabadság miatt Puky Margit tanárnő helyettesítette. A tanárok távollétei miatt melléktárgyakon az 1941/1942-es tanévben sem osztályoztak, az eredmények azonban alig romlottak. A fúvós hangszerek, valamint a bőgő tanítása továbbra is szünetelt.

1942. február 12-én Mozart-hangversenyt rendeztek a Vöröskereszt helyi szervezetének javára az iskola valamennyi tanárának közreműködésével (2)
Az 1942. május 15-i növendékhangverseny műsora (3)

Forrás:

  1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét thj. város zeneiskolájának évkönyve 1941-1942., Kecskemét : Kecskemét th. város, [1942].
  2. Uo., p. 7.
  3. Uo., p. 4-5.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1940/1941. tanév

Kecskemét thj. város zeneiskolájának évkönyve 1940-1941. (1)

Az 1940/1941-es tanévre 98 növendék iratkozott be, akikből év végére 88 maradt (eggyel több, mint az előző tanévben). A játékos előkészítő osztályt 36-an kezdték el, de csak 26-an fejezték be. Akárcsak az előző évben, Vásárhelyi Zoltánt katonai szolgálat és betegség, M. Bodon Pált pedig betegség miatt hosszabb ideig helyettesítette Szabadi Sándor. Bár a melléktanszakokon nem osztályoztak ebben a tanévben, a nehézségeket sikerült leküzdeni és a tanulmányi eredmények nem maradtak el a korábbiakhoz képest.

„A fúvós- és nagybőgő-tanfolyamokon Nemesszeghy Lajos további ügybuzgó munkásságát felsőbb rendelkezésre nélkülöznünk kellett. Sajnálatos távozása miatt a fúvós hangszerek és a nagybőgő tanítását az idén szüneteltetnünk kellett.” (2)

Puky Margit 1940. szeptember 15-én Liszt-, Brahms- és Kodály-műveiből, 1941. június 30-án pedig Liszt műveiből önálló hangversenyt adott a Studióban. Az árvízkárosultak április 18-i hangversenyén Liszt: Polonaise c. művét játszotta. Szabadi Sándor az árvízkárosultak március 23-i koncertjén Csajkovszkij: Serenád melancolique és Brahms: Keringő c. műveit adta elő, Puky Margit kíséretével, míg a Református Asszonykör egy héttel későbbi programján Händel: E-dúr kéthegedűs szonátáját játszotta Bitskey Gabriella és Faragó Juliska református diákokkal.

Az 1942. május 15-i növendékhangverseny műsora (3)
A helyi sajtó beszámolója a zeneiskolai vizsgáról (4)

Forrás:

  1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét thj. város zeneiskolájának évkönyve 1940-1941., Kecskemét : Kecskemét th. város, [1941].
  2. Uo., p. 1.
  3. Palotás József (szerk.): A kecskeméti M. Bodon Pál Zeneiskola, Kecskemét : M. Bodon Pál Zeneiskola, 2000., p. 108.
  4. Kecskeméti Ellenőr, V. évf., 89. sz., 1941.05.17., p. 5.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1939/1940. tanév

Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve 1939-1940. (1)

Az 1939/1940-es tanévet 145 – 99 rendes, 3 szabadiskolás és 43 játékos előkészítő osztályos – tanuló kezdte meg, és a 10 kimaradt növendék miatt 135-en fejezték be. Ez hárommal volt kevesebb az előző tanévhez képest.

Vásárhelyi Zoltán 1939 nyarától november végéig katonai szolgálaton volt, M. Bodon Pál pedig október 9-től november 20-ig beteg feleségét ápolta, így őket Szabadi Sándor helyettesítette, az előkészítő osztály vezetését pedig Nemesszeghy Ilona tanítónő, az iskola volt diákja vállalata. Ezen körülmények miatt a mellék tárgyakat csak november végén lehetett beosztani.

Februárban – tüzelőanyag hiánya miatt – egy hét szünetet kellett tartani, ezért a tanév egy héttel tovább tartott. A nehéz körülmények hatása nem érződött a tanulmányi eredményeken.

Nemesszeghy Lajos tanár úr a zeneiskolás- és ének-zenei általános iskolás tanulók közös zenekarát vezényli az 1950-es évek végén. A koncertmester Lakó Sándor, a II. hegedű szólam első pultjánál »belül« Bedő Anikó, aki azután zongoratanár lett. A kép bal szélén Kelő Erzsébet, Anikó mögött Sikari Katalin, mögötte Udvari Katalin. A zenekarban gordonnkán játszott (Ubrizsyné) Érsek Éva. Háttal, rövidnadrágban Sobor Zoltán. (2)

A zeneiskolai értesítő részletesen írt Nemesszeghy Lajos tevékenységéről: „tanított a nagybőgő, klarinét, vadászkürt, trombita és harsona tanfolyamokon heti 6 órában. A kecskeméti »Gróf Tisza István« ref. gimnáziumban vezette az ifjúsági vonós-zenekart. […] Vezényelte a kecskeméti szakirányú iparostanonciskola vegyeskarát vasár- és ünnepnapokon, a ferencrendi templomban a 11 órai szentmiséket és az iskola ünnepségein. […] Tanított a nagykőrösi és dunamelléki ref. tanítóképzőben hegedűt, világi éneket, osztálykaréneket, összhangzattant heti 17 órában, valamint vezette az intézet vonós- és fúvós-zenekarát. […] Tanított a nagykőrösi városi zeneiskola hegedűtanszakán. Helyettesítéseket látott el a nagykőrösi polgári leányiskolában.” (3)

Puky Margit koncertező zongoratanár volt. 1939. december 15-én a Studióban önálló rádióhangversenyt adott Bach, Liszt- és Kodály műveiből, januárban a nagykőrösi dalkör Finn-magyar estjén Liszt: Legendáját játszotta és közreműködött Mozart g-moll zongoranégyesében, 1940. április 18-án a Szent Ágnes Leányklub művészestjén pedig Liszt: Dante-szonátáját adta elő. Szabadi Sándor megszólaltatta a tanév során Dohnányi: Ruralia Hungarica c. sorozatát.

Az 1940. május 10-i növendékhangverseny műsora (4)

Forrás:

  1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve 1939-1940., Kecskemét : Kecskemét th. város, [1940].
  2. URL: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1089385971443199 (2020.05.26.)
  3. M. Bodon, i.m., p. 8.
  4. Uo., p. 5-6.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Betű átméretezése
Kontraszt