Acsay Antal (Felsőalpár, 1861. okt. 28.—Bp., 1918. szept. 10,) piarista tanár, egyetemi magántanár, író. Iskolai tanulmányait Kecskeméten végezte, s itt lépett be a piarista rendbe. Noviciátusa és felsőfokú tanulmányai végeztével egy évig alma materében tanított, majd 1888 és 1897 között a budapesti papnevelő- és tanárképző főiskola tanára volt. 1897-től a budapesti egyetem bölcsész karán neveléstörténetet tanított, emellett 1907-től a hittudományi karon a keresztény neveléstudomány előadója is volt. Pedagógiai, neveléstörténet, filológiai és teológiai munkái jelentek meg tudományos folyóiratokban és lapokban. Emellett fordítói tevékenységet is folytatott. Fordításai közül kiemelkedik II. Pius pápa (Aeneas Sylvius Piccolomini, 1405–1464) Gyermeknevelés c. művének jegyzetekkel ellátott fordítása.
Főbb művei: A magyarországi kegyestanítórend befolyása a XVIII. századi tanügyünk fejlődésére, Vác, 1887. A humanisták és scholastikusok küzdelme a XVI. sz. elején, Bp., 1895; A gyermeknevelés : V. László magyar király számára / írta Aeneas Sylvius Piccolomini; ford. és jegyz. Acsay Antal. – Budapest : Franklin Társulat, 1898. – 146, [1] p. A renaissance Itáliában, Bp., 1905. Digitalizált változat Lubrich Ágoston emlékezete, Bp., 1905.
A kép forrása: Balanyi György: Acsay Antal. In: Magyar piaristák a XIX. és XX. században / szerk. Balanyi György. – Budapest, 1943. A fejezet digitalizált változata
1714-ben érkezik először két piarista Kecskemétre Koháry István gróf megbízottjával. Arról tájékozódnak, hogy hol lehet majd építkezni, kijelölik azt a telket, ahol ma a rendház és a templom áll. Koháry a telek adományozásán túlmenően harmincezer aranyforintot helyezett letétbe alapítványként, melynek kamatait fordíthatták a piaristák kecskeméti működésükre. Az összeg nagyságát mutatja, hogy ebben az időben a város évi ezernégyszáz forint adót fizetett Kohárynak, mint földesúrnak.
Koháry István
A Piarista Rend magyarországi honosítása, 1715
A kecskeméti alapítást megerősítő királyi oklevél, 1715
Munkájukat 1715-ben kezdték meg a piaristák a városban, bár ekkor még se rendházuk, se templomuk, sem iskolájuk nem volt. Az első évtizedben átmeneti épületekben éltek és tanítottak. Kezdetben a Mária Társulat, a mai színház helyén álló épületében kaptak szállást meglehetősen szegényes körülmények között. A tanítást pedig a ferencesek elemi iskolájának átvételével kezdték meg 63 tanulóval. A lakásuk egyetlen terem volt, amelyiket középütt egy hatalmas faoszlop tartott, hogy össze ne rogyjon. Fölszerelés nem volt, három ágyat a városházától kaptak használatra.
1720–1724 között épült fel, első épületük, a mai rendház, mely akkoriban az iskolának is helyet adott. A földszinten folyt a tanírás, az emeleten laktak a szerzetes-tanárok.
Rajz az L-alakú épületegyüttesről
A piarista rendház épülete napjainkban
A Szentháromság tiszteletére szentelt templomuk pedig 1729-től több fázisban épült, de csak az alapkőletétel után 36 évvel, 1765-re készült el teljesen.
Festmény a piarista épületegyüttes Jókai utcai frontjáról
Festmény a piarista templom tornyáról
Piarista templom
A templombelső
A templom oltára
Az oltártér lépcsője
Piarista templom orgonája
Az 1739-es pestisjárvány idején, amikor Kecskemét lakosságának csaknem egyharmada életét vesztette, a piaristák önfeláldozóan látták el lelkészi feladataikat. Önfeláldozásuk szó szerint is érthető, hiszen az akkor Kecskeméten élő hat piaristából négyen maguk is a járvány áldozatai lettek.
Az1739-40-es pestisjárvány emlékére állított Szentháromság oszlop.
Az iskola bővülésével az épületegyüttes is folyamatosan bővült.
„Kecskeméten, az első latin iskola küszöbén beléptem 1813-ban. Ekkor már 24 éves, bajuszos, érett korú ifjú, tulajdonképpen férfiú valék. A sok apró gyerek közül úgy tűnhettem ki, mint szamár a juhok közül. Csúfoltak, de én azzal nem törődtem. Harmadik iskolám bevégeztével Kecskemétet otthagyám, főképp azért, mert az igazgató mindig csak per „kend” szólított. – Azt természetesen senki sem tudta, hogy már a börtönben megérlelődött bennem az az eszmém, hogy ha boldogulni akarunk, minden más címet a kend-en kívül el kell törülnünk.”
A tanulók a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből érkeztek. Voltak köztük a magyar identitásukat és a magyar nyelvismeretet erősíteni kívánó nemes ifjak, akiket elsősorban a piaristák nemzeti elkötelezettsége vonzott. Ilyen volt Klapka György is, aki így emlékezik vissza:
„Aztán Kecskemétre mentem, hogy ott megtanuljam a magyar nyelvet, amely az akkori pozsonyi országgyűlés végzései értelmében minden magyar honpolgárra nézve elkerülhetetlen szükséggé vált.”
A szegényebb családok gyermekei közül is sokan tanultak az iskolában, hiszen a piarista rend a szegények segítését is felvállalta. Erre szolgált az ún. szegények kasszája.
Az 1848-49-es szabadságharc idején felfüggesztették az oktatást, hiszen a diákok és a kispapok többsége katonának állt. Az épületben átmenetileg katonai kórház működött. A szabadságharcban szolgáló kecskeméti piaristák közül kiemelkedik Erdősi Imre (1814–1890), a branyiszkói csata hőse, későbbi kecskeméti házfőnök, akinek a nevét ma a rendház melletti utca viseli.
Erdősi Imre
Guyon Richárd, akinek hadosztályában Erdősi Imre szolgált
Erdősi Imre a Branyiszkói ütközetben, 1849. január 5.
1849-ben a bevonuló osztrákok kisajátították a rendházaz. A piaristák kénytelenek magánházakhoz költözni. Két év múlva kapták vissza rendházukat, ám ekkor is csak részben. Az egész épületet csak 1859-ben vehették újra birtokukba.
Piaristák 1848-49-ben
Piaristák 1848-49-ben
Palotai József piarista tartományfőnök 1848-49-ben
1857-ben Ferenc József császár és felesége látogatott Kecskemétre. Az uralkodó pár – előre nem tervezett módon – néhány percre a piarista iskolába is benézett.
Ferenc József és Erzsébet
„Üdvözlégy Császárunk!” Ferenc József két látogatása Kecskeméten
A kezdetben csak elemi iskolaként működő intézmény lassan felsőbb osztályokkal bővült, idővel öt-hat osztályos gimnáziummá épül ki, ám a teljes, nyolcosztályos képzést, azaz a főgimnáziumi rangot csak a 19. század második felében érik el.
A főgimnázium (ma kollégium) 1860-61-ben épült épülete
Főgimnázium, ma kollégium
Az első érettségi vizsgákra csak 1862-ben került sor.
Érettségi, 1862
Az első kecskeméti érettségi bizottságok egyike
Az első fennmaradt tabló, 1905
Piarista címer
Piarista címer
1860–63 között épült fel az iskola új, főgimnáziumi szárnya, ahol ma a kollégium működik. Az épület cserepezésére 1860 végén került sor, amely az építkezés egyik mérföldkövének számított. Ez alkalomból az építkezők a Szózatot énekelték és nemzeti zászlók is lobogtak, ami az akkori politikai helyzetben, a szabadságharc leverését követő abszolutizmus idején nem volt veszélytelen. Egy korabeli feljegyzés így írja le a történteket:
A lelkesítő Szózat hatalmas zengedezése annyira meghatotta az átellenben szállásoló megyefőnök idegzetét, hogy a városnak a helyszínen lévő elöljárósága közül néhányat magához parancsolt és a legdurvább szavakkal hadonászta ki előttük üres lélekfortyanásait.”
Hozzá kell tenni, hogy az eset következtében – köszönhetően az enyhülőben lévő politikai helyzetnek – végül a szóban forgó elöljárót idő előtt nyugdíjazták.
Az építkezések tovább folytatódtak. 1888-ban tornacsarnokot építettek. 1896-ban pedig az iskolaépület egy újabb szárnyát avatták fel.
Piarista tornászcsapat, 1906
Tantestületi csoportképek
Tantestület, 1883
Tantestület, 1889
Tantestület, 1904
Tantestület, 1914
Osztályképek
A 7. osztály az 1900-1901-es tanévben.
5. osztály, 1918
7. osztály, 1918
Tabló, 1921
Kispapok képzése
1731. és 1849. között Kecskeméten működött a piaristák noviciátusa, vagyis a frissen a rendbe lépő fiatalok itt töltötték tanuló éveiket. 1867 és 1920 között pedig már az ún. studenseket, a felszentelésre készülő a piarista papnövendékeket képezték itt.
Kecskeméti studensek (papnövendékek) 1866-ból
Piarista studensek (papnövendékek) 1881-ben
Papnövendékek zenekara, 1906
Az itt tanult studensek közül kiemelkedik Sík Sándor (1889–1963) későbbi piarista tartományfőnök, költő, irodalomtörténész.
Sík Sándor, 1904
Sík Sándor, 1916
Sík Sándor cserkészvezetőként
Az I. világháború idején lefoglalták az iskola épületét, ezért a tanítás egészen 1920-ig a református Ókollégiumban folyt.
A kecskeméti Református Ókollégium épülete
A Tanácsköztársaság 133 napja az egyházak, szerzetesrendek, így a piaristák számára is nehéz időszak volt. Kecskeméten volt piarista papnövendék Faber Oszkár (1879-1945) is, aki később kilépett a rendből és a Tanácsköztársaságban ateista egyházpolitikusként vállalt szerepet.
Piaristák 1919-ben – könyvborító
Faber Oszkár studensként a kecskeméti rendház folyosóján, 1899/1900
A kommunizmus szörnyei a piarista rendet fenyegetik. Megyer (Menczer) József (1900–
1972) kecskeméti piarista studens rajza a stúdiumi önképzőkör 1919. március 25-i ünnepségének
jegyzőkönyvéhez.
A két világháború közötti időszak ismét fejlődést hozott a kecskeméti piarista oktatás számára. A tanulmányok mellett a diákok szabadidős tevékenységeire is gondot fordítottak. Ezt szolgálta az aktív cserkészélet is.
Cserkészek, 1925
Cserkészek, 1933
Fúvószenekar, 1920
Iskolai egyenruha
Az iskola énekkara 1934-ben
Ekkor, 1930-tól ’33-ig épült a gimnázium mai épülete, melynek felavatására 1934-ben került sor.
Az új gimnázium épületét eredetileg a rendház kertjébe tervezték volna, de Klebelsberg Kuno kultuszminiszter így nyilatkozott:
Egy piarista gimnázium nem állhat mellékutcában”
Emléktábla
A II. világháború idején, 1942-től ismét lefoglalták az épületet. A tanítást az Újkollégiumban folytatták a reformátusokkal párhuzamosan, délelőtt-délutáni váltásban.
1944 októberében teljesen kiürítették a várost, így a tanítás is szünetelt. Az oktatást változó helyszíneken tudták újraindítani. Hol a rendházba, hol az Angolkisasszonyoknál, hol magánházaknál tanítottak. Saját épületükbe csak 1947-ben költözhettek vissza.
Felhívás 1945-ből
Az 1939-47 közötti osztály 1940-ben
Az 1939-47 közötti osztály 1944-ben
Diákok 1945-ben
Az 1939-47 közötti osztály 1946-ban
A háború utáni időkben a kecskeméti gimnáziumok – a megfogyatkozott diák- és tanári létszám, valamint az anyagi nehézségek miatt – egyesítve működött.
Tabló, 1941
Tabló, 1945
Tabló, 1947
1948-ban az összes egyházi iskolát államosították. Ezzel a kecskeméti piarista oktatás is megszűnt. 1950-ben azonban a kommunista hatalom által engedélyezett nyolc katolikus iskola egyikeként a kecskeméti Piarista Gimnázium is újraindulhatott, bár az 1990-es rendszerváltásig korlátozott körülmények között, egy állami általános iskolával „társbérletben, de mindvégig működhetett. Ez az időszak azonban már nem tartozik tárgyunkhoz.
A Piarista Gimnáziummal közös épületben működő Jókai Mór Általános Iskola bejárata
A jogakadémiának otthont adó ó kollégium épülete Képeslap Sebestyén Imre gyűjteményéből
A jogakadémia egy 1949-ig létező, a tudományegyetemek jogi karán megszerezhetőnél alacsonyabb jogi felsőoktatási forma volt. Az itt elérhető végzettség nem adott doktorátust, de bizonyos közigazgatási pozíciók betöltéséhez elegendő volt, valamint feljogosított a doktori szigorlat letételére, melynek birtokában már az egyetemi képzettséggel azonos jogokat biztosított. Az akadémiákon, csakúgy, mint az akkori egyetemi jogi karokon, a képzés ideje 4 év volt. Állami és felekezeti jogakadémiák egyaránt léteztek. Ezek egyike volt az 1831-ben alapított Kecskeméti Református Jogakadémia.
A kecskeméti egyházközség kérésére a Dunamelléki Egyházkerület közgyűlése már 1828-ban döntött az új intézmény felállításáról. A jogászképzés alapjainak lerakása Tatai András vezetésével kezdődött meg. Ezekben az években a kecskeméti református főiskola tanárai voltak még többek között: Tömöri Szabó Sándor és Karika János >> is. Ekkoriban azonban nem csupán jogi képzés folyt felsőoktatási szinten a kecskeméti református intézményben. Teológiát és bölcsészeti tárgyakat már korábban is oktattak.
Az intézmény első rendes jogtanára Vállaji Sípos Imre volt, aki 1835-től tanított magyar köz- és magánjogot, büntető-, illetve kereskedelmi jogot.
A jogakadémia 1849-ig, a szabadságharc bukásáig működött, majd az abszolutizmus idején néhány évig szünetelt. 1861-től azonban újra elindulhatott a jogi képzést Kecskeméten.
Egy 1874-ben kiadott rendelet az egyetemeket átalakította, megszigorította a jogakadémiák működését. A megváltozott feltételek – több és képzettebb tanár, külön-külön tanszékek az egyes jogágak számára – biztosítását az egyházközség és az egyházkerület nem tudta anyagilag vállalni. A város azonban fontosnak tartotta a felsőoktatási intézmény fennmaradását, ezért segítséget nyújtott, vállalva három új tanár fizetését. Ezzel együtt a város is beleszólást nyert az intézmény működtetésébe, így a jogakadémiát irányító testületben a három társfenntartó: az egyházközség, az egyházkerület és a városi tanács képviselői kaptak helyet. Az átalakítás sikeres volt, így a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1875. május 19-i rendeletével teljes állam- és jogtudományi karrá nyilvánította az intézményt. 1880-ban az egyházközség anyagi gondokra hivatkozva ismét meg akarta szüntetni a jogakadémiát. A város azonban továbbra is fontosnak tartotta, hogy a Kecskemét rangjához és művelődéséhez hozzájáruló felsőoktatási intézmény talpon maradhasson, ezért még egy tanár fizetését átvállalta. A városi tanács a későbbiekben is bizonyította, hogy szívén viseli az intézmény sorsát, és az évről évre egyre növekvő fenntartási költségeknek mind nagyobb hányadát vállalta át az egyháztól.
Az iskola legnevesebb növendéke, Jókai Mór 1842 és 1844 között volt a kecskeméti jogakadémia hallgatója. Mikszáth Kálmán Jókai életéről írott művében így idézi fel az akkori főiskolai életet:
„Az új főiskola is latinos szellemű volt, de mégsem annyira vaskalapos, mint a többi. Ami a helyrajzi viszonyoknak és a városi cívisek egészséges, reális gondolkozásának természetes következménye. Ameddig csak az ég pereme tart, ameddig csak kecskeméti fuvaros vagy kereskedő járt a világ négy vége irányában, mindenütt magyarul beszélnek, hát minek, kinek az a latin nyelv? Aztán a város cívise is mind olyan egyforma, szép mándlis, gömbölyű magyar ember valamennyi, nincs itt feudális úr, mint Pápán, se tíz-húsz Salva Gvardia, mint Komáromban, nem akar itt senki se lejjebb lenni, se feljebb lenni a másiknál, hát mire való volna ide akármilyen hókuszpókusz? A vaskalaposságot itt ugyan hiába próbálgatnák a professzor urak., mert itt egy kalap alatt van az egész város apraja-nagyja. Olyan város volt ez a Kecskemét akkor, hogy még a nemese is polgárságért folyamodott. Aki az egészséges tésztába esett, maga is tésztává vált. Ilyen sors érte itt a tisztelendő professzor urakat is. A diákéletnek amellett, hogy szabadabb volt, mint bárhol másutt, még megvoltak némi középkorias cirádái. A kollégiumban bennlakók voltak a togátusok, a kintlakók a publikus diákok, többnyire úrfiak. Bagó-diákoknak a kicsinyeket hívták. A tóga sokat ért, mert jövedelmezett is. A togátusok eljártak a temetésekre s ezért pénzt kaptak. Ha kabátosan és cilinderesen jelentek meg, akkor öt garas (harminc fillér) járt ki nekik fejenkint; hanem ha a tógában pompáztak, az már tíz garasba került. A temetéspénzeket Tatai osztogatta ki az év végén.” (Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora>>)
Id. Trócsányi László csaknem 90 évvel Jókai után volt az intézmény hallgatója. Ő így emlékezik:
„Egy-egy előadáson kb. 20-25-en vettünk részt, minthogy az előadások hallgatása nem volt kötelező. De akik ott voltunk, egymáshoz az utat rövidesen megtaláltuk, és csakhamar kis közösséggé kovácsolódtunk össze. Az az összetartó erő, amelynek a kecskeméti Jogakadémián tanúja voltam, feltehetően a többi Jogakadémián is tapasztalható volt.” (A kecskeméti jogakadémia múltja. In: Ötödfélszáz esztendők>>)
1948-ban az egyház iskolák államosítása a jogakadémiákra is kiterjedt, majd egy év múlva fel is számolták ezt az intézményi formát. E döntés nyomán közel 120 év után megszűnt a jogászképzés Kecskeméten.
Az 1990-es években néhány évig a Károli Gáspár Református Egyetem Jog- és Államtudományi Karának kihelyezett tagozata működött a jogakadémia hajdani épületében, ilyen módon felelevenítve a kecskeméti jogászképzés hagyományait.
Az ókollégium épülete a 2000-es években
Felhasznált irodalom: A Kecskeméti Református Jogakadémia múltja / Antalóczy Péter In: Ötödfélszáz esztendők. – Kecskemét : Kecskeméti Református Egyházközség, 2014. – p. 32-33. : ill. Tovább a katalógushoz>>
A Kecskeméti Református Jogakadémia története : 1875-1949 / Homicskó Árpád Olivér et al. – Budapest : Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2019 Tovább a katalógushoz>> A teljes könyv>>
A Református Jogakadémia története az évkönyvek tükrében / Bálintné Mikes Katalin In: Bács-Kiskun megye múltjából, 8. k. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Lvt., 1983. – p. 6-28. Tovább a katalógushoz>> A teljes szöveg>>
A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában / Kemény János, Pintér Ilona In: Bács-Kiskun megye múltjából, 9. k.. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Lvt., 1987. – p. 5-85. Tovább a katalógushoz>> A teljes szöveg>>
Az 1949/1950. tanév felvételi információi a helyi sajtóban (1)
M. Bodon Pál játékos előkészítője Nagykőrösi utcai lakásán (2)
Raáb Erzsébet fiatal korában (4)
Molnár Zoltánné Raáb Erzsébet 1906-ban Makón született. Zongora szakon végzett a Zeneművészeti Főiskolán, majd Kispesten, Gyöngyösön és Nagyváradon tanított. 1949. szeptember közepén a kecskeméti zeneiskola igazgatója lett, és 1955-ig látta el ezt a feladatot. 1952-ben házasságot kötött a festőművész Molnár Zoltánnal, aki kiváló hangszerész is volt. 1955-ben Budapestre költöztek. 2002-ben, életének 97. évében hunyt el, temetése 2003. február 20-án volt. (3)
Interjú Raáb Erzsébet igazgatónővel a Kecskeméti Lapok 1949. november 27-i számában (5)
Bartók emlékünnepély (6)
Zeneoktatói Munkaközösség 1950 körül. Dr. Héjjas Pálné, Puky Margit, Szabadi Sándor, Raáb Erzsébet, Mihó Ida a Városi Zeneiskola tanárai voltak. Érdekes, hogy Dr. Váradi Sándorné – aki igen aktív munkaközösségi oktató és a csoport gazdasági ügyintézője volt, s már 1949-ben is tanított – nem szerepel ezen a fotón. 1. sor: Dr. Héjjas Pálné, Kékesi János a munkaközösség vezetője, B. Kiss Lászlóné, Papp Mária, Puky Margit, Szelei Ervin 2. sor: Faragó Lászlóné, Szabadi Sándor, Raáb Erzsébet a zeneiskola igazgatója, Mihó Ida, Gallatz Irma (7)
1950. április 1-jei tanári hangverseny hírül adása a Kecskeméti Lapokban (8)
A Kecskeméti Lapok 1948. október 28-i száma egy zenei bizottság létrejöttéről számolt be, melynek feladata a zeneiskola működésének, az ott folyó munkának a vizsgálata volt (1)
Dékány Ilona emléklapja az 1949. április 11-13 között, Debrecenben megrendezett Bartók-versenyen való részvételéért (2)
Az 1949. május 29-i évzáró növendékhangverseny műsora (3)
Kecskemét thj. város zeneiskolájának évkönyve 1941-1942. (1)
Tantermi problémák miatt csak később, szeptember 29-én lehetett megkezdeni az 1941/1942-es tanévet. A beiratkozók száma az előző évi 98 után 114 volt, ami év végére 103-ra csökkent.
Tanév közben, 1941. december 10-én elhunyt az iskola 17 éves hegedű tanszakos növendéke, Kocsák Dezső. Majdnem duplájára – 36-ról 62-re – emelkedett a játékos előkészítő osztály tanulóinak száma.
Vásárhelyi Zoltán december 20-tól a tanév végéig szabadságon volt, helyettesítését Nemesszeghy Lajos látta el. M. Bodon Pál igazgatót április 23-tól ugyancsak a tanév végéig, betegszabadság miatt Puky Margit tanárnő helyettesítette. A tanárok távollétei miatt melléktárgyakon az 1941/1942-es tanévben sem osztályoztak, az eredmények azonban alig romlottak. A fúvós hangszerek, valamint a bőgő tanítása továbbra is szünetelt.
1942. február 12-én Mozart-hangversenyt rendeztek a Vöröskereszt helyi szervezetének javára az iskola valamennyi tanárának közreműködésével (2)
Az 1942. május 15-i növendékhangverseny műsora (3)
Honlapunk sütiket használ. Ez teszi lehetővé, hogy a szerver felismerje az adott eszközt, megjegyezze a beállításokat, megkönnyítse a böngészést. Honlapunk további böngészésével Ön hozzájárul a sütik használatához.
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. These cookies ensure basic functionalities and security features of the website, anonymously.
Cookie
Duration
Description
cookielawinfo-checkbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
Functional cookies help to perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collect feedbacks, and other third-party features.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Advertisement cookies are used to provide visitors with relevant ads and marketing campaigns. These cookies track visitors across websites and collect information to provide customized ads.