Jámbor Zsolt

ének-zene tanár, karvezető
(*1962)

Fotó: Banczik Róbert / Hiros.hu

Cegléden született 1962. május 24-én. Iskolai tanulmányait a ceglédi ének-zenei általános iskolában kezdte, majd a Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett. Diplomáját az egri Eszterházy Károly Főiskola ének-zene – történelem szakán szerezte, majd később elvégezte a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem művelődés és felnőttképzési menedzser szakját is.

1986-ban érkezett Kecskemétre, ahol először a Béke téri Általános Iskolában, majd hosszabb ideig a Bolyai János Gimnáziumban tanított. 2000. június 8-án kecskeméti diákok előadásában hangzott el a Kodály Fesztiválon a Székelyfonó c. daljáték a Jámbor-házaspár betanításával. 2002 decemberében Bolyais diákokkal vitte színre a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról c. musicalt.

A 2004/2005-ös tanévben a Kandó Kálmán Szakközépiskolában dolgozott, 2005 szeptemberétől pedig a Kecskeméti Református Gimnázium tantestületének tagja. Óraadóként folyamatosan tanított és tanít jelenleg is más iskolákban. Kórusaival több hazai és nemzetközi sikert ért el.  A Kecskeméti Református Gimnázium Psalmus Kórusával 2009-ben (90,15 ponttal) 3., 2018-ban (94,25 ponttal) pedig 4. helyezést értek el a Kodály Zoltán Magyar Kórusversenyen, mindkét alkalommal arany diplomát szerezve. Részt vettek a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében a Református Zenei Fesztiválon a Református Énekek VII. (2008), a Református Énekek IX. (2010), valamint Református Énekek XVI. (2017) lemezfelvételein. Énekeltek a Reformáció 500. évfordulójának, a budapesti Arénában megrendezett gálahangversenyén; koncerteket adtak a Kálvin téri Református Templomban, a Debreceni Nagytemplomban, a Mátyás templomban, az ország számos nagy városában, Erdélyben, Németországban, Dániában, Kodály Zoltán évfordulós koncertjein, valamint Kocsár Miklós szerzői estjén. 2014-ben feleségével és Kormányosné Makai Eszterrel közösen megrendezték Szőnyi Erzsébet: A makrancos királylány c. meseoperáját a zeneszerző 90. születésnapjára, a Kecskeméti Református Általános Iskola diákjainak előadásában.

2004 októberétől 2010-ig Vargáné Pulai Edina drámapedagógussal szakmai vezetője volt a Kecskeméti Ifjúsági Otthon Musical stúdiójának. Színre vitték a Vörös malom (2007), a Villon és a többiek (2008) c. musicaleket és a Sztárcsinálók (2009) c. magyar rockoperát, de Music-kel(l)! címmel több alkalommal adtak elő zenés válogatást és csináltak Presser és Beatles-estet is. A 20-as, 30-as évek kupléiből és kabarétréfáiból állították össze Kecskeméti Orfeum (2009) műsorukat. Ebből az „iskolából” indult Nagyhegyesi Zoltán, Sándor Péter és Tolnai Hella színművészek pályája.

1987-től szólamvezető tagja a Kecskeméti Pedagógus Énekkarnak (ma Cantus Nobilis Kórus). Az együttesben töltött évek alatt is számos hangversenyen, fesztiválon és versenyen vett részt idehaza és külföldön egyaránt. Oratorikus művek előadásakor gyakran vállal szóló szerepet is, és több alkalommal vezényelte is már az énekkart.

A Magyar Kodály Társaság elnökségének tagja, valamint a Kecskeméti Tagcsoport elnöke. A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) Tanácsadó testületének tagja. Rendszeresen vállal zsűrizést Éneklő ifjúság kórustalálkozókon. Szerkesztett komolyzenei műsort a Gong Rádióban, és dolgozott a Kecskeméti Televíziónál is.

Szintén Kodály Zoltán-díjas felesége, Jámborné Márkus Emőke a Kecskeméti Református Általános Iskola ének-zene tanára. Két lányuk van: Janka gordonkaművész, Anna hegedűművész.

Elismerései:

1998: Bolyai-díj
2017: Kodály Zoltán-díj

Irodalom:

Meseoperával ünnepelt a Kecskeméti Református Általános Iskola, In: Kecskemet.hu, 2014.04.28. A teljes cikk »

Popovics Zsuzsanna: Kodály kórusműveit minden énekkarnak szívből ajánlja (Interjú), Baon.hu, 2018.01.28. A teljes cikk »

Popovics Zsuzsanna: A színpadon sztárok, az életben diákok : öt éve működik a Kecskeméti Ifjúsági Otthon berkeiben a Musical Stúdió, In: Grátisz, X. évf., 43.sz., 2009.10.31., 8.o. A teljes cikk »

Székelyfonó gyermekszereplőkkel, In: Petőfi Népe, LV. évf., 129. sz., 200.06.03., 4.o. A teljes cikk »

Szilaj István: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, In: Hétvégi Magazin, 2003.01.18., 1.o. A teljes cikk »

Szőnyi Erzsébet: A makrancos királylány, Kecskemét, Kecskeméti Református Általános Iskola, 2014 A teljes előadás »

Virág Barnabás, Kovács Péter Pál: Interjú Jámbor Zsolt tanár úrral (Interjú), Re-firka, II. évf., 1. sz., 8-9.o. Katalógus »

Ladics Tamásné Falusi Erzsébet

ny. iskolaigazgató, zenetanár
(*1943)

Fotó: Banczik Róbert

„Engem mindig az vezérelt, […] hogy a tanárt amiben csak lehet, segítsem. […] Mindig arra törekedtem, hogy jól érezzék magukat: ne a főnökük legyek, hanem a segítő társuk. A másik az volt, hogy a gyerekek nagyon jól érezzék magukat az iskolában. Különösen, mikor beindult a szakközépiskola. Odajött az a sok kis anyátlan-apátlan árva idegen iskolába, idegen körülmények közé és nagyon igyekeztem az anyukájuk lenni: beosztottam az idejüket, hogyan, mikor és mennyit gyakoroljanak. Úgy éreztem, hogy nagyon-nagyon jó kapcsolatot tudok kialakítani a gyerekekkel. Szerintem […] engem ez motivált, hogy ahogy én szeretem az iskolámat, szeressék a tanárok és szeressék a gyerekek is.” (1)

Békéscsabán született 1943. augusztus 14-én. Általános iskolái tanulmányait Szarvason végezte, középiskolásként pedig a szegedi Zeneművészeti Szakközépiskolába járt. 1962-ben a szegedi Zeneművészeti Főiskolán zongora-szolfézs szakán kezdett tanulni, ahol később tanári diplomát szerzett. 1965-től rövid ideig a kiskunfélegyházi ének-zenei általános iskolában tanított, majd Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta igazgatónő meghívására 1967 októberétől – 48 éven keresztül – a kecskeméti Kodály Iskolában működött.

Nemesszeghyné Márta néniről így nyilatkozott: „…amikor Nemesszeghy Mártával összeismerkedtem, kezünkbe nyomta a Kodály Visszatekintés két kötetét. Mondta, hogy légyszíves olvasd el, jegyzeteld ki és jelentkezz nálam. Ez valóban így megtörtént és ez annyira nagy hatással volt ránk. […] fantasztikus volt, ahogyan megadta a módot, hogy hogyan neveljük a mai ifjúságot és mire jó az ének. És nem azért, hogy énekes vagy zenész legyél, hanem a teljes emberré nevelésért van erre szükség. Ez nagyon megfogta a lelkemet ez egész idő alatt, amíg dolgoztam.” (2) „Ha valakit (Nemesszeghyné) ki akart nevezni, azt előbb alaposan megismerte. Miattam is eljött Félegyházára, a tanévzáró hangversenyre, amelyen nemcsak a zongorajátékomat hallhatta, de már egy kis kórust is vezényeltem. S csak miután elégedett volt a látottakkal, azt követően ajánlott állást a Kodály Iskolában.” (3)

1976-1988 között, mint az iskola zenei igazgatóhelyettese, 1988-1995 között igazgatóként dolgozott az intézményben. 1995-től 2013-ig ismét igazgatóhelyettes és művészeti vezető lett (2000-től 70 éves koráig, nyugdíjasként is teljes óraszámban tanított). Oroszlánrészt vállalt a zeneművészeti szakközépiskola 1981-es elindításában, illetve a rendszerváltás után az iskola Újkollégiumból jelenlegi helyére való átköltözésének előkészítésében, a tantermi adottságok kiharcolásában. Iskolavezetőként több külföldi iskolával létesített cserekapcsolatot. A Magyar Zeneiskolák Szövetségében az ének-zenei iskolák bizottságának elnöki feladatait is ellátta.

Alapító tagja és társadalmi elnöke volt a Városi Vegyeskarnak, majd a Pedagógus Énekkarnak.

Elismerései:

1995: Kecskemét Városért Oktatási Díj
2000: Kodály Zoltán-díj
2000: CSEMADOK-emlékérem
2002: önkormányzati kitüntetés
2005: Művészetoktatásért Emlékplakett
2013: Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetés

Irodalom:

(1) „Lehetne városunk a magyar Salzburg!?” Kerekasztal-beszélgetések Kecskemét zenei életének múltjáról, jelenéről és jövőjéről, Beszélgetőtárs: Jámbor Zsolt, Katona József Könyvtár, 2018. május 30.

(2) Uo.

(3) Varga Géza: Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk… : Ladics Tamásné, In: Kecskeméti Lapok, 114. évf., 6. sz., 2018.04.05., 19.o. A teljes szám »

75 éves Ladics Tamásné Falusi Erzsébet, In: Hírös Naptár, 2018.08.14. A Hirös Naptár oldalán »

In memoriam Kodály Zoltán [videodok. ]. – Kecskemét : KTV, [2008]. Katalógusban »

Kriskó János: Hírös Kecskemétiek – Pódiumbeszélgetés Ladics Tamásné Falusi Erzsébettel, Kecskemét : Kecskeméti Televízió, 2020. A teljes beszélgetés »

Ladics Tamásné: Az első, In: Népművelés, XXIX. évf., 1982. november, 14-15.o. A teljes cikk »

Művészeket nevelnek? : Iskola az Újkollégiumban, In: Kecskeméti Szemle, 1983. 7. sz., 4-5.o. Katalógusban »

Pajos Éva: Az elsők között (Interjú), In: Parlando, 2006/3. A teljes interjú »

Palotás József

ny. zeneiskola igazgató, zenetanár, főtanácsos
(*1944)

Fotó: Banczik Róbert / Hiros.hu

Kiskunfélegyházán született 1944. március 16-án. Édesapja textilkereskedő, édesanyja pedig sokáig háztartásbeli volt – harisnya-szemfelszedéssel foglalkozott, – majd virágüzletben dolgozott. A család korán Tiszakécskére költözött, így az általános iskolát ott végezte. Hegedülni hetedikes korában kezdett, mivel egy osztályba járt a prímás fiával és megtetszett neki a hangszer. Nyolcadik után a kecskeméti Katona József Gimnázium első ének tagozatos osztályában folytatta tanulmányait és vele párhuzamosan az Állami Zeneiskolában Domján József növendékeként tanult.

Diplomáját 1965 júniusában a Szegedi Zenekonzervatórium hegedű-szolfézs szakán szerezte. „Tanulmányaim utolsó évében átjártam Szegedről Kecskemétre tanítani, mert a volt zeneiskolai tanárom már nem akart lejárni Pestről, és nekem akarta átadni a növendékeit. Fél állást vállaltam, majd a diplomám megszerzése után kinevezett az akkori igazgató, Ádám József. Itt is maradtam végleg, s bár a 2014/15-ös tanévben csak heti két órám volt, tanárként ötven, tanulóként négy évet töltöttem a zeneiskolában.” (1)

Kilencévnyi tanítás után 1974-től 40 éven keresztül volt az iskola vezetője, miközben mindvégig aktív zenész maradt. 1968-ban megalakította a 15 éven keresztül működő Kecskemét Vonósnégyest, 1965-től tagja, 1969-től pedig koncertmestere a Kecskeméti Szimfonikus Zenekarnak. Több évtizeden keresztül játszott a Katona József Színház zenekarában. A zeneiskola tanáraiból 1975-ben megalakította az M. Bodon Pál Kamarazenekart, melynek művészeti vezetője lett. Évekig muzsikált a Lakó Sándor Kamarazenekarban.

1997-1999 között elvégezte a közoktatás vezetői szakot a Budapesti Műszaki Egyetem Társadalomtudományi Karának kecskeméti kihelyezett tagozatán.

Lelkes kutatója a zenepedagógia történetének – különösen a kecskeméti Városi Zeneiskola és a helyi zenei élet, több publikációja is jelent meg a témában.

Elismerései:

1978., 1988: Kiváló munkáért kitüntetés
1997: Kecskemét Városért Oktatási Díj
2002: Kodály Zoltán-díj
2003: Pilinszky János-díj
2004: Magyar Művészetoktatásért Plakett
2009: Az Év Zenekari Művésze
2012: Megyei Príma Díj
2015: Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat

Irodalom:

(1) Weninger Endréné: Palotás József és Gitta zenetanárok – A zene harmóniájában (Interjú), Montazsmagazin.hu, 2015.08.10. A cikk teljes szövege »

Kriskó János: Hírös Kecskemétiek – Pódiumbeszélgetés Palotás Józseffel, Kecskemét : Kecskeméti Televízió, 2017. A teljes beszélgetés »

Palotás József bemutatkozó film, Bács-Kiskun Megyei Príma Díj 2009. A teljes film »

Palotás József (szerk.): A kecskeméti M. Bodon Pál Zeneiskola, Kecskemét : M. Bodon Pál Zeneiskola, 2000. Katalógusban »

Palotás József: A kecskeméti zeneiskola története 1894-től az államosításig, 1950-ig (1. rész), Kecskemét : Katona József Emlékház, 2020. január 24. A teljes előadás »

Palotás József: A kecskeméti zeneiskola története 1894-től az államosításig, 1950-ig (2. rész), Kecskemét : Katona József Emlékház, 2020. február 28. A teljes előadás »

Szabados Liliána: A muzsika szolgálatában : rádiós portréműsor Palotás Józseffel, SZTE Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék, 2020 A teljes beszélgetés »

Varga Géza: 75 éves Palotás József hegedű- és szolfézstanár, nyug. zeneiskolai igazgató (Interjú), Hiros.hu, 2019.03.16. Az interjú teljes szövege »

Vallomások: Palotás József hegedű- és szolfézstanár, tagintézmény-vezető, A Hirös Naptár oldalán »

Ubrizsyné Érsek Éva

ny. tanár, karvezető
(*1943)

Fotó: Banczik Róbert

Kecskeméten született 1943. november 12-én. Iskoláit 1950-ben, az ország első ének-zene tagozatos általános iskolájának első osztályában kezdte Nemesszeghy Lajosné tanítványaként. A „Lehetne városunk a magyar Salzburg!?” c. beszélgetős programsorozatban 2018. május 30-án, a Katona József Könyvtárban így emlékezett vissza erre a nyolc esztendőre: „Sem a felnőttek, sem a mai gyerekek nem tudják képzelni, hogy milyen iszonyatos nehéz körülmények között lehetett tanulni valamikor és mégis hallatlan boldogok voltunk és rengeteget tanultunk ettől az iskolától. Második osztálytól kezdve hangszert tanulhattunk, számomra ez is nagyon különleges volt – én gordonkás lettem. Második osztálytól benne volt az órarendünkben a néptánc, felső tagozatban kórusunk és zenekarunk is volt. Nagyon sokat szerepeltünk, első osztálytól kezdve állandóan hívtak bennünket mindenhova. Gyönyörű szép nyolc évet töltöttünk el a »kultúrpajtában« és természetesen az élményeim közé tartozik az is, amikor Kodály Zoltán meglátogatott bennünket: első alkalommal, amikor harmadikosok voltunk, aztán utána még egyszer-kétszer, és amikor nyolcadikosok voltunk és elbúcsúztunk az iskolától. Köztudott, hogy miután Kodály nyelvész is volt, a magyar órára is beült, úgyhogy nagy-nagy izgalommal készültünk, de nagyon elégedett volt.” (1)

Tanulmányait 1958-1962 között a Katona József Gimnáziumban Nemesszeghy Lajos énekes osztályában folytatta. 1969-ben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola ének-zene-történelem szakán diplomázott – tanárai voltak többek között: Kardos Pál, Péter Józsefné és Avasi Béla.

Kardos Pálra így emlékezett vissza: „A legcsodálatosabb és utolérhetetlen és felejthetetlen az, ahogyan a művek mondanivalóját magyarázta, értelmezte, ahogyan betanította azokat. Személyisége varázslatos volt. Ha Ő megjelent, derű, mosoly, jókedv áradt szét. Mindenki leste a szavait, öröm volt a társaságában lenni.” (2)

A főiskola elvégzése után rögtön egykori iskolájában, a Kodály Iskolában kezdett tanítani, és 2007-ig, 38 éven keresztül látta el ezt a feladatot. 1976-ban az intézmény falai között, 3-4. osztályos tanulókból létrehozta – és 2010-ig 34 éven át vezette – a Kicsinyek kórusát. „Legfőbb feladatának azt tartotta, hogy a kisgyerekekkel megszerettesse az éneket, örömet jelentsen nekik az együtt muzsikálás. Kiskórusával mindig a legmagasabb, arany minősítést kapták, több alkalommal elnyerték az „Év kórusa” címet is. Évente bemutatóórák sokaságával járult hozzá ahhoz, hogy a Kodály-módszert mind több hazai és külföldi szakember megismerje.” (3) 1996-1999 között heti két órában a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola ének módszertan tanáraként is dolgozott. Az elnökség tagjaként éveken át segítette a Magyar Kodály Társaság Kecskeméti Tagcsoportjának munkáját.

Elismerései:

1981: Kiváló Munkáért
1996: Comenius-emlékplakett
1997: Kodály Intézetért Díj
1997: Kardos Pál-emlékérem
2003: Kecskemét Városért Oktatási Díj
2006: KÓTA karnagyi-díj
2007: Kodály Zoltán-díj
2010: Bács-Kiskun Megyei Prima Díj jelölt

Irodalom:

(1) „Lehetne városunk a magyar Salzburg!?” Kerekasztal-beszélgetések Kecskemét zenei életének múltjáról, jelenéről és jövőjéről, Beszélgetőtárs: Jámbor Zsolt, Katona József Könyvtár, 2018. május 30.

(2) Varga Géza: Az Örök Láng tovább ég, Parlando, 2012/3. A teljes cikk »

(3) Petőfi Népe, LXV. évf. 254. sz., 2010.11.02., 2.o. A teljes cikk »

A gyerekek lelkét is nevelni kell (Interjú), In: Haág Zalán (szerk.): Kecskeméti krónika : a város évkönyve, Kecskemét : Kecskeméti Lapok, [2008] Katalógusban »

In memoriam Kodály Zoltán [videodok. ]. – Kecskemét : KTV, [2008]. Katalógusban »

Kórusünnep 2001 [hangdok. ] / Aurin Leánykar, Bolyai János Gimnázium Vis Animi kórusa [et al.]. – Kecskemét : Kodály Iskola, 2001. Katalógusban »
– Kodály Zoltán-Kistétényi Melinda: Epigramma Katalógusban »
– Járdányi Pál: Hallottad-e Gergő? Katalógusban »
énekel: Kodály Iskola Kicsinyek Kórusa, vezényel: Ubrizsyné Érsek Éva

Székely András (szerk.): Ki kicsoda a magyar zeneéletben, Bp. : Zeneműkiadó, 1988., 479.o. Katalógusban »

1949/1950. tanév

Az 1949/1950. tanév felvételi információi a helyi sajtóban (1)
M. Bodon Pál játékos előkészítője Nagykőrösi utcai lakásán (2)
Raáb Erzsébet fiatal korában (4)

Molnár Zoltánné Raáb Erzsébet 1906-ban Makón született. Zongora szakon végzett a Zeneművészeti Főiskolán, majd Kispesten, Gyöngyösön és Nagyváradon tanított. 1949. szeptember közepén a kecskeméti zeneiskola igazgatója lett, és 1955-ig látta el ezt a feladatot. 1952-ben házasságot kötött a festőművész Molnár Zoltánnal, aki kiváló hangszerész is volt. 1955-ben Budapestre költöztek. 2002-ben, életének 97. évében hunyt el, temetése 2003. február 20-án volt. (3)

Interjú Raáb Erzsébet igazgatónővel a Kecskeméti Lapok
1949. november 27-i számában (5)
Bartók emlékünnepély (6)
Zeneoktatói Munkaközösség 1950 körül. Dr. Héjjas Pálné, Puky Margit, Szabadi Sándor, Raáb Erzsébet, Mihó Ida a Városi Zeneiskola tanárai voltak. Érdekes, hogy Dr. Váradi Sándorné – aki igen aktív munkaközösségi oktató és a csoport gazdasági ügyintézője volt, s már 1949-ben is tanított – nem szerepel ezen a fotón.
1. sor: Dr. Héjjas Pálné, Kékesi János a munkaközösség vezetője,
B. Kiss Lászlóné, Papp Mária, Puky Margit, Szelei Ervin
2. sor: Faragó Lászlóné, Szabadi Sándor, Raáb Erzsébet a zeneiskola igazgatója,
Mihó Ida, Gallatz Irma (7)
1950. április 1-jei tanári hangverseny hírül adása a Kecskeméti Lapokban (8)

Forrás:

  1. Kecskeméti Lapok, 82. évf., 204. sz., 1949.09.03., p. 4.
  2. Kecskeméti Lapok, 82. évf., 214. sz., 1949.09.15., p. 4.
  3. URL: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1064254907289639&id=100011154196254 (2020.05.27.)
  4. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
  5. Kecskeméti Lapok, 82. évf., 276. sz., 1949.11.27., p. 3.
  6. Kecskeméti Lapok, 82. évf., 225. sz., 1949.09.28., p. 3.
  7. URL: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1029529100762220&id=100011154196254 (2020.05.27.)
  8. Kecskeméti Lapok, 83. évf., 75. sz., 1950.03.30., p. 2.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1948/1949. tanév

A Kecskeméti Lapok 1948. október 28-i száma egy zenei bizottság létrejöttéről számolt be, melynek feladata a zeneiskola működésének, az ott folyó munkának a vizsgálata volt (1)
Dékány Ilona emléklapja az 1949. április 11-13 között, Debrecenben megrendezett Bartók-versenyen való részvételéért (2)
Az 1949. május 29-i évzáró növendékhangverseny műsora (3)

Forrás:

  1. Kecskeméti Lapok, 81. évf., 240. sz., 1948.10.28., p. 2.
  2. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
  3. Uo.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1947/1948. tanév

Az új Kecskeméti Kamarazene Társaság: Nemesszeghy Lajos, Tóth Endréné, Dr. Feszler György, Puky Margit, Dankó Géza (1)
A Kecskeméti Kamarazene Társaság első hangversenyének műsora (2)
Zenetanárok közreműködésével zajlott az 1947. december 14-i adventi hangverseny (3)
Az 1948. június 2-i növendékhangverseny műsora (4)
A növendékhangverseny sajtóvisszhangja (5)

Forrás:

  1. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
  2. Uo.
  3. Kecskeméti Lapok, 80. évf., 249. sz., 1947.12.12., p. 2.
  4. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
  5. Kecskeméti Lapok, 81. évf., 126. sz., 1948.06.04., p. 3.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1946/1947. tanév

Tanév eleji tájékoztató Dél-Pestmegye 1946. augusztus 29-i számában (1)
Az 1947. május 21-i növendékhangverseny műsora (2)
Beszámoló a növendékhangversenyről (3)

Forrás:

  1. Dél-Pestmegye, I. évf., 32. sz., 1946.08.29., p. 2.
  2. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
  3. Kecskeméti Lapok, 80. évf., 81. sz., 1947.05.23., p. 3.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1945/1946. tanév

Az 1945. szeptember 16-i magyar-orosz díszhangverseny műsora (1)
A helyi sajtó beszámolója a magyar-orosz díszhangversenyről (2)
Az 1946. június 29-i növendékhangverseny műsora (3)
Tudósítás a pedagógusok 1946. június 26-i hangversenyéről és Kabalevszkij kecskeméti látogatásáról (4)

Forrás:

  1. Kecskeméti Lapok, II. (LXXVIII.) évf., 75. sz., 1945.09.16., p. 3.
  2. Kecskeméti Lapok, II. (LXXVIII.) évf., 78. sz., 1945.09.27., p. 2.
  3. Palotás József (szerk.): A kecskeméti M. Bodon Pál Zeneiskola, Kecskemét : M. Bodon Pál Zeneiskola, 2000., p. 109.
  4. Dél-Pestmegye, I. évf., 15. sz., 1946.06.30., p. 3.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Betű átméretezése
Kontraszt