Kodály Zoltán életútja

Virtuális kiállítás Steiner Józsefné (Nagyatád) képeslapgyűjteményéből Kodály Zoltán születésének 130. évfordulójára

Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus Kecskeméten született. Apja Kodály Frigyes MÁV-tisztviselő, anyja Jaloveczky Paulina, mindketten műkedvelő muzsikusok. Kodály gyermekkorát Szobon, Galántán és Nagyszombatban töltötte, ez utóbbi város érseki gimnáziumában érettségizett. 1900-tól Budapesten tanul. A Zeneakadémián 1904-ben zeneszerzői diplomát kapott, 1905-ben a tudományegyetemen magyar-német szakos tanári diplomát, 1906-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1907-től a Zeneakadémián a zeneelmélet, 1908-tól a zeneszerzés tanára.

Kodály 1905-ben kezdte meg népdalgyűjtő útjait, majd 1906-tól Bartók Bélával együtt folytatták a gyűjtést. Mint zenetudós módszeresen gyűjtötte, feldolgozta és rendszerezte a magyar népdalokat. A magyar népzenére támaszkodva alakította ki egyéni magyar stílusát. 1910-ben volt első szerzői estje. Az igazi sikert a huszas évek hozták meg számára. 1925 táján irányult figyelme a gyermekénekkarokra, egyúttal az iskolai ének- és zenetanításra. Kialakította a zenei írás-olvasás tanítására szolgáló módszert. Új kóruskultúrát teremtett. Fáradozásainak eredményeképpen indult meg a rendszeres népzeneoktatás felsőfokú tanintézményeinkben. Nagy számban adott ki zenepedagógiai jellegű műveket.

Gyakran megfordult külföldön. Műveit mindenütt nagy megbecsüléssel fogadták. Fáradhatatlanul küzdött a helyes magyar nyelv és általában a nemzeti tradíciók megőrzéséért.

A Magyar Tudományos Akadémia 1946-ban elnökévé választotta. Kossuth-díjat (1948, 1952, 1957), 1965-ben Herder-díjat kapott. Több egyetem díszdoktorává avatta (Budapest, Oxford, Berlin, Torontó). A Nemzetközi Népzenei Tanács elnökévé, a Nemzetközi Zenepedagógiai Társaság díszelnökké választotta. 85 éves korában, 1967-ben hunyt el.

Kodály Zoltán zeneszerzői életműve a népzene szellemében született. Nemzetközi rangra emelte a magyar zenetudományt. Pedagógiai módszerét az egész világon alkalmazzák.

Jelen kiállítási anyag – a teljesség igénye nélkül – képeslevelezőlapok segítségével mutatja be a zeneszerző életútját, egyes műveinek ihlető forrásait és a Kodály-emlékeket.

Felhasznált szakirodalom:

Breuer János: Kodály-kalauz, Budapest : Zeneműkiadó, 1982.

Eösze László: Kodály életének krónikája, Budapest : Editio Musica Budapest, 2007.

Kodály Zoltán: A magyar népzene, Budapest : Editio Musica Budapest, 1997.

Bács-Kiskun megyei olimpiatörténet

Pósta Sándor

A PÁRIZSI OLIMPIA ARANYÉRMESE – 1924

Pósta Sándor
Pósta Sándor

Kard- és tőrvívó. 1888. szeptember 25-én született Pándon. 1899-től 1906-ig a bajai III. Béla cisztercita gimnázium tanulója. Tornázik, atletizál, teniszezik, korcsolyázik. A vívás alapfogásaira két hathetes szünidei kurzuson Italo Santelli tanítja. 1909-ben szerepel először nyilvánosság előtt a Pozsonyi Vívó Egylet kardversenyén, ahol ötödik lesz. A MAFC tagjaként 1922-ben és 1924-ben magyar egyéni kardbajnokságot nyer. Az 1924-es párizsi olimpián egyéni kardvívásban arany-, csapatban ezüst-, míg tőrcsapatban bronzérmet szerez.1911-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen avatják doktorrá. Fogász, száj- és arcplasztikai sebész. 1912-ben egyetemi klinikai tanársegéd. 1914-től 1918-ig frontszolgálatot teljesít. Trianon után Magyarországra települ. Súlyos háborús sérüléséből tornával, úszással, labdarúgással épül fel. 1925-ben Budapest Székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagjává (fővárosi képviselő) választják. A Dolgozó Polgárok Pártjának tagja. 1927-ben az Országos Társadalombiztosító Intézet főorvosa, 1942-ben osztályvezető orvosa. Sportújságírással és sportkarikatúra-rajzolással is foglalkozik. 1952. november 4-én hunyt el Budapesten.

További részletek >>

Törös Olga

A BERLINI OLIMPIA BRONZÉRMESE – 1936

Törös Olga
Törös Olga

Tornász. Debrecenben született, 1914. augusztus 4-én. A középiskolát Debrecenben végezte. Tanítóképzői diplomát az egykori kecskeméti  tanítóképzőben szerzett. Sportolni a Debreceni Torna Egylet tagjaként kezdett. Az 1936-os berlini olimpián a magyar tornász-válogatott tagjaként szerzett bronzérmet. 1936 és 1939 között elvégezte a budapesti Testnevelési Főiskola testnevelő tanári szakát. 1939-től a kecskeméti Református Nőnevelő Intézet tanára volt. 1959-től a Kecskeméti Óvónőképző tanáraként dolgozott. Munkásságához kötődik a Kunosnéval közösen kidolgozott óvodai testnevelési módszertan, mely napjaink gyakorlatában is alapvetőnek számít.
Elismerései:
2011: Magyar Olimpiai Bizottság Nők a Sportban Bizottságának Életműdíja
2011-ben róla nevezték el a Kecskeméti Főiskola GAMF Karának sportcsarnokát.

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Bóbis Gyula

A LONDONI OLIMPIA ARANYÉRMESE – 1948

Bóbis Gyula
Bóbis Gyula

Szabad- és kötöttfogású birkózó. 1909. október 7-én született Kecskeméten. Tízéves korában kezd sportolni a Kecskeméti TE labdarúgójaként, mellette atletizál és úszik. A bátyja hatására kötelezi el magát a birkózás mellett. Előd József – a vasutasok birkózó szakosztályának alapítója – hívja Budapestre. Nevelőedzője Keresztes Lajos a VI. kerületi levente birkózóknál. 1934-től a MAC, majd 1945-től 1951-ig a BVSC (Budapesti Lokomotív SE) nehézsúlyú versenyzője. 16 év alatt félnehéz- majd nehézsúlyban összesen 23 egyéni és öt csapatbajnoki címet szerez. 1935 és 1951 között ötven alkalommal szerepel a válogatottban. Az 1937-es müncheni Európa-bajnokságon szabadfogásban, majd 1939-ben az oslói Európa-bajnokságon kötöttfogásban végez a harmadik helyen. Az 1948-as londoni olimpia szabadfogású bajnoka. Az 1950-es stockholmi világbajnokságon kötöttfogásban ezüstérmet szerez. 1951-ben edzés közben súlyos szemsérülést szenved és emiatt visszavonul.
A Kecskeméti Református Gimnázium, majd a helyi kereskedelmi iskola tanulója. MÁV-alkalmazott, a ferencvárosi szertár munkatársa, vasutas felügyelő. 1972. január 24-én hunyt el Budapesten.

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Fekete József

A LONDONI OLIMPIA BRONZÉRMESE – 1948

Tornászcsapat, Fekete József balról a negyedik
Tornászcsapat, Fekete József balról a negyedik

Tornász, edző. 1923. február 27-én született Kecskeméten. A Kecskeméti TE tornásza 1940-től 1944-ig. 1944-től a Posta Sport Egyesület, 1951-től 1956-ig a Budapesti Honvéd versenyzője. 1947-től 1956-ig hét alkalommal nyer országos csapatbajnokságot. 1946 és 1954 között tizennégyszeres magyar válogatott. 1948-ban a londoni olimpián 3., 1952-ben a helsinki olimpián 6. helyezést ért el. Esztergályos. Visszavonulása után edzőként tevékenykedik. 1987. augusztus 4-én hunyt el Budapesten.

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Albert Flórián

A RÓMAI OLIMPIA BRONZÉRMESE – 1960

Albert Flórián
Albert Flórián

Labdarúgó, az aranycsapat utáni időszak legeredményesebb futballistája. 1941. szeptember 15-én született Hercegszántón. 1952-ben figyelnek fel tehetségére, a Budapesti Kinizsi, majd az FTC játékosa lesz. 1958 és 1974 között 351 bajnoki mérkőzésen 256 gólt szerzett. 1959-től lett válogatott, 75 válogatott mérkőzésén 31 gólt rúgott. 1967-ben elnyeri a legjobb európai labdarúgónak járó Aranylabdát. Többször szerepelt a világválogatottban és az Európa-válogatottban is. A Ferencvárosi Torna Clubbal négyszeres magyar bajnok, 1965-ben a csapat Vásárvárosok Kupát is nyert. Az 1960-as olimpián a bronzérmes csapat tagja. Legjobb világbajnoki szereplése az 1962-es chilei ötödik hely. Európa-bajnokságon 1964-ben Spanyolországban lett bronzérmes. Érettségi után újságíróként is dolgozott a Magyar Távirati Irodában. 1974-ben edzői, 1988-ban labdarúgó szakedzői képesítést szerzett. Az FTC-ben edző, technikai vezető, utánpótlásszakág-vezető, szakosztályigazgató és elnökként is tevékenykedett. 2001-ben tiszteletbeli elnöknek kérték fel. 2004-ben választották meg a Nemzet Sportolójának. 2007-ben az Üllői úti stadion az ő nevét vette fel. 2011. október 31-én, hetvenévesen, szívinfarktusban hunyt el.

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Polyák Imre

A TOKIÓI OLIMPIA ARANYÉRMESE – 1964

A HELSINKI, MELBOURNEI, RÓMAI OLIMPIA EZÜSTÉRMESE – 1952, 1956, 1960

Polyák Imre
Polyák Imre

Kötöttfogású birkózó. 1932. április 16-án született Kecskeméten. 1950-től 1964-ig a Budapesti Dózsa, illetve az Újpesti Dózsa versenyzője. 1964-ben olimpiai bajnok Tokióban, háromszoros olimpiai második helyezett (1952, 1956, 1960) pehelysúlyban. Háromszoros világbajnok (1955, 1958, 1962). 1951 és 1964 között a magyar válogatott tagja. Budapesten rendőrként dolgozik 18 éven át, közben a Testnevelési Főiskolán szakedzői oklevelet szerez (1971).1965-től az Újpesti Dózsa edzője, majd a birkózószakosztály vezetője. Az Év sportolója (1958, 1962), a Halhatatlanok Klubjának tagja (1996), az évszázad magyar birkózója (1999), az évszázad 2. legjobb birkózója (FILA, 2000), a Birkózó Hírességek Csarnoka alapító tagja (2003), a nemzet sportolója (2004).

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Dunai Antal

A MEXIKÓI OLIMPIA ARANYÉRMESE – 1968

A MÜNCHENI OLIMPIA EZÜSTÉRMESE – 1972

Dunai Antal
Dunai Antal

Labdarúgó.  1943. március 21-én született Garán.  Anyanyelve horvát, Dujmov Antalként anyakönyvezték.  Baján végezte iskoláit, itt kezdett el focizni a Bajai Bácska Posztó csapatában. 1961-ben Pécsre került a Pécsi Dózsához, 1965-1977 között az Újpesti Dózsa játékosa lett. 1961 és 1976 között 326 bajnoki mérkőzésen 202 gólt szerzett.  31 felnőtt válogatott mérkőzésén kilenc gólt lőtt. 1967-ben európai ezüstcipős, 1968-ban bronzcipős. Az Újpesti Dózsával hétszeres bajnok lett (1969-1975). Háromszor érdemelte ki a magyar gólkirályi címet. Az olimpiákon kívül még a belgiumi Európa-bajnoki  negyedik helyezett csapat tagjaként ért el szép eredményt. 1976-ban labdarúgó szakedzői képesítést szerzett. Az Újpesti Dózsában lett az utánpótlásszakág-vezetője, majd több spanyol klubnál is edzősködött. 1991-ben tért vissza Magyarországra, több helyen is volt vezetőedző, az utánpótlás-válogatottnál szövetségi edző. A sportminisztériumban tanácsadóként, az olimpiai válogatott mellet vezetőként is dolgozott. 2001-ben nyugdíjba vonult, 2006-tól az MLSZ alelnöke.

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Páncsics Miklós

A MEXIKÓI OLIMPIA ARANYÉRMESE – 1968

A MÜNCHENI OLIMPIA EZÜSTÉRMESE – 1972

Páncsics Miklós
Páncsics Miklós

Labdarúgó. 1944. február 4-én született Garán. Édesapja és testvérei is fociztak. 1960-ban került Budapestre az FTC-be. 1963-tól játszott az első osztályban. 1974-től a Budapesti Honvéd játékosa, pályafutását az Építők csapatában fejezte be. Az FTC-ben 211, a Honvédban 25 bajnoki mérkőzésen szerepelt, hátvédként egy gólt rúgott. 37 válogatott mérkőzésen szintén egy gólt rúgott. Háromszor nyert országos bajnokságot, 1968-ban ezüstérmes a Vásárvárosok Kupájában. Az olimpiai érmeken túl a negyedik a hely a legjobb eredménye a belgiumi Európa-bajnokságon. 1976-ban jogászdoktor végzettséget szerez. Volt főtitkár az MLSZ-ben, menedzserigazgató az FTC-nél. 2000-től szívpanaszai miatt leszázalékolták, 2007. augusztus 7-én halt meg Budapesten.

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Földi Imre

A MÜNCHENI OLIMPIA ARANYÉRMESE – 1972

A TOKIÓI, MEXIKÓI OLIMPIA EZÜSTÉRMESE – 1964, 1968

Földi Imre
Földi Imre

Súlyemelő. 1938. május 8-án született Kecskeméten.
1955-től 1978-ig rövid pécsi megszakítással a Tatabányai Bányász versenyzője. Nevelőedzője Gere Sándor.Tizennégyszeres magyar bajnok. 1959 és 1977 között tagja a válogatott keretnek. Légsúlyban versenyez. Az 1959-es varsói világ és Európa-bajnokságon harmadik. Az 1960-as római olimpián hatodik. Az 1961-es bécsi világ és Európa-bajnokságon ezüstérmes. 1962-ben Budapesten Európa-bajnok és világbajnoki második. 1963-ban Stockholmban pehelysúlyban Európa-bajnok és világbajnoki bronzérmes. Az 1964-es moszkvai Európa-bajnokságon pehelysúlyban harmadik helyezett, a tokiói olimpián és világbajnokságon ismét légsúlyban ezüstérmes. 1965-ben Teheránban világbajnok, Szófiában Európa Európa-bajnoki ezüstérmes. Az 1966-os berlini világ és Európa-bajnokságon második. Az 1968-as mexikói olimpián és világbajnokságon második, Leningrádban Európa-bajnok. 1969-ben Varsóban világ és Európa-bajnok. 1970-ben a columbusi világbajnokságon második, Szombathelyen Európa-bajnok. Az 1971-es limai világbajnokságon negyedik, Szófiában Európa-bajnok. Az 1972-es müncheni olimpia bajnoka. Az 1973-as havannai világbajnokságon és a madridi Európa-bajnokságon negyedik. Az 1974-es veronai Európa-bajnokságon  negyedik helyezett. Az 1976-os montreáli olimpián és világbajnokságon ötödik.
1955-től Tatán vájártanuló. 1958-ban lakatosként szakvizsgázik, majd a Tatabányai Szénbányák lakatosa. 1976-ban a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetében középfokú edzői oklevelet szerez. A Tatabányai Bányász edzője. 1987-ben indul a Puerto Ricó-i öregfiúk-világbajnokságon. . Súlyos sérülést szenved, 1988-ban leszázalékolják. 1998-ban Magyar Örökség díjat kap, 2007-től a Nemzet Sportolója.

További részletek >>

Réczi László

A MONTREÁLI OLIMPIA BRONZÉRMESE – 1976

Réczi László
Réczi László

Kötöttfogású birkózó. 1947. július 14-én született Kiskunfélegyházán. Édesapja lakatos. 1962-től 1980-ig a Kiskunfélegyházi Vasas Versenyzője.
Nevelőedzője Besze László. 1971-ben, 1975-ben és 1979-ben a 62 kilogrammos súlycsoport országos bajnoka. 1971 – 1978 között 19 alkalommal tagja a válogatott keretnek. Az 1971-es szófiai világbajnokságon negyedik. Az 1973-as teheráni világbajnokság bronzérmese, a helsinki világbajnokságon negyedik. Az 1974-es katowicei világbajnokságon harmadik, a madridi Európa-bajnokságon ismét negyedik. Az 1975-ös minszki világbajnokságon bronzérmes, a ludwigshafeni Európa-bajnokságon ötödik. Az 1976-os montreali olimpia bronzérmese. 1977-ben Göteborgban világbajnok, a bursai Európa-bajnokságon harmadik. A kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Általános iskola elvégzése után a Szegedi Gépipari Technikumban érettségizik és lakatos szakmunkás vizsgát tesz. 1964-től az Április 4. Gépipari Művek lakatosa, majd gépésztechnikusa. 1983-ban a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerez jogi diplomát. 1985-ig régi munkahelyén jogi előadó, majd Kiskunfélegyházán ügyvéd. 1982-től 1987-ig a Kiskunfélegyházi Vasas elnöke.

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Balla József

A MONTREÁLI, MOSZKVAI OLIMPIA EZÜSTÉRMESE – 1976, 1980

Balla József
Balla József

Birkózó. 1955. július 27-én született Szőregen. 1976-ban Szöulban, és 1980-ban az olimpián szabadfogású  ezüstérmet szerzett 100 kg-os kategóriában. 1983-ban a budapesti EB-n aranyérmet szerzett. 13 alkalommal volt magyar bajnok.
1987-től Kecskeméten élt., 1991-ig a KSC birkózó szakosztályának főállású, 1992-től mellékállású vezetőedzője volt.. 1990-től Kecskeméti Megyei Jogú Város Önkormányzatának sportfőelőadója, majd tanácsosa. 1996 és 2000 között a magyar birkózó válogatott szövetségi kapitánya volt. 1998-ban mesteredzői címmel tüntették ki. 2001-től a KTE Birkózó Club igazgatója, majd az Univer KTE elnöke volt. 2003. március 18-án hunyt el Budapesten.
Elismerései:  Kecskemét Sportjáért Díj (1997),  posztumusz Bács-Kiskun Megye Sport Díja (2003).

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Kincses Tibor

A MOSZKVAI OLIMPIA BRONZÉRMESE – 1980

Kincses Tibor
Kincses Tibor

Cselgáncsozó, 1960. február 12-én született Kecskeméten. 1968-tól 1988-ig a Kecskeméti SC versenyzője. Kezdetben fél évig birkózik, majd áttér a dzsúdóra. A középiskolában kiegészítő sportként röplabdával és kosárlabdával is foglalkozik. 1974-ben országos serdülő, 1976-ban és 1977-ben ifjúsági bajnok. Az 1976-os phenjani Ifjúsági Barátság versenyen bronzérmes, 1979-ben Ulanbatorban első. Felnőtt versenyzőként a 60 kilogrammos súlycsoportban indul. Háromszoros országos csapatbajnok. 1980-tól 1987-ig tagja a felnőtt válogatott-keretnek. Az 1980-as bécsi Európa-bajnokságon helyezetlen, a moszkvai olimpián bronzérmes. Az 1981-es debreceni Európa-bajnokságon ötödik, a maastrichti világbajnokságon hetedik. 1974-ben végez a kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. 1977-ben a 623. Számú Szakmunkásképző Intézetben szerez villanyszerelő-képesítést. Vendéglátó-ipari és dzsúdó segédedzői szakképesítéssel is rendelkezik. 1985-től 1988-ig másodállásban a Kecskeméti SC edzője. 1990-ben Szegedre költözik.
Elismerése:  Bács-Kiskun Megye Év Sportolója Díj (1980)

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Messzi István

A SZÖULI OLIMPIA EZÜSTÉRMESE – 1988

Messzi István
Messzi István

Súlyemelő, edző. Kiskunfélegyházán született 1961. június 29-én. 1975-től a Kecskeméti Spartacus (a Kecskeméti SC) versenyzője. 1985-ben, 1989-ben és 1990-ben a váltósúly magyar bajnoka. 1984-től tagja a válogatott keretnek. Az 1985-ös Södertaljei világbajnokságon ötödik, a katowicei Európa-bajnokságon negyedik. Az 1986-os szófiai világbajnokságon hatodik, a karlmarxstadti Európa-bajnokságon negyedik. Az 1987-es ostravai világbajnokságon ötödik, a reimsi Európa-bajnokságon helyezetlen középsúlyban. Az 1988-as szöuli olimpia középsúlyú ezüstérmese, a cardiffi Európa-bajnokságon ötödik. 1989-ben Athénban világbajnoki nyolcadik és Európa-bajnoki ötödik – ismét váltósúlyban. Az 1990-es budapesti világbajnokságon helyezetlen, az aalborgi Európa-bajnokságon hetedik.
1978-ban a kecskeméti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolában tesz szakmunkás vizsgát, majd 1983-ban érettségit. 1986-ban a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetében szerez edzői oklevelet. 1979-től a Bács-Kiskun megyei Vendéglátóipari Vállalat szakácsa. 1983-tól az Ezermester Ipari Szövetkezet, majd 1986-tól a Kecskeméti Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat munkatársa. 1991. május 9-én Kecskemét határában, Katalinpusztánál autóbaleset következtében életét veszti. 2006-ban a kecskeméti Városi Sportcsarnokot róla nevezik el, és minden év augusztusában súlyemelő versenyt rendeznek az emlékére.
Elismerése:  Bács-Kiskun Megye Év Sportolója Díj (1985).

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Busa István

A SZÖULI OLIMPIA BRONZÉRMESE – 1988

Tőrvívó csapat: Busa István, Érsek Zsolt, Gátai Róbert, Szekeres Pál, Szelei István
Tőrvívó csapat: Busa István, Érsek Zsolt, Gátai Róbert, Szekeres Pál, Szelei István

Tőrvívó. 1961. május 31-én született Kecskeméten. 1979-től s Csepel SC vívója. Nevelőedzője Novomeszki István. Az 1985-ös országos bajnokságon ezüstérmes. 1991-ben magyar bajnok. 1984 óta tagja a válogatott keretnek. Az 1987-es Lausanne-i világbajnokságon és az 1988-as szöuli olimpián harmadik helyezett csapat tagja.  Az 1991-es bécsi Európa-bajnokságon egyéniben és csapatban is aranyérmes. Tagja az 1992-es barcelonai olimpián negyedik helyezett válogatottnak.

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Mizsei György

A BARCELONAI OLIMPIA BRONZÉRMESE – 1992

Mizsei György
Mizsei György

Ökölvívó. Kiskunfélegyházán született 1971. szeptember 30-án. Nyolcéves korától jár a félegyházi bokszklubba. 1983-tól a Honvéd Kun Béla SE (a Kiskunfélegyházi Honvéd) versenyzője. Nevelőedzője Molnár László. Az első úttörőolimpián a harmadik helyen végez. 1986-ban és 1987-ben serdülő, 1988-ban junior országos bajnokságot nyer. A junior Európa-bajnokságon harmadik kisváltósúlyban. 1989-ben korengedéllyel győz a felnőtt magyar bajnokságon. Hatszoros magyar bajnok. 1990-től tagja a válogatott keretnek. Az 1991-es göteborgi Európa-bajnokság bronzérmese váltósúlyban. Az 1992-es barcelonai olimpián szintén harmadik nagyváltósúlyban.
Elismerése: Bács-Kiskun Megye Év Sportolója Díj (1988).

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Majoros István

AZ ATHÉNI OLIMPIA ARANYÉRMESE – 2004

Majoros István
Majoros István

Kötöttfogású birkózó. Budapesten született 1974. július 11-én. Az Univer-Kecskeméti TE sportolója. 2004-ben az athéni olimpián aranyérmet szerzett a kötöttfogású birkózók 55 kg-os súlycsoportjában. Legjobb eredményei: Európa-bajnok (2000, Moszkva), világbajnoki 7. (1999, Athén), serdülő vb-1. (1990), ifjúsági vb-2. (1992), 6-szoros magyar bajnok.
Elismerései: Kecskemét Város Díszpolgára kitüntető cím (2004), Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat (2004),
Bács-Kiskun Megye Év Sportolója Díj (2004),Athén Díszpolgára (2005).

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Ungvári Miklós

A LONDONI OLIMPIA EZÜSTÉRMESE – 2012

Ungvári Miklós
Ungvári Miklós

Cselgáncsozó. Cegléden született 1980 október 15-én. A Kecskeméti JC versenyzőjeként érte el első sikereit. 1999-ben ötödik volt a junior Európa-bajnokságon. 2000-ben kiesett az Eb-n. A következő évben a kontinens legjobbja lett, úgy, hogy minden mérkőzését ipponnal nyerte meg. 2003-ban győzött a Hungária kupán. Az Eb-n hetedik lett. A vb-n helyezetlen volt. 2004 márciusában győzött a rotterdami A-kategóriás versenyen, ami olimpiai indulást ért a részére. Az Eb-én kilencedik volt. Az olimpián kiesett. Az év végén rendezett főiskolai vb-n első lett, csapatban ezüstérmet szerzett.
2005-ben világkupa-versenyt nyert Budapesten és Rómában. Az Európa-bajnokságon ezüst-, a világbajnokságon bronzérmes lett. A csapat-Európa-bajnokságon második volt. 2006-ban Moszkvában nyert vk-viadalt. Az Európa-bajnokságon nem indult. A német Abensberg színeiben BEK-győztes volt. 2007-ben ötödik helyezet volt az Eb-n. Rómában újra megnyerte a VK-viadalt. A riói vb-n harmadik lett. Ezzel olimpiai kvótát szerzett. 2008-ban második volt az Európa-bajnokságon. Az olimpián nem ért el helyezést. Az ötkarikás játékok után az MTK-Erzsébetvároshoz igazolt.
2009-ben Európa-bajnokságot nyert. Hollandiában csapatbajnok lett. A rotterdami vb-n harmadik volt. A csapat-Európa-bajnokságon első helyezet volt. 2010-ben második volt az Eb-n. A világbajnokságon hetedik lett.A következő évben Európa-bajnok lett. A vb-n helyezetlen volt. Az év végén a tatabányai Ippon SE-be igazolt. 2012-ben ötödik lett az Eb-n. A 2012-es londoni olimpián ezüstérmet szerzett.

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Hosszú Katinka

A Rio de Janeiró-i olimpia háromszoros aranyérmese és ezüstérmese – 2016

Hosszú Katinka
Hosszú Katinka

Úszó. 1989. május 3-án született Pécsen. Baján járt Általános Iskolába, majd 2002-től a bajai III. Béla Gimnáziumban folytatta tanulmányait. A Bajai Spartacus Sport Club versenyzője volt, Katinka nevelőedzője nagypapája, Bakos László. Érettségi után, 2008 szeptemberétől a Dél-kaliforniai Egyetem pszichológia szakán tanult tovább.
SPORTKARRIER
2003-ban 400 m vegyesen megnyerte a rövid pályás magyar bajnokságot, majd 2004-ben a lisszaboni Ifjúsági Európa-bajnokságon 4 × 200 m gyorson aranyat, 4 × 100 m gyorson ezüstöt nyert, illetve szerzett még két bronzérmet is. Egy évvel később a budapesti Ifjúsági Eb-n 3 számban is aranyérmet nyert, továbbá két ezüstöt és egy bronzot szerzett. Az átütő sikert a 2009-es római világbajnokság hozta meg számára, ahol egy aranyérmet és két bronzkorongot szerzett. A 2010-es úszó-Eb-n, Budapesten 400 méteres vegyes úszásban ezüstérmet szerzett, majd 200 méteren Európa-bajnok lett. Szintén aranyérmet nyert a 4×200-as gyorsváltó tagjaként, illetve 200 méteres pillangóúszásban Jakabos Zsuzsanna előtt nyert.
A 2012-es Európa-bajnokságon, Debrecenben három aranyérmet és egy ezüstérmet szerzett. Az olimpián 400 méter vegyesen a selejtezőben harmadik lett, amivel a döntőbe került, s végül a negyedik helyen végzett. 2012. szeptemberében edzőt váltott, Dave Saló helyett kedvesével Shane Tusuppal edzett tovább.
2012-végén otthagyta a Bajai Spartacus SC-t, s a Vasas SC-hez szerződött.
2013-ban a barcelonai világbajnokságon 200 és 400 méter vegyesen is aranyérmes lett, 200 m pillangón pedig bronzérmes. Egy évvel később Berlinben az Európa-bajnokságon 3 aranyat, két ezüstöt és egy bronzot szerzett.
A 2015-ös kazáni világbajnokságon 2:06,84-es Európa-rekorddal jutott be a 200 m vegyesúszás döntőjébe, ahol új világcsúcs idővel (2:06,12) megtartotta korábbi világbajnoki címét
2015 novemberében megnyerte a világkupa összetett értékelését.
A riói olimpián élete legnagyobb sikerét érte el. 3 arany- és 1 ezüstéremmel az olimpia legeredményesebb úszója volt egyéni számokban.
Első olimpiai bajnoki címét 2016. augusztus 6-án a Rio de Janeiróban rendezett, 2016. évi nyári olimpiai játékokon a 400 méteres vegyes úszásban új világcsúccsal (4:26,36) szerezte meg. Második olimpiai aranyérmét augusztus 8-án, 100 méteres hátúszásban nyerte meg. Harmadik aranyérmét augusztus 9-én, olimpiai rekordot úszva (2:06,58) a 200 méteres vegyes úszásban szerezte. Augusztus 12-én, 200 méteres hátúszásban ezüstérmet szerzett.

A Budapesten megrendezett 2017-es úszó-világbajnokságon július 24-én 200 vegyesen lett világbajnok, majd július 30-án végig vezetve a távon, a 400 méteres vegyesúszást világbajnoki csúccsal nyerte meg. A decemberi rövid pályás Európa-bajnokságon összesen hat aranyérmet szerzett, megnyerve az 50 méteres-, 100 méteres és 200 méteres hátúszás, valamint a 100 méteres-, 200 méteres és 400 méteres vegyesúszás versenyszámait is.

A 2018-as úszó-Európa-bajnokságon a 200 méteres vegyesúszásban megvédte Európa-bajnoki címét. Ő lett az első női úszó aki sorozatban négyszer is megvédte Európa-bajnoki címét egy versenytávon. Október elején, a Duna Arénában rendezett úszó-világkupa fordulóban megszerezte 400. érmét is a sorozatban. A 2018-as rövid pályás úszó-világbajnokságon 400 méteres vegyes úszásban és 200 méteres pillangóúszásban aranyérmet szerzett. Ezt követően első lett 200 méter és 100 méter vegyes úszásban is, valamint másodikként ért célba 100 méter háton, így összességében négy arany-, és egy ezüstéremmel zárta a versenyt.

A dél-koreai Kvangdzsuban 2019-ben rendezett világbajnokságon 200 méteres és 400 méteres vegyesúszásban is aranyérmes lett.  A 2019-es rövid pályás úszó-Európa-bajnokságon 100, 200 és 400 méteres vegyesúszásban, valamint 200 méteres pillangóúszásban is aranyérmes lett, összességében pályafutása során huszadik rövid pályás Európa-bajnoki elsőségét begyűjtve.

Elismerései:

Junior Prima díj (2009), Az év magyar úszónője (2009, 2010, 2013, 2014, 2015, 2017, 2018, 2019), Az év magyar sportolónője (2009, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2019), Az év utánpótláskorú sportolója (2009), Baja Városért kitüntetés (2009), Az év magyar sportolónője második helyezett (2010), Az év magyar csapat harmadik helyezett (2010), Az év amerikai egyetemi úszónője (2010), A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2010), Miniszteri elismerő oklevél (2012), A 2012-es rövid pályás vb legjobb női versenyzője (2012), Az év európai úszónője (LEN) (2013, 2014, 2015, 2016, 2019), MOB Fair Play-díj, cselekedet kategória (2014), Az év úszónője (FINA) (2014, 2015, 2016, 2018), A Figyelő gazdasági hetilap Év Embere díja (2014), Év magyar egyetemi sportolója (2015), A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2016), Európa legjobb női sportolója (2016, 2017, 2019), Baja díszpolgára (2016), Budapest díszpolgára (2017), Az év női sportolója 2. hely (Nemzetközi Sportújságíró Szövetség, AIPS) (2017), 2017-ben a Forbes őt választotta a 7. legbefolyásosabb magyar nőnek a közéletben.

PARALIMPIA

Vereczkei Zsolt

A BARCELONAI, ATLANTAI, SYDNEY-I PARALIMPIA ARANYÉRMESE – 1992, 1996, 2000
AZ ATHÉNI, PEKINGI, LONDONI, RIO DE JANEIRÓ-i PARALIMPIA BRONZÉRMESE – 2004, 2008, 2012, 2016

Vereczkei Zsolt paralimpiai bajnok
Vereczkei Zsolt

Úszó, 1977. február 22-én született Nyírbátorban. Sportága: 50 méteres hátúszás. 1987 óta sportol versenyszerűen. 1991 óta tagja a Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége úszó válogatottjának. Egyesületei : Halasi Olivér SC Budapest (1988 / 91), Bajai Spartacus Vízügy SC (1992-). Edzői : Pass Ferenc (1992 – 95), Paksi László  (1995-)
Eredményei : 50 m hátúszás (S-kategória) : háromszoros paralimpiai bajnok. (Barcelona 1992,  Atlanta 1996, Sydney 2000.) Kétszeres világbajnok (Málta 1994,  Új-Zéland 1998), Kétszeres Európa-bajnok (Franciaország 1995, Spanyolország 1997), többszörös magyar bajnok. 2007 júniusában a Berlinben rendezett német nemzetközi bajnokságon 100 méteres hátúszásban világcsúcsot úszott. 2008-ban Pekingben bronzérmet szerzett. 2019 decemberében befejezte aktív sportpályafutását. Jelenleg Baján él, a városi kórház telefonközpontosa.
Elismerései: Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1996), Bács-Kiskun Megye Év Sportolói különdíja (1996., 1998., 2002), Bács-Kiskun Megye Sport Díja (1997), Magyarország legjobb mozgássérült sportolója (1998), 2000: Baja Város Hírnevéért Díj (2000), Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje, polgári tagozat (2000), Baja Város Sportjáért kitüntető díj (2000), Baja Város Díszpolgára kitüntető cím (2004), Bács-Kiskun Megye Év Sportolója Díj (2004).

Kapcsolódó korabeli újságcikk >>

Csonka András

A Rio de Janeiró-i paralimpia ezüstérmese – 2016

Csonka András
Csonka András

Asztaliteniszező. 1988. november 27-én született Salgótarjánban. Általános iskolai tanulmányait Zagyvapálfalván, az Arany János iskolában végezte. 2007 júniusában a Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. Ezt követte a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola.Tízévesen kezdett el asztaliteniszezni. Mivel oxigénhiánnyal született, a jobb karját csak nagyon korlátozottan tudja használni. Nevelő edzője Juhász Imre. Budapesten a BVSC szakosztályában versenyzett.2002-ben kapcsolódott be a nemzetközi parasport versenyekbe az S8-as kategóriában. 2004-ben Athénban vett részt először a Paralimpiai Játékokon, majd Pekingben és Londonban is indult.Jelenleg a kecskeméti Univer-Sport Kft. sportolója. Eddigi legjobb egyéni eredménye 2007-ben Európa bajnoki ezüstérem, 2015-ben Európa bajnoki bronzérem volt. 2015-ben megválasztották az év legjobb magyar férfi mozgássérült asztaliteniszezőjének. 2018-ban a BVSC-Zugló versenyzője lett.

2016-ban Magyar Arany Érdemkereszt díjat kapott.

Suba Róbert

A Rio de Janeiró-i paralimpia ezüstérmese – 2016

Suba Róbert
Suba Róbert

Kajakos. Kiskunhalason született 1980. július 17-én. Kiskőrösön a Petőfi Sándor Gimnáziumban végezte el a középiskolát. Hobbi szinten ejtőernyőzött, érettségi előtt lezuhant ejtőernyőjével, gerinctörése miatt tolószékbe kényszerült. A rehabilitációban segítette a sport, úszott, vívott majd a kajak-kenu vált élete részévé. Miután Budapesten elvégezte a főiskolát Kiskőrösön él és dolgozik. A Bajai Vízisport Egyesületben sportol, edzője Csamangó Attila és Győrfi Tamás.A magyar parakenus csapat tagjaként kiemelkedő sikereket ér el. Európai arany, világbajnoki bronzérmes. Az elmúlt két évben elért legjobb eredményei: felnőtt gyorsasági és parakenu Európa-bajnokság, 2014, Brandenburg, kenu 200 m „A” kategória II. helyezett, felnőtt gyorsasági és parakenu világbajnokság, 2014, Moszkva, kenu 200 m „A ”kategória III. helyezett, felnőtt gyorsasági és parakenu Európa-bajnokság, 2015, Racice, kenu 200 m „A” kategória I. helyezett, felnőtt gyorsasági és parakenu világbajnokság, 2015, augusztus, Milánó, kenu 200 m „A ”kategória III. helyezett.Versenyszáma a parakajak / KL 1 200 méter. A parasportolóknak rendezett kajak-kenu világbajnokságon 2016-ban Duisburgban, 2017-ben Račicében és 2018-ban, Montemor-o-Velhóban is ezüstérmet szerzett a KL1-es kategóriában.

Elismerései: 2015: Bács-Kiskun Megye Sport Díja, 2016: Kiskőrös Város Sportjáért Díj

Felhasznált irodalom:

Bács-Kiskun megyei olimpiai krónika : válogatás / [gyűjt. Banczik István et al.] ;
[fényképek Banczik István, Farkas Tibor]. – [Kecskemét] : Bács-Kiskun Megyei Testnevelési és Sporthivatal, [1996]. – 241 p.

A magyar olimpiai aranyérmek története, 1896-1992 /
Lukács László, Szepesi György. – 3. bőv. kiad. – Budapest : Sport, 1992. – 218 p.

Magyar olimpiai lexikon, 1896-2008 : ötkarikás érmeseink /
írta és szerk. Rózsaligeti László. – Budapest : Corvina, 2009. – 434 p.

A magyar tornasport krónikája / Karácsony István. – [Budapest] : Gulliver, [2002]. – 179, [2] p.

Mesélő pantheon / Kovács Sándor Pál. – Budapest : Szenci Molnár Társaság, 2001. – 139 p.

Révai új lexikona / [főszerk. Kollega Tarsoly István]. – Szekszárd : Babits, 1996-

Izgalmas küzdelemben szerezte meg olimpiai bajnokságát Bóbis Gyula – In: Népszava, 1948. augusztus 04. p. 8.

Labdarúgóink bronzérmet szereztek. In: Petőfi Népe, 1960. szeptember 11. p. 8.

Polyák Imre végre olimpiai bajnok! – In Petőfi Népe, 1964. október 20. p. 8.Viharos délután az Azték Stadionban. In: Petőfi Népe, 1968. október 29. p.7.

Újra itthon! Megérkezett olimpikonjaink első csoportja. In: Népszava, 1968. október 29. p. 6.
Földi Imre aranyérmes – In: Petőfi Népe, 1972. augusztus 30. p. 1.

Réczi Laci bronzérme aranyat ér Kiskunfélegyházán / Banczik István – In: Petőfi Népe, 1976. július 27. p. 7.

Szabadfogásban Balla ezüstérmes – In: Petőfi Népe, 1976. augusztus 3. p. 7.

Kecskemét első olimpiai érme – In: Petőfi népe, 1980. augusztus 3. p. 7.

Aranyos magyar hétvége az olimpián – In: Petőfi Népe, 1988. szeptember 26. p. 1.

Busa István a tőrcsapat tagjaként a dobogón / Rajtmár István – In: Petőfi Népe, 1988. szeptember 28. p. 7.

Mizsei György olimpiai harmadik! – In: Petőfi Népe, 1992. augusztus 08. p.1.

Vereczkei Zsolt paralimpiai bajnok / Lőrinczi Csaba – In: Petőfi Népe, 2000. október 26. p. 11.

Kilencven éves olimpiai bronzérmes. In: Vasárnapi Petőfi Népe, 2004. augusztus 8. p. 11.

Olimpiai bajnok a kecskeméti Majoros! – In: Petőfi Népe, 2004. augusztus 26. p.10.

Ungvárié a második érem / Dénes Tamás – In: Petőfi Népe, 2012. július 30. p. 15.

Hornyik János emlékezete Kecskeméten

Elhangzott a kecskeméti városháza dísztermében a Bács-Kiskun Megyei Levéltár 13. Levéltári Napján, 2012. október 2-án.
Készítette: Egyediné Gál Erika

Kecskemét főtere a 19. század végén

A 19. század végén Kecskemét gazdasági életében és a városképben alapvető változások következtek be.  A korszak nagy polgármester egyénisége Lestár Péter volt, aki 1880 és 1896 között vezette a várost. Kecskemét történetében ezt a korszakot az „aranykor” kezdetének nevezik. Sikeres pénzügyi lépések segítségével, a szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint a kertészeti kultúra felvirágoztatása révén óriási mértékben fellendítették a város gazdasági életét. A befolyt jövedelmekből nagyszabású városrendezést hajtottak végre : csatornáztak, ártéri kutakat fúrtak, felépült a városi villanytelep. Városi és pusztai iskolák épültek, fejlődött a közoktatás. Kecskemét  visszavonhatatlanul a városiasodás útjára lépett, lakói városi polgárokká váltak.

A városivá vált lakosság társadalmi élete is megváltozott : a társadalmi struktúra átalakulása különböző gazdasági, politikai, kulturális törekvések megjelenését eredményezte, és felerősítette a már meglévő egyesületek szerepét, és az új egyesületek iránti igényeket. A kaszinó jellegű körök, sportegyesületek, művészeti és önképző egyesületek mellett természetesen többféle egyházi egyesület, szakmai érdekeltségű kör, klub is aktívan működött – s mindegyik hozzájárult a város szellemi és kulturális felemelkedéséhez.

A városi életforma fejlődésével – a polgári osztály igényére – terjedt a sajtó szerepe is. Az  1868-ban alapított Kecskeméti Lapok, mely  ismeretterjesztő hetilapként indult, majd a kor és a támogatók igénye szerint hol politikai pártok, hol egyéb szervezetek lapjává vált, a város életében minden jelentős eseményről tájékoztatott.  Főmunkatársként  Hornyik János is részt vett a lap szerkesztésében, mint szerkesztő, majd  mint szerkesztőtárs.

A sajtó kapcsán feltétlenül meg kell említenünk Kecskemét egykori fejlett nyomdaiparát is. Az 1880-as években  már több nyomda működött a városban. A legismertebb közülük az országos hírnévnek örvendő, a kiváló minőségéért tisztelt és elismert , még 1841-ben Szilády Károly által alapított Szilády-nyomda valamint az 1899-ben alapított Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Rt., azaz Részvény-nyomda, melynek sikerei a város későbbi polgármesteréhez, Tóth Lászlóhoz kötődnek. Ezek a nyomdák jelentették meg mindazon kiadványokat, melyek Hornyik János emlékének adóztak.

Az előbbi ismertető után talán már sejthető, hogy egy ilyen jelentős gazdasági, társadalmi élettel bíró város értékőrző polgársága milyen nagy becsben tartotta  arra érdemes jeleseit. Így volt ez a nemcsak a városban, hanem fő műve miatt országosan is elismert néhai történetírójával kapcsolatban is.

A Kecskeméti Lapok, mely a Szilády-nyomdában készült – Hornyik János elhunytakor több alkalommal tudósított haláláról, a temetésről  és a tervekről is,  melyek Hornyik emlékét méltóképpen megőrzik majd.

1885.okt 11-én jelent meg a lap címoldalán a következő híradás:
„Hornyik János 1812-1885. – Vettük a gyászos hírt, hogy Hornyik János, Kecskemét Szabad Királyi Város örökös tiszteletbeli jegyzője, a MTA levelező tagja megszűnt élni: Életútja , dicsérete méltán megérdemli a babért : nagy készültségű történettudós és író, fél évszázadig önzetlenül és nagy eredménnyel működő tisztviselő , városunk egyik legkiválóbb alakja.”
Majd Hornyik János a ravatalon címmel egy másik cikk összefoglalta a a Szentháromság temetőben történt temetést, ahol képviseltette magát a Magyar Történelmi Társaság, Szilágyi Sándor akadémiai tag, Horvát Döme, a város vezetősége, a helybéli értelmiség és a rokonok.

A lap természetesen beszámolt a hálás utókor Hornyik emlékét őrző terveiről is. Az  1885. november 1-i cikk szerint:
 „Hornyik János arcképét a város olajfestményben megrendeli a legutóbb tartott közgyűlési határozat értelmében, mely ezután a közgyűlési termet fogja díszíteni. Bizon olyan kevések városunk kimagasló egyéniségei, hogy azok, akik országos nevet és elismerést szereztek, tudományos elmélkedéseik által, ha valahol, úgy itt Kecskeméten megérdemlik, hogy emlékük maradandóvá tétessék” : [Hír].
A festményt Seemann Kálmánné Veres Erzsébet kecskeméti festőnő készítette, és a városháza tanácstermében helyezték azt el.

Pollák Zsigmond illusztrátor alkotása, 1885.

A nagy tisztelettel övezett történetíróról halálakor nemcsak helyben készült megemlékezés a sajtó hasábjain.
Az 1854 és 1921 között, hetenként egyszer megjelenő VASÁRNAPI UJSÁG széles ismeretanyagot kínált az olvasóknak, kiknek művelődését így  kívánta elősegíteni. A kor legjobb írói írták a cikkeket – főmunkatársa volt Jókai Mór is. Egyik rovata az elhunyt neves személyekre való emlékezés volt. Így született meg a Hornyik Jánost méltató megemlékezés is az 1885. november 1-i számban a Halottak emléke cím alatt, a történetíróról készült arcképpel.

Idézet az írásból:
 „Alig néhány napja, hogy Kecskemétnek egyik legkitűnőbb embere, a város főjegyzője és történetírója elhunyt. Hire alig terjedt túl szülőföldje határain … de be kell vallaniok, hogy Hornyikban nemcsak szülővárosa, Kecskemét, de az egész haza tevékenyen működő tisztviselőt, szorgalmas, alapos készültségű történettudóst s résztvevő emberbarátot veszített… működésének legkiválóbb eredményét a „Kecskemét történetében” találjuk. E művével nagy szolgálatot tett hazánknak, mert hazánk oly korára szolgáltatott becses adatokat, a mely akkor a leghomályosabb volt… Hornyik … szép helyet foglal el történetíróink között.”

A tudós Hornyik János a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja is volt. Halálakor Emlékbeszéd Hornyik János a m. Tud. akadémiai lev. tagja felett Szilágyi Sándor rendes tagtól , olvastatott a M. T. Akadémia 1888. deczember 17. tartott összes ülésén címmel jelent meg írás róla. Idézet a beszédből:
„Hornyik úgy írta meg szülővárosa monographiáját, hogy az a nemzet történetének kiegészítő része legyen. S annak köszönheti, hogy a hatás, melyet e munkájával elért, az idők jobbra fordulása után sem csökkent, s ő maradt, mi addig volt : nem egy város monographusa, hanem egy nemzet történetírója… ez időpontig Hornyik munkája a legjobb monographia irodalmunkban.”

Kecskeméten Hornyik János halála után legközelebb 1891-ben került sor újra a rá való emlékezésre , amelyet a történetíró emlékének ápolásában kiemelkedő szerepet betöltő Katona József Kör szervezett .
Az 1884-ben Fölolvasó Társaságként alakult, majd nevét 1891-ben Katona József Körre változtató egyesület Kecskemét társadalmi egyesületei között vezető helyet töltött be. A társaság zömét tanárok alkották, de a város egyéb – általuk helyi egyéb intelligens elemeknek nevezett prominenseit is bevonták tevékenységükbe. Bizonyára ismerősek a következő, a Körben tisztséget viselő  nevek :
elnök Horváth Döme, alelnök Dékány István, választmányi tagok Bagi László  , Pásthy Károly, Hanusz István, tagok id. Katona Zsigmond, Lestár Péter.  Alapító tag volt maga Kecskemét város törvényhatósága is.

A kör 1891-ben kiadott alapszabályában rögzítették, hogy a  kör egyik fő célja Kecskemét város történetében akár itt születésüknél, akár működésüknél fogva  helyet érdemlő férfiak és nők emlékezetének felelevenítése és ébrentartása. Ezen cél mentén került sor 1891.november 11-én a Hornyik Jánosra való  megemlékezésre.

A Kör 1891-92-diki évkönyvében beszámoltak róla, hogy Horváth Döme elnök javaslatára a választmányi tagok tervbe vették , hogy „a város  érdemes szülöttének és kitűnő történetírójának emlékét – az alapszabályban foglaltak szerint – ünneppel is megújítják” : emlékünnepélyt rendeznek, síremléket állíttatnak, emlékalbumot adnak ki – a kör saját pénztárából fedezve annak  költségeit, s kisebb történeti munkáit is kinyomtattatják. Majd 1893-ban még arról is döntöttek, hogy 10 forintos pályadíjat tűznek ki Hornyik János emlékét dicsőítő alkalmi költemény megírására, amire  Sántha Károly költőt kérték meg.

1894-ben került sor a Hornyik-emlékünnepély  megrendezésére.
Az ünnepségek során a régi Szentháromság temetőben elhelyezték a Múth testvérek cége által elkészített  síremléket, melynek költségeit a Katona József Kör kérésére a város állta. A síremlék felirata a következő volt:  

„Itt nyugszik e város történetének megírója, félszázadon át fáradhatatlan tisztviselője, Hornyik János, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Kecskemét város volt főjegyzője. Sz. 1812. okt. 14-én, MH 1885. okt. 8-án. Áldás és béke poraira! E síremléket elhunyt jelese emlékére állíttatta hálás szülővárosa 1894-ik évben.”  

Felavatták az egykori szülőházat jelölő emléktáblát is, mely a ház helyére épült  görög templom falára került. Pataki Imre rajztanár tervei alapján Rosenfeld  Ignácz cége készítette el, a következő felirattal :

„E helyen állott a ház, melyben Hornyik János, Kecskemét város történetének megírója 1812. okt. 14-én született. Ez emléktáblát emelte a Katona József Kör” míg az album és kisebb művek kiadatásának és a szülőházat jelölő emléktábla felállításának költségeit a kör saját pénztárából fedezte.

Kiadták a 3 részből álló, díszes kivitelű emlékalbumot is, melynek nyomdai munkálatait a Részvény-nyomda végezte el igényes, művészi színvonalú kiadásban.

Az első részben Hornyik Jánosra és Kecskemétre vonatkozó közlemények, a 2. részben Hornyik Jánosra emlékező sorok neves és ismert személyektől, a 3. részben az emlékünnepélyen elhangzott beszédek és Sántha Károly ódája Hornyik János emlékezete címmel kapott helyet.

A város közönségét a Kecskeméti Lapok most is részletesen tudósította az ünnepi eseményekről 1894. november 11-ei, majd november 18-ai  számában .   
Hornyik János címmel így írt a lap: . – „A hosszú és kitartó munkának diadalát ünnepeljük ma. Hornyik János volt a fáradhatatlan munkás, ki mintegy 40 év szakadatlan búvárlat után szülővárosát  a legbecsesebb ajándékkal lepte meg, mely a városnak soha el nem múló, örökbecsű ereklyéje leend : a város történetével… A Katona József-kör ma (Hornyik) emlékét ünnepeli. A Város emlékoszlopot állított sírja fölé, s márvány lappal jelölé meg a helyet, hol az író született; az említett irodalmi kör pedig emlékbeszéd és ünnepély rendezése által adózik a nagy történész emlékezetének… …”

Az évfordulós megemlékezés után 1907-ben került sor az újabb tisztelgésre. Utcát neveztek el Hornyik Jánosról.

Ennek előzménye volt, hogy a millenáris készülődések hatására a 19. század végén országszerte jelentkezett az utcanevek megváltoztatásának igénye. A kezdeményezés Kecskeméten a Katona József Kör nevéhez fűződik, amely már 1895-ben javasolta a törvényhatósági bizottsághoz írott levelében, hogy a város egyes, semmi jelentőséggel nem bíró , sőt komikus hangzású utcaneveit (pl, veréb, tyúkláb utca ) nevezzék át hazai történelmünk egyes nagy alakjai után. A város tanács  – több tervezet elfogadásával – csak 1907-ben adta meg az engedélyt az új utcanevek használatára – úgy, hogy lehetőleg a magyar történelemből és  városunk történetéből kell venni azokat.

Így került sor a Görögkeleti templom (Kecskemét, Széchenyi tér 9.) melletti Görögtemplom utca Hornyik János utcára való átnevezésére. Az elnevezés mai is él, az 1985-ös újabb névváltoztatások hatására az utcanév helyett a körút elnevezést kapta.
A Hornyik-emlék ápolásának újabb dátuma 1927, ekkor került kiadásra az eddig még soha meg nem jelent Hornyik-mű, a Kecskemét város gazdasági fejlődésének története – Kecskemét TH. város Múzeumának kiadványai 1. köteteként.

A kötetet – előszavában –  ezekkel a szavakkal ajánlották az olvasóknak:
„Félszázada annak, hogy Hornyik János a nyolcvanas évek elején e munkáját megírta…  Miért választottuk e munkát múzeumi kiadványunk első füzetéül? Mulasztást kívántunk pótolni. Köteles kegyelet ez Hornyik munkássága iránt… Első részében a város röviden összefoglalt történetét is megtaláljuk, ezért alkalmas arra, hogy a város múltja iránt érdeklődő közönségnek is hasznos olvasmányul szolgáljon.”
A kötet tartalommutatóval és két darab térképpel került kiadásra.

1923-ban már kiadták a városban a kötetet kéziratos formában, nyomtatott címlappal, a jelentősebb tárgyszavak mutatójával, ám sem ajánlás, sem nyomdára vagy kiadóra utaló jegyzés sajnos nem szerepelt a kiadványon.

Az újabb emlékezésre 1935-ben került sor, és újra a Katona József Körből Katona József Társasággá alakuló egyesület  nevéhez fűződik. A társaság új alapszabályában fő célként jelölte meg  Katona József emlékének ápolása és a Katona-irodalomnak ápolása mellett többek között Kecskemét város és a Duna-Tisza köze múltjából kimagasló érdemes emberek emlékének felelevenítése és ébrentartása irodalmi ünnepélyek, felolvasó ülések, előadások rendezése évkönyv és egyéb kiadványok kiadása által.

Az alapszabályban rögzítetteknek  megfelelve Emlékkönyv Hornyik János halálának félszázados évfordulója alkalmából címmel jelentettek meg kiadványt, melynek szerkesztője Garzó József főlevéltáros volt. A nyomdai munkálatokat az Első Kecskeméti Hírlapkiadó-és Nyomda Rt. végezte el. Az emlékkönyv 2 részből állt. Az első részben dr. Kiss Endre, a Katona József Társaság elnökének ajánlása, Hornyik János élete és munkássága címmel Harkay Béla városi főjegyző rövidebb tanulmánya  és Garzó József főlevéltáros a kötet létrejöttéről szóló írása kapott helyet.  A 2. részbe Hornyik János hírlapi cikkeit tartalmazta. Idézet  a főlevéltáros bevezetőjéből:
„A cikkeket úgy adtam közzé, ahogy azok az illető újságokban megjelentek. Azért jártam így el, hogy a közönség a nagy ember írásmódját a maga eredeti mivoltában ismerje meg. Nem változtattam tehát sem a néha szokatlan kifejezésein, sem az általa nagyon kedvelt hosszú körmondatokon, sem a helyesírási sajátosságain, amelyek közül különösen figyelemre méltó a cz és a c betűknek változó használata…”

A halálozás 50. évfordulója alkalmából rendezett eseményekről természetesen részletes tudósításokat közöltek a korabeli lapok – a Kecskeméti Lapok és a Kecskeméti Közlöny is.

„A kecskeméti múlt megmentőjének…” – Babérkoszorút helyezett el a város Hornyik János sírkövére címmel a koszorúzási ünnepségekről, majd „Emelkedett szellemű, díszes rendkívüli közgyűlésen áldozott Kecskemét Hornyik János emlékének címmel az ünnepi közgyűlésről tudósítottak. Beszámoltak még  a városháza közgyűlési termében a Hornyik János emléktárgyaiból rendezett kiállításról is.

Ezután nagyobb szünet következett a Hornyik János-emlékét ápoló tevékenységben. Kecskemét Város Tanács 1961-ben emléktáblát helyeztetett el a Piarista Rendház (Kecskemét, Jókai utca 1.) falán, emléket állítva azon neves személyeknek, akik a piarista gimnázium egykori tanulói voltak.

Közöttük volt Hornyik János is. Az emléktáblán a nevek mellett azt az időszakot tüntették föl, amelyet az iskolában töltöttek. 

Az 1968-as év Kecskemét város történetében a 600 éves város megünneplésének fényében zajlott. Az ünnepi rendezvények egyike a Vasútparki szoborsétány felavatása volt, ahol a város jeleseinek állítottak emléket.  Közöttük található Hornyik János szobra (Kecskemét, Szoborsétány, Kodály Zoltán tér) is – Záhorzik Nándor szobrászművész alkotása – a következő felirattal :

„Hornyik János(1812 – 1885). Fél évszázadon át Kecskemét főjegyzője, történetíró, az akadémia levelező tagja.”

1975-ben ünnepelte a város a történetíró halálának 90. évfordulóját. Kecskemét Város Tanácsa az év októberében határozatot hozott Megemlékezés Hornyik János főjegyzőről és történetíróról halálának 90. évfordulója címmel. A határozatban hosszan méltatták Hornyik János érdemeit, majd a Hornyik János emlékével szembeni adósságok kézzel fogható törlesztése gyanánt a  történész arcképét a végrehajtó bizottsági ülésteremben helyeztették el.

A Hornyik-síremléket a lezárt Szentháromság temetőből a  köztemető örök emlékparcellájába helyeztették át. Tervbe vették még, hogy a még élő leszármazottaktól  Hornyik személyes emléktárgyait egy állandó kiállítás számára összegyűjtik majd.
A város közönsége a Petőfi Népe című lapból értesült az évfordulóról. Varga Mihály tollából jelent meg méltató írás Kecskemét múltjának megmentője címmel.

1985-ben volt Hornyik János halálának 100. évfordulója. A jeles dátumról két újságcikkben emlékeztek meg. Emlékezés Hornyik Jánosra – aki „az igazságot tanította az időknek” címmel jelent meg dr. Krizsán László írása a Petőfi Népében. A szerző részletesen ismertette Hornyik János életútját, valamint röviden írt fő művéről, a Kecskemét város története oklevéltárral című műről és annak fontosságáról.  

Majd Egy történész-portré margójára : Száz éve halt meg Hornyik János címmel jelent meg Ö. Kovács József írása a Forrás 1985. évi novemberi számában. A cikkben a történész méltatása mellett 1862 és 1865 között íródott 4 db Hornyik-levelet is közöltek, melyek a történetíró történészekkel való kapcsolattartásáról  szólnak.

A 2012-es év Hornyik János születésének bicentenáriuma volt. Az évforduló alkalmából a kecskeméti városházán emlékülést szerveztek a történetíró tiszteletére. Az emlékülésen a Bács-Kiskun Megyei Levéltár, a Katona József Múzeum és a Bács-Kiskun Megyei Katona József  Könyvtár munkatársa tartott egy-egy előadást, mellyel felidézték az egykori főjegyző életútját, történetírói tevékenységét és Kecskemét város Hornyik emlékét ápoló tevékenységét.

A konferencián bemutatásra került az évfordulóra megjelent Kecskemét város története oklevéltárral : az I. kötet latin nyelvű okleveleinek fordítása című kötet is, melyet Kecskemét Írott Örökségéért Alapítvány adott ki.


Hornyik János 4 kötetes várostörténete digitálisan is elérhető:

Hornyik János: Kecskemét város története, oklevéltárral (Kecskemét, 1860)

Hornyik János: Kecskemét város története, oklevéltárral 2. (Kecskemét, 1864)

Hornyik János: Kecskemét város története, oklevéltárral 3. (Kecskemét, 1862)

Hornyik János: Kecskemét város története, oklevéltárral 4. (Kecskemét, 1866)

Felhasznált szakirodalom:


1. PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Kecskemét polgármesterei 1848-1950, Kecskemét, Fax Info Kkt, 1996.

2. PÉTERNÉ FEHÉR Mária, MIKOLAJCSIK Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában : 1651, 1824 -1950, 1979. : A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma, Kecskemét, Bács-Kiskun M. Önkorm. Lvt., 2003.

3. SZILÁGYI Sándor: Emlékbeszéd Hornyik János a M. Tud. Akadémia levelező tagja felett : olvastatott a M. T. Akadémia 1888. deczember 17-én tartott összes ülésén, Budapest, MTA, 1889.

4. DÉKÁNY István: A Katona József Kör alapszabályai, Kecskeméten, Szilády László Ny., 1891.


5. Dr. KOVÁCS Pál: A kecskeméti Katona József Kör … évkönyve, 1891-1892, Kecskeméten,  Szilády László Ny., 1893.

6. Dr. KOVÁCS Pál: A Kecskeméti Katona József Kör … évkönyve, 1894,  Kecskeméten,  Szilády László Ny., 1895.

7. ERDÉLYI Erzsébet: Kecskeméti utcanevek története, Kecskemét, Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 2004.

8. HORNYIK János: Kecskemét város gazdasági fejlődésének története, [Kecskemét], 1923. (Kézirat nyomtatott címlappal)

9. HORNYIK János: Kecskemét város gazdasági fejlődésének története, Kecskemét,  Kecskemét th. város Múzeuma, 1927.

10. GARZÓ József: Emlékkönyv Hornyik János halálának félszázados évfordulója alkalmából,  Kecskemét, Első Kecskeméti Hírlapkiadó-és Nyomda Rt., 1935.

11. KISS Endre: A Katona József Társaság alapszabályai, Kecskemét,  Első Kecskeméti Hírlapkiadó-és Nyomda Rt., 1935.

12. Kecskemét Város Tanácsa jegyzőkönyvei 1890-1935. (BKMLevéltár dokumentumai)

13. Kecskemét Város Tanácsa VB-ülésének jegyzőkönyvei 1963-1975. (BKMLevéltár dokumentumai)

14. APRÓ Erzsébet, Kecskemét város tanácsa vb-ülési jegyzőkönyveinek témakatalógusa : 1950-1990, Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1999.

15. HELTAI Nándor, Kecskemét : tanulmányok a város múltjáról, jelenéről : [1368 – 1968], Kecskemét, Városi Tanács V. B., [1968].

16. HORNYIK János, Kecskemét város története oklevéltárral : Az I. kötet latin nyelvű okleveleinek magyar fordítása, Kecskemét, Kecskemét Írott Örökségéért Alapítvány, 2011.

17. Hornyik János 1812-1885, Kecskeméti Lapok, 1885. október 11., p. 1.

18. Hornyik János a ravatalon, Kecskeméti Lapok, 1885.október 11., p. 2.

19. „Hornyik János arcképét…” , Kecskeméti Lapok, 1885. november 1., p. 3.

20. Halottak emléke : Hornyik János, Vasárnapi Ujság, 1885. november 1., p. 2.

21. Hornyik János, Kecskeméti Lapok, 1894. november 11., p. 1.

22. Hornyik-ünnepély , Kecskeméti Lapok, 1894. november 18., p. 2.

23. Alkotmánynapi ünnepségek a 600 éves Kecskeméten, Petőfi Népe, 1968. augusztus 19., p. 3.

24. VARGA Mihály: Kecskemét múltjának Megmentője, Petőfi Népe, 1975. október 12., p. 5.

25. KRIZSÁN László: Emlékezés Hornyik Jánosra – aki „az igazságot tanította az időknek”, Petőfi Népe, 1985. október 8., p. 5.

26. Ö. KOVÁCS József: Egy történész-portré margójára : Száz éve halt meg Hornyik János, Forrás, 1985. november, p. 84-89.

Katona József Könyvesbolt

Kecskemét, Szabadság tér 1.

– egy könyvesbolt története dokumentumokban –

A könyvterjesztés 1949-től a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá került. A nyomdák, a könyvkiadók után a könyvesboltokat is államosították. A Szikra és a Népszava terjesztési hálózatán kívül 1949-ben létrejött az első állami könyvkereskedelmi szerv, a Könyvterjesztő Nemzeti Vállalat (nagyker) és a Könyvesbolt Kiskereskedelmi Vállalat. 1951. május 1-jén a korábbi négy vállalatból alakult meg az Állami Könyvterjesztő Vállalat, 1952-ben az Könyvtárellátó, 1953-tól a tankönyvek árusítását is az Állami Könyvterjesztő Vállalat vette át. 1957-ben újabb két könyvterjesztő kezdte meg működését, a Magyar Könyvkereskedelmi Vállalat és a Földművesszövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat (SZÖVKÖNYV).  

1952-ben történt meg a magán könyvkereskedelem teljes felszámolása. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat megindította az országos könyvesbolti hálózat kiépítését. Kecskeméten 1952 elején még két könyvárus próbált talpon maradni. A Bács-Kiskun megyei Levéltár XIII.2/a  00127/1952 sz. iratanyagából tudjuk, a „belkereskedelmi miniszter 0485 sz. sz. utasítását a könyv, zenemű és régiségek eladására, valamint kölcsönzés gyakorlására jogosító iparigazolványok megvonása tárgyában kibocsátott rendelkezés végrehajtásáról” szóló utasítást városunkban is végrehajtották, 1952. júl. 29-én jelentették a minisztériumnak, hogy az utolsó két boltostól, Csáky Mártontól és Berta Józseftől is megvonták  a könyv és zenemű forgalomba hozatalára jogosító iparengedélyt.  Csáky Márton boltjának könyvkészletét az Állami Könyvterjesztő Vállalat kiküldötte vette át.1952-ben nyitották meg Kecskeméten a Szabadság tér 1.sz. alatt az Állami Könyvterjesztő Vállalat 128.sz. boltját, majd a vállalat a 134.sz. boltját a Széchenyi téren 1.sz. alatt, a volt Korda könyvüzlet helyén. Az épület bontása után ez a bizományosokat kiszolgáló üzlet került az  Arany János u. 7. sz. alá, majd a Széchenyi városba, a Március 15. utca 3/5. szám alá.

Szabadság tér, “Állami Könyvesbolt”, 1952 (lelőhely: KÖH)

1972 óta a fővárosban a bolti és az üzemi könyvterjesztést az Állami Könyvterjesztő Vállalat, vidéken pedig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat végezte, amely átvette a Szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat vidéki boltjait is.
Források: A könyvkereskedelem Magyarországon / Kókay György. – [Budapest] : Balassi Kiadó, 1997., A könyvterjesztés alapismeretei / szerk. Zala Imre. – Budapest : Tankönyvkiadó, 1959., Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára

1953. március 26.

Keresse fel az Állami Könyvesboltokat

In: Bácskiskunmegyei népújság, 1953. március 26.

Könyvhét alatt a kecskeméti könyvesboltban

In: Bácskiskunmegyei népújság, 1953. október 11. p. 4.

1953. október 11.
1968

Katona József Könyvesbolt

Könyverdőben / B.J.

In: Petőfi népe, 1974. március 24. p. 5.

1974. március 24.
1974. június 1.

Gazdára vár 718 ezer könyv

In: Petőfi népe, 1974. június 1. p. 3.

Ünnepi Könyvhét 1974

In: Petőfi népe, 1974. június 2. p. 1.

1974. június 2.
1974. június 2.

Ünnepi Könyvhét 1974

Kertész Ákos dedikált

A[z] ünnepi könyvhét első napjai / V. M.

In: Petőfi népe, 1974. június 4. p. 1.

1974. június 4.
1974. június 9-15.

Kirakatban : Zenei Napok, 1974. június 9 -15.

Hamarosan megnyitják

In: Petőfi népe, 1975. július 07. p 8.

1975. július 7.
1975. szeptember 23.

1975-ben látványosan felújították a boltot

Új belső berendezéseket készítettek az eladótérbe és részben a raktárba, új irodai bútorokat kaptak, új szociális helységeket alakítottak ki. A munkálatokat a Kecskeméti Építőipari KTSZ végezte el. A felújított üzlet 1975. szeptember 23-án nyitott újra.

1975-ben látványosan felújították a boltot

1975. szeptember 23.
1975. szeptember 24.

Könyvesboltot avattak / Varga Mihály

In: Petőfi népe, 1975. szeptember 24. p 8.

Könyvcsekk kirakat

1976
1976. június

Ünnepi Könyvhét, 1976

Hatvani Dániel és Goór Imre dedikált

Ünnepi könyvhét, 1976

Pavilon a Kossuth téren

1976. június
1976. június 3.

Híradás a könyvhétről / V. M.

In: Petőfi népe, 1976. június 3. p. 1.

Könyvek, vásárlók, eladók / Varga Mihály

In: Petőfi népe, – 1976. augusztus 26. p. 5.

1976. augusztus 26.
1977

Országos Corvina kirakatverseny, 1977.,  6. helyezés

Fáth Imréné, Borika néni 1977-ben, nyugdíjba vonulása előtt

1977
1978. február 15.

“Könyvről – könyvért” rádióközvetítés Kecskemétről / P.E. – M.É.

In: Petőfi népe, 1978. február 15. p 8.

Kirakatban: Mezőgazdasági könyvhónap, 1978.

1978. február
1978. február 21.

Mezőgazdasági könyvhónap / B.Z.

In: Petőfi népe, 1978. február 21. p. 5.

Kirakatban: Mezőgazdasági könyvhónap, 1980.

1980. február
1979. november 8-13.

IFJÚSÁGI KÖNYVNAPOK, 1979

A Bács-Kiskun megyei és a kecskeméti városi KISZ-bizottság, a Megyei Művelődési Központ, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége, valamint a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat közösen szervezte meg az ifjúsági könyvnapok rendezvénysorozatot.

Az ifjúsági könyvnapok megnyitója

In: Petőfi népe, 1979. november 9. p.1.

1979. november 9.
1979

Gyermeknap, 1979

Téli Könyvvásár, 1979

1979
1980. január 17.

Mennyit költöttünk olvasásra / K.J.

In: Petőfi népe, 1980. január 17. p 8.

Országos Gyermekkönyvhét, 1980.

1980. december 1-8.
1984. december

A könyvesboltos : Emberek a háttérből / Ballai József

In: Kecskeméti szemle. – 12. sz. (1984. december), p. 3.

A BIBLIOFIL Kereskedelmi és Kiadó Kft. vette át a Katona József Könyvesboltot 1992. 07. 01 -től.

1992. július 1.
1992. szeptember 14.

Megpecsételődött az MNK-könyvesboltok sorsa. / k.m.

In: Petőfi népe. – 1992. szept. 14., p.3.

BIBLIOFIL KFT.: ÉRVÉNYTELEN PÁLYÁZAT.

Érvénytelennek nyilvánította a múlt héten az ÁPV Rt. igazgatósága azt a pályázatot, amelyet a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 25 – megyeszékhelyeken és üdülőövezetekben lévő – boltjából 1992-ben 155,6 millió forint jegyzett tőkével létrehozott, százszázalékban az ÁPV Rt. tulajdonában lévő Bibliofil Kereskedelmi és Kiadó Kft. vagyonhasznosítására írtak ki. A pályázatra információink szerint három pályázat érkezett (közülük az egyik a Bibliofil Kft. dolgozóitól), azonban egyik sem felelt meg minden szempontból a követelményeknek. A pályázaton olyan magyar befektetők indulhattak, amelyek legalább fél éve folytattak könyvkiadói, könyv- és zenemű-kereskedelmi tevékenységet, ugyanakkor legfeljebb 15 tagú könyvesbolthálózatot birtokolnak. További feltétel volt, hogy a pályázó érvényes bankgaranciával rendelkezzen a Bibliofil Kft. esetleges 40 millió forintos tőkeemeléséhez. A sikertelen pályázat után májusban várhatóan értékesítésre meghirdetendő Bibliofil Kft. 260 főt foglalkoztat, tavaly több mint 1 milliárd forint forgalmat és némi nyereséget produkált.
Forrás: HVG 1996/11 03.16. 16. Cégvilág hír

1996. március 16.
1998. október 20.

Hermész-díj a Katona József könyvesboltnak

In: Világgazdaság. – 1998. okt. 20., p. 9.

Hermész-díj.
A kecskeméti könyvesbolt választékáért és forgalmáért kapta a díjat

2000. április

A könyves szakma változásairól / Varga Mihály

In: Köztér. – 2000. április, p. 8.

Könyvheti mérleg

In: Jelenvaló. – 2001. jún. 14., p. 2.
A 72. ünnepi könyvhét új kiadványairól Nagyné Tóth Mária, a Katona József Könyvesbolt vezetője nyilatkozik

2001. június 14.
2004

2004-től Alexandra Könyvesbolt néven működött a bolt, Héjjas Erzsébet vezetésével.

Az Alexendra könyvesboltban mutatták be Farkas Antal Jama Munkakönny című fotóalbumát. Bahget Iskander felvétele.

2007. június 2.
2010. június 3.

Ünnepi Könyvhét

A Katona József Könyvtárban mutatták be a közönségnek Buda Ferenc Színre szín és Füzi László Világok határán című kötetét. A könyvbemutató előtt a szerzők a Kecskemét főtéri Alexandra Könyvesboltban dedikálták kötetüket.

A bolt története 2012. decemberéig tart, amikor bezárt az Alexandra Könyvesbolt.

Burits Pál felvétele

2012. december
2013. február 22.

Könyvesboltsirató / Borzák Tibor

In: Szabad föld, 2013. február 22. p. 9.

A BOLT EGYKORI VÁSÁRLÓINAK EMLÉKEZÉSEI:

Ballai József: Ott kezdődik, hogy a Katona József Könyvesbolt  – mindenkivel, aki valaha is ott dolgozott – nem egy könyvesbolt volt, hanem ”A” nagybetűs könyvesbolt. Volt természetesen pár másik is a városban, de Kecskeméten ez számított a legjobbnak és a legnagyobbnak. Minden bizonnyal ebben az is szerepet játszott, hogy azok dolgoztak ott, akik – én nagy-nagy szeretettel és nagyrabecsüléssel emlékszem Marikára (Nagyné). Nem tudom hogyan csinálta, annyi azonban bizonyos, hogy egy olyan világban, amikor még a könyv is hiánycikk volt, nála mégiscsak mindenből volt. Nagyon nehéz lenne felsorolni, mi mindent szerzett be ‘a Katonában’ az olvasó ember, de biztosra mondom, hogy jelenleg úgy 6000 kötetből álló gyűjteményemnek legalább a fele onnan való. Emlékszünk még az 1973-as nagy Petőfi kötetre, az egyetlen hiteles költő-fotóval a fedelén? Nagy kincs, és onnan való. A Magvető Új termés sorozata? Onnan van. Európa zsebkönyvek? Szintén. Marikának csalhatatlan érzéke volt ahhoz, hogy könyvhét előtt óriási beszerzéseket foganatosítson. Sorra kerestük föl és adtuk át rövidebb-hosszabb listáinkat (inkább hosszabbakat, akkor tájt a könyv sokkal megfizethetőbb volt, mint manapság), majd pedig a jeles napon három-négy-öt szatyorban hordtuk haza a zsákmányt. Mindennek nagyon örültünk – és én úgy láttam: Marika annak örült, hogy nagyjából minden könyvet megszerzett.Olyan könyvesbolt, mint amilyen a Katona volt, föltehetően nem lesz még egy Kecskeméten. Lehetne mélabús szavakkal fájdalmasan mondani valamit – én azonban megfordítom ezt: nagyon sok nagyobb városban sem adatott meg az irodalomkedvelőknek, hogy efféle örömökben lehetett volna részük. Tehát én most nem azon siránkozom, hogy ma már nincs a Katona, hanem annak örülök, hogy – volt. Köszönet érte mindenkinek, és külön köszönet érte Nagyné Marikának. Isten áldja őt is, meg a többieket is, akik valaha ott dolgoztak. A könyvvásárlók százainak emlékezetében ők úgy élnek, mint akik sokkal többet tettek, mint amennyit elvártak tőlük. Köszönök mindent, Marika!

Birck Edit : A Katona József Könyvesboltról jut eszembe…Igazán közeli kapcsolatba gimnazista koromba kerültem a könyvesbolttal. Addig inkább kaptam a könyveket, vagy örököltem anyámét. Némi önálló zsebpénzre csak középiskolásként tettem szert – nem nagyon volt mit osztani az otthoni költségvetésből.Szemben éltünk egymással, a könyvesbolt és én – az Újkollégiumban diákoskodtam. Itt pedig fantasztikus magyar tanárunk volt, Bölcs István. Általa fedeztünk fel két remek könyvsorozatot, aminek darabjait még a kevés zsebpénzünkből is meg tudtuk vásárolni: az Olcsó Könyvtár és a Modern Könyvtár darabjait. Szerencsére nagyapám és anyám is rendelkezett a klasszikus magyar és világirodalom műveivel, de ez a két sorozat Bölcs tanár úr irányításával kinyitottuk szemünket az olvasnivalók mérhetetlen kincsesházára. Egy-egy olyan magyar óra után, amelyen az érdeklődésemet felkeltő könyvekről szólt, hazafele bementem a könyves boltba, s még a fagyi pénzt is feláldozva megvehettem azokat. Később egyre inkább a modern irodalom nyílt meg előttünk. Ezt már valamivel többért, de minden további nélkül beszerezhettük. Évek múltán a művészeti könyveket kezdtem vásárolni, csodás kivitelben, az akkori fizetésemből, minden gond nélkül (egészen a hetvenes évek végéig).  Az árak és a minőség azóta egyre inkább nem kedvez ennek a hobbinak.Szerettem a könyvek szagát, tapintását, a bennük rejlő meglepetéseket, örömöket, de szerettem a polcok fájának az illatát is. Megint csak Bölcs tanár úr hatására magyar-könyvtár szakra mentem, de előtte már dolgoztam a Megyei Könyvtárban. A könyvesboltban pedig barátnőm és több ismerősöm is dolgozott. A kapcsolat tehát megváltozott, nem csak vásárlóként jártam be, de nézelődésre is több alkalom jutott. Korábban azért nem volt olyan bevett szokás a polcokon keresgélni, akkor még a hagyományos bolti berendezés szerint pultok mögül kaptuk a keresett könyvet.1972-ig éltem Kecskeméten, azóta bizony ritkán jártam a Katona József Könyvesboltban. De hogy egyszer legyen olyan elvakult, oktondi kultúrpolitika, amelyik azt bezárja, elképzelni sem tudtam. De úgy látszik, minden megtörténhet. Az ezt eldöntők valószínűleg soha életükben nem kötődtek úgy a könyvekhez, a könyvesboltokhoz, könyvtárakhoz, mint a mi nemzedékünk, ahogy a kecskemétiek a Katona József Könyvesbolthoz.

Dr. Hajdu Edit: Kecskeméten a Szabadság téri könyvesbolt nekem mindig egy kedves és kulturált üzlet volt. A város központjában működött, könnyen elérhető helyen, s benne a szép könyvek között lehetett olvasgatni, válogatni, lapjaiba beleszagolni s érezni azok friss illatát.Könyvkészlete minden igénynek megfelelt. A válogatott szépirodalmi vagy filozófiai könyvektől a mindig legújabb mezőgazdasági-kertészeti témájú könyveken keresztül az értékes szótárakig, térképekig minden megtalálható volt polcain. De nem csak a könyvkínálatuk, hanem a mindig szakmailag jól felkészült és kedves alkalmazottainak kisugárzása és segítő tanácsa is vonzották a vásárlókat. Tőlük bátran lehetett kérdezni és ha nem találtuk meg mi, a vásárlók a legkívánatosabb könyvet, rövid időn belül beszerezték vagy helyettük mást tanácsoltak, ezzel nagy bizalmat szerezve maguknak. De az is előfordult, hogy amikor több értékes és kedvemre való könyveket kiválasztottam, kifizetésüket a nálam lévő pénz nem futotta. Akkor félre tették a kiválasztott árut, s biztos lehettem abban, hogy még egy hét után is hiánytalanul megkaphatom azokat. Búvárkodni lehetett a könyvek között. Sokszor órákat töltöttem el én magam is, mire megvásároltam a számomra legmegfelelőbbet. Türelmesen kivárták a vásárlók döntését, úgy, ahogy egy könyvesboltban illik, sőt mindig örültek az érdeklődésnek. Ünnepekre (Karácsonyra, név- és születésnapokra), ha könyvet adtam ajándékba, azt mindig ebben a könyvesboltban vásároltam meg. Megszűnése sok szép emléktől fosztott meg.

Heltai Nándor: A Katona József Könyvárban Kerekes Magda áttekintette a kecskeméti könyvkerekedések történetét. Megtudhattuk, hogy tulajdonosként, eladóként, kiknek köszönhetően alapozhatták meg, gyarapíthatták hajdani, vagy kortárs polgártársaink, az itt működő intézmények, szervezetek könyvtárukat, vásárolhatták meg az érdeklődésüket felkeltő, vagy tanulmányaikhoz, munkájukhoz szükséges könyveket. Noha a polgárosult Magyarország megteremtését korparancsnak tekintő Szabó Richardnak, az Életlépek 1845. évfolyamának IV. kötetében olvasható városismertetésében sajnálkozott, “a becsületes jellemű, emberséges, tisztességes, testével-lelkével a mezei gazdaságon függő kecskeméti köznép műveletlenségén”, mindig éltek itt (bár a kívánatosnál jóval kisebb  számban) könyvek iránt érdeklődők.
A tizenkilencedik század derekán nemcsak egyik-másik könyvkötő gondolta kifizetődőnek könyvek árusítását is, hanem Szilády Károly nyomtató mesterrel üzleti és baráti kapcsolatban álló kiváló irodalmár, Toldy (Schedel) Ferenc is önálló könyvkereskedés nyitását javasolta 1845-ben írt levelében. “… mily nagy szükség lenne az, ha oly nagy magyar városban, mint Kecskemét, egy olyan értelmes és becsületes férfi ragadná ki a tudatlan és önhites  könyvkötők kezéből a könyvárusságot.” A nyomtató mester még azon a héten elküldte engedélyeztetési kérelmét. Beadványár a magisztrátus február 28-i ülésén határozattal
támogatta. “Egy jól rendezett könyvkereskedést amennyiben általa mind pedig az értelmi kifejlődés szélesítésével városunknak való dicséül szolgálván ilyen intézetek pártolását mindenben fő kötelességeink közé soroznánk.”
A Helytartótanács engedélyének megérkezése, 1846. április 24 után helyiséget szerzett. Mivel akkoriban a lakosság egyharmadának sejtelme sem volt arról, hogy – népiesen szólván -, milyen szűrben jár az öreg A-betű, nem találhatta meg számításait. 1945. március 4-én kinyomtatott Ajánlkozás szerint árusított a katolikus és protestáns iskolákban használatos tankönyveket, földabroszokat. A keresettebb elmeműveket raktáron tartotta, más, bármely című könyvet, folyóiratot szóbeli vagy írásbeli megrendelésre beszerzi. Általában 20 százalékos árréssel dolgozott. Levelezőkönyvében, számos üzletfelének nevével találkozhatunk Pozsonytól Marosvásárhelyig.
Nyolc év múltán versenytársa is támadt. Tulajdonosát, a Jókai által többször említett Gallia Fülöpöt jól ismerte. A gazdasági válság, életkora, behajthatatlan tartozások, betegeskedése
miatt 1863. május 16-án megkeseredetten jegyezte föl Verlag könyvébe: “Az üzletet félbeszakítottam”. A megmaradt könyveket egy nagyváradi könyvkereskedőnek adta át.
Még nyolc évet engedélyezett számára a sors, a szervezetét roncsoló tüdőbaj 1871. május 26-án végzett vele.
A Katona József nevétől évekkel ezelőtt, lététől 2013 elején megfosztott főtéri könyvesboltban, a kialakult légkörnek, a munkájukat kenyérkeresetnél többnek tartó elhivatottsággal áhítatos szolgálatnak tekintő dolgozóknak köszönhetően, úgy éreztem, mint Németh Lászlót a Misztótfalusi szellemiségét idéző hajdani Első Kecskeméti Könyv- és
Lapnyomdában. Az ott töltött élményes percekért köszönet a kultúra egyik legrokonszenvesebb kisugárzó műhelyében dolgozóknak.

Mikulás Ferenc: Kedves Magda és Munkatársai! Számomra egy ismeretlen könyv titkokat rejt. Sok könyv között pedig a titkok mellett mindig találok olyanokat, amelyek az ismertségük okán élményeket idéznek fel bennem, szépséget, és bizonyos esetekben megrendítő események emlékét. Magát az életet, gyönyörűségeivel és fájdalmaival.
Ezért egy könyvekkel teli terembe lépni – legyen az könyvtár, vagy egy könyvüzlet – semmihez sem hasonlítható élményt jelent számomra.
Úgy gondolom,és számtalan esetben tapasztalom, hogy az ilyen helyeken dolgozó emberekre a könyvek ugyanilyen varázslattal vannak. Tehát valamilyen kölcsönösséget, hasonló élet-barátságot vélek felfedezni velük. Bennük.
Ezt az élményt a kecskeméti Szabadság téri könyvesboltban ugyanazokkal az emberekkel több éven keresztül tapasztaltam meg, így kölcsönös szimpátia, mondhatni barátság alakult ki közöttünk.
Először Ők is sejtelmesek, számomra rejtett tulajdonságokkal rendelkező embereknek tűntek, majd a figyelmességükkel, az udvariasságukkal, a szakmai felkészültségükkel, az ajánlásaik alapján megnyilvánuló értékrendjükkel egyre inkább egy-egy könyvbe kívánkozó élet sejlett fel. Sajnálom, hogy ez a több évtizedes élmény már nem ismétlődik meg.
Köszönöm Önöknek, hogy életem részei voltak. Barátsággal és együttérzéssel gondol Önökre, Mikulás Ferenc
Kecskemét, 2013.január 11.

Tarapcsik Sándor, Aranykoszorús könyvkötő mester: 1963. jún. 17-én (50 éve!) álltam be könyvkötő tanulónak. Műhelyünk a Nagykőrösi utcán volt. Minden reggel a könyvesbolt előtt kerékpáromat tolva megálltam, megnéztem a kirakott új könyveket. Nap mint nap néztem a kirakatot, vonzottak a könyvek, hisz szakmám is ehhez kapcsolódik. Első borravalóm dr. Nagy György úrtól, a bőrkórház igazgatójától kaptam, a kék húszast! Ez akkor nagyon nagy pénz volt (100,-Ft volt havi ösztöndíjam). Az összegyűjtött borravalókból rendszeresen könyvet vettem.  A Beszélő köntös és a Légy jó mindhalálig című könyvek voltak életem meghatározó kötetei, máig is a kedvenceim. A könyv nekem nem csak olvasni való. Számomra nagyon fontos a külső megjelenés (borító, kötés stb.), a tartalomnak és a megjelenési formának az összhangja.   Sokat tanultam azokból a kötetekből, melyek a kirakatban láttam, rácsodálkoztam a bőr- és selyemkötésekre, a míves munkákra.
A könyvesboltban bal oldalt volt egy csikorgó, csúszós ajtajú polcszekrény, mindig meglepetésre számítottam elhúzásakor. Emlékszem, amikor Kecskeméten Czigány György vezetésével közvetítette a rádió a Ki nyer ma c. zenés vetélkedőt, ott álltam hallgatók között én is. Ekkor vettem meg a bordó színbe kötött Opera kalauzt, amit a mai napig őrzök. Kedvenc sorozatom volt a földrészeket bemutató színes könyvek, jó pár darab ma is könyvtáram része. Ebben az üzletben vettem az első hanglemezt a 13 éves Nagy Katinak, aki 43 éve a feleségem. Ma is megvan a Melody d’ amour.
Január elején mentem a piacra, akkor meredtem rá a kirakatra, üres! Festik, átalakítják? Nem, megszűnt – döbbenten olvastam a kiírást. Nekem ez a bolt életem egy darabja. Mintha szakmámból egy darabot kiharaptak volna!
Életem a könyvek között éltem, sok örömet okozott az olvasás és a kötés is. Mint Gutenberg örököse, hiszem, amíg az emberiség él, addig a könyv értékként fennmarad, mindig lesz könyvolvasó ember. Nagy örömömre unokám, Farkas Jázmin könyvfaló, rengeteget olvas, nagyon szereti a könyveket.

A BOLT EGYKORI DOLGOZÓINAK EMLÉKEZÉSEI:

Ábrahám Sándorné (Kun Eszter): Emlékeim az Állami Könyvterjesztő Vállalat 128. számú boltjáról:1960. augusztus 15-én álltam munkába a könyvesboltban. Az üzletvezető Németh “kartárs” volt, munkatársam pedig Borsos Ferenc és egy fiatal fiú volt, akinek sajnos már nem emlékszem a nevére. Egy hónapig egyedüli női dolgozó voltam, aztán szeptember végén jött mellém dolgozni Szedmák (Szedlák?) Erzsébet. Később csatlakozott hozzánk Kerekes Magdi és Hegyesi Zsuzsa is.
Már az első nap fejemre szakadt a munka és az egyik könyvespolc is, ami a külső raktárban volt. Tele volt tankönyvekkel, így ez a kis sérüléssel járó baleset volt az én tanulópénzem.
Hét évig dolgoztam ott, fiatal lányként kerültem oda az érettségi után és már férjes asszonyként, két gyerekkel jöttem el onnan – a gyes két évét is beleszámítva – 1969-ben. Számomra ez a bolt a gondtalan ifjúságot és a szerelmet jelentette, hiszen ott dolgoztam, amikor megismerkedtem a későbbi férjemmel.
Az én időmben – tehát 1960 és 1969 között -, ez a könyvesbolt több volt, mint egy üzlet, joggal nevezhetjük inkább szellemi központnak. Mivel a városban összesen két könyvesbolt volt – a “kicsi” az Arany János utcán és a “nagy” a Szabadság téren -, Kecskemét akkori értelmiségének színe-java odajárt. Orvosok, tanárok, művészek, irodalomtörténészek adták egymásnak a kilincset. Jól emlékszem egy tiszakécskei tanárra, aki mindig kézcsókkal üdvözölt, amikor kéthetente megérkezett az előre megrendelt és számára félretett könyvekért. Kovács Gézának hívták és akkoriban nem gondoltam volna, hogy egyszer még három közös unokánk lesz. Az ő fia, ifjabb Kovács Géza vette ugyanis feleségül 1984-ben az én nagyobbik lányomat.
A könyvesbolti életem mindennapjaiból elővillan sok apró emlék. Például a szenes kályha, ami a bolt közepén állt és minden áldott nap nekünk, dolgozóknak kellett a pincéből fölhordani a szenet, hogy jól be tudjuk fűteni az üzletet. Abban az időben a könyveket a vevők nem foghatták meg, nem lapozgathattak úgy, mint most, és nekem is nagyon vigyáznom kellett, amikor kihoztam a raktárból a féltve őrzött kincseket, nehogy összefogdossam a borítókat. Egyszer rám is szólt az egyik vevő, hogy úgy hozom ki a könyveket, mintha hímes tojást hoznék…
Az alsóbb polcokon lévő könyveket is mi adtuk oda a vevőknek – a szabad polcos rendszer csak az 1960-as évek végén jött divatba -, és mivel az üzletben olajos volt a padló az én alsószoknyáim is mindig olajosak voltak. Az egyik vevő meg is jegyezte, amikor felmásztam a létrára, hogy jobban is ügyelhetnék a ruhámra.
A boltban egy hosszú sín vezetett körbe a fal mentén, erre volt rögzítve a létra és ezen a létrán ügyeskedtünk nap mint nap.
Sokat cipekedtünk is, mivel a mi boltunk látta el könyvvel a környék kisebb boltjait, rendszeresen jártunk a postára feladni a nehéz csomagokat.
Voltak vidám pillanatok is: amikor egy bizományos – külsős könyvárus -, bejött a boltba és nagy garral Wolfgang Amadeus nevű szerzőtől kérte a Mozart című könyvet…
Emlékezetes az is, amikor egy idős bácsi elsős elemista tankönyvet keresett és így méltatlankodott nekem: “Ugyan, ne mondja már kedveském, hogy ennyi könyv közt nincs egy nekem való se!”
Nagyon szerettem a könyvesboltban dolgozni és miután eljöttem onnan a Tanítóképző könyvtárába éveken át azt álmodtam, hogy fél napig a könyvesboltban, fél napig a könyvtárban dolgozom.
Csak remélni tudom, hogy hozzám hasonlóan még sokan őrzik emlékezetükben a könyvesboltot és azt is, hogy a könyvek iránti szeretet is a világunk része marad, ha mi már nem leszünk.

Bodoglári Lajosné (Hegyesi Zsuzsanna): 1960-ban újsághirdetésre jelentkezve kezdtem dolgozni a Tassy Sándor vezette bizományosokat ellátó könyvesboltban a Széchenyi téren (korábban itt volt a Korda könyv- és papírüzlet, ma a Lordok-háza áll helyén). A Széchenyi téri boltból három év múlva kerültem át a Szabadság tér 1. szám alá, a Németh János vezette boltba.1975-ben újjáépült a Kéttemplom-köz (előtte ott nyomda volt), sok szép kis üzlethelyiséggel. Ide került át a Szabadság téri könyvesboltból az antikvár- és a zenemű részleg. A „nagy könyvesboltból” ide helyeztek át. 1975-ben alakult a Kodály Intézet, kérésükre nagyon választékos kotta, partitúra és komolyzenei készlettel indulhatott boltunk. 1975. szept. 29-én egy napon volt a  főtéri Kodály-szobor avatása a Újkollégium előtt, a Kéttemplom-közben a Kodály Intézet avatása (melyen részt vett Pozsgai Imre az akkori kultuszminiszter, Kodályné Péczeli Sarolta, és az intézet első igazgatója stb.), 17.30-kot avatták üzletünket (Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat  Zenemű, hanglemez és antikvár boltját).  A bolt avatásán én kértem meg Kodálynét, engedélyezze, hogy az üzlet Kodály Zoltán nevét viselhesse. Így lett az üzlet Kodály Zeneműbolt. Szép volt a bolt, nagy és színvonalas az árukészlete, amit a Zenepedagógiai Intézet hallgatói folyamatosan dicsértek.1989-bren a rendszerváltáskor privatizálták a boltot, az ott dolgozóknak elővásárlási joga volt. Unicus Antikvárium Kft. néven alapítottuk meg a kft-t (Kecskeméti Lapok, Bodoglári Lajosné és Vargáné Jankó Ágnes). Nagyon jól ment az üzlet, új kiadású könyveket is forgalmaztunk, mert csak kottából, partitúrából, komoly zenéből nem tudtunk talpon maradni.  2009-ig létezett antikváriumunk, – addigra minden tulajdonostól megvettem boltrészét –  egészségi problémáim és az egyre nehezedő gazdasági gondok miatt  el kellett adnom az üzletet. 49 évet dolgoztam könyvek, zeneművek között. Majd fél évszázad egy csodálatos szakmában, könyv- és régiségbűvöletben!

Deli Zsuzsa: 1975. júliusában, érettségi után első munkahelyem a Katona József Könyvesbolt volt, mely átalakítás miatt ideiglenesen a  Móricz Zsigmond utcában működött, majd  innen költöztünk a felújított Szabadság téri üzletbe. Ekkor lett az üzlet vezetője Nagyné Tóth Mária,  helyettese Gebeiné Miklós Erzsébet.Nagyon jó kollektívába kerültem, igazi baráti társaság volt.  1979-ig  ott dolgoztam, ekkor mentem el gyes-re. 1983-ban már az Arany János utcai 134. sz. könyvesboltban folytattam boltvezetőként (ekkor ment nyugdíjba Cserny Kálmánné, Ibolya). Ez a bolt elsősorban a munkahelyi  bizományosok ellátásával foglalkozott, kisebb volt a passage forgalom, de nagyon vártuk a betérő vevőket is. A bizományosok kiszolgálása mellet a  város általános iskoláinak tankönyvellátása is a mi feladatunk volt. .1987-ben az épületet lebontották, ekkor a Széchenyi városban nyílt meg egy nagy alapterületű, korszerűen berendezett üzlet, tovább folytatva az Arany János utcai bolt tevékenységét. Rövid idő múlva áthelyeztek az akkor nyíló boltba, utódom Tamási Béla, őt követően  Bognár Mihályné, Editke volt a  boltvezető.1987 őszén nyílt meg a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 131.sz. könyvesboltja a Helikon Kiadóval együttműködve. Igazán szép, modern üzlet volt, igényes könyvek sokaságával a Móricz Zsigmond utcán (Később utca névváltozás miatt Szabadságtér 3/a lett a címünk).A rendszerváltás után 1992-ben a Móra Kiadó kapta meg a bolt tulajdonjogát és üzemeltette, tőle a  Recontra Kft.  tulajdonába kerültünk,  Janikovszky János érdekeltsége révén.2001-ben kezdtem el egyéni vállalkozóként üzemeltetni a boltot, ami  2008. jan. 31-ig tartott. A piaci viszonyok és a magas bérleti díj miatt kénytelen voltam feladni. Itt hosszú ideig Baán Sándorné Évikével és Petró Zsuzsával dolgoztam együtt.

Katona Tibor: 1992 áprilisától 1994 májusáig dolgoztam a Katona József Könyvesboltban, mint eladó – gépkocsivezető. 1992 végén a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat átalakult és a Bibliofil Kereskedelmi és Kiadó Vállalat lett a bolt gazdája. Ez volt az az időszak, amikor felszámolták a nagy állami könyvraktárakat és az utcák is tele voltak könyvárusokkal. Emlékszem, Marikával, a bolt vezetőjével és Böbével, a helyettesével jártunk fel könyveket válogatni ezekből az óriási raktárakból és boldogan tértünk haza a „kincsekkel”. Ezek a könyvek azután óriási árengedménnyel keltek el. Mint gépkocsivezetőnek különleges kaland volt a bolt Barkas-át vezetni, mellyel sokszor adódott műszaki probléma, de imádnivaló volt. Budapest mellett még Szekszárdra is jártam az akkor újra kiadott Révai Lexikon köteteiért a kiadóhoz. A bolti munkában szertartások voltak, Zoli kollégámtól tanultam a csomagolópapír felvágását, a kirakat takarítását. Bizony, még papírba csomagoltuk a megvásárolt könyveket, aztán ez leegyszerűsödött egy műanyag szatyorra. A sorozatok (Pl. az Unikornis Jókai-sorozata) új tagjának megjelenésekor értesítettük a rendszeres vásárlókat – akkor még levelezőlapon. Mikor csendesebb időszak volt, zenét hallgattunk, kedvencünk volt egy Maurice André hanglemez. Aztán a hanglemezeket felváltották a CD-k. A munkakapcsolatok révén megismertem az akkori könyves szakmát Kecskeméten, a többi könyvesbolt belső világa is roppant érdekes volt. Nagyon élveztem a könyvesbolti munkát, megalapozta mostani, könyvtárosi pályámat.

Kerekes Magdolna: Érettségi után a főtéri „nagy” könyvesboltba (mert így ismerték a városban a volt Katona József Könyvesboltot) gyakornoknak (tanulónak) vettek fel. Levelező tagozaton, egy éves képzésben Budapesten szereztünk „könyvesbolti eladó” szakmunkás bizonyítványt.  A boltban „oktatóm” a nálam alig idősebb Kun Eszti volt. Meleg szívű egyénisége, szakmaszeretete példa volt mindannyiunk előtt. Szerencsés vagyok abban is, hogy jó alapokkal indulhattam, a gimnáziumban magyartanárom a legendás Bölcs István volt, kinek órái sokunk pályaválasztását befolyásolta. A vevő/olvasó iránti tiszteletet kereskedő szüleimtől örököltem. Egy csoda volt a könyvesbolt világa! Kevés a negatív emlékem (iszonyatos mennyiségű könyvet csomagoltunk, hordtunk a postára), annál több a szép. A legjobban az újdonság csomagok bontását szerettük: kézbe venni a még nyomdaszagú könyvet, belelapozni, ismerkedni vele, illatát beszívni, picit beleolvasni… A hatvanas évek legelején nyitott a magyar könyvkiadás a külföldi kortárs irodalom felé. Az én időmben az Ivan Gyenyiszovics egy napja volt a legnagyobb könyvsláger. Bizony, ahogy megkaptuk, szétosztottuk magunk között a szállítmányt és őriztük a raktár polcain lévő gyűjteményünkben, törzsvevőinknek. Olcsó volt a könyv, de nagyon nagy becsben tartottuk és tartották vevőink is. Kulturális találkozóhely volt az üzlet, hangulata, varázsa volt. A törzsvevők rendszeresen leadták jegyzékeiket, ahogy érkezett az újdonság, úgy raktuk el számukra. Nem ritkán a könyvek javából alig jutott ki a polcokra. A törzsvásárlók és a boltosok között – ma alig elképzelhető – mély tisztelet, őszinte barátság alakult ki; ez volt a bolt varázsának az alapja. Tudtuk vásárlóinkról, kit mi érdekel, örömmel meséltük egymásnak az új kötetekben fellelteket. Igyekeztünk a könyvekről a legfontosabbakat tudni. Az újdonságból 1-2 napra hazavihettünk olvasni.Igazi népünnepély volt akkoriban az ünnepi könyvhét és a költészet napja. Nyitáskor már sorban állók vártak bennünket, hosszú listával. A főtéren tucatnyi könyvsátor állt, nem csak nézelődők, de vásárlók gyűrűjében.  A könyvesbolti munka „veszélyes” munkahely volt sokunknak! A nap mint nap érkező újdonságokból csemegéztünk magunknak is, az első három hónapban a fizetésem helyett (havi 800 Ft) nagy szatyrokban könyveket vittem haza. Nem csoda, hogy szüleim egy időre anyagilag gyámság alá helyeztek. Önuralom kellett ahhoz, hogy ne minden kedvünkre való könyvet akarjuk megvenni.Voltak persze megmosolyogtató pillanatok, fura vevők is. A sok közül megmaradt emlékeimben az a hölgy, aki elmondta, milyen színű bútort és szőnyeget vett, ehhez kér négy polcra való aranyozott  gerincű könyvet. Vagy az orosz közkatonai ruhás két fiatalember, aki feltűnően bámult be a kirakaton, majd kitartóan integetett, hogy menjünk ki. Az ablaknál – sok körültekintés után – tökéletes magyar akcentussal szóltak, kárpátaljai magyarok, itt katonák. Sok hónapja latin betűs szöveget nem láttak, van-e arra mód, hogy néha bejöjjenek, de csak valami raktárajtón, hisz nem kereshetik a kapcsolatot a helyiekkel.  Ha megjöttek, Eszti vezényletével sorra mentünk át a Csemegébe bevásárolni, órákat olvastak a fiúk a raktárban és tömték magukba a magyar ennivalót. Karácsony után jöttek utoljára, elmondták, visszavezénylik őket a Szovjetunióba, karácsony esti kenyerükből eltettek, hogy hozzanak valami ajándékot. El nem tudtuk képzelni, hogy olyan savanyú, zabot is tartalmazó kenyéren élnek a nálunk lévők.Két évet töltöttem a Katona József Könyvesboltban, főnökünk Németh János volt, kollégáim Borsos Ferenc, Kun Eszti (Ábrahámné), Tóth Jenőné Erzsi, a salgótarjáni boltból hozzánk került Sóspataki Sándorné (Nóri), majd Hegyesi Zsuzsi (Bodogláriné). A könyv iránti tisztelet megerősödött bennem (csak könyvet olvasok, az internet nem adja azt az élményt, amit a kézben tartott könyv). A pesti iskola révén országos könyves kapcsolatokat alakíthattunk ki, amit könyvtárosként gyümölcsöztetni tudtam. Barátokra leltem a kollégák közül is, a törzsvásárlók közül is. Szép emlék számomra – dolgozóként és vásárlóként is – a Katona József Könyvesbolt.2012 karácsonya után tudtam meg, hogy bezár az Alexandra, azaz a hajdani Katona József Könyvesbolt. Sokkolt a hír. 1892-től kisebb megszakításokkal könyvet árultak a Szabadság tér 1 sz. házban. Városunk patinás főteréhez hozzátartozott a meghitt légkörű könyvesbolt. Most ezt is sirathatjuk, mint tettük korábban a hasonló korú illatszerbolt vagy a francia tapétával borított, pesti boltok előtt is példaként emlegetett Gyenes virágbolt bezárásakor. Nem tiszteljük a múltat, a felépített értékeket!  Pedig lenne mire büszkének lennünk! 1846 áprilisában a Helytartótanács kiadta az engedély Szilády Károly nyomdásznak, hogy könyvesboltot nyithatott Kecskeméten, amit hamarosan többen követtek. 1848-ban a Pesti Divatlap szerint az ország területén (Felvidéktől Erdélyig) 54 könyvesbolt volt, ebből kettő Kecskeméten! Városunk híres volt arról, hogy a főtéren és a sétáló utcán egymást érték a könyvárusok. Most meg egymás után zárnak be. Tudom, nyílnak a plázákban a nagy könyvelárusító helyek, de azok soha nem lesznek hasonlók a tradicionális könyvesboltokkal!  Ott a meghittség helyett beszűrődik a zaj, több helyről szóló zene, a könyv illata helyett a szomszéd büfé ételeinek szaga, a személyes kapcsolatok helyett a váltott műszakokban dolgozó eladók, a földön hegyvonulatokat képező könyvrakások várnak. Szomorúan veszem tudomásul a történteket. Siratom a sorra bezáró könyvesboltokat!

Dr. Kuluncsics Péterné (Lázár Katalin): 1964-66. Kecskemét. Keresgetnem kell  régmúlt emlékeim között. Akkor kaptam kezembe az érettségi bizonyítványom. Hogyan tovább? Annyit már biztosan tudtam, hogy csakis humán vonalon. Akkor még a könyvtár-népművelés szak megpályázása érlelődött bennem. Talán megpróbálhatnám a könyvtárban.
A Katona József Könyvesbolt kirakatát nézegetve megpillantottam a táblát: “Eladót felveszünk. “Döntöttem. A belső tényezők mellett külsőségek is irányítottak. Központi helyen, gyönyörű környezetbe kerülök. Szemben a teknősbékás park, padjain megpihenő emberekkel, sakkozó öregurakkal. Délutánonként hangos diáktalálkozók színhelye. Oldalán, ahogy én neveztem, egy kedves őrbódé van. Ráláthatok a patinás, stílusos épületeinkre. Balról a /régi/ zsinagóga a Cifrapalota, szemben az Újkollégium.  Tőle jobbra két templomtorony látható, a köztes utca meg épp a volt iskolámhoz, az Ókollégiumhoz vezet.
Könyvek közt leszek. Megnyílik számomra a világ. A világ, ahol tomboltak ezekben az években a változások. Szakadás történt köztünk, és az előző nemzedék között, még a szorosan előttünk lévő korosztállyal is. Mi már nem az amerikai Presley vonal /noha gyönyörű a mai napig/, hanem az angol beat korszak rajongói voltunk. Itthon a “Ki mit tud-“ok zajlottak, Szörényi Leventéék “csak tudnám, hova, hogy hova, hogy hova megyek” slágereit díjaztuk. Helyi zenét a volt “Katonás” Tibikéék szolgáltattak hozzá az új Aranyhomok táncos kerthelyiségében. Farmerban jártunk. Hajunk feltupírozva. Emlékszem egy mini, rózsaszínű körött ruhámra, nagy kámzsa gallérral. Vastagon kentem fel hozzá a rózsaszínű rúzst, és természetesen a hatalmas klipszem színén sem változtattam. Ma már megmosolyogjuk, de akkor, itt mi ezek voltunk.
Forradalom volt ez a mi “szemüvegünkön” át, kultúrforradalom. Ezt élhettem meg a könyvpiacon is. Özönlött hozzánk a nyugati irodalom. Legemlékezetesebbek egyike a modern drámák megjelenése: amerikai, francia, német…   Sikítottunk, amikor csomagbontásnál kezünkbe vehettük Tennessee Williams írásait. Megjelent az Interjú! Nagy írók műhelyében c. kötet, melyben másként olvashattunk a nagy kortárs írók, köztük Hemingway és Böll életéről. Emlékszem a visszajelzésekre, milyen nagy port kavart föl Salinger Zabhegyezője. Természetesen a Modern Könyvtár sorozatai mellett nagyon vártuk a Világirodalom Remekeit, az örök klasszikusokat, a természeti- és tudományágak újdonságait is.
Nem feledkezhetek meg arról sem,  hogy mindezt együtt éltük át hasonló korú kolléganőimmel, Eszterrel, Erzsébettel, Zsuzsával és Annamáriával. Időnkénti nagy beszélgetéseink a raktár zugában felértek egy kisebb irodalmi körrel. Barátként is elfogadtuk egymást. Kitárgyaltuk a fiúkat, megosztottuk örömünket, csalódásainkat. Tanácsokat adtunk, kaptunk elképzeléseinkhez. Tettük ezt komolyan, vidáman, néha “ugratva” egymást. És hát volt egy főnökünk is, Német kartárs, aki jó kereskedői vénájával tartott a földön bennünket.
Igyekezettel végeztük feladatainkat, ami a fizikai munkánál jóval több volt. Szellemiségét – a fentieken túl- a vevőkkel való kapcsolatunk jelentette. A visszatérő törzsvásárlóink közül egy fiatalemberre emlékszem. Ballonkabátban jött, karján esernyővel. Eszternél vásárolt rendszeresen. Pár évvel ezelőtt viszont láttam az Ünnepi Könyvhéten Budapesten. Egy jól szituált öregúr válogatott az egyik sátornál, karján az elmaradhatatlan ernyővel.
Nosztalgiával gondolok vissza arra a közel 2 évre, amit a könyvesboltban töltöttem. Mit is adott nekem? Másként alakult az életem, végül tanár lettem, de az irányvonalat mindig követtem Nemcsak hivatásom kapcsán igyekeztem magasra emelni az olvasóvá nevelést, családomban is jelen van a könyv szeretete. A 8 éves unokám elsősorban nem a számítógépről gyűjti, gyűjteti be a feladataihoz szükséges művelődési anyagot. Könyves faluk alsó polcain témakörönként elhelyezett könyvek sokasága segíti őt, és két kisebb testvérét személyiségük fejlődésében.
Bár szülővárosomtól elszakadva mi budapesti könyvesboltban vásárolunk, nem találom az értelmét, miért szüntették meg ezt a kedves, gondolatomban öröknek hitt kis boltot a téren. Szomorúsággal tölt el, hisz generációkon át ez volt Kecskeméten a KÖNYVESBOLT.

Szabóné Adamik Györgyi: 1981-86 között dolgoztam a Katona József Könyvesboltban. Életem első munkahelye volt, ma is örömmel gondolok vissza azokra az évekre és Kollégáimra. Könyvtáros lettem, Helvécián. A könyvekhez és az emberekhez való kötődésem a mai napig mély, meghatározó, ebben nagyon sokat segítettek azok az évek, amit a Katona József Könyvesboltban tölthettem.

Tisztelt látogató! Reméljük Ön is úgy gondolja, hogy Kecskemét egyik emblematikus üzlete megérdemli, hogy emlékeinket összegyűjtsük róla. Ha Önnek birtokában van olyan dokumentum, mely hozzájárulhat az oldal tartalmának fejlesztéséhez, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a szerkesztővel: bacstudastar@gmail.com

Az oldal szerkesztésében közreműködött: Kerekes Magdolna

1848. március 15. és a követő események Kecskeméten

Virtuális kiállításunk megemlékezés az 1848-as kecskeméti eseményekre.
Összeállításunk válogatás a korabeli dokumentumokból, forrásokból; az eseményeket feldolgozó szakirodalomból és – a kultusz részeként – a forradalom évfordulóin megjelent újságcikkekből.

1848-ban a pesti forradalom híre hamar eljutott Kecskemétre is. A nemzetőrség szervezését már március 17-én megkezdték a városban. Alig tíz nap alatt 900 helyi polgár jelentkezett az újonnan felállított őrseregbe. Ők március 26-án tettek esküt.

KECSKEMÉT, 1848. március [19.]
HORNYIK JÁNOS JEGYZETEI A KECSKEMÉTI MÁRCIUSI ESEMÉNYEKRŐL
Mártius 16-án reggel idején kimentem Szentkirályba, este beszély.
Mártius 17-én dél után hazajöttem, bemenvén a Városba, távolról a Város háza előtt a Nemzeti zászló feltűzését bámulva látom, népgyülekezet, oda érve, a jelenvoltaknak Horvát Pál olvassa Petőfi dalát, és ütött az óra — a falra szegezve látom a Magyar Nemzet kivánatait 12 pontban — Horvát Pál végezve olvasását, Kiss Miklós szolgabíró, ki azalatt oda ért, szólott a nem igen nagy számú néphez, azután Nagy Lajos főbíró, ki szinte azalatt lejött a tanácsteremből, buzditólag és felvilágositólag — azután több előkelők és értelmesbek a tanácsterembe érkezvén, felszóllitás rendeltetett a Casinói egyletekhez — később a belső csendőrködés végett három iv nyittatott ideiglenes Nemzetőrségi aláírásra, aláírták magukat — oskolai ifjúság 3 zászló alatti menet közben énekli Petőfi dalát — ekkor hallottam bámulva a Pesten történteket, mellyek 16-án este felé Kecskemétre jutottak, mai nap reggel a Tanács és Vál. Község elébe terjesztetvén, a Jegyzőkönyv szerént nyilvános ülés tartás rendeltetett — a 12 pont elfogadtatott, Nemzeti zászló készíttetett — Kokárdát magam is feltűztem — Mártius 18. Nyilvános közös gyűlés — a proclamatio, és tegnapi Jegyzőkönyv hitelesítése — én bízattam meg a nyomtatásnak 3 ezer példánybani elkészíttetésére — Mártius 19. Tizedgyűlésekben a proclamatio a lakosság részéről nagy lelkesedéssel fogadtatik, mellette a 12 pont magyaráztatván, dél után az ifjúság zászlók alatt Petőfi dalát énekelve, nagy néptömeg kíséretébe ünnepélyes meneteket tart — B-KML IV. 1604. I. 23. (Iványosi-Szabó Tibor, 1988.)


1848. április 9. 1848. május 26.1848. június 15. 1848. június 23.
Egyházi beszéd, mellyet Magyarhon
szerencsés átalakúlása emlékére
tartatott hálaünnepély alkalmával … mondott
Mihó László ref. segéd-lelkész
HirdetményHirdetmény Kossuth Lajos levele
Kecskemét városi első kerület választóihoz

1848. július 16.

Mészáros Lázár honvédelmi miniszter felhívására Kecskemét 650 fős csapatot – 595 gyalogost és 55 lovast állított ki. A város polgárságának minden rétege képviseltette magát. Birtokosok, városi tisztviselők, iparosok és diákok egyaránt hadbavonultak a haza védelmére. A Pest megyei nemzetőrök gyülekező helyét Kiskőrös mellett jelölték ki. Ide vonult a kecskeméti csapat is a kecskeméti asszonyok által készített zászlók alatt. E zászlók felavatására és a nemzetőrök búcsúztatására 1848. július 16-án került sor. Az ünnepségen Hoffmann János plébános mondott beszédet.

Egyházi beszéd, mellyet a Kecskeméti Nemzeti Őrség hadi-zászlóinak felszentelése alkalmakor mondott…Kecskeméten, július hó 16-dikán 1848



1948 szeptemberétől a súlyosbodó hadi helyzet újabb csapatok felállítását tette szükségessé. Ennek érdekében indult toborzókörútra Kossuth Lajos. Ceglédi és nagykőrösi látogatása után, 1848. szeptember 25-én városunkban is nagy hatású beszédet mondott. Ennek hatására Kecskemétről és környékéről sokan esküt tettek és már másnap csatlakoztak az Ozora felé induló csapatokhoz.

Baldacci Manó bárónak, a Nemzetőrségi Haditanács elnökének 1848. július 10-i, a nemzetőrzászlókra vonatkozó rendelete előírta, hogy a nemzetőrzászló fehér selyemből készül, a gyalogságnál 126×179 cm méretben. A zászló három szabad oldalán 15 cm szélességben a szegély az szerint, nemzetiszínű háromszögű darabokra osztva körül festett legyen. A zászló jobb oldalán (előlapján), a magyar, bal oldalán (hátlapján) a megyei címer aránylagos nagysága festve. (Mező,2008.)

Kecskeméti Nemzeti Őrsereg zászlója

Gömöri Frigyes nemzetőr hadnagy leveleiben pontosan tájékoztatta Kecskemét város tanácsát a hadi eseményekről. Tőle tudjuk, hogy a 2. pesti zászlóalj kecskeméti százada nem a szabvány nemzetőr vagy honvédzászlót használt, hanem nemzetiszínűt. (Kozicz,1996)

Ajánlott szakirodalom:

GÖNCZI Gergő: A kecskeméti nemzetőrség megszervezése 1848 tavaszán
In: Múltbanéző 16.

HAJAGOS Illés: A magyar szabadságharcz és Kecskemét. In: Emlékkönyv. A kecskeméti Honvéd-Emléktábla leleplezése alkalmára.
Szerk.: ifj. Bagi László. Kecskeméten, nyomatott Tóth Lászlónál. 1892. p. 5–102.

HERMANN Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. Gáspár András honvédtábornok (Kecskemét, 2005)

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: Kecskemét 1848/49-ben. Kecskeméti Füzetek 1. Kecskemét, 1990.

Kecskemét története 1849-ig. Kecskemét monográfiája I. Szerk.: Bárth János. Kecskemét, 2002. p. 229–707.

A március 15-i események után rövidesen hazatért szülővárosába és az elsők között jelentkezett nemzetőri szolgálatra. 1848 májusában az összeírt és 12 századba beosztott kecskeméti nemzetőrök tisztjei között találjuk: Muraközy János az V. század kapitánya. Az 1848. július 17-én Kecskemétről délvidéki szolgálatra induló 55 lovas és 595 gyalogos nemzetőr névsorában ez utóbbiak között, 346. sorszám alatt olvasható Muraközi János, ügyvéd, főhadnagy neve. (Kecskemét is kiállítja… p. 181-182.)

Szenttamástól világosig

SZÉKELYNÉ KŐRÖSI Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban I. Szenttamástól világosig (Kecskemét, 1998)

SZÉKELYNÉ KŐRÖSI Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Kecskemét is kiállítja… (Kecskemét, 2002)

SZÉKELYNÉ KŐRÖSI Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban III. Tizenkét hónap. Dékány Rafael a 25. honvéd zászlóaljról (Kecskemét, 2004)

PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Kecskemét két képviselője az 1848-1849. évi országgyűlésen
In: Bács-Kiskun megye múltjából 18. Kecskemét, 2003. p. 117-138.

PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Betyárok Kecskemét környékén az 1848/49. évi szabadságharc után
In: Bács-Kiskun megye múltjából 20. Kecskemét, 2005. p. 277-300.

TRIZNYA Arnold: Mihó László – Egy elfeledett református lelkész szolgálata 1848–49-ben
In: Múltbanéző 14.

További ajánlott kötetek:

A szabadságharc kultusza Kecskeméten

1848-49 emléktábla, Kecskemét
A Nagytemplom külső falán, a bejárat mellett található az 1848/49-es szabadságharcban elesett honvédek emléktáblája. A fehér márványtáblán a koronás címer oldalához támaszkodó két női alak kezében egy-egy kardot és pajzsot tart. A 3×3 méteres reliefet Pataky Imre kecskeméti rajztanár tervezte, és a budapesti Gerenday cég műhelyében készült 1892-ben. A szükséges pénz a kecskeméti polgárok adakozásából gyűlt össze néhány hónap alatt. (Forrás: Szórád Péter)

Emlékkönyv a kecskeméti honvéd-emléktábla leleplezése alkalmára

Kecskeméti Lapok címlapja 1948. március 17-én

Alföldy Jenő

Irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő

1939-ben született Budapesten. Szülei Alföldy Jenő és Halmi Kornélia. 1957-ben érettségizett az Eötvös József Gimnáziumban. A középiskolai tanulmányok után az MTI Fotóosztályára ment fotós tanulónak, ahol a kétéves képzés végén 1960-ban szakvizsgát tett. 1963-ban felvették az ELTE Bölcsészkarára magyar nyelv és irodalom szakra. 1969-ben diplomázott, és még abban az évben az Élet és Irodalom munkatársa lett. Kétéves újságírói képzést követően 1975-től 1991-ig a versrovat vezetője lett. 1979-ben az Új Tükör vers- és prózarovat vezetője. 1986-tól 1988-ig a Magvető Kiadó főszerkesztőjeként dolgozott, de az írás iránti vágy miatt két évvel később, 1988-ban visszatért az Élet és Irodalomhoz, 1989-tól főszerkesztő-helyettes. 1989-1992 között A hónap versei című TV-műsor szerkesztője volt.
1991-ben a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségének főszerkesztője lett tíz évig. A nagysikerű Alföldy irodalomkönyv-sorozat ezt követően közel három év alatt készült el, melyet 1996-ban adtak ki először. 2001 óta nyugdíjasként gondozza az általános iskola felső tagozatos diákjainak szóló irodalomkönyveket. Kecskeméten él.
A Digitális Irodalmi Akadémia Kálnoky László-szakértője volt 2001-től 2009-ig.
1998-ban vette feleségül Dobozi Esztert, József Attila-díjas (2010) költőnőt. Két gyermeke van: Gyöngyi (1960) és Gábor (1975).   Elismerései:   Szocialista Kultúráért (1976) Minisztériumi Nívódíj (1979) József Attila-díj (1984) SZOT-díj (1985)
Tekintet-díj (2004)
Tankönyvesek Országos Szövetsége érdemes tankönyvíró cím (2007) Arany János-díj (2014) A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2015)   Önálló kötetei:
Kálnoky László (1977)
Élménybeszámoló : Költők a hetvenes években (1983)Vérző zászlók : Benjámin László költészetéről (1986)Visszhang (1986)Rend a homályban : Kalandozás a mai magyar lírában (1989)Irodalmi fogalomtár : A-Z (1992, 1993, 1994, 1997)Koppintások : Irodalmi paródiák és utánzatok (1992)Irodalom a tizenhárom éves diákoknak (1994, 1996)Versek és elemzések a tizenhárom-tizennégy éves diákoknak : [tanári kézikönyv] (1995)Olvasmánynapló Mark Twain Koldus és királyfi című regényéhez (1997)Példázatok : Csanádi Imre költői világa (1997)Halandó kézzel halhatatlanul : elemzések és tanulmányok Illyés Gyula verseiről (2003)Arany öntudat : József Attila tanulmányok (2005)“Egy szenvedély margójára” : ötvenöt műelemzés (2005)Irodalom 7. (2005)Irodalom 8. (2005)Irodalom 5. (2006)Irodalom 6. (2006)Templomépítők : költők, könyvek, versek (2006)Csanádi Imre költői világa (2009) [1], Pályakép
 [2], Huszonöt verselemzés
Igézet és magyarázat : irodalomkritikák, esszék, pályaképek (2012)A Hívó Hang : bevezetés Tornai József világába (2013)

Két költő : tanulmányok Weöres Sándorról és Kálnoky Lászlóról (2014)


Tornai József (2016)


A leírástól a látomásig : szemlézés négy nemzedék költőiről (2018)


Ajánló cikkeiből, tanulmányaiból, kritikáiból:Álom a jövő század irodalmárólIn: Forrás. – 32. évf. (2000. jún.), p. 76-78. Teljes szöveg >>Klasszikusok hiteles arcvonásai : Orosz László: A niklai remete és a kecskeméti fiskálisIn: Forrás. – 33. évf. 5. sz. (2001. máj.), p.103-110. Teljes szöveg >>Buda Ferenc világaIn: Forrás. – 33. évf. 11. sz. (2001. nov.), p. 70-72. Teljes szöveg >>Legfőbb valónk verse : Nagy László: Hegyi beszédIn: Hitel. – 15. évf. 7. sz. (2002. júl.), p. 100-104. Teljes szöveg >>Vizsgálat az “örök dolgok” ügyében : Illyés Gyula hét versérőlIn: Kortárs. – 46. évf. 11. sz. (2002. nov.), p. 30-33. Teljes szöveg >>Verszenére váltott festészet : Csanádi Imre: Mária és ErzsébetIn: Kortárs. – 47. évf. 3. sz. (2003. márc.), p. 84-91. Teljes szöveg >> Ördögharapást szőrivel – de kell a tömjén isIn: Kortárs. – 47. évf. 7. sz. (2003. júl.), p. 89-95. Teljes szöveg >>Templom és erős várIn: Hitel. – 17. évf. 4. sz. (2004. ápr.), p. 98-104. Teljes szöveg >>A rejtjelek feloldásaIn: Polisz. – 83. (2005. ápr.), p. 7-18. Teljes szöveg >>Ártalom és üdvösség : a fölöslegességrőlIn: Forrás. – 37. évf. 7-8. sz. (2005. júl. – aug.), p. 17 – 24. Teljes szöveg >>Új érzékenység a hetvenes években : Csoóri Sándor: SirályvonalIn: Kortárs. – 50. évf. 1. sz. (2006), p. 66-71. Teljes szöveg >>1956 forradalma és a költészetIn: Könyvhét. – 10. évf. 19/20. sz. (2006. okt.), p. 430-431. Teljes cikk >>Teljes égbolt a szűkebb haza fölött : Lázár Ervin írói világaIn: Hitel. – 20. évf. 5. sz. (2007. máj.), p. 95-113. Teljes szöveg >>Tények és próféciák : Mezei András: HármaskönyvIn: Hitel. – 20. évf. 8. sz. (2007. aug.), p. 118-123. Teljes szöveg >>Helyzetértékelés rosszkedvünk telén
In: Hitel. – 21. évf. 2. sz. (2008. febr.), p. 52-57. Teljes szöveg >>
Ahogy a csillag megy az égen : Lázár Ervin: NaplóIn: Forrás. – 40. évf. 6. sz. (2008. jún.), p. 125-128. Teljes szöveg >>Élet fája, lét fájdalma : Nádas Péter: Saját halálIn: Új forrás. – 40. évf. 8. sz. (2008. okt.), p. 42-47. Teljes szöveg >>Rendhagyó magyaróraIn: Hitel. – 22. évf. 2. sz. (2009. febr.), p. 82-85. Teljes szöveg >>“Mert az maga tűz” : Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete
In: Tiszatáj. – 63. évf. 3. sz. (2009. márc.), p. [95.]-103. Teljes szöveg >>
Krónikás ének a forradalomról : Csanádi Imre: Az 56-os évreIn: Kortárs. – 53. évf. 4. sz. (2009), p. 93-104. Teljes szöveg >>Kérdőjelek a polgárosodáshozIn: Hitel. – 22. évf. 6. sz. (2009. jún.), p. 10-15. Teljes szöveg >>Rónay György örökségeIn: Kortárs. – 53. évf. 9. sz. (2009), p. 93-103. Teljes szöveg >>Húsz író, húsz kritikus : Pályatükrök. Húsz portré fiatal alkotókrólIn: Magyar napló. – 21. évf. 11. sz. (2009. nov.), p. 65-69. Teljes szöveg >>A modern PetőfiIn: Forrás. – 42. évf. 1. sz. (2010. jan.), p. 48-54. = Az év esszéi. – Budapest : Magyar Napló, 2011. – p. 58-64. Teljes szöveg >> Küzdőtársunk, a költő : Csoóri Sándor nyolcvanadik születésnapjáraIn: Kortárs. – 54. évf. 2. sz. (2010), p. 1-8. Teljes szöveg >> A tragikus költőIn: Szépirodalmi figyelő. – U. f., 9. évf. 2. sz. (2010), p. [46.]-54. Teljes szöveg >>Az író-kritikus : Ács Margit köszöntéseIn: Kortárs. – 55. évf. 5. sz. (2011), p. 69-73. Teljes szöveg >>Kétpólusú költészet : Bevezető Tornai József költő világábaIn: Hitel. – 24. évf. 7. sz. (2011. júl.), 99-111. Teljes szöveg >>Egy kard mint művészi remeklés : Buda Ferenc hetvenötödik születésnapjáraIn: Forrás. – 43. évf. 11. sz. (2011. nov.), p. 34-40. Teljes szöveg >>Való világ – vagy igaz világ?In: Hitel. – 25. évf. 2. sz. (2012. febr.), p. 134-140. Teljes szöveg >>Könyv tizennyolc éven felülieknek : Szappanos Gábor: A királynő mélyénIn: Hitel. – 25. évf. 4. sz. (2012. ápr.), p. 123-126. Teljes szöveg >>A negyedik csillag : Tornai József: Csillaganyám, csillagapám
In: Hitel. – 25. évf. 5. sz. (2012. máj.), p. 108-115. Teljes szöveg >>

Költészet és valóság a hatvanas években In: Magyar napló. . – 25. évf. 4. sz. (2013. ápr. ), p. 51-54. Telejs szöveg>>

Az irodalomtudomány nemzeti jellegéről : irodalomértésünk és a nemzeti szempontú irodalomértés esélyei
In: Hitel. – 28. évf. 3. sz. (2015. márc.), p. 116-118. Teljes szöveg>>

“Csitíthatatlan halott” : Csoóri Sándor költőszerepéről 
In: Hitel. – 30. évf. 9. sz. (2017. szept. ), p. 105-110. Tovább a teljes cikkhez>>

További cikkek, tanulmányok az Olib katalógusban >>Közreműködésével megjelent kötetek:
Versek a zsebben / [írta Ratkó József … et al.] (1978)

[Válogatta és szerkesztette.]Gurul a pénz : Novellák / Karinthy Frigyes (1983)
[Válogatta, szerkesztette és az utószót írta.]Szép versek 1987 (1988)
[Összeállította.]Szép versek 1988 (1989)
[Összeállította.]Szép versek 1989 (1990)
[Összeállította.]Szép versek 1990 (1991)
[Összeállította.]Arany és Petőfi levelezése prózában, versben (1995)
[Összeáll. és az előaszót írta.]Egy pontosvessző térdkalácsa : válogatás a költő humoros verseiből (1996)
[Utószót írta.]Menekülő szív : Kálnoky László emlékezete (2000)
[Válogatta, szerkesztette és összeállította.]Vallomások Németh Lászlóról : Mezőszilas 1986 (2002)
[Szerkesztette.]“Haza a magasban” : Magyar nemzetismeret (2003)Másodvirágzó : Csanádi Imre emlékezete (2004)
[Válogatta, szerkesztette és összeállította.]Tűzből mentett hegedű : válogatott versek / Zelk Zoltán, Benjámin László, Csanádi Imre… (2004)
[Válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányokat írta.]Hajnali káprázat : válogatott versek, 1936-1988 / Csanádi Imre (2005)
[Szerkesztette.]Ady Endre válogatott versei (2006)
[Válogatta.]Szabadság, szerelem! : versek Bács-Kiskun megyéből (2011)
[Szerkesztette és a bevezetőt írta.]
Ajánló a hozzá szóló írásokból:Alföldy Jenő köszöntése / Szekér Endre
In: Köztér. – 2. évf. 7. sz. (1999. júl.), p. 11.   Alföldy Jenő hetven : [Vers] / Pintér Lajos
In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. [46.]   Egy régi “Csokonai-versem”-re Jenőnek : Emlékszel? / Tandori Dezső
In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. [45.]   Elégia derengő fényben : [Vers] / Lászlóffy Csaba
In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. [46.]   Előlelt töredék : [Vers] / Tamás Menyhért
In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. [46.]   Egy templomépítőhöz : Alföldy Jenő születésnapi köszöntése / Ágh István
In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. 44.   Zsivjó! : Alföldy Jenő hetvenedik születésnapjára / Tőzsér Árpád
In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. [46.]   Családi kör : [Vers] / Szakolczay LajosIn: Tiszatáj. – 63. évf. 7. sz. (2009. júl.), p. 13-16. Teljes szöveg >>Kosztolányi, Camus és a déli gondolkodás : Alföldy Jenőnek / Bárány LászlóIn: Kortárs. – 54. évf. 7/8. sz. (2010), p. 99-107. Teljes szöveg >>Róla szóló cikkek, interjúk, kritikák, egyéb írások:A 2004. év Tekintet-díját Alföldy Jenő kapta
In: Tekintet. – 18. évf. 1. sz. (2005), p. 2.   Az érték megmarad : Bemutatták Alföldy Jenő József Attila-tanulmánykötetét / Pósa Zoltán
In: Magyar nemzet. – 68. évf. 94. sz. (2005. ápr. 8. péntek), p. 15.
Szakmaiság és ismeretterjesztés : Alföldy Jenő: Arany öntudat – József Attila-tanulmányok / Vasy GézaIn: Kortárs. – 50. évf. 4. sz. (2006), p. 102 – 107. Teljes szöveg >>Az értelmezés mint szegély : Alföldy Jenő: “Egy szenvedély margójára” / Fodor MiklósIn: Kortárs. – 50. évf. 9. sz. (2006), p. 78-80. Teljes szöveg >>Félretolt hegyek : Alföldy Jenő a rendszerváltozás hibáiról, a baloldaliságról és az aszimetrikus templomokrólIn: Magyar nemzet. – 70. évf. 5. sz. (2007. jan. 6. szombat), Hétvégi magazin mell., p. 23. Teljes szöveg >>Mindnyájunk lelki épségéért : Alföldy Jenő: Templomépítők / Papp EndreIn: Hitel. – 20. évf. 1. sz. (2007. jan.), p. 120-125. Teljes szöveg >>Nem jő Vergilius : A hetvenéves Alföldy Jenőnek / Baranyi Ferenc
In: Tekintet. – 22. évf. 3. sz. (2009. máj.-jún.), p. 21.   Az önvédelem mintája : Alföldy Jenő : Csanádi Imre költői világa; Huszonöt verselemzés Csanádi Imre költészetéből / Papp Endre
In: Hitel. – 22. évf. 6. sz. (2009. jún.), p. 118-122. Teljes szöveg >> 
Ellenállhatatlan ellenállás : Beszélgetés Alföldy Jenővel / Csontos János
In: Magyar napló. – 21. évf. 9. sz. (2009. szept.), p. 27-37. Teljes szöveg >>
Egy “érdemes tankönyvíró” : Beszélgetés Alföldy Jenővel / Jáki László In: Könyv és nevelés. – 12. évf. 2. sz. (2010), p. 56-63. Teljes szöveg >>“igyekszem állást foglalni”: Alföldy Jenő, a kritikus / Pienták Attila
In: Lyukasóra. – 20. évf. 1. sz. (2011), p. 45-46.   Vackorfa az éden közepén : [Alföldy Jenő: A megszenvedett éden] / Erős Kinga
In: Szépirodalmi figyelő. – U.f., 10. évf. 1. sz. (2011), p. 54-58. Teljes szöveg >> 
Az irodalmár hivatása : Alföldy Jenő: A megszenvedett Éden / Vasy Géza
In: Kortárs. – 56. évf. 2. sz. (2012), p. 102-104. Teljes szöveg >>
További róla szóló cikkek az Olib katalógusban >>Elektronikus dokumentum:Irodalom [elektronikus dok. ] / [alkotói Alföldy Jenő… et al.]. – Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998Aföldy Jenő és Dobozi Eszter honlapja>>

Mikulás Ferenc


Animációs filmszakember, producer, a Kecskemétfilm Kft. ügyvezető igazgatója

Kaposváron született 1940. augusztus 17-én. Gyermekkorát Dunapatajon töltötte 1943-tól 1954-ig. Édesapja korán meghalt, ezért édesanyja egyedül nevelte fel öccsével és nővérével együtt. Első filmélményét négyéves korához köti, amikor a második világháború idején a szovjet csapatok átvonultak a Dunántúlra Dunapatajnál. A tisztek egy része egy ideig náluk lakott és ekkor vetítettek egy, a németek kegyetlenkedéseiről szóló filmet. Nagy hatással volt rá az ötvenes évek filmművészete, például Eisenstein filmjei, de mégsem ezek az élmények, hanem az irodalmi hatások terelték az animációs film felé.
Középiskoláit a kunszentmiklósi gimnáziumban kezdte, de 1956. október 24-én szavalt a település főterén és a gimnáziumi sztrájk egyik fő szervezője volt, emiatt eltávolították az iskolából. Végül Kalocsán érettségizett le 1959-ben, majd több sikertelen felvételi vizsga után segédmunkásként dolgozott. A katonaságnál a politikailag megbízhatatlanok zászlóaljába került Nyíregyházára. Dolgozott a Térképészeti Hivatalnál mint segédmunkás és geodéta.
A honvédségnél ismerkedett meg Wekerle Sándor volt pénzügyminiszter unokájával, aki felhívta figyelmét a Bács-Kiskun megyei filmstúdióra. Itt ismerkedett meg a filmkészítéssel: forgatással, laborálással, vágással, hangosítással és kópiakészítéssel is foglalkozott. A Pannónia Filmstúdióban is eltöltött egy évet Budapesten. 

A Kecskeméti Animációs Filmstúdió

 
A Pannónia Stúdió kecskeméti műtermének létrehozásakor stúdióvezetőnek nevezték ki 1971-ben. A Pannónia kecskeméti bővítése a kecskeméti származású Matolcsy György ötlete volt, aki ekkor a Pannónia igazgatója volt. Az ekkor mindössze 31 éves Mikulás Ferenc Kecskeméten és környékén, Bács-Kiskun megye településein, valamint Pécsett és Szegeden is kereste leendő munkatársait. Az előkészületekre egy év állt rendelkezésére és végül 50 jelentkező közül választotta ki azt a 13 munkatársat, akikkel megkezdték a munkát. A kezdő csapat tagjai voltak például Tóth Pál, Újvári László, Horváth Mária, Törőcsik Jolán, Palkó Pál, Balanyi Károly, Kalmárné Horóczi Margit, Ruszt József, Gémes József, Pethő Zsolt és az iparművészeti egyetem tanárai. Az induláskor 4-5 hónapos képzést is tartottak az új kollégáknak, ezen belül Mikulás Ferenc filmtörténeti- és filmtechnikai ismereteket tanított. Tanulmányi csereutakkal biztosították maguknak a külföldi tapasztalatszerzést, így jutott ki például a svédországi Lundba, ahol vetítéseket tartott, de népszerűsítette a stúdió filmjeit a Canadai Filmintézetben, ill. Párizsban és Krakkóban is. A stúdióban már az első években is törekedtek a kísérleti, szerzői filmek készítésére, melyeknek elfogadtatásában nagy jelentőségű volt Bódy Gábor közreműködése, segítsége. A Soros Alapítvány támogatásával nemzetközi ösztöndíjrendszert is indítottak, amit külföldi fesztiválokon hirdettek. Ez fontos kapcsolatokat és ösztöndíjasokat hozott. Ők munkákat is szereztek, pl. Svájcból, vagy a bécsi Magyar Intézetben történt vetítés után Ausztriából, de sokat jelentettek a fesztiválokon történt személyes találkozások is. A külföldi munkák magasabb díjából tudták fejleszteni az eszközöket, szoftvereket vásárolhattak.
Az ösztöndíjrendszer eredményességét jól mutatja a belga Luc Degryse esete, aki több hónapos ittléte alatt elkészítette szerzői filmjét, ami abban az évben elnyerte a magyar kritikusok díját (Souvenir, 1987).
A stúdió először a Patika Múzeum épületében dolgozott, de az épület nagyon rossz állapotban volt. Az akkori kulturális miniszter, Pozsgay Zsolt és Tóth Menyhért festőművész közbenjárására azonban megteremtették az anyagi feltételeket egy új épület létrehozására, mely Kerényi József tervei alapján készült. A Liszt Ferenc utcai stúdió építését 1980-ban kezdték el és 1981. június 17-én adták át.1975-ben készítik el külföldi megrendelésre az Egér a Marson című első önálló rajzfilmsorozatot és 1979-ben készül el a stúdió első szerzői filmje, Hegyi-Füstös László Regölés című alkotása. 1981 októberében Budapesten is bemutatkozik filmjeivel a stúdió a Horizont moziban.
A Kecskeméti Animációs Filmstúdióból 1991-ben Kecskeméti Animációs Filmgyártó Vállalat lett, majd 1993-tól az önkormányzattal összefogva önálló vállalkozássá alakult Kecskeméti Animációs Filmgyártó és Forgalmazó Kft. (Kecskemétfilm Kft.) néven. Munkatársaival sok országosan és nemzetközileg ismert és elismert animációs filmet hoztak létre, mint a Magyar népmesék-sorozat, a Mondák a magyar történelemből, a Mesék Mátyás királyról vagy a Vízipók-csodapók sorozat, melynek három sorozata a stúdió legsikeresebb animációja.A sorozatokon és az egész estés animációs filmeken kívül kezdettől fogva kollázs- vagy tárgyanimációk, naturfilmeket felhasználó munkák is készültek, 2012 februárjában pedig már 3D-technikával felszerelt új stúdiót is létrehoztak. A térhatású laborban Rátai Dániel Leonar3Do elnevezésű találmányát is használják. A stúdió mindezek mellett grafikai kivitelezéssel és arculattervezéssel is foglalkozik.
A műhely folyamatos megújulását helyi vagy Kecskemétre érkező művészek is biztosították. Dolgozott a műhellyel például Schéner Mihály, Gyulai Líviusz, Orosz István, Milorad Krstić, de állandó alkotója a stúdiónak például Szilágyi Varga Zoltán, Szoboszlay Péter, Nagy Lajos, Horváth Mária vagy Neuberger Gizella. A Kecskemétfilm Kft. munkáinak többségét ma már a koprodukciók teszik ki, önálló film készítésére nincs megfelelő anyagi forrásuk.
Két Oscar-díjra jelölt animációs film is a műhelyben készült: a spanyol egész estés Chico és Rita, valamint a Kells titka című ír történelmi kalandfilm is túlnyomó részt Kecskeméten készült. A két Oscar-jelölés mellett Arany Pálma- és Arany Medve-nominációt is magukénak tudhatnak. 2011-ben a műhely és vezetője, Mikulás Ferenc Magyar Örökség-díjat vehetett át a magyar irodalom népszerűsítéséért, többek között Arany János, Pilinszky János, Örkény István, Weöres Sándor műveinek megfilmesítéséért.
1985 óta szervezi a kecskeméti animációs filmfesztiválokat. Az első fesztivált 1985. július 13-tól 16-ig rendezték meg. Rendszeresen indítanak animációs tanfolyamot Kecskeméten. 1993 szeptemberétől a Kandó Kálmán Szakközépiskolában művészeti szakközépiskolát szerveztek aimációs szakkal. A kecskeméti fesztivál mellett nemzetközi fesztiválokon Mikulás Ferenc rendszeresen zsűritag, például Törökországban, Koreában, Olaszországban, Kínában.Az MDF kecskeméti szervezetének egyik alapítója volt. Első felesége, Szarvas Judit sokat segítette a stúdió létrehozásában. Második felesége Varga Márta. Első házasságából egy fia, második házasságából egy fia és egy lánya született.  

Mikulás Ferenc a 10. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon 2011-ben

 Fontosabb tagságai: 

Az Animációs Filmművészek Nemzetközi Szövetsége (ASIFA) igazgató-tanácsának tagja (1997-2000)
A Magyar Producerek Szövetsége elnökségi tagja (2002-)
Az NKA Mozgókép Szakmai Kollégium tagja (2002-2006)
A Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának alapító tagja (2005-)
A Magyar Művészeti Akadémia Film – és Fotóművészeti Tagozata nem akadémikus köztestületi tagja (2011-)
A Nemzeti Kulturális Alap Filmművészet Kollégiuma tagja (2017-)

 
Elismerései:

Munka Érdemrend Ezüst Fokozata (1987)
Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (polgári tagozat) (1996)
A kunszentmiklósi Baksay Sándor Gimnázium PRO SCOLA díja (a stúdió részére) (2003)
Az Olasz Filmművész Szövetség kitüntetése (2004)
Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja a Kecskemétfilmnek (2005)
Balázs Béla-díj (2008)
Bács-Kiskun Megyei Príma Díj (2008)
„Rendületlenül” Diploma – a Magyar Szellemi Védegylettől (2008)
Köztársaság Elnökének Érdemérme (2011)
Magyar Örökség Díj – a Kecskeméti Rajzfilmstúdióval közösen (2011)
Kecskemét Város Díszpolgára (2015)
Raoul Wallenberg-díj (2016)
Prima Primissima Díj (2016) 
Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál életműdíja (2020)

Ajánló munkáiból:

Rajzok : [Katalógus] : Drawings / Szilágyi V. Zoltán
[Felelős kiadó.]

Szemszög : a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál napilapja
[Felelős kiadó. A lap megjelent: 1996. 1. sz. (jún. 5.) – 1996. 5. sz. (jún. 8.) és 2005. 1. sz. (jún. 15.) – 2005. 5. sz. (jún. 19.)]

KAFF 2002 : 6. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál
[A bevezetőt írta és a kötet felelős kiadója.]

KAFF 2005 : Kecskemét Animation Film Festival
[A bevezetőt írta és a kötet felelős kiadója.]

Vissza a szülőföldre! : világhíres és felfedezésre váró magyar származású művészek az animációs film korai történetében / Orosz Márton
[Felelős kiadó.]

KAFF 2007 : 8. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és 5. Nemzetközi Animációs Játékfilmfesztivál, 2007. június 20-24.
[A bevezetőt írta és a kötet felelős kiadója.]

KAFF 2009 : 9. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és 6. Nemzetközi Animációs Játékfilmfesztivál, 2009. június 17-21.
[A bevezetőt írta és a kötet felelős kiadója.]

Kecskeméti Paletta 2009 : Mikulás Ferenc ajánlja.
In: Petőfi népe. – 64. évf. 121. sz. (2009. máj. 25. hétfő), p. 4. 

Az animációs filmfesztiválok / Orosz Anna Ida, Mikulás Ferenc
In: Animációs körkép / szerk. Fülöp József, Kollarik Tamás . – Budapest : Magyar Művészeti Akadémia, 2016. – p. 101-110. 


Ajánló munkásságáról, a Kecskeméti Animációs Filmstúdió tevékenységéről és a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválról szóló irodalomból teljes szöveggel:

Pénz a rajzasztalon : Animációs filmbiznisz / Halaska Gábor
In: Figyelő. – 45. évf. 34. sz. (2001. aug. 23./29.), p. 40-45. Tovább a teljes cikkhez >>

Reflektorfényben az animáció : Mikulás Ferenc: Magyar filmeket kell készítenünk, magyar kultúrát kell közvetítenünk / Muray Gábor
In: Magyar nemzet. – 68. évf. 161. sz. (2005. jún. 15. szerda), p. 14. Tovább a teljes cikkhez >>

Trükkasztal : Mikulás Ferenc a nagyvilág animációs gyűjteményeiről, a kisemmizett műfajról és a pusztulásra ítélt filmművészeti hagyatékokról / Lőcsei Gabriella
In: Magyar nemzet. – 70. évf. 155. sz. (2007. jún. 9. szombat), Hétvégi magazin mell., p. 34. Tovább a teljes cikkhez >>

Elismert kecskemétiek.
In: Kecskeméti lapok. – 104. évf. 11. sz. (2008. márc. 20.), p. 3.  

Nap mint nap rálelni a boldogságra : Mikulás Ferenc Kecskemétet a hazai animáció fellegvárává tette / Gál OrsolyaIn: Kecskeméti lapok. – 104. évf. 11. sz. (2008. márc. 20.), p. 6-7. 

Kedvencünk, a Vízipók / Varga Géza
In: Hírös naptár. – 1. évf. 7. sz. (2008. szept.), p. 8. Tovább a teljes cikkhez >>

Animációs fesztivál félezer vetítéssel : Fél évszázad Oscar-díjasai mellett erotikus animációk bemutatója a KAFF műsorán / Bársony Éva
In: Népszava. – 138. sz. (2009. jún. 15. hétfő), p. 6. Tovább a teljes cikkhez >> 

Erős közösség : Beszélgetés Mikulás Ferenccel, a Kecskemétfilm Kft. és a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatójával / Józsa Ágnes
In: Kritika. – 2009. nov., p. 6-8. Tovább a teljes cikkhez >>

Európa is elismeréssel adózik a KAFF-nak : Kecskeméti sikerek / Gál OrsolyaIn: Kecskeméti lapok. – 105. évf. 13. sz. (2009. jún. 24.), p. 4. Legyen az animáció mindenkié / Kárpáti György
In: Magyar nemzet. – 74. évf. 159. sz. (2011. jún. 11.), p. 14. Tovább a teljes cikkhez >>

Filmrendszerváltás / Muhi Klára
In: Filmvilág. – 54. évf. 7. sz. (2011. júl.), p. 4-7. Tovább a teljes cikkhez >>
 

Rajzolt világok / Farkas Anita, Szentei Anna
In: Magyar demokrata. – 15. évf. 27. sz. (2011. júl. 6.), p. 48-51. 

Vízipók, a Megasztár / Borzák Tibor
In: Szabad föld. – 68. évf. 4. sz. (2012. jan. 27.), p. 25. Tovább a teljes cikkhez >> 

Mikulás Ferenc és a Kecskeméti Animációs Filmstúdió / Keserü Katalin
In: Szín. – 17/1. (2012. febr.), p. 80-81. Tovább a teljes cikkhez >>

Központosított mecenatúra : “Hontalanná” váltak az animációs tévésorozatok / Varsányi Gyula
In: Népszabadság. – 70. évf. 125. sz. (2012. máj. 30. szerda), p. 15. Tovább a teljes cikkhez >>

Engem a folyamatos stressz éltet : A 75 éves Mikulás Ferenccel Kriskó János beszélgetett / Kriskó János
In: Forrás. – 47. évf. 9. sz. (2015. szept.), p. 77-96. Tovább a teljes cikkhez >>
 

Kecskemét új díszpolgára : A munka öröm számára, de szívében az első hely a családé : [Int.] / Mikulás Ferenc;  Sipiczki Sándor. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 111. évf. 8. sz. (2015. okt. 1.), p. 14-15. 
 

Magyar népmesék angolul is : Mikulás Ferenc: próbálom a lehető legjobban végezni a munkámat / Mihályka Gyula. – Fotó
In: Petőfi népe. – 71. évf.  254. sz. (2016. okt. 28. péntek), p. 5.

Prima Primissima lett Mikulás Ferenc / Zs. D.
In: Petőfi népe. – 71. évf.  285. sz. (2016. dec. 5. hétfő), p. 5.

A magyar producer, aki nemet mondott a Disneynek – Mikulás Ferenc a Vasárnapnak : Interjú Mikulás Ferenccel, a Kecskemétfilm ügyvezető igazgatójával / Tóth Gábor
In: Vasarnap.hu. – (2019. 11. 27.) Tovább a teljes cikkhez >>

Kényszerűségből állandóan kreatívnak kellett lennem : [Int.] / Mikulás Ferenc; / Bagi László. – Fotó
In: Forbes. – 8. évf. 2. sz. (2020. febr.), p. 57-63. Tovább a teljes cikkhez >>

Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk … / Varga Géza. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 116. évf. 12. sz. (2020. júl. 2.), p. 13.

További ajánló a Katona József Könyvtár gyűjteményéből:

Rajzfilmsiker Espinhóban : Molnár Péter Nemzetközi “pálmái” / Koloh Elek
In: Petőfi népe. – 38. évf. 298. sz. (1983. dec. 18.), p. 5. Tovább a teljes cikkhez >>

Egyedi rajzfilmek, sorozatok, sikerek : Új alkotások és anyagi gondok / Koloh Elek
In:  Petőfi népe. – 42. évf. 203. sz. (1987. aug. 29.), p. [5.] Tovább a teljes cikkhez >> 

Akik a rajzfilm figurákat életre keltik… / lejegyezte és szerkesztette Kiss Márta
In: Köztér. – 1. évf. 4. sz. (1998. október ), p. 4-5.  Tovább a teljes cikkhez >>

KAFF ’99 / Daróczi Kiss Márta
In: Köztér. – 2. évf. 5. sz. (1999. május), p. 12.  Tovább a teljes cikkhez >>

Három évvel ezelőtt kezdtünk készülni : Beszélgetés Mikulás Ferenc fesztiváligazgatóval
In: Grádics. – 3. évf. k.sz. (1999. jún. 10.), p. 10. 

Kecskemét a Hírös rajzfilmváros : [Riport] / Vadas Zsuzsa
In: Nők lapja. – 50. évf. 27. sz. (1999. júl. 07.), p. 78-79.

Kecskemét a rajzasztalon : Animációs készülődés a harmadik évezredre / Havran Zoltán
In: Magyar nemzet. – 63. évf. 30. sz. (2000. febr. 5.), Millennium mell. p. 4. Tovább a teljes cikkhez >> 

Jó érzés bejönni dolgozni / Mikulás Ferenc, Ábrahám Eszter
In: Petőfi népe. – 55. évf. 216. sz. (2000. szept. 14.), p. 4. Tovább a teljes cikkhez >>

30 éves a kecskeméti rajzfilmstúdió – filmekről, művészetről, közösségről – a jubileum kapcsán : A megvalósult lehetőségek : [Int.] / Mikulás Ferenc
In: Kecskeméti lapok. – 97. évf. 25. sz. (2001. jún. 28.), p. 4. 

Harmincéves a stúdió : Az animációs filmgyártás központja / Balai F. István
In: Petőfi népe. – 56. évf. 151. sz. (2001. jún. 30.), p. 6. Tovább a teljes cikkhez >>

Folytatódnak a Magyar Népmesék.
In: Kecskeméti lapok. – 98. évf. 46. sz. (2002. nov. 28.), p. 9. 

Meséinkben a nemzeti kultúránk : Mikulás Ferenc: sajnálatos, hogy rajzfilmjeinket nem láthatják a gyerekek / Barta Zsolt
In: Petőfi népe. – 58. évf. 7. sz. (2003. jan. 9.), p. 4. Tovább a teljes cikkhez >>

Fesztiváli sikerek, szakmai elismerések.
In: Kecskeméti lapok. – 99. évf. 3. sz. (2003. jan.30.), Jelenvaló mell. p. 10. 

A magyar népmesék hagyományos értékeket közvetítenek : [Int.] / Mikulás Ferenc ; Borzák Tibor
In: Szabad föld. – 59. évf. 7. sz. (2003. febr. 14.), p. 23. Tovább a teljes cikkhez >>

Világszerte sikeresek a Kecskemétfilm produkciói : Remeklő rajzfilmesek.
In: Kecskeméti lapok. – 100. évf. 43. sz. (2004. nov. 18.), Jelenvaló mell., p. 1, 3. 

Húsz éve kezdődött : [Int.] / Mikulás Ferenc
In: Kecskeméti lapok. – 101. évf. 22. sz. (2005. jún. 16.), KAFF 2005 mell., p.1. 

Ahol nem csak nézni lesz szabad : Európában egyedülálló intézményt álmodtak meg a hazai rajzfilmek fellegvárában.
In: Petőfi népe. – 60. évf. 224. sz. (2005. szept. 24. szombat), p. 2. Tovább a teljes cikkhez >>

Harmincöt éves a kecskeméti rajzfilmstúdió.
In: Kecskeméti lapok. – 102. évf. 26. sz. (2006. júl. 20.), p. 8. 

Pillanatfelvételek egy életről : Mikulás Ferenc / Bahget Iskander
In: Kecskemét magazin. – 1. évf. 7. sz. (2006. aug.), p. 22.  

Újra verset mond a kicsapott diák : A város szép gesztussal “rehabilitálja” Mikulás Ferencet / Rákász Judit
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 248. sz. (2006. okt. 21. szombat), p. 7. Tovább a teljes cikkhez >>

Mikulás Ferencet nem érintette meg a giccs / Balai F. István
In: Petőfi népe. – 63. évf. 64. sz. (2008. márc. 17. hétfő), p. 9. Tovább a teljes cikkhez >>

Átadták a Területi Príma Díjakat : “Tisztelet a tudománynak és a kultúrának!” / Sipiczki Sándor
In: Kecskeméti lapok. – 104. évf. 34. sz. (2008. dec. 3.), p. 8-9. 

Erős közösség, sokszinűség : Beszélgetés Mikulás Ferenccel, a Kecskemétfilm Kft és a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatójával / Józsa Ágnes
In: Kritika. – 38. évf. 11. sz. (2009. nov.), p. 6-8. 

Hol volt, hol nem volt üzlet : Kecskemétfilm Kft. / Torontál Zoltán
In: Figyelő. – 54. évf. 7. sz. (2010. febr. 18-24.), p. 35-36. 

Kecskemét Kínában : Animációs csúcstalálkozó 12 rajzfilmes fesztivál képviselőivel / Rákász Judit
In: Petőfi népe. – 65. évf. 124. sz. (2010. máj. 31. hétfő), p. 5. Tovább a teljes cikkhez >>

Az idő végül bennünket igazolt : Mikulás Ferenc dilemmákról, túlélésről és örömökről – 70. születésnapja apropóján : [Int.] / Rákász Judit
In: Petőfi népe. – 65. évf. 207. sz. (2010. szept. 6. hétfő), p. 9. Tovább a teljes cikkhez >>

A jelentős életmű záloga a tisztesség és a tehetség : [Int.] / Mikulás Ferenc
In: Petőfi népe. – 66. évf. 137. sz. (2011. jún. 14. kedd), Kaff 2011 mell. p. [1]. Tovább a teljes cikkhez >> 

Elkészült a 100. népmese : Szenteste kezdi vetíteni az MTV az új epizódokat.
In: Petőfi népe. – 66. évf. 286. sz. (2011. dec. 7. szerda), p. 3. Tovább a teljes cikkhez >>

Magyar Örökség-díj a Rajzfilmstúdiónak és Mikulás Ferencnek.
In: Kecskeméti lapok. – 107. évf. 26. sz. (2011. dec. 21.), p. 13. 

Kecskeméten beköszöntött a 3D-korszak / R. Kiss Kornélia
In: Magyar nemzet. – 75. évf. 41. sz. (2012. febr. 11. ), p. 18.  Tovább a teljes cikkhez >>

Világlátott filmek a kecskeméti stúdióból : Az Oscar-díjra jelölés a legnagyobb szakmai elismerésünk : [Int.] / Mikulás Ferenc; Popovics Zsuzsanna. – Fotó
In: Petőfi népe. – 68. évf.  5. sz. (2013. jan. 7. hétfő ), p. 5.

“Igenis van a mozgókép kultúra iránt érdeklődés a kistelepüléseken” : Beszélgetés Mikulás Ferenccel / Mátyus Aliz
In: Szín. – 18/3. (2013. jún.), p. 4-9. Tovább a teljes cikkhez >>

Harmincéves a KAFF : Az animációs fesztiválon lesznek szabadtéri vetítések is / Mikulás Ferenc; Zsámbóki Dóra. – Fotó
In: Petőfi népe. – 70. évf.  98. sz. (2015. ápr. 27. hétfő), p. 2.

Ha a tévé nem fogadja be, nincs támogatás : Honnan hová jutottak a magyar rajzfilmesek, és merre tart a honi animációs mozgóképgyártás? / Mikulás Ferenc; Lakner Dávid
In: Magyar nemzet. – 80. évf. 152. sz. (2017. júl. 3.), p. 13. Tovább a teljes cikkhez >>

Mozgalmas évet tudnak maguk mögött : Közmondásokból és városi legendákból is készül animáció : Nagyszerű esztendőt tudhat maga mögött a Kecskeméti Rajzfilmstúdió : [Int.] / Mikulás Ferenc; Horváth Péter. – Fotó
In: Petőfi népe. – 73. évf.  287. sz. (2018. dec. 11. kedd), p. [1.], 6.

Örökös körforgás : A Magyar Népmesék sorozat soha nem megy ki a divatból : [Int.] / Mikulás Ferenc; Német Dániel. – Fotó
In: Magyar demokrata. – 23. évf. 1. sz. (2019. jan. 3.), p. 68-70.

Eredményes évet zárt idén is a Kecskeméti Rajzfilmstúdió / Mikulás Ferenc; Horváth Péter
In: Baon.hu. – (2019. dec. 27.) Tovább a teljes cikkhez >> 

“Fölvállaljuk, amiben hiszünk, még ha azért nap mint nap küzdenünk is kell” : [Int.] / Mikulás Ferenc; Leczo Bence
In: Petőfi népe. – 75. évf.  69. sz. (2020. márc. 21. szombat), Előretolt helyőrség mell. p. [1], 3. Tovább a teljes cikkhez >>

Mikulás Ferenc három kívánsága : [Int.] / Albert Mária
In: Kultúra.hu. – (2020. 08. 17.) Tovább a teljes cikkhez >>

Dunapatajon forgatott filmet a KTV a 80 éves Mikulás Ferenccel / Kriskó János
In: Hiros.hu. – (2020. aug. 17.) Tovább a teljes cikkhez >>
A portréfilm itt nézhető meg >>

A nehézségek teszik kreatívvá : Mikulás Ferenc : Ha az ember világot lát, rájön, hogy nem kell kishitűnek lennie : [Int.] / Horváth Péter. – Fotó
In: Petőfi népe. – Petőfi népe. – 75. évf. 192. sz. (2020. aug. 17. hétfő), p. 5.

A nehézségek tesznek kreatívvá / Horváth Péter
In: Baon.hu. – (2020. aug. 18.) Tovább a teljes cikkhez >>

“A nehéz helyzetek tesznek kreatívvá” : Mikulás Ferenc pályarajza / Józsa Ágnes. – Fotó
In: Lyukasóra. – 29. évf. 6. sz. (2020), p. 26-31.

Megvan a szolnoki Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál nyertese / MTI
In: 168 óra online. – 2020. október 18. Tovább a teljes cikkhez >>


 A Kecskemétfilm Kft. honlapja >>

Tili-toli kirakó

Jámbor Zsolt

ének-zene tanár, karvezető
(*1962)

Fotó: Banczik Róbert / Hiros.hu

Cegléden született 1962. május 24-én. Iskolai tanulmányait a ceglédi ének-zenei általános iskolában kezdte, majd a Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett. Diplomáját az egri Eszterházy Károly Főiskola ének-zene – történelem szakán szerezte, majd később elvégezte a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem művelődés és felnőttképzési menedzser szakját is.

1986-ban érkezett Kecskemétre, ahol először a Béke téri Általános Iskolában, majd hosszabb ideig a Bolyai János Gimnáziumban tanított. 2000. június 8-án kecskeméti diákok előadásában hangzott el a Kodály Fesztiválon a Székelyfonó c. daljáték a Jámbor-házaspár betanításával. 2002 decemberében Bolyais diákokkal vitte színre a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról c. musicalt.

A 2004/2005-ös tanévben a Kandó Kálmán Szakközépiskolában dolgozott, 2005 szeptemberétől pedig a Kecskeméti Református Gimnázium tantestületének tagja. Óraadóként folyamatosan tanított és tanít jelenleg is más iskolákban. Kórusaival több hazai és nemzetközi sikert ért el.  A Kecskeméti Református Gimnázium Psalmus Kórusával 2009-ben (90,15 ponttal) 3., 2018-ban (94,25 ponttal) pedig 4. helyezést értek el a Kodály Zoltán Magyar Kórusversenyen, mindkét alkalommal arany diplomát szerezve. Részt vettek a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében a Református Zenei Fesztiválon a Református Énekek VII. (2008), a Református Énekek IX. (2010), valamint Református Énekek XVI. (2017) lemezfelvételein. Énekeltek a Reformáció 500. évfordulójának, a budapesti Arénában megrendezett gálahangversenyén; koncerteket adtak a Kálvin téri Református Templomban, a Debreceni Nagytemplomban, a Mátyás templomban, az ország számos nagy városában, Erdélyben, Németországban, Dániában, Kodály Zoltán évfordulós koncertjein, valamint Kocsár Miklós szerzői estjén. 2014-ben feleségével és Kormányosné Makai Eszterrel közösen megrendezték Szőnyi Erzsébet: A makrancos királylány c. meseoperáját a zeneszerző 90. születésnapjára, a Kecskeméti Református Általános Iskola diákjainak előadásában.

2004 októberétől 2010-ig Vargáné Pulai Edina drámapedagógussal szakmai vezetője volt a Kecskeméti Ifjúsági Otthon Musical stúdiójának. Színre vitték a Vörös malom (2007), a Villon és a többiek (2008) c. musicaleket és a Sztárcsinálók (2009) c. magyar rockoperát, de Music-kel(l)! címmel több alkalommal adtak elő zenés válogatást és csináltak Presser és Beatles-estet is. A 20-as, 30-as évek kupléiből és kabarétréfáiból állították össze Kecskeméti Orfeum (2009) műsorukat. Ebből az „iskolából” indult Nagyhegyesi Zoltán, Sándor Péter és Tolnai Hella színművészek pályája.

1987-től szólamvezető tagja a Kecskeméti Pedagógus Énekkarnak (ma Cantus Nobilis Kórus). Az együttesben töltött évek alatt is számos hangversenyen, fesztiválon és versenyen vett részt idehaza és külföldön egyaránt. Oratorikus művek előadásakor gyakran vállal szóló szerepet is, és több alkalommal vezényelte is már az énekkart.

A Magyar Kodály Társaság elnökségének tagja, valamint a Kecskeméti Tagcsoport elnöke. A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) Tanácsadó testületének tagja. Rendszeresen vállal zsűrizést Éneklő ifjúság kórustalálkozókon. Szerkesztett komolyzenei műsort a Gong Rádióban, és dolgozott a Kecskeméti Televíziónál is.

Szintén Kodály Zoltán-díjas felesége, Jámborné Márkus Emőke a Kecskeméti Református Általános Iskola ének-zene tanára. Két lányuk van: Janka gordonkaművész, Anna hegedűművész.

Elismerései:

1998: Bolyai-díj
2017: Kodály Zoltán-díj

Irodalom:

Meseoperával ünnepelt a Kecskeméti Református Általános Iskola, In: Kecskemet.hu, 2014.04.28. A teljes cikk »

Popovics Zsuzsanna: Kodály kórusműveit minden énekkarnak szívből ajánlja (Interjú), Baon.hu, 2018.01.28. A teljes cikk »

Popovics Zsuzsanna: A színpadon sztárok, az életben diákok : öt éve működik a Kecskeméti Ifjúsági Otthon berkeiben a Musical Stúdió, In: Grátisz, X. évf., 43.sz., 2009.10.31., 8.o. A teljes cikk »

Székelyfonó gyermekszereplőkkel, In: Petőfi Népe, LV. évf., 129. sz., 200.06.03., 4.o. A teljes cikk »

Szilaj István: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, In: Hétvégi Magazin, 2003.01.18., 1.o. A teljes cikk »

Szőnyi Erzsébet: A makrancos királylány, Kecskemét, Kecskeméti Református Általános Iskola, 2014 A teljes előadás »

Virág Barnabás, Kovács Péter Pál: Interjú Jámbor Zsolt tanár úrral (Interjú), Re-firka, II. évf., 1. sz., 8-9.o. Katalógus »

Font Resize
Contrast