Trianon 100

Trianon 100 - Magyar népdalok

Jankovics Marcell
Jankovics Marcell

“AZ ÉN TRIANONOM”

Részletek Jankovics Marcell könyvbemutató előadásából
Előadó: Jankovics Marcell művelődéstörténész, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke


Zeidler Miklós
Zeidler Miklós

TRIANON ÉS A BÉKEREVÍZIÓ KÉRDÉSE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

Rendhagyó történelemóra középiskolásoknak 
Előadó: Zeidler Miklós PhD történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa,
az ELTE docense, a Trianon 100-Lendület Kutatócsoport tagja

Trianon - ajánló bibliográfia
Trianon – ajánló bibliográfia

Trianon kvíz

TUDOD-E, HOGY…?
1920. június 4-én a Versailles melletti Nagy-Trianon palotában aláírták az első világháborút Magyarország számára lezáró békeszerződést. Ez a dokumentum máig meghatározza Magyarország és a környező államok határait. Összeállításunk a határon túli magyarlakta területekre kalauzol benneteket. Reméljük, lesz alkalmatok személyesen is felkeresni ezeket a nevezetes helyeket.

ERDÉLYI FILMMŰHELYEK – FILMAJÁNLÓ
Az alábbiakban erdélyi filmes műhelyeket mutatunk be.
Írásunkat az erdélyi filmes portál, a filmtett.ro cikkei alapján készítettük.
Mindegyik stúdió egy-egy filmjét ajánljuk megtekintésre. Ezek közül is külön jelöltük az online megnézhető filmeket, videoklipeket.

100 év a fekete-fehér táblán – Kecskeméti sakktörténet

Könyvtárunk Helyismereti gyűjteményében 2013. januártól márciusig volt látható az a kecskeméti sakktörténeti kiállítás, melynek anyagából az alábbi virtuális összeállítás készült.

100–150 esztendő gyorsan tovaszalad – így utólag! Emberi élet nem is tart ilyen sokáig, mégis mi minden történik közben, ennyi idő alatt! Ha felidézzük a kecskeméti sakkozás elmúlt évtizedeit, látjuk a nehézségekkel teli munkát, küzdelmeket, de ugyanakkor az eredményeket, szép sikereket is. Városunk gazdag sakktörténeti emlékei Kecskemét kultúr- és helytörténeti kincsei is egyben. Elődeink olyan jelentős szellemi értéket, sakkelméleti tudást és emberi példamutatást hagytak ránk, ami mai világunkban is tanulságos.

A kecskeméti sakkozás történetét, kutatásaim alapján öt nagyobb korszakra osztottam fel. Vajon melyiket tekinthetjük a kecskeméti sakkélet „fénykorának”? Ha mindegyik időszakból csupán egy-egy eseményt, kiváló személyt, jelentős versenyt, vagy éppen a sakkirodalom alkotásait emeljük ki, akkor más-más eredményre jutunk. Napjainkban is sok kiváló sakkozó, szervező és sakkot szerető barátunk él Kecskeméten, de látjuk, hogy sajnos a kecskeméti sakkozás mégsem most éli igazi fénykorát. Összességében azonban elmondható, hogy valóban méltán volt egykor Kecskemét – a sakk által is – „hírös város” a világban, és országos sakkcentrum is egyaránt.


A kecskeméti sakkélet kezdetei (1860–1913)

A kecskeméti sakkozás első dokumentált nyomaira bukkanunk, ha fellapozzuk a Vasárnapi Újság című folyóirat korabeli sakkrovatait. Már 1861-ben – de a későbbi években is – a feladványokat helyesen megfejtők sorában gyakran találunk kecskeméti neveket.

1874-ben Magyarország negyedik sakk egyesületeként 18 fővel, hivatalosan is megalakult a Kecskeméti Sakkör. A „Sakkör”-t, mint az egyesület megnevezését, korabeli írásmód szerint ekkor – és később is – ebben a formában használták. A Kör jóváhagyott Alapszabály szerint működött, pecsétjükön

Legnemesebb ház az, melyben csak ész kűzd!

felirat olvasható. Helyiségük a Kecskeméti Casino játékterme volt, könyvtárukba két külföldi sakklapot is járattak.

Lestár Péter (1819-1896) polgármester
Lestár Péter (1819-1896) polgármester
A kép forrása>>

A sakkjáték ebben az időben elsősorban a zártkörű városi intelligencia egyik időtöltését jelentette, de már többnek tekintették, mint csupán társas szórakozást. A Sakkör elnökének Lestár Pétert (1819–1896), Kecskemét polgármesterét választották.

A Kör jegyzője Madarassy László (1840–1893) kecskeméti ügyész volt, kitűnő sakkozó, akinek három feladványa is megjelent. Pénztárnoka: Kiss József (1844–1895) törvényszéki jegyző,. A Kör tagjai között találjuk dr. Szeless József jogakadémiai tanárt, Lipthay Pál (1843-1905) képviselőt, és Kada Eleket (1852–1913), Kecskemét későbbi kiváló polgármesterét is.Ekkor virágzott a Monarchiabeli „boldog békeidők” kávéházi sakkélete is. A kor hangulatát, egykori szereplőit talán legjobban jellemzi a Sakkör egyik sajátságos figurája, Wiszt Károly (1835–1910). A Kecskeméti Lapok így írt róla:

Évtizedeken keresztül el se lehetett képzelni a Beretvást nélküle. Aki idegen belépett a vendéglőbe, elsőnek is az ő imponálóan előkelő alakja, nem ficsúros, de mindig gavalléros megjelenése tűnt a szemébe. Maga az új törvényszéki elnök, mikor először a városba jött, azt kérdezte: – az ott a főispán ugye? Nagyon meglepődött mikor megtudta, hogy a Törvényszék egyik írnoka.

A kör a Kecskeméti Casino épületében működött

Kecskeméti Casino későbbi épülete
A Kecskeméti Casino későbbi épülete
A kép forrása>>

A századfordulótól 1912-ig

Országosan és helyileg is ebben az időben bontakozott ki a sakkjáték szélesebb körű elterjedése, a színvonalasabb sakkozással egyben a kecskeméti sakkélet fellendülése is. Ebben meghatározó és a későbbiekben is kiemelkedően fontos szerepet játszottak a kecskeméti diákok, lelkes fiatalok. Az első sakkversenyt is ők rendezték 1901-ben, melyről az alábbiak olvashatók a Jogakadémia értesítőjében:

Az Olvasókör helyisége egész nap folyamán a tagok rendelkezésére állott. Szórakoztató játék gyanánt, miután a kártyajátékot, egyszer s mindenkorra kitiltották onnét, egyedül a sakkjáték szerepelt, mely rövid időn oly nagy népszerűségre tett szert, hogy egy jól sikerült sakk- versenyt is lehetett rendezni.

1909-ben a Református Gimnázium és Jogakadémia 22 főnyi fiatalságából megalakult a Kecskeméti Ifjúsági Sakkör. Elsőként jelentették meg Kecskeméten 1911-ben „ A Sakk” című újságot. A rövid életű, de annál nagyobb feltűnést keltő, komoly tartalmú szaklapról a Magyar Sakkújság így írt:

A lapot olyan időben indították meg, amikor arra igazán szükség volt, s ezzel emléket állítottak maguknak a hazai sakkozás történetében.

Ez a korszak egyben a szervezett sakkozás feltételeinek kialakulása is. A Magyarországom működő és egyre gyarapodó sakk egyesületek összefogására 1911–ben Budapesten megalakult az (első) Magyar Sakkszövetség. Alapításában Kecskemétről hárman vettek részt, Tóth László, Simon István és Hajma József.
A kecskeméti sakkozók ebben az időben gyakran rendeztek házi bajnokságokat és „szimultán produkciókat”, amelyeken keményen küzdöttek a városunkba érkező kiváló sakkozókkal. A Kör vendégül látta többek között Chalupetzky Ferencet, Szávay Zoltánt, és Diamant Mártont is. A Sakkör képviselői erős versenyeken is megállták a helyüket. Tóth László és Hajma József az 1912-es temesvári országos versenyen jól szerepeltek.

Történelmi szakadékokon átívelő sakkélet 1913-tól 1949-ig

A hosszúnak tűnő 36 év ugyan nem esik egybe hazánk történelmi korszakhatáraival, de mégis a kecskeméti sakktörténet folyamatos, egységes időszakát öleli át. Két világháború és súlyos gazdasági problémák ellenére a kecskeméti sakkélet éppen ekkor – szellemiségét megőrizve – meg tudott újulni és fejlődni. Ez az időszak a kecskeméti sakkozás történetének egyik legkiemelkedőbb korszaka.

A század elején már évek óta formálódott az a törekvés, hogy az Ifjúsági Sakkör, valamint a Kecskeméti Munkás Otthonban működő Munkás Sakkör és a kávéházi sakkozók népes tábora egy szervezetbe tömörüljön. Hosszabb előkészítés után a Beretvás szállóban tartott közgyűlésen 1913. január 5-én megalakult a Kecskeméti Sakkör. Céljukat tömören, de annál sokatmondóbban fogalmazták meg:

a sakkozást gyakorlatilag és irodalmilag művelni.

Az 1913-ban alakult Kecskeméti Sakkör emblémája
Az 1913-ban alakult Kecskeméti Sakkör emblémája

A Sakkör egyik legfontosabb érdeme volt, hogy – ha időlegesen is – de feledtette az emberek közti vagyoni, származási és betöltött tisztségük, állásuk szerinti különbségeket, hiszen a korabeli társadalom széles rétegét magába foglalta. A 45 főnyi alapító tag között találunk tanárt, ügyvédet, munkáspénztári tisztviselőt, városi hivatalnokot, orvost, bankárt, hírlapírót, kereskedőket és iparosokat, de még joghallgatókat, rendőrtiszteket és lelkészeket is. Másik legfőbb jelentősége abban állt, hogy a Kör hatékonyan és sikeresen tudott tevékenykedni tagjainak kitűnő képessége, valamint szívvel- lélekkel való tenni akarása és összefogása által. A Sakkör 1913-ban kialakított szervezeti formáját és működési rendjét, kisebb változtatásokkal hosszú évekig megtartották.

A Sakkör első elnöke Berkovits Arnold (1857–1944) tanár, társelnöke dr. Dömötör István (1875–1923) volt, a tisztikart 3 évre választották. A Kör ügyeit a Választmány intézte, amelynek tisztségviselői a titkár, társtitkár, pénztáros, háznagy és könyvtáros, valamint a számvizsgálók voltak, a választmányi tagokkal együtt. A Sakkör évente tartott közgyűlést, melyet villám-versennyel és vacsorával fejeztek be.

A Kecskeméti Sakkör tisztségviselői, 1913

Vezetőség
Elnök: Berkovicz Arnold főreáliskolai tanár
Társelnök: dr. Dömötör István ügyvéd
Titkár: Simon István tisztviselő
Társtitkár: Szabó Jenő hírlapíró
Pénztáros: Lakos Samu városi tisztviselő
Háznagy: Hajma József tisztviselő

Választmányi tagok:
dr. Dolowschiák Mihály királyi ügyész
Csekes Béla református lelkész
Győrffy Pál rendőrkapitány
Kerekes László joghallgató,
Schiff Rezső tisztviselő
dr. Singer Lipót fogorvos


A Kör tagja csak fedhetetlen jellemű egyén lehetett, felvételéhez 2 tag ajánlására volt szükség. 1935-ben úgy módosították az Alapszabályt, hogy a belépők legalább 3 éves tagságot vállaltak, és 18 éven aluliak nem lehettek a Kör tagjai. 1924-ben már 71 fő igazolt sakkozó volt, 1936-ban – 20 nem fizető tag törlése után – 112 főre gyarapodott a Sakkör létszáma. Közülük többen évtizedeken át a kecskeméti sakkélet jeles és aktív személyiségei voltak. A hosszú névsorból idézzük fel nevüket: Igó Lajos, Raskó Ferenc, Hajdú Ernő, Réthey Gyula, Sahin-Tóth István, Balla László. Az első kecskeméti sakkmester Simon István (1894–1919) volt, aki az 1913-as debreceni versenyen mesteri szintet ért el, és évekkel később hivatalos mesteri címet nyert Szentkirályi-Tóth Vince (1915–1985) is.

1913-ban nagy érdeklődés mellett mutatták be Kecskeméten az első sakkórát, melyet Németországból vásárolt a Sakkör. A sakk készletek beszerzése is nagy gondot okozott, a későbbiekben gyakran olvassuk a versenyfelhívásokban:

a játékosok szíveskedjenek magukkal hozni tábláikat.

A Sakkör tagdíjakból és adományokból jelentős anyagi áldozatokkal, folyamatosan gyarapította felszerelését. A Kör helyiségei a Beretvás illetve Royal szállók és az Iparos Otthon voltak, ahol csapat- és egyéni versenyeket, felkészítő tréningeket és rendszeres elméleti előadásokat is tartottak.

Kecskeméti Nemzetközi Sakkverseny, 1927

Az egyik legjelentősebb esemény az 1927-ben szervezett Kecskeméti Nemzetközi Sakkverseny a világ legjobb sakkozóinak részvételével.

Az 1921-ben – másodszor – megalakult Magyar Sakkszövetséghez azonnal csatlakoztak a kecskemétiek, és tevékeny szerepet vállaltak a megélénkülő hazai sakkéletben, valamint a külföldi sakk- baráti kapcsolatok fejlődésében. Kiemelkedő jelentőségű esemény volt az 1927-es kecskeméti nemzetközi sakkverseny, amely három rendezvényt foglalt magába: nemzetközi mesterverseny, nemzetközi főtorna (mesterképző) verseny és országos középiskolai bajnokág.

A kecskeméti nemzetközi sakkverseny 1927. c. könyv egy oldala
A kecskeméti nemzetközi sakkverseny 1927. c. könyv egy oldala
A kecskeméti nemzetközi sakkverseny 1927. c. könyv címlapja
A kecskeméti nemzetközi sakkverseny 1927. c. könyv címlapja


Magyar Sakkvilág - 1927. augusztus
Magyar Sakkvilág – 1927. augusztus
Nemzetközi Sakkverseny - Kecskemét, 1927. június 24 - július 14.
Nemzetközi Sakkverseny – Kecskemét, 1927. június 24 – július 14.


A kecskeméti mesterverseny résztvevői és a tornavezetőség
A kecskeméti mesterverseny résztvevői és a tornavezetőség
A főtorna döntő csoportjának és a középiskolai versenynek résztvevői a tornavezetőkkel.
A főtorna döntő csoportjának és a középiskolai versenynek résztvevői a tornavezetőkkel.

Aljechin, Alexander Alexandrovics
Aljechin, Alexander Alexandrovics
A köny adatai>>

A verseny győztese a világhírű Aljechin, Alexander Alexandrovics (1892–1946) orosz sakkozó, nagymester, a sakk 4. világbajnoka volt.


A Sakkör 1928/29-ben részt vett a Pálfy- kupa versenyén. Rendkívül izgalmas és idegfeszítő küzdelmek során a kecskeméti csapat veretlenül haladt az élen. Már biztosnak látszott az első hely, amikor váratlanul, a balszerencsés utolsó fordulóban, végül csak fél ponttal maradtak le a kupa- győzelemtől. 1929-ben megalakult a Magyar Sakkszövetség Déli Kerülete, amelynek bajnokságát már megnyerte a Sakkör. Később is jól szerepeltek a csapatversenyeken és delegáltjaik részt vettek a Kerület munkájában.
A két háború közötti időszakban – a Sakkör támogatásával – a kecskeméti fiatalok igen aktív sakkéletet folytattak. Rendszeresek voltak a középiskolai bajnokságok és csapatversenyek, valamint az ifjúsági egyesületek közötti mérkőzések. Kiváló sakkozók voltak a joghallgatók körében is. 1931-ben városunkban rendezték meg három Jogakadémia (Kecskemét, Eger és Miskolc) sakk csapatversenyét, melyet a helyiek nyertek. A kecskemétiek jól szerepeltek az országos középiskolai és főiskolai bajnokságokon is.

A sakkozás népszerűségét tovább növelte három világbajnok érkezése is. Aljechin, Capablanca és Lasker kecskeméti látogatásai hatalmas érdeklődés mellett, valóban megtiszteltetést jelentettek a kecskemétiek számára. Az éjszakába nyúló szimultán versenyeken a kecskeméti sakkozók derekasan helyt álltak, kemény küzdelemben sikerült egy-két alkalommal legyőzniük a világbajnokokat és több döntetlent is kicsikartak.


A kecskeméti sakkélet újjászervezése a világháború utáni években (1944-1949)

1944-ben, „amikor a történelem rettenetes vihara átzúgott a balsorsú Kecskeméten” –Tóth László és az itt maradtak: „vállalták a mélyre zuhant táj kemény megpróbáltatásait”. Mindent újra kezdtek, volt erejük a kecskeméti sakkélet elindításához is. 1945 márciusában megalakult a MADOS (Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetsége) és szervezték a Déli Kerületet is. Szeptemberben az egykori legendás helyen, a Beretvás szállóban újjáalakult a Kecskeméti Sakkör. Tóth Lászlót örökös tiszteletbeli elnökké választották, a Kör elnöke Führer Izidor, majd pedig Kiss Lajos lett. 1945 decemberében az inflációs időkben is sikerült megrendezniük több kiváló mester részvételével a Berkovits emlékversenyt. Szimultán mérkőzésre a Sakkör vendégei voltak: 1947-ben Kotov, 1949-ben Bronstein és Averbach szovjet nagymesterek.
1949-ben a Kecskeméti Sakkör egy mozgalmas és eredményes korszaka lezárult. Nem fejeződött be, hiszen egyesült a Konzervgyár sakkcsapatával és Kecskeméti Platter Gyár SK néven folytatta további sakkéletét.


„…erős bástya a béke frontján….” 1949-től 1990-ig

Az új korszak éveinek célkitűzése – Tóth László szavaival:

a sakk tömegnevelő és tervszerű gondolkozást elősegítő jelentőségével

a sakkélet átszervezését és tömegsporttá fejlesztését jelentette. Kecskeméten is sorra alakultak az üzemi, állami vállalatok, szövetkezetek sakkegyesületei, Városi és Megyei Sakkszövetség munkálkodott.

A Sakkör ismét átalakult és 1951-től Kecskeméti Vörös Meteor lett. Megjelentek új egyesületek is, a Petőfi SE és 1952-ben a Kecskeméti Spartacus, amelynek későbbi utódja lett a TÁKISZ SE. A Petőfi Nyoma dolgozóinak Tipográfia sakkszakosztálya is gazdagította a kecskeméti sakkéletet, és hasonlóan sikeres volt a Széchenyi SE sakkcsapa is. A Dutép SC versenyeredményei a kecskeméti élvonalbeli sakkozás legsikeresebb időszakát fémjelezték. Iskolák diákjai, a fiatalok is egyre többen kapcsolódtak be a kecskeméti sakkéletbe. 1957-től országos szinten is szép eredményeket értek el a Katona József Gimnázium sakkozói, és a Kecskeméti Műszaki Főiskolának is erős sakkcsapata volt. Az 1960-as évek elejétől női sakkozók is feltűntek az igazolt versenyzők között, egyre jobb játékerőt képviselve.
A kecskeméti sakkeseményeknek ezen rendkívül gazdag időszaka valóban méltó helyet foglal el a sakk történetében. A városunkban rendezett Asztalos Lajos emlékverseny (1962), Sakkvilágbajnoki zónaverseny (1964), Tóth László-emlékversenyek, BÁCSPRIM és több vegyes mesterverseny csak a legjelentősebbek, a számos más versenyek között.
Tóth László egészen haláláig vezette a helyi sajtó sakkrovatát, később pedig Czár János és Gimes György folytatták a kecskeméti sakkirodalmat. A Petőfi Népe című lapban és a versenyek kiadványaiban közölték írásaikat. Rendszeresen megjelent a Bács-Kiskun megyei Sakkhíradó, és 1979 júliusáig Kecskeméten nyomtatták a Magyar Sakkélet című szaklapot is.

A kecskeméti sakkozás 1990-től – napjainkig

A rendszerváltozással járó gazdasági átalakulás éreztette kedvezőtlen hatásait a kecskeméti sakkéletre is. Az ipari vállalatok és az ún. „bázis szervek” megszűnése magával hozta a szponzorok, anyagi források, támogatások csökkenését, vagy éppen teljes elmaradását. A csapatversenyekre történő utazás, terembérletek, érmek, kupák és a versenyek rendezésének egyre növekvő költségei oda vezettek, hogy patinás sakkegyesületek és hagyományos, nívós kecskeméti versenyek szűntek meg. Sok esetben a sakkozók érdek nélküli, önzetlen tenni akarása is hiányzik. Ennek ellenére, a közelmúltban is sikerült több nagyszabású sakkversenyt rendezni. A Széchenyi sakkfesztivál, a Kecskeméti Tavasz és Nyár nemzetközi versenyek, valamint a diák és serdülő csapatversenyek sokakat megmozgattak. A Tóth László SE sakkcsapata pedig a nemzeti bajnokság élvonalbeli csapatversenyein szerepelt sikerrel. A kecskeméti sakkélet régi varázsa azonban szinte elveszni látszik.

„Városunk örökös sportfelelőse” – Sugár György (1945–2007) álmodta meg a Főtéri sakkasztalokat, amelyek támogatók segítségével valósultak meg. 2003-tól a kecskeméti szabadtéri sakkozás, szórakoztató pihenés és versenyek kedvelt helyszíne lett a Békás-tó környéke.

Neves kecskeméti sakkozók és sakkvezetők

Tóth László munkássága

Tóth László (1895–1964)
Tóth László (1895–1964)
A kép forrása>>

Tóth László (Kecskemét, 1895. május 17. — Kecskemét, 1964. március 9.) nyomdaigazgató, újságíró, sakkszakíró, polgármester. Édesapja kőműves volt, nyolc gyermeke közül csak László tanult tovább. 1913-ban érettségizett a ref. gimnáziumban, majd a budapesti egyetemen magyar–német szakon folytatta, de anyagiak hiányában nem fejezhette be tanulmányait. Beiratkozott a kecskeméti jogakadémiára, a tanulás mellett korrepetálást vállalt. 1915-ben behívták katonának. Sebesülése és hazatérése után a kiegészítő parancsnokságon teljesített szolgálatot. Az őszirózsás forradalom után a Nemzeti Tanács titkára, a Tanácsköztársaság idején a direktórium tagja és a művelődési ügyek előadója volt. A Tanácsköztársaság bukása után bebörtönözték. 1922-ben az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Rt. tisztviselője lett, 1935-től a nyomda igazgatója. Kiemelkedő irodalomtámogató munkát végzett.
1944 őszén ellenezte a város kiürítését, megtagadta a kiürítési parancs kinyomtatását. Jelentős szerepe volt a város életének újraindításában 1944/45 telén. 1944. december 17-től 1948. május l-ig Kecskemét polgármestere volt. Ettől kezdve éveken át távol tartották a politikától. 1956 októberében a városi Nemzeti Bizottság elnöke, majd 1958-ig a Városi Tanács elnökhelyettese volt. A Hazafias Népfront, a Katona József Társaság és a Kodály Kórus irányításában is részt vett. (Forrás: Kecskeméti életrajzi lexikon 244-245. o.)

Tóth Lászlót nyomdaigazgatóként, újságíróként és sakkszakíróként is a magyar sakktörténet egyik legjelentősebb személyiségeként tartják számon.


Erdei Ferenc: Tóth László emlékezete
Erdei Ferenc: Tóth László emlékezete
Részletes adatok
Őrzik Tóth László emlékét
Őrzik Tóth László emlékét
Részletes adatok
Tóth László / Székelyné Kőrösi Ilona
Tóth László / Székelyné Kőrösi Ilona
Részletes adatok
Tóth László életrajza a Magyar sakklexikonban
Tóth László életrajza a Magyar sakklexikonban
Tóth László a Magyar Sakkvilágért
Tóth László a Magyar Sakkvilágért
Részletes adatok

Tóth László gyászjelentése
Tóth László gyászjelentése

Halála után több alkalommal szerveztek sakk versenyt emlékére és sakkegyesület is viseli a nevét.


A Tóth László Sakk Egyesület emblémája
A Tóth László Sakk Egyesület emblémája
Az 1972. június 2-án megrendezett Tóth László Emlékverseny meghívója
Az 1972. június 2-án megrendezett Tóth László Emlékverseny meghívója

Oklevél a Tóth László SE részére
Oklevél a Tóth László SE részére
Tóth László szobra a Noszlopy Gáspár parkban
Tóth László szobra a Noszlopy Gáspár parkban

Réthey Gyula (1882-1939)

Az 1913-ban alakult Kecskeméti Sakkör alapító tagja, az 1927-es kecskeméti nemzetközi sakkverseny rendezőségének tagja.


Réthey Gyula
Réthey Gyula
Réthey Gyula üzlete az 1930-as években.
Réthey Gyula üzlete az 1930-as években.

Raskó Ferenc (1886-1964)

Az 1913-ban alakult Kecskeméti Sakkör egyik alapító tagja.  Évtizedeken át aktív és megbecsült szereplője a kecskeméti sakkéletnek. A Sakkör választmányi tagjaként versenyek szervezőjeként, versenyjátékosként , majd elismert versenybíróként is munkálkodott. A Kecskeméti SPARTACUS örökös tagja is volt. Emlékére az egyesület Raskó Ferenc Emlékversenyeket rendezett.

A Raskó Ferenc Emlékversenyek győztesei
     1966    T. NAGY ANTAL
      1967    MIHÁLYI SÁNDOR
      1968    TORMA JÁNOS
      1969    ANDRÁSI FERENC
      1970    ANDRÁSI FERENC
      1971    TORMA JÁNOS
      1972    MIHÁLYI SÁNDOR
      1973    ANDRÁSI FERENC

Hajdú Ernő
Hajdú Ernő

Hajdú Ernő (1900-1980)
A Kecskeméti Sakkör versenyzője, később Tóth László munkatársaként a sakkszervezés feladatait végezte. Újságíró, lapszerkesztő, majd a Petőfi Nyomda nyugdíjasaként a Tipográfia sakkcsapatának tagja. 1964-től a Kecskeméti Városi, később a Bács-Kiskun Megyei Sakkszövetség elnöke.


Balla László (1904-1980)
A kecskeméti sakkozás neves alakja. A Kecskeméti Petőfi SE, majd a Vörös Meteor , a Dutép SC és a Tipográfia SE csapatainak biztos pontszerzője. Több száz darabos sakk-könyvtárat gyűjtött 40 éves sakkozói pályafutása alatt.

Balla László
Balla László
Játszma lap
Játszma lap

T. Nagy Antal
T. Nagy Antal

T. Nagy Antal (1910-1976)
Elismert sakkozó, a kecskeméti sakkversenyek aktív szervezője. A Kecskeméti Sakkör, később a Kecskeméti Spartacus Sakk Egyesület tagja, majd elnöke. A Bács-Kiskun Megyei Sakkszövetség elnökségi tagja.


Andrási Ferenc
Andrási Ferenc

Andrási Ferenc (1934-2007)
Az 1960-as évektől vett részt a kecskeméti sakkéletben. A Spartacus SE, majd TÁKISZ SE I. osztályú sakkozójaként jó helyezéseket ért el egyéni és csapatversenyekben is.


…amikor leng a zászló… sakkórák
A sakkozás kötött gondolkodási idejének bevezetésére a XIX. század közepe óta próbáltak megoldást találni. Az 1850-es ’60-as években homokórákat, majd „csengős vekker”, ill. billentyűs inga szerkezeteket használtak a versenyeken. Az 1880-as években a két számlapos sakkórát egy tokba építették és tökéletesítették a billentyűket az órák váltakozva történő működéséhez. 1899-től használják a „zászlós” időjelzést, amely megbízható alapja volt a későbbi sakkórák gyártásának.


Kecskemét szerepe a hazai sakkirodalom kiadásában

Tóth László mint szerkesztő-kiadó így köszöntötte a Kecskeméten megszülető Magyar Sakkvilág 1922. januári, első számában olvasóit:

A magyar sakkéletnek lelkiismeretes, minden elfogultságtól ment krónikásai leszünk, a gyakorlati játék és feladványköltészet remekeit a leghívatottabbak elemzéseivel mutatjuk be, s levelezési versenyek rendezésével igyekszünk megszilárdítani olvasóinkkal való szellemi kapcsolatunkat.

A sok éven át megjelenő szaklap és sakk-könyvek mindennél jobban tanúsítják, hogy szerkesztői többszörösen túl teljesítették akkori vállalásaikat.

Magyar Sakkvilág - 1941. január
Magyar Sakkvilág – 1941. január
Magyar Sakkvilág - 1941. február
Magyar Sakkvilág – 1941. február

A Magyar Sakkvilág az indulástól egészen 1950-ig Tóth László nyomdájában készült. Szintén az ő érdeme, hogy 1924-től az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda tisztviselőjeként, majd igazgatójaként a Magyar Sakkvilág Könyvtára sorozatban mintegy száz sakk-könyvet adott ki.

A sakkjátszmától a feladványig
A sakkjátszmától a feladványig
A Magyar Sakkszövetség alapszabályai
A Magyar Sakkszövetség alapszabályai

  • Néha a játékos érdeme nem annyira a jó húzásokban van, melyeket csinált, hanem a sok rossz húzásban, melyeket nem tett.
  • Soha ne adjál ellenfelednek tanácsot. Ha gyenge játékos, nem fogja megérteni, ha erős, követi.
  • A kiütött gyalog mindig biztos a győzelemben.  
  • Támadunk, mert szeretünk támadni, védekezünk, mert kénytelenek vagyunk védekezni.  
  • Ellentámadás nélkül nem lehet hosszú ideig támadást kitartani.
  • Ha egy figura rosszul áll, rendszerint az egész játék áll rosszul.
  • A sakkjátékban nem ismerjük sem az összes tényezőt, sem azoknak kölcsönös összefüggéseit. A sötétség tengerében tévelygünk.  
  • A sakkjátéknál a partner éppen olyan nélkülözhetetlen, akár a szerelemben.
  • Az élet egy sakkjátszma.

A Katona József Könyvtár és a sakk kapcsolata

Kecskeméten a Katona József Könyvtár sok nívós rendezvénynek ad otthont. Gyűjteményében számos sakk-könyv és folyóirat található, sőt egyik helyiségében sakkozási lehetőséget is biztosít.

2013. február 14-én a Könyvtár házigazdája volt a Kecskeméti Sakkör alapításának 100. évfordulójára rendezett emlékülésnek és diaképes előadásnak. A Helyismereti gyűjtemény közel 3 hónapig adott otthont „100 év a fekete-fehér táblán” című kecskeméti sakktörténeti kiállításnak. A nagy sikert aratott rendezvény a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár, a Megyei Sakkszövetség, a kecskeméti Katona József Múzeum és a Bács-Kiskun Megyei Levéltár összefogásával jött létre. Dokumentumok kölcsönzésével járultak hozzá a kiállításhoz az egykori neves kecskeméti sakkozók családtagjai is. A gyűjtőmunkát Haraszti György helytörténeti kutató koordinálta, aki kutatásait előadás formájában az emlékülésen is közreadta.

Az elmúlt közel 150 év kecskeméti sakkeseményeit összefoglalva itt csak a hosszú út csak néhány részletének, egyes állomásainak bemutatására volt lehetőség. Talán most ennyi is elég a figyelem és érdeklődés felkeltéséhez. Arra, hogy múltunk megőrzése és feldolgozása ne csak a közintézmények feladata legyen! A gyakorlati sakkozás jellem- és közösségformáló hatása mellett, szintén ugyanolyan hasznos és fontos helye van a sakktörténeti emlékezet fennmaradásának is.

Kecskemét és a holokauszt

1944. április – június

A 20. század első évtizedeiben a kecskeméti zsidó lakosság száma folyamatosan csökkent. Az 1944-ben mindössze 1323 volt a zsidók száma, ami a város lakosságának 1,5 %-át tette ki. Az 1944 áprilisi felmérés szerint a neológ hitközséghez mintegy 1100 fő tartozott, 198-an pedig az ortodox irányzathoz tartoztak.

Április 1-től rendelték el a sárga csillag viselését a zsidók számára. Erre, az akkor 18 éves kecskeméti diák Sandberg Gusztáv így emlékezett vissza:
Ez a megalázás mélyen felkavart. Most mindenki láthatja városszerte, hogy zsidó vagyok. Soha sem tagadtam el e tényt. De az, hogy bárki bármit megtehet velem és még csak védekezni sem tudok, iszonyú érzés volt. […] Az osztályban én voltam egyedül zsidó, képzelhetni, milyen nehezen mentem iskolába azon a napon, amikor először virított rajtam a sárga jel.” (Részlet Moshe Sanbar [Sandberg Gusztáv] A leghosszabb évem c. könyvéből)

Moshe Sanbar
Moshe Sanbar

Moshe Sanbar [eredetileg: Sandberg Gusztáv] (Kecskemét, 1926. márc. 29 – Tel Aviv, 2012. okt. 1.) magyar zsidó származású, izraeli közgazdász Kecskemétről munkaszolgálatra, később koncentrációs táborba került. 1945 áprilisában a mühldorf-waldlageritábor felszabadításakor menekült meg. Néhány évre visszatért Magyarországra, majd Izraelbe emigrált. (Forrás: Wikipédia)

A kecskeméti ferencesek háztörténetében többek közt a következőket jegyezték fel 1944 áprilisában:
Április 1-én jelent meg a zsidórendelet, mely az összes zsidószármazású egyéneket kötelezi a sárga csillag viselésére. Hitler mindig jobban és jobban ránehezedik a magyar életre. […] Házfőnök atyát is megtámadták az egyháztanácsban, mert még nem mondott fel minden zsidó üzletbérlőnek.” (A kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből)

Kecskeméten is megjelent az ún. Judenkommando. Kb. 30 zsidó vezetőt már ekkor elvittek a városból; előbb Kistarcsára, majd Auschwitzba hurcolták őket.
Másokat a neológ zsinagógába hurcoltak, ahol dolgozniuk kellett.
Ez a munka speciálisan testre szabott volt. Fel kellett hasogatnunk a zsinagóga berendezését. A súlyos padokat szétszedtük és kicipeltük az udvarra. Nem titkolták előttünk, hogy hamarosan megérkeznek a lovaik és a zsinagógában rendezik be az istállót – ami meg is történt.” (Részlet Moshe Sanbar [Sandberg Gusztáv] A leghosszabb évem c. könyvéből)

A zsinagóga belülről a II. világháború után.
A zsinagóga belülről a II. világháború után.
A zsidó vagyonok bejelentése - In: Kecskeméti Lapok, 1944. április 30.
A zsidó vagyonok bejelentése – In: Kecskeméti Lapok, 1944. április 30.

Magyarország német megszállását (1944. márc. 19.) követően Kecskeméten is megjelent az ún. Judenkommando. Kb. 30 zsidó vezetőt már ekkor elvittek a városból; előbb Kistarcsára, majd Auschwitzba hurcolták őket.
A gettórendelet megjelenése után, 1944. május elejétől Kecskeméten is elkezdődött a zsidó lakosság gettósításának előkészítése. Ennek irányítását Liszka Béla polgármester Laczy Istvánra, a közigazgatási iroda vezetőjére bízta, aki felmérést készített a zsidó lakosság létszámáról és lakóhelyéről.

Géppel írt dátum és hitelesítés nélküli irat. MNL BKML IV. 1910. Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai 15866/1944. kig. sz. irat. (Közli: Kemény, 1994.)
Géppel írt dátum és hitelesítés nélküli irat. MNL BKML IV. 1910. Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai 15866/1944. kig. sz. irat. (Közli: Kemény, 1994.)

Május 6-án Horváth Ödönt nevezték ki főispánná, aki már első beszédében nyilvánvalóvá tette, hogy mit gondol a zsidókérdésről.

Kecskeméti Lapok, 1944. május 9. - p. 5.
Kecskeméti Lapok, 1944. május 9. – p. 5.
A polgármester rendelete a gettó felállításáról - In: Kecskemét és Vidéke, 1944. május 30.
A polgármester rendelete a gettó felállításáról – In: Kecskemét és Vidéke, 1944. május 30.

A gettóba költöztetés befejezése után néhány nappal már megkezdődtek az előkészületek a zsidóság deportálására. Az egyik gyűjtőtábort Kecskeméten hozták létre, ahova a kecskemétieken kívül a kiskőrösi, soltvadkerti, kiskunfélegyházi, csongrádi, kunszentmártoni, tiszaföldvári, nagykőrösi, abonyi és ceglédi zsidókat is összegyűjtötték. Összesen: 5416 főt.

Kecskemét térképe a zsidó gettó helyszíneivel
Kecskemét térképe a zsidó gettó helyszíneivel

A kecskeméti zsidókat június 16-án a városháza előtt gyűjtötték össze. Itt „mindenkit sorra testi motozásnak vetettek alá teljes levetkőztetés kapcsán, és jóformán minden ingóságukat elvették. Ezek után mindnyájukat a város határán kívül lévő, üzemen kívüli gyárba kísérték ki, ahol a legsanyarúbb körülmények között sínylődtek” – írja a zsidó tanács jelentése. (Idézi: Brahman, 2007. 853. o.)

A Kecskemét alsó vasútállomás, ahonnan a szerelvények indultak Auschwitz felé. Fotó: Szente-Varga Domonkos
A Kecskemét alsó vasútállomás, ahonnan a szerelvények indultak Auschwitz felé. Fotó: Szente-Varga Domonkos

A kecskeméti gyűjtőtáborból – két, egyenként 45 vagonból álló szerelvénnyel –  június 27-én és 29-én szállítottak több mint ötezer ember Auschwitz-Birkenauba, ahol a kecskemétiek közül 1199 fő veszett oda.
A városunkból elhurcolt zsidó lakosok közül mindössze 70 nő és 4 férfi élte túl a holokauszt borzalmát.

Az utolsó kecskeméti túlélő, ZinnerÁrpádné Mimi néni így emlékezett vissza a történtekre:

„Ezt még ki lehet bírni” - In: Szabad Föld, 2014. január 24. - p. 13.
„Ezt még ki lehet bírni” – In: Szabad Föld, 2014. január 24. – p. 13.

A holokauszt emlékezete Kecskeméten

Meghívó emlékcsarnok felavatására
Meghívó emlékcsarnok felavatására
Az emlékcsarnok épülete (Kecskemét, Budai kapu)
Az emlékcsarnok épülete (Kecskemét, Budai kapu)
Holokauszt-emlékfal az áldozatok neveivel, az egykori ortodox zsinagógánál Túri András alkotása, 1994 Fotó: Szórád Péter
Holokauszt-emlékfal az áldozatok neveivel, az egykori ortodox zsinagógánál Túri András alkotása, 1994 Fotó: Szórád Péter

Felhasznált irodalom
Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez. Iratok a Bács-Kiskun Megyei Levéltárból. –  Budapest, 1994.
Kemény János: A holokauszt története Kecskeméten. In: Múltbanéző, 9. sz. (2015. március 9.)
Helytörténeti részletek a kecskeméti ferences rendház háztörténetéből, 1644-1950. – Kecskemét 1992.
Kecskemét polgármesterei 1848-1950. – Kecskemét, 1996
A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája. – Budapest, 2007. II. kötet
Molnár Judit: Zsidósors 1944-ben az V. (szegedi) csendőrkerületben. Dunaújváros, 1995.
Nagy István: A zsidókérdés Kecskeméten 1938–1943 között. In: Bács-Kiskun megye múltjából 23. –  Kecskemét, 2007. 195–248. o.
Pári Mirella: Üldözők és üldözöttek – a Bács-Kiskun megyei zsidóság deportálásának rövid története.
In: „… őket siratom én.” Zsidóság a Duna-Tisza közén. – Kecskemét, 2004.
Rigó Róbert: Elitváltások évtizede Kecskeméten, 1938-1948. – Budapest, Pécs , 2014.
Sanbar, Moshe: A leghosszabb évem. – Budapest, 1990.  Somodi Henrietta: Zsidók Bács-Kiskun megyében. – Budapest, 2001.
 

Képek jegyzéke:
A neológ zsinagóga az 1940-es években, Forrás: Zsinagóga = Synagogue. – Kecskemét ,2015.. – 48. o.
Az egykori ortodox zsinagóga, Forrás >>
Sanbar, Moshe, Forrás: Wikipedia
A zsinagóga belülről a II. világháború után, Forrás: Zsinagóga = Synagogue. – Kecskemét ,2015.. – 48. o.
Kecskemét THJ város térképe 1929. – Budapest, 1929.
Kecskemét alsó vasútállomás, Forrás >>
Meghívó az Emlékcsarnok felavatására, 1949. június 12., Forrás >>

Dr. Mészöly Gyula születésének 100. évfordulójára rendezett emlékülés és kiállítás

Mészöly Gyula (1910 - 1974)
Mészöly Gyula (1910 – 1974)

Mészöly Gyula (1910 – 1974) paradicsomnemesítő születésének 100. évfordulója alkalmából kiállítást és emlékülést rendezett a Katona József Könyvtár, a Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Fõiskolai Kara és a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. Az alábbiakban a 2010. január 14-én a könyvtár Helyismereti Gyűjteményében tartott emlékülés előadásait és az ugyanitt rendezett kiállítás anyagát ismerhetik meg.

Mészöly Gyula biológus, növénynemesítő a mai Horvátországhoz tartozó Suhopoljén született. Kertészeti tanulmányai befejezése után 1936-tól a bajai Kertészeti Középiskola tanáraként tevékenykedett. 1940-től Kecskeméten élt és dolgozott, először tanárként, majd mezőgazdasági kutatóként.

1943-ban kezdte megszervezni Kecskeméten a később róla csak Mészöly-telepnek nevezett Állami Kertészeti Telepet, amely 1948-ban Állami Kertészeti Kísérleti Telepként, 1950-től Kecskeméti Kísérleti Gazdaságként működött.
A telep 1955-ben Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetté alakult, 1971-ben pedig felvette a Zöldségtermesztési Kutató Intézet nevet.
Irányítása alatt vált az intézet a zöldségfélék, a szántóföldi növények, a gyümölcs- és dísznövény nemesítés és kutatás nemzetközileg is elismert fellegvárává. A legnagyobb eredményeket a paradicsom nemesítésében érték el : 13 államilag elismert, kiváló magyar paradicsomfajtát adtak a magyar zöldségtermesztésnek. A Kecskeméti 363-as, a Kecskeméti törpe, a K-3 heterózis, a Kecskeméti jubileum és társaik mind az ő ismert  nemesítéseik.

A növénynemesítő tudományos munkássága mellett szakterületének érdekeit országos szintű intézményekben is képviselte.
1953-tól haláláig országgyűlési képviselőként a parlament mezőgazdasági állandó bizottságának volt tagja. A Magyar Tudományos Akadémián a Növénynemesítési Bizottság elnökeként és a Kertészeti Bizottság tagjaként vállalt fontos tudománypolitikai munkát, később az Akadémia rendes tagjává választotta.
Egyik alapítója volt a Magyar Agrártudományi Egyesületnek is. A Kertészeti Társaságnak hosszú időn keresztül alelnöke, a Bács-Kiskun Megyei Agrártudományi Egyesület Megyei Szervezetének elnöke volt. A Kertészeti Egyetemen címzetes egyetemi tanári , majd tiszteletbeli doktora címet kapott.

A kutató gyakorlatban is hasznot hozó eredményeit magas szintű kitüntetésekkel ismerték el.
1956-ban Mészöly Gyula lett Bács-Kiskun megye első Kossuth-díjas tudósa. Élete során többször kapta meg a Munka Érdemrend Arany fokozatát.
A Bács-Kiskun Megyei Tanács által alapított Mathiász-díj első kitüntetettje volt 1972-ben. Társadalmi tevékenységének megbecsülését jelzi, hogy Fleischmann Rudolf,  Entz Ferenc és Tessedik Sámuel emlékérmet adományoztak részére.

Mészöly Gyula nemcsak nagyhírű kutató-szervező, de közismerten nagylelkű, munkatársai érdekeit mindig és mindenhol képviselő, szelídszavú, kedves, önzetlenül segítőkész  ember volt.

Mészöly Gyula által nemesített, államilag elismert paradicsomfajták
Kecskeméti 363 /ÁE 1951/
Kecskeméti 364 / ÁE 1951/
Kecskeméti törpe /ÁE 1957/
Kecskeméti 42 /ÁE 1959/
Kecskeméti 42 x Kecskeméti törpe (heterózis) /ÁE 1967/
Kecskeméti konzerv / ÁE 1967/
Kecskeméti determinált San Marzano /ÁE 1967/
Kecskeméti merevszárú /ÁE 1967/
Kecskeméti 3 F1hibrid /ÁE 1969/
Kecskeméti export /ÁE 1969/
Kecskeméti 700 /ÁE 1970/
Kecskeméti jubileum /ÁE 1971/
Kecskeméti 262 /ÁE 1976/
Kecskeméti 886 /ÁE 1979/
Kecskeméti 509 /ÁE 1979/
Kecskeméti 407 /ÁE 1982/
Kecskeméti 549 /ÁE 1982/

Képek a kiállításról

Mészöly Gyula kiállítás plakátja
Mészöly Gyula kiállítás plakátja

Mészöly Gyula munka közben

Könyvek Báldy Béla gyűjteményéből

Könyvek könyvtárunk gyűjteményéből




Egyéb dokumentumok


Szappanos István címke-tervei


A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet története 1946-1956
Tervezte és rajzolta: Szappanos István

A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet története

Az Emlékülésen elhangzott előadások (pdf)

Visszaemlékezések (pdf)

Mátyási József emlékkiállítás

Mátyási József (Izsák, 1765. márc. 21. – Kecskemét, 1849. jan. 15.)

Kiállítás Mátyási József születésének 250. évfordulója alkalmából

(A kiállítás anyaga 2015 tavaszán volt látható könyvtárunk Helyismereti gyűjteményében)

Az emlékkiállítás plakátja
Az emlékkiállítás plakátja
Mátyási József (Izsák, 1765. márc. 21. – Kecskemét, 1849. jan. 15.)
Mátyási József (Izsák, 1765. márc. 21. – Kecskemét, 1849. jan. 15.)

Mátyási János izsáki református lelkész és Polgári Koczog Julianna gyermeke.

Mátyási János izsáki református lelkész
Mátyási János izsáki református lelkész
Polgári Koczog Julianna
Polgári Koczog Julianna

Mátyási József szülei

Képeslap Mátyási József szülőhelyéről, Izsákról
Képeslap Mátyási József szülőhelyéről, Izsákról

Tanulmányait a kecskeméti református kollégiumban, majd a debreceni református kollégiumban végezte. Ügyvédi oklevelet szerzett és Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot.

1789-től 1794-ig Teleki József gróf >> ugocsai főispán, koronaőr titkára volt, akit elkísért Bécsbe, Németországba és Erdélybe is. 1792-ben részt vett a pozsonyi országgyűlésen. Utazásait versekben örökítette meg.

Mátyási József 1795. márciusi levele Kecskemét főbírájához.
Mátyási József 1795. márciusi levele Kecskemét főbírájához.
Mátyási József 1795. márciusi levele Kecskemét főbírájához.
Mátyási József 1795. márciusi levele Kecskemét főbírájához.

1795-ben Csokonai Vitéz Mihállyal is találkozott, barátság szövődött közöttük.

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)
Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)

1796 és 1803 között a voltaireianus irodalomkedvelő galánthai Fekete János lovasgenerális titkáraként tevékenykedett.

gróf Fekete János (1741-1803)
gróf Fekete János (1741-1803)

A költő és a gróf kapcsolatáról Benkei Kovács Balázs tanulmányában >> részletesen olvashatunk.

A gróf 1803-as halála után Pesten volt ügyvéd, majd Izsákra költözött, ott megházasodott, ám hamarosan megözvegyült. 1824 körül Kecskeméten telepedett le, ahol visszavonultan élt.

Kecskemét város tanácsa irodalmi működéséért 1827-ben polgárjoggal tisztelte meg, melyet levélben köszönt meg a városi tanácsnak.

Mátyási József 1827. március 27-én kelt levele Kecskemét város Nemes Tanácsához
Mátyási József 1827. március 27-én kelt levele Kecskemét város Nemes Tanácsához

Végrendeletében vagyona nagy részét a kecskeméti református kollégiumra hagyta.

Mátyási József gyászjelentése
Mátyási József gyászjelentése

Korának népszerű költője volt. Legismertebb verse, a Sorsával elégedő gulyásnak pásztori dalja népdalként terjedt:

A vers forrása: Kiss István: Mátyási József. Antológia Mátyási József költeményeiből >>

Az úgynevezett Gulyásnóta keletkezéséről és közismertté válásáról többször is írtak irodalom történészeink. A témával Mészöly Gedeon is foglalkozott 1931-ben, a Népünk és Nyelvünk folyóiratban megjelent terjedelmes tanulmányában.

Terbe Lajos pedig 1956-ban rövid cikkben foglalta össze a vers eredetével kapcsolatos véleményeket.

Kiss István: Mátyási József. Antológia Mátyási József költeményeiből
Kiss István: Mátyási József. Antológia Mátyási József költeményeiből
Mészöly Gedeon írása 1931-ben, a Népünk és Nyelvünk folyóiratban
Mészöly Gedeon írása 1931-ben, a Népünk és Nyelvünk folyóiratban
Terbe Lajos cikke az Irodalomtörténeti közlemények 1956/4. számából
Terbe Lajos cikke az Irodalomtörténeti közlemények 1956/4. számából

Mátyási költészetének helytörténeti vonatkozásai is vannak. Hosszabb lélegzetű költeményében megénekelte a Kecskeméten pusztító 1794. évi júliusi tűzvészt is.

Kis itélet napja
Kis itélet napja
Mátyási József egyik alkalmi verse, Márton-napra
Mátyási József egyik alkalmi verse, Márton-napra
A barátság, és annak mestersége
A barátság, és annak mestersége
Mátyási József verseinek folytatása
Mátyási József verseinek folytatása

Költészetét a 18. század végi „mesterkedők” közé sorolták. Verseinek jelentős részét terjengős, alkalmi poémák – köszöntők, búcsúztatók – teszik ki, amelyeknek azonban érdemi, csillogó részletei is vannak.

Nyolc kötete jelent meg nyomtatásban, több műve kéziratban maradt fönn.

Viskói uradalom, vagyis a házam Kecskeméten: válogatás a kiadatlan versekből
Viskói uradalom, vagyis a házam Kecskeméten: válogatás a kiadatlan versekből
A Viskói uradalom című mű kézirata
A Viskói uradalom című mű kézirata
A Viskói uradalom című mű nyomtatott változata
A Viskói uradalom című mű nyomtatott változata
A könyvbemutató meghívója 2005. március 5.
A könyvbemutató meghívója 2005. március 5.

A könyv adatai >>

Lexikon szócikkek és rövid életrajzi összefoglalók Mátyási Józsefről:

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
Magyar Irodalmi Lexikon szócikke
Magyar Irodalmi Lexikon szócikke

Kecskemét irodalomtörténete
Kecskemét irodalomtörténete
Kecskemét irodalomtörténete
Kecskemét irodalomtörténete

Kecskemét irodalomtörténete >>


Cikkek, tanulmányok Mátyásiról:

Mátyási József / Terbe Lajos In: Irodalomtörténeti közlemények. - 59. évf. 3.sz. (1955), p. 305-318.
Mátyási József / Terbe Lajos In: Irodalomtörténeti közlemények. – 59. évf. 3.sz. (1955), p. 305-318.
Mátyási József / Kiss István In: Bács-Kiskun megyei népújság. - 10. évf. 67. sz. (1955. márc. 20.), p. [4].
Mátyási József / Kiss István In: Bács-Kiskun megyei népújság. – 10. évf. 67. sz. (1955. márc. 20.), p. [4].
Mátyási József és a magyar írók / Jenei Ferenc
Mátyási József és a magyar írók / Jenei Ferenc In: Kiskunság. – 1967. október, p. 47-50.
Mátyási József, a "kecskeméti költő" ismeretlen versei / Kiss István In: Kiskunság, 1968. 1-2. sz., p. 58-65.
Mátyási József, a “kecskeméti költő” ismeretlen versei / Kiss István In: Kiskunság. – 1968. 1-2. sz., p. 58-65.

Mátyási-kultusz

Ferenczy István szobra Mátyási Józsefről
Ferenczy István szobra Mátyási Józsefről

Mátyási József 1943-ban felavatott emléktáblája
Mátyási József 1943-ban felavatott emléktáblája
A Mátyási-emléktábla leleplezése
A Mátyási-emléktábla leleplezése

1999-ben megemlékeztek a költő halálának 150. évfordulójáról:

Tudományos konferencia Mátyási József halálának 150. évfordulóján
Tudományos konferencia Mátyási József halálának 150. évfordulóján
Tudományos konferencia Mátyási József halálának 150. évfordulóján
Tudományos konferencia Mátyási József halálának 150. évfordulóján

2013. január 15-én Mesznéder Klára vezetésével megalakult a Mátyási József Emlékkör >>

Mátyási József Emlékkör alakult
Mátyási József Emlékkör alakult

Az emlékkör rendszeresen tart rendezvényeket a Katona József Könyvtárban.

“Tudós” könyvek

Magyar irodalmi ritkaságok
Magyar irodalmi ritkaságok
"Tudós" könyvek - dokumentumkiállítás plakátja
“Tudós” könyvek – dokumentumkiállítás plakátja

Összeállításunk a 2014. január 14. és március 15. között tartott, “Tudós” könyvekA Magyar Tudományos Akadémia XIX. századi tagjainak művei a Történeti gyűjteményben című dokumentumkiállítás digitális változata

A Magyar Tudományos Akadémia története


Egy magyar tudományos társaság létrehozásának gondolata már a 18. században felvetődött. Bessenyei György Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék>> (Bécs, 1790) című munkájában indítványozta egy tudományos társulat létrehozását.

1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyéves jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság, mai nevén Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.


Gróf Széchenyi István 1825-dik évi nov. 4-ikén Pozsonyban
Gróf Széchenyi István 1825-dik évi nov. 4-ikén Pozsonyban

A kép alatt olvasható aláíráson téves dátum szerepel:
Gróf Széchenyi István 1825-dik évi nov. 4-ikén Pozsonyban az országgyűlés kerületi ülésében a magyar akadémia megalapítására egy évi jövedelmét (akkor 60 ezer forint) felajánlja.

1827-ben az országgyűlés a XI. törvénycikkben (A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról) mondta ki a társaság megalapítását. 

1830-ban kezdte meg tényleges működését, november 17-én a Tudós Társaság igazgatósága Pozsonyban tartotta első ülését. 

Terve a nagy magyar szótár...
Terve a nagy magyar szótár…
A magyar nyelv nagyszótára
A magyar nyelv nagyszótára

A társaság szervezeti szabályzatát  A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) című kiadvány közölte. Ennek értelmében 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. 

Létrehozták a nyelvtudományi, bölcseleti, történeti, matematikai, természettudományi és törvénytudományi osztályokat.

Széchenyi István 1842. november 27-én másodelnökként mondott beszédében a nyelvművelés fontosságára hívta fel a figyelmet.

Az Akadémia első tervei között szerepelt a “Nagy magyar szótár” összeállítása. Érdekesség, hogy a tervezet már 1834-ben elkészült, nem sokkal később az anyaggyűjtés is megkezdődött, a Magyar nyelv nagy szótárának első kötete mégis csak 2005-ben látott napvilágot. Napjainkig négy kötet jelent meg.

1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére. A kivitelezés vezetője Ybl Miklós>> és Skalnitzky Antal>> volt. A neoreneszánsz stílusú székházat  1865. december 11-én avatták fel. Dísztermének freskóit Lotz Károly>> festette.

Magyar Tudományos Akadémia épülete
Magyar Tudományos Akadémia épülete

1869-ben az Akadémia szervezeti változáson esett keresztül, addigi hat osztályát hárommá vonták össze. Ebben a szervezeti struktúrában működött 1946-ig. Az MTA az 1870-es évektől Magyarország tudományos életének központja lett. Tanulmányutakat, művek megjelentetését támogatta, nagy jutalmaival számos jeles munkát díjazott.


Divald Kornél (1872-1931) művészettörténész, író
Divald Kornél (1872-1931) művészettörténész, író
A Magyar Tudományos Akadémia palotája és gyűjteményei
A Magyar Tudományos Akadémia palotája és gyűjteményei

Divald Kornél (1872-1931) művészettörténész, író
Forrásértékű kutatásai során feldolgozta többek között a Felvidék művészeti emlékeit. Több könyvét – így a gyűjteményünkben is megtalálható Margit legendákat írói álnéven, Tarczai Györgyként írta. 1911-től tagja az Akadémiának.


A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára

1826. március 17-én gróf Teleki József >> adományozta 30 ezer kötetes családi könyvtárát a Magyar Tudós Társaságnak. Ezzel megalapította az Akadémia tudományos intézményét. Az MTA Könyvtára 1844-ben nyílt meg, 50 ezer kötetes állománnyal. 1865-től az Akadémia székházában kapott helyet.  Vörösmarty Mihály az Akadémia könyvtárának megnyitására írta Gondolatok a könyvtárban >> című híres versét.

A Magyar Tudományos Akadémia épülete
A Magyar Tudományos Akadémia épülete

Ma Magyarország legmagasabb szintű tudományos testülete a Magyar Tudományos Akadémia. Önkormányzati elven működő tudományos köztestület, amely a tudományok művelésével, támogatásával és képviseletével, eredményeinek terjesztésével kapcsolatos feladatokat lát el. Részt vesz a tudományos kutatások országos szervezésében, a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak erősítésében, képviseli a tudományos kutatás szabadságának eszméjét, elősegíti a tudományos közélet tisztaságát, demokratizmusát, őrködik a szellemi munka és alkotás, a tudomány értékeinek elismerése felett, támogatja a fiatal kutatók tudományos tevékenységét, gondoskodik tagjai munka- és életfeltételeinek javításáról.

Az Akadémia élén az elnök áll. Fő tisztségviselők: társadalomtudományi, természettudományi, élettudományi alelnök. Az elnökön kívül főállású tisztviselők: főtitkár, főtitkár helyettes. Az elnök tanácsadó testülete az Akadémia Elnöksége, amely tisztségviselőkből, a tudományos osztályok elnökeiből és a Közgyűlés által választott tagokból áll. Az Akadémia tagjait a tudományos osztályok jelölése alapján a Közgyűlés választja, rendes, levelező (együtt hazai), külső vagy tiszteleti taggá. A 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok száma a 200 főt nem haladhatja meg. Doktori Tanácsa dönt az “MTA doktora” tudományos cím odaítéléséről. Adományozásának feltételeit az Akadémia szabályzatban állapítja meg.

Magyar Tudományos Akadémiai almanach
Magyar Tudományos Akadémiai almanach
Vázlatok a Magyar Tudományos Akadémia félszázados történetéből
Vázlatok a Magyar Tudományos Akadémia félszázados történetéből

Az MTA-ról bővebben>>

Napjainkban az akadémiának 11 tudományos osztálya működik, ebből 8 természet-, 3 társadalomtudományi.

1990-ben új alapszabályt fogadtak el. 1994 áprilisában kihirdették a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló új törvényt.

Az alábbiakban a legfontosabb 19. századi akadémikusokat és gyűjteményünkben található műveiket mutatjuk be. Az egyes tudományágakon (irodalom, természettudomány és egyéb tudományok) belül a születési dátumok szerinti időrendet követtük.


Irodalom

Tavasz : zsebkönyv
Tavasz : zsebkönyv

TAVASZ. Zsebkönyv. Költői művekből szerkesztve
Pápán, 1845. A Ref. Főiskola betűivel IX+230 l. 17,8 cm 

PetőfiPetrics Soma és Jókai Mór Pápán önképzőkört alapítottak. Petőfi szenvedélye a színpad, Petricsé a költészet, Jókaié a festészet volt. Tavasz c. könyvük kiadásakor viszont már végleges hivatásuknak hódoltak. Jókainak itt jelent meg első kinyomtatott műve, egy elbeszélés, Petőfi hét verssel járult hozzá a mű sikeréhez. Saját nevén három vers és egy műfordítás Mathissontól, Homonnai álnéven pedig két vers.

Kazinczy Ferenc (1759–1831), író, költő, a nyelvújítás vezéralakja.
1830. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia a történelmi osztály tagjává nevezték ki. 1831-ben az összes akadémiai gyűlésen részt vett.

Batsányi János (1763-1845) költő, 1843-tól az MTA  (Magyar Tudós Társaság) tagja. Batsányi János összes költeménye>>

Kisfaludy Sándor (1772-1844) költő, 1830-tól az Akadémia (Magyar Tudós Társaság) rendes tagja. Kisfaludy Sándor összes költeménye>>

Berzsenyi Dániel (1776-1836) költő, 1830-ban választották az Akadémia (Magyar Tudós Társaság) tagjai közé. Berzsenyi Dániel összes költeménye>>

Vörösmarty Mihály (1800-1855) költő, drámaíró, 1830-tól az MTA (Magyar Tudós Társaság) rendes tagja. Vörösmarty Mihály összes költeménye>>

Arany János (1817-1882) költő, műfordító, 1858-től az MTA tagja, később főtitkára, majd tiszteleti tagja. Arany János összes költeménye>>

Madách Imre (1823-1864) író, drámaíró, 1863-tól az MTA levelező tagja. Az ember tragédiája>>

Jókai Mór (1825-1904) író, 1858-ban az Akadémia levelező tagjának választották. 1861-től rendes, 1883-tól tiszteleti tag, 1892-től pedig  az MTA igazgatója. Jókai Mór összes műve>>

Tóth Kálmán (1831-1881) költő, író, 1861-től az Akadémia levelező tagja. Tóth Kálmán összegyűjtött költeményei>>

Baksay Sándor (1832-1915) író, műfordító, 1884-től az Akadémia levelező, majd 1903-tól rendes tagja.

Gárdonyi Géza (1836-1922) író, 1910-től az Akadémia levelező, 1920-től pedig rendes tagja.

Babits Mihály (1883-1941) költő, író, 1940-től az Akadémia tagja. Babits Mihály összegyűjtött versei>>



Természettudományok

Jedlik Ányos (1800-1895) fizikus, feltaláló, bencés szerzetes.
Legjelentősebb eredményeit az elektromosság vizsgálatában érte el. 1828-ban állította elő az első, csupán elektromágneses hatás alapján működő forgómotort, amelyet „villamdelejes forgonyá”-nak nevezett el. 1850 megkapta az Akadémia Nagyjutalmát, 1858-tól rendes tagja az MTA-nak.

Sauer Ignác (1801-1863) orvos, belgyógyász.
Szorgalmazta a magyar nyelvű orvosi oktatás általánossá tételét, az orvosi vizsgálatban a kopogtatás és hallgatózás módszerének első kezdeményezői közé tartozott. 1859-ben választották az Akadémia tagjai közé.

Hanák János (1812-1849) piarista szerzetes, zoológus, 1846-tól az MTA tagja. Szorgalmazta a korszerű magyar természettudományi szaknyelv megteremtését.

Berde Áron (1819-1892) természettudós, közgazdász, 1858-tól az MTA levelező tagja.

Hankó Vilmos (1854-1923) kémikus. Főként ásványvizek és ásványok elemzésével foglalkozott. 1894-ben választották az MTA tagjai közé.

Daday Jenő (1855-1920) zoológus. 1889-től levelező, 1910-től rendes tagja az Akadémiának. Főként az édesvizek állatvilágát kutatta.

Beke Manó (1862-1946) matematikus, 1914-től az MTA tagja. Több matematika tankönyv szerzője.


Egyéb tudományágak

Szlemenics Pál (1783-1856) kecskeméti születésű jogtudós, szakíró 1830-tól az MTA tagja.

Széchenyi István (1791-1860)
1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság, mai nevén Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.

Kriza János (1811-1875) néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök
Munkássága a magyar népköltészet megismerésében és feltárásában korszakalkotó jelentőségű. 1841-től az MTA (Magyar Tudós Társaság) levelező tagja.

Hornyik János (1812-1885) történetíró. Kecskemét történetére vonatkozó kutatásai alapvető jelentőségűek. 1863-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Rómer Flóris (1815-1889) régész, művészettörténész, bencés szerzetes
Magyarország régészeti és művészeti emlékei felkutatásának és feldolgozásának egyik kezdeményezője. 1860-tól tagja az Akadémiának.

Szilágyi Sándor (1827-1899) történész. Főként az Erdélyi Fejedelemség történetével foglalkozott, forráskiadói tevékenysége is jelentős. 1853-tól 1867-ig a nagykőrösi református kollégium tanára, többek között Arany János és Szabó Károly tanártársa. 1858-tól az MTA levelező, később rendes tagja.

Szilády Áron (1837-1922) irodalomtörténész, nyelvész, református lelkész
Kiskunhalason lelkész, egyidejűleg 1865-78 között a halasi választókerület országgyűlési képviselője. A pozitivista szemléletű irodalomtörténet-írás kiemelkedő képviselője. 1861-ben választották az Akadémia tagjai közé.

Lóczy Lajos (1849-1920) geológus, földrajztudós. Ázsiai utazásai során tett megfigyeléseivel nemzetközi hírnevet szerzett. Bebizonyította, hogy a közép-ázsiai sivatagok nem egy hajdani tengerfenék maradványai. 1891-ben a Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottságának elnökeként megindította a Balaton tudományos feldolgozását célul kitűző vállalkozást. 1888-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Cholnoky Jenő (1870-1950) földrajztudós. 1920-tól tagja az Akadémiának. Részt vett a Balaton tudományos tanulmányozásában. Ismeretterjesztő tevékenységével széles rétegek érdeklődését keltette fel a földrajz iránt.

Bartók Béla (1881-1945) és Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző, zenetudós
A népi nemzeti zenei forrásra támaszkodva Bartók Béla és Kodály Zoltán életműve korszakalkotó a magyar és az egyetemes zenetörténet szempontjából. Kodály Zoltán 1943-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1946 és 1949 között elnöke.

Moór Emánuel

Emanuel Moór, magyar származású zeneszerző és zongoraművész 1863-ban született Kecskeméten. Apja a kecskeméti zsinagóga kántora. Zenei tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. A család később New Yorkba költözött, 1885-87 között ott koncertezett. Európába visszatérve életre szóló barátságot kötött Pablo Casalsszal, és sokat zenéltek együtt. 1889-ben találkozott Brahmsszal, kinek stílusa mélyen hatott rá. Három operát, számos szimfóniát és zongoraverseny írt. Nevéhez fűződik a Pleyel-Moór zongora (az ún. “Duplex-Coupler Grand Pianoforte”) megszerkesztése, amelynek két, egymás feletti klaviatúrája fokozza a zongora dinamikai skáláját. A hangszert Moór és felesége, Winifred Christie zongoraművésznő Budapesten is bemutatták 1928-ban. Az I. Világháború kitörésekor visszavonult Svájcba. 1931. október 20-án hunyt el a svájci Mont Pélerin sur Veveyben.
Forrás: kulturinfo.hu

Pleyel-Moór-zongora
Pleyel-Moór-zongora

“A két klaviatúra közül a felső egy oktávval magasabban szól. Az alsó billentyűi úgynevezett magasításokkal vannak ellátva, ezekre könnyen le lehet nyúlni, így rendkívül tág akkordok foghatók át rajta. Egyébként angol a mechanika, a két manuált kuplungolni is lehet, össze- és szétkapcsolni. Gyakorlatilag egy hangot két billentyűvel is el lehet érni.”
Forrás: Zongora Á la Moór Emánuel / Leskowsky Albert
In: Kecskeméti Szemle, 1987. december, p. 9.



> (opens in a new tab)”>Kompozíciói kottával >>


Hangfelvételei gyűjteményünkben:

Gordonka - zongora szonáták / Moór Emanuel ; Szabó Péter, gka. ; Krausz Adrienne, zg. - Budapest : Hungaroton, 2007.
Gordonka – zongora szonáták / Moór Emanuel ; Szabó Péter, gka. ; Krausz Adrienne, zg. – Budapest : Hungaroton, 2007.

Tart.: 1. szonáta zongorára és godonkára, Op. 22 ; Szonáta gordonkára és zongorára, Op. 53 ; 3. szonáta zongorára és gordonkára, Op. 76

Hans Koessler, Emanuel Moór chamber works
Hans Koessler, Emanuel Moór chamber works / Hans Koessler ; Emanuel Moór ; David Frühwirth, Christoph Ehrenfellner, violins ; Geneviéve Strosser, viola ; Péter Szabó, cello ; Zsuzsa Kollár, piano. – Hungaroton, 2005.

Tart.: Trió-szvit hegedűre, mélyhegedűre és zongorára (1922) ; 2. gordonka-zongoraszonáta Op. 55 ; F-dúr kvintett két hegedűre, mélyhegedűre, gordonkára és zongorára (1913)


Születésének 150. évfordulójának eseményei Kecskeméten:

Kiállítás és koncert születésének 150. évfordulóján Kecskeméten
Kiállítás és koncert születésének 150. évfordulóján Kecskeméten

Tudósítás a kiállításról >>

Tudósítás a koncertről >>



Cikkek, források:

“Csodáltam tehetségét” : Pablo Casals Moór Emánuelről / Heltai Nándor
In: Kecskemét magazin. – 1. évf. 4. sz. (2006. máj.), p. 20-21.


Moór Emánuel emlékezete Kecskeméten / Ittzés Mihály
In: Muzsika. – 56. évf. 7. sz. ( 2013. július), p. 12-14.

Emánuel Moór, magyar portréfilm, 2007, rendező: Apró Attila, 25 perc
Megtekinthető a könyvtárakban, a NAVA szolgáltatása keretében>>

Emánuel és Henrik Moór Alapítvány honlapja >>

Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.

Kováts család

Dr. Kovács Pál

Dr. Kovács Pál
Kecskemét, 1855. jan. 27 – Kecskemét, 1915. nov. 22.
Jogász, újságíró, politikus.

A bécsi műszaki egyetemen (1873-74) és a kecskeméti jogakadémián tanult 1874-től. 1890-ben szerzett a budapesti tudományegyetem állam és jogtudományi karán doktori oklevelet. Ez évben még köz és váltóügyi vizsgát is tett. A Közvélemény c. lap belső munkatársa 1878-tól 1879-ig, a Függetlenség c. lap munkatársa 1880-tól, a függetlenségi és 48-as párti lap, a Kecskemét szerkesztője 1881-től 1884-ig. A kecskeméti jogakadémián a közigazgatási jog és a statisztika tanszék tanára 1883-tól 1908-ig, közben az akadémia igazgatója 1891-től 1905-ig. Kecskeméti Függetlenségi párti politikusként, a progresszív eszmék képviselőjeként sokat tett Kecskemét város társadalmi és kulturális fejlődéséért. Megalapította a később országszerte elismerést kiváltó Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Bankot. Politikai és társadalmi cikkeken kívül verseket, tárcákat, elbeszéléseket, ismeretterjesztő és esztétikai cikkeket is írt. Jogászként elsősorban közigazgatási jogi kérdésekkel foglalkozott. A Kecskeméti Jogász-segélyegylet és török sebesülteket segélyező bizottság elnöke. Kecskemét város törvényhatósági és közigazgatási biztosa, a népnevelési, a statisztikai és a jogügyi szakbizottság, a város központi választmánya tagja, a Kecskeméti Református Egyháztanács, a református főgimnázium és a jogakadémia igazgatótanácsának tagja. A Kecskeméti Református Egyházmegye és a Dunamelléki Református Egyházkerület világi jegyzője, a kecskeméti Katona József Kör kezdeményezője, titkára, alelnöke 1891-től 1900-ig, elnöke 1900-tól. A Kecskeméti Városszépítő Egyesület kezdeményezője, a kecskeméti Sajtószövetség elnöke. A Demokrácia szabadkőműves páholy tagja. A Kecskeméti Leszámítoló Bank, utóbb a Kecskeméti Általános Takarékpénztár Rt. Igazgatósági elnöke. A Kecskeméti Újság főszerkesztője 1909-től. A Közgazdasági Értesítő felelős szerkesztője 1912-től.

Adatforrás: Révai új lexikona / [főszerk. Kollega Tarsoly István]. – Szekszárd : Babits, 1996-.
12. kötet – p. 487.

Bibliográfia: 18 jogi- és szaktájékoztatási könyve jelent meg, melyek közül a legfontosabbak:

Büntetőjogi értekezések / írta Dr. Kovács Pál. - Kecskeméten : Szerző, 1887. - 42 p.

Büntetőjogi értekezések / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : Szerző, 1887. – 42 p.

Az én ügyem : A Debreczeni Ev. Ref. Jogakadémia tek. tanári karához intézett emlékirat / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : [s.n.], 1902. – 21 p.

Hazafias ünnepély / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : [s.n.], [é.n.]. – 16 p.

Az igaz hazafiság : Politikai és társadalmi válaszirat / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskemét : [s.n.], 1901. – 71 p.
Különlenyomat a Pestmegyei Hírlap c. politikai napilapból

Igazgatói székfoglalói beszéd / tartotta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : [s.n.], 1892. – 11 p.

A jogakadémiák kérdéséhez / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : Szerző, 1887. – 17 p.

Kecskeméti Evangélikus Református Jogakadémia (1892-1906)
A Kecskeméti Ev. Ref. Jogakadémia oktatásügyi szabályainak tervezete / kész. Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : Szilády László Ny., 1895. – 73 p. ; 8° (22 cm)

A kötelező polgári házasságról / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : Sziládi László ny., 1893. – 39 p. ; 8° (15 cm)

Közigazgatás-jogi értekezések és irány-czikkek / írta Dr. Kovács Pál. - Kecskeméten : Szerző, 1887. - 43 p. ; 8° (22 cm)

Közigazgatás-jogi értekezések és irány-czikkek / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : Szerző, 1887. – 43 p. ; 8° (22 cm)

Kritikai dolgozatok és értekezések a jog- és államtudományok köréből / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : [s.n.], 1891. – 63 p.

Magyar közigazgatási jog : a legujabb törvények és rendeletek, s a legkiválóbb forrás-művek alapján / írta Kovács Pál. – Kecskemét : Scheiber József Könyvkereskedő, 1885. – VI, 264 p. ; 8° (23 cm)

Márczius 15. : Alkalmi beszéd / …tartotta Dr. Kovács Pál. – Kecskemét : [s.n.], 1901. – 7 p.

Millenniumi ünnepi beszédek / [írták Pásthy Károly et al.]. – Kecskemét : Kecskemét Város, 1896 (Kecskemét : Tóth László Ny.). – IV, 244 p. ; 18 cm

A népdalok statisztikája / írta … Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : [s.n.], 1901. – 28 p.

Statisztika és szabad akarat / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : [s.n.], 1885. – 27 p.

Titkári jelentés a Kecskemét Katona József Kör 1895. évi működéséről / írta és … felolvasta Dr. Kovács Pál … a kör titkára. – Kecskemét : Katona József Kör, 1896. – 16 p.

Törvényhatósági és községi önkormányzat : Gyakorlati kézikönyv / …írta Dr. Kovács Pál. – Kecskemét : Scheiber József Könyvkereskedő, 1886. – 272 p. ; 18 cm

A törvényhozó hatalom viszonya a végrehajtó hatalomhoz / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : [s.n.], 1884. – 44 p.
A kecskeméti Jogakadémia 1884. évi szept. 8-i tanévnyitó ünnepélyen hangzott el

Róla szóló cikkek:

„Akinek úton-útfélen minden munkás kalapot emelt” / Heltai Nándor In: Petőfi Népe 1980. január 31. p. 5.

„Akinek úton-útfélen minden munkás kalapot emelt” / Heltai Nándor
In: Petőfi Népe 1980. január 31. p. 5.

Dr. Kovács Pál : 25 éves tanári jubileuma
Dr. Kovács Pál : 25 éves tanári jubileuma

Dr. Bagi Béla és dr. Kovács Pál : 25 éves tanári jubileuma
In: Kecskeméti nagy képes naptár 1910. közönséges évre / szerk. Eötvös Nagy Imre . – Kecskemét : Első Kecskeméti Naptárkiadó Vállalat, [1909]. – p.103-108. : ill. fotók

Dr. Kovács Pál : 25 éves tanári jubileuma
Dr. Kovács Pál : 25 éves tanári jubileuma

Emlékezzünk régiekről / írta Váry István. – [Kecskemét] : Kecskeméti Lapok Lap- és Kvk., [1937]. – p. 40-42.

Három névváltozat – egy család / Tiszaugi Szabó Tamás
In: Köztér. – 4. évf. 1. sz. (2001. jan.), p. 8.

Újabb emléktábla került a jogakadémia falára / Balai F. István. – (Kecskemét és környéke)
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 129. sz. ( 2006. jún. 3. szombat ), p. [5.]
A kecskeméti születésű dr. Kováts Andor és apja dr. Kovács Pál jogászokra emlékeztek és emléktáblát helyeztek el a Kecskeméti Református Jogakadémia falán tiszteletükre 2006. június 6-án. A rendezvényen dr. Nánási László, Bács-Kiskun megyei főügyész mondott emlékező beszédet.


Dr. Kováts Andor

Dr. Kováts Andor
Kecskemét 1884. augusztus 28 – Debrecen 1942. február 5.
egyetemi tanár, lapszerkesztő

Apja Dr. Kovács Pál (1855-1915) jogász, újságíró, politikus. – A kecskeméti jogakadémián, a budapesti, a müncheni és a kolozsvári egyetemen tanult, a kecskeméti jogakadémián végbizonyítványt, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen állam- (1906) és jogtudományi doktori oklevelet szerzett (1907), bírói vizsgát tett (1910), a büntetőjog tárgykörből magántanári képesítést szerzett (Pozsony, 1917; Szeged, 1922). Kolozsvárott újságíró (1903-1907), ügyvédjelölt (1907-1908), a szolnoki, majd a kecskeméti törvényszék joggyakornoka (1908-1909), a dévai törvényszék jegyzője (1909-1910), a kecskeméti jogakadémia tanára (1910-1923); közben a jogakadémia igazgatója (1920-1923) és ugyanott megalapította az első népfőiskolát (1921). A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem (1917-1919), a szegedi Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1921-1923); az 1. világháborúban mint alezredes a belgrádi közigazgatás vezetője (1918). A debreceni Tisza István Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán a büntető-és eljárásjog ny. r. tanára és a Hittudományi Karon a büntetőjog előadó tanára (1923-1942); közben a Kar dékánja (1937-1938). – Anyagi büntetőjoggal, közjoggal foglalkozott, a klasszikus anyagi büntetőjogi iskola egyik legjelentősebb személyisége volt. – A Magyar Külügyi Társaság és a debreceni Tisza István Tudományos Társaság tagja. A Felsőoktatási Tanács tagja. A Magyar Jogászegylet igazgatóválasztmányának tagja. A Kecskemét (1906), a Kecskeméti Híradó (1911- 1918), a jogakadémiai Tanárok Országos Egyesülete Hivatalos Közlönye szerkesztője (1921), a Kecskeméti Lapok főmunkatársa (1904-1905).
Adatforrás: Révai új lexikona / [főszerk. Kollega Tarsoly István]. – Szekszárd : Babits, 1996-.
12. kötet, – p. 516.

Dr. Kováts Andor

Veszteségeink 1909-ben. […előléptetés okából hagyták el városunkat ]

In: Kecskeméti nagy képes naptár 1910. közönséges évre / szerk. Eötvös Nagy Imre . – Kecskemét : Első Kecskeméti Naptárkiadó Vállalat, [1909]. – p.152.

Bibliográfia: 14 jogi könyve jelent meg, melyek közül a legfontosabbak:

Az angol és a magyar gyülekezési jog párhuzama – Kecskemét, 1906

Bevezető tanulmányok a büntetőjogi elévülés tanába

Bevezető tanulmányok a büntetőjogi elévülés tanába / Dr. Kováts Andor. – Budapest : Eggenberger, 1915. – 256 p. ; 23 cm

A büntetőjogi elévülés dogmatikája / Dr. Kováts Andor. – Szeged : Szeged városi Nyomda- és Könyvkiadó Rt., 1922. – 176 p. ; 22 cm

Büntetőtörvénykezési jogunk a legújabb időkben – Debrecen, 1926

Az extinctio a magyar büntetőtörvénykönyvben – Kecskemét, 1910

A jogi oktatás reformja – Debrecen, 1932

A Kecskeméti Népfőiskola 1922-23-ban : Visszapillantással a korábbi hasonirányú törekvésekre / írta Dr. Kováts Andor. – Kecskemét : Hungária-nyomda és Lapkiadó Vállalat Rt., 1923. – 11 p. ; 21 cm

Magyar imperialismus a Nyugat-Balkánon / írta Dr. Kováts Andor. – Kecskemét : Szél Nándor ny., 1913. – 33 p. ; 23cm

A második büntetőnovella magyarázata – Debrecen, 1929

Szociológiai jegyzetek / Dr. Kováts Andor. – Kecskemét : Szél Nándor ny., 1914. – 33 p. ; 22 cm

Vázlatok a kecskeméti jogakadémia történetéhez / Dr. Kováts Andor
In: Emlékkönyv a Kecskeméten működő Egyetemes Református Jogakadémia fennállásának századik évfordulójára / kiadja az Egyetemes Ref. Jogakadémia Tanári Kara . – Kecskemét : Kecskeméti Egyetemes Ref. Jogakadémia, 1932. – p. 1-79.

Róla szóló irodalom:
A Debreceni Tudományegyetem jogtanárai : (1914-1949) / szerk. P. Szabó Béla, Madai Sándor ; [közread. a Debreceni Egyetem Jog- és Államtudományi Kar] .- Debrecen : Debreceni Egyetem Jog- és Államtudományi Kar : Debreceni Egyetem Jogtörténeti Tanszék, 2004 .- 264 p. : ill. ; 21 cm

Három névváltozat – egy család / Tiszaugi Szabó Tamás
In: Köztér. – 4. évf. 1. sz. (2001. jan.), p. 8.

Kováts Andor emlékezete / Bacsó Jenő
In: Debreceni Szemle, 1942

Kováts Andor
In: Esti Kurír, 1942. febr. 6.

Tanulmányok Dr. Kováts Andor professzor születésének 120. évfordulójára

Tanulmányok Dr. Kováts Andor professzor születésének 120. évfordulójára / szerk. Dr. Szabó Krisztián ,- Debrecen: Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2004. – 174 p. ; 20 cm


Dr. Kováts Andor

Dr. Kováts Andor
Kecskemét, 1917. okt. 13 – 2017. ápr. 7.
jogtanácsos, nyugalmazott ezredes

Édesanyja, Homoki Nagy Julianna Homoki Nagy István természettudós, filmrendező testvére. Általános iskolai tanulmányait Kecskeméten végezte, majd kiskorától a katonai alreál, majd a főreál növendéke. Ezután elvégezte a Ludovika Akadémiát. Hadnagyi rendfokozattal kezdte meg hét évig tartó tiszti szolgálatát Kecskeméten a 7. Magyar Királyi Zrínyi Miklós Gyalogezrednél. A II. világháborúban a kecskeméti gyalogezred kötelékében állandó harctéri szolgálatot teljesített. 1942-től a 2. hadsereg 1943. januári katasztrófájáig századparancsnok, majd zászlóaljparancsnok volt a doni arcvonalon. Harctéri érdemeiért a Signum Laudis, a Német Vaskereszt I-II. fokozata, Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésekben részesült és 1943-ban felvették a Vitézi Rendbe. 1943-tól 1945-ig Magyarországon katonáskodott harcoló alakulatoknál. 1945-ben Tokodnál esett hadifogságba. 1950-ben koncepciós per folytán egy év börtönre ítélték, majd Kistarcsán újabb három évet kellett letöltenie internáltként. 1957-ben befejezte a közben megszakított jogi tanulmányait és doktorátust szerzett. 1958-ban rehabilitálták. Ezután letette az ügyvédi-bírói szakvizsgát és 1962-től nyugdíjazásáig jogi beosztásokban dolgozott. Irodalmi munkássága rendkívül sokrétű. Könyvei több százezer példányban jelentek meg. Említésre méltó az “Ötnyelvű katonai szótár” c. munkája. Jogi és katonai témájú könyvei mellett jelentősek a rejtvényfejtéssel kapcsolatos munkái. Ilyen a “Rejtvényfejtők kézikönyve”, a “Rejtvényszótár”. Legnagyobb sikerét a “Keresztrejtvény lexikon”-nal érte el, de népszerű a 2001-ben kiadott “Tini rejtvényszótár” is. 1990 júliusában részt vett a Honvéd Hagyományőrző Egyesület megalapításában. 2017. ápr. 7-én hunyt el Kecskeméten.

Ég önnel, százados úr!

Ég önnel, százados úr! / Babucs Zoltán
In: Magyar hírlap. – (2017. máj. 7.), p. 13.

Adatforrás: Köztér .- 4. évf. 3. sz. (2001. márc.), p. 13., Dr. Kováts Andor személyes közlése alapján

Bibliográfia: 17 különféle tárgyú könyve jelent meg, melyek közül a legfontosabbak:

Ötnyelvű katonai szótár

Ötnyelvű katonai szótár = Fünfsprachiges Militärwörterbuch = Dizionario militare in cinque lingue = Dictionnaire militaire en cinq langues = Five-language military dictionary / szerk. Kováts Andor . – [Kecskemét] : [s.n.], [1943]. – 544 p. ; 8° (15×23 cm)

Ablak az oroszokra / Kováts Andor. Ígéret földje / Orvos Endre. – [Kecskemét] : [Magánkiad.], cop. 1995. – 204 p. : ill. ; 21 cm

Rejtvényfejtők kézikönyve / Dr. Kováts Andor. – Budapest : Zrínyi, 1987. – 447 p. ; 24 cm.

Rejtvényfejtők kézikönyve / Dr. Kováts Andor. – Debrecen : Aquila, [2003]. – 687 p. ; 21cm.

Rejtvénylexikon / Dr. Kováts Andor. – Budapest : Zrínyi, 1990. – 420 p. ; 24 cm.

Tini rejtvényszótár / Dr. Kováts Andor. – Debrecen : Méliusz, 2000. – 470 p. ; 25 cm

Képes kvíz- és rejtvényszótár / Dr. Kováts Andor. – 10. kiad. – Debrecen : Alföldi Ny., 2005. – 960 p. : ill. ; 23 cm

Keresztrejtvény lexikon / Dr. Kováts Andor. – Debrecen : Alföldi Ny., 1992. – 860 p. : ill. ; 23 cm

Vádemékum : kislexikon A-tól Zs-ig beszélő képekkel / Dr. Kováts Andor. – Debrecen : Szerző, 2011. – 367 p. ; 29 cm

Róla szóló cikkek:
Három névváltozat – egy család / Tiszaugi Szabó Tamás
1. rész, In: Köztér. – 4. évf. 1. sz. (2001. jan.), p. 8.

Egy család három névvel / Tiszaugi-Szabó Tamás
2. rész, In: Köztér. – 4. évf. 3. sz. (2001. márc.), p. 13.

Betű átméretezése
Kontraszt