kulturális élet

Szilágyi Varga Zoltán

KJKadmin életrajz,kulturális élet ,,

Grafikusművész, rajzfilmrendező

Szilágyi Varga Zoltán
Fotó forrása

Kékesen (Erdély, Románia) született 1951. június 23-án.
1970-ben végezte el a marosvásárhelyi Képzőművészeti Középiskolát, majd a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakán 1976-ban szerzett diplomát.
1976 és 1985 között a bukaresti Animafilm rajzfilmstúdió munkatársaként dolgozott.
1984-86 között elvégezte a bukaresti Ion Luca Caragiale Színház- és Filmművészeti Főiskola rajzfilmrendezői szakát. Romániában több sorozatfilm, díszletezés, figuratervezés, filmgrafika után írt és rendezett három „szerzői” rajzfilmet: „Gordiuszi csomó” – Nodul Gordian (1980), 1982 „Aréna” – Arena (1981), 1983 „Monológ” – Monolog (1982)
A rajzfilmkészítésen kívül 1976 és 1986 között képgrafikával, rajzzal és metszetkészítéssel is foglalkozott. Romániában 1976 és 1985 között részt vett minden országos tárlaton, a „35-ös műhely” csoportkiállításain, és a tulceai Metszet Múzeum kiállításain. Könyvterveket, borítókat, címlapokat és illusztrációkat készített a Kriterion, a „Ion Creanga”, a Meridiane és a Didactica kiadók számára. 1984-ben a Monológ című filmjét beválogatták az 1983/84-es év legjobb filmjei közé.
1987-től a Pannónia Filmvállalat kecskeméti műtermének rendezője. 1999-ben” majmok kastélya” egész estés rajzfilm művészeti vezetője volt. 2006-ban készült el „Jegyzőkönyv Mansfeld Péter emlékére” című 1956-os témájú filmje.

Díjai, elismerései:

Balázs Béla-díj (1992)
„A világlátott egérke / Rokoni pártfogás” – Kínai Animációs Filmfesztivál (Kína-Changzhou), a televíziós programok kategória díja.
„Jegyzőkönyv Mansfeld Péter emlékére” – 1956 emlékére meghirdetett Kistérségi és Kisközösségi Televíziók VII. Szemléje (Lakitelek), a zsűri különdíja (2006)
57. Berlinálén – egyetlen magyar versenyfilm (2007)
Annecy-i Animációs Világfesztivál résztvevő (2007)
8. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál – „A legjobb forgatókönyv díja” (2007)
 8. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál – „A legjobb animáció” díja „A világlátott egérke/Vonaton ringatózva” című epizódért (2007)
Genius Loci-díj (2017)
Megyei Príma-díj – Magyar színház- és filmművészet kategória (2019)

Filmográfia:

Tiszta kép – kísérleti film (1988)
Origo – egyperces (1989)
Ajtó 13. – egyperces (1989)
Éjszakai kultúrtörténeti hadgyakorlat (1992)
Apropó (1994)
A majmok kastélya (1999)
Utazás a Föld középpontja felé (2001)
Koan / Ne beszélj! (2004)
A jókedvű örmény temetése (2005)
Jegyzőkönyv Mansfeld Péter emlékére (2006)

A világlátott egérke / Vonaton ringatózva (2007)
Lenny és Twiek szerint a világ (2007)
Koan / A túlsó part / (2009)
A világlátott egérke / Szabadulás a szolgaságból (2009)
A világlátott egérke / Az egérszerető macskánál (2011)
A világlátott egérke / Az óriások fogságában (2011)
A világlátott egérke / Menekülés a jólétből (2011)
A világlátott egérke / A 13-as titka (2011)
A jókedvű örmény temetése (2013)
Középkori templomok útja (2013)

Hazai kiállításaiból:

Stúdió Galéria, Marosvásárhely, Románia (1972)
Csoportkiállítás, Temesvár, Románia; Korunk Galéria, Kolozsvár, Románia (1976)
Törökszentmiklós (1989)
Hincz Gyula állandó gyűjtemény kamaraterme, Vác; Pécsi Kisgaléria (1990)
Tatabánya (1991)
Kecskemét (1993)
Kecskemét (1998)
Kecskemét (2001)
Budapest (2002)
Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét (2007)
A hónap alkotója 2007. Szentendre – MűvészetMalom és Dachau – Modern Művészetek Múzeuma (2007. június)

Külföldi kiállításaiból:

Offenbach am Main: csoportkiállítás (1973)
Frankfurt am Main: csoportkiállítás (1976)
MIRO rajzverseny, Barcelona (1977)
MIRO rajzverseny, Barcelona (1979)
Moszkva: csoportkiállítás (1983)
Krakkó, Varsó: csoportkiállítás (1983)
MIRO, Barcelona (1985)
Annecy Fesztivál, Franciaország (1999)

Közreműködőként:

The light of the world (25 perc) – John Halas munkájában mint kivitelező rendező.
L’oeil du loud” (A farkas szeme) (26 perc) – Hoel Caouissin munkájában mint a grafikai stílus és storyboard szerzője.
Un cadeau pour celim (Egy ajándék Szelimnek) – Henri Heidsieck munkájában mint a pilot film kivitelező rendezője.
Pomme d’ api” II. sorozat – Hoel Caouissin munkájában mint animációs rendező.
Lenny und Twiek” (Lenni és Twiek) (4 perc) – a J.E.P. Produkció munkájában mint kivitelező rendező.
„Lieber dachs…” (A kedves borz…) (6 perc) – a J.E.P. Produkció munkájában mint figuratervező és kivitelező rendező.

Önálló kötetei, írásai:

Rajzok [Katalógus] : Drawings (1993)

Róla szóló cikkek, tanulmányok:

Szénrajzok : Szilágyi Varga Zoltán a Matyi-házról, Ceauescu portréjáról és a fiúról, akinek a halála ma is vitatéma / Lőcsei Gabriella
In: Magyar nemzet. – 69. évf. 275. sz. (2006. okt. 7. szombat), mell. p. 23. Teljes szöveg

Utolsó percek / (borzák)
In: Szabad föld. – 62. évf. 42. sz. (2006. okt. 20.), p. 12. Teljes szöveg

Találkozás Szilágyi Varga Zoltánnal / Mogyorósi Géza
In: Kapu. – 20. évf. 3. sz. (2007), p. 62. Teljes szöveg

Mostohaöcsike a csúcson : Mostanában nem próféta saját hazájában az animáció / Varsányi Gyula
In: Népszabadság. – 65. évf. 22. sz. (2007. jan. 26. péntek), p. 10. Teljes szöveg


Szilágyi Varga Zoltán díja : [Hír]. – (3. díj a 15. Damaszkuszi Nemzetközi Filmfesztiválon.)
In: Népszava. 271. sz. (2007. nov. 21. szerda ), p. 6. Teljes szöveg

Olasz különdíjat kapott a Jegyzőkönyv : Az alkotás Mansfeld Péter kivégzésének történetét eleveníti fel / Rákász Judit
In: Petőfi népe. 63. évf. 179. sz. (2008. aug. 1. péntek), p. 2. Teljes szöveg

Legjobb lett a jegyzőkönyv – Balkaniana animációs fesztiválon.
In: Népszava. – 243. sz. (2008. okt. 16. csütörtök), p. 11. Teljes szöveg
[Szilágyi Varga Zoltán Mansfeld Péter emlékére készített filmje nyerte el a legjobb animáció díját a Balkaniana animációs filmfesztiválon.]

Kecskeméti filmek a világban : Szilágyi Varga Zoltán a szöuli fesztiválon / R. J.
In: Petőfi népe. 65. évf. 172. sz. (2010. júl. 26. hétfő), p. 5. Teljes szöveg

Határátlépők : Háy Ágnes és Szilágyi Varga Zoltán kísérleti filmjei : KAFF 2011 – 10. / Palotai János
In: Balkon. 7-8. sz. (2011), p. 56-57. Teljes szöveg

Rajzolt siratóének : A jókedvű örmény temetése / Varga Zoltán
In: Filmvilág. – 56. évf. 12. sz. (2013. dec.), p. 32-33. Teljes szöveg

Kiderült, kik vitték idén a Primát!
In: Hiros.hu. – (2019. 11. 29.) Teljes szöveg

Nem halványuló emlék és emlékezet / Borzák Tibor
In: Szabad föld. – 76. évf. 43. sz. (2020. okt. 22.), p. 11. Teljes szöveg

Filmfelvételek:
Utazás a föld középpontja felé [videodok. ] / Szilágyi Varga Zoltán. – [Kecskemét] : Kecskemétfilm Kft., [2011]

Szekér Endre (1935-2013)

KJKadmin életrajz,Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet ,,

Tanár, irodalomtörténész, szerkesztő

Szekér Endre
Fotó: Bahget Iskander

Budapesten született, értelmiségi családban, édesapja gyógyszerész, nagyapja református lelkész volt.  A második világháború idején a család Bécsbe menekült.  A háború után újra Budapestre, édesapja hazaérkezése  után Kiskunhalasra, majd Kecskemétre költöztek, ahol édesapja gyógyszerészként dolgozott. Osztályidegenként nem vették fel a gimnáziumba, ezért Pestre került a Lónyay Református Gimnáziumba. Kecskeméten érettségizett a Katona József Gimnáziumban, majd a pesti Apáczai Csere János Főiskolán folytatta tanulmányait. 1956-ban a pesti főiskolán magyar-, majd a szegedi főiskolán 1958-ban történelem szakon szerzett diplomát. Az ELTE magyar-történelem szakán 1963-ban szerzett tanári oklevelet. 1973-ban doktorált magyar nyelvészetből. Az egyetemen tanáraitól – így Szathmári Istvántól, Fábián Páltól, Nagy Miklóstól – életre szóló útravalót kapott. 

Bugacon általános iskolai tanárként kezdett dolgozni 1955 és 1960 között. 1958 és 1960 között a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanára volt. 1960-tól 1991-ig (harminc éven át!) a Katona József Gimnáziumban, majd 1991-től a Református Gimnáziumban tanított. 1993-tól nyugdíjas. Kecskeméten a Forrás című folyóirat egyik alapítója, majd főszerkesztője volt 1969-től. A Katona József Társaság és a TIT tagja. 

Tudós tanárként tekintélyes életművez hozott létre, szinte minden esetben a költői-írói kifejezésmód, a stílus titkait fedve fel. Könyveiben nem pusztán leírja, elemzi a magyar irodalmi nyelv értékeit, hanem közelebb hozza irodalmunkat és anyanyelvünket az olvasóközönség széles rétegeihez, mindenekelőtt a tanárokhoz és a diákokhoz.

2013. jújius 11-én hunyt el.

Elismerései:

Kiváló Tanár (1970)
Buday Dezső-díj (1978)
Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja (1978)
Pilinszky János-díj (1994)
Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (1996)
Kecskemét Város Díszpolgára kitüntető cím (1999)

Művei:

Stilisztikai szöveggyűjtemény és példatár (1970)
A nominális stílus jelentkezése Gárdonyi műveiben (1975)
Érték és írás : Tanulmányok, jegyzetek (1981)
Hagyomány és újítás mai költői nyelvünkben (1988)
Erős várunk a vers : Esszék, tanulmányok (1991)
Benedek Marcell (1994)
Buda Ferenc (1996)
A stílus – az író (2003)
Márai Sándor és világa : [tanulmányok, cikkek] (2010)

Szerkesztői munkái:

Aranyhomok : Antológia / [fel. szerk. Varga Mihály] ; [a szerk.biz. tagjai Ballabás Béla, Heltai Nándor, Szekér Endre] 1962.

Kecskemét jelesei / [írta Váry István, Heltai Nándor] ; [szerk. Szekér Endre, Varga Mihály], 1968.

Egy marék parázs : Buda Ferenc, Gál Farkas, Goór Imre, Hatvani Dániel versei / [szerk. Szekér Endre, Varga Mihály], 1968.

Forrás antológia : 1969-1979 / [Szerk. Hatvani Dániel, Szekér Endre], 1979.

Forrás antológia : 1979-1989 / [szerk. Füzi László, Pintér Lajos, Szekér Endre], 1990.

Kaparó Antal lázadása / Zám Tibor ; [vál. és szerk. Agócs Sándor, Kenyár Éva, Szekér Endre], 1994.

Cikkei teljes szöveggel:

Szépen élni : Arcképvázlat Benedek Marcellről.
In: Korunk. – 35. évf. 9. sz. (1976. szept.) p. 704-706. Teljes szöveg

Márai Sándor: Vasárnapi krónika – könyvismertetés.
In: Tiszatáj. – 48. évf. 11. sz. (1994. november) p.86-89. Teljes szöveg

Márai igézetében : Lőrinczy Huba : Búcsú egy kultúrától.
In: Forrás. – 32. évf. 4. sz. (2000. ápr.), p. 87-90. Teljes szöveg

Márai évszakai.
In: Forrás. – 34. évf. 10. sz. (2002. okt.), p. 36-41. Teljes szöveg

Márai Európában és Amerikában.
In: Korunk. -14. évf. 6. sz. (2004. június), p. 123-126. Teljes szöveg

„Életre-halálra olvasni” – [Márai Sándorról].
In: Tiszatáj. – 59. évf. 7. sz. (2005. júl.), p.71-76. Teljes szöveg

A válogatott versek : Gömöri György: Ez, és nem más.
In: Forrás. – 40. évf. 1. sz. (2008. jan.), p. 102-105. Teljes szöveg

„A semmi közelít” : Vers és stílus.
In: Forrás. – 41. évf. 3. sz. (2009. márc.), p. 74-77. Teljes szöveg

Róla szóló cikkek, források:

Szekér Endre: Érték és írás / Horpácsi Sándor
In: Alföld. – 35. évf. 3. sz. (1984. márc.), p. 86-87. Teljes szöveg

Nyílt levél Szekér Endre Tanár Úrnak abból az alkalomból, hogy most lett 50 éves / Hatvani Dániel
In: Forrás. – 17. évf. 7. sz. (1985. júl.), p. 95. Teljes szöveg

Szerkesztő a katedrán : Szekér Endre / Rácz-Székely Győző
In: Elhivatottak : Arcképvázlatok pedagógusokról / szerk. Gyarmati Szabó Éva. – Budapest : Tankönyvkiadó, 1990.- p. 137 -153.

Erős várunk a vers : Szekér Endre írásaiból.
In: Petőfi népe. – 50. évf. 163. sz. (1995. júl. 14.), p. 7. Teljes szöveg

Íróportrék, csoportképek a Forrás történetéből : Bahget Iskander fotói. – [Kecskemét] : Forrás Szerk., 2003.

Szekér Endre 70. születésnapján / Papp István Géza
In: Tiszatáj. – 59. évf. 7. sz. (2005. júl.), p. 104. Teljes szöveg

Szekér Endre írói világa / Varga Mihály ; [szerk. Füzi László] ; [lektorálta Pintér Lajos]. – [Kecskemét] : Alföldi Lapok, [2006] .

Szekér Endre hetvenöt éves! / Orosz László
In: Forrás. – 42. évf. 6. sz. (2010. jún.), p. 81-82. Teljes szöveg

A család a legfontosabb, a többi mit sem ér / Varga Géza. – Fotó
In: Hírös naptár. – 3. évf. 4. sz. (2010. júl. – aug.), p. 1, 2-3. Teljes szöveg

„Ha kifogást találtak, ugrott az egész mű!” : [Int.] / Szekér Endre; Kriskó János
In: Forrás. – 44. évf. 7/8. sz. (2012. júl.-aug.), p. 30-40. Teljes szöveg

Elment a Tanár úr / Papp István Géza
In: Magyar napló. – 25. évf. 9. sz. (2013. szept.), p. 29. Teljes szöveg

Szekér Endre emlékezete.
In: Forrás. – 45. évf. 9. sz. (2013. szept.), p. 128. Teljes szöveg

A Tanár Úr : Emlékezés Szekér Endrére, egykori magyarirodalom-tanárunkra / H. Szabó Sára
In: Forrás. – 47. évf. 6. sz. (2015. jún.), p. 114. Teljes szöveg

Székelyné Kőrösi Ilona

Katona életrajz,kulturális élet,várostörténet ,

Művelődéstörténész, főmuzeológus

Székelyné Kőrösi Ilona
Fotó forrása

Kiskunhalason született, 1953. december 18-án. A kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett 1972-ben, majd Budapesten folytatta Eötvös-kollégistaként egyetemi tanulmányait. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán történész és népművelési előadói (1977), majd etnográfus (1981) és heraldikus (1994) diplomát szerzett. 1977-től a Katona József Múzeum munkatársa, ahol népművelő-, történész- és néprajzkutatóként dolgozik. 1996-tól a Történeti – Néprajzi Osztály vezetője. Szakterületén muzeológusi pályájának kezdete óta résztvevője a régió és a megye tudományos életének. Sok tanulmányt írt, melyek Kecskemét és környéke népéletével foglalkoznak. Iskolatörténeti kutatásai és Klebelsberg Kunó kultuszminiszterségét feldolgozó tanulmányai országosan is ismertté tették a nevét. Megszervezte a Kecskemét várostörténeti, viselettörténeti kiállítást. 

A Katona József Emlékházat emlékhellyé formálta az intézmény szakmai vezetőjeként.

1997 óta a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület elnöke és a Honismereti Szövetség országos elnökségének tagja.

Számos szakmai egyesület és civil szervezet tagja – MAMUTT, Pulszky Társaság, Hungarológiai Társaság, Magyar Irodalmi Emlékházak, Kecskeméti Városszépítő Egyesület, Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége.

Rendszeresen szerepel országos szakmai konferenciákon, országos intézmények által szervezett kutatási programokban.

A sajtóban cikksorozatai jelentek meg, publikácisó jegyzéke több száz tétel.

Elismerései:

Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (1996)
Kecskemét Közművelődéséért Díj (1998)
Klebelsberg-díj (2004)
Katona József-díj (2007)
Szilády Károly-díj (2008)
Pilinszky-díj (2012)
Bél Mátyás – Notitia Hungariae Emlékérem (2013)
Toldy Ferenc-díj (2019)
Magyar Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) (2023)

Művei: 

Város a futóhomokon : Kecskemét a 19-20. században / társszerző: Szabó Zoltán, 1986.
Kecskeméti életrajzi lexikon / társszerzők: Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, 1992.
Kecskeméti évszázadok : fejezetek a város múltjából, 1993.
Kecskemét anno… : Képek a régi Kecskemétről, 1998.
A kecskeméti Kossuth-szobor története, 2002.
Hírös Hetek Kecskeméten, 2003.
Természettudós tanárok Kecskeméten / társszerző: Székely Gábor, 2006.
Az „aranykor” után. Egy elfelejtett polgármester: Sándor István, 2008.

Szerkesztésében megjelent művek:

Honismereti közlemények : Különszám, 1991.
Honismereti Közlemények, 1992.
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1994.
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1995.
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1997.
Szenttamástól Világosig : Szalkay Gergely emlékirata 1848-1849-ről és a 6. honvédzászlóalj történetéről, (Kecskemétiek a szabadságharcban; 1.), 1998.
„Én iskolám, köszönöm most neked” / társzerkesztő: Szepes Lajos, 1999.
Kecskemét is kiállítja… (Kecskemétiek a szabadságharcban; 2.), 2002.
Dokumentumok II. Rákóczi Ferenc korából : kiállítás a Katona József Emlékházban Dobák Géza gyűjteményéből, 2003. 
Tizenkét hónap : Dékány Rafael a 25. honvéd zászlóaljról – (Kecskemétiek a szabadságharcban; 3.), 2004.
Gáspár András honvéd tábornok / Hermann Róbert. – (Kecskemétiek a szabadságharcban; 4.), 2005.
A „Hírös város” anekdotakincse / Szabó Kálmán, 2005.
Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon / Madarassy László, 2008.
Életutam / Szabó Pál, 2009.

Tanulmányok, részművek, cikkek:

Adalékok a népoktatás történetéhez a XIX. század második felében Kecskeméten és a Kiskunságban 
In: Cumania 6. (1979). p. 229-248. – Teljes szöveg

Adatok a reformkori Kecskemét életmódtörténetéhez
In: Cumania 8. (1984). – p.107-146. – Teljes szöveg

Egy kecskeméti háziasszony háztartáskönyve 1826 – 27-ből.
In: Cumania. – 9 köt. (1986). – p. 145-168. Teljes szöveg

Tanyai iskolaépítési akció Kecskeméten 1926-ban
In: Cumania. 13. (1992). – p. 303-342.  – Teljes szöveg

Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926–1930).
In: Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a 20. század első felében / [Székelyné Kőrösi Ilona, Molnár János, Tóth Ágnes]. – Levéltári füzetek : Bács-Kiskun megye, XI. 1994. p. 5 – 66. Teljes szöveg

Az alföldi Klebelsberg-iskolák / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Honismeret – 24. évf. 2. sz. (1996.) p. 101-102. Teljes szöveg

A millennium kecskeméti képeslapokon / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Honismeret – 24. évf. 4. sz. (1996.) p. 23-29. Teljes szöveg

Kecskeméti számrovás 1855-ből / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. – 1998. – p. 173-180. Teljes szöveg

Szent István-kultusz a Duna-Tisza közén / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Ezer év a Duna-Tisza közén. – 2001. – p. 83-88. Teljes szöveg

Magyar díszviseletek régen és és ma : kiállítás a Cifrapalotában / társszerző: Bánóczki Péter
In: Cumania. – 20. köt. (2004). – p. 373-414. Teljes szöveg

Egy tanyai gazdaság a 20. század első felében / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Cumania. – 21. köt. (2005). – p. 267-360. Teljes szöveg

A kecskeméti cigányság identitástudata napjainkban / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Szavak szivárványa. 2006. – p. 7-18. Teljes szöveg

Száz éve történt : A földrengés éve Kecskeméten.
In: Honismeret. – 39. évf. 4. sz. (2011.), p. 69-74. Teljes szöveg

Oktatás és kultúra Kecskeméten a 19. és 20. század fordulóján.
In: Kecskemét „aranykora” / [szerk. Péterné Fehér Mária]
Kecskemét : Kecskemét Írott Örökségéért Alapítvány, 2013. p. 165-218.

Az aranykor polgármestere : Kada Elek és Kecskemét.
Kecskemét : Katona József Múzeum, 2013.

A Fanto Fotó Kecskeméten : egy fényképész dinasztia emlékére.
Kecskemét : [Szerző], 2014.

A vendégváró Kecskemét.
In: Honismeret. – 42. évf. 5. sz. (2014. okt.), p. 40-43. Teljes szöveg

A piarista iskola Kecskeméten.
In: Könyv és nevelés. – 18. évf. 1. sz. (2016.) Teljes szöveg

Korai halál – megkésett kultusz : Két nap a Katona-kultusz történetéből / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Hírös históriák. – 3. sz. (2017. Nyár). p. 16-19. Teljes szöveg

„Bugac mindig is fontos volt, mert reprezentálni lehetett vele” : A kulturális örökség – Székelyné Kőrösi Ilona [Int.] / Kriskó János
In: Forrás. – 50. évf. 5. sz. (2018), p. 113-117. Teljes szöveg

Schifferdecker Dániel, Petőfi tanítója és a kecskeméti evangélikus iskola / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Könyv és nevelés. – 22. évf. 2. sz. (2020.) Teljes szöveg

Petőfi nyomában Kecskeméten.
In: Hiros.hu. – (2021. 01. 13.) Teljes szöveg

Lapok a város múltjából – helytörténeti sorozat a Kecskeméti Szemle című folyóiratban. Teljes szöveggel

Róla szóló cikkek és források:

Díjátadások a városházán – [Kecskemét Közművelődéséért Díj: Székelyné Kőrösi Ilona].
In: Petőfi népe – 54. évf. 17. sz. (1999. jan. 21.) p. 4. Teljes szöveg

Laudáció Székelyné Kőrösi Ilona tiszteletére / T. Molnár Gizella
In: Honismeret – 32. évf. 4. sz. (2004) p. 101-102. Teljes szöveg

Átadták a Klebelsberg-díjat – [Székelyné Kőrösi Ilona].
In: Petőfi népe – 59. évf. 91. sz. (2004. ápr. 19.) p. 4. Teljes szöveg

Díj és laudáció.
In: Köztér – 7. évf. 5. sz. (2004. máj.) p. 7. Teljes szöveg

A Honismereti Akadémia kitüntetettjei : Bél Mátyás – Notitia Hungariae Emlékérem : Székelyné Kőrösi Ilona történész, etnográfus muzeológus, a Bács-Kiskun megyei Honismereti Egyesület elnöke.
In: Honismeret. – 41. évf. 4. sz. (2013.), p. 3. Teljes szöveg

Szarka Balázs

Katona kulturális élet ,

Az Univer cégcsoport vezérigazgatója

Szarka Balázs
Fotó: Bahget Iskander

1938. augusztus 8-án született Kecskeméten. 
Tősgyökeres kecskeméti, édesapja a hajdani híres barackpálinka szeszfőzdében dolgozott. Iskoláit is itt végezte, a Katona József Gimnáziumban érettségizett, majd a Kertészeti Főiskola Élelmiszer-technológia Szakára járt, levelező tagozaton munka mellett szerezte meg oklevelét.
Első fontosabb munkahelye a Kecskeméti Konzervgyár volt, ahonnan termelési főosztályvezetőként búcsúzott el 1976-ban. Azóta az Univer ÁFÉSZ-ben és utód vállalatánál érte el vezetői sikereit. Elsőként a hetényegyházi  savanyítóüzem irányításával bízták meg. Ő vezette be a környéken az előre szerződéses termeltetést, ami minőségi nyersanyag beszerzést tett lehetővé. 1983-ban felkérték a megüresedett elnöki poszt betöltésére. Nevéhez és tevékenységéhez fűződik a ma már nemzetközileg is jól ismert Piros Arany, a Gulyáskrém és több más termék kifejlesztése. Irányítása alatt az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezet a piacgazdasághoz alkalmazkodó cégcsoporttá nőtte ki magát, amely az ország meghatározó vállalkozása lett.
Gimnazista korától kezdve kosárlabdázott a Petőfi sportegyesületben, nyolc éven át az NB I-es felnőtt keretet erősítette. 1968-ban a szófiai Világifjúsági Találkozón a magyar csapat tagja volt.
A város sportjában és kulturális életében is jelentős támogatóként vett részt cégével.  Az Első Magyar Pónifogathajtó Egyesület elnöki tisztét töltötte be 2002 januárjáig, több éven át volt az Univer Sport Club vezetője.
Hobbija a vadászat és a fogathajtás. Két lipicai lovat tart. Ma már csak délelőttönként dolgozik az Univernél, a délutánjait a családdal tölti.
Számos elismerése közül legbüszkébb a Kecskemét Díszpolgára címre, mivel egész életét szülővárosa határozta meg. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés pedig azért fontos számára, mert politikától mentesen, a cégcsoport közösségének kezdeményezésére találták rá méltónak.
 

Elismerései:

Magyar Népköztársaság Sport Érdemérem ezüst fokozata (1974)
Magyar Népköztársaság Érdemérem bronz fokozata (1982)
Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1994)
Kecskemét Város Díszpolgára kitüntető cím (2000)
Munkaügyért Díj (2003)
Gróf Károlyi Sándor Gazdaságfejlesztési Nagydíj (2005)
Bács-Kiskun Megye Sport Díja (2006)
Megyei Príma Díj (2006)
Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat (2008)
Bács-Kiskun Megyéért Díj (2018)
Megyei Príma Díj – életműdíj (2018)
VOSZ Életmű-díj (2018)

Róla és munkásságáról szóló cikkek:
Kenyérgyárat vett az Univer : A terjeszkedés politikáját folytatja a szövetkezet / Balai F. István
In: Petőfi népe. – 54. évf. 88. sz. (1999. ápr. 16.), p. 7. Teljes szöveg

Az Univer az ezredforduló szövetkezete.
In: Petőfi népe. 55. évf. 10. sz. (2000. jan. 13.), p. 8. Teljes szöveg

Díszpolgár.
In: Köztér. 4. évf. 1. sz. (2001. jan.), p. 2. Teljes szöveg

Részvénytársasággá alakul az Univer Szövetkezet.
In: Petőfi népe. – 57. évf. 74. sz. (2002. márc. 29.), p. 6. Teljes szöveg

Értékes Univer-hagyományok új gazdálkodási formában.
In: Petőfi népe. – 58. évf. 21. sz. (2003. jan. 25.), p. 9. Teljes szöveg

Az Univer megőrzi piaci pozícióit.
In: Petőfi népe. – 59. évf. 78. sz. (2004. ápr. 2.), p. 6. Teljes szöveg

Csaknem 30 éve meghatározó poszton / A. Tóth Sándor
In: Petőfi népe. – 60. évf. 15. sz. (2005. jan. 19.), p. 10. Teljes szöveg

A legfontosabb vásárlóink bizalma : Rendkívül sikeres évet tudhat maga mögött az Univer cégcsoport.
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 83. sz. (2006. ápr. 8. szombat), p. 9. Teljes szöveg

„Bács-Kiskun megye sportjáért díj” – [Szarka Balázs].
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 194. sz. (2006. aug. 19. szombat), p. 7. Teljes szöveg

Átadták a megyei Príma Díjakat – [Szarka Balázs].
In: Petőfi népe. – 61. évf. 282. sz. (2006. dec. 2. szombat), p. 5. Teljes szöveg

Az Univer-cégcsoport halad a maga útján : Hiszik, hogy a nemes tradíciók követése a jövőben is sikert eredményez / A. Tóth Sándor
In: Petőfi népe. – 62. évf. 76. sz. (2007. márc. 31. szombat), Gazdasági Ablak mell. p. [17.] Teljes szöveg

Az élelmiszeripar lovagja lépéselőnyben : A mezőgazdasági terményeket feldolgozni, új ízeket hozni, ez vonzott : [Int.] / Szarka Balázs; / A. Tóth Sándor
In: Petőfi népe. – 63. évf. 87. sz. (2008. ápr. 14.), p. 9. Teljes szöveg

Kitüntették a kecskeméti kosárlabda támogatóját.
In: Petőfi népe. 63. évf. 125. sz. (2008. máj. 30.), p. 14. Teljes szöveg

Az Univer 60 éves sikertörténete – jövőképpel : Jubileumi beszélgetés Szarka Balázzsal.
In: Alföldi civil napló. – 2 . évf. 12. sz. (2008. okt.), p. 6. Teljes szöveg

Az Univer sajátos stratégiája : Interjú Szarka Balázzsal / Farkas P. József
In: Alföldi civil napló. 3. évf. 8. sz. (2009. aug.), p. 3. Teljes szöveg

Magyar cégcsoport – a magyar vidékért : [Int.] / Szarka Balázs
In: Alföldi civil napló. 4. évf. 6. sz. (2010. jún.), p. 3. Teljes szöveg

Köszöntelek a klubban! : Befogadta a kosarasokat az Univer-KTE / Rajtmár István
In: Petőfi népe. 65. évf. 196. sz. (2010. aug. 24. kedd), p. 15. Teljes szöveg

Univer: Megerősítették piaci pozíciójukat : [Int.] / Szarka Balázs
In: Petőfi népe. 66. évf. 60. sz. (2011. márc. 12. szombat), p. 14. Teljes szöveg

Az innovációnak köszönhetően eredményes esztendőt zárt az Univer : Bekerültek a Magyar Brands Top 10-es exkluzív rangsorába.
In: Alföldi régió magazin. 4. évf. 1. sz. (2012. febr.), p. 15. Teljes szöveg

Hatékonyan, versenyképesen a pályán maradni : Szarka Balázzsal Kriskó János beszélget.
In: Forrás. – 48. évf. 7/8. sz. (2016. júl. – aug.), p. 60-74. Teljes szöveg

„A minőség a lényegi kérdés, nem a nosztalgia” : Szarka Balázzsal, Palotás Gáborral és
Avramucz Attilával Kriskó János beszélget a Piros Arany és az Erős Pista hungarikummá válásáról.
In: Forrás. – 50. évf. 9. sz. (2018. szept.), p. 110-124. Teljes szöveg

Piros Arany és aranydiploma : Születésnapi beszélgetés a nyolcvanéves Szarka Balázzsal.
In: Hírös gazdaság. – 9. sz. (2018. Ősz – Tél), p. 30-33. Teljes szöveg

Az Univer-sztori: átlagos vidéki áfészből sikeres nagyvállalat : [Int.] / Szarka Balázs; Barta Zsolt
In: Baon.hu. – (2019. 03. 09.) Teljes szöveg

Tisztakezűség, őszinteség, szakmaiság.
In: Hírös gazdaság. – 13. sz. (2019 Ősz), p. 38-39. Teljes szöveg

Radó Vilmos (1913-2001)

KJKadmin életrajz,Kecskeméti Katona József Színház,kulturális élet ,,

Színész, rendező, színházigazgató

Radó Vilmos
Fotó: Tóth Sándor

Sümegen született 1913. november 30-án. Színészcsaládból származik: hét testvére közül hatan színészek lettek, édesapja, bátyja, sógorai a háború előtt színházigazgatóként dolgoztak. Unokahúga, Radó Denise is színész-rendező lett. Ő maga is a színészi pályára készült, már 1929-ben színpadon állt. Legnagyobb szerepálma Lucifer és a Liliom voltak. Apja, Radó Béla társulatában játszott, majd Debrecenbe szerződött (itt saját vallomása szerint Lucifer szerepéért pénzt adott a főszereplőnek, hogy az jelentsen beteget az előadásra, de mikor ő került a helyére, a súgó szövegét félrehallotta, ezért elvették tőle a szerepet). 1931-ben kapott színészi oklevelet, majd 1945-ben rendezői képesítést szerzett. Sógora kecskeméti magántársulatához került, melyet 1947-ben (sógora nyugdíjba vonulása után) vett át és az államosításig, 1949-ig vezette. A társulattal egy évben tíz-tizenkét városban, községben léptek fel. Saját színházat is alapított 1949-ben egy volt katonatársa segítségével, akinek a háborúban megmentette az életét. Magánszínházával az utolsó előadásukat Baján tartották. 1949-ben államosították a színházat, neki pedig a kecskeméti színháznál ajánlottak állást. Így lett a Katona József Színház gazdasági igazgatója. Ezt a posztot azonban nem sokáig töltötte be, mert nem értett a gazdasági ügyek vezetéséhez. Egy ideig művészeti, illetve szervezőtitkárként dolgozott. Amikor az akkori igazgatót, Radványi Lászlót bíróság elé állították és elítélték, a minisztérium új igazgató jelöltjét a társulat elutasította és Radó Vilmost akarták a színház direktorának.
Az igazgatói állást végül is elfogadta és 1958-tól vette át a kecskeméti színház vezetését. Igazgatásának 16 éve alatt a színház számos ősbemutatót tartott, egy évadban általában 2-3 előadást. Direktorsága alatt az első előadás az 1958 őszén bemutatott Váljunk el című darab volt. Radó Vilmos rendszeresen látogatta az írókat, újságírókat és felkérte őket egy-egy darab megírására. Így repertoáron voltak pl. Raffai Sarolta, Gyárfás Miklós, Galgóczi Erzsébet, Reményik Zsigmond, Végh Antal, Timár Máté darabjai. Nagy gondot fordított a színészek kiválasztására is, különösen figyelt az új tehetségekre, ezért fiatal színészek vizsgaelőadásait és más színházak premierjeit is látogatta és számon tartotta. Sok, később híres színész és rendező kezdte pályáját keze alatt: nála indult pl. Latinovics Zoltán, Sass József, Moór Marianna és Galambos Erzsi is. A színház igazgatása alatt a szerepalakítások közül Dévay Camilla Szent Johannáját és Stuart Máriáját, valamint Latinovics Zoltán Liliomját tartotta a legjobbaknak, az előadások közül Bródy Tanítónőjét, Maugham Esőjét és Kisnyevszkij Optimista tragédiáját nevezte meg a legsikeresebbeknek. Igazgatói regnálásának utolsó bemutatott darabja az 1972/73-as évad végén a Disszidálni Pestre is lehet című nyári előadás volt. Bár volt rendezői végzettsége, csak kevés darabot rendezett, ezeket is kecskeméti igazgatósága előtt.
1974-ig, nyugdíjba meneteléig volt a kecskeméti színház igazgatója, de ezután is figyelemmel kísérte a színház munkáját.
A kecskeméti színház örökös tagja, 1984-ben érdemes művész kitüntetést kapott.
A kecskeméti színház több alkalommal is gálaesttel köszöntötte színidirektort. Sághy Gyula Filmrendező pedig portréfilmet készített Radó Vilmosról Az örökös igazgató címmel. 2001-ben hunyt el, amikortól színtársulat is működik Kecskeméten Radó Vilmos neve alatt Turpinszky Béla színművész vezetésével.

Elismerései:

Kecskeméti Katona József Színház Örökös tagja és örökös színidirektora (1984)
Érdemes Művész (1984)  
Kecskemét Város Díszpolgára kitüntető cím (1993)
Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje, polgári tagozat (1994)

Emlékhelyei Kecskeméten:

2008-ban az Európa Jövője Egyesület a kecskeméti Delikatesse presszóban a direktor törzsasztalánál emléktáblát és Bahget Iskander két fényképét helyezte el. Az egyiken Radó Vilmos, a másikon a kecskeméti színház látható.

A Katona József Színház Társulata a 2009/2010 évadzáró társulati ülésén a színház melletti közparkban 3 db emlékfát ültetett Radó Vilmos, Ruszt József és Gábor Miklós emlékére. Az emlékfák mellett 40 X 40 cm méretű süttői csiszolt mészkőlapra vésve emléktáblát helyeztek el.

Róla szóló cikkek, források: 

Búcsúzik az igazgató : tizenöt esztendeig a kecskeméti Katona József Színház élén / Heltai Nándor
In: Petőfi népe. – 28. évf. 173. sz. (1973. júl. 13.), p. 5. Teljes szöveg

Radó Vilmos Érdemes Művész.
In: Petőfi népe. – 39. évf. 95. sz. (1984. ápr. 22.), p. 6. Teljes szöveg

„imádom a színházat, a színészeket!” : [Int.]. / Radó Vilmos; Borzák Tibor
In: Petőfi népe. – 41. évf. 237. sz. (1986. okt. 4. ), p. 7. Teljes szöveg

A színháztulajdonos / Borzák Tibor
In: Szabad föld. – 43. évf. 15. sz. (1987. ápr. 10.), p. 12. Teljes szöveg

Radó Vilmos kitüntetése : Aranykoszorúval Díszített Csillagrend.
In: Petőfi népe. – 44. évf. 286. sz. (1988. dec. 1.) , p. 2. Teljes szöveg

„Én kétszer születtem”: Radó Vilmos díjat alapít.
In: Petőfi népe. – 47. évf. 63. sz. (1992. márc. 14.), p. 4. Teljes szöveg

A remény örök : A Kecskeméti Katona József Színház elmúlt 35 éve / Koloh Elek; Radó Vilmos
In: Forrás. – 24. évf. 7. sz. (1992. júl.), p. 51-68. Teljes szöveg

Egy kecskeméti ember, akit mindenki szeret : nyolcvanéves Radó Vilmos, a legendás színidirektor / Hámori Zoltán. Fotó
In: Petőfi népe. – 48. évf. 277. sz. (1993. nov. 27.), p. 5. Teljes szöveg

Díszpolgárköszöntő. – Fotó
In: Petőfi népe. – 48. évf. 298. sz. (1993. dec. 21.), p. 4. Teljes szöveg

Magyar színházművészeti lexikon / [főszerk. Székely György]. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994., p. 635. 

Az örökös igazgató : Beszélgetés Radó Vilmossal /Nánay István
In: Színház. – 29. évf. 10. sz. (1996. okt.), p. 20. Teljes szöveg

Az örökös igazgató : Portréfilm Radó Vilmosról / Gyergyádesz László
In: Köztér. – 1. évf. 6. sz. (1998 December), p. 9. – Teljes szöveg

Elhunyt Radó Vilmos.
In: Petőfi népe. – 56. évf. 95. sz. (2001. ápr. 24.), p. 2. Teljes szöveg

Búcsú a Színidirektortól / Hámori Zoltán. – Fotó
In:  Petőfi népe. – 56. évf. 95. sz. (2001. ápr. 24.), p. 2. – Teljes szöveg

Radó Vili bácsi asztalánál : Humorára, emberségére emlékeztek barátai / Takács Valentina. – Fotó
In:  Petőfi népe. – 63. évf.  293. sz. ( 2008. dec. 16. kedd ), p. 2. – Teljes szöveg

A híres színi direktor nevét viseli a passzázs [elektronikus dok.].
In: Hiros.hu. – (2016. 12. 15.)

Radó Vilmos 105. születésnapja a színigyűjteményben [elektronikus dok.].
In: Hiros.hu. – (2018. 11. 30.)

Pintér Lajos

KJKadmin életrajz,kulturális élet ,

Költő, szerkesztő

Pintér Lajos
Fotó: Bahget Iskander

Általános és középiskolai tanulmányait, Csongrádon végezte. A Batsányi János Gimnáziumban érettségizett 1971-ben. 1971–76-ig az ELTE BTK, magyar-népművelés szakán tanult, tagja volt az Eötvös Kollégiumnak.

Első versei 1972-ben jelentek meg a Tiszatájban. Az ELTE BTK Jelenlét című irodalmi folyóiratának alapító szerkesztője, 1976-tól a Forrás című irodalmi folyóirat szerkesztője, főmunkatársa. Versei, írásai megjelentek a Szép Versekben (1978, 1979, 1986, 1989, 1990, 1993) és számos folyóiratban, többek között a Forrásban, a Hitelben, a Kortársban, a Tiszatájban és az Új Forrásban. 

Szerkesztésében jelent meg Radnóti Miklós válogatott versei című kötet a Magyar irodalom gyöngyszemei sorozatban (Kozmosz Könyvek, 1979.). Rajz őszi tűzfalon című képversét iskolai tankönyvekben is megtalálhatjuk.

Költészetére jellemző a kezdetektől vállalt személyesség – a gyermekkor emlékképeivel –, a játékos líraiság, a természetközeliség.

Elismerései:

Móra Könyvkiadó Nívódíja (1979)
József Attila-díj (1983)
Radnóti Miklós-díj (1985)
Bács-Kiskun Megye Művészeti-díja (1987, 1996)
Eötvös Kollégiumért Emlékérem (1995)
Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1995)
Magyar Művészeti Akadémia Arany Oklevele (1998)
Tekintet-díj (1999)
Csongrád Város Díszpolgára (1999)
Salvatore Quasimodo-díj (2000, az olasz állam nemzetközi költői díja a „Betyárdal” című verséért)
Katona József-díj (2001)
Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat) (2018)

Életműve a Kecskemét Települési Értéktár része

Művei:

Fehéringes folyók (1975)
Zsiványok arca (1979)
Európai diákdal : [versek 1974-1979] (1981) 
Didergő ünnep (1984) 
A vadszeder útján (1989) 
Kézjegy (1990)
Lépcsők az Istenhegyen (1994) 
Ezredfordulóponton (1995) 
Graffiti : Rajzok egy tűzfalon (1995) 
Rajzok a tél falára (1996) 
Könnyv : esszék, vallomások (1997) 
Fehéringes foglyok : Válogatott és új versek (1998) 
Ötvenöt magyar népmese : Katona Imrével Pintér Lajos beszélget (2002) 
Békarokka (2002) 
Virágnézetünk alapjai : versek (2002)
80 – 50 (2003) 
ezüst (2007) 
Tiszavirág : versek (2009) 
„Gyűjtsd a termést kalangyába” (2013)
sárkereszt (2014)
fényöröm, fénybánat (2015)
tóth menyhért-énekek (2018)
Koraőszi kék (2019)

Cikkei teljes szöveggel:

Tér és táj 
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 1. sz. p. 75 – 80. Teljes szöveg

Tér és táj 
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 2. sz. p. 85 – 89. Teljes szöveg

Tér és táj 
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 3. sz. p. 77 – 82. Teljes szöveg

Tér és táj 
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 4. sz. p. 63 – 68. Teljes szöveg

Tér és táj 
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 5. sz. p. 70 – 77. Teljes szöveg

Tér és táj 
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 6. sz. p. 60 – 65. Teljes szöveg

Tér és táj 
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 7. sz. p. 73 – 79. Teljes szöveg

Tér és táj 
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 8. sz. 72 – 80. Teljes szöveg

Tér és táj 
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 9. sz. p. 82 – 89. Teljes szöveg

Tér és táj 
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 10. sz. 65 – 77. Teljes szöveg

Szent ég: a népszerűség : Vekerdi László tiszteletére
In: Új forrás. – 31. évf. 6. sz. (1999. Július ), p. 83-84. Teljes szöveg

Az égtartó ember
In: Forrás. – 38. évf. 12. sz. (2006. dec.), p. 125. Teljes szöveg

A Tengerlátó nemzedéke : Föllelt jegyzetlapok 1976-ról
In: Tiszatáj. – 61. évf. 7. sz. (2007. júl.), p. 93-98. Teljes szöveg

A madarat rajzoló kéz
In: Forrás. – 39. évf. 10. sz. ( 2007. okt.), p. 96-98. Teljes szöveg

Hajrá, toll! 
In: Tiszatáj. – 64. évf. 7. sz. ( 2010. júl.), p. 13-14. Teljes szöveg

Férfikönnyek 
In: Forrás. – 43. évf. 11. sz. (2011. nov.), p. 22-23. Teljes szöveg

Róla szóló cikkek, források:

Mire ügyeljünk? : Pintér Lajos Radnóti-díja / Ballai József
In: Petőfi Népe. – 40. évf. 293. sz. (1985. dec. 14.). – p. 4.  Teljes szöveg

Aki ismeri a boldogságot : Pintér Lajos költő köteteiről, a Forrásról és a kitüntetések értékéről / Borzák Tibor
In: Magyar nemzet. – 65. évf. 136. sz. (2002. jún. 13.), p.15. Teljes szöveg

Az önazonosság költészete: Pintér Lajos lírájáról / Luchmann Zsuzsanna
In: Hitel. – 16. évf. 3. sz. (2003. márc.). – p. 112–121.  Teljes szöveg

Korszerűtlen gondolatok : Beszámoló Pintér Lajos új verseskönyvének olvasásáról [elektronikus dok. ] / Füzi László
In: Barkaonline.hu. – (2011. márc. 23.) Teljes szöveg

Tört/én/elem / Pintér Lajos
In: Forrás 45. évf. 3. sz. (2013. márc.) p. 3-28. Teljes szöveg

Egy kosár déligyümölcs, egy kosár hal… : Pintér Lajos 60. születésnapjára / Tolnai Ottó
In: Forrás 45. évf. 3. sz. (2013. márc.) p. 29-36. Teljes szöveg

Kapuk / Fekete J. József
In: Forrás 45. évf. 3. sz. (2013. márc.) p. 37-44. Teljes szöveg

Réváldozat : Forrás-mű / Tandori Dezső
In: Forrás 45. évf. 3. sz. (2013. márc.) p. 45-54. Teljes szöveg

„Mit hoz a múlt?” / Kabdebó Lóránt
In: Műhely 38. évf. 1. sz. (2015) p. 64-65. Teljes szöveg

Kavics Isten kezében, avagy a létezés szépsége és türelme / Szakolczay Lajos
In: Műhely 39. évf. 2. sz. (2016) p. 63-64. Teljes szöveg

Kettősportré, avagy a mindenség szinonimái / Alföldy Jenő
In: Székelyföld 22. évf. 10. sz. (2018. okt.) p. 155-158. Teljes szöveg

Énekekből katedrális / Luchmann Zsuzsanna
In: Hitel 32. évf. 3. sz. (2019. márc.) p. 121-125. Teljes szöveg

Pintér Lajos: Koraőszi kék / Kabdebó Lóránt
In: Tiszatáj 74. évf. 5. sz. (2020. máj.) p. 104-106. Teljes szöveg

„A szerkesztő az első olvasó” : Pintér Lajossal Pál Sándor Attila beszélget.
In: Forrás. – 55. évf. 3. sz. (2023. márc.), p. 3-18. Teljes szöveg

Egy betiltott antológiáról : Ifjúság király (szerkesztette: Pintér Lajos) / Rigó Róbert
In: Forrás. – 55. évf. 3. sz. (2023. márc.), p. 20-31. Teljes szöveg

Mi van vele? Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk : Pintér Lajos / Varga Géza. – Fotók. – (Arcok)
In: Kecskeméti lapok. – 119. évf. 3. sz. (2023. márc. 23.), p. 13. Teljes szöveg

Kecskemét irodalomtörténete / Orosz László, Füzi László ; [utószó Szekér Endre]. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok, 2003. p. 120 -121.

Pintér Lajos honlapja

Pálfy Gusztáv (1942-2021)

KJKadmin életrajz,képzőművészet,kulturális élet

Szobrász

Pálfy Gusztáv

Kiskunfélegyházán született 1942. március 28-án.

1959-1961 között a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanult. 1963-ban nyert felvételt a Magyar Iparművészeti Főiskola formatervező szakára, majd 1965-ben tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán folytatta, ahol 1969-ben végzett. Mesterei voltak Dózsa Farkas András, Józsa Bálint, Kovács Ferenc, Somogyi József és Pátzay Pál.

1969-től tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának, valamint 1977-től pedig a Képzőművészek Szövetségének. Első nyilvános bemutatkozása 1969-ben volt. 1970 óta él Kecskeméten, alkotásai is szinte mind itt születtek. Szakmai szempontból fontos utazásokat tett Japánban (Tokió, Hirosima), Finnországban (Helsinki, Pori, Kemi), Egyiptomban és Franciaországban (Párizs). Pályája kezdetén a realisztikus ábrázolás jellemzi, majd később elvont, absztrakt felfogásúvá vált. Kedvenc műfajai a portré, dombormű és kisplasztika. Fontos számára a környezetvédelem, mely művészetében is megnyilvánul. 

Ars poetica-jának is tekinthető az általa többször említett idézet Henry Moore-tól: 

„Minden művészet arra való, hogy segítsen az embereknek több örömöt és érdekességet találni az életükben és ráébressze őket, milyen csodálatos világban élünk.”

Szobrai megtekinthetőek az 1983-ban kialakított műterem-galériában.

2021. november 25-én hunyt el Kecskeméten.

Pálfy Gusztáv Szobrászművész Életműve a Kecskeméti Települési Értéktár része

Főbb elismerései:

Tavaszi Tárlat,  Szolnok, Nívódíj (1970)
Téli Tárlat,  Kecskemét,  Megyei Tanács Díja (1976)
Mezőgazdaság a művészetben,  Budapest,  Különdíj (1980)
Nyári Tárlat,  Szeged,  Különdíj (1981)
X. Nemzetközi Kodály Zoltán Centenárium Emlékplakett, Kecskemét, Nívódíj (1981)
Téli Tárlat, Kecskemét,  Megyei Tanács Díja (1984)
X. Kiskun Napok,  Kiskunfélegyháza,  Pro Urbe kitüntetés (1985)
VII. Nemzetközi Humor és Szatíra Biennále,  Gabrovo,  I. díj (1985)
Katona József-díj (2012)
Megyei Prima Díj (2013)
Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat (2017)
Petőfi Emlékérem kitüntető cím (2017)
Munkácsy Mihály-díj (2021)

Fontosabb egyéni kiállítások:

Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest (1971)
Zodiákus Klub, Bozsó Jánossal, Esztergom (1972)
Kultúrházak, Finnország (Helsinki, Kemi, Pori, Rovaniemi) (1976)
Helikon Galéria, Budapest (1977)
Mozigaléria, Baja (1980)
Dózsa György Műv. Központ, Szinte Gáborral, Budapest (1985)
Lengyel-Magyar Baráti Társaság Székháza, Tarnow (1986)
Kisgaléria, Kalocsa (2000)
Retrospektív kiállítás, megyei műv. központ, Kecskemét (2003)
Gyűjteményes kiállítás, Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza (2004)
Katona József Könyvtár, Kecskemét (2006)
Jubileumi kiállítás, Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Kiskunfélegyháza (2012)
Kortárs Művészeti Műhelyek galériája, Kecskemét (2012)

Fontosabb csoportos kiállítások:

Magyar Szobrászat, Műcsarnok, Budapest (1978)
VII. Országos Kisplasztikai Biennále, Pécsi Galéria, Pécs (1981)
Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének Kiállítása, Budapest Történeti Múzeum, Budapest (1981)
Nukleáris háború ellen a Békéért és Életért, Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás, Sajtóház, Prága és UNESCO-palota, Párizs (1983)
VI. Nemzetközi Humor és Szatíra Biennále, Humor és Szatíra Háza, Gabrovo (1983)
Ezüstgerely Országos Pályázat, Műcsarnok, Budapest (1984)
Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum, Szeged (1984)
Téli Tárlat, Műcsarnok, Budapest (1989)
Kép ’90, Műcsarnok, Budapest (1990)
Kis Szobor ’94, Vigadó Galéria, Budapest (1994)
Kis plasztikák, nagy grafikák, Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, Szövetségi székház, Budapest (2003)
Ló a képzőművészetben, Cifrapalota, Kecskemét (2004)

Művei:

Kisplasztikák : válogatás harminc év műveiből (2009)
Gondolatok, szobrok, évek : válogatás az életműből (2012)
Pálfy : válogatás a Prímadíj szavazás hozzászólásaiból (2014)

Szobrok: 

Széchenyi István – dombormű, Kiskunfélegyháza, 1986,  bronz 

Helye: Kiskunfélegyháza, Móra Ferenc Gimnázium épületének keleti oldalfala (Wesselényi u.), Kossuth Lajos u. 9. Felavatták: 1998. szeptember 21-én Készítette: Pálfy Gusztáv Anyaga: bronz Felirata: gróf Széchenyi István 1791-1860 „Az emberiséget nem az alamizsnák teszik boldoggá, hanem a tanítás és a jó példa.”

Tanácsköztársaság emlékmű, Orgovány, 1969

1919-es emléktábla, Orgovány, 1969

600 éves Kecskemét: Kecskemét, 1968, bronz emlékplakett

Ököllel áttört rács: Orgovány, 1971, Művelődési központ, vörösréz térplasztika

A Festő I.: Budapest, 1971, bronz, Kulturális Minisztérium

Kiáltvány : bronz, Kiskunfélegyháza, Városi Tanács, 1971

Keresztesi Ferenc: márvány síremlék, Kiskunfélegyháza, Felső temető, 1971

Vágó Béla : mészkő mellszobor, Kecskemét, Szoborsétány, 1972

Erdei Ferenc: gipsz mellszobor, Harta, Irodaház, 1972

Petőfi Sándor : bronz, 1973, Kecskemét, Főtér (áthelyezve) 

Erdei Ferenc : bronz portré, 1973, Kecskemét, Kertészeti Főiskola

Mártíremlékmű: bronz, Lakitelek, Kálváriadomb, 1974

Reile Géza síremléke : síremlék, 1978, Kecskemét, Köztemető

dr. Mészöly Gyula : bronz mellszobor, 1980, Kecskemét, Zöldségkutató Intézet

Térplasztika : márvány, 1982, Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Kórház

Régi és Új Kecskemét: bronz, Kecskemét, Városháza, 1982

Kodály Zoltán: bronz emlékplakett, Kecskemét, Kodály Intézet, 1982

Kórus: bronz emlékplakett, Kecskemét, Kodály Intézet, 1982

Sugárzás I., II., III.: alumínium, Kecskemét, Megyei Kórház, 1982

Címerdomb : bronz és mészkő, 1984, Kecskemét, Főtér

Leányakt : bronz, 1984, Zalakaros, Termálfürdő

Dr. Holló József: bronz, Kecskemét, Megyei Kórház, 1984

Kossuth Lajos: bronz, Orgovány, Fő tér, 1985

Sugárzás I., II., III.: beton dombormű, Zalakaros, ART Hotel, 1985

Kossuth Lajos: bronz, Kiskunfélegyháza, Blaha Lujza tér, 1985

Petőfi Sándor: bronz, Kiskunfélegyháza, Blaha Lujza tér, 1985

Termékenység: bronz, Kecskemét, Kertészeti Főiskola, 1985

Pingvinek: bronz, Budapest, XVII. kerület, 1985

Képíró Zoltán síremléke : bronz, Budapest, Kispesti temető, 1985

Kislányakt: bronz, Kiskunmajsa, Termálfürdő, 1985

Petőfi Sándor: bronz, Tarnow, Lengyelország, 1986

Széchenyi István: bronz, Kiskunfélegyháza, Platán Iskola, 1986

Erdei Ferenc: bronzportré, Gödöllő, Agráregyetem, 1986

Széchenyi István: bronz, Budapest, XI. kerület, Széchenyi István Gimnázium, 1986

Molnár Erik-emléktábla : bronz, 1986, Budapest, XI. ker., Molnár Erik u.

Kossuth Lajos: bronz, Bácsalmás, Gimnázium, 1986

Dr. Csáki Frigyes : bronz mellszobor, 1987, Kecskemét, GAMF, szoborpark

Sugárzás (5 db kicsi): bronz, Kecskemét, Megyei tanács, 1987

Anyaság: bronz, Baja, Kórház, 1988

Szökőkút: mészkő, Kecskemét, Margaréta Otthon, 1989

Petőfi Sándor: bronz, Kartal, Fő tér, 1989

Sugárzás (nagy) I. II. III. : műkő, Kecskemét, Teszöv-székház, 1990

Dr. Ladányi Lajosné síremléke: bronz, Kecskemét, Köztemető, 1991

Kossuth Lajos : bronz, 1991, Orgovány, Kultúrház

Petőfi Sándor: bronz, Viborg, Dánia, 1992

Petőfi Sándor: bronz, Kecskemét, Millenniumi Emlékliget, 1996

Széchenyi István: bronz, Kiskunfélegyháza, Móra-gimnázium, 1998

Biztonságban: bronz, Kiskunfélegyháza, Pihenőpark, 1998

Gáspár András: bronz, Kecskemét, Fecske utca, 1998

Széchenyi István: bronz, Debrecen, Takarékszövetkezet, 1998

Kórus: bronz, Kiskunfélegyháza, Petőfi Sándor Szakközépiskola, 1999

Kentaur (ajándék): bronz, Kiskunfélegyháza, Kiskun Múzeum, 2001

Lófej (ajándék): bronz, Hetényegyháza, Lovasiskola, 2001

Anyaság II.: bronz, Kecskemét, Egészségügyi centrum, 2002

Széchenyi István: bronz, Kecskemét, Lánchíd u. iskola, 2002

Kossuth Lajos: bronz, Kiskőrös, Főtér, 2005

Világunk: bronz, Kiskunfélegyháza, Dózsa György iskola, 2005

Megváltó: patinázott gipsz, Kiskunfélegyháza, Kalmár-kápolna, 2008

Kada Elek mellszobra, Kecskemét, Kossuth tér (2014)

II. Rákóczi Ferenc emléktábla, Kecskemét (2017)

Önálló audiovizuális dokumentumok:

Pálfy : válogatás száz szobor az életműből [elektronikus dok. ]. – [Kecskemét] : [Szerző], 2007. 

Pálfy Gusztáv : 100 szobor az életműből [elektronikus dok. ]. – [Kecskemét] : [Szerző], 2006.

Róla szóló források, cikkek:

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III., 3. kötet p. 55-56.

Pálfy Gusztáv : válogatás harminc év műveiből (2009)

Gondolatok, szobrok, évek : válogatás az életműből (2012)

Pálfy : válogatás a Prímadíj szavazás hozzászólásaiból (2014)

Pálfy Gusztáv az Artportal-on

Műteremlátogatás Pálfy Gusztávnál.

In: Petőfi Népe. – 24. évf. 9. sz. (1969. jan. 12.), p. 6. Teljes szöveg

Ígéretes indulás / U. Erdei Ibolya
In: Petőfi Népe. – 26. évf. 162. sz. (1971. júl. 11.), p. 6. Teljes szöveg

Pálfy Gusztáv műtermében : „Beleszerelmesedtem a kisplasztikába” / Varga Mihály
In: Petőfi Népe. – 33. évf. 185. sz. (1978. aug. 9.), p. 5. Teljes szöveg

„Kegyes volt hozzám a sors …” : Pálfy Gusztáv / Koloh Elek
In: Petőfi Népe. – 38. évf. 197. sz. (1983. aug. 20.), p. 7. Teljes szöveg

A formateremtés állomásai : Pálfy Gusztáv kiállítása / Károlyi Júlia
In: Petőfi Népe. – 41. évf. 293. sz. (1986. dec. 13.), p. 6. Teljes szöveg

„Az elmúlt évek munkái felfoghatók egy naplónak” : Beszélgetés Pálfy Gusztáv szobrászművésszel / Daróczi Kiss Márta
In: Köztér. – 4. évf. 8/9. sz. (2001. szept./okt.), p.17. Teljes szöveg

Alapvető emberi dolgok szobrásza / Takács Valentina
In: Petőfi Népe. – 57. évf. 86. sz. (2002. ápr. 13.), p. 6. Teljes szöveg

Pálfy Gusztáv kiállítása / Lakatos Pál
In: Köztér. – 6. évf. 9. sz. (2003. nov.), p.11. Teljes szöveg

Táncok, töprengések és tragédiák : Pálfy Gusztáv szobrászatáról / Szuromi Pál
In: Forrás. – 40. évf. 6. sz. (2008. jún.), p. 95-99. Teljes szöveg

Keramikusnak készült, szobrász lett : Születésnapi beszélgetés a 70 esztendős Pálfy Gusztáv szobrászművésszel [elektronikus dok.].
In: Baon.hu. – (2012. ápr. 2.) Teljes szöveg

Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk … [elektronikus dok.] / Varga Géza
In: Kecskemeti lapok.hu. – (2017. márc. 16.) Teljes szöveg

Arany érdemkeresztet kapott Pálfy Gusztáv [elektronikus dok.] / Varga Géza
In: Hiros.hu. – (2017.03.18.) Teljes szöveg

VALLOMÁSOK: Pálfy Gusztáv szobrászművész 75 [elektronikus dok.] / Varga Géza
In: Hirosnaptar.hu. – (2017. márc. 28.) Teljes szöveg

„Gondolatok – szobrok – évek” : Pálfy Gusztáv életműve szavakban és műtárgyakban / Dobozi Eszter
In: Forrás. – 49. évf. 11. sz. ( 2017. nov. ), p. 115-117. Teljes szöveg

Életművéért Munkácsy-díjjal jutalmazták a kecskeméti alkotót / Varga Géza
In: Kecskeméti Lapok 117. évf. 17. sz. (2021. okt. 7.) p. 8. Teljes szöveg

Elhunyt Pálfy Gusztáv Munkácsy-díjas szobrászművész / Kriskó János
In: Hiros.hu. – (2021. 11. 26.) Teljes szöveg

Dr. Orosz László (1925-2016)

Katona életrajz,Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet ,

Irodalomtörténész, tanár

Orosz László
Fotó forrása

1925. július 13-án Csépán született, ahol édesapja főjegyző volt. Innen Kecskemétre került gimnáziumba, majd  Beregszászon folytatta a tanulmányait, és ott is érettségizett. Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsész karán magyar-latin szakos bölcsész diplomát szerzett, majd az 1960-as években elvégezte a könyvtár szakot. A híres Eötvös Kollégiumban kollégista társa volt többek között Nagy Miklós és Pándi Pál is. Az egyetemen Horváth Jánosnak, a kiváló irodalomtudósnak az előadásait hallgatta, nála doktorált. Írásaiban, előadásaiban sűrűn hivatkozik rá. Az Eötvös Kollégium igazgatója Keresztury Dezső volt. Tanári-tanítványi kapcsolatuk barátsággá mélyült, s fennmaradt  Keresztury haláláig. 1948-tól a Kecskeméti Katona József Gimnázium tanára. 1949-ben lett a Katona József Társaság tagja. 1969-ben ügyvezető elnökévé választották, majd elnöke volt két ciklusban, s dolgozott a társaság alelnökeként is. Éveken át részt vett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat irodalmi szakosztályának munkájában. Életre hívta, megszervezte a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Bács-Kiskun Megyei Tagozatát. 1956 őszén részt vett a közéletben. 1956. október 30-tól tagja a megyei nemzeti-, majd forradalmi bizottságnak. November 2-tól lemondott a tagságáról. Más tanárokkal közösen kérelmet írtak a kormányhoz, hogy a fiatalokat ne állítsák statáriális bíróság elé. Szorgalmazza az új ifjúsági szervezetek létrehozását. A megyei forradalmi bizottság és a Petőfi Népe összekötője volt néhány napig. November 3-án részt vett a kecskeméti Piarista Gimnáziumban rendezett diákgyűlésen, ahol fel is szólalt. Tagja volt a Pedagógus Forradalmi Tanácsnak. November 26-án rész vett a pedagógus nagygyűlésen, ahol a jelenlévők hitet tettek a forradalom mellett, és csatlakoztak a Központi Munkástanács követeléseihez, valamint követelték a pedagógus forradalmi tanácsok fenntartását. Tagja lett a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete városi vezetőségének. 1957 januárjában tagja a tanács által felügyelt megyei művelődési bizottságnak. 1957 tavaszán elbocsátották állásából, 1957. július 16-tól 1958. április 1-ig előzetes letartóztatásban volt. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. április 1-jén 8 hónap börtönre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. szeptember 8-án 8 hónap felfüggesztett börtönre változtatta a büntetését.  A vádak alaptalannak bizonyultak, mégis elítélték.  Tanári pályáját nem folytathatta. Büntetésének letöltése után, amely megegyezett az előzetes letartóztatásban töltött idővel, adminisztrációs munkát végzett egy általános iskolában. 1961-ben került vissza a Katona József Gimnáziumba. Függetlenített könyvtárosként az iskola könyvtárának vezetője lett. 1962-ben már osztályt is kapott, s a könyvtár vezetése mellett magyart és latint taníthatott. 1976-ban rövid időre szakított a tanári pályával, s a Katona József Múzeum főmunkatársa lett. 1978-tól ismét a Katona József Gimnáziumban tanított. 1986-ban vonult nyugdíjba. 1991-től a szegedi egyetem címzetes docense. 1992-től az irodalomtudományok kandidátusa.

Fő kutatási területe a felvilágosodás és a reformkor magyar irodalma, elsősorban Katona József és Berzsenyi Dániel munkássága. Jókai Mór, Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel és Katona József több művének kritikai kiadását rendezte sajtó alá, illetve látta el kísérő tanulmányokkal és jegyzetekkel. Részt vett az Akadémiai kiadó 6 kötetes A magyar irodalom története című könyvének („Spenót”) létrehozásában, illetve a Magyar irodalmi lexikon és az Új magyar irodalmi lexikon szerkesztésében. Tanulmányai, esszéi, kritikái és recenziói főleg az Irodalomtörténet, az Irodalomtörténeti közlemények, a Forrás, a Színháztudományi Szemle és a Cumania című folyóiratokban jelentek meg. 

Elismerései:

Toldy Ferenc-díj (1981)
Ady Endre-jutalomdíj (1985)
Bács-Kiskun Megyéért Díj (1993)
Apáczai Csere János-díj (1986)
Déry Tibor-díj (1988)
Kecskemét Város Díszpolgára (1994)
Pilinszky-díj (1995)
Katona József-díj (2003)
Füzéki István Emlékérem (2008)
Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (2014)

Életműve a Kecskemét Települési Értéktár része

Művei:

Katona József (1954) 

A történetíró Katona József  (1959) 

Pálffy Albert (1960) 

A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig / Szerk. Pándi Pál; Főszerk. Sőtér István; [Írták:… Orosz László…].- 1965. 

Katona József (kismonográfia, 1974)  

A kecskeméti Katona József Emlékház kiállítása / [a kiállítás forgatókönyvét írta] Miklós Róbert [és Orosz László], (1974) 

Kecskeméti kis irodalomtörténet (1975) 

Berzsenyi Dániel (kismonográfia, 1976) 

Adalékok Ady verseléséhez : Vizsgálódások Ady hangsúlyos felező nyolcasai körül (1978) 

A Bánk bán Nemzeti Színházi előadásainak szövege : 1845-1867 (1979) 

Ady-bibliográfia : 1896-1977 (Vitályos Lászlóval, 1980) 

A magyar verstani eszmélkedés kezdetei  (1980) 

A bor, [a XVIII. század végétől a XIX. század közepéig írta Orosz László], (1982) 

Szokolay Hártó János várostörténete (1989)

Kecskemét irodalmi öröksége (1990) 

Utak a Bánk bánhoz : kandidátusi értekezés tézisei (1992) 

A Bánk bán értelmezéseinek története (1999)

A niklai remete és a kecskeméti fiskális : tanulmányok Berzsenyiről és Katonáról (2000)

Kecskemét irodalomtörténete (Füzi Lászlóval, 2003) 

Kérdőjelek : egy Katona-kutató töprengése (2007) 

Szerkesztői és egyéb közreműködői munkái:

Pályám emlékezete / Kazinczy Ferenc ; Sajtó alá rend. és jegyzetekkel ellátta Orosz László, 1956 

Felfordult világ : 1863 / Jókai Mór ; sajtó alá rend. Orosz  László, 1963. 

Mire megvénülünk : 1865 / Jókai Mór ; sajtó alá rend. Orosz László, 1963. 

A Katona József Társaság jubileumi évkönyve 1891 – 1970 / szerk. Orosz László, 1971.

„Forr a világ” : Berzsenyi-breviárium / Bevezető Orosz László, 1976. 

A magyarokhoz / Berzsenyi Dániel ; [bev. Orosz László], 1976. 

Bánk bán : (Kritikai kiadás), sajtó alá rend. Orosz László, 1983. 

Berzsenyi Dániel művei : Kis János emlékezései / a szöveggondozás és a jegyzetek Orosz László munkája, 1985. >

Bánk bán / utószó: Orosz László és Rigó Béla, 1987. 

A beregszászi magyar gimnázium története 1864-1989 / szerk. Benda István, Orosz László, 1990. 

A Katona József Társaság évkönyve 1891- 1991 / szerk. Füzi László, Orosz László, 1991. 

Katona József versei / Katona József ; a szöveget gond. és az utószót írta Orosz László; a jegyz. Orosz László és Sütő József munkája, 1991. 

Kecskeméti életrajzi lexikon / Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona ; Kieg. Orosz László, Markó László, 1992. 

Berzsenyi Dániel művei / a szöveggond., az utószó és a jegyz. Orosz László munkája, 1994., 1999., 2004. 

Katona József válogatott drámái / Katona József ; válogatta, utószó Orosz László, 1998. 

Versek, tanulmányok, egyéb írások : kritikai kiadás / Katona József ; sajtó alá rend. és a jegyzeteket írta Orosz László, 2001. 

Kecskemét irodalomtörténete / Orosz László, Füzi László. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok, 2003. p. 115-117. 

The viceroy / Katona József ; előszó Orosz László, 2003.

Katona József történelmi művei / sajtó alá rend., és a jegyzeteket írta Orosz László. – kritikai kiadás, 2005. >

Válogatott versek / Berzsenyi Dániel ; [vál. és a jegyzeteket írta Orosz László], 2008. 

Folyóiratokban megjelent írásai:

Katona József összes művei. 1-2. köt. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta: Solt Andor. Bp. 1959.
In: Irodalomtörténeti közlemények, 1961. (65. évf.) 2. sz., p. 233-237. Teljes szöveg

A verstani eszmélkedés kérdései a felvilágosodás korának magyar irodalmában.
In: Irodalomtörténeti közlemények, 1974. (78. évf.) 1. sz. p. 70-73. Teljes szöveg

Az önelvű irodalomtörténész : Horváth János emlékére.
In: Forrás. – 30. évf. 9. sz. (1998. szeptember), p. Teljes szöveg

Berzsenyi és Kazinczy.
In: Irodalomismeret. – 9. évf. 1. sz. (2000. jún.), p.55-62. Teljes szöveg

Katona József és Kisfaludy Károly.
In: Forrás. – 32. évf. 11. sz. (2000. nov. ), p.54-59. Teljes szöveg

Hajnóczy Iván „hagyatéka”. Adalékok Katona-szövegek pontosításához, kiegészítéséhez, forrásaihoz és magyarázataihoz.
In: Magyar könyvszemle. – 116. évf. 3. sz. (2000 ), p. 301-306. Teljes szöveg

Katona Piroska : 1913 – 2003.
In: Forrás. – 35. évf. 11. sz. (2003. nov.), p.126-127. Teljes szöveg

Katona vadásznaplója – a vadásznapló Katonája
In: Forrás. – 36. évf. 3. sz. (2004. márc.), p.115-118. Teljes szöveg

Kérdőjelek: egy Katona-kutató töprengése.
In: Forrás. – 36. évf. 9. sz. (2004. szept.), p. 70-76. Teljes szöveg

„Közelebb az éghez” : Jókai és Katona.
In: Forrás. – 36. évf. 11. sz. (2004. nov.), p.91-95. Teljes szöveg>>

Kikergettetni : Hogyan értsük a Bánk bánnak ezt a szavát?
In: Forrás. – 37. évf. 6. sz. (2005. jún.), p. 69-70. Teljes szöveg

Az én 1956-om.
In: Forrás. – 39. évf. 10. sz. ( 2007. okt.), p. 37-46. Teljes szöveg

Hatvan éve [I – III.]
In: Forrás. – 39. évf. 11. sz. (2007. nov.), p. 52-55. Teljes szöveg

Fejcsóválás és főhajtás : Gyulai Pál és Miletz János.
In: Forrás. – 40. évf. 1. sz. (2008. jan.), p. 82-83. Teljes szöveg

Hatvan éve [IV.]
In: Forrás. – 40. évf. 9. sz. (2008. szept.), p. 38-41. Teljes szöveg

Katona – Kecskemét.
In: Forrás. – 41. évf. 3. sz. (2009. márc.), p. 78-85. Teljes szöveg

Katona – Kecskemét : II. A tizenkilencedik század közepétől végéig.
In: Forrás. – 41. évf. 4. sz. (2009. ápr.), p. 89-94. Teljes szöveg

Hatvan éve : [V.]
In: Forrás. – 41. évf. 11. sz. (2009. nov.), p. 77-80. Teljes szöveg

Katona-Kecskemét : III. A huszadik század első fele.
In: Forrás. – 42. évf. 1. sz. (2010. jan.), p. 61-66. Teljes szöveg

Katona – Kecskemét : IV. 1945-től.
In: Forrás. – 42. évf. 2. sz. (2010. febr.), p. 54-59. Teljes szöveg

Szekér Endre hetvenöt éves!
In: Forrás 42. évf. 6. sz. (2010. jún.) p. 81-82. Teljes szöveg

„Feő Fiskalis Katona Jószef fiam” : A Bánk bán költője az apja szemével.
In: Forrás. – 42. évf. 9. sz. (2010. szept.), p. 40-45. Teljes szöveg

Katona József megíratlan naplójából.
In: Forrás 45. évf. 2. sz. (2013. febr.) p. 46-48. Teljes szöveg

Két filmes vallomás : Katona József nyomában.
In: Forrás 48. évf. 11. sz. (2016. nov.) p. 97-112. Teljes szöveg

Róla szóló írások, források:

Az író-filológus születésnapjára / Lator László
In: Forrás. – 42. évf. 6. sz. (2010. jún.), p. 77. Teljes szöveg

Legendás személyiségek meséltek : Orosz László és Buda Ferenc pályájáról, kecskeméti kötődéséről.
In: Petőfi népe 66. évf. 267. sz. (2011. nov. 15. kedd) p. 5. Teljes szöveg

Isten veled Laci bácsi!
In: Hiros.hu. – (2016. 02. 11.) Teljes szöveg

„Kecskemét jelképe volt…” – Búcsú Orosz Lászlótól / Füzi László
In: Hiros.hu. – (2016. 02. 12.) Teljes söveg

Emlékek apámról 1-13. rész / Orosz István
In: Forrás. – (2020-2021.)
1. rész
2. rész
3. rész
4. rész
5. rész
6. rész
7. rész
8. rész
9. rész
10. rész
11. rész
12. rész
13. rész

Katona József leghívebb íródeákja : Bemutatjuk Orosz László kecskeméti gimnáziumi tanárt / Szekér Endre, In: Köznevelés. – 39. évf. 21. sz. (1983. máj. 27. ), p. 8. 

Kortársaink : Arcképvázlat Orosz Lászlóról / Szekér Endre, In: Olvasó nép. – 7. évf. 3.sz = 25. (1985), p. 44-48.

Négyszemközt dr Orosz László irodalomtörténésszel / Szekér Endre
In: Honismereti közlemények, 1991. – p. 38-41.

Új magyar irodalmi lexikon / főszerk. Péter László ; [szerk. Gajdó Tamás et al.] ; [korszakszerk. Vízkelety András et al.] ; [szerzői Abaffy Csilla et al.]. – 2. jav., bőv. kiad. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 2000. – 2 kötet p. 1520.

Orosz László / Varga Mihály. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 2003.

A Füzéki István Emlékérem 2008. évi díjazottjai : [Hír].
In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. – 17. évf. 11. sz. ( 2008. nov.), p. 60.

Orosz István

KJKadmin életrajz,képzőművészet,kulturális élet ,

Grafikus, animációs filmrendező

Orosz István
Fotó forrása

A grafikusművész-író 1951. október 24-én született Kecskeméten. Édesapja dr. Orosz László irodalomtörténész, édesanyja Nitsovits Éva magyartanár. A Katona József Gimnáziumban érettségizett, majd a Magyar Iparművészeti Főiskola grafika szakán szerzett diplomát 1975-ben.
Tanulmányai után előbb díszleteket tervezett (többek között a kecskeméti Katona József Színház számára), majd az animációs filmezés területén rendezőként dolgozott. Grafikusművészi pályáját az autonóm és alkalmazott grafika, főként a plakát és az illusztráció jellemzi: színházi, film és kiállítási plakátokat is tervezett, a kelet-európai politikai rendszerváltáskor néhány politikai plakátot is készített. Nevéhez kapcsolódik a híres „Tovarisi, konyec” című 1990-es választási plakát is. Néhány évig az Ünnepi Könyvhét plakátjait is ő készítette. Kulturális plakátjaival a magyar plakátművészet egyik különös, egyéni hangú kiemelkedő alkotója. A D.O.P.P. magyar plakátművészeti csoport egyik alapítója Ducki Kristóffal, Pincehelyi Sándorral és Pócs Péterrel közösen. A Magyar Iparművészeti Főiskola vendégtanára, 2004 óta a Nyugat-Magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének tanára. Tagjai közé választotta az Alliance Graphique Internationale, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, valamint a Magyar Művészeti Akadémia is. Az egyetlen magyarországi művész, akinek alkotása bekerült a londoni Tate Modern Galéria gyűjteményébe.
A magyar és nemzetközi művészvilágban egyaránt elismert művész, alkotásaival rendszeresen szerepel a hazai és a nemzetközi képzőművészeti tárlatokon is. Munkásságát több kitüntetés és állami díj fémjelzi. 2011-ben Kossuth-díjat, 2013-ban Prima Primissima Díjat kapott, 2018-ban a Magyar Művészeti Akadémia Nemzet Művésze Díj Bizottsága a Nemzet Művésze címet adományozta neki.
Szülővárosával nagyon jó kapcsolatokat ápol. A művészeti rendezvények rendszeres szereplője, aki büszke kecskeméti gyökereire. Kecskemét városa 2018-ban a Város Kulcsa díjjal ismerte el tevékenységét.

1984 óta használja az „OUTIS” (Utisz): Senki művésznevet is. Ezt az álnevet Odüsszeusz használta a küklopsz elleni harcban, amely a szörny megvakításával végződött. A jelképes, ironikus név értelmében Orosz művészete egyfajta támadás a szem ellenében.

Szépirodalommal is foglalkozik, verseket, novellákat és esszéket ír. Több kötetete megjelent már. Felesége Keresztes Dóra grafikus, animációs filmrendező. Két gyermeke van.                                                                        

Orosz István honlapja

Elismerései:

„Student Graphic Design Competition” of Print Magazine első díja (New York, 1974)
Zágrábi Animációs Világfesztivál legjobb első filmje – Csönd (1977)
A Miskolci Filmfesztivál díjai (1979, 1987)
Krakkói Rövidfilmfesztivál díja – Álomfejtő (1981)
Három fődíj és két különdíj a Tervezőgrafikai Biennálékon, Békéscsaba (1981, 1986, 1992, 1996)
A Miskolci Grafikai Biennálé díjai (1985, 2000)
A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál díjai (1985, 1991)
Film- és tévékritikusok 1985. évi díja, Budapest (1985)
Oberhauseni Filmfesztivál Nemzetközi Filmklubok díja (Ah, Amerika!) (1986)
Derkovits-ösztöndíj (1986)
Az  International Animated Film Festival díja, Espinho ( 1987)
A tuzlai Portrétriennálé díja (1988)
Országos Rajz Triennálé díja, Salgótarján (1988)
Az Országos Kisgrafikai Biennálé díja, Tihany (1988)
A 14. Grafikai Biennálé aranyérme, Brno (1990)
Balázs Béla-díj (1991)
A 9. Lahti Nemzetközi Plakátbiennálé I. díja (1991)
A győri Médiawave Nemzetközi Film- és Videofesztivál fődíja – Vigyázat, lépcső!) (1991)
Az Art Directors Klub (New York) kiállításának kitüntető oklevele (1991)
Excellence at the Show of Communication Arts Magazine díja (1991)
Master’s Eye Prize, Trnava (1991)
Munkácsy Mihály-díj (1993)
Excellence of Society of Newspaper Design, New York (1993)
Biennial Miniprint Exhibition „Prix d’Achat” díja, Ljubljana (1994)
International Poster Biennial díja, Varsó (1994)
Az 5. Chaumont-i Plakátkiállítás ICOGRADA díja (1994)
M. C. Escher International Bookplate Competition III. díja, De Baarn (1998)
Creative Distinction Award of European Design Annual (Dublin, 2000)
International Poster Biennial „Golden Bee” díja, Moszkva (2000)
A Retina Filmfesztivál díja, Sellye (2000)
Képzőművészeti Rövidfilmszemle díja, Szolnok (2000)
43rd Annual Exhibition of Society of Illustrators, aranyérem (New York, 2001)
A Képzőművészeti Filmszemle fődíjai (Szolnok, 2002, 2004)
Életműdíj a II. Aranyrajzszög kiállításon (Budapest, 2003)
Érdemes Művész (2005)
A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál nagydíja (Kecskemét, 2005)
Plakat Kunst Hof Ruettenscheid Prize (Essen, 2007)
A Varsói Plakátbiennálé bronzérme (Varsó, 2010)
Kossuth-díj (2011)
Koller-díj (2012)

Prima Primissima Díj (2013)

Nemzet Művésze cím (2018)

Tisztségei:

Magyar Művészeti Akadémia (tag)
Széchenyi Művészeti Akadémia (levelező tag)
D.O.P.P művészcsoport (alapító tag)
Orosz István grafikusművész honlapja
Aliance Graphique Internationale (tag)

Egyéni kiállításaiból:

Ferencvárosi Pincetárlat (1979)
Kisgaléria, Komárom (1980)
Fészek Klub, Budapest (1983)
Vigadó Galéria, Budapest [Keresztes Dórával] (1985)
Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár (1987)
Parco G., Nagoya (JP) • Alpino Ginka G., Omiya, Japán (1991)
Pécsi Galéria, Pécs • Dorottya u. Galéria, Budapest (1992)
Casa del Poeta, Mexikóváros (1994)
Vigadó Galéria, Budapest; St. John’s University, New York; Azul G., Guadalajara (Mexikó) (1995)
I Space Gallery, Chicago; Aristotelian University, Theszaloníki (1997)
Mösting Hus G., Koppenhága; Payne Gallery, Betlehem, Pennsylvania; Graphic Archive Studio, Kansas City; Újpest Galéria, Budapest; Tölgyfa Galéria, Budapest – Alex Staudingerrel (1998)
Stúdió Godot Galéria, Budapest – Szerényi Gáborral] (1999)
Tükör által (Szinyei Szalon, 2002)
Dürer (meg)követés (Galéria IX, 2003)
Felhők Poloniusnak – Orosz István retrospektív kiállítása (Ernst Múzeum, 2006)
Orosz István: Plakátok! (Szent István király Múzeum-Rendház, 2009)
Útvesztők térben és időben – Labirintus – Orosz István grafikusművész kiállítása
(Pesterzsébeti Múzeum-Gaál Imre Galéria, 2009)
Paralel valóságok (Bálint Ház, 2010)
Orosz István: Átváltozások (Koller Galéria, 2010)
Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész kiállítása (Forrás Galéria, 2011)
Orosz István grafikusművész kiállítása (Erlin Galéria, 2012)
Vizuális környezetszennyezés (Józsefvárosi Galéria, 2012)

Csoportos kiállításaiból:

A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület kiállítása, Budapest (1976-1986)
Nemzetközi Plakátbiennálé, Zacheta G., Varsó (1976-1994)
I-IX. Alk./Terv. Grafikai Biennálé, Békéscsaba (1980-1994)
Plakátbiennélé, Lahti (1979-1993)
Nemzetközi Alkalmazott Grafikai Biennálé, Brünn (1980-1994)
XI-XVII. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc (1981-1993)
A táguló világ, M. of Fun, Matsuya, Tokió (1984)
Nemzetközi Grafikai Biennálé, Ljubljana (1985-1989)
Nemzetközi Meghívásos Plakátkiállítás, Colorado State University, Fort Collins (1985-1997)
Nemzetközi Plakát Triennálé, Museum of Modern Art, Toyama (1985-1997)
100 + 1 éves a magyar plakát. A magyar plakátművészet története 1885-1986, Műcsarnok, Budapest (1986)
Európai Metszet Triennálé, Grado (1987)
DOPP csoport, Magyar Kultúra Ház, Varsó; Magyar Intézet, Prága; A változás jelei, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; Kortárs magyar művészet, Dalles T., Bukares; Kelet-Európa és a Szovjetunió új politikai plakátjai, Victoria és Albert Museum, London (1990)
DOPP csoport, Colorado State University, Fort Collins; A változás jelei, Rathaus, Stuttgart; Kortárs magyar művészet, Bánffy-palota, Kolozsvár; Nemzetközi Grafikai Biennálé, Sapporo (1991)
Környezet és fejlődés, Museum of Modern Art, Rio de Janeiro, egyidejűleg a világ 40 múzeumában és galériájában; Art as Activist; Közép- és kelet-európai plakátok vándorkiállítása, USA; A világ legemlékezetesebb plakátjai 1991-ben, UNESCO-vándorkiállítás (1992)
Grafika és design az új világrendben, Marshall University, Huntington (USA) (1993)
Piranéző, Szépművészeti Múzeum, Budapest • 80-as évek – Képzőművészet, Ernst Múzeum, Budapest (1994)
9. Nemzetközi Plakátbiennálé, Helsinki (1995)
Ginza Graphic G., Tokió (DOPP csoport) (1996)
Hommage à M. C. Escher, Róma • DOPP-csoport, Vigadó Galéria, Budapest (1998)
Perspektíva, Műcsarnok, Budapest (1999)
Kontrasztok (Párizsi Magyar Intézet, 2005)
kor – képek (BTM Budapest Galéria, 2006)
FLÖRT (Nemzeti Tánszínház Kerengő Galériája, 2006)
Végleges kaland (Nemzeti Tánszínház Kerengő Galériája, 2008)
A Nap utcai fiúk – Szomjas György 12 játékfilmjének képeire 12 művész válaszol (Forrás Galéria, 2008)
FIAT Lux 2008 – Csoportos kiállítás és performance (Erlin Galéria, 2008)
MAGYAR KARMA – Kiállítás Pócs Péter, Orosz István és Ducki Krzysztof 1988 és 2009 között készült politikai, társadalmi és kulturális témájú plakátjaiból (Bakelit Multi Art Center, 2011)
Arcok – Keresztes Dóra és Orosz István animációs és grafikai kiállítása (Kass Galéria-Móra Ferenc Múzeum, 2011)

Művei közgyűjteményekben:

Art Museum, Lahti
The Israel Museum, Jeruzsálem
Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest
M. Escher Foundation, De Baarn (NL)
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Modern Graphic Art Museum, Kairó
Moravská galerie, Brünn
Museum für Kunsthandwerk, Frankfurt am Main
The Museum of Applied Arts, Helsinki
The Museum of Modern Art, Toyama
Victoria and Albert Museum, London

Filmjei:

Csönd (Pannónia Film, 1977)
Holdasfilm (társrendező Keresztes Dóra, 1978)
A sótartó felé (Pannónia Film, 1978)
Álomfejtő (Pannónia Film, 1980)
Apokrif (társrendező Haris László, 1984)
Ah, Amerika! (Pannónia Film, 1984)
Garabonciák (társrendező Keresztes Dóra, 1985)
Aranymadár (társrendező Keresztes Dóra, 1987)
Vigyázat, lépcső! (Pannónia Film, 1989)
A kert (Pannónia Film, 1995)
Sírj! (Pannónia Film, 1995)
Arcok (társrendező Keresztes Dóra, Pannónia Film, 1999)
Fekete lyuk – fehér lyuk (Pannónia Film, 2001)
Az idő látképei (Pannónia Film, 2004)
Útvesztők (MaRa, 2008)
Sakk (Kecskemétfilm, 2010)

Ajánló köteteiből:

Oytis : Grafikák, plakátok, filmek (cop. 1994)
Marcato Multimédia Galéria Hungary : Keresztes Dóra és Orosz István albuma [elektronikus dok. ] (1997)
Orosz István (2001)
Útvesztők I. : harminc vers (2003)
Útvesztők II. : három filmnovella és egy negyedik (2004)
Felhők Poloniusnak (2006)
Körzővel rajzolt víz (2008)
A követ és a fáraó (2011)
Válogatott sejtések: a tojás volt előbb (2013)
Sakkparti a szigeten (2015)
Az idő látképei (2016)
Szent Rinocérosz gyermekei (2017)
Örömajkon örömének (2020)
Pótszarv: novellák (2020)
Könyv a tükörben (2021)
Levelek a nagykövettől (2021)
Mekkora kép! (2021)
Páternoszter: DCXCI (2021)

Ajánló közreműködésével (illusztrálta) megjelent kötetekből:

„…az szók kevés bizonyságok” : Zrínyi-breviárium (1999)
A bolondok hajója : első tized (1999)
Füves könyv / Weöres Sándor (2013)
Az út és erény könyve = Tao te king (2022)


„…Nothing but confusion”
In: Holmi. – 19. évf. 3. sz. (2007. márc.), p. 330-337. Teljes szöveg

Meghalunk a szépségbe’
In: Forrás. – 42. évf. 6. sz. (2010. jún.), p. 66-69. Teljes szöveg

Kertek és labirintusok.
In: Kortárs. – 4. sz. (2012), p. 53-63. Teljes szöveg

Plakát(h) Barát(h)ok : Sorok egy kiállításhoz.
In: Irodalmi szemle. – 55. évf. 4. sz. (2012. ápr.), p. 74-76.

Ajánló a munkásságáról szóló irodalomból:

„A szem örömei” – vagy a szem csapdái : Orosz István grafikáiról / Dobozi Eszter
In: Forrás. – 34. évf. 2. sz. (2002. febr.), p.97-100. Teljes szöveg

Lator László és Orosz István a Nemzetiben [elektronikus dok. ]
In: Litera. – (2009. febr. 12.) Teljes szöveg

Elrejtett világ a tükrökön innen és túl : Orosz István alkotásai, szellemes térjátékai különös asszociációkról, a megismerés lehetőségeinek sokféleségéről szólnak / Somogyi F. Anikó
In: Magyar hírlap. – 43. évf. 112. sz. (2010. máj. 15. szombat), p. 16. Teljes szöveg

Illúziók nagymesterei : Azonosságok és különbségek találkoznak a két művész munkáiban / Somogyi F. Anikó. – Fotó
In: Magyar hírlap. – 43. évf. 125. sz. (2010. jún. 1. kedd), p. 16. Teljes szöveg

Amikor Lenin vereséget szenvedett : Egy legandás játszma krónikája : Orosz István Sakk című, hétperces animációjának ősbemutatója / Kő András
In: Magyar nemzet. – 73. évf. 344. sz. (2010. dec. 18.), p. 15. Teljes szöveg

Orosz István: A követ és a fáraó / Ugry Bálint
In: Szépirodalmi figyelő. – U.f., 10. évf. 5. sz. (2011), p. 96-97. Teljes szöveg

Orosz István kicsit zavarban van : [Int.].
In: Népszava. – 138. évf. 62. sz. (2011. márc. 16.), p. 5. Teljes szöveg

Szemjáték : Arcképek. Orosz István kiállítása [elektronikus dok. ] / Ibos Éva
In: Revizor. – (2011. aug. 4.) Teljes szöveg

A többjelentésű grafikák különös akusztikája : Koller-díj 2012 – Orosz István : ha a lelkiismeret tiszta marad, a zseb nemegyszer meg üres : [Int.] / Hrecska Renáta
In: Magyar hírlap. – 45. évf. 111. sz. (2012. máj. 12. szombat), p. 17. Teljes szöveg

Művészettörténeti nyomozás, avagy képnézésre tanító traktátus / Martos Gábor
In: Múzeumcafé. – 5. évf. 26. sz. (2012. dec. – jan.), p. 19. Teljes szöveg
[A követ és a fáraó című kötetről.]

Kertek és labirintusok.
In: Kortárs. – 4. sz. (2012), p. 53-63. Teljes szöveg

Fényudvarban.
In: Art Limes. – 12. évf. 3. sz. (2015), p. 122-125. Teljes szöveg

A „szemkiszúrás” művészete [Interjú Orosz Istvánnal] / Csörnök Mariann
In: Nemzeti : a Nemzeti Színház magazinja. – 2015. (2. évf.) 6. sz. 44-[47]. p. Teljes szöveg

A tekintet zárójelei : Orosz István alkotásairól / Csanda Máté
In: Barkaonline. – (2015. dec. 1.) Teljes szöveg

Keresztes Dóra és Orosz István grafikusművészek kiállítása.
In: Magyar Művészeti Akadémia online. – (2016. nov.) Teljes szöveg

Attila reinkarnációja: avagy lábjegyzet egy sakkpartihoz.
In: Hitel. – 30. évf. 7. sz. (2017. júl.) p. 7-13. Teljes szöveg

A nemzet művésze lett Orosz István.
In: Kecskeméti Lapok. – 114. évf. 20. sz. (2018. nov. 15.) p. 13. Teljes szöveg

Újabb remekművekkel gyarapodott a Kecskeméti Múzeum.
In: Hiros.hu. – (2019. 05. 30.) Teljes szöveg

Orosz István grafikus volt a vendége a Magyar Kulturális Központnak : Londoni siker.
In: Magyarhirlap.hu. – (2020. szept. 23.) Teljes szöveg

Csodálatos örvénylés – Orosz István novelláskötete / Szakonyi Károly
In: Kultúra.hu. – (2020. 11. 14.) Teljes szöveg

Kitűnő grafikus írta meg a legabszurdabb kortárs magyar regényt / Székely Anna
In: Tudas.hu. – (2021. máj. 13.) Teljes szöveg

Orosz István kiállítása a Bozsó Gyűjteményben.
In: Hiros.hu. – (2021. 08. 13.) Teljes szöveg

70 éves Orosz István.
In: Kultúra.hu. – (2021. 10. 24.) Teljes szöveg

Egy rejtőzködő művész átváltozásai – Látogatóban Orosz Istvánnál / Seres Gerda
In: Kultúra.hu. – (2022. 08. 28.) Teljes szöveg

Dr. Nánási László (1960-2020)

KJKadmin életrajz,kulturális élet ,

Jogtörténész, főügyész

Nánási László

1960-ban született Kiskunfélegyházán. Az ottani általános iskolai és gimnáziumi tanulmányai után felsőfokú végzettséget a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett 1984-ben. 

Az egyetem előtt majd után sorkatonai szolgálatot teljesített.

Az ügyészi szervezetben 1984-ben helyezkedett el fogalmazóként Kiskunfélegyházán. A jogi szakvizsgát 1986-ban tette le. Ebben az évben ügyészi kinevezést kapott a Kecskeméti Városi Ügyészségre, ahol 1988-ban vezető-helyettes ügyész lett. 1993-ban áthelyezést nyert a Bács-Kiskun Főügyészségre, ahol csoportvezető ügyészi, osztályvezető ügyészi, majd 2001-től 2019-ig főügyészi beosztást töltött be.

Tudományos tevékenysége során az igazságszolgáltatás, az ügyészség, a büntetőjog történetével, annak anyagi és eljárási rendelkezéseivel kapcsolatos, továbbá a magyar jogtudósok életművét feltáró írásai jelentek meg különböző szakmai folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben, továbbá szerkesztett, írt ezen témakörökben könyveket, könyvfejezeteket.

2010. június 30-án szerzett PhD fokozatot a Szegedi Tudományegyetemen, témája a magyar királyi ügyészség volt.

Számos előadást, oktatást tartott különböző szakmai képzéseken, konferenciákon, jogi karokon (budapesti egyetemek, Szeged, Pécs, Miskolc, Kolozsvár) büntető anyagi és eljárási jogból, alkotmányjogból, jogtörténetből. 

2017-től a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Magyar Jogtörténeti Tanszékén létrejött Államtudományi Kutatóműhely kutatója volt.

2018-tól a Szegedi Tudományegyetem címzetes egyetemi docenseként tevékenykedett.

A jogászi hagyományok és múlt feltárása során több alkalommal kezdeményezett, szervezett, végzett emléktábla-állításokat Kecskeméten, ahol a hajdani református jogakadémia ókollégiumi épületében megörökítésre került Fayer László, Vargha Ferenc, Ráday Gedeon, Kovács Pál, Kováts Andor, a piarista kollégiumon Szlemenics Pál, Csemegi Károly, a törvényszéken az 1951-ben meghurcolt államügyészek és bírák, míg Nagyenyeden a Bethlen Kollégiumban Vajna Károly emléke.

Tagja volt az Ügyészek Lapja, az Ügyészségi Szemle, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara FORUM Acta Juridica et Politica című folyóiratok szerkesztő bizottságainak.

2020. augusztus 2-án hunyt el Kecskeméten.

Elismerései: 

Kozma Sándor-díj, 2005.
Köztársasági Érdemrend Középkereszt, 2011.
Finkey Ferenc-díj, 2015.

Szakmai publikációi:

1986

A kóros élvezetre alkalmas anyagok a magyar büntetőjogban
In: Jogász Szövetségi Értekezések / főszerk. Nagy László. – 1986/2. – p. 120-151.

Címerünk a legújabbkori magyar pénzeken (1892-1981)
In: Az Érem. – 1986/2. – p. 9-14. Teljes szöveg

1990

Az izgatás jogi  tárgya Magyarországon – a múltban és jelenben 
In: Ügyészségi Értesítő. – 1990/3. – p. 25-29.

A bíróság feladata a nyomozásban
In: Ügyészségi Értesítő. – 1990/4. – p. 25-31.

1991

Az előzetes letartóztatás és a bírói döntés
In: Rendészeti Szemle. – 1991/1. – p. 68-70.

A vesztegetés megítélése a magyar feudális büntetőjogban és a kodifikácós törekvések korában (Jogtörténeti vázlat a kezdetektől a Csemegi-kódexig)
In: Jogtudományi Közlöny. – 1991/7-8. – p. 194-199.

1992

Az első ügyészi utasítás
In: Ügyészségi Értesítő. – 1992/1. – p. 1-2.

A megrovás múltja, jelene, jövője büntetőjogunkban
In: Ügyészségi Értesítő. – 1992/1. – p. 2-13.

A magyar királyi ügyészség megszervezése és működésének kezdetei
In: Ügyészségi Értesítő. – 1992/2-3. – p. 6-20.

Opportunitási eszközök és lehetőségek 
In: Bírák Lapja. – 1992/1. – p. 17-23.

1994

A magyar királyi ügyészség változásai az 1890-es években
In: Ügyészségi Értesítő. – 1994/3-4. – p. 39-52.

Frekvencia-bűncselekmény?
In: Rendészeti Szemle. – 1994/12. – p. 81-83.

A köztársasági elnök feladatai és hatásköre
In: Ügyészek Lapja. – 1994/4. – p. 74-77.

A német Bp. rendelkezései az ún. titkosszolgálati eszközökről
In: Ügyészek Lapja. – 1994/5. – p. 66-71.

Elődeink írták, mondták a nemi erkölcs elleni bűnökről
In: Ügyészek Lapja. – 1994/5. – p. 72-74.

1995

Fejezetek a magyarországi esküdtbíráskodás történetéből
In: Bírák Lapja. – 1995/1. – p. 28-40.

XIX. századi nézetek a magyar államügyészség magánjogi hatásköréről
In: Magyar Jog 1995/1. 47-50. o.

Büntetőjog-ellenes volt-e a személyes adatok átadása?
In: Belügyi Szemle. – 1995/6. – p. 65-66.

A környezet védelme a német Btk-ban
In: Ügyészek Lapja. – 1995/4. – p. 78-85.

Az embargósértésről 
In: Ügyészek Lapja. – 1995/6. – p. 38-44.

1996

Hozzászólás a jövő magyar büntetőeljárásjoga című előadáshoz
In: Harmadik Magyar Jogászgyűlés – Balatonfüred 1996. május 17-19. / szerk. Benisné Győrffy Ilona. – p. 280-286. – Budapest, 1996.

Hozzászólás a jövő magyar büntetőeljárásjoga című előadáshoz
In: Ügyészek Lapja. – 1996/5. – p. 78-85.

1997

Egyedülálló : börtönügy Magyarországon
In: Börtönügyi szemle – 16. évf. 4. sz. (1997. december), p. 115-119. Teljes szöveg

A magyar királyi ügyészség megszervezése és működésének kezdetei 1871-1872
In: Emlékképek az ügyészség történetéből / szerk. Szendey Géza. – p. 118-162. – Budapest, Ügyészek Országos Egyesülete, 1997.

Elődeink írták, mondták az italozásról
In: Ügyészek Lapja. – 1997/1. – p. 65-67. 

Magyarország államügyészsége az 1918-19-es forradalmak idején I-II.
In: Ügyészek Lapja. – 1997/2. – p. 48-62.
In: Ügyészek Lapja. – 1997/3. – p. 56-78.

1998

Múzeumi séta 
In: Ügyészek Lapja. – 1998/2. – p. 75-77.

A büntetőeljárási törvény egyes új jogintézményei
In: Magyar Jog. – 1998/12. – p. 724-727.

A büntetőeljárási törvény egyes új jogintézményei
In: Ügyészek Lapja. – 1998/6. – p. 31-38.

1999

A büntetett előélet, mint különleges személyes adat
In: Belügyi Szemle. – 1999/3. – p. 56-58.

A vád hatóságai 1848-49-ben
In: Ügyészek Lapja. – 1999/5. – p. 51-60.

2000

Elődeink írták, mondták: 100 éve lépett hatályba a Büntető perrendtartás
In: Ügyészek Lapja. – 2000/1. – p. 25-28.

Emlékezés Vargha Ferenc koronaügyészre
In: Ügyészek Lapja. – 2000/5. – p. 29-38.

A vád hatóságai 1848-49-ben
In: Jogtudományi Közlöny. – 2000/6. – p. 247-251.

2001

Vargha Ferenc
In: Hamza Gábor szerkesztette: Magyar jogtudósok 2. kötet. – p. 83-105. – Budapest, Professzorok Háza, 2001.

Magyarország ügyészségének vázlatos története a kezdetektől 1953-ig
In: Ügyészek Lapja. – 2001/1. – p. 23-34.

A gyermekek védelme a jogban
In: Ügyészek Lapja. – 2001/2. – p. 77-84.

Elődeink írták, mondták: A Csemegi-kódex versben
In: Ügyészek Lapja. – 2001/3. – p. 83-90.

A gyermekek védelme a jogban 
In: A magyar szociális jogalkotás – A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat ünnepi közgyűlése  az 1901. évi gyermekvédelmi törvény megalkotásának 100. évfordulója alkalmából. – p. 57-64. – Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 2001.

2002

A magyar királyi ügyészség
In: Fejezetek az ügyészség 130 éves történelméből / szerk. Horányi Miklós. – p. 37-54. Budapest, Legfőbb Ügyészség, 2002.

Fayer László emlékezete
In: Magyar Jog. – 2002/6. – p. 321-329.

2003

Szlemenics Pál emlékezete
In: Magyar Jog. – 2003/1. – p. 1-7.

Szlemenics Pál élete és munkássága
In: Jogtörténeti Szemle. – 2003/4. – p. 39-45. Teljes szöveg

Tiszti ügyészek vagy államügyészség? – Reformkori elgondolások a vád hatóságairól: emlékezés a 160 évvel ezelőtti büntetőeljárási törvényjavaslatokra 
In: Ügyészek Lapja. – 2003/1. – p. 57-67.

2004

A magyar büntetőjog emlékei a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban
In: Jogtörténeti Szemle. – 2004/1. – p. 76-77. Teljes szöveg

Fayer László
In: Jogtörténeti Szemle. – 2004/2. – p. 47-55. Teljes szöveg

Magyarország ügyészségének története az I. világháborúig.
In: Múzeumőr. – 2004/1. – p. 9-11.

150 éves igazságszolgáltatás
In: Kecskeméti Lapok. – 2004/41. – p. 9.

2005

Igazságszolgáltatás : történeti ünnep Kecskeméten
In: Jogtörténeti Szemle. – 2005/1. – p. 62. Teljes szöveg

Magyarország ügyészségének vázlatos története a kezdetektől 1953-ig

In: Bács-Kiskun megye múltjából – Levéltári Évkönyv 20. / szerk. Szabó Attila. – p. 265-276. – Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 2005. Teljes szöveg

Az állami igazságszolgáltatás kezdetei Kecskeméten
In: Bács-Kiskun megye múltjából – Levéltári Évkönyv 20. / szerk. Szabó Attila. – p.  301-314. – Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 2005. Teljes szöveg

Az abszolutizmus államügyészsége Magyarországon 1849-1854
In: Jogtörténeti Szemle. – 2005/4. – p.  47-55. Teljes szöveg

Bács-Kiskun megye ügyészségei
In: Ügyészek Lapja. – 2005/4. – p. 47-49.

2006

Szlemenics Pál 
In: Magyar jogtudósok 3. kötet / szerk. Hamza Gábor. – p. 23-39. – Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 2006.

Az abszolutizmus államügyészsége Magyarországon 1854-1861
In: Jogtörténeti Szemle. – 2006/2. – p. 65-70. Teljes szöveg

Magyarország államügyészsége az 1918-19-es forradalmak idején
In: Bács-Kiskun megye múltjából – Levéltári Évkönyv 21. / szerk. Szabó Attila – Tánczos Szabó Ágota. – p. 217-245. – Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 2006. Teljes szöveg

A szervezett bűnözés kérdései a magyar anyagi és eljárási büntetőjogban
In: Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny. – 2006/3. – p. 45-55.

2007

Az ügyészség története – Teljes szöveg 

2008

Vargha Ferenc élete és munkássága 
In: Emlékkönyv Vargha Ferenc születésének 150. évfordulójára / szerk. Nánási László. – p. 7-31. – Budapest, Legfőbb Ügyészség, 2008.

A magyar királyi ügyészség az I. világháború idején I-II.
In: Ügyészek Lapja. – 2008/5. – p. 57-69.
In: Ügyészek Lapja. – 2008/6. – p. 37-50.

A vád hatóságai 1861-1871-ben
In: Jogtörténeti Szemle. – 2008/3. – p. 21-31. Teljes szöveg

A magyar környezetvédelmi büntetőjog
In: Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny. – 2008/2. – p. 49-58.

Milyen legyen az új büntető törvénykönyv?
In: De Jure. – 2008/7. – p. 11-12.

Magyarország ügyészsége az ellenforradalom és konszolidáció idején (1919-1922)
In: Acta Universitatis Szegediensis Acta Juridica et Politica Publicationes Doctorandorum Juridicorum Tomus VIII. Fasciculus 1-8. / főszerk. Homoki-Nagy Mária. – p. 19-60. Szeged, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Tudományos Bizottsága, 2008. Teljes szöveg

2009

Vargha Ferenc 
In: De Jure. – 2009/1. – p. 50-51.

Az Államvédelmi Központ ügyésze (1942-1944)
In: Ügyészek Lapja. – 2009/2. – p. 35-44. Teljes szöveg

Ügyészek a rendi Magyarországon
In: Jogtörténeti Szemle. – 2009/3. – p. 31-41. Teljes szöveg

Magyarország ügyészsége az ellenforradalom és a konszolidáció idején (1919-1922)
In: Bács-Kiskun megye múltjából – Levéltári Évkönyv 23. / szerk. Gyenesei József. – p. 261-294. – Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 2009.

Edvi Illés Károly és műve 
In: Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból / szerk. Nánási László. – p. 11-25. – Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, 2009.

A magyar királyi ügyészség a II. világháború idején 
In: Acta Universitatis Szegediensis Acta Juridica et Politica Publicationes Doctorandorum Juridicorum Tomus IX. Fasciculus 1-14. / főszerk. Homoki-Nagy Mária. – p. 249-305. Szeged, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Tudományos Bizottsága, 2009.

2010

Az ügyészség rövid története

In: A Magyar Köztársaság ügyészsége almanach / főszerk. Székely István. – p. 7-16. – Budapest, Legfőbb Ügyészség, 2010.

Hazai büntetés-végrehajtási emlékek a Kiskun Múzeumban
In: Börtönügyi Szemle. – 2010/1. – p. 79-82. Teljes szöveg

Az államügyészség gondolatának megjelenése a reformkorban
In: Jogtörténeti Szemle. – 2010/1. – p. 47-52. Teljes szöveg

Az ügyészség aktuális kérdései a múlt tükrében
In: Ügyvédvilág. – 2010/7-8. – p. 10-11.

A koronaügyész jogállása és hatásköre
In: Ügyészek Lapja. – 2010/6. – p. 61-69.

2011

A magyar királyi ügyészség története 1871-1945. – 365. p. – Budapest, Legfőbb Ügyészség, 2011.

Az I. világháború hatása és következményei a magyar igazságügyi impériumra
In: Jogtörténeti Szemle. – 2011/1. – p. 27-42. Teljes szöveg

Különleges nyomozó szerv a második világháború idején: az Államvédelmi Központ ügyésze (1942–1944)
In: Betekintő. – 2011/2. – p. 1-10. Teljes szöveg

A gazdasági rendet védő büntetőjogi jogalkotás Magyarországon 1914 – 1944-ben 
In: Tanulmányok Tóth Mihály professzor 60. születésnapja tiszteletére / szerk. Gál István Levente. – p. 441-448. – Pécs, Universitas Quinqeecclesiensis, 2011.

A népbíráskodás joganyaga 
In: Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás – Népbíróság-történeti tanulmányok / szerk. Gyenesei József. – p. 6-55. – Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 2011.

2012

Az európai elfogatóparancs
In: Scientia Iuris – Magyar-Román Jogtudományi Közlöny. – 2012/1-2. – p. 100-112. Teljes szöveg

Vajna Károly élete és műve
In: Börtönügyi Szemle. – 2012/1. – p. 73-89. Teljes szöveg

A magyar történeti büntetésügyi tudomány megteremtőjének, Vajna Károlynak élete és műve
In: Jogtörténeti Szemle. – 2012/1. – p. 26-35. Teljes szöveg

Aki Rákosit és Szálasit vádolta – Dr. Miskolczy Ágost élete, működése és üldöztetése
In: Ügyészek Lapja. – 2012/4. – p. 35-88.

Aki Rákosit, Kádárt és Szálasit vádolta – Dr. Miskolczy Ágost koronaügyész-helyettes élete, működése és üldöztetése
In: Betekintő. – 2012/4. – p. 1-38. Teljes szöveg

2013

Ügyészi nyomozás és nyomozás-felügyeleti tevékenység 
In: Az ügyészek nagy kézikönyve / szerk. Polt Péter – Varga Zs. András. – p. 397-753. – Budapest, Complex Kiadó, 2013.

Perbeszédkiadványok Magyarországon (1879-2013)
In: Magyar Jog. – 2013/12. – p. 754-759.

Az első magyar jogász-akadémikus, Szlemenics Pál élete és munkássága(1783–1856)
In: Forum – Acta Universitatis Szegediensis Acta Juridica et Politica. – 2013/2. – p. 171-195.

A történelmi Magyarország bíróságai – A „Bíróságok, igazságügyi paloták régi képeslapokon”  c. kötetről
In: Jogtörténeti Szemle. – 2013/3-4. – p. 93-95. Teljes szöveg

2014

A magyar jogtudomány első akadémikusa, Szlemenics Pál (1783-1856)
In: Magyar Tudomány. – 2014/1. – p. 32-41. Teljes szöveg

A történelmi Magyarország bíróságai – „Bíróságok, igazságügyi paloták régi képeslapokon”  c. kötetről
In: Magyar Jog. – 2014/3. – p. 185-186.

Előszó – Biró Aurél tanulmányairól 
In: A tanácsköztársaság fővárosi karhatalmai / Biró Aurél. – p. 7-8.

Budapest, Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria, 2014.

2015

A kisebbségeket védő büntető jogalkotás Magyarországon (1878-2012)

In: Bíró Gáspár Emlékkönyv – Kisebbségi identitás és önrendelkezés a globalizmusban / szerk. Fábián Gyula – Jakab Albert Zsolt. – p. 141-155.

Kolozsvár, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet – MTA TK Kisebbségkutató Intézet, 2015.

Tolnai Vilmos: A régi büntetőjog néhány nyelvi maradványa (A cikket rövídítette és jegyzetekkel ellátta Nánási László) 
In: Belügyi Szemle. – 2015/10. – p. 86-97.

A Koronaügyészség és tagjainak sorsa 1944-1945-ben 
In: Tiszteletkötet Dr. Kovács Tamás 75. születésnapjára / szerk. Vókó György. – p. 211-226. – Budapest, Országos Kriminológiai Intézet, 2015.

A jogrend szolgálatában: Váry Albert élete és működése, 1875–1953. – Budapest, Legfőbb Ügyészség 2015. 291 p.

Tanulmány és forrásgyűjtemény az első magyar proletárdiktatúráról – Biró Aurél: A Tanácsköztársaság fővárosi karhatalmai

In: Jogtörténeti Szemle. – 2015/4. – p. 62-63.

2016

Könyv a magyar bűnüldözés múltjáról – Ibolya Tibor: Kriminalisztikatörténeti tanulmányok
In: Ügyészek Lapja. – 2016/1. – p. 111-114.

Gondolatok a történelemről és jogról
In: Ügyészek Lapja. – 2016/2. – p. 79-88.

Vajna Károly „Hazai régi büntetések” monográfiájának keletkezése és forrásai
In: Szokásjog és jogszokás – Jogi kultúrtörténeti és néprajzi tanulmányok II. kötet / szerk. Nagy Janka Teodóra. – p. 281-301. Teljes szöveg

Szekszárd, Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar, 2016. Teljes szöveg

A magyar közjegyzőség múltjából
In: Honismeret. – 2016/5. – p. 94. Teljes szöveg

2017

Könyv a romániai magyar nyelvű jogi oktatás múltjáról – Veress Emőd – Kokoly Zsolt: Jogászképzés a Bolyai Tudományegyetemen 1945-1959
In: Magyar Jog. – 2017/1. – p. 60-63.

B. Müller Tamás: Vörösterror az Országházban 1919
In: Belügyi Szemle. – 2017/2. – p. 130-135.

Politika, alkotmányjog, büntetőjog az 1918/19-es hatalomváltásokkal kapcsolatos büntetőeljárásokban
In: Jog-Állam-Politika. – 2017/2. – p. 3-23.

Büntetőeljárási iratkeletkezés a kodifikált magyar jog történetében (1896-1962)
In: Ügyészek Lapja. – 2017/3-4. – p. 57-71.

Büntetőeljárási iratkeletkezés a kodifikált magyar jog történetében (1896-1962)
In: Fons. – 2017/4. – p. 505-520. Teljes szöveg

Pápa a Tanácsköztársaság idején
In: Honismeret. – 2017/5. – p. 115-119. Teljes szöveg

175 éve született Edvi Illés Károly
In: Magyar Jog. – 2017/9. – p. 581-582.

2018

5. Erdély a Habsburg Birodalomban és az Osztrák-Magyar Monarchiában : 5.3. Büntetőjog : 6. Erdély Romániában : 6.3.3. A magyar büntetőjog Észak-Erdélyben 1940-44 között  
In: Erdély jogtörténete / szerk. Veress Emőd. – p. 297-337, 432-446.

Kolozsvár Forum Iuris 2018

A román büntető törvénykönyv – magyarul [Deák Zoltánnal]
In: Magyar Jog. – 2018/5. – p. 310-319.

Rokolya Gábor: Magyar közjegyzők a Délvidéken.
In: Magyar Jog. – 2018/7-8. p. 461-462.

Megszakítás