Dr. Kiss Árpád emlékkiállítás

Dr. Kiss Árpád genetikus, a mezőgazdasági és biológiai tudományok doktora 1916. január 14-én született Budapesten.

Dr. Kiss Árpád emlékkiállítás plakátja
Dr. Kiss Árpád emlékkiállítás plakátja

Dokumentumok Kiss Árpád családi életéről

Kiss Árpád születési anyakönyvi kivonata
Kiss Árpád születési anyakönyvi kivonata
Kiss Árpád és Priszter Irma házassági anyakönyvi kivonata - 1944. február 21.
Kiss Árpád és Priszter Irma házassági anyakönyvi kivonata – 1944. február 21.
Távirat Kiss Árpád első gyermekének születéséről - 1944. november 14.
Távirat Kiss Árpád első gyermekének születéséről – 1944. november 14.

A növénynemesítő gyakran vett részt külföldi konferenciákon. Üdvözlőlapok a konferenciák helyszínéről:

Tádzs Mahal
Tádzs Mahal
Képeslap Indiából
Képeslap Indiából
Cambridge képeslap
Cambridge képeslap

Dr. Kiss Árpád munkássága

Középiskolai tanulmányait a Székesfővárosi Kertészképző Iskolában végezte, majd 1950-ben Martonvásárra, a Magyar Tudományos Akadémia Növénytermesztési Kutatóintézetébe került, ahol a borsó nemesítésével és a búza-rozs hibridek előállításával bízták meg.
1957-ben szerezett diplomát a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián, majd Kecskeméten a Duna-Tisza-közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben (ma Zöldségtermesztési Kutatóintézet Rt.) dolgozott.

Meghívó - kandidátusi értekezésének vitájára
Meghívó – kandidátusi értekezésének vitájára
Meghívó doktori értekezésének vitájára
Meghívó doktori értekezésének vitájára

Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Kecskemét, 1963.
Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Kecskemét, 1963.
Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet évkönyve, 1963.
Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet évkönyve, 1963.
Zöldségtermesztési Kutató Intézet, Kecskemét, 1979.
Zöldségtermesztési Kutató Intézet, Kecskemét, 1979.

A búza-rozs hibridek nemesítése mellett 1970-ig a kisgyümölcsű görögdinnye fajták előállítását végezte.

Görögdinnyefajták vizsgálata
Görögdinnyefajták vizsgálata

Több nemzetközi viszonylatban is elismert eredményt ért el. Neve ott szerepel a legelső triticale nemesítők között. A hexaploid triticalék közti keresztezéssel és szelekcióval új típusokat állított elő. Így nevéhez fűződik a törpe, féltörpe és az alacsonyszárú triticalék előállítása.

Triticale
Triticale
Triticale, a homok új gabonája
Triticale, a homok új gabonája
A növénytermesztés alapjai
A növénytermesztés alapjai
A borsó termesztése
A borsó termesztése
Tenyészkerti napló
Tenyészkerti napló

Tanulmányok a triticaléról

Tanulmányok a triticaléról
Tanulmányok a triticaléról
Tritikále eredmények és problémák
Tritikále eredmények és problémák / Kiss József Mihály, Kiss Árpád In: Növénytermelés. – 30. évf. 3. sz. (1981. jún.), p. 275-281.
A tritikále helyzete
A tritikále helyzete
A triticale genetikája és nemesítése
A triticale genetikája és nemesítése

A növénynemesítő külföldi tudományos lapokban megjelent tanulmányai:

Breeding methods and tests
Breeding methods and tests
Improvement of some unfavourable traits
Improvement of some unfavourable traits
Züchtungsprobleme
Züchtungsprobleme

Ausztrál Triticale-szakácskönyv:

Ausztrál Triticale-szakácskönyv
Ausztrál Triticale-szakácskönyv
The australian triticale cookery book
The australian triticale cookery book
Ausztrál titicale szakácskönyv
Ausztrál titicale szakácskönyv

Cikkek, interjúk

Az alábbi könyvek egy-egy fejezete Kiss Árpád munkásságával foglalkozik.

Aranyhomok antológia 1962.
Aranyhomok antológia 1962.
Aratják a triticalet, a homok új kenyérgabonáját In: Petőfi népe. - 20. évf. 161. sz. (1965. júl. 10.), p. 3.
Aratják a triticalet, a homok új kenyérgabonáját In: Petőfi népe. – 20. évf. 161. sz. (1965. júl. 10.), p. 3.
Tritikále a homokon / G. E. In: Petőfi népe. - 46. évf. 181. sz. (1991. aug. 3.), p. 3.
Tritikále a homokon / G. E. In: Petőfi népe. – 46. évf. 181. sz. (1991. aug. 3.), p. 3.
Miért szomorú a triticale világhírű nemesítője? : Más országoknak megéri, nekünk nem / K. S. In: Kecskeméti lapok. - 86. évf. 37. sz. (1990. szept. 14.), p. 7.
Miért szomorú a triticale világhírű nemesítője? : Más országoknak megéri, nekünk nem / K. S. In: Kecskeméti lapok. – 86. évf. 37. sz. (1990. szept. 14.), p. 7.
Makacs maradandóság : [Szociográfiai riportok] / Kunszabó Ferenc. - Budapest : Magvető, 1980.
Makacs maradandóság : [Szociográfiai riportok] / Kunszabó Ferenc. – Budapest : Magvető, 1980.
Négyszemközt a nemesítővel / Jóba Tibor In: Petőfi népe. - 20. évf. 286. sz. (1965. dec. 4.), p. 3.
Négyszemközt a nemesítővel / Jóba Tibor In: Petőfi népe. – 20. évf. 286. sz. (1965. dec. 4.), p. 3.
A tritikálé atyja
A tritikálé atyja / Váradi Piroska In: Kecskeméti lapok. -94. évf. 1. sz. (1998. nov. 12.), p. 5.
Rögös vallomások: Ötven év a magyar agrárkutatás szolgálatában
Rögös vallomások: Ötven év a magyar agrárkutatás szolgálatában
Kiss Árpád, a mezőgazdasági tudományok doktora In: Petőfi népe. - 38. évf. 33. sz. (1983. febr. 9., szerda), p. 5.
Kiss Árpád, a mezőgazdasági tudományok doktora In: Petőfi népe. – 38. évf. 33. sz. (1983. febr. 9., szerda), p. 5.
Kiss Árpád, a Tritikálé atyja : Aki rajtakapta Micsurint In: Köztér. - 3. évf. 9. sz. (2000. szept.), p.11
Kiss Árpád, a Tritikálé atyja : Aki rajtakapta Micsurint In: Köztér. – 3. évf. 9. sz. (2000. szept.), p.11

Kiss Árpád díjai és emlékezete

Kutatómunkáját rangos díjakkal ismerték el – többek között megkapta a Magyar Tudományos Akadémia díját,  az Osztrák Mezőgazdasági Kamara Növénynemesítői Díját, a  Mathiász János-emlékérmet, a Kecskemét Városért Emlékérmet és Díjat és  Bács-Kiskun megye Tudományos díját.

Kecskemét Városért Emlékérem
Kecskemét Városért Emlékérem
Mathiász János-díj
Mathiász János-díj
dr. Kiss Árpád gyászlapja
dr. Kiss Árpád gyászlapja
Magyar Tudományos Akadémia díja
Magyar Tudományos Akadémia díja
Bács-Kiskun megye Tudományos díja
Bács-Kiskun megye Tudományos díja
Nekrológ
Nekrológ

Előadások a Kiss Árpád születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett konferencián:

Báldy Béla előadása>>

Kiss József Mihály előadása>>

Dr. Mészöly Gyula születésének 100. évfordulójára rendezett emlékülés és kiállítás

Mészöly Gyula (1910 - 1974)
Mészöly Gyula (1910 – 1974)

Mészöly Gyula (1910 – 1974) paradicsomnemesítő születésének 100. évfordulója alkalmából kiállítást és emlékülést rendezett a Katona József Könyvtár, a Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Fõiskolai Kara és a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. Az alábbiakban a 2010. január 14-én a könyvtár Helyismereti Gyűjteményében tartott emlékülés előadásait és az ugyanitt rendezett kiállítás anyagát ismerhetik meg.

Mészöly Gyula biológus, növénynemesítő a mai Horvátországhoz tartozó Suhopoljén született. Kertészeti tanulmányai befejezése után 1936-tól a bajai Kertészeti Középiskola tanáraként tevékenykedett. 1940-től Kecskeméten élt és dolgozott, először tanárként, majd mezőgazdasági kutatóként.

1943-ban kezdte megszervezni Kecskeméten a később róla csak Mészöly-telepnek nevezett Állami Kertészeti Telepet, amely 1948-ban Állami Kertészeti Kísérleti Telepként, 1950-től Kecskeméti Kísérleti Gazdaságként működött.
A telep 1955-ben Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetté alakult, 1971-ben pedig felvette a Zöldségtermesztési Kutató Intézet nevet.
Irányítása alatt vált az intézet a zöldségfélék, a szántóföldi növények, a gyümölcs- és dísznövény nemesítés és kutatás nemzetközileg is elismert fellegvárává. A legnagyobb eredményeket a paradicsom nemesítésében érték el : 13 államilag elismert, kiváló magyar paradicsomfajtát adtak a magyar zöldségtermesztésnek. A Kecskeméti 363-as, a Kecskeméti törpe, a K-3 heterózis, a Kecskeméti jubileum és társaik mind az ő ismert  nemesítéseik.

A növénynemesítő tudományos munkássága mellett szakterületének érdekeit országos szintű intézményekben is képviselte.
1953-tól haláláig országgyűlési képviselőként a parlament mezőgazdasági állandó bizottságának volt tagja. A Magyar Tudományos Akadémián a Növénynemesítési Bizottság elnökeként és a Kertészeti Bizottság tagjaként vállalt fontos tudománypolitikai munkát, később az Akadémia rendes tagjává választotta.
Egyik alapítója volt a Magyar Agrártudományi Egyesületnek is. A Kertészeti Társaságnak hosszú időn keresztül alelnöke, a Bács-Kiskun Megyei Agrártudományi Egyesület Megyei Szervezetének elnöke volt. A Kertészeti Egyetemen címzetes egyetemi tanári , majd tiszteletbeli doktora címet kapott.

A kutató gyakorlatban is hasznot hozó eredményeit magas szintű kitüntetésekkel ismerték el.
1956-ban Mészöly Gyula lett Bács-Kiskun megye első Kossuth-díjas tudósa. Élete során többször kapta meg a Munka Érdemrend Arany fokozatát.
A Bács-Kiskun Megyei Tanács által alapított Mathiász-díj első kitüntetettje volt 1972-ben. Társadalmi tevékenységének megbecsülését jelzi, hogy Fleischmann Rudolf,  Entz Ferenc és Tessedik Sámuel emlékérmet adományoztak részére.

Mészöly Gyula nemcsak nagyhírű kutató-szervező, de közismerten nagylelkű, munkatársai érdekeit mindig és mindenhol képviselő, szelídszavú, kedves, önzetlenül segítőkész  ember volt.

Mészöly Gyula által nemesített, államilag elismert paradicsomfajták
Kecskeméti 363 /ÁE 1951/
Kecskeméti 364 / ÁE 1951/
Kecskeméti törpe /ÁE 1957/
Kecskeméti 42 /ÁE 1959/
Kecskeméti 42 x Kecskeméti törpe (heterózis) /ÁE 1967/
Kecskeméti konzerv / ÁE 1967/
Kecskeméti determinált San Marzano /ÁE 1967/
Kecskeméti merevszárú /ÁE 1967/
Kecskeméti 3 F1hibrid /ÁE 1969/
Kecskeméti export /ÁE 1969/
Kecskeméti 700 /ÁE 1970/
Kecskeméti jubileum /ÁE 1971/
Kecskeméti 262 /ÁE 1976/
Kecskeméti 886 /ÁE 1979/
Kecskeméti 509 /ÁE 1979/
Kecskeméti 407 /ÁE 1982/
Kecskeméti 549 /ÁE 1982/

Képek a kiállításról

Mészöly Gyula kiállítás plakátja
Mészöly Gyula kiállítás plakátja

Mészöly Gyula munka közben

Könyvek Báldy Béla gyűjteményéből

Könyvek könyvtárunk gyűjteményéből




Egyéb dokumentumok


Szappanos István címke-tervei


A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet története 1946-1956
Tervezte és rajzolta: Szappanos István

A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet története

Az Emlékülésen elhangzott előadások (pdf)

Visszaemlékezések (pdf)

Mátyási József emlékkiállítás

Mátyási József (Izsák, 1765. márc. 21. – Kecskemét, 1849. jan. 15.)

Kiállítás Mátyási József születésének 250. évfordulója alkalmából

(A kiállítás anyaga 2015 tavaszán volt látható könyvtárunk Helyismereti gyűjteményében)

Az emlékkiállítás plakátja
Az emlékkiállítás plakátja
Mátyási József (Izsák, 1765. márc. 21. – Kecskemét, 1849. jan. 15.)
Mátyási József (Izsák, 1765. márc. 21. – Kecskemét, 1849. jan. 15.)

Mátyási János izsáki református lelkész és Polgári Koczog Julianna gyermeke.

Mátyási János izsáki református lelkész
Mátyási János izsáki református lelkész
Polgári Koczog Julianna
Polgári Koczog Julianna

Mátyási József szülei

Képeslap Mátyási József szülőhelyéről, Izsákról
Képeslap Mátyási József szülőhelyéről, Izsákról

Tanulmányait a kecskeméti református kollégiumban, majd a debreceni református kollégiumban végezte. Ügyvédi oklevelet szerzett és Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot.

1789-től 1794-ig Teleki József gróf >> ugocsai főispán, koronaőr titkára volt, akit elkísért Bécsbe, Németországba és Erdélybe is. 1792-ben részt vett a pozsonyi országgyűlésen. Utazásait versekben örökítette meg.

Mátyási József 1795. márciusi levele Kecskemét főbírájához.
Mátyási József 1795. márciusi levele Kecskemét főbírájához.
Mátyási József 1795. márciusi levele Kecskemét főbírájához.
Mátyási József 1795. márciusi levele Kecskemét főbírájához.

1795-ben Csokonai Vitéz Mihállyal is találkozott, barátság szövődött közöttük.

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)
Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)

1796 és 1803 között a voltaireianus irodalomkedvelő galánthai Fekete János lovasgenerális titkáraként tevékenykedett.

gróf Fekete János (1741-1803)
gróf Fekete János (1741-1803)

A költő és a gróf kapcsolatáról Benkei Kovács Balázs tanulmányában >> részletesen olvashatunk.

A gróf 1803-as halála után Pesten volt ügyvéd, majd Izsákra költözött, ott megházasodott, ám hamarosan megözvegyült. 1824 körül Kecskeméten telepedett le, ahol visszavonultan élt.

Kecskemét város tanácsa irodalmi működéséért 1827-ben polgárjoggal tisztelte meg, melyet levélben köszönt meg a városi tanácsnak.

Mátyási József 1827. március 27-én kelt levele Kecskemét város Nemes Tanácsához
Mátyási József 1827. március 27-én kelt levele Kecskemét város Nemes Tanácsához

Végrendeletében vagyona nagy részét a kecskeméti református kollégiumra hagyta.

Mátyási József gyászjelentése
Mátyási József gyászjelentése

Korának népszerű költője volt. Legismertebb verse, a Sorsával elégedő gulyásnak pásztori dalja népdalként terjedt:

A vers forrása: Kiss István: Mátyási József. Antológia Mátyási József költeményeiből >>

Az úgynevezett Gulyásnóta keletkezéséről és közismertté válásáról többször is írtak irodalom történészeink. A témával Mészöly Gedeon is foglalkozott 1931-ben, a Népünk és Nyelvünk folyóiratban megjelent terjedelmes tanulmányában.

Terbe Lajos pedig 1956-ban rövid cikkben foglalta össze a vers eredetével kapcsolatos véleményeket.

Kiss István: Mátyási József. Antológia Mátyási József költeményeiből
Kiss István: Mátyási József. Antológia Mátyási József költeményeiből
Mészöly Gedeon írása 1931-ben, a Népünk és Nyelvünk folyóiratban
Mészöly Gedeon írása 1931-ben, a Népünk és Nyelvünk folyóiratban
Terbe Lajos cikke az Irodalomtörténeti közlemények 1956/4. számából
Terbe Lajos cikke az Irodalomtörténeti közlemények 1956/4. számából

Mátyási költészetének helytörténeti vonatkozásai is vannak. Hosszabb lélegzetű költeményében megénekelte a Kecskeméten pusztító 1794. évi júliusi tűzvészt is.

Kis itélet napja
Kis itélet napja
Mátyási József egyik alkalmi verse, Márton-napra
Mátyási József egyik alkalmi verse, Márton-napra
A barátság, és annak mestersége
A barátság, és annak mestersége
Mátyási József verseinek folytatása
Mátyási József verseinek folytatása

Költészetét a 18. század végi „mesterkedők” közé sorolták. Verseinek jelentős részét terjengős, alkalmi poémák – köszöntők, búcsúztatók – teszik ki, amelyeknek azonban érdemi, csillogó részletei is vannak.

Nyolc kötete jelent meg nyomtatásban, több műve kéziratban maradt fönn.

Viskói uradalom, vagyis a házam Kecskeméten: válogatás a kiadatlan versekből
Viskói uradalom, vagyis a házam Kecskeméten: válogatás a kiadatlan versekből
A Viskói uradalom című mű kézirata
A Viskói uradalom című mű kézirata
A Viskói uradalom című mű nyomtatott változata
A Viskói uradalom című mű nyomtatott változata
A könyvbemutató meghívója 2005. március 5.
A könyvbemutató meghívója 2005. március 5.

A könyv adatai >>

Lexikon szócikkek és rövid életrajzi összefoglalók Mátyási Józsefről:

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
Magyar Irodalmi Lexikon szócikke
Magyar Irodalmi Lexikon szócikke

Kecskemét irodalomtörténete
Kecskemét irodalomtörténete
Kecskemét irodalomtörténete
Kecskemét irodalomtörténete

Kecskemét irodalomtörténete >>


Cikkek, tanulmányok Mátyásiról:

Mátyási József / Terbe Lajos In: Irodalomtörténeti közlemények. - 59. évf. 3.sz. (1955), p. 305-318.
Mátyási József / Terbe Lajos In: Irodalomtörténeti közlemények. – 59. évf. 3.sz. (1955), p. 305-318.
Mátyási József / Kiss István In: Bács-Kiskun megyei népújság. - 10. évf. 67. sz. (1955. márc. 20.), p. [4].
Mátyási József / Kiss István In: Bács-Kiskun megyei népújság. – 10. évf. 67. sz. (1955. márc. 20.), p. [4].
Mátyási József és a magyar írók / Jenei Ferenc
Mátyási József és a magyar írók / Jenei Ferenc In: Kiskunság. – 1967. október, p. 47-50.
Mátyási József, a "kecskeméti költő" ismeretlen versei / Kiss István In: Kiskunság, 1968. 1-2. sz., p. 58-65.
Mátyási József, a “kecskeméti költő” ismeretlen versei / Kiss István In: Kiskunság. – 1968. 1-2. sz., p. 58-65.

Mátyási-kultusz

Ferenczy István szobra Mátyási Józsefről
Ferenczy István szobra Mátyási Józsefről

Mátyási József 1943-ban felavatott emléktáblája
Mátyási József 1943-ban felavatott emléktáblája
A Mátyási-emléktábla leleplezése
A Mátyási-emléktábla leleplezése

1999-ben megemlékeztek a költő halálának 150. évfordulójáról:

Tudományos konferencia Mátyási József halálának 150. évfordulóján
Tudományos konferencia Mátyási József halálának 150. évfordulóján
Tudományos konferencia Mátyási József halálának 150. évfordulóján
Tudományos konferencia Mátyási József halálának 150. évfordulóján

2013. január 15-én Mesznéder Klára vezetésével megalakult a Mátyási József Emlékkör >>

Mátyási József Emlékkör alakult
Mátyási József Emlékkör alakult

Az emlékkör rendszeresen tart rendezvényeket a Katona József Könyvtárban.

“Tudós” könyvek

Magyar irodalmi ritkaságok
Magyar irodalmi ritkaságok
"Tudós" könyvek - dokumentumkiállítás plakátja
“Tudós” könyvek – dokumentumkiállítás plakátja

Összeállításunk a 2014. január 14. és március 15. között tartott, “Tudós” könyvekA Magyar Tudományos Akadémia XIX. századi tagjainak művei a Történeti gyűjteményben című dokumentumkiállítás digitális változata

A Magyar Tudományos Akadémia története


Egy magyar tudományos társaság létrehozásának gondolata már a 18. században felvetődött. Bessenyei György Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék>> (Bécs, 1790) című munkájában indítványozta egy tudományos társulat létrehozását.

1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyéves jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság, mai nevén Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.


Gróf Széchenyi István 1825-dik évi nov. 4-ikén Pozsonyban
Gróf Széchenyi István 1825-dik évi nov. 4-ikén Pozsonyban

A kép alatt olvasható aláíráson téves dátum szerepel:
Gróf Széchenyi István 1825-dik évi nov. 4-ikén Pozsonyban az országgyűlés kerületi ülésében a magyar akadémia megalapítására egy évi jövedelmét (akkor 60 ezer forint) felajánlja.

1827-ben az országgyűlés a XI. törvénycikkben (A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról) mondta ki a társaság megalapítását. 

1830-ban kezdte meg tényleges működését, november 17-én a Tudós Társaság igazgatósága Pozsonyban tartotta első ülését. 

Terve a nagy magyar szótár...
Terve a nagy magyar szótár…
A magyar nyelv nagyszótára
A magyar nyelv nagyszótára

A társaság szervezeti szabályzatát  A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) című kiadvány közölte. Ennek értelmében 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. 

Létrehozták a nyelvtudományi, bölcseleti, történeti, matematikai, természettudományi és törvénytudományi osztályokat.

Széchenyi István 1842. november 27-én másodelnökként mondott beszédében a nyelvművelés fontosságára hívta fel a figyelmet.

Az Akadémia első tervei között szerepelt a “Nagy magyar szótár” összeállítása. Érdekesség, hogy a tervezet már 1834-ben elkészült, nem sokkal később az anyaggyűjtés is megkezdődött, a Magyar nyelv nagy szótárának első kötete mégis csak 2005-ben látott napvilágot. Napjainkig négy kötet jelent meg.

1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére. A kivitelezés vezetője Ybl Miklós>> és Skalnitzky Antal>> volt. A neoreneszánsz stílusú székházat  1865. december 11-én avatták fel. Dísztermének freskóit Lotz Károly>> festette.

Magyar Tudományos Akadémia épülete
Magyar Tudományos Akadémia épülete

1869-ben az Akadémia szervezeti változáson esett keresztül, addigi hat osztályát hárommá vonták össze. Ebben a szervezeti struktúrában működött 1946-ig. Az MTA az 1870-es évektől Magyarország tudományos életének központja lett. Tanulmányutakat, művek megjelentetését támogatta, nagy jutalmaival számos jeles munkát díjazott.


Divald Kornél (1872-1931) művészettörténész, író
Divald Kornél (1872-1931) művészettörténész, író
A Magyar Tudományos Akadémia palotája és gyűjteményei
A Magyar Tudományos Akadémia palotája és gyűjteményei

Divald Kornél (1872-1931) művészettörténész, író
Forrásértékű kutatásai során feldolgozta többek között a Felvidék művészeti emlékeit. Több könyvét – így a gyűjteményünkben is megtalálható Margit legendákat írói álnéven, Tarczai Györgyként írta. 1911-től tagja az Akadémiának.


A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára

1826. március 17-én gróf Teleki József >> adományozta 30 ezer kötetes családi könyvtárát a Magyar Tudós Társaságnak. Ezzel megalapította az Akadémia tudományos intézményét. Az MTA Könyvtára 1844-ben nyílt meg, 50 ezer kötetes állománnyal. 1865-től az Akadémia székházában kapott helyet.  Vörösmarty Mihály az Akadémia könyvtárának megnyitására írta Gondolatok a könyvtárban >> című híres versét.

A Magyar Tudományos Akadémia épülete
A Magyar Tudományos Akadémia épülete

Ma Magyarország legmagasabb szintű tudományos testülete a Magyar Tudományos Akadémia. Önkormányzati elven működő tudományos köztestület, amely a tudományok művelésével, támogatásával és képviseletével, eredményeinek terjesztésével kapcsolatos feladatokat lát el. Részt vesz a tudományos kutatások országos szervezésében, a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak erősítésében, képviseli a tudományos kutatás szabadságának eszméjét, elősegíti a tudományos közélet tisztaságát, demokratizmusát, őrködik a szellemi munka és alkotás, a tudomány értékeinek elismerése felett, támogatja a fiatal kutatók tudományos tevékenységét, gondoskodik tagjai munka- és életfeltételeinek javításáról.

Az Akadémia élén az elnök áll. Fő tisztségviselők: társadalomtudományi, természettudományi, élettudományi alelnök. Az elnökön kívül főállású tisztviselők: főtitkár, főtitkár helyettes. Az elnök tanácsadó testülete az Akadémia Elnöksége, amely tisztségviselőkből, a tudományos osztályok elnökeiből és a Közgyűlés által választott tagokból áll. Az Akadémia tagjait a tudományos osztályok jelölése alapján a Közgyűlés választja, rendes, levelező (együtt hazai), külső vagy tiszteleti taggá. A 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok száma a 200 főt nem haladhatja meg. Doktori Tanácsa dönt az “MTA doktora” tudományos cím odaítéléséről. Adományozásának feltételeit az Akadémia szabályzatban állapítja meg.

Magyar Tudományos Akadémiai almanach
Magyar Tudományos Akadémiai almanach
Vázlatok a Magyar Tudományos Akadémia félszázados történetéből
Vázlatok a Magyar Tudományos Akadémia félszázados történetéből

Az MTA-ról bővebben>>

Napjainkban az akadémiának 11 tudományos osztálya működik, ebből 8 természet-, 3 társadalomtudományi.

1990-ben új alapszabályt fogadtak el. 1994 áprilisában kihirdették a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló új törvényt.

Az alábbiakban a legfontosabb 19. századi akadémikusokat és gyűjteményünkben található műveiket mutatjuk be. Az egyes tudományágakon (irodalom, természettudomány és egyéb tudományok) belül a születési dátumok szerinti időrendet követtük.


Irodalom

Tavasz : zsebkönyv
Tavasz : zsebkönyv

TAVASZ. Zsebkönyv. Költői művekből szerkesztve
Pápán, 1845. A Ref. Főiskola betűivel IX+230 l. 17,8 cm 

PetőfiPetrics Soma és Jókai Mór Pápán önképzőkört alapítottak. Petőfi szenvedélye a színpad, Petricsé a költészet, Jókaié a festészet volt. Tavasz c. könyvük kiadásakor viszont már végleges hivatásuknak hódoltak. Jókainak itt jelent meg első kinyomtatott műve, egy elbeszélés, Petőfi hét verssel járult hozzá a mű sikeréhez. Saját nevén három vers és egy műfordítás Mathissontól, Homonnai álnéven pedig két vers.

Kazinczy Ferenc (1759–1831), író, költő, a nyelvújítás vezéralakja.
1830. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia a történelmi osztály tagjává nevezték ki. 1831-ben az összes akadémiai gyűlésen részt vett.

Batsányi János (1763-1845) költő, 1843-tól az MTA  (Magyar Tudós Társaság) tagja. Batsányi János összes költeménye>>

Kisfaludy Sándor (1772-1844) költő, 1830-tól az Akadémia (Magyar Tudós Társaság) rendes tagja. Kisfaludy Sándor összes költeménye>>

Berzsenyi Dániel (1776-1836) költő, 1830-ban választották az Akadémia (Magyar Tudós Társaság) tagjai közé. Berzsenyi Dániel összes költeménye>>

Vörösmarty Mihály (1800-1855) költő, drámaíró, 1830-tól az MTA (Magyar Tudós Társaság) rendes tagja. Vörösmarty Mihály összes költeménye>>

Arany János (1817-1882) költő, műfordító, 1858-től az MTA tagja, később főtitkára, majd tiszteleti tagja. Arany János összes költeménye>>

Madách Imre (1823-1864) író, drámaíró, 1863-tól az MTA levelező tagja. Az ember tragédiája>>

Jókai Mór (1825-1904) író, 1858-ban az Akadémia levelező tagjának választották. 1861-től rendes, 1883-tól tiszteleti tag, 1892-től pedig  az MTA igazgatója. Jókai Mór összes műve>>

Tóth Kálmán (1831-1881) költő, író, 1861-től az Akadémia levelező tagja. Tóth Kálmán összegyűjtött költeményei>>

Baksay Sándor (1832-1915) író, műfordító, 1884-től az Akadémia levelező, majd 1903-tól rendes tagja.

Gárdonyi Géza (1836-1922) író, 1910-től az Akadémia levelező, 1920-től pedig rendes tagja.

Babits Mihály (1883-1941) költő, író, 1940-től az Akadémia tagja. Babits Mihály összegyűjtött versei>>



Természettudományok

Jedlik Ányos (1800-1895) fizikus, feltaláló, bencés szerzetes.
Legjelentősebb eredményeit az elektromosság vizsgálatában érte el. 1828-ban állította elő az első, csupán elektromágneses hatás alapján működő forgómotort, amelyet „villamdelejes forgonyá”-nak nevezett el. 1850 megkapta az Akadémia Nagyjutalmát, 1858-tól rendes tagja az MTA-nak.

Sauer Ignác (1801-1863) orvos, belgyógyász.
Szorgalmazta a magyar nyelvű orvosi oktatás általánossá tételét, az orvosi vizsgálatban a kopogtatás és hallgatózás módszerének első kezdeményezői közé tartozott. 1859-ben választották az Akadémia tagjai közé.

Hanák János (1812-1849) piarista szerzetes, zoológus, 1846-tól az MTA tagja. Szorgalmazta a korszerű magyar természettudományi szaknyelv megteremtését.

Berde Áron (1819-1892) természettudós, közgazdász, 1858-tól az MTA levelező tagja.

Hankó Vilmos (1854-1923) kémikus. Főként ásványvizek és ásványok elemzésével foglalkozott. 1894-ben választották az MTA tagjai közé.

Daday Jenő (1855-1920) zoológus. 1889-től levelező, 1910-től rendes tagja az Akadémiának. Főként az édesvizek állatvilágát kutatta.

Beke Manó (1862-1946) matematikus, 1914-től az MTA tagja. Több matematika tankönyv szerzője.


Egyéb tudományágak

Szlemenics Pál (1783-1856) kecskeméti születésű jogtudós, szakíró 1830-tól az MTA tagja.

Széchenyi István (1791-1860)
1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság, mai nevén Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.

Kriza János (1811-1875) néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök
Munkássága a magyar népköltészet megismerésében és feltárásában korszakalkotó jelentőségű. 1841-től az MTA (Magyar Tudós Társaság) levelező tagja.

Hornyik János (1812-1885) történetíró. Kecskemét történetére vonatkozó kutatásai alapvető jelentőségűek. 1863-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Rómer Flóris (1815-1889) régész, művészettörténész, bencés szerzetes
Magyarország régészeti és művészeti emlékei felkutatásának és feldolgozásának egyik kezdeményezője. 1860-tól tagja az Akadémiának.

Szilágyi Sándor (1827-1899) történész. Főként az Erdélyi Fejedelemség történetével foglalkozott, forráskiadói tevékenysége is jelentős. 1853-tól 1867-ig a nagykőrösi református kollégium tanára, többek között Arany János és Szabó Károly tanártársa. 1858-tól az MTA levelező, később rendes tagja.

Szilády Áron (1837-1922) irodalomtörténész, nyelvész, református lelkész
Kiskunhalason lelkész, egyidejűleg 1865-78 között a halasi választókerület országgyűlési képviselője. A pozitivista szemléletű irodalomtörténet-írás kiemelkedő képviselője. 1861-ben választották az Akadémia tagjai közé.

Lóczy Lajos (1849-1920) geológus, földrajztudós. Ázsiai utazásai során tett megfigyeléseivel nemzetközi hírnevet szerzett. Bebizonyította, hogy a közép-ázsiai sivatagok nem egy hajdani tengerfenék maradványai. 1891-ben a Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottságának elnökeként megindította a Balaton tudományos feldolgozását célul kitűző vállalkozást. 1888-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Cholnoky Jenő (1870-1950) földrajztudós. 1920-tól tagja az Akadémiának. Részt vett a Balaton tudományos tanulmányozásában. Ismeretterjesztő tevékenységével széles rétegek érdeklődését keltette fel a földrajz iránt.

Bartók Béla (1881-1945) és Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző, zenetudós
A népi nemzeti zenei forrásra támaszkodva Bartók Béla és Kodály Zoltán életműve korszakalkotó a magyar és az egyetemes zenetörténet szempontjából. Kodály Zoltán 1943-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1946 és 1949 között elnöke.

Moór Emánuel

Emanuel Moór, magyar származású zeneszerző és zongoraművész 1863-ban született Kecskeméten. Apja a kecskeméti zsinagóga kántora. Zenei tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. A család később New Yorkba költözött, 1885-87 között ott koncertezett. Európába visszatérve életre szóló barátságot kötött Pablo Casalsszal, és sokat zenéltek együtt. 1889-ben találkozott Brahmsszal, kinek stílusa mélyen hatott rá. Három operát, számos szimfóniát és zongoraverseny írt. Nevéhez fűződik a Pleyel-Moór zongora (az ún. “Duplex-Coupler Grand Pianoforte”) megszerkesztése, amelynek két, egymás feletti klaviatúrája fokozza a zongora dinamikai skáláját. A hangszert Moór és felesége, Winifred Christie zongoraművésznő Budapesten is bemutatták 1928-ban. Az I. Világháború kitörésekor visszavonult Svájcba. 1931. október 20-án hunyt el a svájci Mont Pélerin sur Veveyben.
Forrás: kulturinfo.hu

Pleyel-Moór-zongora
Pleyel-Moór-zongora

“A két klaviatúra közül a felső egy oktávval magasabban szól. Az alsó billentyűi úgynevezett magasításokkal vannak ellátva, ezekre könnyen le lehet nyúlni, így rendkívül tág akkordok foghatók át rajta. Egyébként angol a mechanika, a két manuált kuplungolni is lehet, össze- és szétkapcsolni. Gyakorlatilag egy hangot két billentyűvel is el lehet érni.”
Forrás: Zongora Á la Moór Emánuel / Leskowsky Albert
In: Kecskeméti Szemle, 1987. december, p. 9.



> (opens in a new tab)”>Kompozíciói kottával >>


Hangfelvételei gyűjteményünkben:

Gordonka - zongora szonáták / Moór Emanuel ; Szabó Péter, gka. ; Krausz Adrienne, zg. - Budapest : Hungaroton, 2007.
Gordonka – zongora szonáták / Moór Emanuel ; Szabó Péter, gka. ; Krausz Adrienne, zg. – Budapest : Hungaroton, 2007.

Tart.: 1. szonáta zongorára és godonkára, Op. 22 ; Szonáta gordonkára és zongorára, Op. 53 ; 3. szonáta zongorára és gordonkára, Op. 76

Hans Koessler, Emanuel Moór chamber works
Hans Koessler, Emanuel Moór chamber works / Hans Koessler ; Emanuel Moór ; David Frühwirth, Christoph Ehrenfellner, violins ; Geneviéve Strosser, viola ; Péter Szabó, cello ; Zsuzsa Kollár, piano. – Hungaroton, 2005.

Tart.: Trió-szvit hegedűre, mélyhegedűre és zongorára (1922) ; 2. gordonka-zongoraszonáta Op. 55 ; F-dúr kvintett két hegedűre, mélyhegedűre, gordonkára és zongorára (1913)


Születésének 150. évfordulójának eseményei Kecskeméten:

Kiállítás és koncert születésének 150. évfordulóján Kecskeméten
Kiállítás és koncert születésének 150. évfordulóján Kecskeméten

Tudósítás a kiállításról >>

Tudósítás a koncertről >>



Cikkek, források:

“Csodáltam tehetségét” : Pablo Casals Moór Emánuelről / Heltai Nándor
In: Kecskemét magazin. – 1. évf. 4. sz. (2006. máj.), p. 20-21.


Moór Emánuel emlékezete Kecskeméten / Ittzés Mihály
In: Muzsika. – 56. évf. 7. sz. ( 2013. július), p. 12-14.

Emánuel Moór, magyar portréfilm, 2007, rendező: Apró Attila, 25 perc
Megtekinthető a könyvtárakban, a NAVA szolgáltatása keretében>>

Emánuel és Henrik Moór Alapítvány honlapja >>

Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.

Szappanos család

Kecskeméti Szappanosok - családtörténeti kiállítás plakát
Kecskeméti Szappanosok – családtörténeti kiállítás plakát

A 17. század végén – 18. század elején több református családdal együtt költöztek Kecskemétre a nemesi származású, református vallású és kuruc érzelmű Szappanosok. A család tagjai több évszázadon keresztül töltöttek be jelentős szerepet a város életében. Földbirtokosok, politikusok, tisztviselők, művészek kerültek ki tagjaik közül. Kiállításunk családi és könyvtári dokumentumok tükrében állít emléket a családnak.

A Szappanos család leszármazása
A Szappanos család leszármazása Forrás: Kecskemét régi nemesi családai / Szappanos Károly. – Kecskemét, 1944.

Részletes családtörténeti irodalom:

A kecskeméti református Szappanos család legendáriuma / Szerkesztette és nyomda alá rendezte: Szappanos István VIII – 1. kötet

A kecskeméti református Szappanos család legendáriuma / Szerkesztette és nyomda alá rendezte: Szappanos István VIII – 2. kötet

Szappanos István (Kecskemét, 1818. júl. 15 – Kecskemét, 1917. dec. 24.)

Ügyvéd, földbirtokos, függetlenségi politikus, országgyűlési képviselő. A református gimnáziumot és a jogakadémiát Kecskeméten végezte. 1842-ben tette le ügyvédi vizsgáját és Kecskeméten nyitott ügyvédi irodát. 1847-ben városi aljegyzőnek, 1848. június 8-án tanácsnoknak választották. 1867-ben városi tanácsnoknak választották, majd helyettes polgármester lett. A kecskeméti Függetlenségi és 48-as Párt egyik alapítója és éveken át elnöke volt. 1905-ben Kecskemét I. választókerületében függetlenségi programmal országgyűlési képviselővé választották. 1906-ban ő volt az országgyűlés korelnöke. A helyi gazdasági élet különböző területein tevékenykedett, a Gazdasági Gőzmalom elnöke és a Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület igazgatósági tagja volt. Sokat tett a református egyház és iskola érdekében. 1855-től 1858-ig az egyház főgondnoka volt.
Forrás: Kecskeméti életrajzi lexikon / Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona. – 3. kiad. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 1992. – p. 229. >>
 

Szappanos Károly ref lelkész feljegyzései:
“Iskoláit Kecskeméten végezte. 1842-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1847-ben városi aljegyző, majd 1848-ban tanácsnok lett. 1849-ben nőül vette Ferenczy Klárát, Ferenczy Idának, Erzsébet királynő felolvasónőjének unokatestvérét. Házasságuk gyermektelen volt. 1860-ban táblabíró lett. A református egyház főgondnoka volt 1855-tôl haláláig. Volt h.polgármester is 1867-1875-ig. Ő alapította a függetlenségi 48-as pártot Kecskeméten és annak sokáig elnöke volt. 1895-ben és 1896-ban országgyűlési képviselővé választották, s a képviselőház korelnöke volt. Kossuthot meglátogatta Turin-ban. A Takarékpénztár Egyesületnek és a Gazdasági Gőzmalomnak igazgatósági tagja volt. A király udvari tanácsossá nevezte ki. Lakás II. Mária utca.”

Szappanos István városi tanácsosként szállt táborba 1848. július 17-én, mint önkéntes gyalogos nemzetőr. A korábban Ó-Kérre vonult és Szenttamásnál zajló harcokban részt vett nemzetőreinket 1848. szeptember 22-én kelt tanácsi rendelettel újabb 297 fős önkéntes csapat követte, amelyet a város állított ki. Ezeknek az önkénteseknek a vezetője – 3 évi szolgálati kötelezettséggel – Szappanos István lett, aki a Vácra rendelt önkéntes nemzetőröket Pesten adta át a szállítóbizottságnak.
Forrás: Kecskeméti személyek, kecskeméti történetek és egyéb krónikák / vitéz Tiszaugi-Szabó Tamás . – [Kecskemét] : Szerző, 2000. – p. 118.

Kecskemét város képviselői - Szappanos István
Kecskemét város képviselői – Szappanos István. – In: Szőlősgazdák nagy képes naptára 1906. közönséges évre. – p. 34-36.

“Az általános részvétnek impozáns módon való megnyilatkozása mellett folyt le tegnap délután Szappanos István temetése. A kedvezőtlen idő dacára, a nagy hóesésben is százak várták az udvaron és az utcán a temetési szertartás végét, mely a lakásban ment végbe. A szertartáson részt vett a városi tanács élén Sándor István polgármester, Horváth Miklós országgyűlési képviselő s nagyszámban az összes helybeli testületek, egyházak, stb. képviselői. Táviratot küldtek Darányi Ignác volt földművelésügyi miniszter, Wekerle Sándor miniszterelnök, Ferenczy Ida csillagkeresztes hölgy, az elhunyt unokahúga… A temetésen az elhunyt érdemeit Takáts ceglédi nagytiszteletes méltatta megható beszédében, majd pedig kegyeletes szavakkal Szappanos Károly hitoktató lelkész búcsúztatta. Három óra után megindult a gyászmenet kocsik hosszú sorától és a közönség hatalmas tömegétől kísérve. A temetőben elmondott rövid ima után lezárult egy tiszta életű, igaz magyar ember életének utolsó fejezete. Gyászolják: Szappanos Elek, mint testvére, Szappanos János és gyermekei, dr. Szappanos Sándor és neje, Szappanos Mária özv. Domján Jánosné és gyermekei, Szappanos Vilma özv. Kovács Gézáné és gyermekei, Szappanos Béla neje és gyermekei, Szappanos Karolin és fia, Szappanos Kornélia Bódog Ferencné és gyermekei, Szappanos Janka Jancsics Endréné és gyermekei, Szappanos Juliánna özv. S. Kovács Gáspárné, ifj Szappanos Elek és neje, Szappanos István neje és gyermekei, Szappanos Imre és neje, mint unokaöccsei és unokahugai, özv. Szappanos Imréné szül. Tury Zsuzsánna, mint sógornői, Szappanos Sándor neje és gyermekei, Szappanos Károly neje és gyermekei, Szappanos Juliánna férjezett dr. Szappanos Sándorné, mint unokatestvére.” Forrás: Kecskeméti Lapok, 1917. december 29.

Roskovics Ignác festménye
A kecskeméti nagytemplom freskóján az Atyaisten arcát Szappanos Istvánról mintázta a művész. – In: Művészet, 1903.

Húszéves a Szappanos-harang
1856 ban ismét újra kellett öntetni egyházunk legrégebbi, I. Rákóczi György erdélyi fejedelemtől 1641-ben kapott harangját. A munkát Schaudt András pesti harangöntő mester készítette. Rákóczi harangunk ma is ebben a formájában szól. Talán ez adhatta az ötletet a régi kecskeméti, jómódi református család tagjának, idősb Szappanos Istvánnak. hogy 1854 július 20. án elhunyt neje, Nagy Mária (kinek szülei Nagy Mihály és Pázsit Sára voltak) emlékére harangot öntessen. Figyelmet érdemel, hogy 1855 és 1858 között egyházközségünk főgondnoka Szappanos István (1818-1917) ügyvéd, földbirtokos, országgyűlési képviselő volt, aki a ceglédi 100-as különítménnyel együtt elzarándokolt Kossuth Lajoshoz Turinba. Az 1856, március 15-én Schaudt András műhelyében öntött első Szappanos harang felirata a következő volt:

Életem szorgalmas.
Holtom nyugodalmas.
Imádkozzatok
Kedves magzatok!
Engem kövessetek,
Boldogok lesztek.
Az érc csengő hangja
Hí bennetek
Isten imádására
Buzgó hitfelek.

Ez a harang 60 évig szolgált gyülekezetünkben. Az I. világháború áldozata lett másik három harangunkkal együtt, úgy mint a szentkirályi, (ez még mindig hiányzik) helvéciai csengettyűvel, valamint a történelmi emlékű, utoljára 1851-ben újra öntetett koháryszentlőrinci (ma Nyárlőrinc) haranggal. 1916. augusztus 27-én, újkenyéri úrvacsoraosztás alkalmával, búcsúzott a gyülekezet szeretett harangjaitól. Az igehirdetést Szappanos Károly református helyettes lelkész tartotta a Máté 22:15-22 alapján. A lelkipásztor id. Szappanos István unokaöccse volt.
A következő Szappanos generáció tagjai 1925-ben ismét megöntették gyülekezetüknek harangjukat. Ez harang a II. világháború áldozata lett, talán 1944-ben. A pontos dátum város kiürítése miatt bizonytalan.
1984-ben ünnepeltük templomunk fennállásának 300 éves jubileumát. Erre az alkalomra készült el a teljes belső festés, és ekkor fedeztek fel a munkát végző mesterek a színes oszlopfőket is. Az ünnepség legnagyobb eseménye kétségkívül a harangszentelés volt. A tízmázsás harang több ezer ember jelenlétében, a másik három harag, zúgása közben foglalta el helyét az 55 méter magas toronyban. A harang adományozója az 1900. október 4-én született, Bódogh Ferenc gyógyszerész és Szappanos Kornélia lánya, Kornélia Rózsa, Dr. Héjjas Elekné. Ő családi ékszerei eladásából teremtette elő a harangöntés költségeit. Neki megadatott, hogy láthatta, hallhatta mindhárom Szappanos harangot. Talán ezért is került rá a II. Timotheus 4:7 jól ismert igéje: „Futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam”.

Forrás: Húszéves a Szappanos-harang / Zilahi Kálmán, In: Szőlőskert, 2004 szeptember


Szappanos László (1831. május 30 – 1896.  november 24.) – ügyvéd,városi tanácsnok, honvédhadnagy.

Iskoláit Kecskeméten és Budapesten végezte. A szabadságharcban mint honvéd hadnagy vett részt. Gyakorló ügyvéd volt, majd árvaszéki elnök és városi tanácsnok. Háza a Csongrádi utca 1. Földbirtoka Városföldön, Kisfáiban és Szent-Királyon.

Szappanos László - Ügyvéd, városi tanácsnok, honvédhadnagy.
Szappanos László (1831. május 30 – 1896. november 24.) Ügyvéd, városi tanácsnok, honvédhadnagy.

Szappanos János (Kecskemét, 1839. április 17 – Kecskemét, 1919 április 04.) – földbirtokos.

Az ősi Szappanos házban lakott a Mária utca és a Báthory utca sarkán. 1867 május 29-én vette feleségül Szél Erzsébetet. Nejével mintegy 100 000 forint értékű vagyont kapott. 5 háza és több mint 500 hold földje volt Balázson, Városföldön, Talfájában, Ballószögben és Ágasegyházán.

Szappanos János és Szél Erzsébet
Szappanos János és Szél Erzsébet

Szappanos Sándor (Szada, 1857. jún. 27 – Kecskemét, 1934. jan. 16.) -földbirtokos, városi tisztviselő.

A gimnáziumot és a jogi tanfolyamot Kecskeméten végezte. Diákkorában megalakította a Szépirodalmi Önképzőkört, és a Gyorsíró Körnek is elnöke volt. Tevékenyen vett részt a kecskeméti önkéntes tűzoltó egylet megalakításában, s mint segédtiszt parancsnoka is volt. 1879-ben megalakította a Jogi Önképzőkört és a Korcsolyázó Társaságot. 1890-ben a városi közigazgatás szolgálatába lépett, aljegyző, árvaszéki ülnök, majd helyettes árvaszéki elnök lett. Tagja volt a református egyháztanácsnak. Költeményei a Képes Családi Lapokban és a helyi lapokban jelentek meg.

Forrás: Kecskeméti életrajzi lexikon / Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona. – 3. kiad. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 1992. – p. 229 – 230. Lásd a katalógusban>>

A fáradhatatlan közszolga
A fáradhatatlan közszolga In: Hírös naptár. – 2. évf. 1. sz. (2009. jan.), p. 2.

Szappanos Mihály (Kecskemét, 1860 – 1915) – cipészmester.

Kecskeméti molnáriparos gyermekeként született. Cipésznek szülővárosában tanult, a gyakorlati éveket a fővárosban töltötte. 1886-ban önállósította magát és az 1896-os budapesti kiállításon elismerő oklevéllel tüntették ki. 1891-ben feleségül vette id. Mester István Judit nevű leányát, akitől négy fiúgyermeke született. Első fiúk. Mihály meghalt, a második, Károly a budapesti Református Teológiai Akadémián, Sándor a kecskeméti Jogakadémián tanult; a legkisebb Géza apja irányításával a cipész mesterséget tanulta. Szappanos Mihály munkája mellett a közügyekből is kivette a részét. A törvényhatósági bizottság tagja, egyháztanácsos, az iparkamara tagja, az ipartestület elnöke, a csizmadia ipartársulat jegyzője, a kecskeméti Bőriparosok Anyagbeszerző Szövetségének elnöke, az Ipari Hitelszövetkezet igazgatósági tagja volt.

 Forrás: A kecskeméti iparosság a dualizmus korában / Gábor Ildikó. – Kecskemét : Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 2006. – p. 107. Lásd a katalógusban>> 

Szappanos Mihály
Szappanos Mihály

Szappanos Károly (Szada, 1865. október 21 – 1945)

A Szappanos család mentora, családi adatok gyűjtője és rendezője.
1891. december 29-én feleségül vette Sípos Fannit.
“…Szadán, Pest megyében, született, hol atyja lelkész volt. A gimnáziumot Kecskeméten, a theológiát Budapesten végezte. Papi oklevelet szerzett Budapesten 1888-ban. Középiskolai tornatanári oklevelet szintén Budapesten 1887-ben. Népiskolai tanítói vizsgát tett Nagykőrösön, 1889-ben.
Segédlelkész volt Fóthon és Kecskeméten, rendes lelkész Dunabogdányban 1890-1897-ig. Főgimnáziumi tornatanár Hódmezővásárhelyen 1897-1904-ig. Hitoktató lelkész Kecskeméten 1904-1925-ig, mikor nyugdíjba vonult.
Lakása III. Szécsényi Fasor 11. Kecskemét…”

Szappanos Károly
Szappanos Károly

Kiadott könyvei teljes szöveggel:

A Szappanos-család / összeállította Szappanos Károly
A Szappanos-család / összeállította Szappanos Károly
Református vallástan / összeállította Szappanos Károly
Református vallástan / összeállította Szappanos Károly

Művei a katalógusban>>


Szappanos Jenő (1894-1976) – építész, műszaki tanácsos.

A gimnáziumot Kecskeméten, a műegyetemet Budapesten végezte. Az építészmérnöki oklevél megszerzése után 1928-ban Kecskemét városa műszaki tanácsossá választotta. Az első, világháborút végig küzdötte, utóbb századosi rangban. Számos kitüntetést kapott, mint a vitézségi ezüst érmet. Károly keresztet, harmad osztályú katonai érdemkeresztet, stb. Elnöke volt a Korcsolyázó Egyletnek, református presbiter volt. A Városföldi Szappanos kúriát tervezte 1923-ban, valamint a kecskeméti református temetőben lévő Szappanos családi mauzóleumot . 1925-ben ő tervezte a széktói strandot, 1927-ben az Újkollégium  Kálvin téri szárnyát, 1923-ban a kaszinó nyári helyiségét két oldalszárnnyal bővítve megtervezte a múzeumot. Forrás: Kecskemét város építéstörténete / Juhász István. – Kecskemét : Kecskemét Monográfia Szerkesztősége. – 362 p. Lásd a katalógusban>>
Köztér .- 4. évf. 8-9. sz. (2001. szept-okt.), p. 6.

Emléktábláját az Újkollégium épületének falára, az 1948-ban eltávolított emléktábla helyére helyezték el.
Elhelyezésének ideje: 2010., Anyaga: mészkő, Mérete: 50 X 60 cm                 Szövege:                 
A Reformátis Kollégium épülettömbjének
                      ezen internátusi szakaszát,
                          egyházának szolgálva
                         Vitéz Szappanos Jenő
                      öregdiák, presbiter, Kecskemét Város
                         műszaki tanácsosa tervezte és az
                     építést irányította az 1928-29 években
                    2010.

Forrás:
Előterjesztés Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. június 24-én tartandó ülésére


Kecskemét / Entz Géza. Genthon István, Szappanos Jenő
Kecskemét / Entz Géza. Genthon István, Szappanos Jenő. – Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1961. – 183 p. : ill., fotók ; 25 cm. – (Városképek – műemlékek)
Díszoklevél Szappanos Jenő építészmérnök részére
Díszoklevél Szappanos Jenő építészmérnök részére

Szappanos Jolán (Kecskemét, 1904. május 13 – Kecskemét, 1983. február 13.)

Állami tanítónő Cegléden a Zöldhalom pusztán (1939).  A második világháború után a bugaci általános iskolában tanítónő.
A Szappanos családról és Bugac történetéről számos tanulmányt írt (Bugaci Emlékeim – 1972), utolsó bugaci tanulmányát “A Nagy Pusztán” címmel adták ki 1983-ban.

Szappanos Jolán
Szappanos Jolán
Szappanos Jolán: A nagy pusztán
Szappanos Jolán: A nagy pusztán
Szappanos Jolán: Családi legendárium
Szappanos Jolán: Családi legendárium

Családi kép, 1934.
Családi kép, 1934.

Szappanos István (Kecskemét, 1923. júl. 4 – Kecskemét, 1999. nov. 22.) – tanár, képzőművész.

Középiskolai és jogakadémiai tanulmányait szülővárosa nagy hírű Református Kollégiumának iskoláiban végezte. A szülői ház után gimnáziumi rajztanára, Csikós Tóth András adta a művészetek iránti indíttatást,majd Molnár Zoltán festőművész magániskolájában fejlesztette tovább képességeit. Később pedig szigorú és következetes önképzéssel pótolta a rendszeres képzést. Folyamatosan gazdagította látásmódját, grafikai és festészeti ismereteit. Az 1955. évtől közel három évtizeden keresztül dolgozott alkalmazott grafikusként. 1987-től évenként részt vesz a hajósi, 1993-tól a békési, 1996-ban a veránkai, 1997-ben a lajosmizsei képzőművészeti alkotótábor munkájában. 1997-ben a keceli képzőművészeti alkotótábor egyik alapítója. Szakmai tanulmányutakat tett Angliában, Hollandiában, Ausztriában.
Forrás: IV. Képzőművészeti Alkotótábor, 1997. Alföldi Lapok .- 7. évf. 47. sz. (1999. dec. 2.), p. 4.- (Krétakör melléklet) Kecskeméti Képzőművészek Közössége .- 1998.

Szappanos István akvarellfestő/ Szappanos István. - Kecskemét : Szerző, 2010. - 48 : ill. ; 24 cm
Szappanos István akvarellfestő/ Szappanos István. – Kecskemét : Szerző, 2010.
TELJES SZÖVEGGEL

Szappanos István édesanyjának rajzolt naptára

A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet története
A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet története 1946-1956 / Tervezte és rajzolta: Szappanos István

Id. Szappanos István kecskeméti festő-grafikus katalógusa – 1990.

Meghívó id. Szappanos István kiállítására – 1990. május 25.

Id. Szappanos István kecskeméti festő és grafikus kiállítása – 1994. április 18.

Meghívó id. Szappanos István emlékkiállítására – 2000. október 27.

Szappanos István, 1923-1999 In: Köztér. - 2. évf. 12. sz. (1999. dec.), p. 14.
Szappanos István, 1923-1999 In: Köztér. – 2. évf. 12. sz. (1999. dec.), p. 14.
Szappanos István (1923-1999) festménye
Szappanos István (1923-1999) festménye

Szappanos István (Kecskemét, 1945. aug. 22 – ) – tanár, képzőművész.

1968-ban végezte tanulmányait Szegeden, a Tanárképző Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskola kísérleti tanárkéző szakán és a  JATE pedagógiai szakán is diplomát szerzett. Mesterei: Fischer Ernő, Winkler László és Cs. Pataj Mihály. 1968 óta tanít.  A Kecskeméti Tanítóképző Főiskola tanszékvezető tanára 1977-től 2000-ig. Rendszeresen szerepel hazai és nemzetközi tárlatokon. A festészet műfajai közül olaj- és pasztelltechnikával dolgozik. Vizuálpedagógiai tankönyvéből és jegyzeteiből tanulnak a főiskolai hallgatók. 1980-as években video- és oktatófilmeket készített. Tanulmányutat tett Csehszlovákiába, Lengyelországba, Olaszországba, Svájcba, Ausztriába, Japánba. Festészetében, képeiben  látványélmény és az egyéni szubjektum nyer művészi kifejezést. A Szabad Képző és Iparművészek Országos Szövetségének tagja. Az izsáki alkotótelep művészeti vezetője.

Szappanos István művei a katalógusban>>

…az életünk büszke és boldog vállalását hirdeti Szappanos István, egy visszafogott, szerény vidéki rajztanár, aki azonban éppen ettől Mester, mert képei beszélnek, nem ő fecseg; alkotásai lélekgazdagítóak, emberségünket gyarapítóak, s nem félelmet ébresztőek s végképp nem izzadtsággal átitatott különcködések. A tárlatlátogató, amikor belepillant a prágai katalógusba, s szembesül a tanszékvezető főiskolai tanár Szappanos István képzőművész életművét eddig elismert díjak, kitüntetések sokaságával, óhatatlanul is ezt vallja meg: éppen ezért ilyen nagyszerűek és feledhetetlenek ennek a Mesternek a művei, mert megmaradt tanárnak, az emberséget növesztőnek és az ember jóra vágyódását becsülőnek…
Forrás: Lírai érzetképek közelében : Élményrétegek Szappanos István prágai kiállításáról / H. Tóth István. – ill., fotók. – (Magyar szövetség)
In: Prágai tükör. – 15. évf. 5. sz. ( 2007 ), Tükörkép mell. p. 10-13.

Szakirodalmi művei teljes szöveggel:

Múzeumok, műalkotások szerepe az óvodás korú gyermek látáskultúrájának kialakításában, 1978.

Rajzolás, festés, tárgyalakítás az óvónőképző intézetek számára / Szappanos István. – Budapest : Tankönyvkiadó, [1983]. – 151 p., [32] t. : ill., részben színes ; 25 cm

Szappanos István akvarellfestő / Szappanos István. – Kecskemét : Szerző, 2010 (Kecskemét : Print 2000 Kft.). – 48 : ill. ; 24 cm

Szappanos István: Bükkzsérc 2006.
Szappanos István: Bükkzsérc 2006.

Szappanos István beszél családjáról a Katona József Könyvtár kiállítása kapcsán.
Részlet a Kecskeméti Televízió 2012. 03. 09-én vetített Múzsa c. műsorából.

Szappanos István a Jeles személyek adattárban >>

Alföldy Jenő

Irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő

1939-ben született Budapesten. Szülei Alföldy Jenő és Halmi Kornélia. 1957-ben érettségizett az Eötvös József Gimnáziumban. A középiskolai tanulmányok után az MTI Fotóosztályára ment fotós tanulónak, ahol a kétéves képzés végén 1960-ban szakvizsgát tett. 1963-ban felvették az ELTE Bölcsészkarára magyar nyelv és irodalom szakra. 1969-ben diplomázott, és még abban az évben az Élet és Irodalom munkatársa lett. Kétéves újságírói képzést követően 1975-től 1991-ig a versrovat vezetője lett. 1979-ben az Új Tükör vers- és prózarovat vezetője. 1986-tól 1988-ig a Magvető Kiadó főszerkesztőjeként dolgozott, de az írás iránti vágy miatt két évvel később, 1988-ban visszatért az Élet és Irodalomhoz, 1989-tól főszerkesztő-helyettes. 1989-1992 között A hónap versei című TV-műsor szerkesztője volt.
1991-ben a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségének főszerkesztője lett tíz évig. A nagysikerű Alföldy irodalomkönyv-sorozat ezt követően közel három év alatt készült el, melyet 1996-ban adtak ki először. 2001 óta nyugdíjasként gondozza az általános iskola felső tagozatos diákjainak szóló irodalomkönyveket. Kecskeméten él.
A Digitális Irodalmi Akadémia Kálnoky László-szakértője volt 2001-től 2009-ig.
1998-ban vette feleségül Dobozi Esztert, József Attila-díjas (2010) költőnőt. Két gyermeke van: Gyöngyi (1960) és Gábor (1975).   Elismerései:   Szocialista Kultúráért (1976) Minisztériumi Nívódíj (1979) József Attila-díj (1984) SZOT-díj (1985)
Tekintet-díj (2004)
Tankönyvesek Országos Szövetsége érdemes tankönyvíró cím (2007) Arany János-díj (2014) A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2015)   Önálló kötetei:
Kálnoky László (1977)
Élménybeszámoló : Költők a hetvenes években (1983)Vérző zászlók : Benjámin László költészetéről (1986)Visszhang (1986)Rend a homályban : Kalandozás a mai magyar lírában (1989)Irodalmi fogalomtár : A-Z (1992, 1993, 1994, 1997)Koppintások : Irodalmi paródiák és utánzatok (1992)Irodalom a tizenhárom éves diákoknak (1994, 1996)Versek és elemzések a tizenhárom-tizennégy éves diákoknak : [tanári kézikönyv] (1995)Olvasmánynapló Mark Twain Koldus és királyfi című regényéhez (1997)Példázatok : Csanádi Imre költői világa (1997)Halandó kézzel halhatatlanul : elemzések és tanulmányok Illyés Gyula verseiről (2003)Arany öntudat : József Attila tanulmányok (2005)“Egy szenvedély margójára” : ötvenöt műelemzés (2005)Irodalom 7. (2005)Irodalom 8. (2005)Irodalom 5. (2006)Irodalom 6. (2006)Templomépítők : költők, könyvek, versek (2006)Csanádi Imre költői világa (2009) [1], Pályakép
 [2], Huszonöt verselemzés
Igézet és magyarázat : irodalomkritikák, esszék, pályaképek (2012)A Hívó Hang : bevezetés Tornai József világába (2013)

Két költő : tanulmányok Weöres Sándorról és Kálnoky Lászlóról (2014)


Tornai József (2016)


A leírástól a látomásig : szemlézés négy nemzedék költőiről (2018)


Ajánló cikkeiből, tanulmányaiból, kritikáiból:Álom a jövő század irodalmárólIn: Forrás. – 32. évf. (2000. jún.), p. 76-78. Teljes szöveg >>Klasszikusok hiteles arcvonásai : Orosz László: A niklai remete és a kecskeméti fiskálisIn: Forrás. – 33. évf. 5. sz. (2001. máj.), p.103-110. Teljes szöveg >>Buda Ferenc világaIn: Forrás. – 33. évf. 11. sz. (2001. nov.), p. 70-72. Teljes szöveg >>Legfőbb valónk verse : Nagy László: Hegyi beszédIn: Hitel. – 15. évf. 7. sz. (2002. júl.), p. 100-104. Teljes szöveg >>Vizsgálat az “örök dolgok” ügyében : Illyés Gyula hét versérőlIn: Kortárs. – 46. évf. 11. sz. (2002. nov.), p. 30-33. Teljes szöveg >>Verszenére váltott festészet : Csanádi Imre: Mária és ErzsébetIn: Kortárs. – 47. évf. 3. sz. (2003. márc.), p. 84-91. Teljes szöveg >> Ördögharapást szőrivel – de kell a tömjén isIn: Kortárs. – 47. évf. 7. sz. (2003. júl.), p. 89-95. Teljes szöveg >>Templom és erős várIn: Hitel. – 17. évf. 4. sz. (2004. ápr.), p. 98-104. Teljes szöveg >>A rejtjelek feloldásaIn: Polisz. – 83. (2005. ápr.), p. 7-18. Teljes szöveg >>Ártalom és üdvösség : a fölöslegességrőlIn: Forrás. – 37. évf. 7-8. sz. (2005. júl. – aug.), p. 17 – 24. Teljes szöveg >>Új érzékenység a hetvenes években : Csoóri Sándor: SirályvonalIn: Kortárs. – 50. évf. 1. sz. (2006), p. 66-71. Teljes szöveg >>1956 forradalma és a költészetIn: Könyvhét. – 10. évf. 19/20. sz. (2006. okt.), p. 430-431. Teljes cikk >>Teljes égbolt a szűkebb haza fölött : Lázár Ervin írói világaIn: Hitel. – 20. évf. 5. sz. (2007. máj.), p. 95-113. Teljes szöveg >>Tények és próféciák : Mezei András: HármaskönyvIn: Hitel. – 20. évf. 8. sz. (2007. aug.), p. 118-123. Teljes szöveg >>Helyzetértékelés rosszkedvünk telén
In: Hitel. – 21. évf. 2. sz. (2008. febr.), p. 52-57. Teljes szöveg >>
Ahogy a csillag megy az égen : Lázár Ervin: NaplóIn: Forrás. – 40. évf. 6. sz. (2008. jún.), p. 125-128. Teljes szöveg >>Élet fája, lét fájdalma : Nádas Péter: Saját halálIn: Új forrás. – 40. évf. 8. sz. (2008. okt.), p. 42-47. Teljes szöveg >>Rendhagyó magyaróraIn: Hitel. – 22. évf. 2. sz. (2009. febr.), p. 82-85. Teljes szöveg >>“Mert az maga tűz” : Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete
In: Tiszatáj. – 63. évf. 3. sz. (2009. márc.), p. [95.]-103. Teljes szöveg >>
Krónikás ének a forradalomról : Csanádi Imre: Az 56-os évreIn: Kortárs. – 53. évf. 4. sz. (2009), p. 93-104. Teljes szöveg >>Kérdőjelek a polgárosodáshozIn: Hitel. – 22. évf. 6. sz. (2009. jún.), p. 10-15. Teljes szöveg >>Rónay György örökségeIn: Kortárs. – 53. évf. 9. sz. (2009), p. 93-103. Teljes szöveg >>Húsz író, húsz kritikus : Pályatükrök. Húsz portré fiatal alkotókrólIn: Magyar napló. – 21. évf. 11. sz. (2009. nov.), p. 65-69. Teljes szöveg >>A modern PetőfiIn: Forrás. – 42. évf. 1. sz. (2010. jan.), p. 48-54. = Az év esszéi. – Budapest : Magyar Napló, 2011. – p. 58-64. Teljes szöveg >> Küzdőtársunk, a költő : Csoóri Sándor nyolcvanadik születésnapjáraIn: Kortárs. – 54. évf. 2. sz. (2010), p. 1-8. Teljes szöveg >> A tragikus költőIn: Szépirodalmi figyelő. – U. f., 9. évf. 2. sz. (2010), p. [46.]-54. Teljes szöveg >>Az író-kritikus : Ács Margit köszöntéseIn: Kortárs. – 55. évf. 5. sz. (2011), p. 69-73. Teljes szöveg >>Kétpólusú költészet : Bevezető Tornai József költő világábaIn: Hitel. – 24. évf. 7. sz. (2011. júl.), 99-111. Teljes szöveg >>Egy kard mint művészi remeklés : Buda Ferenc hetvenötödik születésnapjáraIn: Forrás. – 43. évf. 11. sz. (2011. nov.), p. 34-40. Teljes szöveg >>Való világ – vagy igaz világ?In: Hitel. – 25. évf. 2. sz. (2012. febr.), p. 134-140. Teljes szöveg >>Könyv tizennyolc éven felülieknek : Szappanos Gábor: A királynő mélyénIn: Hitel. – 25. évf. 4. sz. (2012. ápr.), p. 123-126. Teljes szöveg >>A negyedik csillag : Tornai József: Csillaganyám, csillagapám
In: Hitel. – 25. évf. 5. sz. (2012. máj.), p. 108-115. Teljes szöveg >>

Költészet és valóság a hatvanas években In: Magyar napló. . – 25. évf. 4. sz. (2013. ápr. ), p. 51-54. Telejs szöveg>>

Az irodalomtudomány nemzeti jellegéről : irodalomértésünk és a nemzeti szempontú irodalomértés esélyei
In: Hitel. – 28. évf. 3. sz. (2015. márc.), p. 116-118. Teljes szöveg>>

“Csitíthatatlan halott” : Csoóri Sándor költőszerepéről 
In: Hitel. – 30. évf. 9. sz. (2017. szept. ), p. 105-110. Tovább a teljes cikkhez>>

További cikkek, tanulmányok az Olib katalógusban >>Közreműködésével megjelent kötetek:
Versek a zsebben / [írta Ratkó József … et al.] (1978)

[Válogatta és szerkesztette.]Gurul a pénz : Novellák / Karinthy Frigyes (1983)
[Válogatta, szerkesztette és az utószót írta.]Szép versek 1987 (1988)
[Összeállította.]Szép versek 1988 (1989)
[Összeállította.]Szép versek 1989 (1990)
[Összeállította.]Szép versek 1990 (1991)
[Összeállította.]Arany és Petőfi levelezése prózában, versben (1995)
[Összeáll. és az előaszót írta.]Egy pontosvessző térdkalácsa : válogatás a költő humoros verseiből (1996)
[Utószót írta.]Menekülő szív : Kálnoky László emlékezete (2000)
[Válogatta, szerkesztette és összeállította.]Vallomások Németh Lászlóról : Mezőszilas 1986 (2002)
[Szerkesztette.]“Haza a magasban” : Magyar nemzetismeret (2003)Másodvirágzó : Csanádi Imre emlékezete (2004)
[Válogatta, szerkesztette és összeállította.]Tűzből mentett hegedű : válogatott versek / Zelk Zoltán, Benjámin László, Csanádi Imre… (2004)
[Válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányokat írta.]Hajnali káprázat : válogatott versek, 1936-1988 / Csanádi Imre (2005)
[Szerkesztette.]Ady Endre válogatott versei (2006)
[Válogatta.]Szabadság, szerelem! : versek Bács-Kiskun megyéből (2011)
[Szerkesztette és a bevezetőt írta.]
Ajánló a hozzá szóló írásokból:Alföldy Jenő köszöntése / Szekér Endre
In: Köztér. – 2. évf. 7. sz. (1999. júl.), p. 11.   Alföldy Jenő hetven : [Vers] / Pintér Lajos
In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. [46.]   Egy régi “Csokonai-versem”-re Jenőnek : Emlékszel? / Tandori Dezső
In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. [45.]   Elégia derengő fényben : [Vers] / Lászlóffy Csaba
In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. [46.]   Előlelt töredék : [Vers] / Tamás Menyhért
In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. [46.]   Egy templomépítőhöz : Alföldy Jenő születésnapi köszöntése / Ágh István
In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. 44.   Zsivjó! : Alföldy Jenő hetvenedik születésnapjára / Tőzsér Árpád
In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. [46.]   Családi kör : [Vers] / Szakolczay LajosIn: Tiszatáj. – 63. évf. 7. sz. (2009. júl.), p. 13-16. Teljes szöveg >>Kosztolányi, Camus és a déli gondolkodás : Alföldy Jenőnek / Bárány LászlóIn: Kortárs. – 54. évf. 7/8. sz. (2010), p. 99-107. Teljes szöveg >>Róla szóló cikkek, interjúk, kritikák, egyéb írások:A 2004. év Tekintet-díját Alföldy Jenő kapta
In: Tekintet. – 18. évf. 1. sz. (2005), p. 2.   Az érték megmarad : Bemutatták Alföldy Jenő József Attila-tanulmánykötetét / Pósa Zoltán
In: Magyar nemzet. – 68. évf. 94. sz. (2005. ápr. 8. péntek), p. 15.
Szakmaiság és ismeretterjesztés : Alföldy Jenő: Arany öntudat – József Attila-tanulmányok / Vasy GézaIn: Kortárs. – 50. évf. 4. sz. (2006), p. 102 – 107. Teljes szöveg >>Az értelmezés mint szegély : Alföldy Jenő: “Egy szenvedély margójára” / Fodor MiklósIn: Kortárs. – 50. évf. 9. sz. (2006), p. 78-80. Teljes szöveg >>Félretolt hegyek : Alföldy Jenő a rendszerváltozás hibáiról, a baloldaliságról és az aszimetrikus templomokrólIn: Magyar nemzet. – 70. évf. 5. sz. (2007. jan. 6. szombat), Hétvégi magazin mell., p. 23. Teljes szöveg >>Mindnyájunk lelki épségéért : Alföldy Jenő: Templomépítők / Papp EndreIn: Hitel. – 20. évf. 1. sz. (2007. jan.), p. 120-125. Teljes szöveg >>Nem jő Vergilius : A hetvenéves Alföldy Jenőnek / Baranyi Ferenc
In: Tekintet. – 22. évf. 3. sz. (2009. máj.-jún.), p. 21.   Az önvédelem mintája : Alföldy Jenő : Csanádi Imre költői világa; Huszonöt verselemzés Csanádi Imre költészetéből / Papp Endre
In: Hitel. – 22. évf. 6. sz. (2009. jún.), p. 118-122. Teljes szöveg >> 
Ellenállhatatlan ellenállás : Beszélgetés Alföldy Jenővel / Csontos János
In: Magyar napló. – 21. évf. 9. sz. (2009. szept.), p. 27-37. Teljes szöveg >>
Egy “érdemes tankönyvíró” : Beszélgetés Alföldy Jenővel / Jáki László In: Könyv és nevelés. – 12. évf. 2. sz. (2010), p. 56-63. Teljes szöveg >>“igyekszem állást foglalni”: Alföldy Jenő, a kritikus / Pienták Attila
In: Lyukasóra. – 20. évf. 1. sz. (2011), p. 45-46.   Vackorfa az éden közepén : [Alföldy Jenő: A megszenvedett éden] / Erős Kinga
In: Szépirodalmi figyelő. – U.f., 10. évf. 1. sz. (2011), p. 54-58. Teljes szöveg >> 
Az irodalmár hivatása : Alföldy Jenő: A megszenvedett Éden / Vasy Géza
In: Kortárs. – 56. évf. 2. sz. (2012), p. 102-104. Teljes szöveg >>
További róla szóló cikkek az Olib katalógusban >>Elektronikus dokumentum:Irodalom [elektronikus dok. ] / [alkotói Alföldy Jenő… et al.]. – Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998Aföldy Jenő és Dobozi Eszter honlapja>>

Mikulás Ferenc


Animációs filmszakember, producer, a Kecskemétfilm Kft. ügyvezető igazgatója

Kaposváron született 1940. augusztus 17-én. Gyermekkorát Dunapatajon töltötte 1943-tól 1954-ig. Édesapja korán meghalt, ezért édesanyja egyedül nevelte fel öccsével és nővérével együtt. Első filmélményét négyéves korához köti, amikor a második világháború idején a szovjet csapatok átvonultak a Dunántúlra Dunapatajnál. A tisztek egy része egy ideig náluk lakott és ekkor vetítettek egy, a németek kegyetlenkedéseiről szóló filmet. Nagy hatással volt rá az ötvenes évek filmművészete, például Eisenstein filmjei, de mégsem ezek az élmények, hanem az irodalmi hatások terelték az animációs film felé.
Középiskoláit a kunszentmiklósi gimnáziumban kezdte, de 1956. október 24-én szavalt a település főterén és a gimnáziumi sztrájk egyik fő szervezője volt, emiatt eltávolították az iskolából. Végül Kalocsán érettségizett le 1959-ben, majd több sikertelen felvételi vizsga után segédmunkásként dolgozott. A katonaságnál a politikailag megbízhatatlanok zászlóaljába került Nyíregyházára. Dolgozott a Térképészeti Hivatalnál mint segédmunkás és geodéta.
A honvédségnél ismerkedett meg Wekerle Sándor volt pénzügyminiszter unokájával, aki felhívta figyelmét a Bács-Kiskun megyei filmstúdióra. Itt ismerkedett meg a filmkészítéssel: forgatással, laborálással, vágással, hangosítással és kópiakészítéssel is foglalkozott. A Pannónia Filmstúdióban is eltöltött egy évet Budapesten. 

A Kecskeméti Animációs Filmstúdió

 
A Pannónia Stúdió kecskeméti műtermének létrehozásakor stúdióvezetőnek nevezték ki 1971-ben. A Pannónia kecskeméti bővítése a kecskeméti származású Matolcsy György ötlete volt, aki ekkor a Pannónia igazgatója volt. Az ekkor mindössze 31 éves Mikulás Ferenc Kecskeméten és környékén, Bács-Kiskun megye településein, valamint Pécsett és Szegeden is kereste leendő munkatársait. Az előkészületekre egy év állt rendelkezésére és végül 50 jelentkező közül választotta ki azt a 13 munkatársat, akikkel megkezdték a munkát. A kezdő csapat tagjai voltak például Tóth Pál, Újvári László, Horváth Mária, Törőcsik Jolán, Palkó Pál, Balanyi Károly, Kalmárné Horóczi Margit, Ruszt József, Gémes József, Pethő Zsolt és az iparművészeti egyetem tanárai. Az induláskor 4-5 hónapos képzést is tartottak az új kollégáknak, ezen belül Mikulás Ferenc filmtörténeti- és filmtechnikai ismereteket tanított. Tanulmányi csereutakkal biztosították maguknak a külföldi tapasztalatszerzést, így jutott ki például a svédországi Lundba, ahol vetítéseket tartott, de népszerűsítette a stúdió filmjeit a Canadai Filmintézetben, ill. Párizsban és Krakkóban is. A stúdióban már az első években is törekedtek a kísérleti, szerzői filmek készítésére, melyeknek elfogadtatásában nagy jelentőségű volt Bódy Gábor közreműködése, segítsége. A Soros Alapítvány támogatásával nemzetközi ösztöndíjrendszert is indítottak, amit külföldi fesztiválokon hirdettek. Ez fontos kapcsolatokat és ösztöndíjasokat hozott. Ők munkákat is szereztek, pl. Svájcból, vagy a bécsi Magyar Intézetben történt vetítés után Ausztriából, de sokat jelentettek a fesztiválokon történt személyes találkozások is. A külföldi munkák magasabb díjából tudták fejleszteni az eszközöket, szoftvereket vásárolhattak.
Az ösztöndíjrendszer eredményességét jól mutatja a belga Luc Degryse esete, aki több hónapos ittléte alatt elkészítette szerzői filmjét, ami abban az évben elnyerte a magyar kritikusok díját (Souvenir, 1987).
A stúdió először a Patika Múzeum épületében dolgozott, de az épület nagyon rossz állapotban volt. Az akkori kulturális miniszter, Pozsgay Zsolt és Tóth Menyhért festőművész közbenjárására azonban megteremtették az anyagi feltételeket egy új épület létrehozására, mely Kerényi József tervei alapján készült. A Liszt Ferenc utcai stúdió építését 1980-ban kezdték el és 1981. június 17-én adták át.1975-ben készítik el külföldi megrendelésre az Egér a Marson című első önálló rajzfilmsorozatot és 1979-ben készül el a stúdió első szerzői filmje, Hegyi-Füstös László Regölés című alkotása. 1981 októberében Budapesten is bemutatkozik filmjeivel a stúdió a Horizont moziban.
A Kecskeméti Animációs Filmstúdióból 1991-ben Kecskeméti Animációs Filmgyártó Vállalat lett, majd 1993-tól az önkormányzattal összefogva önálló vállalkozássá alakult Kecskeméti Animációs Filmgyártó és Forgalmazó Kft. (Kecskemétfilm Kft.) néven. Munkatársaival sok országosan és nemzetközileg ismert és elismert animációs filmet hoztak létre, mint a Magyar népmesék-sorozat, a Mondák a magyar történelemből, a Mesék Mátyás királyról vagy a Vízipók-csodapók sorozat, melynek három sorozata a stúdió legsikeresebb animációja.A sorozatokon és az egész estés animációs filmeken kívül kezdettől fogva kollázs- vagy tárgyanimációk, naturfilmeket felhasználó munkák is készültek, 2012 februárjában pedig már 3D-technikával felszerelt új stúdiót is létrehoztak. A térhatású laborban Rátai Dániel Leonar3Do elnevezésű találmányát is használják. A stúdió mindezek mellett grafikai kivitelezéssel és arculattervezéssel is foglalkozik.
A műhely folyamatos megújulását helyi vagy Kecskemétre érkező művészek is biztosították. Dolgozott a műhellyel például Schéner Mihály, Gyulai Líviusz, Orosz István, Milorad Krstić, de állandó alkotója a stúdiónak például Szilágyi Varga Zoltán, Szoboszlay Péter, Nagy Lajos, Horváth Mária vagy Neuberger Gizella. A Kecskemétfilm Kft. munkáinak többségét ma már a koprodukciók teszik ki, önálló film készítésére nincs megfelelő anyagi forrásuk.
Két Oscar-díjra jelölt animációs film is a műhelyben készült: a spanyol egész estés Chico és Rita, valamint a Kells titka című ír történelmi kalandfilm is túlnyomó részt Kecskeméten készült. A két Oscar-jelölés mellett Arany Pálma- és Arany Medve-nominációt is magukénak tudhatnak. 2011-ben a műhely és vezetője, Mikulás Ferenc Magyar Örökség-díjat vehetett át a magyar irodalom népszerűsítéséért, többek között Arany János, Pilinszky János, Örkény István, Weöres Sándor műveinek megfilmesítéséért.
1985 óta szervezi a kecskeméti animációs filmfesztiválokat. Az első fesztivált 1985. július 13-tól 16-ig rendezték meg. Rendszeresen indítanak animációs tanfolyamot Kecskeméten. 1993 szeptemberétől a Kandó Kálmán Szakközépiskolában művészeti szakközépiskolát szerveztek aimációs szakkal. A kecskeméti fesztivál mellett nemzetközi fesztiválokon Mikulás Ferenc rendszeresen zsűritag, például Törökországban, Koreában, Olaszországban, Kínában.Az MDF kecskeméti szervezetének egyik alapítója volt. Első felesége, Szarvas Judit sokat segítette a stúdió létrehozásában. Második felesége Varga Márta. Első házasságából egy fia, második házasságából egy fia és egy lánya született.  

Mikulás Ferenc a 10. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon 2011-ben

 Fontosabb tagságai: 

Az Animációs Filmművészek Nemzetközi Szövetsége (ASIFA) igazgató-tanácsának tagja (1997-2000)
A Magyar Producerek Szövetsége elnökségi tagja (2002-)
Az NKA Mozgókép Szakmai Kollégium tagja (2002-2006)
A Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának alapító tagja (2005-)
A Magyar Művészeti Akadémia Film – és Fotóművészeti Tagozata nem akadémikus köztestületi tagja (2011-)
A Nemzeti Kulturális Alap Filmművészet Kollégiuma tagja (2017-)

 
Elismerései:

Munka Érdemrend Ezüst Fokozata (1987)
Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (polgári tagozat) (1996)
A kunszentmiklósi Baksay Sándor Gimnázium PRO SCOLA díja (a stúdió részére) (2003)
Az Olasz Filmművész Szövetség kitüntetése (2004)
Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja a Kecskemétfilmnek (2005)
Balázs Béla-díj (2008)
Bács-Kiskun Megyei Príma Díj (2008)
„Rendületlenül” Diploma – a Magyar Szellemi Védegylettől (2008)
Köztársaság Elnökének Érdemérme (2011)
Magyar Örökség Díj – a Kecskeméti Rajzfilmstúdióval közösen (2011)
Kecskemét Város Díszpolgára (2015)
Raoul Wallenberg-díj (2016)
Prima Primissima Díj (2016) 
Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál életműdíja (2020)

Ajánló munkáiból:

Rajzok : [Katalógus] : Drawings / Szilágyi V. Zoltán
[Felelős kiadó.]

Szemszög : a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál napilapja
[Felelős kiadó. A lap megjelent: 1996. 1. sz. (jún. 5.) – 1996. 5. sz. (jún. 8.) és 2005. 1. sz. (jún. 15.) – 2005. 5. sz. (jún. 19.)]

KAFF 2002 : 6. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál
[A bevezetőt írta és a kötet felelős kiadója.]

KAFF 2005 : Kecskemét Animation Film Festival
[A bevezetőt írta és a kötet felelős kiadója.]

Vissza a szülőföldre! : világhíres és felfedezésre váró magyar származású művészek az animációs film korai történetében / Orosz Márton
[Felelős kiadó.]

KAFF 2007 : 8. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és 5. Nemzetközi Animációs Játékfilmfesztivál, 2007. június 20-24.
[A bevezetőt írta és a kötet felelős kiadója.]

KAFF 2009 : 9. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és 6. Nemzetközi Animációs Játékfilmfesztivál, 2009. június 17-21.
[A bevezetőt írta és a kötet felelős kiadója.]

Kecskeméti Paletta 2009 : Mikulás Ferenc ajánlja.
In: Petőfi népe. – 64. évf. 121. sz. (2009. máj. 25. hétfő), p. 4. 

Az animációs filmfesztiválok / Orosz Anna Ida, Mikulás Ferenc
In: Animációs körkép / szerk. Fülöp József, Kollarik Tamás . – Budapest : Magyar Művészeti Akadémia, 2016. – p. 101-110. 


Ajánló munkásságáról, a Kecskeméti Animációs Filmstúdió tevékenységéről és a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválról szóló irodalomból teljes szöveggel:

Pénz a rajzasztalon : Animációs filmbiznisz / Halaska Gábor
In: Figyelő. – 45. évf. 34. sz. (2001. aug. 23./29.), p. 40-45. Tovább a teljes cikkhez >>

Reflektorfényben az animáció : Mikulás Ferenc: Magyar filmeket kell készítenünk, magyar kultúrát kell közvetítenünk / Muray Gábor
In: Magyar nemzet. – 68. évf. 161. sz. (2005. jún. 15. szerda), p. 14. Tovább a teljes cikkhez >>

Trükkasztal : Mikulás Ferenc a nagyvilág animációs gyűjteményeiről, a kisemmizett műfajról és a pusztulásra ítélt filmművészeti hagyatékokról / Lőcsei Gabriella
In: Magyar nemzet. – 70. évf. 155. sz. (2007. jún. 9. szombat), Hétvégi magazin mell., p. 34. Tovább a teljes cikkhez >>

Elismert kecskemétiek.
In: Kecskeméti lapok. – 104. évf. 11. sz. (2008. márc. 20.), p. 3.  

Nap mint nap rálelni a boldogságra : Mikulás Ferenc Kecskemétet a hazai animáció fellegvárává tette / Gál OrsolyaIn: Kecskeméti lapok. – 104. évf. 11. sz. (2008. márc. 20.), p. 6-7. 

Kedvencünk, a Vízipók / Varga Géza
In: Hírös naptár. – 1. évf. 7. sz. (2008. szept.), p. 8. Tovább a teljes cikkhez >>

Animációs fesztivál félezer vetítéssel : Fél évszázad Oscar-díjasai mellett erotikus animációk bemutatója a KAFF műsorán / Bársony Éva
In: Népszava. – 138. sz. (2009. jún. 15. hétfő), p. 6. Tovább a teljes cikkhez >> 

Erős közösség : Beszélgetés Mikulás Ferenccel, a Kecskemétfilm Kft. és a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatójával / Józsa Ágnes
In: Kritika. – 2009. nov., p. 6-8. Tovább a teljes cikkhez >>

Európa is elismeréssel adózik a KAFF-nak : Kecskeméti sikerek / Gál OrsolyaIn: Kecskeméti lapok. – 105. évf. 13. sz. (2009. jún. 24.), p. 4. Legyen az animáció mindenkié / Kárpáti György
In: Magyar nemzet. – 74. évf. 159. sz. (2011. jún. 11.), p. 14. Tovább a teljes cikkhez >>

Filmrendszerváltás / Muhi Klára
In: Filmvilág. – 54. évf. 7. sz. (2011. júl.), p. 4-7. Tovább a teljes cikkhez >>
 

Rajzolt világok / Farkas Anita, Szentei Anna
In: Magyar demokrata. – 15. évf. 27. sz. (2011. júl. 6.), p. 48-51. 

Vízipók, a Megasztár / Borzák Tibor
In: Szabad föld. – 68. évf. 4. sz. (2012. jan. 27.), p. 25. Tovább a teljes cikkhez >> 

Mikulás Ferenc és a Kecskeméti Animációs Filmstúdió / Keserü Katalin
In: Szín. – 17/1. (2012. febr.), p. 80-81. Tovább a teljes cikkhez >>

Központosított mecenatúra : “Hontalanná” váltak az animációs tévésorozatok / Varsányi Gyula
In: Népszabadság. – 70. évf. 125. sz. (2012. máj. 30. szerda), p. 15. Tovább a teljes cikkhez >>

Engem a folyamatos stressz éltet : A 75 éves Mikulás Ferenccel Kriskó János beszélgetett / Kriskó János
In: Forrás. – 47. évf. 9. sz. (2015. szept.), p. 77-96. Tovább a teljes cikkhez >>
 

Kecskemét új díszpolgára : A munka öröm számára, de szívében az első hely a családé : [Int.] / Mikulás Ferenc;  Sipiczki Sándor. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 111. évf. 8. sz. (2015. okt. 1.), p. 14-15. 
 

Magyar népmesék angolul is : Mikulás Ferenc: próbálom a lehető legjobban végezni a munkámat / Mihályka Gyula. – Fotó
In: Petőfi népe. – 71. évf.  254. sz. (2016. okt. 28. péntek), p. 5.

Prima Primissima lett Mikulás Ferenc / Zs. D.
In: Petőfi népe. – 71. évf.  285. sz. (2016. dec. 5. hétfő), p. 5.

A magyar producer, aki nemet mondott a Disneynek – Mikulás Ferenc a Vasárnapnak : Interjú Mikulás Ferenccel, a Kecskemétfilm ügyvezető igazgatójával / Tóth Gábor
In: Vasarnap.hu. – (2019. 11. 27.) Tovább a teljes cikkhez >>

Kényszerűségből állandóan kreatívnak kellett lennem : [Int.] / Mikulás Ferenc; / Bagi László. – Fotó
In: Forbes. – 8. évf. 2. sz. (2020. febr.), p. 57-63. Tovább a teljes cikkhez >>

Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk … / Varga Géza. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 116. évf. 12. sz. (2020. júl. 2.), p. 13.

További ajánló a Katona József Könyvtár gyűjteményéből:

Rajzfilmsiker Espinhóban : Molnár Péter Nemzetközi “pálmái” / Koloh Elek
In: Petőfi népe. – 38. évf. 298. sz. (1983. dec. 18.), p. 5. Tovább a teljes cikkhez >>

Egyedi rajzfilmek, sorozatok, sikerek : Új alkotások és anyagi gondok / Koloh Elek
In:  Petőfi népe. – 42. évf. 203. sz. (1987. aug. 29.), p. [5.] Tovább a teljes cikkhez >> 

Akik a rajzfilm figurákat életre keltik… / lejegyezte és szerkesztette Kiss Márta
In: Köztér. – 1. évf. 4. sz. (1998. október ), p. 4-5.  Tovább a teljes cikkhez >>

KAFF ’99 / Daróczi Kiss Márta
In: Köztér. – 2. évf. 5. sz. (1999. május), p. 12.  Tovább a teljes cikkhez >>

Három évvel ezelőtt kezdtünk készülni : Beszélgetés Mikulás Ferenc fesztiváligazgatóval
In: Grádics. – 3. évf. k.sz. (1999. jún. 10.), p. 10. 

Kecskemét a Hírös rajzfilmváros : [Riport] / Vadas Zsuzsa
In: Nők lapja. – 50. évf. 27. sz. (1999. júl. 07.), p. 78-79.

Kecskemét a rajzasztalon : Animációs készülődés a harmadik évezredre / Havran Zoltán
In: Magyar nemzet. – 63. évf. 30. sz. (2000. febr. 5.), Millennium mell. p. 4. Tovább a teljes cikkhez >> 

Jó érzés bejönni dolgozni / Mikulás Ferenc, Ábrahám Eszter
In: Petőfi népe. – 55. évf. 216. sz. (2000. szept. 14.), p. 4. Tovább a teljes cikkhez >>

30 éves a kecskeméti rajzfilmstúdió – filmekről, művészetről, közösségről – a jubileum kapcsán : A megvalósult lehetőségek : [Int.] / Mikulás Ferenc
In: Kecskeméti lapok. – 97. évf. 25. sz. (2001. jún. 28.), p. 4. 

Harmincéves a stúdió : Az animációs filmgyártás központja / Balai F. István
In: Petőfi népe. – 56. évf. 151. sz. (2001. jún. 30.), p. 6. Tovább a teljes cikkhez >>

Folytatódnak a Magyar Népmesék.
In: Kecskeméti lapok. – 98. évf. 46. sz. (2002. nov. 28.), p. 9. 

Meséinkben a nemzeti kultúránk : Mikulás Ferenc: sajnálatos, hogy rajzfilmjeinket nem láthatják a gyerekek / Barta Zsolt
In: Petőfi népe. – 58. évf. 7. sz. (2003. jan. 9.), p. 4. Tovább a teljes cikkhez >>

Fesztiváli sikerek, szakmai elismerések.
In: Kecskeméti lapok. – 99. évf. 3. sz. (2003. jan.30.), Jelenvaló mell. p. 10. 

A magyar népmesék hagyományos értékeket közvetítenek : [Int.] / Mikulás Ferenc ; Borzák Tibor
In: Szabad föld. – 59. évf. 7. sz. (2003. febr. 14.), p. 23. Tovább a teljes cikkhez >>

Világszerte sikeresek a Kecskemétfilm produkciói : Remeklő rajzfilmesek.
In: Kecskeméti lapok. – 100. évf. 43. sz. (2004. nov. 18.), Jelenvaló mell., p. 1, 3. 

Húsz éve kezdődött : [Int.] / Mikulás Ferenc
In: Kecskeméti lapok. – 101. évf. 22. sz. (2005. jún. 16.), KAFF 2005 mell., p.1. 

Ahol nem csak nézni lesz szabad : Európában egyedülálló intézményt álmodtak meg a hazai rajzfilmek fellegvárában.
In: Petőfi népe. – 60. évf. 224. sz. (2005. szept. 24. szombat), p. 2. Tovább a teljes cikkhez >>

Harmincöt éves a kecskeméti rajzfilmstúdió.
In: Kecskeméti lapok. – 102. évf. 26. sz. (2006. júl. 20.), p. 8. 

Pillanatfelvételek egy életről : Mikulás Ferenc / Bahget Iskander
In: Kecskemét magazin. – 1. évf. 7. sz. (2006. aug.), p. 22.  

Újra verset mond a kicsapott diák : A város szép gesztussal “rehabilitálja” Mikulás Ferencet / Rákász Judit
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 248. sz. (2006. okt. 21. szombat), p. 7. Tovább a teljes cikkhez >>

Mikulás Ferencet nem érintette meg a giccs / Balai F. István
In: Petőfi népe. – 63. évf. 64. sz. (2008. márc. 17. hétfő), p. 9. Tovább a teljes cikkhez >>

Átadták a Területi Príma Díjakat : “Tisztelet a tudománynak és a kultúrának!” / Sipiczki Sándor
In: Kecskeméti lapok. – 104. évf. 34. sz. (2008. dec. 3.), p. 8-9. 

Erős közösség, sokszinűség : Beszélgetés Mikulás Ferenccel, a Kecskemétfilm Kft és a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatójával / Józsa Ágnes
In: Kritika. – 38. évf. 11. sz. (2009. nov.), p. 6-8. 

Hol volt, hol nem volt üzlet : Kecskemétfilm Kft. / Torontál Zoltán
In: Figyelő. – 54. évf. 7. sz. (2010. febr. 18-24.), p. 35-36. 

Kecskemét Kínában : Animációs csúcstalálkozó 12 rajzfilmes fesztivál képviselőivel / Rákász Judit
In: Petőfi népe. – 65. évf. 124. sz. (2010. máj. 31. hétfő), p. 5. Tovább a teljes cikkhez >>

Az idő végül bennünket igazolt : Mikulás Ferenc dilemmákról, túlélésről és örömökről – 70. születésnapja apropóján : [Int.] / Rákász Judit
In: Petőfi népe. – 65. évf. 207. sz. (2010. szept. 6. hétfő), p. 9. Tovább a teljes cikkhez >>

A jelentős életmű záloga a tisztesség és a tehetség : [Int.] / Mikulás Ferenc
In: Petőfi népe. – 66. évf. 137. sz. (2011. jún. 14. kedd), Kaff 2011 mell. p. [1]. Tovább a teljes cikkhez >> 

Elkészült a 100. népmese : Szenteste kezdi vetíteni az MTV az új epizódokat.
In: Petőfi népe. – 66. évf. 286. sz. (2011. dec. 7. szerda), p. 3. Tovább a teljes cikkhez >>

Magyar Örökség-díj a Rajzfilmstúdiónak és Mikulás Ferencnek.
In: Kecskeméti lapok. – 107. évf. 26. sz. (2011. dec. 21.), p. 13. 

Kecskeméten beköszöntött a 3D-korszak / R. Kiss Kornélia
In: Magyar nemzet. – 75. évf. 41. sz. (2012. febr. 11. ), p. 18.  Tovább a teljes cikkhez >>

Világlátott filmek a kecskeméti stúdióból : Az Oscar-díjra jelölés a legnagyobb szakmai elismerésünk : [Int.] / Mikulás Ferenc; Popovics Zsuzsanna. – Fotó
In: Petőfi népe. – 68. évf.  5. sz. (2013. jan. 7. hétfő ), p. 5.

“Igenis van a mozgókép kultúra iránt érdeklődés a kistelepüléseken” : Beszélgetés Mikulás Ferenccel / Mátyus Aliz
In: Szín. – 18/3. (2013. jún.), p. 4-9. Tovább a teljes cikkhez >>

Harmincéves a KAFF : Az animációs fesztiválon lesznek szabadtéri vetítések is / Mikulás Ferenc; Zsámbóki Dóra. – Fotó
In: Petőfi népe. – 70. évf.  98. sz. (2015. ápr. 27. hétfő), p. 2.

Ha a tévé nem fogadja be, nincs támogatás : Honnan hová jutottak a magyar rajzfilmesek, és merre tart a honi animációs mozgóképgyártás? / Mikulás Ferenc; Lakner Dávid
In: Magyar nemzet. – 80. évf. 152. sz. (2017. júl. 3.), p. 13. Tovább a teljes cikkhez >>

Mozgalmas évet tudnak maguk mögött : Közmondásokból és városi legendákból is készül animáció : Nagyszerű esztendőt tudhat maga mögött a Kecskeméti Rajzfilmstúdió : [Int.] / Mikulás Ferenc; Horváth Péter. – Fotó
In: Petőfi népe. – 73. évf.  287. sz. (2018. dec. 11. kedd), p. [1.], 6.

Örökös körforgás : A Magyar Népmesék sorozat soha nem megy ki a divatból : [Int.] / Mikulás Ferenc; Német Dániel. – Fotó
In: Magyar demokrata. – 23. évf. 1. sz. (2019. jan. 3.), p. 68-70.

Eredményes évet zárt idén is a Kecskeméti Rajzfilmstúdió / Mikulás Ferenc; Horváth Péter
In: Baon.hu. – (2019. dec. 27.) Tovább a teljes cikkhez >> 

“Fölvállaljuk, amiben hiszünk, még ha azért nap mint nap küzdenünk is kell” : [Int.] / Mikulás Ferenc; Leczo Bence
In: Petőfi népe. – 75. évf.  69. sz. (2020. márc. 21. szombat), Előretolt helyőrség mell. p. [1], 3. Tovább a teljes cikkhez >>

Mikulás Ferenc három kívánsága : [Int.] / Albert Mária
In: Kultúra.hu. – (2020. 08. 17.) Tovább a teljes cikkhez >>

Dunapatajon forgatott filmet a KTV a 80 éves Mikulás Ferenccel / Kriskó János
In: Hiros.hu. – (2020. aug. 17.) Tovább a teljes cikkhez >>
A portréfilm itt nézhető meg >>

A nehézségek teszik kreatívvá : Mikulás Ferenc : Ha az ember világot lát, rájön, hogy nem kell kishitűnek lennie : [Int.] / Horváth Péter. – Fotó
In: Petőfi népe. – Petőfi népe. – 75. évf. 192. sz. (2020. aug. 17. hétfő), p. 5.

A nehézségek tesznek kreatívvá / Horváth Péter
In: Baon.hu. – (2020. aug. 18.) Tovább a teljes cikkhez >>

“A nehéz helyzetek tesznek kreatívvá” : Mikulás Ferenc pályarajza / Józsa Ágnes. – Fotó
In: Lyukasóra. – 29. évf. 6. sz. (2020), p. 26-31.

Megvan a szolnoki Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál nyertese / MTI
In: 168 óra online. – 2020. október 18. Tovább a teljes cikkhez >>


 A Kecskemétfilm Kft. honlapja >>

Jámbor Zsolt

ének-zene tanár, karvezető
(*1962)

Fotó: Banczik Róbert / Hiros.hu

Cegléden született 1962. május 24-én. Iskolai tanulmányait a ceglédi ének-zenei általános iskolában kezdte, majd a Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett. Diplomáját az egri Eszterházy Károly Főiskola ének-zene – történelem szakán szerezte, majd később elvégezte a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem művelődés és felnőttképzési menedzser szakját is.

1986-ban érkezett Kecskemétre, ahol először a Béke téri Általános Iskolában, majd hosszabb ideig a Bolyai János Gimnáziumban tanított. 2000. június 8-án kecskeméti diákok előadásában hangzott el a Kodály Fesztiválon a Székelyfonó c. daljáték a Jámbor-házaspár betanításával. 2002 decemberében Bolyais diákokkal vitte színre a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról c. musicalt.

A 2004/2005-ös tanévben a Kandó Kálmán Szakközépiskolában dolgozott, 2005 szeptemberétől pedig a Kecskeméti Református Gimnázium tantestületének tagja. Óraadóként folyamatosan tanított és tanít jelenleg is más iskolákban. Kórusaival több hazai és nemzetközi sikert ért el.  A Kecskeméti Református Gimnázium Psalmus Kórusával 2009-ben (90,15 ponttal) 3., 2018-ban (94,25 ponttal) pedig 4. helyezést értek el a Kodály Zoltán Magyar Kórusversenyen, mindkét alkalommal arany diplomát szerezve. Részt vettek a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében a Református Zenei Fesztiválon a Református Énekek VII. (2008), a Református Énekek IX. (2010), valamint Református Énekek XVI. (2017) lemezfelvételein. Énekeltek a Reformáció 500. évfordulójának, a budapesti Arénában megrendezett gálahangversenyén; koncerteket adtak a Kálvin téri Református Templomban, a Debreceni Nagytemplomban, a Mátyás templomban, az ország számos nagy városában, Erdélyben, Németországban, Dániában, Kodály Zoltán évfordulós koncertjein, valamint Kocsár Miklós szerzői estjén. 2014-ben feleségével és Kormányosné Makai Eszterrel közösen megrendezték Szőnyi Erzsébet: A makrancos királylány c. meseoperáját a zeneszerző 90. születésnapjára, a Kecskeméti Református Általános Iskola diákjainak előadásában.

2004 októberétől 2010-ig Vargáné Pulai Edina drámapedagógussal szakmai vezetője volt a Kecskeméti Ifjúsági Otthon Musical stúdiójának. Színre vitték a Vörös malom (2007), a Villon és a többiek (2008) c. musicaleket és a Sztárcsinálók (2009) c. magyar rockoperát, de Music-kel(l)! címmel több alkalommal adtak elő zenés válogatást és csináltak Presser és Beatles-estet is. A 20-as, 30-as évek kupléiből és kabarétréfáiból állították össze Kecskeméti Orfeum (2009) műsorukat. Ebből az „iskolából” indult Nagyhegyesi Zoltán, Sándor Péter és Tolnai Hella színművészek pályája.

1987-től szólamvezető tagja a Kecskeméti Pedagógus Énekkarnak (ma Cantus Nobilis Kórus). Az együttesben töltött évek alatt is számos hangversenyen, fesztiválon és versenyen vett részt idehaza és külföldön egyaránt. Oratorikus művek előadásakor gyakran vállal szóló szerepet is, és több alkalommal vezényelte is már az énekkart.

A Magyar Kodály Társaság elnökségének tagja, valamint a Kecskeméti Tagcsoport elnöke. A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) Tanácsadó testületének tagja. Rendszeresen vállal zsűrizést Éneklő ifjúság kórustalálkozókon. Szerkesztett komolyzenei műsort a Gong Rádióban, és dolgozott a Kecskeméti Televíziónál is.

Szintén Kodály Zoltán-díjas felesége, Jámborné Márkus Emőke a Kecskeméti Református Általános Iskola ének-zene tanára. Két lányuk van: Janka gordonkaművész, Anna hegedűművész.

Elismerései:

1998: Bolyai-díj
2017: Kodály Zoltán-díj

Irodalom:

Meseoperával ünnepelt a Kecskeméti Református Általános Iskola, In: Kecskemet.hu, 2014.04.28. A teljes cikk »

Popovics Zsuzsanna: Kodály kórusműveit minden énekkarnak szívből ajánlja (Interjú), Baon.hu, 2018.01.28. A teljes cikk »

Popovics Zsuzsanna: A színpadon sztárok, az életben diákok : öt éve működik a Kecskeméti Ifjúsági Otthon berkeiben a Musical Stúdió, In: Grátisz, X. évf., 43.sz., 2009.10.31., 8.o. A teljes cikk »

Székelyfonó gyermekszereplőkkel, In: Petőfi Népe, LV. évf., 129. sz., 200.06.03., 4.o. A teljes cikk »

Szilaj István: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, In: Hétvégi Magazin, 2003.01.18., 1.o. A teljes cikk »

Szőnyi Erzsébet: A makrancos királylány, Kecskemét, Kecskeméti Református Általános Iskola, 2014 A teljes előadás »

Virág Barnabás, Kovács Péter Pál: Interjú Jámbor Zsolt tanár úrral (Interjú), Re-firka, II. évf., 1. sz., 8-9.o. Katalógus »

Tatai András

Tatai András

1803-1873

Tatai András, református lelkész, kecskeméti jogakadémiai tanár, szakíró a Bihar megyei Hegyköz-szentmiklóson született 1803. november 24-én. Apja id. Tatai András református lelkész volt. Iskoláit Debrecenben végezte. Korán megmutatkozó tehetségét bizonyítja, hogy 17 éves korában ünnepélyes alkalmakra írt latin költeményeit kinyomatta a tanári kar. 24 évesen már a debreceni kollégium tanára volt. A latin és ógörög mellett megtanult németül, franciául és olaszul is.
Tanári pályáját megszakítva félévet Pesten és Bécsben tanult, onnan pedig a németországi egyetemekre, Jénába és Göttingenbe ment. Hazatérve segédlelkészi szolgálatot vállalt, majd az ekkor induló kecskeméti főiskolára hívták meg rendes tanárnak. Itteni pályafutását alig 28 évesen, 1831. tavaszán kezdte meg. Jóllehet a debreceni superintendens (mai szóval: püspök) háromszor is hívta őt Debrecenbe tanítani, de egy rövid – pesti teológiai tanárként töltött – időszaktól (1856–1858) eltekintve, mindvégig Kecskeméten maradt.
Tanári munkája mellett részt vett az egyházkerületi közéletben és a református iskolaügy fejlesztésében is szerepet vállalt. A főiskolán majdnem minden tantárgyat tanított s latin, görög nyelvtant, valamint matematikai és természettudományi tankönyveket is írt; emellett neves prédikátor is volt. A pesti Protestáns Teológiai Intézetben egyháztörténetet, exegetikát (írásmagyarázatot) és dogmatikát is tanított. Kecskemétre való visszatérése után, 1858. őszétől már a jogakadémián is tanított, melynek 1867-ben igazgatójává választották meg. E tisztséget 1873. április 20-án bekövetkezett haláláig töltötte be.

Könyvei

Felhasznált irodalom:
Tatai András
In: Vasárnapi ujság. – 15. évf. 3. sz. (1868. január 19.), p. 1-2.
Teljes cikk>>

Gyászjelentés
In: Protestáns egyházi és iskolai lapok, Ú. f. 16. évf. 17. sz. (1873. április 27.), h. 540.
Teljes szöveg>>

Tatai András emlékezete / Farkas József
In: Protestáns egyházi és iskolai lapok, Ú. f. 16. évf. 20. sz. (1873. május 18.), h. 614-624.
Teljes cikk>>

Tatai András
In: Magyar lexikon, 15. köt. – Bp, 1884. – p. 300.
Teljes szócikk>>

Kecskeméti életrajzi lexikon. – Kecskemét, 1992.

Betű átméretezése
Kontraszt