Kodály Zoltán életútja

Virtuális kiállítás Steiner Józsefné (Nagyatád) képeslapgyűjteményéből Kodály Zoltán születésének 130. évfordulójára

Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus Kecskeméten született. Apja Kodály Frigyes MÁV-tisztviselő, anyja Jaloveczky Paulina, mindketten műkedvelő muzsikusok. Kodály gyermekkorát Szobon, Galántán és Nagyszombatban töltötte, ez utóbbi város érseki gimnáziumában érettségizett. 1900-tól Budapesten tanul. A Zeneakadémián 1904-ben zeneszerzői diplomát kapott, 1905-ben a tudományegyetemen magyar-német szakos tanári diplomát, 1906-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1907-től a Zeneakadémián a zeneelmélet, 1908-tól a zeneszerzés tanára.

Kodály 1905-ben kezdte meg népdalgyűjtő útjait, majd 1906-tól Bartók Bélával együtt folytatták a gyűjtést. Mint zenetudós módszeresen gyűjtötte, feldolgozta és rendszerezte a magyar népdalokat. A magyar népzenére támaszkodva alakította ki egyéni magyar stílusát. 1910-ben volt első szerzői estje. Az igazi sikert a huszas évek hozták meg számára. 1925 táján irányult figyelme a gyermekénekkarokra, egyúttal az iskolai ének- és zenetanításra. Kialakította a zenei írás-olvasás tanítására szolgáló módszert. Új kóruskultúrát teremtett. Fáradozásainak eredményeképpen indult meg a rendszeres népzeneoktatás felsőfokú tanintézményeinkben. Nagy számban adott ki zenepedagógiai jellegű műveket.

Gyakran megfordult külföldön. Műveit mindenütt nagy megbecsüléssel fogadták. Fáradhatatlanul küzdött a helyes magyar nyelv és általában a nemzeti tradíciók megőrzéséért.

A Magyar Tudományos Akadémia 1946-ban elnökévé választotta. Kossuth-díjat (1948, 1952, 1957), 1965-ben Herder-díjat kapott. Több egyetem díszdoktorává avatta (Budapest, Oxford, Berlin, Torontó). A Nemzetközi Népzenei Tanács elnökévé, a Nemzetközi Zenepedagógiai Társaság díszelnökké választotta. 85 éves korában, 1967-ben hunyt el.

Kodály Zoltán zeneszerzői életműve a népzene szellemében született. Nemzetközi rangra emelte a magyar zenetudományt. Pedagógiai módszerét az egész világon alkalmazzák.

Jelen kiállítási anyag – a teljesség igénye nélkül – képeslevelezőlapok segítségével mutatja be a zeneszerző életútját, egyes műveinek ihlető forrásait és a Kodály-emlékeket.

Felhasznált szakirodalom:

Breuer János: Kodály-kalauz, Budapest : Zeneműkiadó, 1982.

Eösze László: Kodály életének krónikája, Budapest : Editio Musica Budapest, 2007.

Kodály Zoltán: A magyar népzene, Budapest : Editio Musica Budapest, 1997.

A szülőváros, Kecskemét

Kodály Zoltán szülővárosa Kecskemét
Kodály Zoltán szülővárosa Kecskemét

“Születtem Kecskeméten, de mivel szüleim pár hónapos koromban elköltöztek onnan, nem illet meg a „Kecskemét fia” büszke név. Mégis kénytelen visszaéltem vele, mikor falusi vándorlásaim közben megkérdezték „hová való születésű” vagyok, Kecskemét neve mindig felcsillanó szemeket és rokonszenvet hozott.” Részlet Kodály 1966-os Visszaemlékezéséből.

Kecskemét - vasútállomás
Kecskemét – vasútállomás

A kecskeméti vasútállomás épülete a századfordulón (XX. sz.) Ennek azóta lebontott szárnyában született Kodály Zoltán. Az épület főhomlokzatán ma a Tanár úr bronz domborművével (Imre Gábor munkája) emléktábla áll:

“Itt született 1882. december 16-án Kodály Zoltán zeneszerző, aki a magyar népdalt az egész világ által csodált kincsünkké tette és munkásságával az egyetemes emberi kultúrát gazdagította.”


Galánta, a Mátyusföld egyik központja

(ma: Galanta, Szlovákia)

Ebben a magyar-szlovák-német ajkú községben töltötte a szerző gyermekkora legszebb hét esztendejét, 1885-1892-ig. Itt hallgatta a „világhíres” cigányprímás verbunkosait, nótáit, melyek a Galántai táncok című Kodály-mű ihletői lettek. A vasútállomás: a család lakhelye.

Galánta képeslapon
Galánta képeslapon
Galánta főutcája a római katolikus templommal és az iskolával.
Galánta főutcája a római katolikus templommal és az iskolával.

Kodály emlékezetére a galántai Csemadok minden év májusában Kodály-napokat rendez, a „szép magyar kiejtés és versmondás” versenyével együtt.

1892-ben az apát huszonkét évi kiváló szolgálata elismeréséül Nagyszombatba helyezik állomásfőnöknek.


Nagyszombat - Pályaudvar
Nagyszombat – Pályaudvar

Nagyszombat (ma: Trnava, Szlovákia). Ez a történelmi múltú város Kodály diákéveinek, első komolyabb zenei tanulmányainak színhelye. Kodály szinte mester nélkül megtanul zongorázni, hegedülni, brácsázni és gordonkázni. A maga erejéből viszi odáig, hogy részt vehet a házi muzsikálásban és a gimnáziumi zenekar munkájában. A 15 éves korában komponált Stabat Materét ma is éneklik húsvét idején a dómban.

Itt érettségizett az érseki gimnáziumban 1900. július 13-án, jeles eredménnyel.

Nagyszombat (ma: Trnava, Szlovákia). Kodály diákéveinek, első komolyabb zenei tanulmányainak színhelye.
Nagyszombat (ma: Trnava, Szlovákia). Kodály diákéveinek, első komolyabb zenei tanulmányainak színhelye.

A fővárosban

1900 szeptemberében kezdi meg tanulmányait az Országos Magyar Királyi Zeneakadémián, a Sugár úton (ma: Andrássy u. 67. sz.).

1900-tól Bartók is itt tanul, látásból ismerik egymást, de személyesen nem. „Bartók mindig más napokon ment be, mint én, különben is Bartók igen visszavonult egyéniség … magam sem voltam pajtáskodó természetű, meg nagy elfoglaltságom is akadályozott a társas érintkezésben…” (1950)

Liszt Ferenc alapította régi Zeneakadémia Budapesten, a Sugár úton.
Liszt Ferenc alapította régi Zeneakadémia Budapesten, a Sugár úton.

A Zeneakadémián kívül Kodály az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára is jelentkezik, magyar-német szakra.

A második évben a kötelező tárgyakon kívül filozófiát, művelődéstörténetet és művészettörténetet is hallgatott. 1902-ben angol nyelvgyakorlatokra jár és két festészettörténeti kollégiumot is látogat.

Eötvös Lóránd Tudományegyetem
Eötvös Lóránd Tudományegyetem

Kodály egyidejűleg felvételt nyert az Eötvös Kollégiumba, a magyar felsőoktatás legpatinásabb diákotthonába.

Eötvös Kollégium
Eötvös Kollégium

A kollégium ebben az időszakban a Csillag utca 2. számú Kerkápoly-házban helyezkedett el.

Az itteni diáktársai kabaréjához, Notre Dame-i toronyőr és a Cid paródiájához szerzett kísérőzenét, 1903-ban.

Vikár Béla dunavecsei szobra
Vikár Béla dunavecsei szobra

Vikár Béla (1859-1945): etnográfus, műfordító, aki 1895-ben, Európában elsőként fonográffal gyűjtött népzenei anyagot.

1903. Kodály disszertáció témán gondolkodik. A magyar népzene teljes történetét akarta megírni, de hamar belátta, hogy ez lehetetlen. Megismerve Vikár Béla fonográffelvételeit talált rá a kitűzött feladat megvalósításához szükséges anyagra és eszközre. Témájának határait szűkebbre vonta, kutatásainak körét viszont kiterjesztette az egész addigi feltárt anyagra.


Kodály tanárai

Hans Koessler (1853-1926) a zeneszerzés tanára
Hans Koessler (1853-1926) a zeneszerzés tanára

Hans Koessler (1853-1926) a zeneszerzés tanára, aki a bemutatott kompozíciói alapján rögtön a második akadémiai osztályba akarja felvenni Kodályt, de ő nem fogadja el, mert érzi autodidakta módon szerzett tudása hiányait.

Koessler az első éveket Liszt Ferenc egykori szalonjában tanítja.

Mihalovich Ödön (1842-1929) a Zeneakadémia igazgatója 1887-1919-ig
Mihalovich Ödön (1842-1929)

Mihalovich Ödön (1842-1929) a Zeneakadémia igazgatója 1887-1919-ig, nyugdíjazásáig. Liszttel több ízben szerepelt együtt hangversenyen. A Zeneakadémia igazgatása alatt érte el európai színvonalát. Az intézet számára több kitűnő muzsikust nyert meg (Bartók, Kodály, Dohnányi, Weiner Leó)


Bató József Kodály portréja, 1911
Bató József Kodály portréja, 1911

A 80×64 cm-es olajfestményen a művész, kezében hegymászó csákánnyal ábrázolja az ifjú Kodályt.

1904. június: Megkapja zeneszerzői diplomáját.

1905. március: Második diplomáját is megszerzi, tehát magyar-német szakos tanár. Első futó találkozása Bartókkal, megismerkedik Gruberné Sándor Emmával.

1906. április 7: Ledoktorál. Doktori értekezésének címe: A magyar népdal strófaszerkezete.

1905 nyarán elkezdi népdalgyűjtő útját.

1904-ben készül az Este című vegyeskar, melyet Gyulai Pálnak, egyetemi tanárának komponált. Ez már teljes egészében maradandó értékű alkotás, mely a három évtizeddel későbbi nagy Kodály-kórusok hangján szól.

Gyulai Pál (1826-1909) kritikus, író és költő.
Gyulai Pál (1826-1909) kritikus, író és költő.

1906. Valóságos fordulópont a magyar zene történetében: ekkor kezdődik közös kutatómunkájuk és életre szóló barátságuk Bartók Bélával.

A művészetek világában ritka az ilyen önzetlen társulás. Annyira rokon és mégis annyira különböző művészetük, munkásságuk, egymást kiegészítve alkot egyetlen hatalmas egységet.

Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész és zenetudós.
Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész és zenetudós.

Bartók Béla Kodály baráti segítségével kezdi meg módszeres gyűjtőmunkáját. 1906-ban adták ki közös népdal feldolgozás-gyűjteményüket Magyar népdalok címmel.

1911-ben Kodállyal együtt részt vett az Új Magyar Zeneegyesület megalakításában, melynek működése érdektelenség és anyagi támogatás hiányában megszűnt.

Bartók Béla Kodály baráti segítségével kezdi meg módszeres gyűjtőmunkáját. 1906-ban adták ki közös népdal feldolgozás-gyűjteményüket Magyar népdalok címmel.

Kodály Berlinben és Párizsban

1906 novemberében szerény ösztöndíjjal külföldre utazik. A telet Berlinben tölti. Bartóknak levélben számol be itteni tapasztalatairól: „…itt…egy-két-három hét alatt hallani annyi jó zenét, mint Pesten az egész zeneév alatt.”

1906 novemberében szerény ösztöndíjjal külföldre utazik. A telet Berlinben tölti.
Berlin

Tavasszal Párizsba megy át. Itt és ott is előadásokat, hangversenyeket hallgat, tengernyi kottát, könyvet néz át. Kitárul előtte a latin szellem eddig szinte ismeretlen világa. Fölfedezi Debussy zenéjét.

Párizsban csodálattal tanulmányozza Debussy Pelléas és Melisande c. operájának partitúráját
Párizs

Párizsban csodálattal tanulmányozza Debussy Pelléas és Melisande c. operájának partitúráját. Megtakarított pénzén Debussy-kottákat vásárol és élményekkel gazdagon indul haza (ezúttal szüleihez, Nagyszombatba, rövid pihenőre).


Claude Achille Debussy francia zeneszerző (1862-1918)
Claude Achille Debussy francia zeneszerző (1862-1918)

Debussy zenéje sorsdöntő élményévé válik: nemcsak harmóniavilágát gazdagítja, hanem egész zenei gondolkodására is termékenyítően hat. Mély benyomásait egy Debussy-motívumra írt zongoradarab, a Meditation tükrözi híven.

Debussy-múzeum, Saint Germain-en-Laye, Franciaország
Debussy-múzeum, Saint Germain-en-Laye, Franciaország

Kodály 1907-ben lett az új Liszt Ferenc téri Zeneakadémia zeneelmélet tanára
Zeneakadémia

Kodály 1907-ben lett az új Liszt Ferenc téri Zeneakadémia zeneelmélet tanára, 1908-tól pedig a zeneszerzés tanára.

Zeneakadémia, Nagyterem
Zeneakadémia, Nagyterem

1910. augusztus 3-án Kodály házasságot köt Sándor Emmával, aki az 1958-ban bekövetkezett haláláig odaadó, ösztönző élettársa volt.

Kertész fotó: Kodály Zoltán
Kertész fotó: Kodály Zoltán

A legszebb nászajándék: Bartók Béla Op. 9-es vázlatok c. sorozatának harmadik darabja, az „Emmának és Zoltánnak” ajánlott Lento.

Emma asszony maga is számos szerzeményével aratott sikert. Egyes témáit Dohnányi, Bartók és Kodály is feldolgozta. Ezen kívül jeles műfordító, számos ballada és népdal szövegét ő fordította németre.

Kilenc zongoradarab című ciklus kéziratának részlete
Kilenc zongoradarab című ciklus kéziratának részlete

Kodály Emma asszony születésnapjára fejezte be (1909) Kilenc zongoradarab című ciklusát. A kézirat – itt a részlete látható – a Kodály Emlékmúzeum és Archívum, Budapest tulajdona.


A népdalgyűjtés eszköze, a fonográf. Részlet a kiállításból. Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum, Budapest.
A népdalgyűjtés eszköze, a fonográf. Részlet a kiállításból. Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum, Budapest.

Énekes népzenénk gazdagságához képest kevés a hangszeres zenénk, éppen ezért „a benne megőrzött ősi nyomok miatt a legnagyobb figyelemre méltó”. Részlet Kodály: A magyar népzene című írásából.

Hont megyei dudások Ipolyság, 1911. Győrffy István fotója.
Hont megyei dudások Ipolyság, 1911. Győrffy István fotója.

A népdalgyűjtés egyik helyszíne: Zobordarázs, Nyitra megye. A felvétel éppen Bartók Bélát örökíti meg.
A népdalgyűjtés egyik helyszíne: Zobordarázs, Nyitra megye. A felvétel éppen Bartók Bélát örökíti meg.
Kodály visszahallgatja a gyűjtött dalokat. Kertész Gyula felvétele.
Kodály visszahallgatja a gyűjtött dalokat. Kertész Gyula felvétele.

Népdalgyűjtés a Zoborvidéken

(ma: Szlovákia)

Kodály először visz magával fonográfot, s örömmel tapasztalja, hogy a tölcséres szerkezet nemcsak a hangot őrzi meg, hanem a nótafák verbuválásában is segít.

Itt beigazolódik a feltevése, hogy a peremvidék őrzi meg leginkább a hagyományt.

A Nyitra megyében gyűjtött dalok közül kettőt (Meghalok, meghalok és Piros alma mosolyog) női karra dolgozza fel, Két zoborvidéki népdal címmel.

A Nyitra megyében gyűjtött dalok közül kettőt (Meghalok, meghalok és Piros alma mosolyog) női karra dolgozza fel
Piros alma mosolyog

Bór Vera rajza

Éjfél után egyet ütött az óra kezdetű dal. Bór Vera rajza, 1956.
Éjfél után egyet ütött az óra kezdetű dal. Bór Vera rajza, 1956.

„Ó mely sok hal”. Kodály gyűjtése Alsószecsén, Bars megyében - Tavaszy Noémi linómetszete
„Ó mely sok hal”. Kodály gyűjtése Alsószecsén, Bars megyében – Tavaszy Noémi linómetszete
„Kiskacsa fürdik” kezdetű dal illusztrációja - Tavaszy Noémi linómetszete
„Kiskacsa fürdik” kezdetű dal illusztrációja – Tavaszy Noémi linómetszete

Az első háborús években – többek között – Csokonai verseket zenésít meg Kodály. Ezeket a Berzsenyi-dalokkal együtt Megkésett melódiák címmel fogja csokorba.

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)
Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) : a magyar felvilágosodás legnagyobb költője.

Magányos „megkésett melódia” a Kisfaludy Sándor versére írt Himfy-dal (A bereknek gyors kaszási), amelyet a műjegyzékek hol 1913-ra, hol 1914-re, hol pedig 1915-re datálnak.

Kisfaludy Sándor (1772-1844)
Kisfaludy Sándor (1772-1844), költő

Kodály Nagyszalontán gyűjtött dala, 1916-ban: Serkenj fel kegyes nép. Tavaszy Noémi linómetszete.
Kodály Nagyszalontán gyűjtött dala, 1916-ban: Serkenj fel kegyes nép. Tavaszy Noémi linómetszete.

Kodály több ízben járt Nagyszalontán, ahol hihetetlenül összetett és sokrétű hagyományra bukkant. Itt főként kiveszőfélben lévő rubato dallamok megörökítésére törekszik, amiket már csak az öregek ismernek: balladák, dalok, amelyeket Arany János is ismert.

Szalontai mozaikok a 20. sz. elejéről: látkép és az Arany János Múzeum belseje. Az „N” betűn Arany-festmény függ.
Szalontai mozaikok a 20. sz. elejéről: látkép és az Arany János Múzeum belseje. Az „N” betűn Arany-festmény függ.

Aligazgatóság és szilencium

1919-ben Kodály két hónapig a főiskolává átszervezett Zeneakadémia aligazgatója, Dohnányi igazgatósága alatt. A Tanácsköztársaság bukása után fegyelmi vizsgálat indult ellene, a vád: tagja volt a zenei direktóriumnak. Félreállították.

A fiatal Kodály Zoltán portréja
A fiatal Kodály Zoltán portréja

Végül Vass József kultuszminiszternél kér kihallgatást, aki érvei hatására igazságot szolgáltat neki: népdalgyűjtő munkájához segélyt ad és visszahelyezi állásába, 1921. júliusában. Két évi kényszerszünet után Kodály újra megkezdi a tanítást.

Dr. Vass József (1877-1930) kalocsai nagyprépost, egyetemi tanár, miniszter.
Dr. Vass József (1877-1930) kalocsai nagyprépost, egyetemi tanár, miniszter.

Dohnányi Ernő (1877-1960) zongoraművész, zeneszerző, karmester.
Dohnányi Ernő (1877-1960) zongoraművész, zeneszerző, karmester.

Zenéje a német, főképpen a brahmsi örökségből táplálkozik. Ellentétben Bartókkal és Kodállyal, a magyar népzene sosem vált anyanyelvévé. 1923-ban ő vezényelte Kodály Psalmus Hungaricus és Bartók Táncszvitjét a székesfőváros fennállásának 50. évfordulóján tartott hangversenyen. Dohnányi mindvégig Kodály igazi barátja, „kijelentem, hogy teljesen azonosítom magam Kodállyal” írja 1919-ben.

Hubay Jenő (1858-1937) hegedűművész, zeneszerző
Hubay Jenő (1858-1937)

Hubay Jenő (1858-1937) hegedűművész, zeneszerző. 1919-1934-ig a Zeneakadémia igazgatója. Konzervatív kultúrpolitikát folytat, 1920-ban megtagadja a kollegiális együttműködést Kodállyal.


Ady költészete – már az Eötvös Kollégiumban – életre szóló élmény, saját elhivatottságának ébresztője volt.

Ady megzenésített versei: Ádám hol vagy, Akik mindig elkésnek, Sappho szerelmes éneke, Fölszállott a páva.

Ady megzenésített versei: Ádám hol vagy, Akik mindig elkésnek, Sappho szerelmes éneke, Fölszállott a páva.
Ady Endre

Ady Endre (1877-1919): a 20. század magyar költészetének forradalmi megújítója, a legnagyobb magyar költők egyike.

A Nyugat, ez a tekintélyes irodalmi folyóirat kéri fel Kodályt operai és hangverseny-beszámolók írására, majd elvállalja a Pesti Napló című napilap zenekritikusi posztját.

Bíró Mihály: Nyugat – Az irodalmi folyóiratot népszerűsítő plakát, 1911.
Bíró Mihály: Nyugat – Az irodalmi folyóiratot népszerűsítő plakát, 1911.

Móricz Zsigmond felkéri Kodályt Pacsirtaszó című színdarabja kísérőzenéjének megírására. A színdarab azonban igazi drámai véna híján nem soká marad műsoron. Ugyanezen oknál fogva a szerzők Dózsa-opera terve is meghiúsul. (1923)

Kodály hamar ráébred, hogy Móricznak általa is nagyra értékelt epikai tehetsége nem színpadra – különösen nem zenés színpadra – termett. Barátságuk azonban fennmarad az író haláláig.

Kodály fotójáról 1982-ben adták ki a képeslapot.
Kodály fotójáról 1982-ben adták ki a képeslapot.
Móricz Zsigmond (1879-1942): újságíró, szerkesztő, a 20. századi magyar realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja.
Móricz Zsigmond (1879-1942): újságíró, szerkesztő, a 20. századi magyar realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja.

Psalmus Hungaricus

Tenor szólóra, énekkarra és zenekarra.

Kodály Zoltán portré
Kodály Zoltán portré

A főváros fennállásának 50. évfordulójára felkérik a három legnagyobb élő zeneszerzőt- Dohnányit, Bartókot és Kodályt- egy-egy kompozíció megírására. Két hónap alatt elkészült a 20. század zenéjének egyik remeke, a Magyar Zsoltár. A műben Kodály a 16. századi költőprédikátor, Kecskeméti Vég Mihály 55 zsoltárát zenésítette meg. A zsoltár egycsapásra a magyarság nagy nemzeti költőjévé avatta Kodályt. Külföldön, az 1926-os zürichi bemutatója óta jóformán a világ minden államában felhangzott a Psalmus.

Psalmus Hungaricus bemutató helyszíne a pesti Vigadó, időpontja 1923. november 19.
Psalmus Hungaricus bemutató helyszíne a pesti Vigadó, időpontja 1923. november 19.

Aki megalkotta Háry alakját: Garay János (1812-1853): költő, elbeszélő, egyetemi tanár és tudós könyvtáros.
Aki megalkotta Háry alakját: Garay János (1812-1853): költő, elbeszélő, egyetemi tanár és tudós könyvtáros.

Obsitos című költeményének főhőse Háry János, a népmesék hangján megszólaló, nagyotmondó obsitos katona tipikus figurája.

Kodály Zoltán Háry János című daljátéka 1926. október 16-án szólalt meg először Operaházunkban. A mű zenéjének hat részlete, mint Háry-szvit az egész világon ismert hangversenydarab. A hat tétel tartalma: előjáték, a bécsi harangjáték, dal, toborzó, Napóleon csatája, a császári udvar bevonulása.

A bécsi toronyóra makettje a Háry Jánosból. Kodály Zoltán-emlékkiállítás. Budapesti Történeti Múzeum, 1982.
A bécsi toronyóra makettje a Háry Jánosból. Kodály Zoltán-emlékkiállítás. Budapesti Történeti Múzeum, 1982.

A daljáték szövegét Garay költeménye alapján Paulini Béla és Harsányi Zsolt írta.

Történik: az elő és utójáték a nagyabonyi kocsmában, az I. kaland a Burkis határon, a II. Ferenc császár kertjében, Bécsben, a III. Majland alatt, a IV. a bécsi Burgban, Háry szobájában.

A Háry János daljáték kéziratának részlete
A Háry János daljáték kéziratának részlete
A Háry János daljáték huszárjai: Tavaszy Noémi linómetszete
A Háry János daljáték huszárjai: Tavaszy Noémi linómetszete
Részlet a Háry János daljátékból - János elveszi Napóleon kardját és ezzel vége is az egész háborúnak
Részlet a Háry János daljátékból – János elveszi Napóleon kardját és ezzel vége is az egész háborúnak
Részlet a Háry János daljátékból - Toborzó
Részlet a Háry János daljátékból – Toborzó
Háry János az Állami Bábszínházban
Háry János az Állami Bábszínházban
Háry János a Szegedi Szabadtéri Játékokon
Háry János a Szegedi Szabadtéri Játékokon, Díszlet: Varga Mátyás. Rendező: Szinetár Miklós
(A képeslapot 1966-ban készítették.)

Kodály kórusművei

A kórusművek eddigi legteljesebb – Bárdos Lajos professzor közreműködésével készült – háromkötetes kiadása (1972): 24 férfi-, 45 vegyes-, 78 gyermek- és nőikart, összesen 147 kompozíciót tartalmaz.

Kodály szívéhez legközelebb a gyermekkarok álltak: Túrót eszik a cigány, Villő, Pünkösdölő, Gólyanóta, Vízkereszt…

Ezek a művek a kis előadókat is az alkotás örömével ajándékozzák meg, mert az életet játszó, a játékot élő gyermekkor szelleme árad belőlük.

Kodály Zoltán arcképe. Légrády Sándor festménye
Kodály Zoltán arcképe. Légrády Sándor festménye

A Lengyel László címen ismert Hidas-játék már 1927-ben, az első gyermekkarok idején megihlették Kodályt, melyet a Budapest, Wesselényi utcai Polgári Iskola énekkarának ajánlott. Valószínű I. Szent László királyról van szó, akinek anyja lengyel volt. László Lengyelországban született s ott töltötte élete első éveit.

Lengyel László címen ismert Hidas-játék már 1927-ben, az első gyermekkarok idején megihlették Kodályt
I.Szent László (uralkodott 1077-1095).

Medgyaszay Vilma, a Bartók-Kodály dalok tolmácsolója.
Medgyaszay Vilma, a Bartók-Kodály dalok tolmácsolója.

A világhírű sanzonénekesnő 1927. február 3-án Bartók-Kodály-estet ad a Zeneakadémián.

Művészi érzékenységénél csak lelkiismeretessége nagyobb: amikor megismerkedett a két zeneszerző dalainak világával, visszavonult a kabarétól, s karrierjét kockáztatva egy éven át minden szereplést lemondott, hogy méltóan készülhessen fel erre a hangversenyre.

Ez az első alkalom, amikor Bartók Ady-dalai és minden népdalfeldolgozása, valamint Kodály összes megjelent dalkompozíciói egy estén hangzanak el. A következő év decemberében Medgyaszay újabb népdalfeldolgozásokat énekel önálló „magyar est”-jén.


Arturo Toscanini (1867-1957) olasz karmester, aki két este megrázóan drámai előadásban viszi diadalra a Psalmust a milánói Scalaban 1928. október 10-12-én.
Arturo Toscanini (1867-1957)

Arturo Toscanini (1867-1957) olasz karmester, aki két este megrázóan drámai előadásban viszi diadalra a Psalmust a milánói Scalaban 1928. október 10-12-én. A közbeeső napot együtt töltik Comóban. Ekkor szövődik köztük életre szóló barátság, mely művészi elveik egyezésére épül. Toscanini a mű olasz fordítását maga tökéletesítette.

1929-ben neki ajánlotta az átdolgozott Nyári Este című kompozícióját.
A nagy olasz karmester Amerikában számos Kodály-művet vitt diadalra.

1933. január 14-én- a Scala fennállása óta először- magyar daljáték kerül bemutatásra: „Filanda Magiara”, azaz a Székely fonó, melyet Kodály jelenlétében Sergio Faolini vezényelt.
Előadás a milanói Scalaban

1933. január 14-én- a Scala fennállása óta először- magyar daljáték kerül bemutatásra: „Filanda Magiara”, azaz a Székely fonó, melyet Kodály jelenlétében Sergio Faolini vezényelt.


Székelyfonó

Daljáték egy felvonásban.

Történik: egy székely faluban, a fonóban.

Első megfogalmazásban kisebb méretű zenés jelenet volt, melyet 1924-ben mutattak be a Blaha Lujza Színházban. A nagyobb, „operaméretű” kompozíció 1932-ben szólalt meg először a Magyar Királyi Operaházban.

A zeneköltő a Székelyfonó anyagát a Székelyföld dalaiból, balladáiból, muzsikás játékaiból, románcaiból fonta össze, s így egyetlen operaméretű balladává vált.

Tavaszy Noémi linómetszete.
Tavaszy Noémi linómetszete.
Székelyfonó a dombóvári diákok előadásában 1953-ban. (fotó)
Székelyfonó a dombóvári diákok előadásában 1953-ban. (fotó)
A Székelyfonó műkedvelők előadásában, Dombóváron, 1952/53-ban. (fotó)
A Székelyfonó műkedvelők előadásában, Dombóváron, 1952/53-ban. (fotó)

Székely fonó műkedvelők előadásában, Dombóváron, 1952/53-ban. Az első sorban középen Dr. Péczely László irodalomtörténész, tanár, aki a darabot betanította. A második sorban balról a harmadik Péczely Sarolta.

A Székelyfonó színpadképe és a szereplők.
A Székelyfonó színpadképe és a szereplők.

Péczely tanár úr bátyja, Péczely Attila révén – aki részt vett Kodály népdalgyűjtő tevékenységében – került személyes kapcsolatba a zeneszerzővel. Péczely László, Sárika édesapja, a helyi gimnázium tanára 1938-tól 1953-ig, s akinek vállalt feladata volt a kórusvezetés is. Ő tanította be Dombóváron két ízben a Székelyfonót: 1949-ben és 1953-ban. Mindhárom fotómásolaton látható az ekkor még általános iskolás Sárika, Kodály Zoltán második felesége.


1934. április 14. Kőrösi Csoma Sándor születésének 150. évfordulóját országos emlékünnep köszönti a Zeneakadémián. Kodály erre az alkalomra írt vegyeskarát, a Székely keservest, a pesti református gimnázium énekkara mutatja be.

1934. április 14. Kőrösi Csoma Sándor születésének 150. évfordulóját országos emlékünnep köszönti a Zeneakadémián. Kodály erre az alkalomra írt vegyeskarát, a Székely keservest.
1934. április 14. Kőrösi Csoma Sándor születésének 150. évfordulója

Az 1934-es esztendő a kórusok éve. Ekkor bont zászlót az Éneklő Ifjúság mozgalom. Debrecen szinte versenyre kel Kecskeméttel. A „Debreceni Hét” nagy eseménye az első szabadtéri Háry-előadás. Ötezer főnyi a hallgatóság, a református kollégium udvara zsúfolásig tele. Kodály az egyik páhollyá átalakított emeleti ablakból nézi végig az előadást.

Debrecen, Református Kollégium, mely alapításának 400. évfordulóját - 1939. májusában - a Psalmussal ünnepli.
Debrecen, Református Kollégium, mely alapításának 400. évfordulóját – 1939. májusában – a Psalmussal ünnepli.

Budavári Te Deum

A főváros felkérésére írja meg Kodály az „alkalmi” művet, Budavár töröktől való visszafoglalásának 250. évfordulójára. 1936 nyarán, nem egészen két hónap alatt készül el a mű, a szólónégyesre, vegyeskarra, orgonára, zenekarra komponált Budavári Te Deum. A bemutató helyszíne a Mátyás Templom (a képen). A sikeres mű hamar eljut külföldre is.

Budavári Te Deum - A főváros felkérésére írja meg Kodály az „alkalmi” művet, Budavár töröktől való visszafoglalásának 250. évfordulójára.
Budavári Koronázó templom

A Dalos Egyesületek Országos Szövetségének győztes versenydala – Szombathelyen, 1936-ban – Kodálynak a Vörösmarty ódájára írt Liszt Ferenchez című vegyeskara. A versben és a dalban megidézett művész:

Liszt Ferenc (1811-1186) zeneszerző és zongoraművész.
Liszt Ferenc (1811-1186) zeneszerző és zongoraművész.

Jézus és a kufárok

Kodály legnagyobb alkotásának mondható kórusművet a kecskeméti „Hírös Hét”-en mutatták be a szerző jelenlétében, 1934. júliusában.

„És kötélből ostort fonván, kihajtá őket a templomból.”

Az imádság házát „Mivé tettétek? Rablók barlangjává”

Rablók! Rablók! – kiáltja utána a nép kórusa hátborzongató akkordokkal.

Kodály legnagyobb alkotásának mondható kórusművet a kecskeméti „Hírös Hét”-en mutatták be a szerző jelenlétében, 1934. júliusában.
Jézus és a kufárok című freskó képeslapon

Ének Szent István királyról című kórusművét – a székesfehérvári püspök felkérésére – az államalapító halálának 900. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre írta ötféle feldolgozásban, hogy a kórusok minden fajtája énekelhesse. (1938)

A szöveg a XVIII. század végi Bozóky-énekeskönyv óta ismert volt, de németes dallama alkalmatlan a szövegben foglalt gondolatok zenei megvilágítására. Kodály maga komponált hozzá népdalgyökerű, himnikus szárnyalású és képlékeny melódiát.

Ének Szent István királyról című kórusművét az államalapító halálának 900. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre írta. (1938)
Szent István halálának 900. évfordulója

A „Két férfikar” mindegyikének ihletője Kölcsey Bordala, melynek ősbemutatója Düsseldorfban volt 1925-ben, magyarországi bemutatójára 1928. május 12-én került sor.

A reformkor reményteljes, nemzeti tudatot ébresztgető programjára utal vissza az 1936-os évből való férfikari műve, a Huszt.

A „Két férfikar” ihletője Kölcsey Bordala
A „Két férfikar” ihletője Kölcsey Bordala

Kodály első magyar klasszikus versmegzenésítése a „Magányosság” című Berzsenyi-dal. (1936) Berzsenyi több verse a „Megkésett melódiák”-ba illenek bele. Berzsenyi halálának 100. évfordulójára született meg a nagy Berzsenyi kánon, „A magyarokhoz”: Forr a világ bús tengere, ó, magyar…

Kodály első magyar klasszikus versmegzenésítése a „Magányosság” című Berzsenyi-dal
Berzsenyi Dániel (1776-1836): a felvilágosodás és a romantika közötti korszak nagy lírikusa, a klasszikus verselés kiemelkedő mestere.

Karádi nóták

A karádiak szeretettel őrzik a Mester emlékét. 1978ban fehér márvány emléktáblát helyeztek el az iskola falára, melynek szövege:

1933 és 1938 között több alkalommal ebben az iskolában gyűjtött népdalokat Kodály Zoltán, a nagy magyar zeneszerző és zenetudós, ezekből a dalokból született meg – a község 800 éves fennállásának évfordulójára – a híres férfikara, a Karádi Nóták. Karád Községi Közös Tanács, MTA Zenetudományi Int.

Karád, Somogy megye
Karád, Somogy megye

A templom előtt álló iskola, benne a „Kodály-terem”, ahol hallgatta a nótafákat.

Angyalok és pásztorok - Kettős gyermekkar kézirata, 1935.
Angyalok és pásztorok – Kettős gyermekkar kézirata, 1935. Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum, Budapest.

Fölszállott a páva

Változatok egy magyar népdalra.

Fölszállott a páva illusztráció
Fölszállott a páva illusztráció

Az ősi dallam központi helyet foglal el Kodály kompozíciós tevékenységében.

Az Ady-versre komponált férfikari mű „hivatalos” bemutatója 1937. december 12-én volt az akkori Városi, ma Erkel Színházban. A mű megrendelésre készült: a Magyarországi Munkásegyletek Országos Szövetsége megalapításának 30. s Ady születésének 60. évfordulójára kérték a dalt.

A páva-dal zenekari variációja

A megbízó: az amszterdami Concertgebouv Zenekar, amely fennállásának 50. évfordulójára kért kortárs zeneszerzőktől műveket, 1939-ben.

Fölszállott a páva - a zenekari mű kézirata, 1939.
Fölszállott a páva – a zenekari mű kézirata, 1939.

Kodály Galyatetőn eljárt a terméskőből épült hegyi kápolnába. Ma „Kodály-kápolna”-ként emlegetik. Kodály bőségesen adakozott is e kápolnának. Benne Kodály-dombormű és emléktábla jelzi azt, hogy a zeneköltő e kápolna harmóniuma mellett komponálta a „Csendes Misét”.

Kodály Galyatetőn eljárt a terméskőből épült hegyi kápolnába
Kodály-kápolna

Kodály szerette a hegyvidéket, többször pihent itt, de nemcsak a Mátra szépsége, hanem a fellelhető gazdag népzenei emlékei is vonzották. (Mátrai képek, vegyeskar.)

1942-ben korábbi vázlatai felhasználásával itt fejezte be az orgonára írt Csendes misét. Ebből az orgonamiséből íródott a Missa brevis orgonás (1942-1944) és zenekari változata.

Galyatető, Nagyszálló, ma: Kodály-sétány címen.
Galyatető, Nagyszálló, ma: Kodály-sétány címen.

Petőfi az első költő, akinek versét megzenésítette Kodály. Már 1905 előtt: Vadonerdő a világ (ének-zongora), később – a teljesség igénye nélkül – Szeretném itthagyni…

Az 1940-es évek elején írott megzenésítéseken szívesen alkalmazta a szerző a férfikar acélos hangjait a Rabhazának fia, Isten csodája című versekben.

1948-ban született a ritkán megszólaló karmű: A magyar nemzet. 1955-ben pedig a Honvéd Művészegyüttes férfikarának komponálta a Nemzeti dalt, a vers mindenféle megzenésítései között a legkiválóbbat.

Petőfi Sándor (1823-1849)
Petőfi Sándor (1823-1849)

Arany János halálának 50. évfordulója alkalmával Gyulai Ágosttal közösen sajtó alá rendezi „Arany János népdalgyűjteményét”. Ez a kötet Arany 1874-es sajátkezű feljegyzésében megőrzött 149 dallamnak filológiai igényű kritikai kiadása.

Arany János (1817-1882)
Arany János (1817-1882)

Arany János dalokat is komponált saját, valamint Petőfi, Kölcsey, Amadé (A szép fényes katonának…) verseire is.


Kodály Dombóváron

Péczely László meghívására érkezik ide 1945. november 23-án.

December 9-én a helyi népdalversenyt házigazdáik ötéves kislánya, Sárika nyeri meg, aki 85 népdalt énekel emlékezetből és tisztán. December 14-15-én a 63. születésnapot a fiatalok hangversenye tesz emlékezetessé.

1949. májusában ismét ellátogat ide. Az ország különböző helyeiről érkezett kórus 1500 tagja a Mester műveiből adott elő. Ez volt a „Dalra fel”-nap Dombóváron. Ezúttal a Székely fonó bemutatóján is részt vett Kodály.

Kodály Dombóváron, a Mária-lakban szállt meg
Kodály Dombóváron, a Mária-lakban szállt meg
Gimnázium Dombóváron
Gimnázium Dombóváron

A gimnázium falán Kodály Zoltán-emléktábla, melynek szövege:

1945. november 23 – 1946. január 5. között Dombóváron talált otthonra. Több ízben személyesen működött közre a gimnázium falai között és helységünk több intézményében is a dombóvári zenei és kulturális élet fejlesztésében. A nagy zeneszerző, zenetudós és zenepedagógus emlékére elhelyezte Dombóvár lakossága és tanácsa. 1968. május 25.


Az aradi tizenhárom vértanú emlékműve
Az aradi tizenhárom vértanú emlékműve

A II. világháború utáni első műve a Vértanúk sírján című mű.

Igaz, közvetlenül az aradi vértanúk október 6-i megemlékezésére szánta, de aligha lehet kétségünk, hogy ez az alkalmi, sietősen készült mű a néhány hónapja véget ért világháború vértanúinak sírjára is készült zenei koszorúnak, 1945 őszén.

A háború és a holocaust áldozataira emlékezik a Bodrogh Pál versére készült Sirató ének.

1947. december 16-án Kecskemét város díszpolgárává választja Kodályt.
1947. december 16-án Kecskemét város díszpolgárává választja Kodályt.

„Kodály Zoltán urat hatvanötödik születési évfordulójának napján Kecskemét thj város DÍSZPOLGÁRÁVÁ választjuk és városunk díszpolgárai sorába iktatjuk…”

Részlet a kiállításból, Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, Kecskemét.


Kállai kettős

Nagykálló, Református parókia, 1926. november 7.: a leányok, legények táncra állnak, megpendül a húr. Szól a Kállai kettős kuruckorabeli dallama s amellyel együtt a szöveget is dalolják. Kodály meghatottan figyel.

A leírások-ismertetések után Kodály tehát mintegy első kézből ismerkedett meg a nevezetes tánccal. A megörökítés azonban 11 esztendőt váratott magára. Paulini Béla Gyöngyösbokréta című kottás-fényképes könyvének zenei anyagában jelent meg a Kállai kettős akkor még kétrészes első megfogalmazása.

1950. őszén Csenki Imre új művet kér Kodálytól az alakulóban lévő Magyar Állami Népi Együttes számára. Az eredeti népdalok után vegyeskarra és zenekarra készült mű bemutatója 1951. április 4-én volt az Operaházban. Koreográfia: Rábai Miklós, vezényelt Csenki Imre. (Időtartam: kb. 9 perc)

A Kállai kettőst bemutatója óta itthon és szerte a világban sok ezerszer adta elő az Állami Népi Együttes. Produkcióját hanglemez, film is rögzíti.

A református parókia falán, a bejárat mellett ma emléktábla látható, mely 2001. november 17-én került leleplezésre:

E parókia udvarán jegyezte le 1926. november 7-én Kodály Zoltán a Kállai kettős dallamait. Állíttatta a 75. évforduló alkalmából a hálás nagykállóiak közössége 2001.

Nagykálló. Református templom és a gimnázium 1904. évi lapon.
Nagykálló. Református templom és a gimnázium 1904. évi lapon.

Zrínyi szózata című a-capella kantátáját 1954-ben írta.

Zrínyi Miklós (1620-1664)
Zrínyi Miklós (1620-1664)

Zrínyi Miklós (1620-1664): költő, hadvezér és politikus, akinek „Az török áfium ellen való orvosság című vitairata késztette Kodályt e mű megírására. A művet 1956 után hosszú időre leparancsolták a műsorokról.

Balázs Béla: Cinka Panna balladája című színművéhez írt Kodály kísérőzenét, valamint férfikarra feldolgozott népdalt. Kodály a kuruckor legszebb dallamait dolgozta fel a műben.

Cinka Panna sajógömöri szobra (ma: Gemer, Szlovákia).
Cinka Panna sajógömöri szobra (ma: Gemer, Szlovákia).

Kodály Zoltán lakásában, 1952. Gink Károly fotója.
Kodály Zoltán lakásában, 1952. Gink Károly fotója.
Kodály Zoltán munka közben, 1960. Friedmann Endre fotója.
Kodály Zoltán munka közben, 1960. Friedmann Endre fotója.

Mindkét lap a Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét kiadványa, 2007-ben, a Kodály Év alkalmával.


1956 tavaszán három kis Vörösmarty-kórust ír: Emléksorok Fáy Andrásnak és A nádori toronyőrt férfikarra, a Magyarország címere címűt vegyeskarra.

Mindhárom művet Vörösmarty iskolájának, a pesti piarista gimnáziumnak ajánlja, a költő halálának centenáriumára.

Vörösmarty Mihály (1800-1855)
Vörösmarty Mihály (1800-1855)

1959. Haydn-évforduló


A szerző V. hegedűversenyének Rondó tételét ifjúsági vonóskarra írja át. A fertődi ünnepségsorozat nyitószámaként Kodály vezényli a Forr a világot.

Joseph Haydn halálának 150. évfordulója, 1959. Emlékkiállítás Fertődön.
Joseph Haydn halálának 150. évfordulója, 1959. Emlékkiállítás Fertődön.

Változások, 1958/59

1958. november 22-én meghalt Kodály felesége, Sándor Emma. Életkedve oda. Mégis, komponál, egy angol költő versét zenésíti meg, melynek címe: A gyász. Lassan oldódik fájdalma.

1959. december 18-án megnősül. Péczely Saroltát veszi feleségül, a dombóvári régi jó barátok lányát. Az élet ismét derűsebbé válik. Még közmondásos szűkszavúsága is felenged.

Kodály Zoltán portré
Légrády Sándor festménye
Az ismert Szalatnyai Kodály-festménnyel készített képeslapot a kecskeméti „Aranyhomok” Rádio Club.
Az ismert Szalatnyai Kodály-festménnyel készített képeslapot a kecskeméti „Aranyhomok” Rádio Club.

Békesség-óhajtás vegyeskarának kézirata, 1953.
Békesség-óhajtás vegyeskarának kézirata, 1953.

Virág Benedek versére írta Kodály e művét. A kézirat a Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum, Budapest tulajdona.

1963-ban a Batsányi évforduló tapolcai ünnepségei adtak alkalmat arra, hogy a felvilágosodás, a francia forradalom Kárpát-medencéig ható eszméinek emléket állítson. Egyúttal a maga szellemi – zenei eszmélésének idejére is visszatekintett, amikor a Franciaországi változásokra című epigrammát férfikarra megírta.

Batsányi János (1763-1845)
Batsányi János (1763-1845)

Szimfónia

Kompozíciós munka: 1930-as évek-1961. Bemutató: 1961. augusztus 16. Luzerói Fesztivál, Svájci Fesztivál Zenekar. A magyarországi bemutató: 1962. június 15.

Kodály portré 1961
Kodály portré 1961

A nagyszabású mű terve régóta foglalkoztatja. Első és harmadik tétele el is készült az évek folyamán. 1961-ben Fricsay Ferenc, a külföldön élő jeles magyar dirigens sürgetésére megírja hát a hiányzó lassú tételt is és elküldi a partitúrát.

Jehudi Menuhin, a világhírű hegedűművész
Jehudi Menuhin, a világhírű hegedűművész

Jehudi Menuhin, a világhírű hegedűművész lakásán keresi fel a szívinfarktus után lábadozó Mestert, aki személyesen viszi magával Svájcba a Szimfónia éppen befejezett partitúráját.

1965. áprilisában Menuhin ír rövid előszót Kodály: Utam a zenéhez című interjúkötete elé.


Kodály Zoltán tanít. Vámos László 1962. évi felvétele. Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét kiadványa, 2007
Kodály Zoltán tanít. Vámos László 1962. évi felvétele. Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét kiadványa, 2007
Lajtha László (1892-1963): zeneszerző, népzenekutató
Lajtha László (1892-1963)

Lajtha László (1892-1963): zeneszerző, népzenekutató, aki Bartók és Kodály oldalán kezdte meg népzenei kutató útjait. Közreműködésével ötszáz dalt és számos hangszeres melódiát válogatnak ki s azt mint az első tudományos értékű magyar népzenei lemezgyűjteményt teszik le Kodállyal az Akadémia asztalára.


Kodály 80. születésnapjáról országszerte megemlékeznek, de a világ minden tájáról is érkeznek jókívánságok, üdvözletek. A díszhangversenyek és előadások heteken, hónapokon át tartanak, de még így sem tud minden meghívásnak eleget tenni.

Kodály Zoltán - Vén Emil festménye
Kodály Zoltán – Vén Emil festménye
Kodály Zoltán 80. születésnapján, 1962. Vámos László felvétele
Kodály Zoltán 80. születésnapján, 1962. Vámos László felvétele, Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét kiadványa, 2007-ben.

Kodály Zoltán portréja 1965 körül. Magyar Fotográfiai Múzeum kiadványa
Kodály Zoltán portréja 1965 körül. Magyar Fotográfiai Múzeum kiadványa

1965. márciusában egy új vegyeskari kompozíció születik, a Kisfaludy Károly versére írt Mohács.

1965. márciusában egy új vegyeskari kompozíció születik, a Kisfaludy Károly versére írt Mohács.
Kisfaludy Károly (1788-1830) dráma- és elbeszélő író, költő ódájában Kodály gondolati rokonra lelt.

Búza Barna plakettje: Bárdos Lajos Társaság kiadványa, 1987
Búza Barna plakettje: Bárdos Lajos Társaság kiadványa, 1987

Bárdos Lajos (1899-1986) zeneszerző, karnagy, zeneteoretikus, Kodály egyik tanítványa. 1957-ben útjára bocsátott „Százszorszép” című füzetben Bárdos 100 dallamot ad közre Kodály gyűjtéséből.

Bárdos centenárium, 1999. Tavaszy Noémi linómetszete.
Bárdos centenárium, 1999. Tavaszy Noémi linómetszete.

Szobaenteriőr. Kodály az íróasztalnál. Edvi Illés Aladár festménye.
Szobaenteriőr. Kodály az íróasztalnál. Edvi Illés Aladár festménye.

Kodály népdalgyűjtő munkájának eredményeként számos tanulmányt, írást jelentetett meg. Munkái, a teljesség igénye nélkül: Magyar zenei dolgozatok című sorozatot indított a magyar zenetudományi írások számára. Népdal és népballada feldolgozását adta közre Magyar népzene (1924-1932) címmel. Monográfiát adott ki Magyar népzene (1937) címmel. A zene mindenkié, válogatott írások, Visszatekintés 1-3, Utam a zenéhez, 1969, Néphagyomány és zenekultúra. 1940-ben megkezdte a Magyar Népzene Tára kiadását (1-5.)

Kodály kőrösfői íróasztala. Részlet a Budapesti Történeti Múzeum Kodály Zoltán emlékkiállításáról, 1982.
Kodály kőrösfői íróasztala. Részlet a Budapesti Történeti Múzeum Kodály Zoltán emlékkiállításáról, 1982.

Kodály halála előtt két évvel új, nagyszabású alkotáshoz fog: az Amerikai Orgonisták Szövetségének felkérésére orgonakíséretes vegyeskart ír Laudes organi (Az orgona dicsérete) címmel.

Kodály Zoltán - Szalatnyai József festőművész alkotása
Kodály Zoltán – Szalatnyai József festőművész alkotása

A nyolcvanéves zeneköltő, ahogyan Szalatnyai József festőművész látta. A képeslapot a Kodály centenáriumra Kecskeméten adták ki.

Kodály utolsó kézirata: Ady: Az Isten harsonája
Kodály utolsó kézirata: Ady: Az Isten harsonája

A komponálás két nappal halála előtt, 1967. március 4-én, a kórházban még foglalkoztatta.


Kodály halála

1967. március 6. Egy szívroham vet véget életének. Ravatalához a Magyar Tudományos Akadémia előcsarnokában tízezrek járulnak. Koporsóját a Farkasréti temetőben az egész ország, az egész zenei világ részvéte kíséri végső nyugvóhelyére.

Kodály Zoltán fotója, 1967
Kodály Zoltán fotója, 1967

Csorba Győző írja „Kodály” című versében: „… mert véghezvitted, amibe fogtál, s úgy mentél el, hogy megállapodtál a múlhatatlan fényű csillagoknál…”

Varga Győző: Kodály Zoltán. Krétarajz.
Varga Győző: Kodály Zoltán. Krétarajz. Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, Kecskemét

Vígh Tamás: Kodály fonográffal (1972)
Vígh Tamás: Kodály fonográffal (1972)

A 100×70 cm-es bronz dombormű Budapest, Kodály körönd 1. falán látható, ahol Kodály Zoltán 1924-től haláláig lakott. Lakása ma: Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum. A művész másik két Kodály-ábrázolása látható, bronzból: Szeged, Kodály dombormű, Pantheon és Baja, Kodály fej, a Liszt Ferenc Zeneiskola hangversenytermében.


Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, Kecskemét

Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, Kecskemét
Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, Kecskemét

Alapítója: Kodály Zoltánné Péczely Sarolta. A kodályi hagyaték ápolására hivatott intézetben kiváló tanárok, ideális feltételek fogadják a világ minden részéből, általában egy évre ideköltöző felnőtt tanulókat. Itteni tapasztalataik alapján sokan alkalmazzák szerte a világban a magyar zenei nevelési elveket, módszereket.

A Kodály Intézet archívuma
A Kodály Intézet archívuma

Az 1975-ben megnyílt Kodály Intézet 2005. január 1. óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem önálló oktatási egysége.
A bejáratnál elhelyezett Kodály portrészobor, Borsos Miklós alkotása.

Kodály Intézet és Kodály-emlékmű, Kecskemét
Kodály Intézet és Kodály-emlékmű, Kecskemét

A Psalmus Hungaricus emlékmű Kecskeméten. Szemök Zsuzsa szobrászművész alkotása, 2007
A Psalmus Hungaricus emlékmű Kecskeméten. Szemök Zsuzsa szobrászművész alkotása, 2007.
A Psalmus Hungaricus emlékmű Kecskeméten. Szemök Zsuzsa szobrászművész alkotása, 2007
A Psalmus Hungaricus emlékmű részlete. Szemök Zsuzsa szobrászművész alkotása, 2007.
Kodály-emlékmű a Kodály Zoltán Ének-zenei Központ előtt, Kecskeméten
Kodály-emlékmű, Kecskeméten

Kodály-emlékmű a Kodály Zoltán Ének-zenei Iskola előtt, Kecskeméten. Melocco Miklós szobrász és Kerényi József építész közös alkotása, 1975. Az íves építészeti keretben a kórust vezénylő bronz domborművön a Mester – a posztamensen – háttal áll, tőle balra tizenegy, jobbra nyolc éneklő fejet mintázott a szobrász.

Kodály-emlékmű. Melocco Miklós szobrász és Kerényi József építész közös alkotása, 1975.
Kodály-emlékmű. Melocco Miklós szobrász és Kerényi József építész közös alkotása, 1975.

Ének-Zenei Általános Iskola, Kecskemét, Katona József tér 4. (1964-től 1981-ig).

Ének-Zenei Általános Iskola, Kecskemét, Katona József tér 4. (1964-től 1981-ig).
Ének-Zenei Általános Iskola, Kecskemét, Katona József tér 4. (1964-től 1981-ig).

A zeneiskola 1964-ben kapott először méltó otthont. Kodály Zoltán avatóbeszédében így méltatta az iskolát:

„… Ez nem egyszerűen egy új épület felavatása…ez az első új épület, amely szervesen beépíti a zenét az általános emberi műveltségbe, megtanítják a tanulókat arra, hogy aki a zenével indul az életbe, evvel bearanyozza minden későbbi tevékenységét.”

Szabó Iván: Éneklő lány című szobra
Szabó Iván: Éneklő lány című szobra

Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium, Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola, Kecskemét, melyben 1997 óta működik az intézmény.

Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium, Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola, Kecskemét
Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium, Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola, Kecskemét


Az „Éneklő lány” szobra (Szabó Iván alkotása) már itt fogadja a tanulókat és látogatókat.

Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium, Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola, Kecskemét
Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium, Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola, Kecskemét

Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Debrecen

Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Debrecen
Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Debrecen

Jogelődjét, a Debreceni Zenedét 1862-ben alapították. Az épületben emléktábla örökíti meg Kodálynak a szakiskola jövőjéről mondott szavait:

“Példát adni a szolfézs és hangszertanítás összehangolására, énekalapon történő hangszertanítással új életre hívni a hangszereket, a környékre kisugárzó életre bírni a néma berkeket.”

Kodály Zoltán végrendeletében, szerzői jogdíjaiból egy részt a szülőváros, Kecskemét zenei általános iskolája mellett az „igen szeretett” Debrecen zenei szakközépiskolájára hagyott.

Tarhos (Békés megye) - Zenepavilon
Tarhos (Békés megye) – Zenepavilon

Tarhos (Békés megye) Zenepavilon. 1946 szeptemberétől itt működött az ország első ének-zenei szakirányú általános iskolája és gimnáziuma, melyet nyolc év után Kodály tiltakozása ellenére takarékossági okokból megszüntettek.


Kodály Zoltán szobra a róla elnevezett általános iskolában, Nyíregyházán. A szobor alkotója: Orr Lajos 2011-ben.
Kodály Zoltán szobra a róla elnevezett általános iskolában, Nyíregyházán. A szobor alkotója: Orr Lajos 2011-ben.
Nyíregyháza, Kodály Zoltán Általános Iskola
Nyíregyháza, Kodály Zoltán Általános Iskola, Tervezte: Balázs Tibor, Épült:2001-ben

Varga Imre: Bartók-Kodály. Dunaújváros, Petőfi-sziget, 1980.
Varga Imre: Bartók-Kodály. Dunaújváros, Petőfi-sziget, 1980.

A szoboregyüttest Bartók születésének 100. évfordulójára emelték.

Kodály bronz mellszobra Komlón, az iskola udvarán. Fritz János alkotása, 1970.
Kodály bronz mellszobra Komlón, az iskola udvarán. Fritz János alkotása, 1970.

1961-ben Kodály egynemű kart írt a Debrecenben díjat nyert komlói belvárosi iskolának, mely ma Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola.


Kodály mellszobra Dombóváron a Városháza előtt. A szobrot Kodály születésének 100. évfordulója tiszteletére emelte a város. Nagy Géza alkotása, 1982.
Kodály mellszobra Dombóváron a Városháza előtt. A szobrot Kodály születésének 100. évfordulója tiszteletére emelte a város. Nagy Géza alkotása, 1982.
Kodály bronz szobra Pécsett a Szent István téren. Varga Imre alkotása, 1976.
Kodály bronz szobra Pécsett a Szent István téren. Varga Imre alkotása, 1976.

Kodály – életnagyságnál valamivel nagyobb – egészalakos bronz szobra Pécsett, a bazilika alatt, a Szent István téren. Kabátja panyókán van a vállára vetve. Emberi közelségét az alacsony posztamentum is fokozza. Varga Imre alkotása, 1976.

Itt szervezték meg az országban először a zenei előképzőt a kicsinyek ritmusérzékének és hallásának fejlesztésére.


Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum, Budapest

Kodály Zoltán Emlékmúzeum, Budapest. Részlet a kiállításból.
Kodály Zoltán Emlékmúzeum, Budapest. Részlet a kiállításból.

Részlet a kiállításból: szalon és rálátás a könyvtárszobába. A szalonban a kályha körül Petri Lajos három, különböző időszakban készített szobrai láthatók: Kodály fiatal korában, a középkorú Kodály és idős korában.

Kodály Zoltán Emlékmúzeum, Budapest. Részlet a kiállításból.
Kodály Zoltán Emlékmúzeum, Budapest. Részlet a kiállításból.

A könyvtárszoba: a tulajdonképpeni alkotóműhely. A zenetörténet, néprajz, irodalomtörténet, magyarságtudomány alapirodalma mellett a szépirodalom és költészet válogatott remekei sorakoztak itt, magyar, német, francia, angol, olasz, latin és görög nyelven.

Kodály kőrösfői íróasztala. Rajta „KZ” monogramos, bársonyborítású mappa.
Kodály kőrösfői íróasztala. Rajta „KZ” monogramos, bársonyborítású mappa.
Kodály Zoltán Múzeum, Budapest. A szalon. Részlet a kiállításból.
Kodály Zoltán Múzeum, Budapest. A szalon. Részlet a kiállításból.

A zongorán Péczely Sarolta fejszobra (Pátzay Pál alkotása). Kodály Zoltánné Péczely Sarolta énekművész, egyetemi docens. (Dombóvár, 1940-) Magyarországon kívül főképpen Németországban, Olaszországban, Finnországban, az Egyesület Államokban és Japánban tart rendszeresen dalesteket, mester kurzusokat. A Nemzetközi Kodály Társaság tiszteletbeli elnöke, a jyvaskylai egyetem díszdoktora, Pro Urbe (Kecskemét és Budapest), a Finn Fehér Rózsa Rend tulajdonosa. Nevéhez fűződik a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet valamint a Budapesti Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum megalapítása.

Kodály Archívum, Budapest
Kodály Archívum, Budapest

Kodály Archívum, Budapest, mely egy fedél alatt működik a múzeummal. Elsődleges feladata a Kodály-dokumentumok szakszerű őrzése, jegyzékbe foglalása. További célja a Kodály-kutatások előmozdítása, nyilvánossághoz segítése. Szellemi irányítását Kodály Zoltánné vállalta magára.

Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum, Budapest. Hangversenyterem (részlet).
Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum, Budapest. Hangversenyterem (részlet).

Kodály Zoltán gyászlapja
Kodály Zoltán gyászlapja
Gyász. 1967. március 6.
Gyász. 1967. március 6.

Kodály Zoltán a bélyegkiadásban

Az első bélyeget 1953-ban adták ki a zeneszerzőről
Az első bélyeget 1953-ban adták ki a zeneszerzőről

A „Zeneszerzők” sorozat zárócímletén: Kodály portréja és a „Háry János” daljáték egyik jelenete látható. (2 Ft-os címlet). A bélyeg(ek) tervezője: Nagy Zoltán.

A második bélyeg 1968-ban jelent meg, mely Légrády Sándor festménye alapján készült. Elsőnapi borítékon – FDC-én – látható bélyeg.
A második bélyeg 1968-ban jelent meg, mely Légrády Sándor festménye alapján készült. Elsőnapi borítékon – FDC-én – látható bélyeg.

Az 1968-as kiadású Kodály-bélyeg carte maximum-on. Légrády Sándor festménye.
Az 1968-as kiadású Kodály-bélyeg carte maximum-on. Légrády Sándor festménye.
Kodály-bélyeg blokk születésének 100. évfordulójára.
Kodály-bélyeg blokk születésének 100. évfordulójára.

A harmadik Kodály-bélyeg blokként került kiadásra, Kodály Zoltán születésének 100. évfordulójára. A bélyegblokk tervezője Vagyóczky Károly grafikus. A bélyegkép alatt fonográf és a Páva-dal képe látható (kottája). A bélyeg elnyerte „Az 1982. év legszebb bélyege” címet.


Alkalmi bélyegzés Kodály születésének 100. évfordulóján.
Alkalmi bélyegzés Kodály születésének 100. évfordulóján.
Kodály - ex libris
Kodály – ex libris

Bélyeg Kodály Zoltán 125. születésnapjára
Bélyeg Kodály Zoltán 125. születésnapjára
Elsőnapi boríték Kodály 125. születésnapjára (bélyeg és bélyegzés)
Elsőnapi boríték Kodály 125. születésnapjára (bélyeg és bélyegzés)
Betű átméretezése
Kontraszt