Trianon 100

Trianon 100 - Magyar népdalok

Jankovics Marcell
Jankovics Marcell

“AZ ÉN TRIANONOM”

Részletek Jankovics Marcell könyvbemutató előadásából
Előadó: Jankovics Marcell művelődéstörténész, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke


Zeidler Miklós
Zeidler Miklós

TRIANON ÉS A BÉKEREVÍZIÓ KÉRDÉSE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

Rendhagyó történelemóra középiskolásoknak 
Előadó: Zeidler Miklós PhD történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa,
az ELTE docense, a Trianon 100-Lendület Kutatócsoport tagja

Trianon - ajánló bibliográfia
Trianon – ajánló bibliográfia

Trianon kvíz

TUDOD-E, HOGY…?
1920. június 4-én a Versailles melletti Nagy-Trianon palotában aláírták az első világháborút Magyarország számára lezáró békeszerződést. Ez a dokumentum máig meghatározza Magyarország és a környező államok határait. Összeállításunk a határon túli magyarlakta területekre kalauzol benneteket. Reméljük, lesz alkalmatok személyesen is felkeresni ezeket a nevezetes helyeket.

ERDÉLYI FILMMŰHELYEK – FILMAJÁNLÓ
Az alábbiakban erdélyi filmes műhelyeket mutatunk be.
Írásunkat az erdélyi filmes portál, a filmtett.ro cikkei alapján készítettük.
Mindegyik stúdió egy-egy filmjét ajánljuk megtekintésre. Ezek közül is külön jelöltük az online megnézhető filmeket, videoklipeket.

Kecskemét a hadak útján

Kiállítási plakát

Kiállításunkat azokból a helytörténeti munkákból állítottuk össze, amelyek Kecskemét hadtörténetét vagy ennek egy-egy szeletét dolgozzák fel. A monográfiák mellett helyet kaptak eredeti történet források, korabeli sajtócikkek, valamint lovag Kenyeres Dénes nyugállományú alezredes gyűjteményéből származó fegyverek is.

A török hódoltság kora

1526-ban a mohácsi csatavesztést követően Kecskemétet is elérték a pusztító török és seregek – útjukat rablás, gyújtogatás kísérte.
Kisebb török és tatár csapatok rajtaütésszerű portyázásai a következő esztendőkben is előfordultak, majd 1541-ben – Buda elfoglalása után – állandó török megszállás alá került a város. Kecskemét a budai szandzsák kerületi székhelye, majd 1565 után szultáni hászbirtok – kincstári birtok – lett, így viszonylagos önállósággal, saját önkormányzattal rendelkezett.
Török katonai helyőrség nem volt a városban, és bár az idők folyamán több császártól is oltalomlevelet kapott, a Duna-Tisza közén zajló hadiesemények állandó veszélyt jelentettek az itt élők számára. A környék menekülő lakossága a város „falain” belül talált viszonylagos „menedéket”.
A katonai támadásokon túl a kivetett adók sokféleségével is sanyargatták a várost a hódoltság évtizedeiben : adózni kellett szinte minden után, ezen felül ajándékot, díjat, illetéket, borravalót fizettek a töröknek, és természetesen saját földesuraiknak is.
Minden megpróbáltatás és teher ellenére a török hódoltság másfél évszázada alatt Kecskemét az egész Duna-Tisza köze legjelentősebb települése volt.


Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
A reprint kiadás adatai>>
Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
Tovább a katalógushoz>>

Kecskemét város története oklevéltárral
Kecskemét város története oklevéltárral


Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése

Kecskemét és a kecskeméti puszták- p. 86.
Kecskemét és a kecskeméti puszták- p. 86.
Kecskemét és a kecskeméti puszták- p. 87.
Kecskemét és a kecskeméti puszták- p. 87.


Budavár 1686-os visszafoglalása a töröktől a hódoltság végét is jelentette. És egyben újabb hosszúra nyúló és kíméletlen harcokat, a német, a magyar, a kuruc, a még itt lévő tatár és török hadak járását, szörnyű pusztításait hozta a következő másfél évtizedben a Duna-Tisza-közén élők számára.
A „sok tűz közé” szorult Kecskemét minden követelésnek megpróbált eleget tenni – a várost terhelte a keresztény és pogány hadak élelmezése, a katonaság ruházatának és felszerelésének előállítása, gyalogos és szekeres munkálatok végzése, ugyanakkor pontosan fizetnie kellett a földesúri és vármegyei adókat is.
Hiába tett eleget mindenféle követelésnek, mégis folyamatos garázdálkodást, rablást, pusztítást kellett elviselnie. A város vezetői védelmet kértek minden oldalról, ám a kapott védelem sokszor csak még több terhet jelentett számukra : gondoskodniuk kellett a beszállásolt csapatok ellátásáról és el kellett tűrniük azok kihágásait is.

Részletek az Írott emlékek Kecskemét nyilvántartási adataiból, 1633-1700 c. könyvből

Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 - 1. köt.
Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 – 1. köt.
Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 - 1. köt.
Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 – 1. köt.
Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 - 2. köt.
Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 – 2. köt.
Iratok a Rákóczi szabadságharcból: Kecskemét város és körzete - 2. köt
Iratok a Rákóczi szabadságharcból: Kecskemét város és körzete – 2. köt
Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 - 2. köt.
Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 – 2. köt.

Kecskemét a török hódoltság alatt c. kiállításunk itt tekinthető meg>>


A kuruc kor

1707 tavaszán Károlyi Sándor kuruc tábornagy hadjáratot folytatott a bácskai rácok ellen, akik kisebb portyázásaik mellett Kecskemét feldúlásával válaszoltak. Április 3-án hajnalban kétezer felfegyverzett lovas és ezer gyalogos rác rohanta le a várost, amely fegyveres védelem és fegyverforgató férfiak nélkül maradt, mert azok téves riasztás miatt Nagykőrös védelmére siettek.
A rác pusztítást több történetíró is megörökítette a városról írt krónikákban.


Iratok a Rákóczi szabadságharcból: Kecskemét város és körzete
Iratok a Rákóczi szabadságharcból: Kecskemét város és körzete
Iratok a Rákóczi szabadságharcból: Kecskemét város és körzete - 2. köt
Iratok a Rákóczi szabadságharcból: Kecskemét város és körzete – 2. köt


Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban
Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban


Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeit önálló virtuális kiállításban mutatjuk be>>

Az első világháború időszaka

Az 1. világháború hadműveleti területileg nem érintette Kecskemétet.
A város laktanyáiban azonban folyamatosan állomásoztak a harcba készülő katonai egységek (több m. kir. honvéd gyalogezred – a legnevezetesebb közülük a 38. Mollináry gyalogezred, több cs. és kir. honvéd huszárezred – köztük a leghíresebb a 7. Vilmos huszárezred ).
Az alakulatok tagjai között több ezer kecskeméti illetőségű katona
is szolgált és lelte halálát a hősi harcokban.augusztusától folyamatosan működött a városban néhány tábori kórház (szükség és hadi kórház), melyeket a város középületeiben rendeztek be.
A város mindvégig jó kapcsolatban volt az itt állomásozó katonákkal.

1914. augusztusától folyamatosan működött a városban néhány tábori kórház (szükség és hadi kórház), melyeket a város középületeiben rendeztek be.
A város mindvégig jó kapcsolatban volt az itt állomásozó katonákkal.


Kiáltvány Kecskemét th. város lakosságához a háborús viszonyok között tanúsítandó magatartásról
Kiáltvány Kecskemét th. város lakosságához a háborús viszonyok között tanúsítandó magatartásról

Szabó Zoltán: Kecskemét az első világháború idején
Kecskemét az első világháború idején / Szabó Zoltán In: Cumania 9. – (1986), p.225-256.
Cumania 9. - Kecskemét az első világháború idején
Cumania 9. – Kecskemét az első világháború idején
Cumania 9. - Kecskemét az első világháború idején
Cumania 9. – Kecskemét az első világháború idején
Cumania 9. - Kecskemét az első világháború idején
Cumania 9. – Kecskemét az első világháború idején

Rudolf Laktanya
Rudolf Laktanya
Rudolf Laktanya
Rudolf Laktanya


A világháború kecskeméti hősi halottai
A világháború kecskeméti hősi halottai / összeáll. Horváth Ödön. – [Kecskemét] : Kecskeméti Közlöny, 1925. – 280 p.

Kecskeméti Nagy Képes Naptár az 1916. szökőévre
Kecskeméti Nagy Képes Naptár az 1916. szökőévre

Kecskeméti Nagy Képes Naptár az 1916. szökőévre
Kecskeméti Nagy Képes Naptár az 1916. szökőévre

A második világháború időszaka

A 2. világháború harci eseményei sem kímélték Kecskemétet.
A város laktanyáiban 1941-től folyamatosan állomásoztak a harcba induló vagy a frontot megjárt katonai egységek. A katonai csapatkórházak is végig működtek a háború ideje alatt.
Az 1938-ban felállított kecskeméti közfelderítő repülőszázad önálló feladatokat látott el a Magyar Királyi Honvéd Légierőben.
Több ezer kecskeméti szolgált a különböző alakulatoknál.
És közülük nagyon sok lelte halálát a fronton, a harcokban.
1944 nyarán a harci események már közvetlenül is érezhetőek voltak Kecskeméten : amerikai harci repülőgépek bombázták a kecskeméti légibázist. 1944 októberében hadműveleti területté nyilvánították a térséget a szovjet csapatok támadásai miatt. Október 31-én már a német csapatokkal megerősítve folyt a harc helyőrség védelméért, de a szovjet egységek november 1-jére elfoglalták a várost. A lakosság a környékbeli szőlőkbe menekült, ahonnan a református templom harangjainak szavára tért haza 1944. november 4-én.


Ötnyelvű katonai szótár
Ötnyelvű katonai szótár

Magyar frontharcos mozgalom
Magyar frontharcos mozgalom


Képeslapok Bács-Kiskunról

Sebestyény Imre kecskeméti képeslapgyűjtő. Gyűjteménye meghaladja a 100.000 darabot, ezzel az ország képeslapgyűjtőinek élvonalában áll. Különböző témákban az ország több városában állította ki gyűjteményét. Virtuális kiállításunkban azokból a képeslapokból válogattunk, melyek Bács-Kiskun megye településeiről készültek a múlt század első felében.

Bácsalmás

Bácsalmás

Bácsbokod

Bácsbokod

Baja

Baja
Baja

Bugac

Bugac
Bugac

Dunavecse

Dunavecse

Kalocsa

Kalocsa
Kalocsa

Kecskemét

Kecskemét
Kecskemét, Katona József szobra
Kecskemét
Kecskemét
Kecskemét
Kecskemét
Kecskemét
Kecskemét
Kecskemét
Kecskemét - képeslap

Kerekegyháza

Kerekegyháza

Kiskőrös

Kiskőrös
Kiskőrös

Kiskunfélegyháza

Kiskunfélegyháza, Főgimnázium
Kiskunfélegyháza

Kiskunhalas

Kiskunhalas
Kiskunhalas

Kunszentmiklós

Kunszentmiklós
Kunszentmiklós

Miske

Miske

Solt

Solt

Tiszakécske

Tiszakécske
Tiszakécske - képeslap

Uszód

Uszód

Dr. Kiss Árpád emlékkiállítás

Dr. Kiss Árpád genetikus, a mezőgazdasági és biológiai tudományok doktora 1916. január 14-én született Budapesten.

Dr. Kiss Árpád emlékkiállítás plakátja
Dr. Kiss Árpád emlékkiállítás plakátja

Dokumentumok Kiss Árpád családi életéről

Kiss Árpád születési anyakönyvi kivonata
Kiss Árpád születési anyakönyvi kivonata
Kiss Árpád és Priszter Irma házassági anyakönyvi kivonata - 1944. február 21.
Kiss Árpád és Priszter Irma házassági anyakönyvi kivonata – 1944. február 21.
Távirat Kiss Árpád első gyermekének születéséről - 1944. november 14.
Távirat Kiss Árpád első gyermekének születéséről – 1944. november 14.

A növénynemesítő gyakran vett részt külföldi konferenciákon. Üdvözlőlapok a konferenciák helyszínéről:

Tádzs Mahal
Tádzs Mahal
Képeslap Indiából
Képeslap Indiából
Cambridge képeslap
Cambridge képeslap

Dr. Kiss Árpád munkássága

Középiskolai tanulmányait a Székesfővárosi Kertészképző Iskolában végezte, majd 1950-ben Martonvásárra, a Magyar Tudományos Akadémia Növénytermesztési Kutatóintézetébe került, ahol a borsó nemesítésével és a búza-rozs hibridek előállításával bízták meg.
1957-ben szerezett diplomát a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián, majd Kecskeméten a Duna-Tisza-közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben (ma Zöldségtermesztési Kutatóintézet Rt.) dolgozott.

Meghívó - kandidátusi értekezésének vitájára
Meghívó – kandidátusi értekezésének vitájára
Meghívó doktori értekezésének vitájára
Meghívó doktori értekezésének vitájára

Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Kecskemét, 1963.
Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Kecskemét, 1963.
Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet évkönyve, 1963.
Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet évkönyve, 1963.
Zöldségtermesztési Kutató Intézet, Kecskemét, 1979.
Zöldségtermesztési Kutató Intézet, Kecskemét, 1979.

A búza-rozs hibridek nemesítése mellett 1970-ig a kisgyümölcsű görögdinnye fajták előállítását végezte.

Görögdinnyefajták vizsgálata
Görögdinnyefajták vizsgálata

Több nemzetközi viszonylatban is elismert eredményt ért el. Neve ott szerepel a legelső triticale nemesítők között. A hexaploid triticalék közti keresztezéssel és szelekcióval új típusokat állított elő. Így nevéhez fűződik a törpe, féltörpe és az alacsonyszárú triticalék előállítása.

Triticale
Triticale
Triticale, a homok új gabonája
Triticale, a homok új gabonája
A növénytermesztés alapjai
A növénytermesztés alapjai
A borsó termesztése
A borsó termesztése
Tenyészkerti napló
Tenyészkerti napló

Tanulmányok a triticaléról

Tanulmányok a triticaléról
Tanulmányok a triticaléról
Tritikále eredmények és problémák
Tritikále eredmények és problémák / Kiss József Mihály, Kiss Árpád In: Növénytermelés. – 30. évf. 3. sz. (1981. jún.), p. 275-281.
A tritikále helyzete
A tritikále helyzete
A triticale genetikája és nemesítése
A triticale genetikája és nemesítése

A növénynemesítő külföldi tudományos lapokban megjelent tanulmányai:

Breeding methods and tests
Breeding methods and tests
Improvement of some unfavourable traits
Improvement of some unfavourable traits
Züchtungsprobleme
Züchtungsprobleme

Ausztrál Triticale-szakácskönyv:

Ausztrál Triticale-szakácskönyv
Ausztrál Triticale-szakácskönyv
The australian triticale cookery book
The australian triticale cookery book
Ausztrál titicale szakácskönyv
Ausztrál titicale szakácskönyv

Cikkek, interjúk

Az alábbi könyvek egy-egy fejezete Kiss Árpád munkásságával foglalkozik.

Aranyhomok antológia 1962.
Aranyhomok antológia 1962.
Aratják a triticalet, a homok új kenyérgabonáját In: Petőfi népe. - 20. évf. 161. sz. (1965. júl. 10.), p. 3.
Aratják a triticalet, a homok új kenyérgabonáját In: Petőfi népe. – 20. évf. 161. sz. (1965. júl. 10.), p. 3.
Tritikále a homokon / G. E. In: Petőfi népe. - 46. évf. 181. sz. (1991. aug. 3.), p. 3.
Tritikále a homokon / G. E. In: Petőfi népe. – 46. évf. 181. sz. (1991. aug. 3.), p. 3.
Miért szomorú a triticale világhírű nemesítője? : Más országoknak megéri, nekünk nem / K. S. In: Kecskeméti lapok. - 86. évf. 37. sz. (1990. szept. 14.), p. 7.
Miért szomorú a triticale világhírű nemesítője? : Más országoknak megéri, nekünk nem / K. S. In: Kecskeméti lapok. – 86. évf. 37. sz. (1990. szept. 14.), p. 7.
Makacs maradandóság : [Szociográfiai riportok] / Kunszabó Ferenc. - Budapest : Magvető, 1980.
Makacs maradandóság : [Szociográfiai riportok] / Kunszabó Ferenc. – Budapest : Magvető, 1980.
Négyszemközt a nemesítővel / Jóba Tibor In: Petőfi népe. - 20. évf. 286. sz. (1965. dec. 4.), p. 3.
Négyszemközt a nemesítővel / Jóba Tibor In: Petőfi népe. – 20. évf. 286. sz. (1965. dec. 4.), p. 3.
A tritikálé atyja
A tritikálé atyja / Váradi Piroska In: Kecskeméti lapok. -94. évf. 1. sz. (1998. nov. 12.), p. 5.
Rögös vallomások: Ötven év a magyar agrárkutatás szolgálatában
Rögös vallomások: Ötven év a magyar agrárkutatás szolgálatában
Kiss Árpád, a mezőgazdasági tudományok doktora In: Petőfi népe. - 38. évf. 33. sz. (1983. febr. 9., szerda), p. 5.
Kiss Árpád, a mezőgazdasági tudományok doktora In: Petőfi népe. – 38. évf. 33. sz. (1983. febr. 9., szerda), p. 5.
Kiss Árpád, a Tritikálé atyja : Aki rajtakapta Micsurint In: Köztér. - 3. évf. 9. sz. (2000. szept.), p.11
Kiss Árpád, a Tritikálé atyja : Aki rajtakapta Micsurint In: Köztér. – 3. évf. 9. sz. (2000. szept.), p.11

Kiss Árpád díjai és emlékezete

Kutatómunkáját rangos díjakkal ismerték el – többek között megkapta a Magyar Tudományos Akadémia díját,  az Osztrák Mezőgazdasági Kamara Növénynemesítői Díját, a  Mathiász János-emlékérmet, a Kecskemét Városért Emlékérmet és Díjat és  Bács-Kiskun megye Tudományos díját.

Kecskemét Városért Emlékérem
Kecskemét Városért Emlékérem
Mathiász János-díj
Mathiász János-díj
dr. Kiss Árpád gyászlapja
dr. Kiss Árpád gyászlapja
Magyar Tudományos Akadémia díja
Magyar Tudományos Akadémia díja
Bács-Kiskun megye Tudományos díja
Bács-Kiskun megye Tudományos díja
Nekrológ
Nekrológ

Előadások a Kiss Árpád születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett konferencián:

Báldy Béla előadása>>

Kiss József Mihály előadása>>

Kecskemét és a holokauszt

1944. április – június

A 20. század első évtizedeiben a kecskeméti zsidó lakosság száma folyamatosan csökkent. Az 1944-ben mindössze 1323 volt a zsidók száma, ami a város lakosságának 1,5 %-át tette ki. Az 1944 áprilisi felmérés szerint a neológ hitközséghez mintegy 1100 fő tartozott, 198-an pedig az ortodox irányzathoz tartoztak.

Április 1-től rendelték el a sárga csillag viselését a zsidók számára. Erre, az akkor 18 éves kecskeméti diák Sandberg Gusztáv így emlékezett vissza:
Ez a megalázás mélyen felkavart. Most mindenki láthatja városszerte, hogy zsidó vagyok. Soha sem tagadtam el e tényt. De az, hogy bárki bármit megtehet velem és még csak védekezni sem tudok, iszonyú érzés volt. […] Az osztályban én voltam egyedül zsidó, képzelhetni, milyen nehezen mentem iskolába azon a napon, amikor először virított rajtam a sárga jel.” (Részlet Moshe Sanbar [Sandberg Gusztáv] A leghosszabb évem c. könyvéből)

Moshe Sanbar
Moshe Sanbar

Moshe Sanbar [eredetileg: Sandberg Gusztáv] (Kecskemét, 1926. márc. 29 – Tel Aviv, 2012. okt. 1.) magyar zsidó származású, izraeli közgazdász Kecskemétről munkaszolgálatra, később koncentrációs táborba került. 1945 áprilisában a mühldorf-waldlageritábor felszabadításakor menekült meg. Néhány évre visszatért Magyarországra, majd Izraelbe emigrált. (Forrás: Wikipédia)

A kecskeméti ferencesek háztörténetében többek közt a következőket jegyezték fel 1944 áprilisában:
Április 1-én jelent meg a zsidórendelet, mely az összes zsidószármazású egyéneket kötelezi a sárga csillag viselésére. Hitler mindig jobban és jobban ránehezedik a magyar életre. […] Házfőnök atyát is megtámadták az egyháztanácsban, mert még nem mondott fel minden zsidó üzletbérlőnek.” (A kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből)

Kecskeméten is megjelent az ún. Judenkommando. Kb. 30 zsidó vezetőt már ekkor elvittek a városból; előbb Kistarcsára, majd Auschwitzba hurcolták őket.
Másokat a neológ zsinagógába hurcoltak, ahol dolgozniuk kellett.
Ez a munka speciálisan testre szabott volt. Fel kellett hasogatnunk a zsinagóga berendezését. A súlyos padokat szétszedtük és kicipeltük az udvarra. Nem titkolták előttünk, hogy hamarosan megérkeznek a lovaik és a zsinagógában rendezik be az istállót – ami meg is történt.” (Részlet Moshe Sanbar [Sandberg Gusztáv] A leghosszabb évem c. könyvéből)

A zsinagóga belülről a II. világháború után.
A zsinagóga belülről a II. világháború után.
A zsidó vagyonok bejelentése - In: Kecskeméti Lapok, 1944. április 30.
A zsidó vagyonok bejelentése – In: Kecskeméti Lapok, 1944. április 30.

Magyarország német megszállását (1944. márc. 19.) követően Kecskeméten is megjelent az ún. Judenkommando. Kb. 30 zsidó vezetőt már ekkor elvittek a városból; előbb Kistarcsára, majd Auschwitzba hurcolták őket.
A gettórendelet megjelenése után, 1944. május elejétől Kecskeméten is elkezdődött a zsidó lakosság gettósításának előkészítése. Ennek irányítását Liszka Béla polgármester Laczy Istvánra, a közigazgatási iroda vezetőjére bízta, aki felmérést készített a zsidó lakosság létszámáról és lakóhelyéről.

Géppel írt dátum és hitelesítés nélküli irat. MNL BKML IV. 1910. Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai 15866/1944. kig. sz. irat. (Közli: Kemény, 1994.)
Géppel írt dátum és hitelesítés nélküli irat. MNL BKML IV. 1910. Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai 15866/1944. kig. sz. irat. (Közli: Kemény, 1994.)

Május 6-án Horváth Ödönt nevezték ki főispánná, aki már első beszédében nyilvánvalóvá tette, hogy mit gondol a zsidókérdésről.

Kecskeméti Lapok, 1944. május 9. - p. 5.
Kecskeméti Lapok, 1944. május 9. – p. 5.
A polgármester rendelete a gettó felállításáról - In: Kecskemét és Vidéke, 1944. május 30.
A polgármester rendelete a gettó felállításáról – In: Kecskemét és Vidéke, 1944. május 30.

A gettóba költöztetés befejezése után néhány nappal már megkezdődtek az előkészületek a zsidóság deportálására. Az egyik gyűjtőtábort Kecskeméten hozták létre, ahova a kecskemétieken kívül a kiskőrösi, soltvadkerti, kiskunfélegyházi, csongrádi, kunszentmártoni, tiszaföldvári, nagykőrösi, abonyi és ceglédi zsidókat is összegyűjtötték. Összesen: 5416 főt.

Kecskemét térképe a zsidó gettó helyszíneivel
Kecskemét térképe a zsidó gettó helyszíneivel

A kecskeméti zsidókat június 16-án a városháza előtt gyűjtötték össze. Itt „mindenkit sorra testi motozásnak vetettek alá teljes levetkőztetés kapcsán, és jóformán minden ingóságukat elvették. Ezek után mindnyájukat a város határán kívül lévő, üzemen kívüli gyárba kísérték ki, ahol a legsanyarúbb körülmények között sínylődtek” – írja a zsidó tanács jelentése. (Idézi: Brahman, 2007. 853. o.)

A Kecskemét alsó vasútállomás, ahonnan a szerelvények indultak Auschwitz felé. Fotó: Szente-Varga Domonkos
A Kecskemét alsó vasútállomás, ahonnan a szerelvények indultak Auschwitz felé. Fotó: Szente-Varga Domonkos

A kecskeméti gyűjtőtáborból – két, egyenként 45 vagonból álló szerelvénnyel –  június 27-én és 29-én szállítottak több mint ötezer ember Auschwitz-Birkenauba, ahol a kecskemétiek közül 1199 fő veszett oda.
A városunkból elhurcolt zsidó lakosok közül mindössze 70 nő és 4 férfi élte túl a holokauszt borzalmát.

Az utolsó kecskeméti túlélő, ZinnerÁrpádné Mimi néni így emlékezett vissza a történtekre:

„Ezt még ki lehet bírni” - In: Szabad Föld, 2014. január 24. - p. 13.
„Ezt még ki lehet bírni” – In: Szabad Föld, 2014. január 24. – p. 13.

A holokauszt emlékezete Kecskeméten

Meghívó emlékcsarnok felavatására
Meghívó emlékcsarnok felavatására
Az emlékcsarnok épülete (Kecskemét, Budai kapu)
Az emlékcsarnok épülete (Kecskemét, Budai kapu)
Holokauszt-emlékfal az áldozatok neveivel, az egykori ortodox zsinagógánál Túri András alkotása, 1994 Fotó: Szórád Péter
Holokauszt-emlékfal az áldozatok neveivel, az egykori ortodox zsinagógánál Túri András alkotása, 1994 Fotó: Szórád Péter

Felhasznált irodalom
Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez. Iratok a Bács-Kiskun Megyei Levéltárból. –  Budapest, 1994.
Kemény János: A holokauszt története Kecskeméten. In: Múltbanéző, 9. sz. (2015. március 9.)
Helytörténeti részletek a kecskeméti ferences rendház háztörténetéből, 1644-1950. – Kecskemét 1992.
Kecskemét polgármesterei 1848-1950. – Kecskemét, 1996
A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája. – Budapest, 2007. II. kötet
Molnár Judit: Zsidósors 1944-ben az V. (szegedi) csendőrkerületben. Dunaújváros, 1995.
Nagy István: A zsidókérdés Kecskeméten 1938–1943 között. In: Bács-Kiskun megye múltjából 23. –  Kecskemét, 2007. 195–248. o.
Pári Mirella: Üldözők és üldözöttek – a Bács-Kiskun megyei zsidóság deportálásának rövid története.
In: „… őket siratom én.” Zsidóság a Duna-Tisza közén. – Kecskemét, 2004.
Rigó Róbert: Elitváltások évtizede Kecskeméten, 1938-1948. – Budapest, Pécs , 2014.
Sanbar, Moshe: A leghosszabb évem. – Budapest, 1990.  Somodi Henrietta: Zsidók Bács-Kiskun megyében. – Budapest, 2001.
 

Képek jegyzéke:
A neológ zsinagóga az 1940-es években, Forrás: Zsinagóga = Synagogue. – Kecskemét ,2015.. – 48. o.
Az egykori ortodox zsinagóga, Forrás >>
Sanbar, Moshe, Forrás: Wikipedia
A zsinagóga belülről a II. világháború után, Forrás: Zsinagóga = Synagogue. – Kecskemét ,2015.. – 48. o.
Kecskemét THJ város térképe 1929. – Budapest, 1929.
Kecskemét alsó vasútállomás, Forrás >>
Meghívó az Emlékcsarnok felavatására, 1949. június 12., Forrás >>

Dr. Mészöly Gyula születésének 100. évfordulójára rendezett emlékülés és kiállítás

Mészöly Gyula (1910 - 1974)
Mészöly Gyula (1910 – 1974)

Mészöly Gyula (1910 – 1974) paradicsomnemesítő születésének 100. évfordulója alkalmából kiállítást és emlékülést rendezett a Katona József Könyvtár, a Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Fõiskolai Kara és a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. Az alábbiakban a 2010. január 14-én a könyvtár Helyismereti Gyűjteményében tartott emlékülés előadásait és az ugyanitt rendezett kiállítás anyagát ismerhetik meg.

Mészöly Gyula biológus, növénynemesítő a mai Horvátországhoz tartozó Suhopoljén született. Kertészeti tanulmányai befejezése után 1936-tól a bajai Kertészeti Középiskola tanáraként tevékenykedett. 1940-től Kecskeméten élt és dolgozott, először tanárként, majd mezőgazdasági kutatóként.

1943-ban kezdte megszervezni Kecskeméten a később róla csak Mészöly-telepnek nevezett Állami Kertészeti Telepet, amely 1948-ban Állami Kertészeti Kísérleti Telepként, 1950-től Kecskeméti Kísérleti Gazdaságként működött.
A telep 1955-ben Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetté alakult, 1971-ben pedig felvette a Zöldségtermesztési Kutató Intézet nevet.
Irányítása alatt vált az intézet a zöldségfélék, a szántóföldi növények, a gyümölcs- és dísznövény nemesítés és kutatás nemzetközileg is elismert fellegvárává. A legnagyobb eredményeket a paradicsom nemesítésében érték el : 13 államilag elismert, kiváló magyar paradicsomfajtát adtak a magyar zöldségtermesztésnek. A Kecskeméti 363-as, a Kecskeméti törpe, a K-3 heterózis, a Kecskeméti jubileum és társaik mind az ő ismert  nemesítéseik.

A növénynemesítő tudományos munkássága mellett szakterületének érdekeit országos szintű intézményekben is képviselte.
1953-tól haláláig országgyűlési képviselőként a parlament mezőgazdasági állandó bizottságának volt tagja. A Magyar Tudományos Akadémián a Növénynemesítési Bizottság elnökeként és a Kertészeti Bizottság tagjaként vállalt fontos tudománypolitikai munkát, később az Akadémia rendes tagjává választotta.
Egyik alapítója volt a Magyar Agrártudományi Egyesületnek is. A Kertészeti Társaságnak hosszú időn keresztül alelnöke, a Bács-Kiskun Megyei Agrártudományi Egyesület Megyei Szervezetének elnöke volt. A Kertészeti Egyetemen címzetes egyetemi tanári , majd tiszteletbeli doktora címet kapott.

A kutató gyakorlatban is hasznot hozó eredményeit magas szintű kitüntetésekkel ismerték el.
1956-ban Mészöly Gyula lett Bács-Kiskun megye első Kossuth-díjas tudósa. Élete során többször kapta meg a Munka Érdemrend Arany fokozatát.
A Bács-Kiskun Megyei Tanács által alapított Mathiász-díj első kitüntetettje volt 1972-ben. Társadalmi tevékenységének megbecsülését jelzi, hogy Fleischmann Rudolf,  Entz Ferenc és Tessedik Sámuel emlékérmet adományoztak részére.

Mészöly Gyula nemcsak nagyhírű kutató-szervező, de közismerten nagylelkű, munkatársai érdekeit mindig és mindenhol képviselő, szelídszavú, kedves, önzetlenül segítőkész  ember volt.

Mészöly Gyula által nemesített, államilag elismert paradicsomfajták
Kecskeméti 363 /ÁE 1951/
Kecskeméti 364 / ÁE 1951/
Kecskeméti törpe /ÁE 1957/
Kecskeméti 42 /ÁE 1959/
Kecskeméti 42 x Kecskeméti törpe (heterózis) /ÁE 1967/
Kecskeméti konzerv / ÁE 1967/
Kecskeméti determinált San Marzano /ÁE 1967/
Kecskeméti merevszárú /ÁE 1967/
Kecskeméti 3 F1hibrid /ÁE 1969/
Kecskeméti export /ÁE 1969/
Kecskeméti 700 /ÁE 1970/
Kecskeméti jubileum /ÁE 1971/
Kecskeméti 262 /ÁE 1976/
Kecskeméti 886 /ÁE 1979/
Kecskeméti 509 /ÁE 1979/
Kecskeméti 407 /ÁE 1982/
Kecskeméti 549 /ÁE 1982/

Képek a kiállításról

Mészöly Gyula kiállítás plakátja
Mészöly Gyula kiállítás plakátja

Mészöly Gyula munka közben

Könyvek Báldy Béla gyűjteményéből

Könyvek könyvtárunk gyűjteményéből




Egyéb dokumentumok


Szappanos István címke-tervei


A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet története 1946-1956
Tervezte és rajzolta: Szappanos István

A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet története

Az Emlékülésen elhangzott előadások (pdf)

Visszaemlékezések (pdf)

Mátyási József emlékkiállítás

Mátyási József (Izsák, 1765. márc. 21. – Kecskemét, 1849. jan. 15.)

Kiállítás Mátyási József születésének 250. évfordulója alkalmából

(A kiállítás anyaga 2015 tavaszán volt látható könyvtárunk Helyismereti gyűjteményében)

Az emlékkiállítás plakátja
Az emlékkiállítás plakátja
Mátyási József (Izsák, 1765. márc. 21. – Kecskemét, 1849. jan. 15.)
Mátyási József (Izsák, 1765. márc. 21. – Kecskemét, 1849. jan. 15.)

Mátyási János izsáki református lelkész és Polgári Koczog Julianna gyermeke.

Mátyási János izsáki református lelkész
Mátyási János izsáki református lelkész
Polgári Koczog Julianna
Polgári Koczog Julianna

Mátyási József szülei

Képeslap Mátyási József szülőhelyéről, Izsákról
Képeslap Mátyási József szülőhelyéről, Izsákról

Tanulmányait a kecskeméti református kollégiumban, majd a debreceni református kollégiumban végezte. Ügyvédi oklevelet szerzett és Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot.

1789-től 1794-ig Teleki József gróf >> ugocsai főispán, koronaőr titkára volt, akit elkísért Bécsbe, Németországba és Erdélybe is. 1792-ben részt vett a pozsonyi országgyűlésen. Utazásait versekben örökítette meg.

Mátyási József 1795. márciusi levele Kecskemét főbírájához.
Mátyási József 1795. márciusi levele Kecskemét főbírájához.
Mátyási József 1795. márciusi levele Kecskemét főbírájához.
Mátyási József 1795. márciusi levele Kecskemét főbírájához.

1795-ben Csokonai Vitéz Mihállyal is találkozott, barátság szövődött közöttük.

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)
Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)

1796 és 1803 között a voltaireianus irodalomkedvelő galánthai Fekete János lovasgenerális titkáraként tevékenykedett.

gróf Fekete János (1741-1803)
gróf Fekete János (1741-1803)

A költő és a gróf kapcsolatáról Benkei Kovács Balázs tanulmányában >> részletesen olvashatunk.

A gróf 1803-as halála után Pesten volt ügyvéd, majd Izsákra költözött, ott megházasodott, ám hamarosan megözvegyült. 1824 körül Kecskeméten telepedett le, ahol visszavonultan élt.

Kecskemét város tanácsa irodalmi működéséért 1827-ben polgárjoggal tisztelte meg, melyet levélben köszönt meg a városi tanácsnak.

Mátyási József 1827. március 27-én kelt levele Kecskemét város Nemes Tanácsához
Mátyási József 1827. március 27-én kelt levele Kecskemét város Nemes Tanácsához

Végrendeletében vagyona nagy részét a kecskeméti református kollégiumra hagyta.

Mátyási József gyászjelentése
Mátyási József gyászjelentése

Korának népszerű költője volt. Legismertebb verse, a Sorsával elégedő gulyásnak pásztori dalja népdalként terjedt:

A vers forrása: Kiss István: Mátyási József. Antológia Mátyási József költeményeiből >>

Az úgynevezett Gulyásnóta keletkezéséről és közismertté válásáról többször is írtak irodalom történészeink. A témával Mészöly Gedeon is foglalkozott 1931-ben, a Népünk és Nyelvünk folyóiratban megjelent terjedelmes tanulmányában.

Terbe Lajos pedig 1956-ban rövid cikkben foglalta össze a vers eredetével kapcsolatos véleményeket.

Kiss István: Mátyási József. Antológia Mátyási József költeményeiből
Kiss István: Mátyási József. Antológia Mátyási József költeményeiből
Mészöly Gedeon írása 1931-ben, a Népünk és Nyelvünk folyóiratban
Mészöly Gedeon írása 1931-ben, a Népünk és Nyelvünk folyóiratban
Terbe Lajos cikke az Irodalomtörténeti közlemények 1956/4. számából
Terbe Lajos cikke az Irodalomtörténeti közlemények 1956/4. számából

Mátyási költészetének helytörténeti vonatkozásai is vannak. Hosszabb lélegzetű költeményében megénekelte a Kecskeméten pusztító 1794. évi júliusi tűzvészt is.

Kis itélet napja
Kis itélet napja
Mátyási József egyik alkalmi verse, Márton-napra
Mátyási József egyik alkalmi verse, Márton-napra
A barátság, és annak mestersége
A barátság, és annak mestersége
Mátyási József verseinek folytatása
Mátyási József verseinek folytatása

Költészetét a 18. század végi „mesterkedők” közé sorolták. Verseinek jelentős részét terjengős, alkalmi poémák – köszöntők, búcsúztatók – teszik ki, amelyeknek azonban érdemi, csillogó részletei is vannak.

Nyolc kötete jelent meg nyomtatásban, több műve kéziratban maradt fönn.

Viskói uradalom, vagyis a házam Kecskeméten: válogatás a kiadatlan versekből
Viskói uradalom, vagyis a házam Kecskeméten: válogatás a kiadatlan versekből
A Viskói uradalom című mű kézirata
A Viskói uradalom című mű kézirata
A Viskói uradalom című mű nyomtatott változata
A Viskói uradalom című mű nyomtatott változata
A könyvbemutató meghívója 2005. március 5.
A könyvbemutató meghívója 2005. március 5.

A könyv adatai >>

Lexikon szócikkek és rövid életrajzi összefoglalók Mátyási Józsefről:

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
Magyar Irodalmi Lexikon szócikke
Magyar Irodalmi Lexikon szócikke

Kecskemét irodalomtörténete
Kecskemét irodalomtörténete
Kecskemét irodalomtörténete
Kecskemét irodalomtörténete

Kecskemét irodalomtörténete >>


Cikkek, tanulmányok Mátyásiról:

Mátyási József / Terbe Lajos In: Irodalomtörténeti közlemények. - 59. évf. 3.sz. (1955), p. 305-318.
Mátyási József / Terbe Lajos In: Irodalomtörténeti közlemények. – 59. évf. 3.sz. (1955), p. 305-318.
Mátyási József / Kiss István In: Bács-Kiskun megyei népújság. - 10. évf. 67. sz. (1955. márc. 20.), p. [4].
Mátyási József / Kiss István In: Bács-Kiskun megyei népújság. – 10. évf. 67. sz. (1955. márc. 20.), p. [4].
Mátyási József és a magyar írók / Jenei Ferenc
Mátyási József és a magyar írók / Jenei Ferenc In: Kiskunság. – 1967. október, p. 47-50.
Mátyási József, a "kecskeméti költő" ismeretlen versei / Kiss István In: Kiskunság, 1968. 1-2. sz., p. 58-65.
Mátyási József, a “kecskeméti költő” ismeretlen versei / Kiss István In: Kiskunság. – 1968. 1-2. sz., p. 58-65.

Mátyási-kultusz

Ferenczy István szobra Mátyási Józsefről
Ferenczy István szobra Mátyási Józsefről

Mátyási József 1943-ban felavatott emléktáblája
Mátyási József 1943-ban felavatott emléktáblája
A Mátyási-emléktábla leleplezése
A Mátyási-emléktábla leleplezése

1999-ben megemlékeztek a költő halálának 150. évfordulójáról:

Tudományos konferencia Mátyási József halálának 150. évfordulóján
Tudományos konferencia Mátyási József halálának 150. évfordulóján
Tudományos konferencia Mátyási József halálának 150. évfordulóján
Tudományos konferencia Mátyási József halálának 150. évfordulóján

2013. január 15-én Mesznéder Klára vezetésével megalakult a Mátyási József Emlékkör >>

Mátyási József Emlékkör alakult
Mátyási József Emlékkör alakult

Az emlékkör rendszeresen tart rendezvényeket a Katona József Könyvtárban.

Kecskemét a török hódoltság alatt

Kecskemét a török hódoltság alatt - kiállítás plakát
Kecskemét a török hódoltság alatt – kiállítás plakát

A “Beszélő köntös” történetének forrásai és feldolgozásai

A kaftán történetének 1669-ből fennmaradt kézirata
A kaftán történetének 1669-ből fennmaradt kézirata
A kaftán története Blahó Vince kecskeméti búcsúbeszédében
A kaftán története Blahó Vince kecskeméti búcsúbeszédében
Katona József történelmi művei
Katona József történelmi művei
A kaftán története Katona József várostörténeti munkájából
A kaftán története Katona József várostörténeti munkájából
Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
Szokolay Hártó János műve Kecskemét történetéről


Mikszáth Kálmán A beszélő köntös című regényének különböző kiadásai, 1903-2008

Cikkek a legenda történeti hátteréről

Mesék, igazságok a csodatevő kaftánról
Mesék, igazságok a csodatevő kaftánról / Joós Ferenc. – (Barangolások Kecskeméten) In: Petőfi népe. – 23. évf. 75. sz. (1968. márc. 29.), p. 13.
Létezett-e a kecskeméti beszélő köntös?
Létezett-e a kecskeméti beszélő köntös? : A legenda forrásai és történeti háttere / Ittzés Ádám In: Kecskeméti lapok. – 104. évf. 2. sz. (2008. jan. 17.), Magyar múzsa mell., p.1,2.
Mi lett a beszélő köntös sorsa?
Mi lett a beszélő köntös sorsa? / Sebestyén Hajnalka. – 4 Fotó In: Petőfi népe. – 70. évf. 259. sz. (2015. nov. 5. csütörtök), Grátisz mell. p. 3.

A Katona József Színház 1954-es “Beszélő köntös” előadásáról

Készül a "Beszélő köntös" ...
Készül a “Beszélő köntös” … In: Bácskiskunmegyei népujság. – 9. évf. 90. sz. (1954. ápr. 16.), p. [1.]
Beszélő köntös : Részlet a Katona József Színház következő műsordarabjából
Beszélő köntös : Részlet a Katona József Színház következő műsordarabjából In: Bácskiskunmegyei népujság. – 9. évf. 93. sz. (1954. ápr. 20.), p. [3.]

Kecskemét a török hódoltság korában (várostörténeti cikkek)

Török basák és kincsek meséi
Török basák és kincsek meséi / Joós Ferenc. – (Barangolások Kecskeméten) In: Petőfi népe. – 23. évf. 73. sz. (1968. márc. 27.), p. 27.
Városunk a török kor költészetében
Városunk a török kor költészetében / Joós Ferenc. – (Barangolások Kecskeméten) In: Petőfi népe. – 23. évf. 84. sz. (1968. ápr. 10.), p. 15.
Csigalépcső, pincerejtelem a török korból
Csigalépcső, pincerejtelem a török korból / Joós Ferenc. – (Barangolások Kecskeméten) In: Petőfi népe [1956-]. – 23. évf. 97. sz. (1968. ápr. 26.), p. 4.

Könyvek a török hódoltság koráról

“Tudós” könyvek

Magyar irodalmi ritkaságok
Magyar irodalmi ritkaságok
"Tudós" könyvek - dokumentumkiállítás plakátja
“Tudós” könyvek – dokumentumkiállítás plakátja

Összeállításunk a 2014. január 14. és március 15. között tartott, “Tudós” könyvekA Magyar Tudományos Akadémia XIX. századi tagjainak művei a Történeti gyűjteményben című dokumentumkiállítás digitális változata

A Magyar Tudományos Akadémia története


Egy magyar tudományos társaság létrehozásának gondolata már a 18. században felvetődött. Bessenyei György Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék>> (Bécs, 1790) című munkájában indítványozta egy tudományos társulat létrehozását.

1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyéves jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság, mai nevén Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.


Gróf Széchenyi István 1825-dik évi nov. 4-ikén Pozsonyban
Gróf Széchenyi István 1825-dik évi nov. 4-ikén Pozsonyban

A kép alatt olvasható aláíráson téves dátum szerepel:
Gróf Széchenyi István 1825-dik évi nov. 4-ikén Pozsonyban az országgyűlés kerületi ülésében a magyar akadémia megalapítására egy évi jövedelmét (akkor 60 ezer forint) felajánlja.

1827-ben az országgyűlés a XI. törvénycikkben (A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról) mondta ki a társaság megalapítását. 

1830-ban kezdte meg tényleges működését, november 17-én a Tudós Társaság igazgatósága Pozsonyban tartotta első ülését. 

Terve a nagy magyar szótár...
Terve a nagy magyar szótár…
A magyar nyelv nagyszótára
A magyar nyelv nagyszótára

A társaság szervezeti szabályzatát  A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) című kiadvány közölte. Ennek értelmében 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. 

Létrehozták a nyelvtudományi, bölcseleti, történeti, matematikai, természettudományi és törvénytudományi osztályokat.

Széchenyi István 1842. november 27-én másodelnökként mondott beszédében a nyelvművelés fontosságára hívta fel a figyelmet.

Az Akadémia első tervei között szerepelt a “Nagy magyar szótár” összeállítása. Érdekesség, hogy a tervezet már 1834-ben elkészült, nem sokkal később az anyaggyűjtés is megkezdődött, a Magyar nyelv nagy szótárának első kötete mégis csak 2005-ben látott napvilágot. Napjainkig négy kötet jelent meg.

1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére. A kivitelezés vezetője Ybl Miklós>> és Skalnitzky Antal>> volt. A neoreneszánsz stílusú székházat  1865. december 11-én avatták fel. Dísztermének freskóit Lotz Károly>> festette.

Magyar Tudományos Akadémia épülete
Magyar Tudományos Akadémia épülete

1869-ben az Akadémia szervezeti változáson esett keresztül, addigi hat osztályát hárommá vonták össze. Ebben a szervezeti struktúrában működött 1946-ig. Az MTA az 1870-es évektől Magyarország tudományos életének központja lett. Tanulmányutakat, művek megjelentetését támogatta, nagy jutalmaival számos jeles munkát díjazott.


Divald Kornél (1872-1931) művészettörténész, író
Divald Kornél (1872-1931) művészettörténész, író
A Magyar Tudományos Akadémia palotája és gyűjteményei
A Magyar Tudományos Akadémia palotája és gyűjteményei

Divald Kornél (1872-1931) művészettörténész, író
Forrásértékű kutatásai során feldolgozta többek között a Felvidék művészeti emlékeit. Több könyvét – így a gyűjteményünkben is megtalálható Margit legendákat írói álnéven, Tarczai Györgyként írta. 1911-től tagja az Akadémiának.


A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára

1826. március 17-én gróf Teleki József >> adományozta 30 ezer kötetes családi könyvtárát a Magyar Tudós Társaságnak. Ezzel megalapította az Akadémia tudományos intézményét. Az MTA Könyvtára 1844-ben nyílt meg, 50 ezer kötetes állománnyal. 1865-től az Akadémia székházában kapott helyet.  Vörösmarty Mihály az Akadémia könyvtárának megnyitására írta Gondolatok a könyvtárban >> című híres versét.

A Magyar Tudományos Akadémia épülete
A Magyar Tudományos Akadémia épülete

Ma Magyarország legmagasabb szintű tudományos testülete a Magyar Tudományos Akadémia. Önkormányzati elven működő tudományos köztestület, amely a tudományok művelésével, támogatásával és képviseletével, eredményeinek terjesztésével kapcsolatos feladatokat lát el. Részt vesz a tudományos kutatások országos szervezésében, a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak erősítésében, képviseli a tudományos kutatás szabadságának eszméjét, elősegíti a tudományos közélet tisztaságát, demokratizmusát, őrködik a szellemi munka és alkotás, a tudomány értékeinek elismerése felett, támogatja a fiatal kutatók tudományos tevékenységét, gondoskodik tagjai munka- és életfeltételeinek javításáról.

Az Akadémia élén az elnök áll. Fő tisztségviselők: társadalomtudományi, természettudományi, élettudományi alelnök. Az elnökön kívül főállású tisztviselők: főtitkár, főtitkár helyettes. Az elnök tanácsadó testülete az Akadémia Elnöksége, amely tisztségviselőkből, a tudományos osztályok elnökeiből és a Közgyűlés által választott tagokból áll. Az Akadémia tagjait a tudományos osztályok jelölése alapján a Közgyűlés választja, rendes, levelező (együtt hazai), külső vagy tiszteleti taggá. A 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok száma a 200 főt nem haladhatja meg. Doktori Tanácsa dönt az “MTA doktora” tudományos cím odaítéléséről. Adományozásának feltételeit az Akadémia szabályzatban állapítja meg.

Magyar Tudományos Akadémiai almanach
Magyar Tudományos Akadémiai almanach
Vázlatok a Magyar Tudományos Akadémia félszázados történetéből
Vázlatok a Magyar Tudományos Akadémia félszázados történetéből

Az MTA-ról bővebben>>

Napjainkban az akadémiának 11 tudományos osztálya működik, ebből 8 természet-, 3 társadalomtudományi.

1990-ben új alapszabályt fogadtak el. 1994 áprilisában kihirdették a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló új törvényt.

Az alábbiakban a legfontosabb 19. századi akadémikusokat és gyűjteményünkben található műveiket mutatjuk be. Az egyes tudományágakon (irodalom, természettudomány és egyéb tudományok) belül a születési dátumok szerinti időrendet követtük.


Irodalom

Tavasz : zsebkönyv
Tavasz : zsebkönyv

TAVASZ. Zsebkönyv. Költői művekből szerkesztve
Pápán, 1845. A Ref. Főiskola betűivel IX+230 l. 17,8 cm 

PetőfiPetrics Soma és Jókai Mór Pápán önképzőkört alapítottak. Petőfi szenvedélye a színpad, Petricsé a költészet, Jókaié a festészet volt. Tavasz c. könyvük kiadásakor viszont már végleges hivatásuknak hódoltak. Jókainak itt jelent meg első kinyomtatott műve, egy elbeszélés, Petőfi hét verssel járult hozzá a mű sikeréhez. Saját nevén három vers és egy műfordítás Mathissontól, Homonnai álnéven pedig két vers.

Kazinczy Ferenc (1759–1831), író, költő, a nyelvújítás vezéralakja.
1830. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia a történelmi osztály tagjává nevezték ki. 1831-ben az összes akadémiai gyűlésen részt vett.

Batsányi János (1763-1845) költő, 1843-tól az MTA  (Magyar Tudós Társaság) tagja. Batsányi János összes költeménye>>

Kisfaludy Sándor (1772-1844) költő, 1830-tól az Akadémia (Magyar Tudós Társaság) rendes tagja. Kisfaludy Sándor összes költeménye>>

Berzsenyi Dániel (1776-1836) költő, 1830-ban választották az Akadémia (Magyar Tudós Társaság) tagjai közé. Berzsenyi Dániel összes költeménye>>

Vörösmarty Mihály (1800-1855) költő, drámaíró, 1830-tól az MTA (Magyar Tudós Társaság) rendes tagja. Vörösmarty Mihály összes költeménye>>

Arany János (1817-1882) költő, műfordító, 1858-től az MTA tagja, később főtitkára, majd tiszteleti tagja. Arany János összes költeménye>>

Madách Imre (1823-1864) író, drámaíró, 1863-tól az MTA levelező tagja. Az ember tragédiája>>

Jókai Mór (1825-1904) író, 1858-ban az Akadémia levelező tagjának választották. 1861-től rendes, 1883-tól tiszteleti tag, 1892-től pedig  az MTA igazgatója. Jókai Mór összes műve>>

Tóth Kálmán (1831-1881) költő, író, 1861-től az Akadémia levelező tagja. Tóth Kálmán összegyűjtött költeményei>>

Baksay Sándor (1832-1915) író, műfordító, 1884-től az Akadémia levelező, majd 1903-tól rendes tagja.

Gárdonyi Géza (1836-1922) író, 1910-től az Akadémia levelező, 1920-től pedig rendes tagja.

Babits Mihály (1883-1941) költő, író, 1940-től az Akadémia tagja. Babits Mihály összegyűjtött versei>>



Természettudományok

Jedlik Ányos (1800-1895) fizikus, feltaláló, bencés szerzetes.
Legjelentősebb eredményeit az elektromosság vizsgálatában érte el. 1828-ban állította elő az első, csupán elektromágneses hatás alapján működő forgómotort, amelyet „villamdelejes forgonyá”-nak nevezett el. 1850 megkapta az Akadémia Nagyjutalmát, 1858-tól rendes tagja az MTA-nak.

Sauer Ignác (1801-1863) orvos, belgyógyász.
Szorgalmazta a magyar nyelvű orvosi oktatás általánossá tételét, az orvosi vizsgálatban a kopogtatás és hallgatózás módszerének első kezdeményezői közé tartozott. 1859-ben választották az Akadémia tagjai közé.

Hanák János (1812-1849) piarista szerzetes, zoológus, 1846-tól az MTA tagja. Szorgalmazta a korszerű magyar természettudományi szaknyelv megteremtését.

Berde Áron (1819-1892) természettudós, közgazdász, 1858-tól az MTA levelező tagja.

Hankó Vilmos (1854-1923) kémikus. Főként ásványvizek és ásványok elemzésével foglalkozott. 1894-ben választották az MTA tagjai közé.

Daday Jenő (1855-1920) zoológus. 1889-től levelező, 1910-től rendes tagja az Akadémiának. Főként az édesvizek állatvilágát kutatta.

Beke Manó (1862-1946) matematikus, 1914-től az MTA tagja. Több matematika tankönyv szerzője.


Egyéb tudományágak

Szlemenics Pál (1783-1856) kecskeméti születésű jogtudós, szakíró 1830-tól az MTA tagja.

Széchenyi István (1791-1860)
1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság, mai nevén Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.

Kriza János (1811-1875) néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök
Munkássága a magyar népköltészet megismerésében és feltárásában korszakalkotó jelentőségű. 1841-től az MTA (Magyar Tudós Társaság) levelező tagja.

Hornyik János (1812-1885) történetíró. Kecskemét történetére vonatkozó kutatásai alapvető jelentőségűek. 1863-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Rómer Flóris (1815-1889) régész, művészettörténész, bencés szerzetes
Magyarország régészeti és művészeti emlékei felkutatásának és feldolgozásának egyik kezdeményezője. 1860-tól tagja az Akadémiának.

Szilágyi Sándor (1827-1899) történész. Főként az Erdélyi Fejedelemség történetével foglalkozott, forráskiadói tevékenysége is jelentős. 1853-tól 1867-ig a nagykőrösi református kollégium tanára, többek között Arany János és Szabó Károly tanártársa. 1858-tól az MTA levelező, később rendes tagja.

Szilády Áron (1837-1922) irodalomtörténész, nyelvész, református lelkész
Kiskunhalason lelkész, egyidejűleg 1865-78 között a halasi választókerület országgyűlési képviselője. A pozitivista szemléletű irodalomtörténet-írás kiemelkedő képviselője. 1861-ben választották az Akadémia tagjai közé.

Lóczy Lajos (1849-1920) geológus, földrajztudós. Ázsiai utazásai során tett megfigyeléseivel nemzetközi hírnevet szerzett. Bebizonyította, hogy a közép-ázsiai sivatagok nem egy hajdani tengerfenék maradványai. 1891-ben a Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottságának elnökeként megindította a Balaton tudományos feldolgozását célul kitűző vállalkozást. 1888-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Cholnoky Jenő (1870-1950) földrajztudós. 1920-tól tagja az Akadémiának. Részt vett a Balaton tudományos tanulmányozásában. Ismeretterjesztő tevékenységével széles rétegek érdeklődését keltette fel a földrajz iránt.

Bartók Béla (1881-1945) és Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző, zenetudós
A népi nemzeti zenei forrásra támaszkodva Bartók Béla és Kodály Zoltán életműve korszakalkotó a magyar és az egyetemes zenetörténet szempontjából. Kodály Zoltán 1943-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1946 és 1949 között elnöke.

Betű átméretezése
Kontraszt