Székelyné Kőrösi Ilona

Művelődéstörténész, főmuzeológus

Kiskunhalason született, 1953. december 18-án. A kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett 1972-ben, majd Budapesten folytatta Eötvös-kollégistaként egyetemi tanulmányait. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán történész és népművelési előadói (1977), majd etnográfus (1981) és heraldikus (1994) diplomát szerzett. 1977-től a Katona József Múzeum munkatársa, ahol népművelő-, történész- és néprajzkutatóként dolgozik. 1996-tól a Történeti – Néprajzi Osztály vezetője. Szakterületén muzeológusi pályájának kezdete óta résztvevője a régió és a megye tudományos életének. Sok tanulmányt írt, melyek Kecskemét és környéke népéletével foglalkoznak. Iskolatörténeti kutatásai és Klebelsberg Kunó kultuszminiszterségét feldolgozó tanulmányai országosan is ismertté tették a nevét. Megszervezte a Kecskemét várostörténeti, viselettörténeti kiállítást. 

A Katona József Emlékházat emlékhellyé formálta az intézmény szakmai vezetőjeként.

1997 óta a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület elnöke és a Honismereti Szövetség országos elnökségének tagja.

Számos szakmai egyesület és civil szervezet tagja – MAMUTT, Pulszky Társaság, Hungarológiai Társaság, Magyar Irodalmi Emlékházak, Kecskeméti Városszépítő Egyesület, Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége.

Rendszeresen szerepel országos szakmai konferenciákon, országos intézmények által szervezett kutatási programokban.

A sajtóban cikksorozatai jelentek meg, publikácisó jegyzéke több száz tétel.

Elismerései:

Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (1996)
Kecskemét Közművelődéséért Díj (1998)
Klebelsberg-díj (2004)
Katona József-díj (2007)
Szilády Károly-díj (2008)
Pilinszky-díj (2012)
Bél Mátyás – Notitia Hungariae Emlékérem (2013)
Toldy Ferenc-díj (2019)
Magyar Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) (2023)

Művei: 

Város a futóhomokon : Kecskemét a 19-20. században / társszerző: Szabó Zoltán, 1986.
Kecskeméti életrajzi lexikon / társszerzők: Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, 1992.
Kecskeméti évszázadok : fejezetek a város múltjából, 1993.
Kecskemét anno… : Képek a régi Kecskemétről, 1998.
A kecskeméti Kossuth-szobor története, 2002.
Hírös Hetek Kecskeméten, 2003.
Természettudós tanárok Kecskeméten / társszerző: Székely Gábor, 2006.
Az „aranykor” után. Egy elfelejtett polgármester: Sándor István, 2008.

Szerkesztésében megjelent művek:

Honismereti közlemények : Különszám, 1991.
Honismereti Közlemények, 1992.
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1994.
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1995.
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1997.
Szenttamástól Világosig : Szalkay Gergely emlékirata 1848-1849-ről és a 6. honvédzászlóalj történetéről, (Kecskemétiek a szabadságharcban; 1.), 1998.
„Én iskolám, köszönöm most neked” / társzerkesztő: Szepes Lajos, 1999.
Kecskemét is kiállítja… (Kecskemétiek a szabadságharcban; 2.), 2002.
Dokumentumok II. Rákóczi Ferenc korából : kiállítás a Katona József Emlékházban Dobák Géza gyűjteményéből, 2003. 
Tizenkét hónap : Dékány Rafael a 25. honvéd zászlóaljról – (Kecskemétiek a szabadságharcban; 3.), 2004.
Gáspár András honvéd tábornok / Hermann Róbert. – (Kecskemétiek a szabadságharcban; 4.), 2005.
A „Hírös város” anekdotakincse / Szabó Kálmán, 2005.
Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon / Madarassy László, 2008.
Életutam / Szabó Pál, 2009.

Tanulmányok, részművek, cikkek:

Adalékok a népoktatás történetéhez a XIX. század második felében Kecskeméten és a Kiskunságban 
In: Cumania 6. (1979). p. 229-248. – Teljes szöveg

Adatok a reformkori Kecskemét életmódtörténetéhez
In: Cumania 8. (1984). – p.107-146. – Teljes szöveg

Egy kecskeméti háziasszony háztartáskönyve 1826 – 27-ből.
In: Cumania. – 9 köt. (1986). – p. 145-168. Teljes szöveg

Tanyai iskolaépítési akció Kecskeméten 1926-ban
In: Cumania. 13. (1992). – p. 303-342.  – Teljes szöveg

Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926–1930).
In: Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a 20. század első felében / [Székelyné Kőrösi Ilona, Molnár János, Tóth Ágnes]. – Levéltári füzetek : Bács-Kiskun megye, XI. 1994. p. 5 – 66. Teljes szöveg

Az alföldi Klebelsberg-iskolák / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Honismeret – 24. évf. 2. sz. (1996.) p. 101-102. Teljes szöveg

A millennium kecskeméti képeslapokon / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Honismeret – 24. évf. 4. sz. (1996.) p. 23-29. Teljes szöveg

Kecskeméti számrovás 1855-ből / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. – 1998. – p. 173-180. Teljes szöveg

Szent István-kultusz a Duna-Tisza közén / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Ezer év a Duna-Tisza közén. – 2001. – p. 83-88. Teljes szöveg

Magyar díszviseletek régen és és ma : kiállítás a Cifrapalotában / társszerző: Bánóczki Péter
In: Cumania. – 20. köt. (2004). – p. 373-414. Teljes szöveg

Egy tanyai gazdaság a 20. század első felében / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Cumania. – 21. köt. (2005). – p. 267-360. Teljes szöveg

A kecskeméti cigányság identitástudata napjainkban / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Szavak szivárványa. 2006. – p. 7-18. Teljes szöveg

Száz éve történt : A földrengés éve Kecskeméten.
In: Honismeret. – 39. évf. 4. sz. (2011.), p. 69-74. Teljes szöveg

Oktatás és kultúra Kecskeméten a 19. és 20. század fordulóján.
In: Kecskemét „aranykora” / [szerk. Péterné Fehér Mária]
Kecskemét : Kecskemét Írott Örökségéért Alapítvány, 2013. p. 165-218.

Az aranykor polgármestere : Kada Elek és Kecskemét.
Kecskemét : Katona József Múzeum, 2013.

A Fanto Fotó Kecskeméten : egy fényképész dinasztia emlékére.
Kecskemét : [Szerző], 2014.

A vendégváró Kecskemét.
In: Honismeret. – 42. évf. 5. sz. (2014. okt.), p. 40-43. Teljes szöveg

A piarista iskola Kecskeméten.
In: Könyv és nevelés. – 18. évf. 1. sz. (2016.) Teljes szöveg

Korai halál – megkésett kultusz : Két nap a Katona-kultusz történetéből / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Hírös históriák. – 3. sz. (2017. Nyár). p. 16-19. Teljes szöveg

„Bugac mindig is fontos volt, mert reprezentálni lehetett vele” : A kulturális örökség – Székelyné Kőrösi Ilona [Int.] / Kriskó János
In: Forrás. – 50. évf. 5. sz. (2018), p. 113-117. Teljes szöveg

Schifferdecker Dániel, Petőfi tanítója és a kecskeméti evangélikus iskola / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Könyv és nevelés. – 22. évf. 2. sz. (2020.) Teljes szöveg

Petőfi nyomában Kecskeméten.
In: Hiros.hu. – (2021. 01. 13.) Teljes szöveg

Lapok a város múltjából – helytörténeti sorozat a Kecskeméti Szemle című folyóiratban. Teljes szöveggel

Róla szóló cikkek és források:

Díjátadások a városházán – [Kecskemét Közművelődéséért Díj: Székelyné Kőrösi Ilona].
In: Petőfi népe – 54. évf. 17. sz. (1999. jan. 21.) p. 4. Teljes szöveg

Laudáció Székelyné Kőrösi Ilona tiszteletére / T. Molnár Gizella
In: Honismeret – 32. évf. 4. sz. (2004) p. 101-102. Teljes szöveg

Átadták a Klebelsberg-díjat – [Székelyné Kőrösi Ilona].
In: Petőfi népe – 59. évf. 91. sz. (2004. ápr. 19.) p. 4. Teljes szöveg

Díj és laudáció.
In: Köztér – 7. évf. 5. sz. (2004. máj.) p. 7. Teljes szöveg

A Honismereti Akadémia kitüntetettjei : Bél Mátyás – Notitia Hungariae Emlékérem : Székelyné Kőrösi Ilona történész, etnográfus muzeológus, a Bács-Kiskun megyei Honismereti Egyesület elnöke.
In: Honismeret. – 41. évf. 4. sz. (2013.), p. 3. Teljes szöveg

Szarka Balázs

Az Univer cégcsoport vezérigazgatója

Szarka Balázs
Fotó: Bahget Iskander

1938. augusztus 8-án született Kecskeméten. 
Tősgyökeres kecskeméti, édesapja a hajdani híres barackpálinka szeszfőzdében dolgozott. Iskoláit is itt végezte, a Katona József Gimnáziumban érettségizett, majd a Kertészeti Főiskola Élelmiszer-technológia Szakára járt, levelező tagozaton munka mellett szerezte meg oklevelét.
Első fontosabb munkahelye a Kecskeméti Konzervgyár volt, ahonnan termelési főosztályvezetőként búcsúzott el 1976-ban. Azóta az Univer ÁFÉSZ-ben és utód vállalatánál érte el vezetői sikereit. Elsőként a hetényegyházi  savanyítóüzem irányításával bízták meg. Ő vezette be a környéken az előre szerződéses termeltetést, ami minőségi nyersanyag beszerzést tett lehetővé. 1983-ban felkérték a megüresedett elnöki poszt betöltésére. Nevéhez és tevékenységéhez fűződik a ma már nemzetközileg is jól ismert Piros Arany, a Gulyáskrém és több más termék kifejlesztése. Irányítása alatt az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezet a piacgazdasághoz alkalmazkodó cégcsoporttá nőtte ki magát, amely az ország meghatározó vállalkozása lett.
Gimnazista korától kezdve kosárlabdázott a Petőfi sportegyesületben, nyolc éven át az NB I-es felnőtt keretet erősítette. 1968-ban a szófiai Világifjúsági Találkozón a magyar csapat tagja volt.
A város sportjában és kulturális életében is jelentős támogatóként vett részt cégével.  Az Első Magyar Pónifogathajtó Egyesület elnöki tisztét töltötte be 2002 januárjáig, több éven át volt az Univer Sport Club vezetője.
Hobbija a vadászat és a fogathajtás. Két lipicai lovat tart. Ma már csak délelőttönként dolgozik az Univernél, a délutánjait a családdal tölti.
Számos elismerése közül legbüszkébb a Kecskemét Díszpolgára címre, mivel egész életét szülővárosa határozta meg. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés pedig azért fontos számára, mert politikától mentesen, a cégcsoport közösségének kezdeményezésére találták rá méltónak.
 

Elismerései:

Magyar Népköztársaság Sport Érdemérem ezüst fokozata (1974)
Magyar Népköztársaság Érdemérem bronz fokozata (1982)
Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1994)
Kecskemét Város Díszpolgára kitüntető cím (2000)
Munkaügyért Díj (2003)
Gróf Károlyi Sándor Gazdaságfejlesztési Nagydíj (2005)
Bács-Kiskun Megye Sport Díja (2006)
Megyei Príma Díj (2006)
Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat (2008)
Bács-Kiskun Megyéért Díj (2018)
Megyei Príma Díj – életműdíj (2018)
VOSZ Életmű-díj (2018)

Róla és munkásságáról szóló cikkek:
Kenyérgyárat vett az Univer : A terjeszkedés politikáját folytatja a szövetkezet / Balai F. István
In: Petőfi népe. – 54. évf. 88. sz. (1999. ápr. 16.), p. 7. Teljes szöveg

Az Univer az ezredforduló szövetkezete.
In: Petőfi népe. 55. évf. 10. sz. (2000. jan. 13.), p. 8. Teljes szöveg

Díszpolgár.
In: Köztér. 4. évf. 1. sz. (2001. jan.), p. 2. Teljes szöveg

Részvénytársasággá alakul az Univer Szövetkezet.
In: Petőfi népe. – 57. évf. 74. sz. (2002. márc. 29.), p. 6. Teljes szöveg

Értékes Univer-hagyományok új gazdálkodási formában.
In: Petőfi népe. – 58. évf. 21. sz. (2003. jan. 25.), p. 9. Teljes szöveg

Az Univer megőrzi piaci pozícióit.
In: Petőfi népe. – 59. évf. 78. sz. (2004. ápr. 2.), p. 6. Teljes szöveg

Csaknem 30 éve meghatározó poszton / A. Tóth Sándor
In: Petőfi népe. – 60. évf. 15. sz. (2005. jan. 19.), p. 10. Teljes szöveg

A legfontosabb vásárlóink bizalma : Rendkívül sikeres évet tudhat maga mögött az Univer cégcsoport.
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 83. sz. (2006. ápr. 8. szombat), p. 9. Teljes szöveg

„Bács-Kiskun megye sportjáért díj” – [Szarka Balázs].
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 194. sz. (2006. aug. 19. szombat), p. 7. Teljes szöveg

Átadták a megyei Príma Díjakat – [Szarka Balázs].
In: Petőfi népe. – 61. évf. 282. sz. (2006. dec. 2. szombat), p. 5. Teljes szöveg

Az Univer-cégcsoport halad a maga útján : Hiszik, hogy a nemes tradíciók követése a jövőben is sikert eredményez / A. Tóth Sándor
In: Petőfi népe. – 62. évf. 76. sz. (2007. márc. 31. szombat), Gazdasági Ablak mell. p. [17.] Teljes szöveg

Az élelmiszeripar lovagja lépéselőnyben : A mezőgazdasági terményeket feldolgozni, új ízeket hozni, ez vonzott : [Int.] / Szarka Balázs; / A. Tóth Sándor
In: Petőfi népe. – 63. évf. 87. sz. (2008. ápr. 14.), p. 9. Teljes szöveg

Kitüntették a kecskeméti kosárlabda támogatóját.
In: Petőfi népe. 63. évf. 125. sz. (2008. máj. 30.), p. 14. Teljes szöveg

Az Univer 60 éves sikertörténete – jövőképpel : Jubileumi beszélgetés Szarka Balázzsal.
In: Alföldi civil napló. – 2 . évf. 12. sz. (2008. okt.), p. 6. Teljes szöveg

Az Univer sajátos stratégiája : Interjú Szarka Balázzsal / Farkas P. József
In: Alföldi civil napló. 3. évf. 8. sz. (2009. aug.), p. 3. Teljes szöveg

Magyar cégcsoport – a magyar vidékért : [Int.] / Szarka Balázs
In: Alföldi civil napló. 4. évf. 6. sz. (2010. jún.), p. 3. Teljes szöveg

Köszöntelek a klubban! : Befogadta a kosarasokat az Univer-KTE / Rajtmár István
In: Petőfi népe. 65. évf. 196. sz. (2010. aug. 24. kedd), p. 15. Teljes szöveg

Univer: Megerősítették piaci pozíciójukat : [Int.] / Szarka Balázs
In: Petőfi népe. 66. évf. 60. sz. (2011. márc. 12. szombat), p. 14. Teljes szöveg

Az innovációnak köszönhetően eredményes esztendőt zárt az Univer : Bekerültek a Magyar Brands Top 10-es exkluzív rangsorába.
In: Alföldi régió magazin. 4. évf. 1. sz. (2012. febr.), p. 15. Teljes szöveg

Hatékonyan, versenyképesen a pályán maradni : Szarka Balázzsal Kriskó János beszélget.
In: Forrás. – 48. évf. 7/8. sz. (2016. júl. – aug.), p. 60-74. Teljes szöveg

„A minőség a lényegi kérdés, nem a nosztalgia” : Szarka Balázzsal, Palotás Gáborral és
Avramucz Attilával Kriskó János beszélget a Piros Arany és az Erős Pista hungarikummá válásáról.

In: Forrás. – 50. évf. 9. sz. (2018. szept.), p. 110-124. Teljes szöveg

Piros Arany és aranydiploma : Születésnapi beszélgetés a nyolcvanéves Szarka Balázzsal.
In: Hírös gazdaság. – 9. sz. (2018. Ősz – Tél), p. 30-33. Teljes szöveg

Az Univer-sztori: átlagos vidéki áfészből sikeres nagyvállalat : [Int.] / Szarka Balázs; Barta Zsolt
In: Baon.hu. – (2019. 03. 09.) Teljes szöveg

Tisztakezűség, őszinteség, szakmaiság.
In: Hírös gazdaság. – 13. sz. (2019 Ősz), p. 38-39. Teljes szöveg

Dr. Orosz László (1925-2016)

Irodalomtörténész, tanár

1925. július 13-án Csépán született, ahol édesapja főjegyző volt. Innen Kecskemétre került gimnáziumba, majd  Beregszászon folytatta a tanulmányait, és ott is érettségizett. Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsész karán magyar-latin szakos bölcsész diplomát szerzett, majd az 1960-as években elvégezte a könyvtár szakot. A híres Eötvös Kollégiumban kollégista társa volt többek között Nagy Miklós és Pándi Pál is. Az egyetemen Horváth Jánosnak, a kiváló irodalomtudósnak az előadásait hallgatta, nála doktorált. Írásaiban, előadásaiban sűrűn hivatkozik rá. Az Eötvös Kollégium igazgatója Keresztury Dezső volt. Tanári-tanítványi kapcsolatuk barátsággá mélyült, s fennmaradt  Keresztury haláláig. 1948-tól a Kecskeméti Katona József Gimnázium tanára. 1949-ben lett a Katona József Társaság tagja. 1969-ben ügyvezető elnökévé választották, majd elnöke volt két ciklusban, s dolgozott a társaság alelnökeként is. Éveken át részt vett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat irodalmi szakosztályának munkájában. Életre hívta, megszervezte a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Bács-Kiskun Megyei Tagozatát. 1956 őszén részt vett a közéletben. 1956. október 30-tól tagja a megyei nemzeti-, majd forradalmi bizottságnak. November 2-tól lemondott a tagságáról. Más tanárokkal közösen kérelmet írtak a kormányhoz, hogy a fiatalokat ne állítsák statáriális bíróság elé. Szorgalmazza az új ifjúsági szervezetek létrehozását. A megyei forradalmi bizottság és a Petőfi Népe összekötője volt néhány napig. November 3-án részt vett a kecskeméti Piarista Gimnáziumban rendezett diákgyűlésen, ahol fel is szólalt. Tagja volt a Pedagógus Forradalmi Tanácsnak. November 26-án rész vett a pedagógus nagygyűlésen, ahol a jelenlévők hitet tettek a forradalom mellett, és csatlakoztak a Központi Munkástanács követeléseihez, valamint követelték a pedagógus forradalmi tanácsok fenntartását. Tagja lett a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete városi vezetőségének. 1957 januárjában tagja a tanács által felügyelt megyei művelődési bizottságnak. 1957 tavaszán elbocsátották állásából, 1957. július 16-tól 1958. április 1-ig előzetes letartóztatásban volt. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. április 1-jén 8 hónap börtönre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. szeptember 8-án 8 hónap felfüggesztett börtönre változtatta a büntetését.  A vádak alaptalannak bizonyultak, mégis elítélték.  Tanári pályáját nem folytathatta. Büntetésének letöltése után, amely megegyezett az előzetes letartóztatásban töltött idővel, adminisztrációs munkát végzett egy általános iskolában. 1961-ben került vissza a Katona József Gimnáziumba. Függetlenített könyvtárosként az iskola könyvtárának vezetője lett. 1962-ben már osztályt is kapott, s a könyvtár vezetése mellett magyart és latint taníthatott. 1976-ban rövid időre szakított a tanári pályával, s a Katona József Múzeum főmunkatársa lett. 1978-tól ismét a Katona József Gimnáziumban tanított. 1986-ban vonult nyugdíjba. 1991-től a szegedi egyetem címzetes docense. 1992-től az irodalomtudományok kandidátusa.

Fő kutatási területe a felvilágosodás és a reformkor magyar irodalma, elsősorban Katona József és Berzsenyi Dániel munkássága. Jókai Mór, Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel és Katona József több művének kritikai kiadását rendezte sajtó alá, illetve látta el kísérő tanulmányokkal és jegyzetekkel. Részt vett az Akadémiai kiadó 6 kötetes A magyar irodalom története című könyvének („Spenót”) létrehozásában, illetve a Magyar irodalmi lexikon és az Új magyar irodalmi lexikon szerkesztésében. Tanulmányai, esszéi, kritikái és recenziói főleg az Irodalomtörténet, az Irodalomtörténeti közlemények, a Forrás, a Színháztudományi Szemle és a Cumania című folyóiratokban jelentek meg. 

Elismerései:

Toldy Ferenc-díj (1981)
Ady Endre-jutalomdíj (1985)
Bács-Kiskun Megyéért Díj (1993)
Apáczai Csere János-díj (1986)
Déry Tibor-díj (1988)
Kecskemét Város Díszpolgára (1994)
Pilinszky-díj (1995)
Katona József-díj (2003)
Füzéki István Emlékérem (2008)
Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (2014)

Életműve a Kecskemét Települési Értéktár része

Művei:

Katona József (1954) 

A történetíró Katona József  (1959) 

Pálffy Albert (1960) 

A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig / Szerk. Pándi Pál; Főszerk. Sőtér István; [Írták:… Orosz László…].- 1965. 

Katona József (kismonográfia, 1974)  

A kecskeméti Katona József Emlékház kiállítása / [a kiállítás forgatókönyvét írta] Miklós Róbert [és Orosz László], (1974) 

Kecskeméti kis irodalomtörténet (1975) 

Berzsenyi Dániel (kismonográfia, 1976) 

Adalékok Ady verseléséhez : Vizsgálódások Ady hangsúlyos felező nyolcasai körül (1978) 

A Bánk bán Nemzeti Színházi előadásainak szövege : 1845-1867 (1979) 

Ady-bibliográfia : 1896-1977 (Vitályos Lászlóval, 1980) 

A magyar verstani eszmélkedés kezdetei  (1980) 

A bor, [a XVIII. század végétől a XIX. század közepéig írta Orosz László], (1982) 

Szokolay Hártó János várostörténete (1989)

Kecskemét irodalmi öröksége (1990) 

Utak a Bánk bánhoz : kandidátusi értekezés tézisei (1992) 

A Bánk bán értelmezéseinek története (1999)

A niklai remete és a kecskeméti fiskális : tanulmányok Berzsenyiről és Katonáról (2000)

Kecskemét irodalomtörténete (Füzi Lászlóval, 2003) 

Kérdőjelek : egy Katona-kutató töprengése (2007) 

Szerkesztői és egyéb közreműködői munkái:

Pályám emlékezete / Kazinczy Ferenc ; Sajtó alá rend. és jegyzetekkel ellátta Orosz László, 1956 

Felfordult világ : 1863 / Jókai Mór ; sajtó alá rend. Orosz  László, 1963. 

Mire megvénülünk : 1865 / Jókai Mór ; sajtó alá rend. Orosz László, 1963. 

A Katona József Társaság jubileumi évkönyve 1891 – 1970 / szerk. Orosz László, 1971.

„Forr a világ” : Berzsenyi-breviárium / Bevezető Orosz László, 1976. 

A magyarokhoz / Berzsenyi Dániel ; [bev. Orosz László], 1976. 

Bánk bán : (Kritikai kiadás), sajtó alá rend. Orosz László, 1983. 

Berzsenyi Dániel művei : Kis János emlékezései / a szöveggondozás és a jegyzetek Orosz László munkája, 1985. >

Bánk bán / utószó: Orosz László és Rigó Béla, 1987. 

A beregszászi magyar gimnázium története 1864-1989 / szerk. Benda István, Orosz László, 1990. 

A Katona József Társaság évkönyve 1891- 1991 / szerk. Füzi László, Orosz László, 1991. 

Katona József versei / Katona József ; a szöveget gond. és az utószót írta Orosz László; a jegyz. Orosz László és Sütő József munkája, 1991. 

Kecskeméti életrajzi lexikon / Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona ; Kieg. Orosz László, Markó László, 1992. 

Berzsenyi Dániel művei / a szöveggond., az utószó és a jegyz. Orosz László munkája, 1994., 1999., 2004. 

Katona József válogatott drámái / Katona József ; válogatta, utószó Orosz László, 1998. 

Versek, tanulmányok, egyéb írások : kritikai kiadás / Katona József ; sajtó alá rend. és a jegyzeteket írta Orosz László, 2001. 

Kecskemét irodalomtörténete / Orosz László, Füzi László. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok, 2003. p. 115-117. 

The viceroy / Katona József ; előszó Orosz László, 2003.

Katona József történelmi művei / sajtó alá rend., és a jegyzeteket írta Orosz László. – kritikai kiadás, 2005. >

Válogatott versek / Berzsenyi Dániel ; [vál. és a jegyzeteket írta Orosz László], 2008. 

Folyóiratokban megjelent írásai:

Katona József összes művei. 1-2. köt. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta: Solt Andor. Bp. 1959.
In: Irodalomtörténeti közlemények, 1961. (65. évf.) 2. sz., p. 233-237. Teljes szöveg

A verstani eszmélkedés kérdései a felvilágosodás korának magyar irodalmában.
In: Irodalomtörténeti közlemények, 1974. (78. évf.) 1. sz. p. 70-73. Teljes szöveg

Az önelvű irodalomtörténész : Horváth János emlékére.
In: Forrás. – 30. évf. 9. sz. (1998. szeptember), p. Teljes szöveg

Berzsenyi és Kazinczy.
In: Irodalomismeret. – 9. évf. 1. sz. (2000. jún.), p.55-62. Teljes szöveg

Katona József és Kisfaludy Károly.
In: Forrás. – 32. évf. 11. sz. (2000. nov. ), p.54-59. Teljes szöveg

Hajnóczy Iván „hagyatéka”. Adalékok Katona-szövegek pontosításához, kiegészítéséhez, forrásaihoz és magyarázataihoz.
In: Magyar könyvszemle. – 116. évf. 3. sz. (2000 ), p. 301-306. Teljes szöveg

Katona Piroska : 1913 – 2003.
In: Forrás. – 35. évf. 11. sz. (2003. nov.), p.126-127. Teljes szöveg

Katona vadásznaplója – a vadásznapló Katonája
In: Forrás. – 36. évf. 3. sz. (2004. márc.), p.115-118. Teljes szöveg

Kérdőjelek: egy Katona-kutató töprengése.
In: Forrás. – 36. évf. 9. sz. (2004. szept.), p. 70-76. Teljes szöveg

„Közelebb az éghez” : Jókai és Katona.
In: Forrás. – 36. évf. 11. sz. (2004. nov.), p.91-95. Teljes szöveg>>

Kikergettetni : Hogyan értsük a Bánk bánnak ezt a szavát?
In: Forrás. – 37. évf. 6. sz. (2005. jún.), p. 69-70. Teljes szöveg

Az én 1956-om.
In: Forrás. – 39. évf. 10. sz. ( 2007. okt.), p. 37-46. Teljes szöveg

Hatvan éve [I – III.]
In: Forrás. – 39. évf. 11. sz. (2007. nov.), p. 52-55. Teljes szöveg

Fejcsóválás és főhajtás : Gyulai Pál és Miletz János.
In: Forrás. – 40. évf. 1. sz. (2008. jan.), p. 82-83. Teljes szöveg

Hatvan éve [IV.]
In: Forrás. – 40. évf. 9. sz. (2008. szept.), p. 38-41. Teljes szöveg

Katona – Kecskemét.
In: Forrás. – 41. évf. 3. sz. (2009. márc.), p. 78-85. Teljes szöveg

Katona – Kecskemét : II. A tizenkilencedik század közepétől végéig.
In: Forrás. – 41. évf. 4. sz. (2009. ápr.), p. 89-94. Teljes szöveg

Hatvan éve : [V.]
In: Forrás. – 41. évf. 11. sz. (2009. nov.), p. 77-80. Teljes szöveg

Katona-Kecskemét : III. A huszadik század első fele.
In: Forrás. – 42. évf. 1. sz. (2010. jan.), p. 61-66. Teljes szöveg

Katona – Kecskemét : IV. 1945-től.
In: Forrás. – 42. évf. 2. sz. (2010. febr.), p. 54-59. Teljes szöveg

Szekér Endre hetvenöt éves!
In: Forrás 42. évf. 6. sz. (2010. jún.) p. 81-82. Teljes szöveg

„Feő Fiskalis Katona Jószef fiam” : A Bánk bán költője az apja szemével.
In: Forrás. – 42. évf. 9. sz. (2010. szept.), p. 40-45. Teljes szöveg

Katona József megíratlan naplójából.
In: Forrás 45. évf. 2. sz. (2013. febr.) p. 46-48. Teljes szöveg

Két filmes vallomás : Katona József nyomában.
In: Forrás 48. évf. 11. sz. (2016. nov.) p. 97-112. Teljes szöveg

Róla szóló írások, források:

Az író-filológus születésnapjára / Lator László
In: Forrás. – 42. évf. 6. sz. (2010. jún.), p. 77. Teljes szöveg

Legendás személyiségek meséltek : Orosz László és Buda Ferenc pályájáról, kecskeméti kötődéséről.
In: Petőfi népe 66. évf. 267. sz. (2011. nov. 15. kedd) p. 5. Teljes szöveg

Isten veled Laci bácsi!
In: Hiros.hu. – (2016. 02. 11.) Teljes szöveg

„Kecskemét jelképe volt…” – Búcsú Orosz Lászlótól / Füzi László
In: Hiros.hu. – (2016. 02. 12.) Teljes söveg

Emlékek apámról 1-13. rész / Orosz István
In: Forrás. – (2020-2021.)
1. rész

2. rész

3. rész

4. rész

5. rész

6. rész

7. rész

8. rész

9. rész

10. rész

11. rész

12. rész

13. rész

Katona József leghívebb íródeákja : Bemutatjuk Orosz László kecskeméti gimnáziumi tanárt / Szekér Endre, In: Köznevelés. – 39. évf. 21. sz. (1983. máj. 27. ), p. 8. 

Kortársaink : Arcképvázlat Orosz Lászlóról / Szekér Endre, In: Olvasó nép. – 7. évf. 3.sz = 25. (1985), p. 44-48.

Négyszemközt dr Orosz László irodalomtörténésszel / Szekér Endre
In: Honismereti közlemények, 1991. – p. 38-41.

Új magyar irodalmi lexikon / főszerk. Péter László ; [szerk. Gajdó Tamás et al.] ; [korszakszerk. Vízkelety András et al.] ; [szerzői Abaffy Csilla et al.]. – 2. jav., bőv. kiad. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 2000. – 2 kötet p. 1520.

Orosz László / Varga Mihály. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 2003.

A Füzéki István Emlékérem 2008. évi díjazottjai : [Hír].
In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. – 17. évf. 11. sz. ( 2008. nov.), p. 60.

Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta (1923-1973)

Ének és zenetanár, iskolaigazgató

Budapesten született 1923. március 17-én. Mindkét szülői ágon kecskeméti, ill. Kecskemét környéki származású, de gyermekkora már a Dunántúlon telt. Édesapja a kecskeméti jogakadémia hallgatója volt, a helyi kórus tagja. Tanulmányai befejezése után Szekszárdra került, ahol megyei aljegyzői kinevezést kapott. Családja is követte, ezért Szentkirályi Márta itt végezte el az elemi és a polgári iskolát 1929-től 1937-ig. Édesanyja a család anyagi nehézségei miatt nem tanulhatott, de gyakran helyettesítette nagyapját vagy nagybátyját azok tanítói állásában.
A budapesti Csalogány utcai tanítóképző elvégzése után 1942-ben került Kecskemétre, ahol szeptember 23-án tette le az egyházi tisztviselők esküjét a Horthy Miklós Református Tanítóképző Intézetben. Nevelőnői állásra alkalmazták egy év próbaidőre, majd ennek letelte után, 1944. szeptember 1-től rendes tanulóotthoni nevelővé választották. Miután letette a gyakorlóiskolai tanítói vizsgát és megszerezte az énekszaktanítói képesítést, a gyakorlóiskola minden osztályában éneket és karéneket tanított. Míg a gyakorlóiskolában dolgozott, folyamatosan dicsérték és elismerték énektanítói alkalmasságát. Ezt bizonyítja az is, hogy az iskolafenntartó református egyház egy évi tanulmányi szabadságot adott számára. A fizetés nélküli tanulmányi idő alatt magántanítványokat fogadott. A család nehéz anyagi körülményei miatt azonban nem tanulhatott tovább, Pesten sem maradhatott, vissza kellett térnie Kecskemétre. Énekben, zenében és a karvezetésben is állandóan képezte magát és a kecskeméti énekkultúráért is sokat tett. 1948-ban a nem szakos éneket tanító pedagógusok számára tartott tanfolyam és az 1949-ben tartott szakosító tanfolyam ének mellékszakának előadója volt. A Kecskemét városi Zenei Munkaközösség titkári tisztét is betöltötte. 1949-től 1951-ig megyei ének szakfelügyelő.
1947-ben zeneóvodát szervezett és vezetett, de az óvodások énektanítása mellett a gyakorlóiskolai oktatásban is szerette volna bevezetni a mindennapi énekórát, erre azonban sokáig nem kapott engedélyt. Ének-zenei szakirányú iskolát szeretett volna létrehozni, ahol az első osztálytól fokozatosan kiépített zenei oktatást akart bevezetni, de mindig akadályokba ütközött. Közben az egri Állami Pedagógiai Főiskola is megkereste és állást ajánlottak neki. Végül 1950-ben mégis engedélyeztek egy ideiglenes zenei kísérleti osztály indulását Kecskeméten, melynek engedélye egy évre szólt. Amint értesült az osztály indulásáról, azonnal visszamondta egri kinevezését és hozzákezdett az ének-zenei általános iskola 1. osztályában a tanítás megszervezésének, Békéstarhos példáját követve. Kodály szellemében tanító ének-zenei általános iskolát hozott létre, melyből később a Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium is létrejött. Iskolájának 1952-től haláláig volt igazgatója.

Az első kísérleti osztály létrehozása után minden évben  harcolnia kellett az iskola engedélyének meghosszabbításáért, de néhány évvel az alapítás után száznál több ének-zenei általános iskola ill. tagozat létesült a kecskeméti mintájára országosan. A kecskeméti iskola 1964-ben gimnáziumi osztállyal is bővült. Az iskola életét Kodály Zoltán is kitüntetett figyelemmel kísérte: nemcsak az alapítót támogatta tanácsaival, véleményével, hanem a működési feltételek megteremtésében is közbenjárt.

Az iskola 1964-ben új épületet is kapott, azonban a működés nem volt mindig zökkenőmentes, mert bár a hatalom Kodály pedagógiájának sikereit magáénak könyvelte el, mégis saját ideológiai nézetei szerint merev korlátok közé igyekezett szorítani az iskola működését. Elitistának nevezték az iskolát, ahol az énekórák túlzott száma miatt azzal bélyegezték meg az intézményt, hogy csak énelekni és táncolnli ki tanítja meg növendékeit. Mindezek ellenére több külföldi tanár is érkezett ide gyakorlatra, ismereteinek bővítésére. 

Nemesszeghy Márta az ének-zene oktatás mellett 1952-től a néprajz-néptánc oktatásának tematikáját is kidolgozta, tapasztalatait pedig átadta más szerveződő ének-zenei iskoláknak is.
1966-ban Interlochenben (USA), 1970-ben Moszkvában tartott előadást az ISME (a Zenepedagógusok Nemzetközi Társasága) kétévente megrendezésre kerülő világkonferenciáin.
1970-ben és 1972-ben részt vett az I. és II. Nemzetközi Kodály-szeminárium szervezésében és lebonyolításában.
Több tankönyv is kapcsolódik nevéhez, valamint bizottsági tagja volt az Ének-zene Tanítása című folyóirat szerkesztőségének. Kecskeméten halt meg 1973. július 13-án.

Elismerései:

A Szocialista Kultúráért (1955)
A Szocialista Munkáért (1958)
Munka Érdemrend Arany Fokozata (1970)
A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze (1972)
Kodály Zoltán Emlékérem (1972) – Kecskemét városától
Buday Dezső-díj – Bács-Kiskun megyei pedagógiai díj (1973)
Posztumusz Kodály Intézetért Díj (1998)

Társadalmi szerepvállalásai:

A Városi Nőtanács tagja, a Kulturális Bizottság vezetője
A Megyei Népművelési Tanácsadó szakreferense
Tanácstag, a Városi Tanács Művelődési Állandó Bizottságának tagja, a népművelési albizottság elnöke
A Városi Művelődési Ház társadalmi vezetőségének tagja
A Magyar Üttörők Szövetsége Kulturális Szakbizottságának (az ének-zene szakcsoport) tagja
A Művelődésügyi Minisztérium ének tantárgyi bizottság tagja
Az Ének-Zene Tanítása című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja

Emlékhelye Kecskeméten:

2003. október 11-én Kecskeméten hangversennyel és könyvbemutatóval egybekötött emléktábla-avató ünnepséget rendeztek az iskolaalapító igazgatónő tiszteletére.

Tankönyvei a Katona József Könyvtárban:

Énekeskönyv az ének-zenei általános iskolák I. osztálya számára. – Budapest : Tankönyvkiadó, 1959

Énekeskönyv az ének-zenei általános iskolák V. osztálya számára. – Budapest : Tankönyvkiadó, 1961

Énekeskönyv az ének-zenei általános iskolák 6. osztálya számára. – Budapest : Tankönyvkiadó, 1965

Énekeskönyv az ének-zenei általános iskolák 7. osztálya számára. – Budapest : Tankönyvkiadó, 1965

Bemutató tanítások. – Kecskemét : fel. kiad. Kodály Zoltánné, 1970. – (Kodály Szeminárium)

Egyéb zenepedagógiai munkái:

The Kodály-method in school practise / Márta Nemesszeghy. – Kecskemét : fel. kiad. Ujvári Lajos, 1970. – (Kodály Seminar)

A zene szerepe az oktatásban és nevelésben / Nemesszeghyné Szentkirályi Márta
In: Kodály szemináriumok / [szerk. Erdeiné Szeles Ida] . – Budapest : Tankönyvkiadó, 1982. – p. 51-53.

Iskolaügyekben harcolni kell, nem szerénykedni.” : Nemesszeghyné Szentkirályi Márta naplójából. – Kecskemét : Kodály Intézet, 2003

Róla szóló művek,  források:

In memoriam Nemesszeghy Márta / szerk. Ittzés Mihály. – Kecskemét : fel. kiad. Erdei Péter, 1978, p. [3]-5.

„… van itt egy iskola … ” : A kecskeméti ének-zenei iskola története a kezdetektől 1973-ig / Szögi Ágnes. – Kecskemét : Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, 1983

Kecskeméti életrajzi lexikon / Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 1992, p. 194.

„Hát érdemes ennyi tortúrát végigszenvedni ezért az iskoláért?” : Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta – 1923-1973 -, a kecskeméti ének-zenei általános iskola alapító igazgatónője portréjához / Szögi Ágnes
In: Forrás. – 24. évf. 12. sz. (1992. dec.), p. 71-76.

„Ez az iskola valaha Kecskemétnek dicsősége lesz” : A kecskeméti énekzenei iskola első évtizedei, 1950-1973, összefüggésben a korszak művelődéspolitikai és zenepedagógiai törekvéseivel / Szögi Ágnes ; [közread. a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet]. – Kecskemét : Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, cop. 1994.

Pedagógiai lexikon / főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. – Budapest : Keraban, 1997
2. köt., I – Ny. – p. 545-546.

Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta (1923. III. 17. – 1973. VII. 13.) emlékezete / Szögi Ágnes
In: A Magyar Kodály Társaság hírei. – 20. évf. 1. (1998), p 27-32.

Lexikon-szócikk helyett Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Mártáról (1923-1972) az ország elsőnek létesült ének-zene általános iskolájának igazgatójáról / Szögi Ágnes
In: A Kodály Intézet jubileumi évkönyve / [szerk. Ittzés Mihály] . – Kecskemét : Kodály Intézet, 2001. – p. 73-100.

In memoriam Nemesszeghy Márta : Éneklő Ifjúság Szakmai Napok és Koncertek – Kecskemét 2003. ápr. 25-27. / Márkusné Natter-Nád Klára
In: Zeneszó. – 13. évf. 5. sz. (2003), p. 3-5.

„… ez az első iskola, amely szervesen beépíti a zenét az általános emberi műveltségbe” : Tévhitek és tények : Tiszteletadás Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Mártának, az ének-zenei iskola létrehozójának / Szögi Ágnes
In: Zeneszó. – 13. évf. 5. sz. (2003), p. 11-14.

A zene mindenkié ! – De hogyan tehetjük azzá? : Emléktáblát avattak Kecskeméten
In: Reformátusok lapja. – 47. évf. 46. sz. (2003. nov. 16.), p.4.

Nemesszeghyné Szentkirályi Márta zenepedagógus, iskolaalapító igazgató emlékére / K. Udvari Katalin
In: Parlando. – 46. évf. 1. sz. (2004), p. 9-12.

Nemesszeghyné Szentkirályi Márta Ilona (1923-1973) ének- és zenetanár, iskolaigazgató emlékére / K. Udvari Katalin
In: Parlando. – 60. évf. 3. sz. (2018.)

Trianon 100

Trianon 100 - Magyar népdalok

Jankovics Marcell
Jankovics Marcell

„AZ ÉN TRIANONOM”

Részletek Jankovics Marcell könyvbemutató előadásából
Előadó: Jankovics Marcell művelődéstörténész, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke


Zeidler Miklós
Zeidler Miklós

TRIANON ÉS A BÉKEREVÍZIÓ KÉRDÉSE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

Rendhagyó történelemóra középiskolásoknak 
Előadó: Zeidler Miklós PhD történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa,
az ELTE docense, a Trianon 100-Lendület Kutatócsoport tagja

Trianon - ajánló bibliográfia
Trianon – ajánló bibliográfia

Trianon kvíz

TUDOD-E, HOGY…?
1920. június 4-én a Versailles melletti Nagy-Trianon palotában aláírták az első világháborút Magyarország számára lezáró békeszerződést. Ez a dokumentum máig meghatározza Magyarország és a környező államok határait. Összeállításunk a határon túli magyarlakta területekre kalauzol benneteket. Reméljük, lesz alkalmatok személyesen is felkeresni ezeket a nevezetes helyeket.

ERDÉLYI FILMMŰHELYEK – FILMAJÁNLÓ
Az alábbiakban erdélyi filmes műhelyeket mutatunk be.
Írásunkat az erdélyi filmes portál, a filmtett.ro cikkei alapján készítettük.
Mindegyik stúdió egy-egy filmjét ajánljuk megtekintésre. Ezek közül is külön jelöltük az online megnézhető filmeket, videoklipeket.

Kecskemét a hadak útján

Kiállítási plakát

Kiállításunkat azokból a helytörténeti munkákból állítottuk össze, amelyek Kecskemét hadtörténetét vagy ennek egy-egy szeletét dolgozzák fel. A monográfiák mellett helyet kaptak eredeti történet források, korabeli sajtócikkek, valamint lovag Kenyeres Dénes nyugállományú alezredes gyűjteményéből származó fegyverek is.

A török hódoltság kora

1526-ban a mohácsi csatavesztést követően Kecskemétet is elérték a pusztító török és seregek – útjukat rablás, gyújtogatás kísérte.
Kisebb török és tatár csapatok rajtaütésszerű portyázásai a következő esztendőkben is előfordultak, majd 1541-ben – Buda elfoglalása után – állandó török megszállás alá került a város. Kecskemét a budai szandzsák kerületi székhelye, majd 1565 után szultáni hászbirtok – kincstári birtok – lett, így viszonylagos önállósággal, saját önkormányzattal rendelkezett.
Török katonai helyőrség nem volt a városban, és bár az idők folyamán több császártól is oltalomlevelet kapott, a Duna-Tisza közén zajló hadiesemények állandó veszélyt jelentettek az itt élők számára. A környék menekülő lakossága a város „falain” belül talált viszonylagos „menedéket”.
A katonai támadásokon túl a kivetett adók sokféleségével is sanyargatták a várost a hódoltság évtizedeiben : adózni kellett szinte minden után, ezen felül ajándékot, díjat, illetéket, borravalót fizettek a töröknek, és természetesen saját földesuraiknak is.
Minden megpróbáltatás és teher ellenére a török hódoltság másfél évszázada alatt Kecskemét az egész Duna-Tisza köze legjelentősebb települése volt.


Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
A reprint kiadás adatai>>
Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
Tovább a katalógushoz>>

Kecskemét város története oklevéltárral
Kecskemét város története oklevéltárral


Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése

Kecskemét és a kecskeméti puszták- p. 86.
Kecskemét és a kecskeméti puszták- p. 86.
Kecskemét és a kecskeméti puszták- p. 87.
Kecskemét és a kecskeméti puszták- p. 87.


Budavár 1686-os visszafoglalása a töröktől a hódoltság végét is jelentette. És egyben újabb hosszúra nyúló és kíméletlen harcokat, a német, a magyar, a kuruc, a még itt lévő tatár és török hadak járását, szörnyű pusztításait hozta a következő másfél évtizedben a Duna-Tisza-közén élők számára.
A „sok tűz közé” szorult Kecskemét minden követelésnek megpróbált eleget tenni – a várost terhelte a keresztény és pogány hadak élelmezése, a katonaság ruházatának és felszerelésének előállítása, gyalogos és szekeres munkálatok végzése, ugyanakkor pontosan fizetnie kellett a földesúri és vármegyei adókat is.
Hiába tett eleget mindenféle követelésnek, mégis folyamatos garázdálkodást, rablást, pusztítást kellett elviselnie. A város vezetői védelmet kértek minden oldalról, ám a kapott védelem sokszor csak még több terhet jelentett számukra : gondoskodniuk kellett a beszállásolt csapatok ellátásáról és el kellett tűrniük azok kihágásait is.

Részletek az Írott emlékek Kecskemét nyilvántartási adataiból, 1633-1700 c. könyvből

Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 - 1. köt.
Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 – 1. köt.
Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 - 1. köt.
Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 – 1. köt.
Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 - 2. köt.
Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 – 2. köt.
Iratok a Rákóczi szabadságharcból: Kecskemét város és körzete - 2. köt
Iratok a Rákóczi szabadságharcból: Kecskemét város és körzete – 2. köt
Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 - 2. köt.
Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból: 1633-1700 – 2. köt.

Kecskemét a török hódoltság alatt c. kiállításunk itt tekinthető meg>>


A kuruc kor

1707 tavaszán Károlyi Sándor kuruc tábornagy hadjáratot folytatott a bácskai rácok ellen, akik kisebb portyázásaik mellett Kecskemét feldúlásával válaszoltak. Április 3-án hajnalban kétezer felfegyverzett lovas és ezer gyalogos rác rohanta le a várost, amely fegyveres védelem és fegyverforgató férfiak nélkül maradt, mert azok téves riasztás miatt Nagykőrös védelmére siettek.
A rác pusztítást több történetíró is megörökítette a városról írt krónikákban.


Iratok a Rákóczi szabadságharcból: Kecskemét város és körzete
Iratok a Rákóczi szabadságharcból: Kecskemét város és körzete
Iratok a Rákóczi szabadságharcból: Kecskemét város és körzete - 2. köt
Iratok a Rákóczi szabadságharcból: Kecskemét város és körzete – 2. köt


Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban
Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban

Kecskemét város története oklevéltárral - 4. köt.: Kurucz-világ 1703-1711
Kecskemét város története oklevéltárral – 4. köt.: Kurucz-világ 1703-1711

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeit önálló virtuális kiállításban mutatjuk be>>

Az első világháború időszaka

Az 1. világháború hadműveleti területileg nem érintette Kecskemétet.
A város laktanyáiban azonban folyamatosan állomásoztak a harcba készülő katonai egységek (több m. kir. honvéd gyalogezred – a legnevezetesebb közülük a 38. Mollináry gyalogezred, több cs. és kir. honvéd huszárezred – köztük a leghíresebb a 7. Vilmos huszárezred ).
Az alakulatok tagjai között több ezer kecskeméti illetőségű katona
is szolgált és lelte halálát a hősi harcokban.augusztusától folyamatosan működött a városban néhány tábori kórház (szükség és hadi kórház), melyeket a város középületeiben rendeztek be.
A város mindvégig jó kapcsolatban volt az itt állomásozó katonákkal.

1914. augusztusától folyamatosan működött a városban néhány tábori kórház (szükség és hadi kórház), melyeket a város középületeiben rendeztek be.
A város mindvégig jó kapcsolatban volt az itt állomásozó katonákkal.


Kiáltvány Kecskemét th. város lakosságához a háborús viszonyok között tanúsítandó magatartásról
Kiáltvány Kecskemét th. város lakosságához a háborús viszonyok között tanúsítandó magatartásról

Szabó Zoltán: Kecskemét az első világháború idején
Kecskemét az első világháború idején / Szabó Zoltán In: Cumania 9. – (1986), p.225-256.
Cumania 9. - Kecskemét az első világháború idején
Cumania 9. – Kecskemét az első világháború idején
Cumania 9. - Kecskemét az első világháború idején
Cumania 9. – Kecskemét az első világháború idején
Cumania 9. - Kecskemét az első világháború idején
Cumania 9. – Kecskemét az első világháború idején

Rudolf Laktanya
Rudolf Laktanya
Rudolf Laktanya
Rudolf Laktanya


A világháború kecskeméti hősi halottai
A világháború kecskeméti hősi halottai / összeáll. Horváth Ödön. – [Kecskemét] : Kecskeméti Közlöny, 1925. – 280 p.

Kecskeméti Nagy Képes Naptár az 1916. szökőévre
Kecskeméti Nagy Képes Naptár az 1916. szökőévre

Kecskeméti Nagy Képes Naptár az 1916. szökőévre
Kecskeméti Nagy Képes Naptár az 1916. szökőévre

A második világháború időszaka

A 2. világháború harci eseményei sem kímélték Kecskemétet.
A város laktanyáiban 1941-től folyamatosan állomásoztak a harcba induló vagy a frontot megjárt katonai egységek. A katonai csapatkórházak is végig működtek a háború ideje alatt.
Az 1938-ban felállított kecskeméti közfelderítő repülőszázad önálló feladatokat látott el a Magyar Királyi Honvéd Légierőben.
Több ezer kecskeméti szolgált a különböző alakulatoknál.
És közülük nagyon sok lelte halálát a fronton, a harcokban.
1944 nyarán a harci események már közvetlenül is érezhetőek voltak Kecskeméten : amerikai harci repülőgépek bombázták a kecskeméti légibázist. 1944 októberében hadműveleti területté nyilvánították a térséget a szovjet csapatok támadásai miatt. Október 31-én már a német csapatokkal megerősítve folyt a harc helyőrség védelméért, de a szovjet egységek november 1-jére elfoglalták a várost. A lakosság a környékbeli szőlőkbe menekült, ahonnan a református templom harangjainak szavára tért haza 1944. november 4-én.


Ötnyelvű katonai szótár
Ötnyelvű katonai szótár

Magyar frontharcos mozgalom
Magyar frontharcos mozgalom


Képeslapok Bács-Kiskunról

Sebestyény Imre kecskeméti képeslapgyűjtő. Gyűjteménye meghaladja a 100.000 darabot, ezzel az ország képeslapgyűjtőinek élvonalában áll. Különböző témákban az ország több városában állította ki gyűjteményét. Virtuális kiállításunkban azokból a képeslapokból válogattunk, melyek Bács-Kiskun megye településeiről készültek a múlt század első felében.

Bácsalmás

Bácsalmás

Bácsbokod

Bácsbokod

Baja

Baja
Baja

Bugac

Bugac
Bugac

Dunavecse

Dunavecse

Kalocsa

Kalocsa
Kalocsa

Kecskemét

Kecskemét
Kecskemét, Katona József szobra
Kecskemét
Kecskemét
Kecskemét
Kecskemét
Kecskemét
Kecskemét
Kecskemét
Kecskemét - képeslap

Kerekegyháza

Kerekegyháza

Kiskőrös

Kiskőrös
Kiskőrös

Kiskunfélegyháza

Kiskunfélegyháza, Főgimnázium
Kiskunfélegyháza

Kiskunhalas

Kiskunhalas
Kiskunhalas

Kunszentmiklós

Kunszentmiklós
Kunszentmiklós

Miske

Miske

Solt

Solt

Tiszakécske

Tiszakécske
Tiszakécske - képeslap

Uszód

Uszód

Dr. Kiss Árpád emlékkiállítás

Dr. Kiss Árpád genetikus, a mezőgazdasági és biológiai tudományok doktora 1916. január 14-én született Budapesten.

Dr. Kiss Árpád emlékkiállítás plakátja
Dr. Kiss Árpád emlékkiállítás plakátja

Dokumentumok Kiss Árpád családi életéről

Kiss Árpád születési anyakönyvi kivonata
Kiss Árpád születési anyakönyvi kivonata
Kiss Árpád és Priszter Irma házassági anyakönyvi kivonata - 1944. február 21.
Kiss Árpád és Priszter Irma házassági anyakönyvi kivonata – 1944. február 21.
Távirat Kiss Árpád első gyermekének születéséről - 1944. november 14.
Távirat Kiss Árpád első gyermekének születéséről – 1944. november 14.

A növénynemesítő gyakran vett részt külföldi konferenciákon. Üdvözlőlapok a konferenciák helyszínéről:

Tádzs Mahal
Tádzs Mahal
Képeslap Indiából
Képeslap Indiából
Cambridge képeslap
Cambridge képeslap

Dr. Kiss Árpád munkássága

Középiskolai tanulmányait a Székesfővárosi Kertészképző Iskolában végezte, majd 1950-ben Martonvásárra, a Magyar Tudományos Akadémia Növénytermesztési Kutatóintézetébe került, ahol a borsó nemesítésével és a búza-rozs hibridek előállításával bízták meg.
1957-ben szerezett diplomát a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián, majd Kecskeméten a Duna-Tisza-közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben (ma Zöldségtermesztési Kutatóintézet Rt.) dolgozott.

Meghívó - kandidátusi értekezésének vitájára
Meghívó – kandidátusi értekezésének vitájára
Meghívó doktori értekezésének vitájára
Meghívó doktori értekezésének vitájára

Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Kecskemét, 1963.
Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Kecskemét, 1963.
Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet évkönyve, 1963.
Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet évkönyve, 1963.
Zöldségtermesztési Kutató Intézet, Kecskemét, 1979.
Zöldségtermesztési Kutató Intézet, Kecskemét, 1979.

A búza-rozs hibridek nemesítése mellett 1970-ig a kisgyümölcsű görögdinnye fajták előállítását végezte.

Görögdinnyefajták vizsgálata
Görögdinnyefajták vizsgálata

Több nemzetközi viszonylatban is elismert eredményt ért el. Neve ott szerepel a legelső triticale nemesítők között. A hexaploid triticalék közti keresztezéssel és szelekcióval új típusokat állított elő. Így nevéhez fűződik a törpe, féltörpe és az alacsonyszárú triticalék előállítása.

Triticale
Triticale
Triticale, a homok új gabonája
Triticale, a homok új gabonája
A növénytermesztés alapjai
A növénytermesztés alapjai
A borsó termesztése
A borsó termesztése
Tenyészkerti napló
Tenyészkerti napló

Tanulmányok a triticaléról

Tanulmányok a triticaléról
Tanulmányok a triticaléról
Tritikále eredmények és problémák
Tritikále eredmények és problémák / Kiss József Mihály, Kiss Árpád In: Növénytermelés. – 30. évf. 3. sz. (1981. jún.), p. 275-281.
A tritikále helyzete
A tritikále helyzete
A triticale genetikája és nemesítése
A triticale genetikája és nemesítése

A növénynemesítő külföldi tudományos lapokban megjelent tanulmányai:

Breeding methods and tests
Breeding methods and tests
Improvement of some unfavourable traits
Improvement of some unfavourable traits
Züchtungsprobleme
Züchtungsprobleme

Ausztrál Triticale-szakácskönyv:

Ausztrál Triticale-szakácskönyv
Ausztrál Triticale-szakácskönyv
The australian triticale cookery book
The australian triticale cookery book
Ausztrál titicale szakácskönyv
Ausztrál titicale szakácskönyv

Cikkek, interjúk

Az alábbi könyvek egy-egy fejezete Kiss Árpád munkásságával foglalkozik.

Aranyhomok antológia 1962.
Aranyhomok antológia 1962.
Aratják a triticalet, a homok új kenyérgabonáját In: Petőfi népe. - 20. évf. 161. sz. (1965. júl. 10.), p. 3.
Aratják a triticalet, a homok új kenyérgabonáját In: Petőfi népe. – 20. évf. 161. sz. (1965. júl. 10.), p. 3.
Tritikále a homokon / G. E. In: Petőfi népe. - 46. évf. 181. sz. (1991. aug. 3.), p. 3.
Tritikále a homokon / G. E. In: Petőfi népe. – 46. évf. 181. sz. (1991. aug. 3.), p. 3.
Miért szomorú a triticale világhírű nemesítője? : Más országoknak megéri, nekünk nem / K. S. In: Kecskeméti lapok. - 86. évf. 37. sz. (1990. szept. 14.), p. 7.
Miért szomorú a triticale világhírű nemesítője? : Más országoknak megéri, nekünk nem / K. S. In: Kecskeméti lapok. – 86. évf. 37. sz. (1990. szept. 14.), p. 7.
Makacs maradandóság : [Szociográfiai riportok] / Kunszabó Ferenc. - Budapest : Magvető, 1980.
Makacs maradandóság : [Szociográfiai riportok] / Kunszabó Ferenc. – Budapest : Magvető, 1980.
Négyszemközt a nemesítővel / Jóba Tibor In: Petőfi népe. - 20. évf. 286. sz. (1965. dec. 4.), p. 3.
Négyszemközt a nemesítővel / Jóba Tibor In: Petőfi népe. – 20. évf. 286. sz. (1965. dec. 4.), p. 3.
A tritikálé atyja
A tritikálé atyja / Váradi Piroska In: Kecskeméti lapok. -94. évf. 1. sz. (1998. nov. 12.), p. 5.
Rögös vallomások: Ötven év a magyar agrárkutatás szolgálatában
Rögös vallomások: Ötven év a magyar agrárkutatás szolgálatában
Kiss Árpád, a mezőgazdasági tudományok doktora In: Petőfi népe. - 38. évf. 33. sz. (1983. febr. 9., szerda), p. 5.
Kiss Árpád, a mezőgazdasági tudományok doktora In: Petőfi népe. – 38. évf. 33. sz. (1983. febr. 9., szerda), p. 5.
Kiss Árpád, a Tritikálé atyja : Aki rajtakapta Micsurint In: Köztér. - 3. évf. 9. sz. (2000. szept.), p.11
Kiss Árpád, a Tritikálé atyja : Aki rajtakapta Micsurint In: Köztér. – 3. évf. 9. sz. (2000. szept.), p.11

Kiss Árpád díjai és emlékezete

Kutatómunkáját rangos díjakkal ismerték el – többek között megkapta a Magyar Tudományos Akadémia díját,  az Osztrák Mezőgazdasági Kamara Növénynemesítői Díját, a  Mathiász János-emlékérmet, a Kecskemét Városért Emlékérmet és Díjat és  Bács-Kiskun megye Tudományos díját.

Kecskemét Városért Emlékérem
Kecskemét Városért Emlékérem
Mathiász János-díj
Mathiász János-díj
dr. Kiss Árpád gyászlapja
dr. Kiss Árpád gyászlapja
Magyar Tudományos Akadémia díja
Magyar Tudományos Akadémia díja
Bács-Kiskun megye Tudományos díja
Bács-Kiskun megye Tudományos díja
Nekrológ
Nekrológ

Előadások a Kiss Árpád születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett konferencián:

Báldy Béla előadása>>

> (opens in a new tab)”>Kiss József Mihály előadása>>

Kecskemét és a holokauszt

1944. április – június

A 20. század első évtizedeiben a kecskeméti zsidó lakosság száma folyamatosan csökkent. Az 1944-ben mindössze 1323 volt a zsidók száma, ami a város lakosságának 1,5 %-át tette ki. Az 1944 áprilisi felmérés szerint a neológ hitközséghez mintegy 1100 fő tartozott, 198-an pedig az ortodox irányzathoz tartoztak.

Április 1-től rendelték el a sárga csillag viselését a zsidók számára. Erre, az akkor 18 éves kecskeméti diák Sandberg Gusztáv így emlékezett vissza:
Ez a megalázás mélyen felkavart. Most mindenki láthatja városszerte, hogy zsidó vagyok. Soha sem tagadtam el e tényt. De az, hogy bárki bármit megtehet velem és még csak védekezni sem tudok, iszonyú érzés volt. […] Az osztályban én voltam egyedül zsidó, képzelhetni, milyen nehezen mentem iskolába azon a napon, amikor először virított rajtam a sárga jel.” (Részlet Moshe Sanbar [Sandberg Gusztáv] A leghosszabb évem c. könyvéből)

Moshe Sanbar
Moshe Sanbar

Moshe Sanbar [eredetileg: Sandberg Gusztáv] (Kecskemét, 1926. márc. 29 – Tel Aviv, 2012. okt. 1.) magyar zsidó származású, izraeli közgazdász Kecskemétről munkaszolgálatra, később koncentrációs táborba került. 1945 áprilisában a mühldorf-waldlageritábor felszabadításakor menekült meg. Néhány évre visszatért Magyarországra, majd Izraelbe emigrált. (Forrás: Wikipédia)

A kecskeméti ferencesek háztörténetében többek közt a következőket jegyezték fel 1944 áprilisában:
Április 1-én jelent meg a zsidórendelet, mely az összes zsidószármazású egyéneket kötelezi a sárga csillag viselésére. Hitler mindig jobban és jobban ránehezedik a magyar életre. […] Házfőnök atyát is megtámadták az egyháztanácsban, mert még nem mondott fel minden zsidó üzletbérlőnek.” (A kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből)

Kecskeméten is megjelent az ún. Judenkommando. Kb. 30 zsidó vezetőt már ekkor elvittek a városból; előbb Kistarcsára, majd Auschwitzba hurcolták őket.
Másokat a neológ zsinagógába hurcoltak, ahol dolgozniuk kellett.
Ez a munka speciálisan testre szabott volt. Fel kellett hasogatnunk a zsinagóga berendezését. A súlyos padokat szétszedtük és kicipeltük az udvarra. Nem titkolták előttünk, hogy hamarosan megérkeznek a lovaik és a zsinagógában rendezik be az istállót – ami meg is történt.” (Részlet Moshe Sanbar [Sandberg Gusztáv] A leghosszabb évem c. könyvéből)

A zsinagóga belülről a II. világháború után.
A zsinagóga belülről a II. világháború után.
A zsidó vagyonok bejelentése - In: Kecskeméti Lapok, 1944. április 30.
A zsidó vagyonok bejelentése – In: Kecskeméti Lapok, 1944. április 30.

Magyarország német megszállását (1944. márc. 19.) követően Kecskeméten is megjelent az ún. Judenkommando. Kb. 30 zsidó vezetőt már ekkor elvittek a városból; előbb Kistarcsára, majd Auschwitzba hurcolták őket.
A gettórendelet megjelenése után, 1944. május elejétől Kecskeméten is elkezdődött a zsidó lakosság gettósításának előkészítése. Ennek irányítását Liszka Béla polgármester Laczy Istvánra, a közigazgatási iroda vezetőjére bízta, aki felmérést készített a zsidó lakosság létszámáról és lakóhelyéről.

Géppel írt dátum és hitelesítés nélküli irat. MNL BKML IV. 1910. Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai 15866/1944. kig. sz. irat. (Közli: Kemény, 1994.)
Géppel írt dátum és hitelesítés nélküli irat. MNL BKML IV. 1910. Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai 15866/1944. kig. sz. irat. (Közli: Kemény, 1994.)

Május 6-án Horváth Ödönt nevezték ki főispánná, aki már első beszédében nyilvánvalóvá tette, hogy mit gondol a zsidókérdésről.

Kecskeméti Lapok, 1944. május 9. - p. 5.
Kecskeméti Lapok, 1944. május 9. – p. 5.
A polgármester rendelete a gettó felállításáról - In: Kecskemét és Vidéke, 1944. május 30.
A polgármester rendelete a gettó felállításáról – In: Kecskemét és Vidéke, 1944. május 30.

A gettóba költöztetés befejezése után néhány nappal már megkezdődtek az előkészületek a zsidóság deportálására. Az egyik gyűjtőtábort Kecskeméten hozták létre, ahova a kecskemétieken kívül a kiskőrösi, soltvadkerti, kiskunfélegyházi, csongrádi, kunszentmártoni, tiszaföldvári, nagykőrösi, abonyi és ceglédi zsidókat is összegyűjtötték. Összesen: 5416 főt.

Kecskemét térképe a zsidó gettó helyszíneivel
Kecskemét térképe a zsidó gettó helyszíneivel

A kecskeméti zsidókat június 16-án a városháza előtt gyűjtötték össze. Itt „mindenkit sorra testi motozásnak vetettek alá teljes levetkőztetés kapcsán, és jóformán minden ingóságukat elvették. Ezek után mindnyájukat a város határán kívül lévő, üzemen kívüli gyárba kísérték ki, ahol a legsanyarúbb körülmények között sínylődtek” – írja a zsidó tanács jelentése. (Idézi: Brahman, 2007. 853. o.)

A Kecskemét alsó vasútállomás, ahonnan a szerelvények indultak Auschwitz felé. Fotó: Szente-Varga Domonkos
A Kecskemét alsó vasútállomás, ahonnan a szerelvények indultak Auschwitz felé. Fotó: Szente-Varga Domonkos

A kecskeméti gyűjtőtáborból – két, egyenként 45 vagonból álló szerelvénnyel –  június 27-én és 29-én szállítottak több mint ötezer ember Auschwitz-Birkenauba, ahol a kecskemétiek közül 1199 fő veszett oda.
A városunkból elhurcolt zsidó lakosok közül mindössze 70 nő és 4 férfi élte túl a holokauszt borzalmát.

Az utolsó kecskeméti túlélő, ZinnerÁrpádné Mimi néni így emlékezett vissza a történtekre:

„Ezt még ki lehet bírni” - In: Szabad Föld, 2014. január 24. - p. 13.
„Ezt még ki lehet bírni” – In: Szabad Föld, 2014. január 24. – p. 13.

A holokauszt emlékezete Kecskeméten

Meghívó emlékcsarnok felavatására
Meghívó emlékcsarnok felavatására
Az emlékcsarnok épülete (Kecskemét, Budai kapu)
Az emlékcsarnok épülete (Kecskemét, Budai kapu)
Holokauszt-emlékfal az áldozatok neveivel, az egykori ortodox zsinagógánál Túri András alkotása, 1994 Fotó: Szórád Péter
Holokauszt-emlékfal az áldozatok neveivel, az egykori ortodox zsinagógánál Túri András alkotása, 1994 Fotó: Szórád Péter

Felhasznált irodalom
Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez. Iratok a Bács-Kiskun Megyei Levéltárból. –  Budapest, 1994.
Kemény János: A holokauszt története Kecskeméten. In: Múltbanéző, 9. sz. (2015. március 9.)
Helytörténeti részletek a kecskeméti ferences rendház háztörténetéből, 1644-1950. – Kecskemét 1992.
Kecskemét polgármesterei 1848-1950. – Kecskemét, 1996
A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája. – Budapest, 2007. II. kötet
Molnár Judit: Zsidósors 1944-ben az V. (szegedi) csendőrkerületben. Dunaújváros, 1995.
Nagy István: A zsidókérdés Kecskeméten 1938–1943 között. In: Bács-Kiskun megye múltjából 23. –  Kecskemét, 2007. 195–248. o.
Pári Mirella: Üldözők és üldözöttek – a Bács-Kiskun megyei zsidóság deportálásának rövid története.
In: „… őket siratom én.” Zsidóság a Duna-Tisza közén. – Kecskemét, 2004.
Rigó Róbert: Elitváltások évtizede Kecskeméten, 1938-1948. – Budapest, Pécs , 2014.
Sanbar, Moshe: A leghosszabb évem. – Budapest, 1990.  Somodi Henrietta: Zsidók Bács-Kiskun megyében. – Budapest, 2001.
 

Képek jegyzéke:
A neológ zsinagóga az 1940-es években, Forrás: Zsinagóga = Synagogue. – Kecskemét ,2015.. – 48. o.
Az egykori ortodox zsinagóga, Forrás >>
Sanbar, Moshe, Forrás: Wikipedia
A zsinagóga belülről a II. világháború után, Forrás: Zsinagóga = Synagogue. – Kecskemét ,2015.. – 48. o.
Kecskemét THJ város térképe 1929. – Budapest, 1929.
Kecskemét alsó vasútállomás, Forrás >>
Meghívó az Emlékcsarnok felavatására, 1949. június 12., Forrás: nagykőrösi hitközség iratanyaga >>
Az emlékcsarnok épülete, Forrás >>
Holokauszt-emlékfal az egykori ortodox zsinagógánál, Forrás >>

Megszakítás