Bíró Lajos

Bíró Lajos
185-1931

1856. augusztus 29-én Tasnádon született, sokgyermekes református családban. A természetrajzot kisdiák korában tanítója, Török Ferenc református lelkész szerettette meg vele. Az elemi iskola elvégzése után a zilahi kollégiumba került, majd 1875-től Debrecenben református papnövendék volt, de nem fejezte be teológiai tanulmányait, hanem Dunaörsön nevelői állást vállalt. Ezután Sátoraljaújhelyen dolgozott nevelőként, és itt részt vett a megyei állatgyűjtő munkában. Beiratkozott a budapesti egyetemre és a Nemzeti Múzeum állattárában a zempléni fajok rendezésével foglalkozott. 1888 szeptemberében elfogadta a kecskeméti református gimnázium segédtanári állására szóló meghívást. 1892-ig tanított Kecskeméten. A természetrajz tanára és a szertár őre volt. Diákjai rendszeresen részt vettek kirándulásain, amik egyben gyűjtőútjai is voltak. Jelentősen gyarapította az iskola földrajzi szertárát és rovargyűjteményét.

A Kecskeméti Református Főgimnázium  értesítvénye. 1891-92.

Természettudományi előadásokat tartott. Feldolgozta az Alföld középső részének állatvilágát, elkészítette Kecskemét állatvilágának leírását. 60 ezer darabos rovargyűjteményét megvásárolta a Magyar Nemzeti Múzeum Állattára, ez tette lehetővé, hogy 1895-ben elinduljon legnagyobb gyűjtőútjára Német-Új-Guineába.

Úti élményeiről szóló levelei a Természettudományi Közlönyben jelentek meg. Rovar és állattani gyűjtései mellett a pápua népéletet bemutató 6 ezer darabos gyűjteményt hozott haza. Gyűjteményének egy részét a Magyar Nemzeti Múzeum tette közzé 1899-ben.1903-tól haláláig a Magyar Nemzeti Múzeum Álattárában dolgozott.

Váry István: Emlékezzünk régiekről>> című kötetében a következőket olvashatjuk Bíró Lajosról:

Az Öt világrész magyar vándorai>> c. könyv pedig az alábbiakat írja Bíró Lajos életéről.

Forrás:
Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992.
Székely Gábor – Székelyné Kőrösi Ilona: Természettudós tanárok Kecskeméten. Kecskemét, 2006.

Válogatott irodalom:
Bíró Lajos
Halász Gyula: Öt világrész magyar vándorai. Magyar fölfedezők Benyovszkytól napjainkig. Bp. Reprint kiad. 1993.
Asztalos Sándor: Bíró Lajos, a nagy magyar utazó. Bp., 1953.
Benedek Zoltán: A Szilágyságtól Új-Guineáig. Bíró Lajos természettudós életútja. Bukarest, 1979.
Petur László: Egyszemélyes expedíció. Bp., 1963.

Internetes oldalak:
Wikipédia

Garzó Béla

Garzó Béla
1875-1946

35 évig volt a gimnázium tanára, 1917-tõl 1934-ig igazgatója. Ő hozta létre a Kollégiumi Diákegyesületet. Újraszervezte az Ifjúsági Zenekart, szavalókört alapított. Megteremtette a kötelező olvasmányok könyvtárát. Megalkotója és vezetője lett a Kecskeméti Torna és Vívó Egyletnek, amelyből a Kecskeméti Athletikai Club alakult. Itt 12 évig tanította a vívást, szertornát és a gyermektornát.

A kecskeméti református főgimnázium VI. osztálya 1911.
Osztályfőnök: Garzó Béla
Forrás: Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemét anno…

Vetéssy Géza

Vetéssy Géza
1908-1945

1908. december 31-én született Debrecenben. Az ottani református gimnáziumban tanult, majd a Tisza István Tudományegyetem bölcsészkarán végzett magyar-latin szakos tanárként 1932-ben. 1934-tõl tanított a kecskeméti református gimnáziumban. Irodalomtörténeti tanulmányokat írt, az önképzőkör vezetője volt, népfőiskolai előadásokat is tartott. 1935-ben jelent meg az Antik eposzi hagyományok Vörösmarty Mihály kisebb eposzaiban című munkája. 1941-ben lát napvilágot Mátyási Józsefről írt kötete. Hadifogságban halt meg 1945-ben. 1989-ben, volt tanítványai Vetéssy Géza-díjat alapítottak a gimnázium tanulóinak jutalmazására.

Forrás: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992.

Vetéssy Géza fontosabb művei

Irodalom: Szekér Endre: Dr. Vetéssy Géza emlékezete>> Katona József Gimnázium évkönyve, 1989.

Katona Mihály

1847. május 24-én született Nagyszalontán. 1886-tól tanára, 1894-tõl 1917-ig igazgatója volt a kecskeméti református gimnáziumnak.
Váry István: Emlékezzünk régiekről című kötetében így emlékezik rá:

…Az én lelkemben is csodásan szép emlékek támadnak, ha Horátiusra emlékezem. Nem is kell visszamennem kétezer év messze távolába, csak harmincegy-néhány évvel visz vissza az emlékezet s látom magam előtt ősi kollégiumunkat, a mi nyolcadik osztályunkkal, ahol a katedrán a magát szigorúnak mutató, de alapjában rendkívül szelíd lelkű direktorunk: Katona Mihály skandáltatta velünk Horátiust: Maecenas atavis…
Tengerkék szemével mintha túltekintett volna időn és téren, mikor elvitte képzeletünket az örökzöld Szabinumba, Horátius kertjébe.
Aztán elmondatta velünk legkedvesebb Horátius-idézetét: Eheu fugaces Postume, Postume, labuntur anni… – Hej, Posztumusz, Posztumusz, elenyésznek a futó évek!
S homlokának magas boltozata előtt valami halvány szellőfátyol suhanását láttuk…
Azóta, hej, azóta igazán elrepültek az évek!
Jó direktorunk már a budai-úti református temető sírboltjában álmodik arról a Horátiusról, aki nem fogadta el a császár kegyét; mellette egyetlen fia mond hangtalan mesét a szalontai csonka toronyról, mi pedig csöndes elmélyedéssel lapozgatunk az emlékezés könyvében.

A Tanári Kézikönyvtár céltudatos gyarapítása, a Főiskolai Könyvtár rendezése fűződik a nevéhez. Létrehozta a “Szegény tanulókat segélyező alap”-ot, valamint a szintén szegény tanulókat tankönyvekkel ellátó “Régebbi segítő könyvtár”-at.
Nagy jelentőséget tulajdonított a testnevelésnek. A testgyakorlás fontossága című felolvasása 1889-ben jelent meg nyomtatott formában Kecskeméten.
Rendezte a tanári fizetéseket. 1909-ben tért át az iskola a heti 3 délutáni tanítás helyett a délelőtti 8-13 óráig tartó tanításra. Az õ igazgatása alatt épült fel 1912-ben az új iskolaépület. Katona Mihály igazgatása alatt a különböző alapítványok felsorolása az 1913-14-es évkönyvben 18 oldalt tölt meg. A 80 alapítvány 242.055 Korona értékben működött.

Nyugdíjba vonulása alkalmából az 1917-18-as iskolai évkönyv méltón emlékezik meg róla.

Forrás:
Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992.

Parragh Gedeon

Parragh Gedeon

Soós Gábor, Parragh Gedeon és Domián István

A kecskeméti református gimnázium tanárai, 1862-63
Forrás: Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemét anno…


Szigetszentmiklóson született 1835. április 29-én. Középiskolai tanulmányait a kunszentmiklósi és kecskeméti református gimnáziumban végezte. Egyetemi évei alatt 1853-tól a pesti tudományegyetemen Jedlik Ányos laboratóriumában fizikai kísérletekkel foglalkozott. 1857-ben a kecskeméti református gimnázium természettan tanárának hívták meg. Az oktatás mellett jelentős szakmai tevékenységet is folytatott. Országos hírnévre tett szert azáltal, hogy saját készítésű eszközeinek segítségével tanította a természettant.

Érdekes kísérleteiről a helyi sajtó is gyakran hírt adott. A szőlősgazdák körében különösen a fagy elleni védekezés módszerének kidolgozásával lett népszerű. Dr. Szabó Kálmán múzeumigazgató 1935-ben megjelent, “A hírös város anekdótakincse” című gyűjteményében a népszerű fizikus, mint “Kecskemét fagyosszentje” kapott helyet.

“Kecskemét fagyosszentje nevét Parragh Gedeon országszerte ismert fizikus kollégiumi tanárunk nyerte. Kecskeméten az ismert országos Szervác, Pongrác és Bonifác fagyosszenteken kívül ő lett a negyedik fagyosszent. Híre terjedt a városban ugyanis, hogy egy május eleji napon reggelre fagy lesz.
“Kimondta?” – kérdezték az emberek. “Hát a Parragh!” és közölték mindenkivel, hogyha a fagy bekövetkezne, akkor a Parragh tanár úr udvarából egy vörös színű lámpa fog felhúzatni. Aztán mindenki, kifelé a szőlőbe és zu neki a füstölésnek.
A lámpajelzés megtörtént, de minden védekezés, igyekezet hiába való volt, elfagyott a szőlő és a gyümölcs. Reggelre megvolt a szüret, nóta, cigány, muzsika nélkül, elvégezte a munkát a fagy.
Megmondta Parragh! S járt szájról-szájra a nép között s lett Parraghból Kecskemét májusi fagyosszentje.”

Cikkei, beszámolói jelentek meg magyar és német nyelvű tudományos folyóiratokban; fizikai készülékivel, kísérleti eszközeivel több kiállításon is szerepelt. A város közéletében is jelentős szerepet vállalt. Egyik létrehozója és igazgatósági tagja volt többek között a Kecskeméti Takarékpénztárnak és a Gazdasági Gõzmalomnak, a Kecskeméti Ipar- és Kereskedelmi Hitelintézetnek és a Központi Takarékpénztárnak.

Halála évében így emlékeztek meg róla az iskola értesítőjében:

A református gimnázium 1929/30 évi iskolai értesítőjében, Arany Gusztáv kőröstarcsai lelkész, egykori diák, így emlékezik vissza Parragh Gedeonra.

A Hírös Naptár összeállítása Parragh Gedeon születésének 175. évfordulója alkalmából>>

Forrás:
Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992

Irodalom:
Székely Gábor – Székelyné Kőrösi Ilona: Természettudós tanárok Kecskeméten. Kecskemét, 2006.
Parragh Gedeon
Váry István: Emlékezzünk régiekről. Kecskemét, 1937.

Csabay Imre


Csabay Imre tanár fiaival, 1860-as évek
Forrás: Székelyné Kõrösi Ilona: Kecskemét anno…

Kunszentmiklóson született, 1824. június 24-én. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte. 1838-ban kezdte a bölcsészeti tanfolyamot Kecskeméten. 1940-ben beiratkozott a Pesti József Ipariskola mérnöki tanfolyamára. 1848-ban mint okleveles mérnök az osztrák-magyar államvasutaknál lett gyakornok.
1848 nyarán csatlakozott a Szalkszentmárton mellett táborozó kecskeméti népfölkelőkhöz, akik a délvidéki harcokban vettek részt. A szabadságharc bukása után egy ideig Bem tábornokkal együtt menekült, majd visszatért Temesvárra, ahol néhány napi fogság után elengedték. 1851-ig segédmérnökként dolgozott.
1852-től négy évig a kunszentmiklósi gimnázium rektora volt.

Tudósítvány
Részletes adatok>>

1856-tól a kecskeméti ref. főgimnáziumban mennyiségtant tanított.
1874-től 1892-ig az intézet igazgatójaként tevékenykedett. Tanári munkája mellett jelentős volt szakirodalmi tevékenysége.

A Kecskeméti Református Kollégiumi Diákegyesület 1930 februárjában öregdiáktalálkozót rendezett. Arany Gusztáv köröstarcsai református lelkész a következőképpen idézte fel, többek között, Csabay Imre alakját:

Forrás:
Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992.

Dombi Lajos

1879 – 1935

Dombi Lajos Somkeréken született, 1879. május 26-án. Édesapja és másfél évszázadra visszamenõen minden atyai őse református lelkész volt.

Dombi Lajos szüleivel

A gyulai polgári iskola, majd a kisujszállási gimnázium elvégzése után a Ludovika Akadémiára került, ahol 1897-ben hadnaggyá avatták. 1902-ig a gyulai ezredben szolgált. Benczúr Gyula, az Országos Mintarajziskola igazgatója már ekkor felfigyelt tehetségére. 1902-től 1906-ig katonai ösztöndíjjal Münchenben tanult, ahol főhadnaggyá léptették elő.

1907-ben megnősült, esküvői tanúja Benczúr Gyula volt. 1905-től 1907-ig tartó szabadsága alatt rajztanári képesítést szerzett.

Mint fiatal rajztanár

1907-tõl 1935-ig, haláláig volt a kecskeméti református gimnázium tanára, 1934-tõl helyettes igazgatója. Mint a gimnázium művésztanára, Mende Valér budapesti műépítésszel közösen készítették el az Újkollégium építésének terveit, amelyet a bírálóbizottság 1910-ben elfogadott.

A világháború kitörésekor, a déli harctéren teljesített szolgálatot, 1918-ban tényleges állományú őrnaggyá léptetik elő. 1919-ben elhagyva a katonaságot, újra elfoglalja a tanszéket, melyet az egyháztanács számára egy évig fenntartott.

A tanítványai körében rendkívül népszerű tanár számos tanulmányi kirándulást szervezett, rajzversenyeket rendezett. Képeit kiállították a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban. Tanulmányai jelentek meg a gimnázium évkönyveiben és a Kecskeméti Lapokban.

Társadalmi tevékenysége igen sokrétû volt. Igazgatótanácsi tagsága mellett a Rajztanárok Országos Egyesületének vidéki alelnöke, a Nemzeti Szalon alapító művésztagja, a Magyar Képzőművészetek Szövetségének rendes tagja, a Kecskeméti Műpártoló Egyesület választmányi és bíráló tagja is volt.

1935. április 16-án halt meg Kecskeméten. Búcsúbeszédében Pásthy János, a gimnázium igazgatója méltatta munkásságát, amit az iskola 1934-35-ös értesítőjében olvashatunk.

Forrás és irodalom:
Dombi Lajos
A háromszázkilencvenhetedik
Mende Valér – Dombi Lajos emléktáblája
Törökverők ivadéka

Kecskeméti Református Kollégium

Újkollégium
A kecskeméti Református Újkollégium épülete 1930-ban

Református tanárok
Soós Gábor, Parragh Gedeon, Domián István református gimnáziumi tanárok
Forrás: Kecskemét anno…

A Kecskeméti Református Kollégium alapítási éve 1564. Miután a reformáció Kecskeméten is megvetette lábát, a hívek részére épült fatemplom mellé iskolát is építettek, mely földszintes, több szobás, szalma- vagy nádtetős vályog- illetve faépület lehetett. Kezdetben az elemi fokú oktatásnak és az alsó gimnáziumi évfolyamoknak adott helyet.
1678-ban az épület leégett a fatemplommal együtt. Az 1753-ban felépült új épület Kecskemét földesura, Koháry István támogatásával készült el.

Emléktábla
A márványtábla az 1741-1753 között épült iskola emlékét idézi. A tábla az Ókollégium kapualjában található.

Az emléktábla felirata:
“…a múzsáknak eme hajlékát a romokhoz igen közel Kecskemét város helvét hitvallásához tartozó lakói saját költségükön építették M.D.C.C.L.III.”

Az iskola 1805-ig megfelelt az akkori középfokú iskolák szervezeti formájának. 1805-ben Császári Lósy Pál rektorsága idején 2 éves enciklopédiai tanfolyamot állítottak fel a hatévfolyamos latin osztályok fölé. Tárgyai: mennyiségtan, bölcsészet, természettan, egyetemes történelem, teológia. 1811-ben ezt a képzést megszüntették, új tanrendet dolgoztak ki.
1831-ben az iskolát főiskolává szervezték, theológiai és jogi tanszéket állítottak fel, mely az ekkor épült Ókollégiumban kapott helyet.

Tovább a katalógushoz>>

1854-ben a helytartótanács a gimnáziumot algimnáziummá minősítette vissza és csak három év múlva – 1857-ben – nyerte vissza a főgimnáziumi rangot. Az első iskolai évkönyv ebben a tanévben jelent meg. 1858-ban tartották az első érettségi vizsgát.
1875-től a főiskolát elválasztották a gimnáziumtól, évkönyveik is külön jelentek meg.

Meghívó

Meghívó

1910-12-ben felépítették az Újkollégiumot, melynek egyik szárnyában a gimnáziumot, másikban a jogakadémiát helyezték el.
1929-ben nyílt meg az Újkollégium keleti szárnyának folytatásaként épült internátus.

Az államosítás után a gimnázium egy évig Károli Gáspár Állami Gimnázium néven működött, majd összevonták a szintén államosított piarista gimnáziummal. Ekkor vette fel a Katona József nevet. Többszöri költözködés után 1957-ben, a volt reáliskola adott helyet a Katona József Gimnáziumnak.

1990 szeptemberében az egyház kezdeményezésére a Kecskeméti Református Gimnázium mint önálló jogi testület újra megkezdte működését. Az oktatómunkára kezdettől fogva jellemző volt, hogy nem csak az iskola vezetését látták el nagy műveltségű tanárok, de a tanítást is igazi tudós egyéniségekre bízták.
Bár nem tudjuk a teljesség igényével bemutatni őket, mégis reméljük, hogy sokszor a feledés homályából kiragadott arcok szemléltetni tudják azt a magasrendű szellemiséget, melyet az iskola kezdettől fogva képviselt.

Font Resize
Contrast