Homokay Pál

Mátyási József

Homokay Pál

Homokay Pál (1804–1858) kecskeméti születésű. 1831-től Losoncon volt tanár, itt írta a Magyar költészet (Pest, 1837) című poétikai kézikönyvét.
A poétikában ő tudatosította a magyar költészet romantika felé való fordulását, könyvét Vörösmarty és Petőfi is forgatta.
1855-ben lett a kecskeméti református kollégium tanára.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 46–47.

Szilágyi Sándor

Szilágyi Sándor (1827–1899) erdélyi származású történetíró, magyar történész, az MTA rendes tagja. 1852 és 1853 között matematikát tanított a kecskeméti református kollégiumban, majd Kőrösre ment, földrajz–történelmi tanszékre. Kecskeméti állásának elfoglalásakor írt önéletrajza érdekes dokumentuma annak, mit lehetett bevallani, és mit elhallgatni.


Kép forrása: Wikipédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 44–45.

Marton Sándor

Marton Sándor Lovasberényben született 1868. szeptember 3-án.

Pedagógus, irodalomtörténész. A budapesti egyetemen szerezte tanári diplomáját 1896-ban. Tanított Gyönkön, Debrecenben, Kecskeméten 1895-től 1928-ig a református kollégium tanára volt.

Tevékeny szerepet játszott Kecskemét irodalmi életében. Főleg Katona Józsefre vonatkozó kutatásokat végzett. Hosszú ideig volt a Katona József Kör főtitkára, a két háború között elnökletével kezdett a szervezet tevékenysége újra élénkülni.

Marton 1923-ban Petőfi, 1925-ben Jókai kecskeméti kapcsolatairól tartott adatokban gazdag, az e témákkal foglalkozók számára máig tanulságos előadást.
Munkái: A gályarabok története (Bp., 1895); A kurucvilág énekekben (Bp., 1905); Katona József költői öntudatossága (Kecskemét, 1930).

Kecskeméten halt meg 1940. január 15-én.

Forrás: Magyar életrajzi lexikon
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 67.
http://www.hirosnaptar.hu/index.php?oldal=matortent&sz=4414

Nagy Ferenc

Nagy Ferenc Sepsigidófalván született 1842. január 28-án.

Filozófiatörténész, református főiskolai tanár volt.

A gimnáziumot Nagyenyeden, a jogot Kolozsvárt (1862–65.) végezte; 1865 őszétől a budapesti református teológiai akadémián két évet töltött. 1869-ben az edinburghi egyetemre ment és 1871-ben jött haza, majd a budapesti felső leányiskolában, 1872–73-ban a református főgimnáziumban tanított. 1871-ben nyert tanári oklevelet és 1873. június 11-től a kecskeméti református főiskolában tanította a bölcseletet, hittant, latin és magyar nyelvet. Az iskolai évkönyvekben magvas tanulmányokat tett közzé, illetve összeállította az iskola könyvtárában található régi magyar könyvek jegyzékét.

Cikkei a kecskeméti evangélikus református főgimnázium Értesítőjében (1879: Bölcsészet a középtanodában. 1882–88: Régi magyar könyvek intézetünk könyvtárában. 1885: Darwin és a Darwinismus, 1890: Ilosvai-Arany Toldija, előbb a Kecskeméti Lapokban is 1884. 21., 22. sz. Ismétlés: 1891.); a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (tanügyi és társadalmi cikkek). Ezeken kívül költemény, elbeszélés, rajz és tudományos cikkek jelentek meg tőle, különösen a Korunk című napilapban (1872).
Kecskeméten halt meg 1899. január 2-án.

Forrás: Magyar írók élete és munkái
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 57.

Sipos József

1775-ben született Kecskeméten. Tanulmányait szülőföldén kezdte és Debrecenben végezte, ahol 1791. áprilisában lépett a felső osztályba és a syntaxisták tanítója volt.
VIII. éves deák korában Hódmezővásárhelyre ment rektornak. Göttingából hazajövetele után 1799. Hódmezővásárhelyt tanár, 1802. Hajdúszoboszlón időközi lelkész, 1803 és 1805 között Kecskeméten, 1805-től Szentesen tanár volt.
A nyelvújítási harcokban ortológusi nézeteket képviselt, ezért szembekerült Kazinczyval.
1818-ben Békésre ment papnak, ahol 1840. április 8. elhunyt.

Forrás: Magyar írók élete és munkái
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 28.

Császári Losy Pál

1771-ben született.
Evangélikus református lelkész, csurgói tanár volt.
Csokonai őt helyettesítette jénai tanulmányútja idején a csurgói iskolában.
4 évet töltött a jénai egyetemen, ahol 1799-ben a filozófia doktorává avatták.
Kecskeméten több tankönyvet írt: pl. A három bócsai pusztabeli juhászoknak együtt való beszélgetések című közjátékát.
1802-től 1810-ig a református kollégium professzora, később fülöpszállási lelkész.
Színjáték formában írt verses köszöntője: „Ns Hajós Krisztina kisasszon lakodalma alkalmatosságával”, amely „valóságos néprajzi leltár” és az ö-ző nyelvjárás egyik legelső lejegyzett emléke.

1823-ban hunyt el.

Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 27.

Bíró Lajos

Bíró Lajos
1856-1931

1856. augusztus 29-én Tasnádon született, sokgyermekes református családban. A természetrajzot kisdiák korában tanítója, Török Ferenc református lelkész szerettette meg vele. Az elemi iskola elvégzése után a zilahi kollégiumba került, majd 1875-től Debrecenben református papnövendék volt, de nem fejezte be teológiai tanulmányait, hanem Dunaörsön nevelői állást vállalt. Ezután Sátoraljaújhelyen dolgozott nevelőként, és itt részt vett a megyei állatgyűjtő munkában. Beiratkozott a budapesti egyetemre és a Nemzeti Múzeum állattárában a zempléni fajok rendezésével foglalkozott. 1888 szeptemberében elfogadta a kecskeméti református gimnázium segédtanári állására szóló meghívást. 1892-ig tanított Kecskeméten. A természetrajz tanára és a szertár őre volt. Diákjai rendszeresen részt vettek kirándulásain, amik egyben gyűjtőútjai is voltak. Jelentősen gyarapította az iskola földrajzi szertárát és rovargyűjteményét.

A Kecskeméti Református Főgimnázium  értesítvénye. 1891-92.

Természettudományi előadásokat tartott. Feldolgozta az Alföld középső részének állatvilágát, elkészítette Kecskemét állatvilágának leírását. 60 ezer darabos rovargyűjteményét megvásárolta a Magyar Nemzeti Múzeum Állattára, ez tette lehetővé, hogy 1895-ben elinduljon legnagyobb gyűjtőútjára Német-Új-Guineába.

Úti élményeiről szóló levelei a Természettudományi Közlönyben jelentek meg. Rovar és állattani gyűjtései mellett a pápua népéletet bemutató 6 ezer darabos gyűjteményt hozott haza. Gyűjteményének egy részét a Magyar Nemzeti Múzeum tette közzé 1899-ben.1903-tól haláláig a Magyar Nemzeti Múzeum Álattárában dolgozott.

Váry István: Emlékezzünk régiekről>> című kötetében a következőket olvashatjuk Bíró Lajosról:

Az Öt világrész magyar vándorai>> c. könyv pedig az alábbiakat írja Bíró Lajos életéről.

Digitalizált változat

Forrás:
Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992.
Székely Gábor – Székelyné Kőrösi Ilona: Természettudós tanárok Kecskeméten. Kecskemét, 2006.

Válogatott irodalom:
Halász Gyula: Öt világrész magyar vándorai. Magyar fölfedezők Benyovszkytól napjainkig. Bp. Reprint kiad. 1993.
Asztalos Sándor: Bíró Lajos, a nagy magyar utazó. Bp., 1953.
Benedek Zoltán: A Szilágyságtól Új-Guineáig. Bíró Lajos természettudós életútja. Bukarest, 1979.
Petur László: Egyszemélyes expedíció. Bp., 1963.

Internetes oldalak:
Wikipédia

Garzó Béla

Garzó Béla
1875-1946

35 évig volt a gimnázium tanára, 1917-tõl 1934-ig igazgatója. Ő hozta létre a Kollégiumi Diákegyesületet. Újraszervezte az Ifjúsági Zenekart, szavalókört alapított. Megteremtette a kötelező olvasmányok könyvtárát. Megalkotója és vezetője lett a Kecskeméti Torna és Vívó Egyletnek, amelyből a Kecskeméti Athletikai Club alakult. Itt 12 évig tanította a vívást, szertornát és a gyermektornát.

A kecskeméti református főgimnázium VI. osztálya 1911.
Osztályfőnök: Garzó Béla
Forrás: Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemét anno…
Megszakítás