Kiállítás Mátyási József születésének 250. évfordulója alkalmából
(A kiállítás anyaga 2015 tavaszán volt látható könyvtárunk Helyismereti gyűjteményében)
Mátyási János izsáki református lelkész és Polgári Koczog Julianna gyermeke.
Mátyási József szülei
Tanulmányait a kecskeméti református kollégiumban, majd a debreceni református kollégiumban végezte. Ügyvédi oklevelet szerzett és Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot.
1789-től 1794-ig Teleki József gróf >> ugocsai főispán, koronaőr titkára volt, akit elkísért Bécsbe, Németországba és Erdélybe is. 1792-ben részt vett a pozsonyi országgyűlésen. Utazásait versekben örökítette meg.
1795-ben Csokonai Vitéz Mihállyal is találkozott, barátság szövődött közöttük.
1796 és 1803 között a voltaireianus irodalomkedvelő galánthai Fekete János lovasgenerális titkáraként tevékenykedett.
A költő és a gróf kapcsolatáról Benkei Kovács Balázs tanulmányában >> részletesen olvashatunk.
A gróf 1803-as halála után Pesten volt ügyvéd, majd Izsákra költözött, ott megházasodott, ám hamarosan megözvegyült. 1824 körül Kecskeméten telepedett le, ahol visszavonultan élt.
Kecskemét város tanácsa irodalmi működéséért 1827-ben polgárjoggal tisztelte meg, melyet levélben köszönt meg a városi tanácsnak.
Végrendeletében vagyona nagy részét a kecskeméti református kollégiumra hagyta.
Korának népszerű költője volt. Legismertebb verse, a Sorsával elégedő gulyásnak pásztori dalja népdalként terjedt:
A vers forrása: Kiss István: Mátyási József. Antológia Mátyási József költeményeiből >>
Az úgynevezett Gulyásnóta keletkezéséről és közismertté válásáról többször is írtak irodalom történészeink. A témával Mészöly Gedeon is foglalkozott 1931-ben, a Népünk és Nyelvünk folyóiratban megjelent terjedelmes tanulmányában.
Terbe Lajos pedig 1956-ban rövid cikkben foglalta össze a vers eredetével kapcsolatos véleményeket.
Mátyási költészetének helytörténeti vonatkozásai is vannak. Hosszabb lélegzetű költeményében megénekelte a Kecskeméten pusztító 1794. évi júliusi tűzvészt is.
Költészetét a 18. század végi „mesterkedők” közé sorolták. Verseinek jelentős részét terjengős, alkalmi poémák – köszöntők, búcsúztatók – teszik ki, amelyeknek azonban érdemi, csillogó részletei is vannak.
Nyolc kötete jelent meg nyomtatásban, több műve kéziratban maradt fönn.
Lexikon szócikkek és rövid életrajzi összefoglalók Mátyási Józsefről:
Kecskemét irodalomtörténete >>
Cikkek, tanulmányok Mátyásiról:
![Mátyási József / Kiss István In: Bács-Kiskun megyei népújság. - 10. évf. 67. sz. (1955. márc. 20.), p. [4].](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Mátyási_József_kiállítás/mátyási-36.jpg)
Mátyási-kultusz
1999-ben megemlékeztek a költő halálának 150. évfordulójáról:
2013. január 15-én Mesznéder Klára vezetésével megalakult a Mátyási József Emlékkör >>
Az emlékkör rendszeresen tart rendezvényeket a Katona József Könyvtárban.