Kiállítás Mátyási József születésének 250. évfordulója alkalmából
(A kiállítás anyaga 2015 tavaszán volt látható könyvtárunk Helyismereti gyűjteményében)
![Mátyási József (Izsák, 1765. márc. 21. – Kecskemét, 1849. jan. 15.)](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Mátyási_József_kiállítás/mátyási-2.jpg)
Mátyási János izsáki református lelkész és Polgári Koczog Julianna gyermeke.
Mátyási József szülei
Tanulmányait a kecskeméti református kollégiumban, majd a debreceni református kollégiumban végezte. Ügyvédi oklevelet szerzett és Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot.
1789-től 1794-ig Teleki József gróf >> ugocsai főispán, koronaőr titkára volt, akit elkísért Bécsbe, Németországba és Erdélybe is. 1792-ben részt vett a pozsonyi országgyűlésen. Utazásait versekben örökítette meg.
1795-ben Csokonai Vitéz Mihállyal is találkozott, barátság szövődött közöttük.
1796 és 1803 között a voltaireianus irodalomkedvelő galánthai Fekete János lovasgenerális titkáraként tevékenykedett.
A költő és a gróf kapcsolatáról Benkei Kovács Balázs tanulmányában >> részletesen olvashatunk.
A gróf 1803-as halála után Pesten volt ügyvéd, majd Izsákra költözött, ott megházasodott, ám hamarosan megözvegyült. 1824 körül Kecskeméten telepedett le, ahol visszavonultan élt.
Kecskemét város tanácsa irodalmi működéséért 1827-ben polgárjoggal tisztelte meg, melyet levélben köszönt meg a városi tanácsnak.
Végrendeletében vagyona nagy részét a kecskeméti református kollégiumra hagyta.
Korának népszerű költője volt. Legismertebb verse, a Sorsával elégedő gulyásnak pásztori dalja népdalként terjedt:
![Sorsával elégedő gulyásnak pásztori dalja](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Mátyási_József_kiállítás/mátyási-16-712x1024.jpg)
![Sorsával elégedő gulyásnak pásztori dalja](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Mátyási_József_kiállítás/mátyási-17-673x1024.jpg)
![Sorsával elégedő gulyásnak pásztori dalja](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Mátyási_József_kiállítás/mátyási-18-712x1024.jpg)
![Sorsával elégedő gulyásnak pásztori dalja](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Mátyási_József_kiállítás/mátyási-19.jpg)
A vers forrása: Kiss István: Mátyási József. Antológia Mátyási József költeményeiből >>
Az úgynevezett Gulyásnóta keletkezéséről és közismertté válásáról többször is írtak irodalom történészeink. A témával Mészöly Gedeon is foglalkozott 1931-ben, a Népünk és Nyelvünk folyóiratban megjelent terjedelmes tanulmányában.
Terbe Lajos pedig 1956-ban rövid cikkben foglalta össze a vers eredetével kapcsolatos véleményeket.
Mátyási költészetének helytörténeti vonatkozásai is vannak. Hosszabb lélegzetű költeményében megénekelte a Kecskeméten pusztító 1794. évi júliusi tűzvészt is.
Költészetét a 18. század végi „mesterkedők” közé sorolták. Verseinek jelentős részét terjengős, alkalmi poémák – köszöntők, búcsúztatók – teszik ki, amelyeknek azonban érdemi, csillogó részletei is vannak.
Nyolc kötete jelent meg nyomtatásban, több műve kéziratban maradt fönn.
Lexikon szócikkek és rövid életrajzi összefoglalók Mátyási Józsefről:
Kecskemét irodalomtörténete >>
Cikkek, tanulmányok Mátyásiról:
![Mátyási József / Terbe Lajos In: Irodalomtörténeti közlemények. - 59. évf. 3.sz. (1955), p. 305-318.](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Mátyási_József_kiállítás/mátyási-37.jpg)
Mátyási-kultusz
1999-ben megemlékeztek a költő halálának 150. évfordulójáról:
2013. január 15-én Mesznéder Klára vezetésével megalakult a Mátyási József Emlékkör >>
Az emlékkör rendszeresen tart rendezvényeket a Katona József Könyvtárban.