Dr. Kiss Árpád emlékkiállítás

Dr. Kiss Árpád genetikus, a mezőgazdasági és biológiai tudományok doktora 1916. január 14-én született Budapesten.

Dr. Kiss Árpád emlékkiállítás plakátja
Dr. Kiss Árpád emlékkiállítás plakátja

Dokumentumok Kiss Árpád családi életéről

Kiss Árpád születési anyakönyvi kivonata
Kiss Árpád születési anyakönyvi kivonata
Kiss Árpád és Priszter Irma házassági anyakönyvi kivonata - 1944. február 21.
Kiss Árpád és Priszter Irma házassági anyakönyvi kivonata – 1944. február 21.
Távirat Kiss Árpád első gyermekének születéséről - 1944. november 14.
Távirat Kiss Árpád első gyermekének születéséről – 1944. november 14.

A növénynemesítő gyakran vett részt külföldi konferenciákon. Üdvözlőlapok a konferenciák helyszínéről:

Tádzs Mahal
Tádzs Mahal
Képeslap Indiából
Képeslap Indiából
Cambridge képeslap
Cambridge képeslap

Dr. Kiss Árpád munkássága

Középiskolai tanulmányait a Székesfővárosi Kertészképző Iskolában végezte, majd 1950-ben Martonvásárra, a Magyar Tudományos Akadémia Növénytermesztési Kutatóintézetébe került, ahol a borsó nemesítésével és a búza-rozs hibridek előállításával bízták meg.
1957-ben szerezett diplomát a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián, majd Kecskeméten a Duna-Tisza-közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben (ma Zöldségtermesztési Kutatóintézet Rt.) dolgozott.

Meghívó - kandidátusi értekezésének vitájára
Meghívó – kandidátusi értekezésének vitájára
Meghívó doktori értekezésének vitájára
Meghívó doktori értekezésének vitájára

Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Kecskemét, 1963.
Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Kecskemét, 1963.
Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet évkönyve, 1963.
Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet évkönyve, 1963.
Zöldségtermesztési Kutató Intézet, Kecskemét, 1979.
Zöldségtermesztési Kutató Intézet, Kecskemét, 1979.

A búza-rozs hibridek nemesítése mellett 1970-ig a kisgyümölcsű görögdinnye fajták előállítását végezte.

Görögdinnyefajták vizsgálata
Görögdinnyefajták vizsgálata

Több nemzetközi viszonylatban is elismert eredményt ért el. Neve ott szerepel a legelső triticale nemesítők között. A hexaploid triticalék közti keresztezéssel és szelekcióval új típusokat állított elő. Így nevéhez fűződik a törpe, féltörpe és az alacsonyszárú triticalék előállítása.

Triticale
Triticale
Triticale, a homok új gabonája
Triticale, a homok új gabonája
A növénytermesztés alapjai
A növénytermesztés alapjai
A borsó termesztése
A borsó termesztése
Tenyészkerti napló
Tenyészkerti napló

Tanulmányok a triticaléról

Tanulmányok a triticaléról
Tanulmányok a triticaléról
Tritikále eredmények és problémák
Tritikále eredmények és problémák / Kiss József Mihály, Kiss Árpád In: Növénytermelés. – 30. évf. 3. sz. (1981. jún.), p. 275-281.
A tritikále helyzete
A tritikále helyzete
A triticale genetikája és nemesítése
A triticale genetikája és nemesítése

A növénynemesítő külföldi tudományos lapokban megjelent tanulmányai:

Breeding methods and tests
Breeding methods and tests
Improvement of some unfavourable traits
Improvement of some unfavourable traits
Züchtungsprobleme
Züchtungsprobleme

Ausztrál Triticale-szakácskönyv:

Ausztrál Triticale-szakácskönyv
Ausztrál Triticale-szakácskönyv
The australian triticale cookery book
The australian triticale cookery book
Ausztrál titicale szakácskönyv
Ausztrál titicale szakácskönyv

Cikkek, interjúk

Az alábbi könyvek egy-egy fejezete Kiss Árpád munkásságával foglalkozik.

Aranyhomok antológia 1962.
Aranyhomok antológia 1962.
Aratják a triticalet, a homok új kenyérgabonáját In: Petőfi népe. - 20. évf. 161. sz. (1965. júl. 10.), p. 3.
Aratják a triticalet, a homok új kenyérgabonáját In: Petőfi népe. – 20. évf. 161. sz. (1965. júl. 10.), p. 3.
Tritikále a homokon / G. E. In: Petőfi népe. - 46. évf. 181. sz. (1991. aug. 3.), p. 3.
Tritikále a homokon / G. E. In: Petőfi népe. – 46. évf. 181. sz. (1991. aug. 3.), p. 3.
Miért szomorú a triticale világhírű nemesítője? : Más országoknak megéri, nekünk nem / K. S. In: Kecskeméti lapok. - 86. évf. 37. sz. (1990. szept. 14.), p. 7.
Miért szomorú a triticale világhírű nemesítője? : Más országoknak megéri, nekünk nem / K. S. In: Kecskeméti lapok. – 86. évf. 37. sz. (1990. szept. 14.), p. 7.
Makacs maradandóság : [Szociográfiai riportok] / Kunszabó Ferenc. - Budapest : Magvető, 1980.
Makacs maradandóság : [Szociográfiai riportok] / Kunszabó Ferenc. – Budapest : Magvető, 1980.
Négyszemközt a nemesítővel / Jóba Tibor In: Petőfi népe. - 20. évf. 286. sz. (1965. dec. 4.), p. 3.
Négyszemközt a nemesítővel / Jóba Tibor In: Petőfi népe. – 20. évf. 286. sz. (1965. dec. 4.), p. 3.
A tritikálé atyja
A tritikálé atyja / Váradi Piroska In: Kecskeméti lapok. -94. évf. 1. sz. (1998. nov. 12.), p. 5.
Rögös vallomások: Ötven év a magyar agrárkutatás szolgálatában
Rögös vallomások: Ötven év a magyar agrárkutatás szolgálatában
Kiss Árpád, a mezőgazdasági tudományok doktora In: Petőfi népe. - 38. évf. 33. sz. (1983. febr. 9., szerda), p. 5.
Kiss Árpád, a mezőgazdasági tudományok doktora In: Petőfi népe. – 38. évf. 33. sz. (1983. febr. 9., szerda), p. 5.
Kiss Árpád, a Tritikálé atyja : Aki rajtakapta Micsurint In: Köztér. - 3. évf. 9. sz. (2000. szept.), p.11
Kiss Árpád, a Tritikálé atyja : Aki rajtakapta Micsurint In: Köztér. – 3. évf. 9. sz. (2000. szept.), p.11

Kiss Árpád díjai és emlékezete

Kutatómunkáját rangos díjakkal ismerték el – többek között megkapta a Magyar Tudományos Akadémia díját,  az Osztrák Mezőgazdasági Kamara Növénynemesítői Díját, a  Mathiász János-emlékérmet, a Kecskemét Városért Emlékérmet és Díjat és  Bács-Kiskun megye Tudományos díját.

Kecskemét Városért Emlékérem
Kecskemét Városért Emlékérem
Mathiász János-díj
Mathiász János-díj
dr. Kiss Árpád gyászlapja
dr. Kiss Árpád gyászlapja
Magyar Tudományos Akadémia díja
Magyar Tudományos Akadémia díja
Bács-Kiskun megye Tudományos díja
Bács-Kiskun megye Tudományos díja
Nekrológ
Nekrológ

Előadások a Kiss Árpád születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett konferencián:

Báldy Béla előadása>>

Kiss József Mihály előadása>>

Dr. Mészöly Gyula születésének 100. évfordulójára rendezett emlékülés és kiállítás

Mészöly Gyula (1910 - 1974)
Mészöly Gyula (1910 – 1974)

Mészöly Gyula (1910 – 1974) paradicsomnemesítő születésének 100. évfordulója alkalmából kiállítást és emlékülést rendezett a Katona József Könyvtár, a Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Fõiskolai Kara és a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. Az alábbiakban a 2010. január 14-én a könyvtár Helyismereti Gyűjteményében tartott emlékülés előadásait és az ugyanitt rendezett kiállítás anyagát ismerhetik meg.

Mészöly Gyula biológus, növénynemesítő a mai Horvátországhoz tartozó Suhopoljén született. Kertészeti tanulmányai befejezése után 1936-tól a bajai Kertészeti Középiskola tanáraként tevékenykedett. 1940-től Kecskeméten élt és dolgozott, először tanárként, majd mezőgazdasági kutatóként.

1943-ban kezdte megszervezni Kecskeméten a később róla csak Mészöly-telepnek nevezett Állami Kertészeti Telepet, amely 1948-ban Állami Kertészeti Kísérleti Telepként, 1950-től Kecskeméti Kísérleti Gazdaságként működött.
A telep 1955-ben Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetté alakult, 1971-ben pedig felvette a Zöldségtermesztési Kutató Intézet nevet.
Irányítása alatt vált az intézet a zöldségfélék, a szántóföldi növények, a gyümölcs- és dísznövény nemesítés és kutatás nemzetközileg is elismert fellegvárává. A legnagyobb eredményeket a paradicsom nemesítésében érték el : 13 államilag elismert, kiváló magyar paradicsomfajtát adtak a magyar zöldségtermesztésnek. A Kecskeméti 363-as, a Kecskeméti törpe, a K-3 heterózis, a Kecskeméti jubileum és társaik mind az ő ismert  nemesítéseik.

A növénynemesítő tudományos munkássága mellett szakterületének érdekeit országos szintű intézményekben is képviselte.
1953-tól haláláig országgyűlési képviselőként a parlament mezőgazdasági állandó bizottságának volt tagja. A Magyar Tudományos Akadémián a Növénynemesítési Bizottság elnökeként és a Kertészeti Bizottság tagjaként vállalt fontos tudománypolitikai munkát, később az Akadémia rendes tagjává választotta.
Egyik alapítója volt a Magyar Agrártudományi Egyesületnek is. A Kertészeti Társaságnak hosszú időn keresztül alelnöke, a Bács-Kiskun Megyei Agrártudományi Egyesület Megyei Szervezetének elnöke volt. A Kertészeti Egyetemen címzetes egyetemi tanári , majd tiszteletbeli doktora címet kapott.

A kutató gyakorlatban is hasznot hozó eredményeit magas szintű kitüntetésekkel ismerték el.
1956-ban Mészöly Gyula lett Bács-Kiskun megye első Kossuth-díjas tudósa. Élete során többször kapta meg a Munka Érdemrend Arany fokozatát.
A Bács-Kiskun Megyei Tanács által alapított Mathiász-díj első kitüntetettje volt 1972-ben. Társadalmi tevékenységének megbecsülését jelzi, hogy Fleischmann Rudolf,  Entz Ferenc és Tessedik Sámuel emlékérmet adományoztak részére.

Mészöly Gyula nemcsak nagyhírű kutató-szervező, de közismerten nagylelkű, munkatársai érdekeit mindig és mindenhol képviselő, szelídszavú, kedves, önzetlenül segítőkész  ember volt.

Mészöly Gyula által nemesített, államilag elismert paradicsomfajták
Kecskeméti 363 /ÁE 1951/
Kecskeméti 364 / ÁE 1951/
Kecskeméti törpe /ÁE 1957/
Kecskeméti 42 /ÁE 1959/
Kecskeméti 42 x Kecskeméti törpe (heterózis) /ÁE 1967/
Kecskeméti konzerv / ÁE 1967/
Kecskeméti determinált San Marzano /ÁE 1967/
Kecskeméti merevszárú /ÁE 1967/
Kecskeméti 3 F1hibrid /ÁE 1969/
Kecskeméti export /ÁE 1969/
Kecskeméti 700 /ÁE 1970/
Kecskeméti jubileum /ÁE 1971/
Kecskeméti 262 /ÁE 1976/
Kecskeméti 886 /ÁE 1979/
Kecskeméti 509 /ÁE 1979/
Kecskeméti 407 /ÁE 1982/
Kecskeméti 549 /ÁE 1982/

Képek a kiállításról

Mészöly Gyula kiállítás plakátja
Mészöly Gyula kiállítás plakátja

Mészöly Gyula munka közben

Könyvek Báldy Béla gyűjteményéből

Könyvek könyvtárunk gyűjteményéből




Egyéb dokumentumok


Szappanos István címke-tervei


A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet története 1946-1956
Tervezte és rajzolta: Szappanos István

A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet története

Az Emlékülésen elhangzott előadások (pdf)

Visszaemlékezések (pdf)

Betű átméretezése
Kontraszt