Dr. Kiss Árpád emlékkiállítás

Dr. Kiss Árpád genetikus, a mezőgazdasági és biológiai tudományok doktora 1916. január 14-én született Budapesten.

Dr. Kiss Árpád emlékkiállítás plakátja
Dr. Kiss Árpád emlékkiállítás plakátja

Dokumentumok Kiss Árpád családi életéről

Kiss Árpád születési anyakönyvi kivonata
Kiss Árpád születési anyakönyvi kivonata
Kiss Árpád és Priszter Irma házassági anyakönyvi kivonata - 1944. február 21.
Kiss Árpád és Priszter Irma házassági anyakönyvi kivonata – 1944. február 21.
Távirat Kiss Árpád első gyermekének születéséről - 1944. november 14.
Távirat Kiss Árpád első gyermekének születéséről – 1944. november 14.

A növénynemesítő gyakran vett részt külföldi konferenciákon. Üdvözlőlapok a konferenciák helyszínéről:

Tádzs Mahal
Tádzs Mahal
Képeslap Indiából
Képeslap Indiából
Cambridge képeslap
Cambridge képeslap

Dr. Kiss Árpád munkássága

Középiskolai tanulmányait a Székesfővárosi Kertészképző Iskolában végezte, majd 1950-ben Martonvásárra, a Magyar Tudományos Akadémia Növénytermesztési Kutatóintézetébe került, ahol a borsó nemesítésével és a búza-rozs hibridek előállításával bízták meg.
1957-ben szerezett diplomát a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián, majd Kecskeméten a Duna-Tisza-közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben (ma Zöldségtermesztési Kutatóintézet Rt.) dolgozott.

Meghívó - kandidátusi értekezésének vitájára
Meghívó – kandidátusi értekezésének vitájára
Meghívó doktori értekezésének vitájára
Meghívó doktori értekezésének vitájára

Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Kecskemét, 1963.
Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Kecskemét, 1963.
Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet évkönyve, 1963.
Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet évkönyve, 1963.
Zöldségtermesztési Kutató Intézet, Kecskemét, 1979.
Zöldségtermesztési Kutató Intézet, Kecskemét, 1979.

A búza-rozs hibridek nemesítése mellett 1970-ig a kisgyümölcsű görögdinnye fajták előállítását végezte.

Görögdinnyefajták vizsgálata
Görögdinnyefajták vizsgálata

Több nemzetközi viszonylatban is elismert eredményt ért el. Neve ott szerepel a legelső triticale nemesítők között. A hexaploid triticalék közti keresztezéssel és szelekcióval új típusokat állított elő. Így nevéhez fűződik a törpe, féltörpe és az alacsonyszárú triticalék előállítása.

Triticale
Triticale
Triticale, a homok új gabonája
Triticale, a homok új gabonája
A növénytermesztés alapjai
A növénytermesztés alapjai
A borsó termesztése
A borsó termesztése
Tenyészkerti napló
Tenyészkerti napló

Tanulmányok a triticaléról

Tanulmányok a triticaléról
Tanulmányok a triticaléról
Tritikále eredmények és problémák
Tritikále eredmények és problémák / Kiss József Mihály, Kiss Árpád In: Növénytermelés. – 30. évf. 3. sz. (1981. jún.), p. 275-281.
A tritikále helyzete
A tritikále helyzete
A triticale genetikája és nemesítése
A triticale genetikája és nemesítése

A növénynemesítő külföldi tudományos lapokban megjelent tanulmányai:

Breeding methods and tests
Breeding methods and tests
Improvement of some unfavourable traits
Improvement of some unfavourable traits
Züchtungsprobleme
Züchtungsprobleme

Ausztrál Triticale-szakácskönyv:

Ausztrál Triticale-szakácskönyv
Ausztrál Triticale-szakácskönyv
The australian triticale cookery book
The australian triticale cookery book
Ausztrál titicale szakácskönyv
Ausztrál titicale szakácskönyv

Cikkek, interjúk

Az alábbi könyvek egy-egy fejezete Kiss Árpád munkásságával foglalkozik.

Aranyhomok antológia 1962.
Aranyhomok antológia 1962.
Aratják a triticalet, a homok új kenyérgabonáját In: Petőfi népe. - 20. évf. 161. sz. (1965. júl. 10.), p. 3.
Aratják a triticalet, a homok új kenyérgabonáját In: Petőfi népe. – 20. évf. 161. sz. (1965. júl. 10.), p. 3.
Tritikále a homokon / G. E. In: Petőfi népe. - 46. évf. 181. sz. (1991. aug. 3.), p. 3.
Tritikále a homokon / G. E. In: Petőfi népe. – 46. évf. 181. sz. (1991. aug. 3.), p. 3.
Miért szomorú a triticale világhírű nemesítője? : Más országoknak megéri, nekünk nem / K. S. In: Kecskeméti lapok. - 86. évf. 37. sz. (1990. szept. 14.), p. 7.
Miért szomorú a triticale világhírű nemesítője? : Más országoknak megéri, nekünk nem / K. S. In: Kecskeméti lapok. – 86. évf. 37. sz. (1990. szept. 14.), p. 7.
Makacs maradandóság : [Szociográfiai riportok] / Kunszabó Ferenc. - Budapest : Magvető, 1980.
Makacs maradandóság : [Szociográfiai riportok] / Kunszabó Ferenc. – Budapest : Magvető, 1980.
Négyszemközt a nemesítővel / Jóba Tibor In: Petőfi népe. - 20. évf. 286. sz. (1965. dec. 4.), p. 3.
Négyszemközt a nemesítővel / Jóba Tibor In: Petőfi népe. – 20. évf. 286. sz. (1965. dec. 4.), p. 3.
A tritikálé atyja
A tritikálé atyja / Váradi Piroska In: Kecskeméti lapok. -94. évf. 1. sz. (1998. nov. 12.), p. 5.
Rögös vallomások: Ötven év a magyar agrárkutatás szolgálatában
Rögös vallomások: Ötven év a magyar agrárkutatás szolgálatában
Kiss Árpád, a mezőgazdasági tudományok doktora In: Petőfi népe. - 38. évf. 33. sz. (1983. febr. 9., szerda), p. 5.
Kiss Árpád, a mezőgazdasági tudományok doktora In: Petőfi népe. – 38. évf. 33. sz. (1983. febr. 9., szerda), p. 5.
Kiss Árpád, a Tritikálé atyja : Aki rajtakapta Micsurint In: Köztér. - 3. évf. 9. sz. (2000. szept.), p.11
Kiss Árpád, a Tritikálé atyja : Aki rajtakapta Micsurint In: Köztér. – 3. évf. 9. sz. (2000. szept.), p.11

Kiss Árpád díjai és emlékezete

Kutatómunkáját rangos díjakkal ismerték el – többek között megkapta a Magyar Tudományos Akadémia díját,  az Osztrák Mezőgazdasági Kamara Növénynemesítői Díját, a  Mathiász János-emlékérmet, a Kecskemét Városért Emlékérmet és Díjat és  Bács-Kiskun megye Tudományos díját.

Kecskemét Városért Emlékérem
Kecskemét Városért Emlékérem
Mathiász János-díj
Mathiász János-díj
dr. Kiss Árpád gyászlapja
dr. Kiss Árpád gyászlapja
Magyar Tudományos Akadémia díja
Magyar Tudományos Akadémia díja
Bács-Kiskun megye Tudományos díja
Bács-Kiskun megye Tudományos díja
Nekrológ
Nekrológ

Előadások a Kiss Árpád születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett konferencián:

Báldy Béla előadása>>

Kiss József Mihály előadása>>

Dr. Mészöly Gyula születésének 100. évfordulójára rendezett emlékülés és kiállítás

Mészöly Gyula (1910 - 1974)
Mészöly Gyula (1910 – 1974)

Mészöly Gyula (1910 – 1974) paradicsomnemesítő születésének 100. évfordulója alkalmából kiállítást és emlékülést rendezett a Katona József Könyvtár, a Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Fõiskolai Kara és a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. Az alábbiakban a 2010. január 14-én a könyvtár Helyismereti Gyűjteményében tartott emlékülés előadásait és az ugyanitt rendezett kiállítás anyagát ismerhetik meg.

Mészöly Gyula biológus, növénynemesítő a mai Horvátországhoz tartozó Suhopoljén született. Kertészeti tanulmányai befejezése után 1936-tól a bajai Kertészeti Középiskola tanáraként tevékenykedett. 1940-től Kecskeméten élt és dolgozott, először tanárként, majd mezőgazdasági kutatóként.

1943-ban kezdte megszervezni Kecskeméten a később róla csak Mészöly-telepnek nevezett Állami Kertészeti Telepet, amely 1948-ban Állami Kertészeti Kísérleti Telepként, 1950-től Kecskeméti Kísérleti Gazdaságként működött.
A telep 1955-ben Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetté alakult, 1971-ben pedig felvette a Zöldségtermesztési Kutató Intézet nevet.
Irányítása alatt vált az intézet a zöldségfélék, a szántóföldi növények, a gyümölcs- és dísznövény nemesítés és kutatás nemzetközileg is elismert fellegvárává. A legnagyobb eredményeket a paradicsom nemesítésében érték el : 13 államilag elismert, kiváló magyar paradicsomfajtát adtak a magyar zöldségtermesztésnek. A Kecskeméti 363-as, a Kecskeméti törpe, a K-3 heterózis, a Kecskeméti jubileum és társaik mind az ő ismert  nemesítéseik.

A növénynemesítő tudományos munkássága mellett szakterületének érdekeit országos szintű intézményekben is képviselte.
1953-tól haláláig országgyűlési képviselőként a parlament mezőgazdasági állandó bizottságának volt tagja. A Magyar Tudományos Akadémián a Növénynemesítési Bizottság elnökeként és a Kertészeti Bizottság tagjaként vállalt fontos tudománypolitikai munkát, később az Akadémia rendes tagjává választotta.
Egyik alapítója volt a Magyar Agrártudományi Egyesületnek is. A Kertészeti Társaságnak hosszú időn keresztül alelnöke, a Bács-Kiskun Megyei Agrártudományi Egyesület Megyei Szervezetének elnöke volt. A Kertészeti Egyetemen címzetes egyetemi tanári , majd tiszteletbeli doktora címet kapott.

A kutató gyakorlatban is hasznot hozó eredményeit magas szintű kitüntetésekkel ismerték el.
1956-ban Mészöly Gyula lett Bács-Kiskun megye első Kossuth-díjas tudósa. Élete során többször kapta meg a Munka Érdemrend Arany fokozatát.
A Bács-Kiskun Megyei Tanács által alapított Mathiász-díj első kitüntetettje volt 1972-ben. Társadalmi tevékenységének megbecsülését jelzi, hogy Fleischmann Rudolf,  Entz Ferenc és Tessedik Sámuel emlékérmet adományoztak részére.

Mészöly Gyula nemcsak nagyhírű kutató-szervező, de közismerten nagylelkű, munkatársai érdekeit mindig és mindenhol képviselő, szelídszavú, kedves, önzetlenül segítőkész  ember volt.

Mészöly Gyula által nemesített, államilag elismert paradicsomfajták
Kecskeméti 363 /ÁE 1951/
Kecskeméti 364 / ÁE 1951/
Kecskeméti törpe /ÁE 1957/
Kecskeméti 42 /ÁE 1959/
Kecskeméti 42 x Kecskeméti törpe (heterózis) /ÁE 1967/
Kecskeméti konzerv / ÁE 1967/
Kecskeméti determinált San Marzano /ÁE 1967/
Kecskeméti merevszárú /ÁE 1967/
Kecskeméti 3 F1hibrid /ÁE 1969/
Kecskeméti export /ÁE 1969/
Kecskeméti 700 /ÁE 1970/
Kecskeméti jubileum /ÁE 1971/
Kecskeméti 262 /ÁE 1976/
Kecskeméti 886 /ÁE 1979/
Kecskeméti 509 /ÁE 1979/
Kecskeméti 407 /ÁE 1982/
Kecskeméti 549 /ÁE 1982/

Képek a kiállításról

Mészöly Gyula kiállítás plakátja
Mészöly Gyula kiállítás plakátja

Mészöly Gyula munka közben

Könyvek Báldy Béla gyűjteményéből

Könyvek könyvtárunk gyűjteményéből




Egyéb dokumentumok


Szappanos István címke-tervei


A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet története 1946-1956
Tervezte és rajzolta: Szappanos István

A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet története

Az Emlékülésen elhangzott előadások (pdf)

Visszaemlékezések (pdf)

Mátyási József emlékkiállítás

Mátyási József (Izsák, 1765. márc. 21. – Kecskemét, 1849. jan. 15.)

Kiállítás Mátyási József születésének 250. évfordulója alkalmából

(A kiállítás anyaga 2015 tavaszán volt látható könyvtárunk Helyismereti gyűjteményében)

Az emlékkiállítás plakátja
Az emlékkiállítás plakátja
Mátyási József (Izsák, 1765. márc. 21. – Kecskemét, 1849. jan. 15.)
Mátyási József (Izsák, 1765. márc. 21. – Kecskemét, 1849. jan. 15.)

Mátyási János izsáki református lelkész és Polgári Koczog Julianna gyermeke.

Mátyási János izsáki református lelkész
Mátyási János izsáki református lelkész
Polgári Koczog Julianna
Polgári Koczog Julianna

Mátyási József szülei

Képeslap Mátyási József szülőhelyéről, Izsákról
Képeslap Mátyási József szülőhelyéről, Izsákról

Tanulmányait a kecskeméti református kollégiumban, majd a debreceni református kollégiumban végezte. Ügyvédi oklevelet szerzett és Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot.

1789-től 1794-ig Teleki József gróf >> ugocsai főispán, koronaőr titkára volt, akit elkísért Bécsbe, Németországba és Erdélybe is. 1792-ben részt vett a pozsonyi országgyűlésen. Utazásait versekben örökítette meg.

Mátyási József 1795. márciusi levele Kecskemét főbírájához.
Mátyási József 1795. márciusi levele Kecskemét főbírájához.
Mátyási József 1795. márciusi levele Kecskemét főbírájához.
Mátyási József 1795. márciusi levele Kecskemét főbírájához.

1795-ben Csokonai Vitéz Mihállyal is találkozott, barátság szövődött közöttük.

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)
Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)

1796 és 1803 között a voltaireianus irodalomkedvelő galánthai Fekete János lovasgenerális titkáraként tevékenykedett.

gróf Fekete János (1741-1803)
gróf Fekete János (1741-1803)

A költő és a gróf kapcsolatáról Benkei Kovács Balázs tanulmányában >> részletesen olvashatunk.

A gróf 1803-as halála után Pesten volt ügyvéd, majd Izsákra költözött, ott megházasodott, ám hamarosan megözvegyült. 1824 körül Kecskeméten telepedett le, ahol visszavonultan élt.

Kecskemét város tanácsa irodalmi működéséért 1827-ben polgárjoggal tisztelte meg, melyet levélben köszönt meg a városi tanácsnak.

Mátyási József 1827. március 27-én kelt levele Kecskemét város Nemes Tanácsához
Mátyási József 1827. március 27-én kelt levele Kecskemét város Nemes Tanácsához

Végrendeletében vagyona nagy részét a kecskeméti református kollégiumra hagyta.

Mátyási József gyászjelentése
Mátyási József gyászjelentése

Korának népszerű költője volt. Legismertebb verse, a Sorsával elégedő gulyásnak pásztori dalja népdalként terjedt:

A vers forrása: Kiss István: Mátyási József. Antológia Mátyási József költeményeiből >>

Az úgynevezett Gulyásnóta keletkezéséről és közismertté válásáról többször is írtak irodalom történészeink. A témával Mészöly Gedeon is foglalkozott 1931-ben, a Népünk és Nyelvünk folyóiratban megjelent terjedelmes tanulmányában.

Terbe Lajos pedig 1956-ban rövid cikkben foglalta össze a vers eredetével kapcsolatos véleményeket.

Kiss István: Mátyási József. Antológia Mátyási József költeményeiből
Kiss István: Mátyási József. Antológia Mátyási József költeményeiből
Mészöly Gedeon írása 1931-ben, a Népünk és Nyelvünk folyóiratban
Mészöly Gedeon írása 1931-ben, a Népünk és Nyelvünk folyóiratban
Terbe Lajos cikke az Irodalomtörténeti közlemények 1956/4. számából
Terbe Lajos cikke az Irodalomtörténeti közlemények 1956/4. számából

Mátyási költészetének helytörténeti vonatkozásai is vannak. Hosszabb lélegzetű költeményében megénekelte a Kecskeméten pusztító 1794. évi júliusi tűzvészt is.

Kis itélet napja
Kis itélet napja
Mátyási József egyik alkalmi verse, Márton-napra
Mátyási József egyik alkalmi verse, Márton-napra
A barátság, és annak mestersége
A barátság, és annak mestersége
Mátyási József verseinek folytatása
Mátyási József verseinek folytatása

Költészetét a 18. század végi „mesterkedők” közé sorolták. Verseinek jelentős részét terjengős, alkalmi poémák – köszöntők, búcsúztatók – teszik ki, amelyeknek azonban érdemi, csillogó részletei is vannak.

Nyolc kötete jelent meg nyomtatásban, több műve kéziratban maradt fönn.

Viskói uradalom, vagyis a házam Kecskeméten: válogatás a kiadatlan versekből
Viskói uradalom, vagyis a házam Kecskeméten: válogatás a kiadatlan versekből
A Viskói uradalom című mű kézirata
A Viskói uradalom című mű kézirata
A Viskói uradalom című mű nyomtatott változata
A Viskói uradalom című mű nyomtatott változata
A könyvbemutató meghívója 2005. március 5.
A könyvbemutató meghívója 2005. március 5.

A könyv adatai >>

Lexikon szócikkek és rövid életrajzi összefoglalók Mátyási Józsefről:

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
Magyar Irodalmi Lexikon szócikke
Magyar Irodalmi Lexikon szócikke

Kecskemét irodalomtörténete
Kecskemét irodalomtörténete
Kecskemét irodalomtörténete
Kecskemét irodalomtörténete

Kecskemét irodalomtörténete >>


Cikkek, tanulmányok Mátyásiról:

Mátyási József / Terbe Lajos In: Irodalomtörténeti közlemények. - 59. évf. 3.sz. (1955), p. 305-318.
Mátyási József / Terbe Lajos In: Irodalomtörténeti közlemények. – 59. évf. 3.sz. (1955), p. 305-318.
Mátyási József / Kiss István In: Bács-Kiskun megyei népújság. - 10. évf. 67. sz. (1955. márc. 20.), p. [4].
Mátyási József / Kiss István In: Bács-Kiskun megyei népújság. – 10. évf. 67. sz. (1955. márc. 20.), p. [4].
Mátyási József és a magyar írók / Jenei Ferenc
Mátyási József és a magyar írók / Jenei Ferenc In: Kiskunság. – 1967. október, p. 47-50.
Mátyási József, a "kecskeméti költő" ismeretlen versei / Kiss István In: Kiskunság, 1968. 1-2. sz., p. 58-65.
Mátyási József, a “kecskeméti költő” ismeretlen versei / Kiss István In: Kiskunság. – 1968. 1-2. sz., p. 58-65.

Mátyási-kultusz

Ferenczy István szobra Mátyási Józsefről
Ferenczy István szobra Mátyási Józsefről

Mátyási József 1943-ban felavatott emléktáblája
Mátyási József 1943-ban felavatott emléktáblája
A Mátyási-emléktábla leleplezése
A Mátyási-emléktábla leleplezése

1999-ben megemlékeztek a költő halálának 150. évfordulójáról:

Tudományos konferencia Mátyási József halálának 150. évfordulóján
Tudományos konferencia Mátyási József halálának 150. évfordulóján
Tudományos konferencia Mátyási József halálának 150. évfordulóján
Tudományos konferencia Mátyási József halálának 150. évfordulóján

2013. január 15-én Mesznéder Klára vezetésével megalakult a Mátyási József Emlékkör >>

Mátyási József Emlékkör alakult
Mátyási József Emlékkör alakult

Az emlékkör rendszeresen tart rendezvényeket a Katona József Könyvtárban.

Kecskemét a török hódoltság alatt

Kecskemét a török hódoltság alatt - kiállítás plakát
Kecskemét a török hódoltság alatt – kiállítás plakát

A “Beszélő köntös” történetének forrásai és feldolgozásai

A kaftán történetének 1669-ből fennmaradt kézirata
A kaftán történetének 1669-ből fennmaradt kézirata
A kaftán története Blahó Vince kecskeméti búcsúbeszédében
A kaftán története Blahó Vince kecskeméti búcsúbeszédében
Katona József történelmi művei
Katona József történelmi művei
A kaftán története Katona József várostörténeti munkájából
A kaftán története Katona József várostörténeti munkájából
Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése
Szokolay Hártó János műve Kecskemét történetéről


Mikszáth Kálmán A beszélő köntös című regényének különböző kiadásai, 1903-2008

Cikkek a legenda történeti hátteréről

Mesék, igazságok a csodatevő kaftánról
Mesék, igazságok a csodatevő kaftánról / Joós Ferenc. – (Barangolások Kecskeméten) In: Petőfi népe. – 23. évf. 75. sz. (1968. márc. 29.), p. 13.
Létezett-e a kecskeméti beszélő köntös?
Létezett-e a kecskeméti beszélő köntös? : A legenda forrásai és történeti háttere / Ittzés Ádám In: Kecskeméti lapok. – 104. évf. 2. sz. (2008. jan. 17.), Magyar múzsa mell., p.1,2.
Mi lett a beszélő köntös sorsa?
Mi lett a beszélő köntös sorsa? / Sebestyén Hajnalka. – 4 Fotó In: Petőfi népe. – 70. évf. 259. sz. (2015. nov. 5. csütörtök), Grátisz mell. p. 3.

A Katona József Színház 1954-es “Beszélő köntös” előadásáról

Készül a "Beszélő köntös" ...
Készül a “Beszélő köntös” … In: Bácskiskunmegyei népujság. – 9. évf. 90. sz. (1954. ápr. 16.), p. [1.]
Beszélő köntös : Részlet a Katona József Színház következő műsordarabjából
Beszélő köntös : Részlet a Katona József Színház következő műsordarabjából In: Bácskiskunmegyei népujság. – 9. évf. 93. sz. (1954. ápr. 20.), p. [3.]

Kecskemét a török hódoltság korában (várostörténeti cikkek)

Török basák és kincsek meséi
Török basák és kincsek meséi / Joós Ferenc. – (Barangolások Kecskeméten) In: Petőfi népe. – 23. évf. 73. sz. (1968. márc. 27.), p. 27.
Városunk a török kor költészetében
Városunk a török kor költészetében / Joós Ferenc. – (Barangolások Kecskeméten) In: Petőfi népe. – 23. évf. 84. sz. (1968. ápr. 10.), p. 15.
Csigalépcső, pincerejtelem a török korból
Csigalépcső, pincerejtelem a török korból / Joós Ferenc. – (Barangolások Kecskeméten) In: Petőfi népe [1956-]. – 23. évf. 97. sz. (1968. ápr. 26.), p. 4.

Könyvek a török hódoltság koráról

Szappanos család

Kecskeméti Szappanosok - családtörténeti kiállítás plakát
Kecskeméti Szappanosok – családtörténeti kiállítás plakát

A 17. század végén – 18. század elején több református családdal együtt költöztek Kecskemétre a nemesi származású, református vallású és kuruc érzelmű Szappanosok. A család tagjai több évszázadon keresztül töltöttek be jelentős szerepet a város életében. Földbirtokosok, politikusok, tisztviselők, művészek kerültek ki tagjaik közül. Kiállításunk családi és könyvtári dokumentumok tükrében állít emléket a családnak.

A Szappanos család leszármazása
A Szappanos család leszármazása Forrás: Kecskemét régi nemesi családai / Szappanos Károly. – Kecskemét, 1944.

Részletes családtörténeti irodalom:

A kecskeméti református Szappanos család legendáriuma / Szerkesztette és nyomda alá rendezte: Szappanos István VIII – 1. kötet

A kecskeméti református Szappanos család legendáriuma / Szerkesztette és nyomda alá rendezte: Szappanos István VIII – 2. kötet

Szappanos István (Kecskemét, 1818. júl. 15 – Kecskemét, 1917. dec. 24.)

Ügyvéd, földbirtokos, függetlenségi politikus, országgyűlési képviselő. A református gimnáziumot és a jogakadémiát Kecskeméten végezte. 1842-ben tette le ügyvédi vizsgáját és Kecskeméten nyitott ügyvédi irodát. 1847-ben városi aljegyzőnek, 1848. június 8-án tanácsnoknak választották. 1867-ben városi tanácsnoknak választották, majd helyettes polgármester lett. A kecskeméti Függetlenségi és 48-as Párt egyik alapítója és éveken át elnöke volt. 1905-ben Kecskemét I. választókerületében függetlenségi programmal országgyűlési képviselővé választották. 1906-ban ő volt az országgyűlés korelnöke. A helyi gazdasági élet különböző területein tevékenykedett, a Gazdasági Gőzmalom elnöke és a Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület igazgatósági tagja volt. Sokat tett a református egyház és iskola érdekében. 1855-től 1858-ig az egyház főgondnoka volt.
Forrás: Kecskeméti életrajzi lexikon / Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona. – 3. kiad. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 1992. – p. 229. >>
 

Szappanos Károly ref lelkész feljegyzései:
“Iskoláit Kecskeméten végezte. 1842-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1847-ben városi aljegyző, majd 1848-ban tanácsnok lett. 1849-ben nőül vette Ferenczy Klárát, Ferenczy Idának, Erzsébet királynő felolvasónőjének unokatestvérét. Házasságuk gyermektelen volt. 1860-ban táblabíró lett. A református egyház főgondnoka volt 1855-tôl haláláig. Volt h.polgármester is 1867-1875-ig. Ő alapította a függetlenségi 48-as pártot Kecskeméten és annak sokáig elnöke volt. 1895-ben és 1896-ban országgyűlési képviselővé választották, s a képviselőház korelnöke volt. Kossuthot meglátogatta Turin-ban. A Takarékpénztár Egyesületnek és a Gazdasági Gőzmalomnak igazgatósági tagja volt. A király udvari tanácsossá nevezte ki. Lakás II. Mária utca.”

Szappanos István városi tanácsosként szállt táborba 1848. július 17-én, mint önkéntes gyalogos nemzetőr. A korábban Ó-Kérre vonult és Szenttamásnál zajló harcokban részt vett nemzetőreinket 1848. szeptember 22-én kelt tanácsi rendelettel újabb 297 fős önkéntes csapat követte, amelyet a város állított ki. Ezeknek az önkénteseknek a vezetője – 3 évi szolgálati kötelezettséggel – Szappanos István lett, aki a Vácra rendelt önkéntes nemzetőröket Pesten adta át a szállítóbizottságnak.
Forrás: Kecskeméti személyek, kecskeméti történetek és egyéb krónikák / vitéz Tiszaugi-Szabó Tamás . – [Kecskemét] : Szerző, 2000. – p. 118.

Kecskemét város képviselői - Szappanos István
Kecskemét város képviselői – Szappanos István. – In: Szőlősgazdák nagy képes naptára 1906. közönséges évre. – p. 34-36.

“Az általános részvétnek impozáns módon való megnyilatkozása mellett folyt le tegnap délután Szappanos István temetése. A kedvezőtlen idő dacára, a nagy hóesésben is százak várták az udvaron és az utcán a temetési szertartás végét, mely a lakásban ment végbe. A szertartáson részt vett a városi tanács élén Sándor István polgármester, Horváth Miklós országgyűlési képviselő s nagyszámban az összes helybeli testületek, egyházak, stb. képviselői. Táviratot küldtek Darányi Ignác volt földművelésügyi miniszter, Wekerle Sándor miniszterelnök, Ferenczy Ida csillagkeresztes hölgy, az elhunyt unokahúga… A temetésen az elhunyt érdemeit Takáts ceglédi nagytiszteletes méltatta megható beszédében, majd pedig kegyeletes szavakkal Szappanos Károly hitoktató lelkész búcsúztatta. Három óra után megindult a gyászmenet kocsik hosszú sorától és a közönség hatalmas tömegétől kísérve. A temetőben elmondott rövid ima után lezárult egy tiszta életű, igaz magyar ember életének utolsó fejezete. Gyászolják: Szappanos Elek, mint testvére, Szappanos János és gyermekei, dr. Szappanos Sándor és neje, Szappanos Mária özv. Domján Jánosné és gyermekei, Szappanos Vilma özv. Kovács Gézáné és gyermekei, Szappanos Béla neje és gyermekei, Szappanos Karolin és fia, Szappanos Kornélia Bódog Ferencné és gyermekei, Szappanos Janka Jancsics Endréné és gyermekei, Szappanos Juliánna özv. S. Kovács Gáspárné, ifj Szappanos Elek és neje, Szappanos István neje és gyermekei, Szappanos Imre és neje, mint unokaöccsei és unokahugai, özv. Szappanos Imréné szül. Tury Zsuzsánna, mint sógornői, Szappanos Sándor neje és gyermekei, Szappanos Károly neje és gyermekei, Szappanos Juliánna férjezett dr. Szappanos Sándorné, mint unokatestvére.” Forrás: Kecskeméti Lapok, 1917. december 29.

Roskovics Ignác festménye
A kecskeméti nagytemplom freskóján az Atyaisten arcát Szappanos Istvánról mintázta a művész. – In: Művészet, 1903.

Húszéves a Szappanos-harang
1856 ban ismét újra kellett öntetni egyházunk legrégebbi, I. Rákóczi György erdélyi fejedelemtől 1641-ben kapott harangját. A munkát Schaudt András pesti harangöntő mester készítette. Rákóczi harangunk ma is ebben a formájában szól. Talán ez adhatta az ötletet a régi kecskeméti, jómódi református család tagjának, idősb Szappanos Istvánnak. hogy 1854 július 20. án elhunyt neje, Nagy Mária (kinek szülei Nagy Mihály és Pázsit Sára voltak) emlékére harangot öntessen. Figyelmet érdemel, hogy 1855 és 1858 között egyházközségünk főgondnoka Szappanos István (1818-1917) ügyvéd, földbirtokos, országgyűlési képviselő volt, aki a ceglédi 100-as különítménnyel együtt elzarándokolt Kossuth Lajoshoz Turinba. Az 1856, március 15-én Schaudt András műhelyében öntött első Szappanos harang felirata a következő volt:

Életem szorgalmas.
Holtom nyugodalmas.
Imádkozzatok
Kedves magzatok!
Engem kövessetek,
Boldogok lesztek.
Az érc csengő hangja
Hí bennetek
Isten imádására
Buzgó hitfelek.

Ez a harang 60 évig szolgált gyülekezetünkben. Az I. világháború áldozata lett másik három harangunkkal együtt, úgy mint a szentkirályi, (ez még mindig hiányzik) helvéciai csengettyűvel, valamint a történelmi emlékű, utoljára 1851-ben újra öntetett koháryszentlőrinci (ma Nyárlőrinc) haranggal. 1916. augusztus 27-én, újkenyéri úrvacsoraosztás alkalmával, búcsúzott a gyülekezet szeretett harangjaitól. Az igehirdetést Szappanos Károly református helyettes lelkész tartotta a Máté 22:15-22 alapján. A lelkipásztor id. Szappanos István unokaöccse volt.
A következő Szappanos generáció tagjai 1925-ben ismét megöntették gyülekezetüknek harangjukat. Ez harang a II. világháború áldozata lett, talán 1944-ben. A pontos dátum város kiürítése miatt bizonytalan.
1984-ben ünnepeltük templomunk fennállásának 300 éves jubileumát. Erre az alkalomra készült el a teljes belső festés, és ekkor fedeztek fel a munkát végző mesterek a színes oszlopfőket is. Az ünnepség legnagyobb eseménye kétségkívül a harangszentelés volt. A tízmázsás harang több ezer ember jelenlétében, a másik három harag, zúgása közben foglalta el helyét az 55 méter magas toronyban. A harang adományozója az 1900. október 4-én született, Bódogh Ferenc gyógyszerész és Szappanos Kornélia lánya, Kornélia Rózsa, Dr. Héjjas Elekné. Ő családi ékszerei eladásából teremtette elő a harangöntés költségeit. Neki megadatott, hogy láthatta, hallhatta mindhárom Szappanos harangot. Talán ezért is került rá a II. Timotheus 4:7 jól ismert igéje: „Futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam”.

Forrás: Húszéves a Szappanos-harang / Zilahi Kálmán, In: Szőlőskert, 2004 szeptember


Szappanos László (1831. május 30 – 1896.  november 24.) – ügyvéd,városi tanácsnok, honvédhadnagy.

Iskoláit Kecskeméten és Budapesten végezte. A szabadságharcban mint honvéd hadnagy vett részt. Gyakorló ügyvéd volt, majd árvaszéki elnök és városi tanácsnok. Háza a Csongrádi utca 1. Földbirtoka Városföldön, Kisfáiban és Szent-Királyon.

Szappanos László - Ügyvéd, városi tanácsnok, honvédhadnagy.
Szappanos László (1831. május 30 – 1896. november 24.) Ügyvéd, városi tanácsnok, honvédhadnagy.

Szappanos János (Kecskemét, 1839. április 17 – Kecskemét, 1919 április 04.) – földbirtokos.

Az ősi Szappanos házban lakott a Mária utca és a Báthory utca sarkán. 1867 május 29-én vette feleségül Szél Erzsébetet. Nejével mintegy 100 000 forint értékű vagyont kapott. 5 háza és több mint 500 hold földje volt Balázson, Városföldön, Talfájában, Ballószögben és Ágasegyházán.

Szappanos János és Szél Erzsébet
Szappanos János és Szél Erzsébet

Szappanos Sándor (Szada, 1857. jún. 27 – Kecskemét, 1934. jan. 16.) -földbirtokos, városi tisztviselő.

A gimnáziumot és a jogi tanfolyamot Kecskeméten végezte. Diákkorában megalakította a Szépirodalmi Önképzőkört, és a Gyorsíró Körnek is elnöke volt. Tevékenyen vett részt a kecskeméti önkéntes tűzoltó egylet megalakításában, s mint segédtiszt parancsnoka is volt. 1879-ben megalakította a Jogi Önképzőkört és a Korcsolyázó Társaságot. 1890-ben a városi közigazgatás szolgálatába lépett, aljegyző, árvaszéki ülnök, majd helyettes árvaszéki elnök lett. Tagja volt a református egyháztanácsnak. Költeményei a Képes Családi Lapokban és a helyi lapokban jelentek meg.

Forrás: Kecskeméti életrajzi lexikon / Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona. – 3. kiad. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 1992. – p. 229 – 230. Lásd a katalógusban>>

A fáradhatatlan közszolga
A fáradhatatlan közszolga In: Hírös naptár. – 2. évf. 1. sz. (2009. jan.), p. 2.

Szappanos Mihály (Kecskemét, 1860 – 1915) – cipészmester.

Kecskeméti molnáriparos gyermekeként született. Cipésznek szülővárosában tanult, a gyakorlati éveket a fővárosban töltötte. 1886-ban önállósította magát és az 1896-os budapesti kiállításon elismerő oklevéllel tüntették ki. 1891-ben feleségül vette id. Mester István Judit nevű leányát, akitől négy fiúgyermeke született. Első fiúk. Mihály meghalt, a második, Károly a budapesti Református Teológiai Akadémián, Sándor a kecskeméti Jogakadémián tanult; a legkisebb Géza apja irányításával a cipész mesterséget tanulta. Szappanos Mihály munkája mellett a közügyekből is kivette a részét. A törvényhatósági bizottság tagja, egyháztanácsos, az iparkamara tagja, az ipartestület elnöke, a csizmadia ipartársulat jegyzője, a kecskeméti Bőriparosok Anyagbeszerző Szövetségének elnöke, az Ipari Hitelszövetkezet igazgatósági tagja volt.

 Forrás: A kecskeméti iparosság a dualizmus korában / Gábor Ildikó. – Kecskemét : Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 2006. – p. 107. Lásd a katalógusban>> 

Szappanos Mihály
Szappanos Mihály

Szappanos Károly (Szada, 1865. október 21 – 1945)

A Szappanos család mentora, családi adatok gyűjtője és rendezője.
1891. december 29-én feleségül vette Sípos Fannit.
“…Szadán, Pest megyében, született, hol atyja lelkész volt. A gimnáziumot Kecskeméten, a theológiát Budapesten végezte. Papi oklevelet szerzett Budapesten 1888-ban. Középiskolai tornatanári oklevelet szintén Budapesten 1887-ben. Népiskolai tanítói vizsgát tett Nagykőrösön, 1889-ben.
Segédlelkész volt Fóthon és Kecskeméten, rendes lelkész Dunabogdányban 1890-1897-ig. Főgimnáziumi tornatanár Hódmezővásárhelyen 1897-1904-ig. Hitoktató lelkész Kecskeméten 1904-1925-ig, mikor nyugdíjba vonult.
Lakása III. Szécsényi Fasor 11. Kecskemét…”

Szappanos Károly
Szappanos Károly

Kiadott könyvei teljes szöveggel:

A Szappanos-család / összeállította Szappanos Károly
A Szappanos-család / összeállította Szappanos Károly
Református vallástan / összeállította Szappanos Károly
Református vallástan / összeállította Szappanos Károly

Művei a katalógusban>>


Szappanos Jenő (1894-1976) – építész, műszaki tanácsos.

A gimnáziumot Kecskeméten, a műegyetemet Budapesten végezte. Az építészmérnöki oklevél megszerzése után 1928-ban Kecskemét városa műszaki tanácsossá választotta. Az első, világháborút végig küzdötte, utóbb századosi rangban. Számos kitüntetést kapott, mint a vitézségi ezüst érmet. Károly keresztet, harmad osztályú katonai érdemkeresztet, stb. Elnöke volt a Korcsolyázó Egyletnek, református presbiter volt. A Városföldi Szappanos kúriát tervezte 1923-ban, valamint a kecskeméti református temetőben lévő Szappanos családi mauzóleumot . 1925-ben ő tervezte a széktói strandot, 1927-ben az Újkollégium  Kálvin téri szárnyát, 1923-ban a kaszinó nyári helyiségét két oldalszárnnyal bővítve megtervezte a múzeumot. Forrás: Kecskemét város építéstörténete / Juhász István. – Kecskemét : Kecskemét Monográfia Szerkesztősége. – 362 p. Lásd a katalógusban>>
Köztér .- 4. évf. 8-9. sz. (2001. szept-okt.), p. 6.

Emléktábláját az Újkollégium épületének falára, az 1948-ban eltávolított emléktábla helyére helyezték el.
Elhelyezésének ideje: 2010., Anyaga: mészkő, Mérete: 50 X 60 cm                 Szövege:                 
A Reformátis Kollégium épülettömbjének
                      ezen internátusi szakaszát,
                          egyházának szolgálva
                         Vitéz Szappanos Jenő
                      öregdiák, presbiter, Kecskemét Város
                         műszaki tanácsosa tervezte és az
                     építést irányította az 1928-29 években
                    2010.

Forrás:
Előterjesztés Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. június 24-én tartandó ülésére


Kecskemét / Entz Géza. Genthon István, Szappanos Jenő
Kecskemét / Entz Géza. Genthon István, Szappanos Jenő. – Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1961. – 183 p. : ill., fotók ; 25 cm. – (Városképek – műemlékek)
Díszoklevél Szappanos Jenő építészmérnök részére
Díszoklevél Szappanos Jenő építészmérnök részére

Szappanos Jolán (Kecskemét, 1904. május 13 – Kecskemét, 1983. február 13.)

Állami tanítónő Cegléden a Zöldhalom pusztán (1939).  A második világháború után a bugaci általános iskolában tanítónő.
A Szappanos családról és Bugac történetéről számos tanulmányt írt (Bugaci Emlékeim – 1972), utolsó bugaci tanulmányát “A Nagy Pusztán” címmel adták ki 1983-ban.

Szappanos Jolán
Szappanos Jolán
Szappanos Jolán: A nagy pusztán
Szappanos Jolán: A nagy pusztán
Szappanos Jolán: Családi legendárium
Szappanos Jolán: Családi legendárium

Családi kép, 1934.
Családi kép, 1934.

Szappanos István (Kecskemét, 1923. júl. 4 – Kecskemét, 1999. nov. 22.) – tanár, képzőművész.

Középiskolai és jogakadémiai tanulmányait szülővárosa nagy hírű Református Kollégiumának iskoláiban végezte. A szülői ház után gimnáziumi rajztanára, Csikós Tóth András adta a művészetek iránti indíttatást,majd Molnár Zoltán festőművész magániskolájában fejlesztette tovább képességeit. Később pedig szigorú és következetes önképzéssel pótolta a rendszeres képzést. Folyamatosan gazdagította látásmódját, grafikai és festészeti ismereteit. Az 1955. évtől közel három évtizeden keresztül dolgozott alkalmazott grafikusként. 1987-től évenként részt vesz a hajósi, 1993-tól a békési, 1996-ban a veránkai, 1997-ben a lajosmizsei képzőművészeti alkotótábor munkájában. 1997-ben a keceli képzőművészeti alkotótábor egyik alapítója. Szakmai tanulmányutakat tett Angliában, Hollandiában, Ausztriában.
Forrás: IV. Képzőművészeti Alkotótábor, 1997. Alföldi Lapok .- 7. évf. 47. sz. (1999. dec. 2.), p. 4.- (Krétakör melléklet) Kecskeméti Képzőművészek Közössége .- 1998.

Szappanos István akvarellfestő/ Szappanos István. - Kecskemét : Szerző, 2010. - 48 : ill. ; 24 cm
Szappanos István akvarellfestő/ Szappanos István. – Kecskemét : Szerző, 2010.
TELJES SZÖVEGGEL

Szappanos István édesanyjának rajzolt naptára

A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet története
A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet története 1946-1956 / Tervezte és rajzolta: Szappanos István

Id. Szappanos István kecskeméti festő-grafikus katalógusa – 1990.

Meghívó id. Szappanos István kiállítására – 1990. május 25.

Id. Szappanos István kecskeméti festő és grafikus kiállítása – 1994. április 18.

Meghívó id. Szappanos István emlékkiállítására – 2000. október 27.

Szappanos István, 1923-1999 In: Köztér. - 2. évf. 12. sz. (1999. dec.), p. 14.
Szappanos István, 1923-1999 In: Köztér. – 2. évf. 12. sz. (1999. dec.), p. 14.
Szappanos István (1923-1999) festménye
Szappanos István (1923-1999) festménye

Szappanos István (Kecskemét, 1945. aug. 22 – ) – tanár, képzőművész.

1968-ban végezte tanulmányait Szegeden, a Tanárképző Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskola kísérleti tanárkéző szakán és a  JATE pedagógiai szakán is diplomát szerzett. Mesterei: Fischer Ernő, Winkler László és Cs. Pataj Mihály. 1968 óta tanít.  A Kecskeméti Tanítóképző Főiskola tanszékvezető tanára 1977-től 2000-ig. Rendszeresen szerepel hazai és nemzetközi tárlatokon. A festészet műfajai közül olaj- és pasztelltechnikával dolgozik. Vizuálpedagógiai tankönyvéből és jegyzeteiből tanulnak a főiskolai hallgatók. 1980-as években video- és oktatófilmeket készített. Tanulmányutat tett Csehszlovákiába, Lengyelországba, Olaszországba, Svájcba, Ausztriába, Japánba. Festészetében, képeiben  látványélmény és az egyéni szubjektum nyer művészi kifejezést. A Szabad Képző és Iparművészek Országos Szövetségének tagja. Az izsáki alkotótelep művészeti vezetője.

Szappanos István művei a katalógusban>>

…az életünk büszke és boldog vállalását hirdeti Szappanos István, egy visszafogott, szerény vidéki rajztanár, aki azonban éppen ettől Mester, mert képei beszélnek, nem ő fecseg; alkotásai lélekgazdagítóak, emberségünket gyarapítóak, s nem félelmet ébresztőek s végképp nem izzadtsággal átitatott különcködések. A tárlatlátogató, amikor belepillant a prágai katalógusba, s szembesül a tanszékvezető főiskolai tanár Szappanos István képzőművész életművét eddig elismert díjak, kitüntetések sokaságával, óhatatlanul is ezt vallja meg: éppen ezért ilyen nagyszerűek és feledhetetlenek ennek a Mesternek a művei, mert megmaradt tanárnak, az emberséget növesztőnek és az ember jóra vágyódását becsülőnek…
Forrás: Lírai érzetképek közelében : Élményrétegek Szappanos István prágai kiállításáról / H. Tóth István. – ill., fotók. – (Magyar szövetség)
In: Prágai tükör. – 15. évf. 5. sz. ( 2007 ), Tükörkép mell. p. 10-13.

Szakirodalmi művei teljes szöveggel:

Múzeumok, műalkotások szerepe az óvodás korú gyermek látáskultúrájának kialakításában, 1978.

Rajzolás, festés, tárgyalakítás az óvónőképző intézetek számára / Szappanos István. – Budapest : Tankönyvkiadó, [1983]. – 151 p., [32] t. : ill., részben színes ; 25 cm

Szappanos István akvarellfestő / Szappanos István. – Kecskemét : Szerző, 2010 (Kecskemét : Print 2000 Kft.). – 48 : ill. ; 24 cm

Szappanos István: Bükkzsérc 2006.
Szappanos István: Bükkzsérc 2006.

Szappanos István beszél családjáról a Katona József Könyvtár kiállítása kapcsán.
Részlet a Kecskeméti Televízió 2012. 03. 09-én vetített Múzsa c. műsorából.

Szappanos István a Jeles személyek adattárban >>

50 éves a Forrás folyóirat

50 éves a Forrás - kiállítás plakát
50 éves a Forrás – kiállítás plakát

Virtuális kiállításunkban az 1969 márciusában indult Forrás folyóirat történetét és kiadványait mutatjuk be a könyvtárunkban őrzött dokumentumokon keresztül.

A Forrás első száma 1969 márciusában jelent meg az 1955-től 1969 működő Kiskunság c. folytatásaként, „Irodalmi, művészeti tudományos folyóirat” alcímmel.

Az új lap indulását segítette, hogy több Kecskeméten élő, elismert író-költő is csatlakozott a szerkesztőséghez, illetve a folyóirat „holdudvarához”. Így Buda FerencHatvani DánielKunszabó Ferenc>>Zám Tibor>>.

A Forrás a szépirodalom mellett kezdettől fogva helyet adott szociográfiai munkáknak is. A szociográfia hangsúlyos felvállalásáról tanúskodik az is, hogy 1975-től a műfaj már a lap alcímében is helyet kapott („Irodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirat”) és lényegében mindmáig ugyanez a hármas öndefiníció (jelenleg: „Irodalom, szociográfia, művészet”) szerepel a címlapon. Ugyanakkor a lap társadalomi kérdések iránti elkötelezettségéből következett az is, hogy a szerkesztőség tagjai 1989 előtt nemegyszer szembe kerültek a fennálló rendszerrel. Ilyen tekintetben a Forrás az ún. rendszerváltó lapok közé számított.

A folyóirat mindig is igyekezett a teljes magyar irodalmat felölelni, mely természetesen a határon túli magyar irodalmat is magában foglalja. A szerkesztők fontosnak tekintik a külhoni magyar szerzők műveinek megismertetését is. Időről időre megjelennek a Forrásban többek között Kányádi Sándor>>Markó Béla>>Kovács András Ferenc>>Tolnai Ottó>>Sziveri János>> művei.

A XX. század második felének klasszikusai, pl. Illyés GyulaNémeth László, Weöres Sándor mellett a Hetek és a Kilencek költőit közölték. A rendszerváltozás után esszéivel és tanulmányaival meghatározó szerzőként szerepelt a lapban Sándor Iván>> és Vekerdi László>>, írók-költők közül pedig Faludy György>> és Tandori Dezső>>.

A folyóirat feladatának tartja a kecskeméti és Bács-Kiskun megyei szellemi élet hagyományainak ápolását. Ennek jegyében rendszeresen jelennek meg tanulmányok a város és a megye híres szülötteinek – többek között Katona JózsefKodály ZoltánTóth Menyhért>> – munkásságáról, valamint Kecskemét irodalom-, zene- és művészettörténetével foglalkozó írások. Az irodalomtörténet vonatkozásában elsősorban Orosz László és Szekér Endre írásai voltak meghatározó jelentőségűek; a helyi zenetörténet egyes vonatkozásait Ittzés Mihály cikkei dolgozták fel a Forrás lapjain; a művészettörténeti irányt pedig Bánszky Pál és Sümegi György tanulmányai fémjelzik.

A Forrás köréhez több képzőművész is csatlakozott, így pl. a Benes József – Gerle Margit festőházaspár és Bahget Iskander fotóművész.

A lap alapító főszerkesztője Varga Mihály volt. Őt Hatvani Dániel követte, aki 1972-1988 között töltötte be ezt a tisztséget. 1989 óta pedig Füzi László vezetésével készül a folyóirat. A főszerkesztő-helyettesi feladatokat a lap indulásától kezdve évtizedeken keresztül Szekér Endre látta el. A kezdetektől munkatársa a lapnak Buda Ferenc, 1976-tól Pintér Lajos, majd az 1980-as évek végétől Dobozi Eszter és Komáromi Attila csatlakozott a szerkesztőség munkájához. Ugyancsak meghatározó szerzője-szerkesztője volt a lapnak Zám Tibor.

2017-től feltűnt a szerkesztőségben az új generáció is Pál-Kovács Sándor Attila és Füzi Péter személyében.


Az indulás – 1969

Az 1. évfolyam 1. szám címlapja, a borítófülön Sánta György Májusi eső után c. versével.
Az 1. évfolyam 1. szám címlapja, a borítófülön Sánta György Májusi eső után c. versével.

Forrás-ankét, 1970. március 16.
Forrás-ankét, 1970. március 16.
Forrás-est, 1973. április 16.
Forrás-est, 1973. április 16.

Pályázati felhívás 1973-ban
Pályázati felhívás 1973-ban
Buda Ferenc köszöntése 1973-ban
Buda Ferenc köszöntése 1973-ban
Különszám Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára
Különszám Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára

1976

A Forrás Szerkesztőség estje Zám Tiborral 1976 áprilisában
Tóth Sándor felvétele>>

 Forrás-est a Költészet napja alkalmából
Forrás-est a Költészet napja alkalmából
A meghívó adatai adatbázisunkban>>
Forrás-est, 1978. szeptember 28.
Forrás-est, 1978. szeptember 28.
Jubileumi sajtószemle. Vélemények a folyóiratról.
Jubileumi sajtószemle. Vélemények a folyóiratról.

Ünnepi est a Forrás 10 éves jubileuma alkalmából, 1979. március 29.
Ünnepi est a Forrás 10 éves jubileuma alkalmából, 1979. március 29.


Kodály-év
1982

Kodály-különszám, 1982.
Kodály-különszám, 1982.

1983

 1983. június 1-i Forrás-est meghívója
1983. június 1-i Forrás-est meghívója
A dokumentum adatlapja adatbázisunkban>>


A 15. év
1984

1987

Forrás-est, 1987. március 9.
Forrás-est, 1987. március 9.
A Forrás szerkesztői és alkotói 1987-ben
Tóth Sándor felvétele>>

20 év – 1989

Bemutatkozik a Forrás Kiskőrösön, 1989. április 12.
A meghívó adatai adatbázisunkban>>
20 éves a Forrás, 1989.
20 éves a Forrás, 1989.
Forrás 1989/6>>

A Forrás főszerkesztői

Varga Mihály, főszerkesztő 1969-1972 között
Varga Mihály, főszerkesztő 1969-1972 között
Hatvani Dániel, főszerkesztő 1972-1988 között
Hatvani Dániel, főszerkesztő 1972-1988 között
Füzi László, főszerkesztő 1989 óta
Füzi László, főszerkesztő 1989 óta

25 év – 1994

A főszerkesztő levele az olvasókhoz a folyóirat 25. évfordulója alkalmából.
A főszerkesztő levele az olvasókhoz a folyóirat 25. évfordulója alkalmából.
Forrás-est, 1994. március 16.
Forrás-est, 1994. március 16.

1995

Forrás-estek Katona József születésének évfordulója alkalmából
Forrás-estek Katona József születésének évfordulója alkalmából, 1995. november 10-11.

1997

Forrás-est, 1997. augusztus 7.
Forrás-est, 1997. augusztus 7.

Repertóriumok

A Kiskunság és a Forrás repertóriuma, 1955-1978
A Kiskunság és a Forrás repertóriuma, 1955-1978
Tovább a katalógushoz>>
Forrás-repertórium, 1969-1998
Forrás-repertórium, 1969-1998
Tovább a katalógushoz>>
A Homok-haza c. helytörténeti kötet bemutatója 1998. december 15-én
A Homok-haza c. helytörténeti kötet bemutatója 1998. december 15-én

30 év – 1999

Élet és Irodalom, 1999. április 16.
Élet és Irodalom, 1999. április 16.
Forrás-est Katona József születésének évfordulója alkalmából, 1999. november 11-én a Katona József Könyvtárban
Forrás-est Katona József születésének évfordulója alkalmából, 1999. november 11-én a Katona József Könyvtárban


A 2000-es évek

2000 óta Benes József: Forrás című grafikája látható a folyóirat címlapján
2000 óta Benes József: Forrás című grafikája látható a folyóirat címlapján
Faludy György 90 éves, 2000. szeptember 19.
Faludy György 90 éves, 2000. szeptember 19.
A Bronztű, sisak c. helytörténeti kötet bemutatója 2002. november 20-án
A Bronztű, sisak c. helytörténeti kötet bemutatója 2002. november 20-án

35. jubileum – 2004

Ünnepi est a Forrás folyóirat indulásának 35. évfordulója alkalmából, 2004. március 25.
Ünnepi est a Forrás folyóirat indulásának 35. évfordulója alkalmából, 2004. március 25.
Tóth Tímea: Tiszta forrás, konok hit - Szabad Föld, 2004. április 30.
Tóth Tímea: Tiszta forrás, konok hit – Szabad Föld, 2004. április 30.

2005

Füzi László Maszkok, terek c. könyvének bemutatója 2005. április 6-án.
Füzi László Maszkok, terek c. könyvének bemutatója 2005. április 6-án.
Füzi László: Maszkok, terek
Füzi László: Maszkok, terek
Tovább a katalógushoz>>

2006

Buda Ferenc köszöntése 70. születésnapja alkalmából, 2006. november 3.
Buda Ferenc köszöntése 70. születésnapja alkalmából, 2006. november 3.

2008

A Forrás rendezvénye a 79. Ünnepi Könyvhéten, 2008. június 5.
A Forrás rendezvénye a 79. Ünnepi Könyvhéten, 2008. június 5.

40 év – 2009

A Forrás 40. jubileumi estje a Kecskeméti Tavaszi Fesztiválon, 2009. március 26-án.
A Forrás 40. jubileumi estje a Kecskeméti Tavaszi Fesztiválon, 2009. március 26-án.

2011

Buda Ferenc: Világ, világom, 2011.
Buda Ferenc: Világ, világom, 2011.
Tovább a katalógushoz>>
Buda Ferenc Világ világom c. könyvének bemutatója a 82. Ünnepi Könyvhét keretében, 2011. június 6.
Buda Ferenc Világ világom c. könyvének bemutatója a 82. Ünnepi Könyvhét keretében, 2011. június 6.

A debreceni Alföld folyóirat estje a Forrás szervezésében a Magyar Kultúra Napja alkalmából, 2012. január 20.
A debreceni Alföld folyóirat estje a Forrás szervezésében a Magyar Kultúra Napja alkalmából, 2012. január 20.
Költészet napi beszélgetés Kányádi Sándorral és Buda Ferenccel, 2012. április 11.
Költészet napi beszélgetés Kányádi Sándorral és Buda Ferenccel, 2012. április 11.

2013

Dobozi Eszter: Kötés
Dobozi Eszter: Kötés
Tovább a katalógushoz>>
Dobozi Eszter könyvbemutatója és a 60 éves Pintér Lajos köszöntése, 2013. április 10.
Dobozi Eszter könyvbemutatója és a 60 éves Pintér Lajos köszöntése, 2013. április 10.
Katona József Napok, 2013. november 8-11.
Katona József Napok, 2013. november 8-11.

45 év – 2014

A Forrás jubileumi száma, 2014. március
A Forrás jubileumi száma, 2014. március>>
Tarján Tamás írása a Forrás 45. évfordulójára
Tarján Tamás írása a Forrás 45. évfordulójára
Forrás 2014/3>>

Sziveri János (1954-1990) emlékest a Magyar Kultúra Napja alkalmából, 2015. január 21.
Sziveri János (1954-1990) emlékest a Magyar Kultúra Napja alkalmából, 2015. január 21.
Fiatal tehetségek előtt tárta ki kapuit a Forrás szerkesztősége - Petőfi Népe, 2018. szeptember 22.
Fiatal tehetségek előtt tárta ki kapuit a Forrás szerkesztősége – Petőfi Népe, 2018. szeptember 22.

50 éves a Forrás – 2019

Forrás, 2019. márciusAz 50 éves Forrás jubileumi estje, 2019. március 26.
Forrás, 2019. március Az 50 éves Forrás jubileumi estje, 2019. március 26.

A Forrás szerzőinek főbb művei






A Forrás tematikus és különszámai

(A borítóra kattintva a teljes szám megnyílik)

Forrás, 1973. 7-8. Petőfi-különszám
Forrás, 1973. 7-8. Petőfi-különszám
Forrás, 1975. 7-8. Kodály-különszám
Forrás, 1975. 7-8. Kodály-különszám
Forrás, 1977. 2. Erdei Ferenc-különszám
Forrás, 1977. 2. Erdei Ferenc-különszám
Forrás, 1978. 5-6. Szerelem, szex
Forrás, 1978. 5-6. Szerelem, szex
Forrás, 1978. 7-8. Folklór
Forrás, 1978. 7-8. Folklór
Forrás, 1981. 3. Bartók-különszám
Forrás, 1981. 3. Bartók-különszám

Forrás, 1981. 7. Néprajzi különszám
Forrás, 1981. 7. Néprajzi különszám
Forrás, 1984. 6. Néprajzi különszám
Forrás, 1984. 6. Néprajzi különszám
Forrás, 1984. 12. Népfőiskolák
Forrás, 1984. 12. Népfőiskolák
Forrás, 1985. 10. Különszám a játékról
Forrás, 1985. 10. Különszám a játékról
Forrás, 1987. 1. Ember a változó környezetben
Forrás, 1987. 1. Ember a változó környezetben
Forrás, 1987. 3. Tetoválók és tetováltak
Forrás, 1987. 3. Tetoválók és tetováltak

Forrás, 1987. 7. Néprajz és társadalom
Forrás, 1987. 7. Néprajz és társadalom
Forrás, 1988. 2. Emberkép, világkép
Forrás, 1988. 2. Emberkép, világkép
Forrás, 1988. 11. Posztervilág - édenvilág
Forrás, 1988. 11. Posztervilág – édenvilág
Forrás, 1993. 7. Néprajzi különszám
Forrás, 1993. 7. Néprajzi különszám
Forrás, 1994. 9. Ilia Mihály 60. születésnapjára
Forrás, 1994. 9. Ilia Mihály 60. születésnapjára
Forrás, 1996. 5. Baka István-különszám
Forrás, 1996. 5. Baka István-különszám

Forrás, 1997. 10-11. "Szerelmes földrajz"
Forrás, 1997. 10-11. “Szerelmes földrajz”
Forrás, 1998. 3. 1848-as forradalom 150. évfordulójára
Forrás, 1998. 3. 1848-as forradalom 150. évfordulójára
Forrás, 2000. 3. Ismeretlen ország
Forrás, 2000. 3. Ismeretlen ország
Forrás, 2001. 7-8. Vers és valóság
Forrás, 2001. 7-8. Vers és valóság
Forrás, 2002. 6. A regény kora?
Forrás, 2002. 6. A regény kora?
Forrás, 2002. 7-8. Hiány-lexikon
Forrás, 2002. 7-8. Hiány-lexikon

Forrás, 2003. 6. 90 éve született Weöres Sándor
Forrás, 2003. 6. 90 éve született Weöres Sándor
Forrás, 2003. 12. A József Attila-kutatás dilemmái
Forrás, 2003. 12. A József Attila-kutatás dilemmái
Forrás, 2004. 1. Tóth Menyhért centenárium
Forrás, 2004. 1. Tóth Menyhért centenárium
Forrás, 2005. 3. Sándor Iván 75 éves
Forrás, 2005. 3. Sándor Iván 75 éves
Forrás, 2005. 4. József Attila centenárium
Forrás, 2005. 4. József Attila centenárium
Forrás, 2005. 7-8. Felesleg-lexikon
Forrás, 2005. 7-8. Felesleg-lexikon

Forrás, 2005. 11. 100 éve született Cs. Szabó László
Forrás, 2005. 11. 100 éve született Cs. Szabó László
Forrás, 2006. 7-8. "Kicsi versek" Gyermek és irodalom
Forrás, 2006. 7-8. “Kicsi versek” Gyermek és irodalom
Forrás, 2006. 10. 1956 emlékezete
Forrás, 2006. 10. 1956 emlékezete
Forrás, 2007. 1. Kortárs dán irodalom
Forrás, 2007. 1. Kortárs dán irodalom
Forrás, 2007. 12. 125 éve született Kodály Zoltán
Forrás, 2007. 12. 125 éve született Kodály Zoltán
Forrás, 2008. 7-8. Ráérő idők - beszélgetések
Forrás, 2008. 7-8. Ráérő idők – beszélgetések

Forrás, 2008. 12. - Tandori Dezső 70 éves
Forrás, 2008. 12. – Tandori Dezső 70 éves
Forrás, 2009. 5. Radnóti-centenárium
Forrás, 2009. 5. Radnóti-centenárium
Forrás, 2009. 7-8. Írások a 20. századról
Forrás, 2009. 7-8. Írások a 20. századról
Forrás, 2010. 7-8. Jövőképek
Forrás, 2010. 7-8. Jövőképek
Forrás, 2011. 7-8. Emlékezet/kultúra
Forrás, 2011. 7-8. Emlékezet/kultúra
Forrás, 2012. 10. Migráns osztrák történetek
Forrás, 2012. 10. Migráns osztrák történetek

Forrás, 2013. 6. Weöres-centenárium
Forrás, 2013. 6. Weöres-centenárium
Forrás, 2013. 7-8. Próza
Forrás, 2013. 7-8. Próza
Forrás, 2014. 7-8. Írók írókról
Forrás, 2014. 7-8. Írók írókról
Forrás, 2015. 2. Afrika irodalma
Forrás, 2015. 2. Afrika irodalma
Forrás, 2015. 7-8. Migráció
Forrás, 2015. 7-8. Migráció
Forrás, 2016. 7-8. Kecskemét
Forrás, 2016. 7-8. Kecskemét

Forrás, 2016. 11. Katona József 200 - Buda Ferenc 80
Forrás, 2016. 11. Katona József 225 – Buda Ferenc 80
Forrás, 2017. 3. 200 éve született Arany János
Forrás, 2017. 3. 200 éve született Arany János
Forrás, 2017. 7-8. Esszék, tanulmányok
Forrás, 2017. 7-8. Esszék, tanulmányok
Forrás, 2018. 5. Benes József emlékezete
Forrás, 2018. 5. Benes József emlékezete
Forrás, 2018. 7-8. Kecskemét 650 éves
Forrás, 2018. 7-8. Kecskemét 650 éves

A folyóirat honlapja >>

A folyóirat digitalizált évfolyamai >>

Wikipédia oldal a folyóiratról >>

Kulturális rendezvények

Az 1960-as – 1990-es évek időszaka mai szemmel nézve nemcsak társadalmi berendezkedését tekintve, hanem ennek lenyomataként kulturális életét illetően is különleges.
Rendezvények sokasága és sokszínűsége jellemzi, ugyanakkor sajátos tartalom és hangulat is. A plakátok és aprónyomtatványok nemcsak információt közvetítettek, hanem az adott korszak művészi kifejezési módját is bemutatták, az idő előrehaladtával egyre színesebb formában.
A dokumentumok jól érzékeltetik a kulturális kínálat gazdagságát és tartalmi sokféleségét. Irodalmi rendezvények, könyvbemutatók, író-olvasó találkozók zajlottak a korszak neves szerzőivel, irodalom-történészeivel, komoly- és könnyűzenei rendezvények ismert előadókkal, ismeretterjesztő előadások sokasága a megye szinte összes településén egy-egy szakterület jeles képviselőivel. Színházi és táncszínházi előadások, képzőművészeti rendezvények, kiállítások is nagy számban szerepelnek a dokumentumokon.
A plakátokon, meghívókon a korszak legjelesebb – nem ritkán ma is népszerű és elismert – előadóinak, együtteseinek, képzőművészeinek, íróinak nevével találkozhatunk. Az irodalomban Czine Mihály, Hegedűs Géza, Buda Ferenc; a komolyzenében a MÁV Szimfonikus Zenekar, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar; a könnyűzenében Koncz Zsuzsa, Zorán, az LGT; a táncművészetben a Kecskemét Táncegyüttes, a Magyar Állami Népi Együttes; a képzőművészetben Tavaszy Noémi, Bozsó János, Pálffy Gusztáv; az ismeretterjesztésben Czeizel Endre, Reisinger János , és még sorolhatnánk – mindannyian a legmagasabb színvonalat képviselték az adott területen.
Egyéb szórakozási lehetőségekről is tájékozódhatunk: olvashatók a legtöbb város havi moziműsorai filmajánlókkal, a korszakra jellemző, nagy hagyományokkal rendelkező kabarék, bálok, műsoros estek és a sokak által kedvelt cirkuszi előadások meghívói, plakátjai.
A bemutatott rendezvények többnyire a művelődési házak szervezésében valósultak meg (a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ, a bajai József Attila Művelődési Ház vagy a gyermekprogramok sokaságát és sokféleségét szervező ifjúsági és úttörőházak), de jelen vannak a könyvtárak, múzeumok, iskolák és egyéb szervezetek által hirdetett és rendezett programok is.

Kiemelt ajánlatunk:

Böngészés a gyűjteményben >>

Kérdések a téma feldolgozásához:

1. Keressen és nevezzen meg tíz mozit az adatbázisban!
2. Soroljon föl tíz, különböző településen működő művelődési házat!
3. Keressen tíz, művelődési házak által szervezett programot!
4. Milyen zenei rendezvények jellemezték az 1980-as évek zenei életét? Soroljon föl tízet belőlük!
5. Keressen tíz képzőművészeti kiállítást, nevezze is meg ezeket!
6. Keressen tíz, egy-egy településhez köthető visszatérő nagyrendezvényt (pl. Flóra Virágfesztivál)!
7. A szórakozás egyik kedvelt módja a bál volt az 1960-as 1970-es években. Keressen tíz féle bált az időszakból!
8. Baja város kulturális életéből keressen tíz különböző programot!
9. Soroljon föl tíz olyan vendég programot, aminek a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Ház csak a helyszíne volt!
10. Keressen tíz, a fiataloknak szervezett kulturális programot!

Tóth Sándor kiállításai

Légből kapott képek – Magyar Fotográfiai Múzeum – 1995. május 5. >>

Kecskeméti képek – Mártonfi Galéria – Kecskemét – 1999. december

Kecskeméti képek : [Fotóhír].
In: Kecskeméti lapok. – 95. évf. 47. sz.  (1999. dec. 2.), p. 1. Teljes szöveg >>

Don-kanyartól az Árpádvárosig – Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét – 2001. február

A Don-kanyartól az Árpádvárosig.
In: Petőfi népe. – 56. évf. 44. sz. (2001. február 21.), p. 4. – Teljes szöveg >>

Tóth Sándor kiállítása – Egy városrész történelme.
In: Jelenvaló. – 2. évf. 3. sz. (2001. március 1.), p. 2. – Teljes szöveg >>

A régi Kecskemét. Lapunk egykori munkatársa…az évtizedekkel ezelőtti Kecskemétről készült képeit bocsátotta közszemlére a közelmúltban zárult Hírös Bau kiállításon. : [Fotóhír].
In: Petőfi népe. – 56. évf. 251. sz. (2001. október 27.), p. 6. – Teljes szöveg >>

Fotográfiák : [Fotóhír].
In: Petőfi népe. – 57. évf. 10. sz. (2002. január 12.), p. 6. – Teljes szöveg >>

Emlékeim képekben – Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét – 2002 november

Fotókiállítás.
In: Kecskeméti lapok. – 98. évf. 42. sz. (2002. okt. 31.), p. 11. – Teljes szöveg >>

Meghívó. Emlékképek címmel nyílik meg Tóth Sándor fotóriporter tárlata hétfőn délután öt órakor Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban… [Fotóhír].
In: Petőfi népe. – 57. évf. 255. sz. (250.) (2002. november 2.), p. 6. – Teljes szöveg >>

A város fényei: villámfénytől a díszkivilágításig – Katona József Könyvtár, Kecskemét – 2004. január

A hónap műtárgya [Hír].
In: Petőfi népe. – 59. évf. 18. sz. (2004. január 22.), p. 5. – Teljes szöveg >>

Az ember és a ló – Porta Egyesület díszterme – 2004. július

Az ember és a ló.
In: Kecskeméti lapok. – 100. évf. 28. sz. (2004. júl. 22.), p. 11. – Teljes szöveg >>

Fotókiállítás. Lapunk egykori munkatársa, Tóth Sándor fotós alkotásaiból nyílt A ló és az ember címmel kiállítás Kecskeméten, a Porta Egyesület dísztermében…Felvételünkön az alkotó látható a tárlatot megnyitó dr. Balogh Lászlóval, a megyei közgyűlés elnökével… : [Fotóhír].
In: Petőfi népe. – 59. évf. 178. sz. (2004. július 31.), p. 7. – Teljes szöveg >>

Kécskei emlékeim – Református Kollégium, Tiszakécske – 2005. április

Kécskei emlékeim. Ezzel a címmel nyílt meg Tóth Sándor fotográfus kiállítása Tiszakécskén, a Református Kollégium galériájában … A tárlatot dr. Ferenczi István, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat főjegyzője nyitotta meg : [Fotóhír.]
In: Petőfi népe. – 60. évf. 79. sz. (2005. április 6.), p. 2. – Teljes szöveg >>

A Homokhátság élni akar – Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét – 2005. április

A Homokhátság élni akar : [Fotóhír.]
In: Heti Grátisz. – 6. évf. 16. sz. (2005. április 23. ), p. 6. – Teljes szöveg >>

Lila-fehér pillanatok – Porta Egyesület, Kecskemét – 2005. július

Lila-fehér pillanatok : [Fotóhír].
In: Petőfi népe. – 60. évf. 174. sz. (2005. július 27.), p. [1.]. – Teljes szöveg >>

Egy pálya emlékei – fotókon / Tóth Sándor
In: Kecskeméti lapok . – 101. évf. 28. sz. (2005. július 28.), p.  3. – Teljes szöveg >>

Élet a Kiskunságon – Közösségek Háza, Kiskunhalas -2005. augusztus

Kiskunhalas. Élet a Kiskunságon címmel nyílik fotókiállítás Tóth Sándor fotóművész – a Petőfi Népe volt fotósa – felvételeiből holnap délután fél 6-kor a Közösségek Házában… : [Hír].
In: Petőfi népe. – 60. évf. 198. sz. (2005. augusztus 25.), p. 3. – Teljes szöveg >>

Fotókiállítás : [Fotóhír].
In: Kecskeméti lapok. – 101. évf. 30. sz. (2005. augusztus 25.), p. 2. – Teljes szöveg >>

Kiskunhalas. Múlt pénteken délután nyílt meg a Közösségek Házában Tóth Sándor fotóriporter kiállítása… : [Fotóhír].
In: Petőfi népe. – 60. évf. 203. sz. ( 2005. augusztus 31.), p. 3. – Teljes szöveg >>

Élet a Kiskunságon – Faluház, Harkakötöny – 2005. szeptember

Harkakötöny. A Kötönyi napok nyitó rendezvényeként holnap 17 órakor Élet a Kiskunságon címmel kiállítás nyílik a faluházban Tóth Sándor fotográfus alkotásaiból… : [Hír].
In: Petőfi népe. – 60. évf. 212. sz. (2005. szeptember 10. ), p. 3. – Teljes szöveg >>

Élet a homokhátságon – Művelődési Ház, Pirtó – 2005. október

Homokhátság képekben [Hír].
In: Petőfi népe. – 60. évf. 246. sz. (2005. október 20.), p. [16.]. – Teljes szöveg >>

Élet a homokhátságon – Művelődési Ház, Szank – 2005. november

Szank. Tóth Sándor, a Petőfi Népe nyugalmazott fotósának felvételeiből nyílt tárlat a szanki művelődési ház dísztermében… : [Fotóhír].
In: Petőfi népe. – 60. évf. 267. sz. (2005. november 15.), p. 3. – Teljes szöveg >>

Élet a Jász-Kunságban – Szent László Általános Iskola, Jászszentlászló – 2006. január

Jászszentlászló. Jan. 20-án, pénteken fél 11-kor Szabó Károly, a megyei közgyűlés alelnöke nyitja meg a jászszentlászlói iskola aulájában Tóth Sándor fotóriporter Élet a Jász-Kunságban című fotókiállítását… : [Hír].
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 14. sz. (2006. január 17.), p. 3. – Teljes szöveg >>

Színházi emlékeim – Tiszti Klub, Kecskemét – 2006. január

Fotók a nagy színházi korszakokról : [Fotóhír].
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 18. sz. (2006. január 21.), p. [8.]. – Teljes szöveg >>

Színházi emlékek. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 102. évf. 1. sz. (2006. január 26.), p. 5 – Teljes szöveg >>

Életmódváltozások a homokon – Művelődési Ház, Lajosmizse – 2006. február

Lajosmizse. Életmódváltozások a homokon… : [Hír].
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 29. sz. (2006. február 3.), p. 3. – Teljes szöveg >>

A homokvilág változásai – Művelődési Ház, Kiskunmajsa – 2006. március

Fotókiállítás: A homokvilág változásai.
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 57. sz. (2006. március 8.), p. 13. – Teljes szöveg >>

Évtizedek képekben. – Fotó
In: Új Kun-Majsa. – 19. évf. 11. sz. (2006. március 17.), p. 1. – Teljes szöveg >>

Kiskunmajsa. A homokvilág változásai címmel látható a művelődési központban Tóth Sándor fotóriporter kiállítása… : [Fotóhír].
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 67. sz. (2006. március 21.), p. 3. – Teljes szöveg >>

50 év legjobb fotói / Barta Zsolt; Tóth Sándor et al.
In: Petőfi népe. – 61. évf. 272. sz. (2006. november 21.), Fél évszázad fotókban megörökített pillanatai mell. p. 1-4. – Teljes szöveg >>

A múlt emlékei – Hunyadivárosi Idősek Klubja, Kecskemét – 2006. december

Kecskemét majd’ 50 éve : [Fotóhír].
In: Petőfi népe. – 61. évf. 294. sz. ( 2006. december 16.), p. 11. – Teljes szöveg >>

Az ember és a ló – József Attila Közösségi Ház, Szabadszállás – 2007. április

Szabadszállás. A József Attila Közösségi Házban szombaton nyílik kiállítás Tóth Sándor fotóriporter felvételeiből. : [Hír].
In: Petőfi népe. – 62. évf. 97. sz. (2007. április 26.), p. 14. – Teljes szöveg >>

Szabadszállás. Tóth Sándor, lapunk volt fotóriporterének képeiből rendeznek kiállítást a városi napok alkalmából … e hét végén, szombaton. Az érdeklődőket 14 órára várják a József Attila Közösségi Házban : [Hír] / (P. S.).
In: Petőfi népe. – 62. évf. 147. sz. (2007. június 26.), p. 2. – Teljes szöveg >>

Színházi emlékeim – Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola Kollégiuma, Kecskemét – 2007. október

Színjáték és fotók… folytatódik a Szent-Györgyi Albert középiskola kollégiumában a Beszélgessünk mi is… elnevezésű rendezvénysorozat, melynek vendége Sirkó László színművész. Ekkor tárlat is nyílik Tóth Sándor felvételeiből. A színháztörténeti fotók (1960-1985) október végéig láthatók. : [Hír] / T. K.
In: Petőfi népe. – 62. évf. 237. sz. ( 2007. október 10.), p. 11. – Teljes szöveg >>

Tárlat – József Attila Közösségi Ház, Szabadszállás – 2008. május

Szabadszállás. Tárlat. Tóth Sándor fotóriporter, a Petőfi Népe egykori munkatársa válogatott képeiből nyílt kiállítás a művelődési házban … : [Hír] / M. J.
In: Petőfi népe. – 63. évf. 105. sz. (2008. május 6.), p. 5. – Teljes szöveg >>

Sorsfordító életutak – Kulturális Központ, Jánoshalma – 2008. augusztus

Megörökített sorok. Jánoshalmán, a kulturális központ Mithras-termében nyílt kiállítás Tóth Sándor fotóművész felvételeiből. A Petőfi Népe nyugállományú fotóriporterének Sorsfordító élet – utak – című tárlatát Bányai Gábor országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke ajánlotta a közönség figyelmébe … : [Fotóhír].
In: Petőfi népe. – 63. évf. 200. sz. (2008. augusztus 27.), p. 11. – Teljes szöveg >>

Sorsok, életutak képekben.
In: Hunyadi népe. – 23. évf. 9. sz. (2008. szeptember), p. 8. – Teljes szöveg >>

Színházi emlékeim – Kulturális központ, Jánoshalma – 2009. január

Jánoshalma. Színház. Tóth Sándor, a Petőfi Népe nyugállományú fotóriporterének színházi felvételeiből nyílik kiállítás január 22-én, 17 órakor a helyi kulturális központban. : [Hír] / T. K.
In: Petőfi népe. – 64. évf. 12. sz. ( 2009. január 15.), p. 2. – Teljes szöveg >>

Színházi emlékek. A kecskeméti Katona József Színház történetének negyedszázada (1960-1985) elevenedik meg azon a fotótárlaton, mely Tóth Sándor felvételeiből nyílt meg Jánosalmán … : [Fotóhír].
In: Petőfi népe. – 64. évf. 22. sz. (2009. január 27.), p. 11. – Teljes szöveg >>

Homok hazám – Általános Iskola, Jakabszállás – 2009. február

Jakabszállás. Fotók. Homok hazám címmel tegnap fotókiállítást nyitottak az iskola aulájában … : [Hír] / P. S.
In: Petőfi népe. – 64. évf. 42. sz. (2009. február 19.), p. 3. – Teljes szöveg >>

Színházi emlékeim – Teátrum Galéria, Kecskemét – 2009. február

Színházi fotográfiák a Teátrum Galériában [Hír].
In: Petőfi népe. – 64. évf. 44. sz. ( 2009. február 21.), p. 5. – Teljes szöveg >>

Változó Kiskunság – Művelődési Ház és Könyvtár, Kunfehértó – 2009. április

Változó Kiskunság – 50 év képekben / P. L. – Fotó
In: Halasi tükör. – 23. évf. 17. sz. (2009. ápr. 29.), p. 6. – Teljes szöveg >>

Változó Kiskunság – Művelődési Ház, Zsana – 2009. május

Egy kiállítás képei. Zsana múltjának egy darabja is ellátogatott a községbe azokkal a fényképekkel, melyek egy hosszú riporteri pálya értékeibe engednek bepillantást. Tóth Sándor, a Petőfi Népe munkatársaként … évtizedeket töltött fotózással … : [Fotóhír].
In: Petőfi népe. – 64. évf. 105. sz. (2009. május 6.), p. 4. – Teljes szöveg >>

Életem a színház – Városi Színházterem, Baja – 2009. május

Hajmeresztő bűnügyi darabbal indulnak : [Hír] / G. Zs.
In: Petőfi népe. – 64. évf. 126. sz. (2009. május 30.), p. 3. – Teljes szöveg >>

Bács-Kiskun fél évszázada – Városháza, Szabadszállás – 2010. július

Szórakoztató hétvége : [Fotóhír].
In: Petőfi népe. – 65. évf. 154. sz. (2010. július 5.), p. 4. – Teljes szöveg >>

Sajtó e szemmel – Református Újkollégium, Kecskemét – 2012. május

Kecskemét. Tóth Sándor fotográfus, a Petőfi Népe egykori fotóriporterének várostörténeti jelentőségű fényképeiből nyílt tárlat a Református Újkollégium dísztermében … : [Fotóhír].
In: Petőfi népe. – 67. évf. 104. sz. (2012. május 4.), p. 2. – Teljes szöveg >>

Kecskemét egykor és ma – Városháza, Kecskemét – 2012. október

A Város Napját ünnepelték Tóth Sándor képeinek tárlatával : Zombor Gábor polgármester szerint a testvérvárosok delegációival válik nemzetközivé Kecskemét / H. I.
In: Petőfi népe. – 67. évf. 230. sz. (2012. október 1.), p. 3. – Teljes szöveg >>

Kecskemét egykor és ma – Kiss Fotó Kamara Galéria, Kecskemét – 2012. december

Kecskemét fotókon. Tóth Sándor, lapunk egykori fotóriporterének képeiből nyílt kiállítás a kecskeméti Kiss Fotó Kamara Galériájában … : [Fotóhír] / S. H.
In: Petőfi népe. – 68. évf. 296. sz. (2013. december 20.), p. 3. – Teljes szöveg >>

Betű átméretezése
Kontraszt