Dr. Kiss Árpád genetikus, a mezőgazdasági és biológiai tudományok doktora 1916. január 14-én született Budapesten.
Dr. Kiss Árpád emlékkiállítás plakátja
Dokumentumok Kiss Árpád családi életéről
Kiss Árpád születési anyakönyvi kivonata
Kiss Árpád és Priszter Irma házassági anyakönyvi kivonata – 1944. február 21.
Távirat Kiss Árpád első gyermekének születéséről – 1944. november 14.
A növénynemesítő gyakran vett részt külföldi konferenciákon. Üdvözlőlapok a konferenciák helyszínéről:
Tádzs Mahal
Képeslap Indiából
Cambridge képeslap
Dr. Kiss Árpád munkássága
Középiskolai tanulmányait a Székesfővárosi Kertészképző Iskolában végezte, majd 1950-ben Martonvásárra, a Magyar Tudományos Akadémia Növénytermesztési Kutatóintézetébe került, ahol a borsó nemesítésével és a búza-rozs hibridek előállításával bízták meg. 1957-ben szerezett diplomát a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián, majd Kecskeméten a Duna-Tisza-közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben (ma Zöldségtermesztési Kutatóintézet Rt.) dolgozott.
Meghívó – kandidátusi értekezésének vitájára
Meghívó doktori értekezésének vitájára
Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Kecskemét, 1963.
Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet évkönyve, 1963.
A búza-rozs hibridek nemesítése mellett 1970-ig a kisgyümölcsű görögdinnye fajták előállítását végezte.
Görögdinnyefajták vizsgálata
Több nemzetközi viszonylatban is elismert eredményt ért el. Neve ott szerepel a legelső triticale nemesítők között. A hexaploid triticalék közti keresztezéssel és szelekcióval új típusokat állított elő. Így nevéhez fűződik a törpe, féltörpe és az alacsonyszárú triticalék előállítása.
Triticale
Triticale, a homok új gabonája
A növénytermesztés alapjai
A borsó termesztése
Tenyészkerti napló
Tanulmányok a triticaléról
Tanulmányok a triticaléról
Tritikále eredmények és problémák / Kiss József Mihály, Kiss Árpád
In: Növénytermelés. – 30. évf. 3. sz. (1981. jún.), p. 275-281.
A tritikále helyzete
A triticale genetikája és nemesítése
A növénynemesítő külföldi tudományos lapokban megjelent tanulmányai:
Breeding methods and tests
Improvement of some unfavourable traits
Züchtungsprobleme
Ausztrál Triticale-szakácskönyv:
Ausztrál Triticale-szakácskönyv
The australian triticale cookery book
Ausztrál titicale szakácskönyv
Cikkek, interjúk
Az alábbi könyvek egy-egy fejezete Kiss Árpád munkásságával foglalkozik.
Aranyhomok antológia 1962.Aratják a triticalet, a homok új kenyérgabonáját
In: Petőfi népe. – 20. évf. 161. sz. (1965. júl. 10.), p. 3.Tritikále a homokon / G. E.
In: Petőfi népe. – 46. évf. 181. sz. (1991. aug. 3.), p. 3.Miért szomorú a triticale világhírű nemesítője? : Más országoknak megéri, nekünk nem / K. S.
In: Kecskeméti lapok. – 86. évf. 37. sz. (1990. szept. 14.), p. 7.
Makacs maradandóság : [Szociográfiai riportok] / Kunszabó Ferenc. – Budapest : Magvető, 1980.Négyszemközt a nemesítővel / Jóba Tibor
In: Petőfi népe. – 20. évf. 286. sz. (1965. dec. 4.), p. 3. A tritikálé atyja / Váradi Piroska In: Kecskeméti lapok. -94. évf. 1. sz. (1998. nov. 12.), p. 5.
Rögös vallomások: Ötven év a magyar agrárkutatás szolgálatábanKiss Árpád, a mezőgazdasági tudományok doktora
In: Petőfi népe. – 38. évf. 33. sz. (1983. febr. 9., szerda), p. 5.Kiss Árpád, a Tritikálé atyja : Aki rajtakapta Micsurint
In: Köztér. – 3. évf. 9. sz. (2000. szept.), p.11
Kiss Árpád díjai és emlékezete
Kutatómunkáját rangos díjakkal ismerték el – többek között megkapta a Magyar Tudományos Akadémia díját, az Osztrák Mezőgazdasági Kamara Növénynemesítői Díját, a Mathiász János-emlékérmet, a Kecskemét Városért Emlékérmet és Díjat és Bács-Kiskun megye Tudományos díját.
Kecskemét Városért EmlékéremMathiász János-díjdr. Kiss Árpád gyászlapja
Magyar Tudományos Akadémia díjaBács-Kiskun megye Tudományos díjaNekrológ
Előadások a Kiss Árpád születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett konferencián:
Mészöly Gyula (1910 – 1974) paradicsomnemesítő születésének 100. évfordulója alkalmából kiállítást és emlékülést rendezett a Katona József Könyvtár, a Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Fõiskolai Kara és a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. Az alábbiakban a 2010. január 14-én a könyvtár Helyismereti Gyűjteményében tartott emlékülés előadásait és az ugyanitt rendezett kiállítás anyagát ismerhetik meg.
Mészöly Gyula biológus, növénynemesítő a mai Horvátországhoz tartozó Suhopoljén született. Kertészeti tanulmányai befejezése után 1936-tól a bajai Kertészeti Középiskola tanáraként tevékenykedett. 1940-től Kecskeméten élt és dolgozott, először tanárként, majd mezőgazdasági kutatóként.
1943-ban kezdte megszervezni Kecskeméten a később róla csak Mészöly-telepnek nevezett Állami Kertészeti Telepet, amely 1948-ban Állami Kertészeti Kísérleti Telepként, 1950-től Kecskeméti Kísérleti Gazdaságként működött. A telep 1955-ben Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetté alakult, 1971-ben pedig felvette a Zöldségtermesztési Kutató Intézet nevet. Irányítása alatt vált az intézet a zöldségfélék, a szántóföldi növények, a gyümölcs- és dísznövény nemesítés és kutatás nemzetközileg is elismert fellegvárává. A legnagyobb eredményeket a paradicsom nemesítésében érték el : 13 államilag elismert, kiváló magyar paradicsomfajtát adtak a magyar zöldségtermesztésnek. A Kecskeméti 363-as, a Kecskeméti törpe, a K-3 heterózis, a Kecskeméti jubileum és társaik mind az ő ismert nemesítéseik.
A növénynemesítő tudományos munkássága mellett szakterületének érdekeit országos szintű intézményekben is képviselte. 1953-tól haláláig országgyűlési képviselőként a parlament mezőgazdasági állandó bizottságának volt tagja. A Magyar Tudományos Akadémián a Növénynemesítési Bizottság elnökeként és a Kertészeti Bizottság tagjaként vállalt fontos tudománypolitikai munkát, később az Akadémia rendes tagjává választotta. Egyik alapítója volt a Magyar Agrártudományi Egyesületnek is. A Kertészeti Társaságnak hosszú időn keresztül alelnöke, a Bács-Kiskun Megyei Agrártudományi Egyesület Megyei Szervezetének elnöke volt. A Kertészeti Egyetemen címzetes egyetemi tanári , majd tiszteletbeli doktora címet kapott.
A kutató gyakorlatban is hasznot hozó eredményeit magas szintű kitüntetésekkel ismerték el. 1956-ban Mészöly Gyula lett Bács-Kiskun megye első Kossuth-díjas tudósa. Élete során többször kapta meg a Munka Érdemrend Arany fokozatát. A Bács-Kiskun Megyei Tanács által alapított Mathiász-díj első kitüntetettje volt 1972-ben. Társadalmi tevékenységének megbecsülését jelzi, hogy Fleischmann Rudolf, Entz Ferenc és Tessedik Sámuel emlékérmet adományoztak részére.
Mészöly Gyula nemcsak nagyhírű kutató-szervező, de közismerten nagylelkű, munkatársai érdekeit mindig és mindenhol képviselő, szelídszavú, kedves, önzetlenül segítőkész ember volt.
Mátyási János izsáki református lelkész és Polgári Koczog Julianna gyermeke.
Mátyási János izsáki református lelkész
Polgári Koczog Julianna
Mátyási József szülei
Képeslap Mátyási József szülőhelyéről, Izsákról
Tanulmányait a kecskeméti református kollégiumban, majd a debreceni református kollégiumban végezte. Ügyvédi oklevelet szerzett és Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot.
1789-től 1794-ig Teleki József gróf >> ugocsai főispán, koronaőr titkára volt, akit elkísért Bécsbe, Németországba és Erdélybe is. 1792-ben részt vett a pozsonyi országgyűlésen. Utazásait versekben örökítette meg.
Mátyási József 1795. márciusi levele Kecskemét főbírájához.
A gróf 1803-as halála után Pesten volt ügyvéd, majd Izsákra költözött, ott megházasodott, ám hamarosan megözvegyült. 1824 körül Kecskeméten telepedett le, ahol visszavonultan élt.
Kecskemét város tanácsa irodalmi működéséért 1827-ben polgárjoggal tisztelte meg, melyet levélben köszönt meg a városi tanácsnak.
Mátyási József 1827. március 27-én kelt levele Kecskemét város Nemes Tanácsához
Végrendeletében vagyona nagy részét a kecskeméti református kollégiumra hagyta.
Mátyási József gyászjelentése
Korának népszerű költője volt. Legismertebb verse, a Sorsával elégedő gulyásnak pásztori dalja népdalként terjedt:
Az úgynevezett Gulyásnóta keletkezéséről és közismertté válásáról többször is írtak irodalom történészeink. A témával Mészöly Gedeon is foglalkozott 1931-ben, a Népünk és Nyelvünk folyóiratban megjelent terjedelmes tanulmányában.
Terbe Lajos pedig 1956-ban rövid cikkben foglalta össze a vers eredetével kapcsolatos véleményeket.
Kiss István: Mátyási József. Antológia Mátyási József költeményeiből
Mészöly Gedeon írása 1931-ben, a Népünk és Nyelvünk folyóiratban
Terbe Lajos cikke az Irodalomtörténeti közlemények 1956/4. számából
Mátyási költészetének helytörténeti vonatkozásai is vannak. Hosszabb lélegzetű költeményében megénekelte a Kecskeméten pusztító 1794. évi júliusi tűzvészt is.
Kis itélet napja
Mátyási József egyik alkalmi verse, Márton-napra
A barátság, és annak mestersége
Mátyási József verseinek folytatása
Költészetét a 18. század végi „mesterkedők” közé sorolták. Verseinek jelentős részét terjengős, alkalmi poémák – köszöntők, búcsúztatók – teszik ki, amelyeknek azonban érdemi, csillogó részletei is vannak.
Nyolc kötete jelent meg nyomtatásban, több műve kéziratban maradt fönn.
Viskói uradalom, vagyis a házam Kecskeméten: válogatás a kiadatlan versekből
A beszélő köntös / Mikszáth Kálmán. – Budapest : Ciceró Könyvstúdió, [2001].
A beszélő köntös : regény / Mikszáth Kálmán ; [Deák Ferenc rajzaival]. – Szeged : Mozaik, 2002.
A beszélő köntös : történelmi regény ; Magyarország lovagvárai : legendák
A beszélő köntös – 2002.
Cikkek a legenda történeti hátteréről
Mesék, igazságok a csodatevő kaftánról / Joós Ferenc. – (Barangolások Kecskeméten)
In: Petőfi népe. – 23. évf. 75. sz. (1968. márc. 29.), p. 13.
Létezett-e a kecskeméti beszélő köntös? : A legenda forrásai és történeti háttere / Ittzés Ádám
In: Kecskeméti lapok. – 104. évf. 2. sz. (2008. jan. 17.), Magyar múzsa mell., p.1,2.
Mi lett a beszélő köntös sorsa? / Sebestyén Hajnalka. – 4 Fotó
In: Petőfi népe. – 70. évf. 259. sz. (2015. nov. 5. csütörtök), Grátisz mell. p. 3.
A Katona József Színház 1954-es “Beszélő köntös” előadásáról
Készül a “Beszélő köntös” …
In: Bácskiskunmegyei népujság. – 9. évf. 90. sz. (1954. ápr. 16.), p. [1.]
Beszélő köntös : Részlet a Katona József Színház következő műsordarabjából
In: Bácskiskunmegyei népujság. – 9. évf. 93. sz. (1954. ápr. 20.), p. [3.]
Kecskemét a török hódoltság korában (várostörténeti cikkek)
Török basák és kincsek meséi / Joós Ferenc. – (Barangolások Kecskeméten)
In: Petőfi népe. – 23. évf. 73. sz. (1968. márc. 27.), p. 27.
Városunk a török kor költészetében / Joós Ferenc. – (Barangolások Kecskeméten)
In: Petőfi népe. – 23. évf. 84. sz. (1968. ápr. 10.), p. 15.
Csigalépcső, pincerejtelem a török korból / Joós Ferenc. – (Barangolások Kecskeméten)
In: Petőfi népe [1956-]. – 23. évf. 97. sz. (1968. ápr. 26.), p. 4.
Könyvek a török hódoltság koráról
Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája
A 17. század végén – 18. század elején több református családdal együtt költöztek Kecskemétre a nemesi származású, református vallású és kuruc érzelmű Szappanosok. A család tagjai több évszázadon keresztül töltöttek be jelentős szerepet a város életében. Földbirtokosok, politikusok, tisztviselők, művészek kerültek ki tagjaik közül. Kiállításunk családi és könyvtári dokumentumok tükrében állít emléket a családnak.
A Szappanos család leszármazása
Forrás: Kecskemét régi nemesi családai / Szappanos Károly. – Kecskemét, 1944.
Ügyvéd, földbirtokos, függetlenségi politikus, országgyűlési képviselő. A református gimnáziumot és a jogakadémiát Kecskeméten végezte. 1842-ben tette le ügyvédi vizsgáját és Kecskeméten nyitott ügyvédi irodát. 1847-ben városi aljegyzőnek, 1848. június 8-án tanácsnoknak választották. 1867-ben városi tanácsnoknak választották, majd helyettes polgármester lett. A kecskeméti Függetlenségi és 48-as Párt egyik alapítója és éveken át elnöke volt. 1905-ben Kecskemét I. választókerületében függetlenségi programmal országgyűlési képviselővé választották. 1906-ban ő volt az országgyűlés korelnöke. A helyi gazdasági élet különböző területein tevékenykedett, a Gazdasági Gőzmalom elnöke és a Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület igazgatósági tagja volt. Sokat tett a református egyház és iskola érdekében. 1855-től 1858-ig az egyház főgondnoka volt. Forrás: Kecskeméti életrajzi lexikon / Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona. – 3. kiad. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 1992. – p. 229. >>
Szappanos Károly ref lelkész feljegyzései: “Iskoláit Kecskeméten végezte. 1842-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1847-ben városi aljegyző, majd 1848-ban tanácsnok lett. 1849-ben nőül vette Ferenczy Klárát, Ferenczy Idának, Erzsébet királynő felolvasónőjének unokatestvérét. Házasságuk gyermektelen volt. 1860-ban táblabíró lett. A református egyház főgondnoka volt 1855-tôl haláláig. Volt h.polgármester is 1867-1875-ig. Ő alapította a függetlenségi 48-as pártot Kecskeméten és annak sokáig elnöke volt. 1895-ben és 1896-ban országgyűlési képviselővé választották, s a képviselőház korelnöke volt. Kossuthot meglátogatta Turin-ban. A Takarékpénztár Egyesületnek és a Gazdasági Gőzmalomnak igazgatósági tagja volt. A király udvari tanácsossá nevezte ki. Lakás II. Mária utca.”
Szappanos István városi tanácsosként szállt táborba 1848. július 17-én, mint önkéntes gyalogos nemzetőr. A korábban Ó-Kérre vonult és Szenttamásnál zajló harcokban részt vett nemzetőreinket 1848. szeptember 22-én kelt tanácsi rendelettel újabb 297 fős önkéntes csapat követte, amelyet a város állított ki. Ezeknek az önkénteseknek a vezetője – 3 évi szolgálati kötelezettséggel – Szappanos István lett, aki a Vácra rendelt önkéntes nemzetőröket Pesten adta át a szállítóbizottságnak. Forrás: Kecskeméti személyek, kecskeméti történetek és egyéb krónikák / vitéz Tiszaugi-Szabó Tamás . – [Kecskemét] : Szerző, 2000. – p. 118.
Kecskemét város képviselői – Szappanos István. – In: Szőlősgazdák nagy képes naptára 1906. közönséges évre. – p. 34-36.
“Az általános részvétnek impozáns módon való megnyilatkozása mellett folyt le tegnap délután Szappanos István temetése. A kedvezőtlen idő dacára, a nagy hóesésben is százak várták az udvaron és az utcán a temetési szertartás végét, mely a lakásban ment végbe. A szertartáson részt vett a városi tanács élén Sándor István polgármester, Horváth Miklós országgyűlési képviselő s nagyszámban az összes helybeli testületek, egyházak, stb. képviselői. Táviratot küldtek Darányi Ignác volt földművelésügyi miniszter, Wekerle Sándor miniszterelnök, Ferenczy Ida csillagkeresztes hölgy, az elhunyt unokahúga… A temetésen az elhunyt érdemeit Takáts ceglédi nagytiszteletes méltatta megható beszédében, majd pedig kegyeletes szavakkal Szappanos Károly hitoktató lelkész búcsúztatta. Három óra után megindult a gyászmenet kocsik hosszú sorától és a közönség hatalmas tömegétől kísérve. A temetőben elmondott rövid ima után lezárult egy tiszta életű, igaz magyar ember életének utolsó fejezete. Gyászolják: Szappanos Elek, mint testvére, Szappanos János és gyermekei, dr. Szappanos Sándor és neje, Szappanos Mária özv. Domján Jánosné és gyermekei, Szappanos Vilma özv. Kovács Gézáné és gyermekei, Szappanos Béla neje és gyermekei, Szappanos Karolin és fia, Szappanos Kornélia Bódog Ferencné és gyermekei, Szappanos Janka Jancsics Endréné és gyermekei, Szappanos Juliánna özv. S. Kovács Gáspárné, ifj Szappanos Elek és neje, Szappanos István neje és gyermekei, Szappanos Imre és neje, mint unokaöccsei és unokahugai, özv. Szappanos Imréné szül. Tury Zsuzsánna, mint sógornői, Szappanos Sándor neje és gyermekei, Szappanos Károly neje és gyermekei, Szappanos Juliánna férjezett dr. Szappanos Sándorné, mint unokatestvére.” Forrás: Kecskeméti Lapok, 1917. december 29.
A kecskeméti nagytemplom freskóján az Atyaisten arcát Szappanos Istvánról mintázta a művész. – In: Művészet, 1903.
Húszéves a Szappanos-harang 1856 ban ismét újra kellett öntetni egyházunk legrégebbi, I. Rákóczi György erdélyi fejedelemtől 1641-ben kapott harangját. A munkát Schaudt András pesti harangöntő mester készítette. Rákóczi harangunk ma is ebben a formájában szól. Talán ez adhatta az ötletet a régi kecskeméti, jómódi református család tagjának, idősb Szappanos Istvánnak. hogy 1854 július 20. án elhunyt neje, Nagy Mária (kinek szülei Nagy Mihály és Pázsit Sára voltak) emlékére harangot öntessen. Figyelmet érdemel, hogy 1855 és 1858 között egyházközségünk főgondnoka Szappanos István (1818-1917) ügyvéd, földbirtokos, országgyűlési képviselő volt, aki a ceglédi 100-as különítménnyel együtt elzarándokolt Kossuth Lajoshoz Turinba. Az 1856, március 15-én Schaudt András műhelyében öntött első Szappanos harang felirata a következő volt:
Életem szorgalmas. Holtom nyugodalmas. Imádkozzatok Kedves magzatok! Engem kövessetek, Boldogok lesztek. Az érc csengő hangja Hí bennetek Isten imádására Buzgó hitfelek.
Ez a harang 60 évig szolgált gyülekezetünkben. Az I. világháború áldozata lett másik három harangunkkal együtt, úgy mint a szentkirályi, (ez még mindig hiányzik) helvéciai csengettyűvel, valamint a történelmi emlékű, utoljára 1851-ben újra öntetett koháryszentlőrinci (ma Nyárlőrinc) haranggal. 1916. augusztus 27-én, újkenyéri úrvacsoraosztás alkalmával, búcsúzott a gyülekezet szeretett harangjaitól. Az igehirdetést Szappanos Károly református helyettes lelkész tartotta a Máté 22:15-22 alapján. A lelkipásztor id. Szappanos István unokaöccse volt.
A következő Szappanos generáció tagjai 1925-ben ismét megöntették gyülekezetüknek harangjukat. Ez harang a II. világháború áldozata lett, talán 1944-ben. A pontos dátum város kiürítése miatt bizonytalan.
1984-ben ünnepeltük templomunk fennállásának 300 éves jubileumát. Erre az alkalomra készült el a teljes belső festés, és ekkor fedeztek fel a munkát végző mesterek a színes oszlopfőket is. Az ünnepség legnagyobb eseménye kétségkívül a harangszentelés volt. A tízmázsás harang több ezer ember jelenlétében, a másik három harag, zúgása közben foglalta el helyét az 55 méter magas toronyban. A harang adományozója az 1900. október 4-én született, Bódogh Ferenc gyógyszerész és Szappanos Kornélia lánya, Kornélia Rózsa, Dr. Héjjas Elekné. Ő családi ékszerei eladásából teremtette elő a harangöntés költségeit. Neki megadatott, hogy láthatta, hallhatta mindhárom Szappanos harangot. Talán ezért is került rá a II. Timotheus 4:7 jól ismert igéje: „Futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam”.
Forrás: Húszéves a Szappanos-harang / Zilahi Kálmán, In: Szőlőskert, 2004 szeptember
Szappanos László (1831. május 30 – 1896. november 24.) – ügyvéd,városi tanácsnok, honvédhadnagy.
Iskoláit Kecskeméten és Budapesten végezte. A szabadságharcban mint honvéd hadnagy vett részt. Gyakorló ügyvéd volt, majd árvaszéki elnök és városi tanácsnok. Háza a Csongrádi utca 1. Földbirtoka Városföldön, Kisfáiban és Szent-Királyon.
Szappanos László (1831. május 30 – 1896. november 24.) Ügyvéd, városi tanácsnok, honvédhadnagy.
Szappanos János (Kecskemét, 1839. április 17 – Kecskemét, 1919 április 04.) – földbirtokos.
Az ősi Szappanos házban lakott a Mária utca és a Báthory utca sarkán. 1867 május 29-én vette feleségül Szél Erzsébetet. Nejével mintegy 100 000 forint értékű vagyont kapott. 5 háza és több mint 500 hold földje volt Balázson, Városföldön, Talfájában, Ballószögben és Ágasegyházán.
Szappanos János és Szél Erzsébet
Szappanos Sándor (Szada, 1857. jún. 27 – Kecskemét, 1934. jan. 16.) -földbirtokos, városi tisztviselő.
A gimnáziumot és a jogi tanfolyamot Kecskeméten végezte. Diákkorában megalakította a Szépirodalmi Önképzőkört, és a Gyorsíró Körnek is elnöke volt. Tevékenyen vett részt a kecskeméti önkéntes tűzoltó egylet megalakításában, s mint segédtiszt parancsnoka is volt. 1879-ben megalakította a Jogi Önképzőkört és a Korcsolyázó Társaságot. 1890-ben a városi közigazgatás szolgálatába lépett, aljegyző, árvaszéki ülnök, majd helyettes árvaszéki elnök lett. Tagja volt a református egyháztanácsnak. Költeményei a Képes Családi Lapokban és a helyi lapokban jelentek meg.
A fáradhatatlan közszolga
In: Hírös naptár. – 2. évf. 1. sz. (2009. jan.), p. 2.
Szappanos Mihály (Kecskemét, 1860 – 1915) – cipészmester.
Kecskeméti molnáriparos gyermekeként született. Cipésznek szülővárosában tanult, a gyakorlati éveket a fővárosban töltötte. 1886-ban önállósította magát és az 1896-os budapesti kiállításon elismerő oklevéllel tüntették ki. 1891-ben feleségül vette id. Mester István Judit nevű leányát, akitől négy fiúgyermeke született. Első fiúk. Mihály meghalt, a második, Károly a budapesti Református Teológiai Akadémián, Sándor a kecskeméti Jogakadémián tanult; a legkisebb Géza apja irányításával a cipész mesterséget tanulta. Szappanos Mihály munkája mellett a közügyekből is kivette a részét. A törvényhatósági bizottság tagja, egyháztanácsos, az iparkamara tagja, az ipartestület elnöke, a csizmadia ipartársulat jegyzője, a kecskeméti Bőriparosok Anyagbeszerző Szövetségének elnöke, az Ipari Hitelszövetkezet igazgatósági tagja volt.
A Szappanos család mentora, családi adatok gyűjtője és rendezője. 1891. december 29-én feleségül vette Sípos Fannit. “…Szadán, Pest megyében, született, hol atyja lelkész volt. A gimnáziumot Kecskeméten, a theológiát Budapesten végezte. Papi oklevelet szerzett Budapesten 1888-ban. Középiskolai tornatanári oklevelet szintén Budapesten 1887-ben. Népiskolai tanítói vizsgát tett Nagykőrösön, 1889-ben. Segédlelkész volt Fóthon és Kecskeméten, rendes lelkész Dunabogdányban 1890-1897-ig. Főgimnáziumi tornatanár Hódmezővásárhelyen 1897-1904-ig. Hitoktató lelkész Kecskeméten 1904-1925-ig, mikor nyugdíjba vonult. Lakása III. Szécsényi Fasor 11. Kecskemét…”
Szappanos Károly
Kiadott könyvei teljes szöveggel:
A Szappanos-család / összeállította Szappanos Károly
Református vallástan / összeállította Szappanos Károly
Szappanos Jenő (1894-1976) – építész, műszaki tanácsos.
A gimnáziumot Kecskeméten, a műegyetemet Budapesten végezte. Az építészmérnöki oklevél megszerzése után 1928-ban Kecskemét városa műszaki tanácsossá választotta. Az első, világháborút végig küzdötte, utóbb századosi rangban. Számos kitüntetést kapott, mint a vitézségi ezüst érmet. Károly keresztet, harmad osztályú katonai érdemkeresztet, stb. Elnöke volt a Korcsolyázó Egyletnek, református presbiter volt. A Városföldi Szappanos kúriát tervezte 1923-ban, valamint a kecskeméti református temetőben lévő Szappanos családi mauzóleumot . 1925-ben ő tervezte a széktói strandot, 1927-ben az Újkollégium Kálvin téri szárnyát, 1923-ban a kaszinó nyári helyiségét két oldalszárnnyal bővítve megtervezte a múzeumot. Forrás: Kecskemét város építéstörténete / Juhász István. – Kecskemét : Kecskemét Monográfia Szerkesztősége. – 362 p. Lásd a katalógusban>> Köztér .- 4. évf. 8-9. sz. (2001. szept-okt.), p. 6.
Emléktábláját az Újkollégium épületének falára, az 1948-ban eltávolított emléktábla helyére helyezték el. Elhelyezésének ideje: 2010., Anyaga: mészkő, Mérete: 50 X 60 cm Szövege: A Reformátis Kollégium épülettömbjének ezen internátusi szakaszát, egyházának szolgálva Vitéz Szappanos Jenő öregdiák, presbiter, Kecskemét Város műszaki tanácsosa tervezte és az építést irányította az 1928-29 években 2010. Forrás: Előterjesztés Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. június 24-én tartandó ülésére
Kecskemét / Entz Géza. Genthon István, Szappanos Jenő. – Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1961. – 183 p. : ill., fotók ; 25 cm. – (Városképek – műemlékek)
Díszoklevél Szappanos Jenő építészmérnök részére
Szappanos Jolán (Kecskemét, 1904. május 13 – Kecskemét, 1983. február 13.)
Állami tanítónő Cegléden a Zöldhalom pusztán (1939). A második világháború után a bugaci általános iskolában tanítónő. A Szappanos családról és Bugac történetéről számos tanulmányt írt (Bugaci Emlékeim – 1972), utolsó bugaci tanulmányát “A Nagy Pusztán” címmel adták ki 1983-ban.
Szappanos Jolán
Szappanos Jolán: A nagy pusztán
Szappanos Jolán: Családi legendárium
Családi kép, 1934.
Szappanos István (Kecskemét, 1923. júl. 4 – Kecskemét, 1999. nov. 22.) – tanár, képzőművész.
Középiskolai és jogakadémiai tanulmányait szülővárosa nagy hírű Református Kollégiumának iskoláiban végezte. A szülői ház után gimnáziumi rajztanára, Csikós Tóth András adta a művészetek iránti indíttatást,majd Molnár Zoltán festőművész magániskolájában fejlesztette tovább képességeit. Később pedig szigorú és következetes önképzéssel pótolta a rendszeres képzést. Folyamatosan gazdagította látásmódját, grafikai és festészeti ismereteit. Az 1955. évtől közel három évtizeden keresztül dolgozott alkalmazott grafikusként. 1987-től évenként részt vesz a hajósi, 1993-tól a békési, 1996-ban a veránkai, 1997-ben a lajosmizsei képzőművészeti alkotótábor munkájában. 1997-ben a keceli képzőművészeti alkotótábor egyik alapítója. Szakmai tanulmányutakat tett Angliában, Hollandiában, Ausztriában. Forrás: IV. Képzőművészeti Alkotótábor, 1997. Alföldi Lapok .- 7. évf. 47. sz. (1999. dec. 2.), p. 4.- (Krétakör melléklet) Kecskeméti Képzőművészek Közössége .- 1998.
Szappanos István akvarellfestő/ Szappanos István. – Kecskemét : Szerző, 2010. TELJES SZÖVEGGEL
Szappanos István édesanyjának rajzolt naptára
A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet története 1946-1956 / Tervezte és rajzolta: Szappanos István
Szappanos István, 1923-1999
In: Köztér. – 2. évf. 12. sz. (1999. dec.), p. 14.
Szappanos István (1923-1999) festménye
Szappanos István (Kecskemét, 1945. aug. 22 – ) – tanár, képzőművész.
1968-ban végezte tanulmányait Szegeden, a Tanárképző Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskola kísérleti tanárkéző szakán és a JATE pedagógiai szakán is diplomát szerzett. Mesterei: Fischer Ernő, Winkler László és Cs. Pataj Mihály. 1968 óta tanít. A Kecskeméti Tanítóképző Főiskola tanszékvezető tanára 1977-től 2000-ig. Rendszeresen szerepel hazai és nemzetközi tárlatokon. A festészet műfajai közül olaj- és pasztelltechnikával dolgozik. Vizuálpedagógiai tankönyvéből és jegyzeteiből tanulnak a főiskolai hallgatók. 1980-as években video- és oktatófilmeket készített. Tanulmányutat tett Csehszlovákiába, Lengyelországba, Olaszországba, Svájcba, Ausztriába, Japánba. Festészetében, képeiben látványélmény és az egyéni szubjektum nyer művészi kifejezést. A Szabad Képző és Iparművészek Országos Szövetségének tagja. Az izsáki alkotótelep művészeti vezetője.
Szappanos István, Székely Bertalan-díjas festőművészről hat tételben / Turai Kamil
In: Grádics : a Kecskeméti Lapok és az Alföldi Lapok kulturális melléklete. – 3. évf. 5. sz. (1999. máj. 20.), p. 11.
Szappanos István rajzszakköre / Kada Erika. – In: Köztér, 2001. január
Levél a túlsó partra
In: Kecskeméti lapok. – 99. évf. 26. sz. (2003. júl. 10.)
Babérkoszorús 60. születésnap : “Ami a növendékemnek fontos, az fontos nekem is” / Rákász Judit
In: Petőfi népe. – 60. évf. 248. sz. ( 2005. okt. 22. szombat ), p. [1.], [5.]
…az életünk büszke és boldog vállalását hirdeti Szappanos István, egy visszafogott, szerény vidéki rajztanár, aki azonban éppen ettől Mester, mert képei beszélnek, nem ő fecseg; alkotásai lélekgazdagítóak, emberségünket gyarapítóak, s nem félelmet ébresztőek s végképp nem izzadtsággal átitatott különcködések. A tárlatlátogató, amikor belepillant a prágai katalógusba, s szembesül a tanszékvezető főiskolai tanár Szappanos István képzőművész életművét eddig elismert díjak, kitüntetések sokaságával, óhatatlanul is ezt vallja meg: éppen ezért ilyen nagyszerűek és feledhetetlenek ennek a Mesternek a művei, mert megmaradt tanárnak, az emberséget növesztőnek és az ember jóra vágyódását becsülőnek… Forrás: Lírai érzetképek közelében : Élményrétegek Szappanos István prágai kiállításáról / H. Tóth István. – ill., fotók. – (Magyar szövetség) In: Prágai tükör. – 15. évf. 5. sz. ( 2007 ), Tükörkép mell. p. 10-13.
A festészet a szem ünnepe : Szappanos István – aki műveiben a zeneiséget és a belső fényt keresi
In: Alföldi régió magazin. – 4. évf. 1. sz. ( 2012. febr.), p. 14.
Karácsonyi levél a túlpartra – Gyermekkori ünnepek képei : Akkor még nem tudtam, hogy léteznek mindennél drágább, de láthatatlan csomagok is… / Szappanos István
In: Petőfi népe. – 64. évf. 301. sz. (2009. dec. 24. csütörtök), p. 14.
Szappanos István: Érzetképek, Prága, 2007. október 27.
Szappanos István beszél családjáról a Katona József Könyvtár kiállítása kapcsán. Részlet a Kecskeméti Televízió 2012. 03. 09-én vetített Múzsa c. műsorából.
Virtuális kiállításunkban az 1969 márciusában indult Forrás folyóirat történetét és kiadványait mutatjuk be a könyvtárunkban őrzött dokumentumokon keresztül.
A Forrás első száma 1969 márciusában jelent meg az 1955-től 1969 működő Kiskunság c. folytatásaként, „Irodalmi, művészeti tudományos folyóirat” alcímmel.
Az új lap indulását segítette, hogy több Kecskeméten élő, elismert író-költő is csatlakozott a szerkesztőséghez, illetve a folyóirat „holdudvarához”. Így Buda Ferenc, Hatvani Dániel, Kunszabó Ferenc>>, Zám Tibor>>.
A Forrás a szépirodalom mellett kezdettől fogva helyet adott szociográfiai munkáknak is. A szociográfia hangsúlyos felvállalásáról tanúskodik az is, hogy 1975-től a műfaj már a lap alcímében is helyet kapott („Irodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirat”) és lényegében mindmáig ugyanez a hármas öndefiníció (jelenleg: „Irodalom, szociográfia, művészet”) szerepel a címlapon. Ugyanakkor a lap társadalomi kérdések iránti elkötelezettségéből következett az is, hogy a szerkesztőség tagjai 1989 előtt nemegyszer szembe kerültek a fennálló rendszerrel. Ilyen tekintetben a Forrás az ún. rendszerváltó lapok közé számított.
A folyóirat mindig is igyekezett a teljes magyar irodalmat felölelni, mely természetesen a határon túli magyar irodalmat is magában foglalja. A szerkesztők fontosnak tekintik a külhoni magyar szerzők műveinek megismertetését is. Időről időre megjelennek a Forrásban többek között Kányádi Sándor>>, Markó Béla>>, Kovács András Ferenc>>, Tolnai Ottó>>, Sziveri János>> művei.
A XX. század második felének klasszikusai, pl. Illyés Gyula, Németh László,Weöres Sándor mellett a Hetek és a Kilencek költőit közölték. A rendszerváltozás után esszéivel és tanulmányaival meghatározó szerzőként szerepelt a lapban Sándor Iván>> és Vekerdi László>>, írók-költők közül pedig Faludy György>> és Tandori Dezső>>.
A folyóirat feladatának tartja a kecskeméti és Bács-Kiskun megyei szellemi élet hagyományainak ápolását. Ennek jegyében rendszeresen jelennek meg tanulmányok a város és a megye híres szülötteinek – többek között Katona József, Kodály Zoltán, Tóth Menyhért>> – munkásságáról, valamint Kecskemét irodalom-, zene- és művészettörténetével foglalkozó írások. Az irodalomtörténet vonatkozásában elsősorban Orosz László és Szekér Endre írásai voltak meghatározó jelentőségűek; a helyi zenetörténet egyes vonatkozásait Ittzés Mihály cikkei dolgozták fel a Forrás lapjain; a művészettörténeti irányt pedig Bánszky Pál és Sümegi György tanulmányai fémjelzik.
A lap alapító főszerkesztője Varga Mihály volt. Őt Hatvani Dániel követte, aki 1972-1988 között töltötte be ezt a tisztséget. 1989 óta pedig Füzi László vezetésével készül a folyóirat. A főszerkesztő-helyettesi feladatokat a lap indulásától kezdve évtizedeken keresztül Szekér Endre látta el. A kezdetektől munkatársa a lapnak Buda Ferenc, 1976-tól Pintér Lajos, majd az 1980-as évek végétől Dobozi Eszter és Komáromi Attila csatlakozott a szerkesztőség munkájához. Ugyancsak meghatározó szerzője-szerkesztője volt a lapnak Zám Tibor.
2017-től feltűnt a szerkesztőségben az új generáció is Pál-Kovács Sándor Attila és Füzi Péter személyében.
Az indulás – 1969
Az 1. évfolyam 1. szám címlapja, a borítófülön Sánta György Májusi eső után c. versével.
Forrás-ankét, 1970. március 16.
Forrás-est, 1973. április 16.
Pályázati felhívás 1973-ban
Buda Ferenc köszöntése 1973-ban
Különszám Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára
Az 1960-as – 1990-es évek időszaka mai szemmel nézve nemcsak társadalmi berendezkedését tekintve, hanem ennek lenyomataként kulturális életét illetően is különleges.
Rendezvények sokasága és sokszínűsége jellemzi, ugyanakkor sajátos tartalom és hangulat is. A plakátok és aprónyomtatványok nemcsak információt közvetítettek, hanem az adott korszak művészi kifejezési módját is bemutatták, az idő előrehaladtával egyre színesebb formában.
A dokumentumok jól érzékeltetik a kulturális kínálat gazdagságát és tartalmi sokféleségét. Irodalmi rendezvények, könyvbemutatók, író-olvasó találkozók zajlottak a korszak neves szerzőivel, irodalom-történészeivel, komoly- és könnyűzenei rendezvények ismert előadókkal, ismeretterjesztő előadások sokasága a megye szinte összes településén egy-egy szakterület jeles képviselőivel. Színházi és táncszínházi előadások, képzőművészeti rendezvények, kiállítások is nagy számban szerepelnek a dokumentumokon.
A plakátokon, meghívókon a korszak legjelesebb – nem ritkán ma is népszerű és elismert – előadóinak, együtteseinek, képzőművészeinek, íróinak nevével találkozhatunk. Az irodalomban Czine Mihály, Hegedűs Géza, Buda Ferenc; a komolyzenében a MÁV Szimfonikus Zenekar, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar; a könnyűzenében Koncz Zsuzsa, Zorán, az LGT; a táncművészetben a Kecskemét Táncegyüttes, a Magyar Állami Népi Együttes; a képzőművészetben Tavaszy Noémi, Bozsó János, Pálffy Gusztáv; az ismeretterjesztésben Czeizel Endre, Reisinger János , és még sorolhatnánk – mindannyian a legmagasabb színvonalat képviselték az adott területen.
Egyéb szórakozási lehetőségekről is tájékozódhatunk: olvashatók a legtöbb város havi moziműsorai filmajánlókkal, a korszakra jellemző, nagy hagyományokkal rendelkező kabarék, bálok, műsoros estek és a sokak által kedvelt cirkuszi előadások meghívói, plakátjai.
A bemutatott rendezvények többnyire a művelődési házak szervezésében valósultak meg (a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ, a bajai József Attila Művelődési Ház vagy a gyermekprogramok sokaságát és sokféleségét szervező ifjúsági és úttörőházak), de jelen vannak a könyvtárak, múzeumok, iskolák és egyéb szervezetek által hirdetett és rendezett programok is.
1. Keressen és nevezzen meg tíz mozit az adatbázisban! 2. Soroljon föl tíz, különböző településen működő művelődési házat! 3. Keressen tíz, művelődési házak által szervezett programot! 4. Milyen zenei rendezvények jellemezték az 1980-as évek zenei életét? Soroljon föl tízet belőlük! 5. Keressen tíz képzőművészeti kiállítást, nevezze is meg ezeket! 6. Keressen tíz, egy-egy településhez köthető visszatérő nagyrendezvényt (pl. Flóra Virágfesztivál)! 7. A szórakozás egyik kedvelt módja a bál volt az 1960-as 1970-es években. Keressen tíz féle bált az időszakból! 8. Baja város kulturális életéből keressen tíz különböző programot! 9. Soroljon föl tíz olyan vendég programot, aminek a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Ház csak a helyszíne volt! 10. Keressen tíz, a fiataloknak szervezett kulturális programot!
Fotókiállítás. Lapunk egykori munkatársa, Tóth Sándor fotós alkotásaiból nyílt A ló és az ember címmel kiállítás Kecskeméten, a Porta Egyesület dísztermében…Felvételünkön az alkotó látható a tárlatot megnyitó dr. Balogh Lászlóval, a megyei közgyűlés elnökével… : [Fotóhír]. In: Petőfi népe. – 59. évf. 178. sz. (2004. július 31.), p. 7. – Teljes szöveg >>
Az ember és a ló
Az ember és a ló
Az ember és a ló
Sorsfordító évtizedek
Kécskei emlékeim – Református Kollégium, Tiszakécske – 2005. április
Színházi emlékeim – Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola Kollégiuma, Kecskemét – 2007. október
Színjáték és fotók… folytatódik a Szent-Györgyi Albert középiskola kollégiumában a Beszélgessünk mi is… elnevezésű rendezvénysorozat, melynek vendége Sirkó László színművész. Ekkor tárlat is nyílik Tóth Sándor felvételeiből. A színháztörténeti fotók (1960-1985) október végéig láthatók. : [Hír] / T. K. In: Petőfi népe. – 62. évf. 237. sz. ( 2007. október 10.), p. 11. – Teljes szöveg >>
Tárlat – József Attila Közösségi Ház, Szabadszállás – 2008. május
Sorsfordító életutak – Kulturális Központ, Jánoshalma – 2008. augusztus
Megörökített sorok. Jánoshalmán, a kulturális központ Mithras-termében nyílt kiállítás Tóth Sándor fotóművész felvételeiből. A Petőfi Népe nyugállományú fotóriporterének Sorsfordító élet – utak – című tárlatát Bányai Gábor országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke ajánlotta a közönség figyelmébe … : [Fotóhír]. In: Petőfi népe. – 63. évf. 200. sz. (2008. augusztus 27.), p. 11. – Teljes szöveg >>
Változó Kiskunság – Művelődési Ház, Zsana – 2009. május
Egy kiállítás képei. Zsana múltjának egy darabja is ellátogatott a községbe azokkal a fényképekkel, melyek egy hosszú riporteri pálya értékeibe engednek bepillantást. Tóth Sándor, a Petőfi Népe munkatársaként … évtizedeket töltött fotózással … : [Fotóhír]. In: Petőfi népe. – 64. évf. 105. sz. (2009. május 6.), p. 4. – Teljes szöveg >>
Életem a színház – Városi Színházterem, Baja – 2009. május
![Makacs maradandóság : [Szociográfiai riportok] / Kunszabó Ferenc. - Budapest : Magvető, 1980.](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Kiss_Árpád_emlékkiállítás/kiss-arpad-32.jpg)
![Mátyási József / Kiss István In: Bács-Kiskun megyei népújság. - 10. évf. 67. sz. (1955. márc. 20.), p. [4].](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Mátyási_József_kiállítás/mátyási-36.jpg)
![A beszélő köntös ; A gavallérok / Mikszáth Kálmán; [ill. Győry Miklós]. - 8. kiad. - Budapest : Móra, 1977.](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Kecskemét_a_török_időkben/torok_14.jpg)
![A beszélő köntös ; A két koldusdiák / Mikszáth Kálmán ; [az utószót Véber Károly írta]. - Budapest : Szépirod. Kiadó, 1983.](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Kecskemét_a_török_időkben/torok_15.jpg)
![A beszélő köntös / Mikszáth Kálmán. - Budapest : [Sós Antikvárium], 1992.](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Kecskemét_a_török_időkben/torok_16.jpg)
![A beszélő köntös / Mikszáth Kálmán. - 2. kiad. - [Budapest] : Editorg, 1994.](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Kecskemét_a_török_időkben/torok_17.jpg)
![A beszélő köntös / Mikszáth Kálmán. - Budapest : Ciceró Könyvstúdió, [2001].](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Kecskemét_a_török_időkben/torok_18.jpg)
![A beszélő köntös : regény / Mikszáth Kálmán ; [Deák Ferenc rajzaival]. - Szeged : Mozaik, 2002.](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Kecskemét_a_török_időkben/torok_19.jpg)
