Az 1983 júliusában induló Kecskeméti Szemle előd lapja, a Kecskeméti Műsor folytatásaként került kiadásra. Szerkesztőinek célja kezdetben a város kulturális és sportéletének folyamatait, jelenségeit, majd a közélet fontosabb témáit is bemutató havilapszerű műsorkalauz létrehozása volt. A riportokban, ismertetőkben részletesen bemutatásra kerültek az adott terület ismert vagy kevésbé ismert szereplői. A lap szerkesztői érzékelve egy helyismereti folyóirat hiányát, fölvállalták a város művelődéstörténeti emlékeinek, jelentősebb helytörténeti eseményeinek a földolgozását is, így az hamarosan kultúrtörténeti, ismeretterjesztő célt is szolgált. Létrehozásában az adott korszak jelentős újságírói vettek részt: Heltai Nándor, Ballai József, Szombathy Zoltán, Kormos Emese, Kriskó János, Rajtmár István. Később melléjük csatlakoztak neves helytörténészek is: Székelyné Kőrösi Ilona, Sztrinkó István, Juhász István. A város polgárai körében nagy népszerűségnek örvendő lap a kiadás pénzügyi nehézségei miatt 1990 augusztusában jelent meg utoljára.
Virtuális kiállításunkban az 1969 márciusában indult Forrás folyóirat történetét és kiadványait mutatjuk be a könyvtárunkban őrzött dokumentumokon keresztül.
A Forrás első száma 1969 márciusában jelent meg az 1955-től 1969 működő Kiskunság c. folytatásaként, „Irodalmi, művészeti tudományos folyóirat” alcímmel.
Az új lap indulását segítette, hogy több Kecskeméten élő, elismert író-költő is csatlakozott a szerkesztőséghez, illetve a folyóirat „holdudvarához”. Így Buda Ferenc, Hatvani Dániel, Kunszabó Ferenc, Zám Tibor.
A Forrás a szépirodalom mellett kezdettől fogva helyet adott szociográfiai munkáknak is. A szociográfia hangsúlyos felvállalásáról tanúskodik az is, hogy 1975-től a műfaj már a lap alcímében is helyet kapott („Irodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirat”) és lényegében mindmáig ugyanez a hármas öndefiníció (jelenleg: „Irodalom, szociográfia, művészet”) szerepel a címlapon. Ugyanakkor a lap társadalmi kérdések iránti elkötelezettségéből következett az is, hogy a szerkesztőség tagjai 1989 előtt nemegyszer szembe kerültek a fennálló rendszerrel. Ilyen tekintetben a Forrás az ún. rendszerváltó lapok közé számított.
A folyóirat mindig is igyekezett a teljes magyar irodalmat felölelni, mely természetesen a határon túli magyar irodalmat is magában foglalja. A szerkesztők fontosnak tekintik a külhoni magyar szerzők műveinek megismertetését is. Időről időre megjelennek a Forrásban többek között Kányádi Sándor, Markó Béla, Kovács András Ferenc, Tolnai Ottó, Sziveri János művei.
A XX. század második felének klasszikusai, pl. Illyés Gyula, Németh László,Weöres Sándor mellett a Hetek és a Kilencek költőit közölték. A rendszerváltozás után esszéivel és tanulmányaival meghatározó szerzőként szerepelt a lapban Sándor Iván és Vekerdi László, írók-költők közül pedig Faludy György és Tandori Dezső.
A folyóirat feladatának tartja a kecskeméti és Bács-Kiskun megyei szellemi élet hagyományainak ápolását. Ennek jegyében rendszeresen jelennek meg tanulmányok a város és a megye híres szülötteinek – többek között Katona József, Kodály Zoltán, Tóth Menyhért – munkásságáról, valamint Kecskemét irodalom-, zene- és művészettörténetével foglalkozó írások. Az irodalomtörténet vonatkozásában elsősorban Orosz László és Szekér Endre írásai voltak meghatározó jelentőségűek; a helyi zenetörténet egyes vonatkozásait Ittzés Mihály cikkei dolgozták fel a Forrás lapjain; a művészettörténeti irányt pedig Bánszky Pál és Sümegi György tanulmányai fémjelzik.
A lap alapító főszerkesztője Varga Mihály volt. Őt Hatvani Dániel követte, aki 1972-1988 között töltötte be ezt a tisztséget. 1989 óta pedig Füzi László vezetésével készül a folyóirat. A főszerkesztő-helyettesi feladatokat a lap indulásától kezdve évtizedeken keresztül Szekér Endre látta el. A kezdetektől munkatársa a lapnak Buda Ferenc, 1976-tól Pintér Lajos, majd az 1980-as évek végétől Dobozi Eszter és Komáromi Attila csatlakozott a szerkesztőség munkájához. Ugyancsak meghatározó szerzője-szerkesztője volt a lapnak Zám Tibor.
2017-től feltűnt a szerkesztőségben az új generáció is Pál-Kovács Sándor Attila és Füzi Péter személyében.
Az indulás – 1969
Az 1. évfolyam 1. szám címlapja, a borítófülön Sánta György Májusi eső után c. versével.
Forrás-ankét, 1970. március 16.
Forrás-est, 1973. április 16.
Pályázati felhívás 1973-ban
Buda Ferenc köszöntése 1973-ban
Különszám Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára
Az 1998 júliusában indult közéleti lapot Kerényi György alapította. Politikai pártoktól független, a kecskeméti értékeket és a kecskeméti szellemiséget bemutató újságként 2004 októberéig adott hírt a város lakóinak a közösséget érintő történésekről. Hónapról-hónapra, átlagosan 16 oldalon és 6 ezer példányban – ingyenes újságként, amely alapvetően magán mecenatúra támogatással készült végig – mutatta be a város gazdag kulturális életének eseményeit a színházi élettől a fesztiválokon, kiállításokon keresztül a könyvtári programokig, a civil közéletig. Szó volt benne gazdaságról, városépítészetről és a politikai szervezetek mellett az egyesületek, alapítványok életéről is. A lap szerkesztőit mindvégig a lokálpatriotizmus vezérelte. Írásaikban a kecskeméti közélet neves képviselői szerepeltek, így a helyi képzőművészeti, irodalmi és zenei élet képviselői (Bagi Béla, Benes József, Bodri Ferenc, Mikulás Ferenc, Orosz László, Probstner János, Szekér Endre, Szappanos István vagy Erdei Péter, Kálmán Lajos, Ittzés Mihály – ő találta ki egy ötletpályázaton a lap nevét – vagy a Forrás folyóirat köré szerveződött alkotók és a színházi világ szereplői, Pál Attila, Sirkó László, a városban működő művészeti intézmények a múzeumoktól az alkotóműhelyekig. Helyet kaptak a helyi sportélet, a városban működő egyházak, az oktatási intézmények, a város kitüntetettjei és természetesen a várost irányító önkormányzat tisztségviselői is. Sok év után, kitüntető módon a lapnak adott például először nyilvános interjút Sütő András is! A lap adta az ötletet – és minden értelemben az induló segítséget is – a későbbi Ménteleki és Hetényi Köztér megjelenéséhez is. Bemutatásra kerültek az abban az időben jelentős számban megjelenő Kecskemét történetével kapcsolatos kötetek és sok, helytörténettel foglalkozó írás is megjelent neves helytörténészek (Heltai Nándor, Juhász István) tollából. Fontos szerepet kaptak az akkoriban élénk városi külkapcsolatokat bemutató írások is: a Kecskemét-Marosvásárhely, a Kecskemét-Galánta, Kecskemét-Beregszász vagy a Kecskemét-Dánia kapcsolatok is. A lap önkéntes újságíró gárdája: Szabó Klára, Nagy Mária, Daróczi Kiss Márta, Kada Erika, Horváth Ágnes, Magyar Ágnes, Zsámboki Anna, Balanyi Károly, Benczúr Csaba, Braunitzer Gábor, Dobos Sándor, ifj. és id. Gyergyádesz László, Kriskó János, Pintér Lajos, Szabó Csaba, Tajti István, Varga Károly, Varga Mihály, fotósai, Tóth Sándor, Újvári Sándor, vagy Bosnyák János mellett lehetőséget kaptak „külsős munkatársak is” (Buda Ferenc, Csatári Bálint, Kósa Ferenc, Károlyfalvi József, Kovács István, Tanács István, Szeberényi Gyula Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona, Ujlaky István, Hideg Antal). Nyilván e névsor nem lehet teljes! A 7 évfolyamot megért újságot mindvégig a kecskeméti polgárok nagy érdeklődése kísérte.
Köztér – Kecskeméti közéleti lap Szerkesztő, majd főszerkesztő: Nagy Mária Főmunkatárs: Magyar Ágnes, Kada Erika Kiadta: a County Press Rendezvényszervező Iroda, az Extra Piac Kft., majd a Köztér Kulturális Egyesület Felelős kiadó: Székely Zsolt Alapította: Kerényi György Nyomtatta a Lajosmizsei Nyomda ISSN 1418-9712
1998/1
1998/2
1998/3
1998/4
1998/5
1998/6
1999/1
1999/2
1999/3
1999/4
1999/5
1999/6
1999/7
1999/8
1999/9
1999/10
1999/11
1999/12
2000/1-2
2000/3
2000/4
2000/5
2000/6
2000/7
2000/8
2000/9
2000/10
2000/11
2000/12
2001/1
2001/2
2001/3
2001/4
2001/5
2001/6-7
2001/8-9
2002/1
2003/1
2003/2
2003/3
2003/4-5
2003/5-6
2003/7
2003/8
2003/9
2003/10
2004/1-2
2004/3
2004/4
2004/5
2004/6
2004/7
2004/8
Hetényi Köztér : a mi lapunk Szerkesztő Dobos Sándor Kiadta: Köztér Kulturális Egyesület, 2003 – 2007.
Ménteleki Köztér : a Köztér című kecskeméti közéleti havilap melléklete Főszerkesztő Nagy Mária Kiadta: Méntelek Jövőjéért Közhasznú Alapítvány Indulás éve : 2000
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően a Petőfi népe című megyei napilap (1956-2011 közötti évfolyamai), illetve előzménye, a Bácskiskunmegyei népújság (1950-1956 közötti évfolyamai) elérhetőek a hungaricana.hu oldalon >>
Honlapunk sütiket használ. Ez teszi lehetővé, hogy a szerver felismerje az adott eszközt, megjegyezze a beállításokat, megkönnyítse a böngészést. Honlapunk további böngészésével Ön hozzájárul a sütik használatához.
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. These cookies ensure basic functionalities and security features of the website, anonymously.
Cookie
Duration
Description
cookielawinfo-checkbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
Functional cookies help to perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collect feedbacks, and other third-party features.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Advertisement cookies are used to provide visitors with relevant ads and marketing campaigns. These cookies track visitors across websites and collect information to provide customized ads.