oktatástörténet

Prof. Dr. Sztachó-Pekáry István

KJKadmin életrajz,kertészet,oktatástörténet ,,

főiskolai rektor, önkormányzati képviselő, alpolgármester

Sztachó-Pekáry István
Fotó: Banczik Róbert

1949. június 18-án született Budapesten. Nagyapja, Pekáry István a Magyar Ügető igazgatója volt.

1968-ban érettségizett a gyöngyösi Vak Bottyán Gimnáziumban. 1973-ban a BME Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát, 1978-ban a Kertészeti Egyetemen doktorált. 1982-ben a GATE Tanárképző Intézetében mérnöktanári oklevelet is szerzett. 1992-ben lett a mezőgazdasági-tudomány kandidátusa. 2004-ben habilitált doktori címet szerzett.

Az első munkahelye a szegedi AGROBER-nél volt, majd 1973 őszétől a kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kar alkalmazásában állt. Itt tanársegéd, adjunktus, docens, tanszékvezető, főiskolai tanár, a kertgépesítéssel kapcsolatos tárgyak oktatója, 1999-től 2007-ig rektor volt.

Kutatási területei, témái: növényházak burkolatának hőtechnikai vizsgálata, a biodízel üzemanyag és bio-kenőanyag előállítása repcéből. Nevéhez fűződik a repceolajprés kifejlesztése. Közel százötven tudományos közleménye jelent meg nemzetközi és hazai szakfolyóiratokban.

Fontosabb tudományos tagságai, funkciói: Európai Agrármérnökök Egyesülete, Magyar Agrártudományi Egyesület, Gépipari Tudományos Egyesület, Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének tagja, az MTA köztestületi tagja.

2006. október 1- től egyéni önkormányzati képviselő. A Nemzeti Fórum megyei elnökeként lett Fideszes jelölt a 7-es számú körzetben. (Külső-Bethlenváros, Vacsihegy)

2006. október 11-től a Mezőgazdasági és Környezetgazdálkodási Bizottság társelnöke, illetve az Oktatási és Egyházügyi Bizottság tagja.

2010. október 14-től a Jogi, Ügyrendi és Bűnmegelőzési Bizottság társelnöke. A „Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja” Kuratóriumának tagja 2010-től 2014-ig.

2006 októberétől a Vacsiközi Polgárőrség Egyesület elnöke. A Vacsi közi Városrészi Önkormányzat elnöke 2007-től.

Díjai, elismerései:

Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt polgári tagozata (2000)

Nívódíj (2005)

Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (2007)

Szervezeti tagságok:

Agrár- és Bioműszaki Tudományos Bizottság

Szegedi Területi Bizottság

Művei:

Traktorok, a talajművelés és a tápanyag-visszapótlás gépei : kertészmérnök-hallgatók számára (1996)

Műszaki rajz : kertészmérnök-hallgatók számára (2000)

Kertészeti gépek és berendezések (2000)

Műszaki alapismeretek : kertészmérnök hallgatók számára (2000)

A keresztréses szórófejek cseppképzése, az üzemi kopás hatása a szórásteljesítményre és a szórásegyenletességre (2004)

AGTEDU 2006 : a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett tudományos konferencia kiadványa (2006)

AGTEDU 2009 : a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett tudományos konferencia kiadványa (2010)

Ajánló cikkeiből, tanulmányaiból:

A tudásalapú társadalom fejlesztési lehetőségei a Kecskeméti Főiskolán
In: Magyar Tudomány Napja / [szerk. biz. Lévai Péter …[et al.] . – Kecskemét : Kecskeméti Főiskola, 2003 [!2004]. – p. 68-71.

A magyar felsőoktatás és azon belül a Kecskeméti Főiskola helye és szerepe a Bolognai folyamatnak megfelelő átalakulásban
In: Magyar Tudomány Ünnepe. – Kecskemét : Kecskeméti Főiskola, 2004. – p. 90-96.

A növényvédőszerek elsodródásának megelőzése = Spray drift management
In: Erdei Ferenc Tudományos Konferencia (4.) (2007.) (Kecskemét)  – Erdei Ferenc IV. Tudományos Konferencia / [szerk. Ferencz Árpád] . – Kecskemét : Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar, 2007. – p. 239-243.

A növényvédő szerek elsodródásának csökkentése
In: Növényvédelem. – 45. évf. 10. sz. (2009. okt.), p. 559-566.

Lapos sugarú növényvédelmi szórófejek cseppméretének lézerdiffrakciós meghatározása
In: Növényvédelem. – 46. évf. 1. sz. (2010. jan.), p. 32-36.

A vegyszeres növényvédelem technológiai fejlődése a kezdetektől napjainkig

In: Növényvédelem. – 46. évf. 6. sz. (2010. jún.), p. 275-279.

Az új alkalmazástechnika és a változó növényvédelmi célok kapcsolata
In: Növényvédelem. – 47. évf. 6. sz. (2011. jún.), p. 251-257.

Róla szóló cikkek:

Rektort választottak Kecskeméten / Barta Zsolt
In: Petőfi népe. – 54. évf. 251. sz. (1999. okt. 28., csütörtök ), p. 1, 5. Teljes szöveg

Köszönet és kinevezés.
In: Petőfi népe. – 54. évf. 288. sz. (1999. dec. 10.), p. 1. Teljes szöveg

Rektorválasztás Kecskeméten.
In: Petőfi népe. – 58. évf. 50. sz. (2003. febr. 28.), p.1. Teljes szöveg

Program négy évre.
In: Köztér. – 6. évf. 4./5. sz. (2003. ápr./máj.), p.7. Teljes szöveg

A kutató képviselő : [Int.] / Kállai Erzsébet
In: Hírös naptár. – 2. évf. 7. sz. (2009. szept.-okt.), p. 1, 6. Teljes szöveg

Régi-új elnök a Nemzeti Fórum élén.
In: Petőfi népe. – 66. évf. 47. sz. (2011. febr. 25. péntek), p. 2. Teljes szöveg

Egyhangúlag választották alpolgármesterré dr. Sztachó-Pekáry Istvánt – Videóval / Molnár H. Boglárka

In: Hiros.hu. – (2022. 05. 19.)

Egyhangúlag választották alpolgármesterré dr. Sztachó-Pekáry Istvánt – Videóval | HIROS.HU

Prónai Antal

Ittzés Ádám életrajz,oktatástörténet ,

Prónai Antal, született Czeczkó Antal (Lissó, 1871. december 29. – Budapest, 1914. május 29.) tanár, irodalomtörténész, piarista szerzetes, katolikus pap.
1889-ben lépett be a piarista rendbe. A szerzetesi felkészülés éveit Kecskeméten töltötte. Itt fejezte be középiskolai tanulmányait. Kecskeméti évei alatt verseket is írt. Többek között a Katona József sírjánál c. alkalmi költeményt.
Teológiai tanulmányait Nyitrán végezte 1891-től, bölcsészdoktori fokozatot és tanári diplomát Budapesten szerzett 1896-ban. Rövid tanári pályája is a fővárosi piaristáknál telt, melynek fiatalon bekövetkezett halála vetett véget.
Irodalomtörténészként elsősorban az egykori piaristák irodalmi munkásságával, ezen belül is az iskoladrámákkal foglalkozott.

Digitalizált műve:
Dugonics András életrajza : A Dugonics-társaság jutalmával kitüntetett pályamunka / Prónai Antal. – Szeged : Dugonics Társaság, 1903. – [2], II, [21], 239[1] p., 2 t. ; 20 cm. (1 mell.) Digitalizált változat

Források:
Wikipédia
Prónai Antal / Ongrádi József. – In: Magyar piaristák a XIX. és XX. században : életrajzi vázlatok. – Budapest : Szent István Társulat, 1942. – p. 390-407. Digitalizált változat

Prónai Antal

Pintér Kálmán

Ittzés Ádám életrajz,oktatástörténet ,,

Pintér (Pinthér) Kálmán (Tiszavárkony, 1854. ápr. 30. – Veszprém, 1902. nov. 8.) piarista szerzetes, katolikus pap, tanár, író, irodalomtörténész.
1867-től a gimnázium első hat évét a kecskeméti piaristáknál végezte. Ezt követően, 1871. április 8-án lépett be a piarista rendbe, így a gimnázium utolsó két évét már szerzetesnövendékként fejezte be Budapesten. 1878. június 28-án szentelték pappá, tanári diplomát pedig 1881-ben szerzett a budapesti egyetemen. 1882-ben már magyartanárként került vissza Kecskemétre, ahol hat éven át tanított. A tanítás mellett nyilvános felolvasásokat is tartott irodalmi, társadalmi és valláserkölcsi témákban. Szépirodalmi munkái jelentek meg a Kecskeméti Lapokban. Jóllehet 1888-tól a budapesti piaristáknál folytatta tanári pályáját, de kecskeméti kapcsolatai továbbra is megmaradtak. Erről tanúskodik, hogy 1892-ben a Kecskeméti Nagy Képes Naptárban látott napvilágot Katona Józsefről szóló tanulmánya, továbbá 1897-ben Calazanczi szelleme c. dramolettjét játszották a kecskeméti piarista diákok.
A későbbiekben fontos szerepet játszott a Vörösmarty-kultusz ápolásában. Egyik kezdeményezője volt a Vörösmarty-szobor felállításának, melyre 14 ezer koronát gyűjtött.
A századforduló táján megromlott egészségi állapota miatt mind a tanítástól, mind egyéb rendi feladataitól visszavonult. Utolsó éveit Veszprémben töltötte.

Főbb művei:

  • Vörösmarty realizmusa, Bp., 1891.
  • Szent László király a magyar népköltészetben, Bp., 1892.
  • Irodalmunk a millenniumig, Bp., 1896.
  • Magyar drámai mesék, Bp., 1899.

Digitalizált művei:

  • A színész (dramolette), Kecskemét, 1886. Digitalizált változat
  • A bölcselő elem Vörösmarty lyrai költeményeiben / írta Pintér Kálmán. – Budapest : Hunyadi Mátyás Intézet, 188[9]. – 31 p. Digitalizált változat
  • Grande chartreuse és a kartauziak / írta Vajda Viktor (Kecskemét : Tóth László Ny., 1889). – 62 p. Koll. Digitalizált változat
  • Szent-László király a magyar költészetben / Pintér Kálmán. – Budapest : Hunyadi Mátyás Intézet, 1892. – 99 p. Digitalizált változat
  • Katona Józsefről. – In: Kecskeméti Nagy Képes Naptár. – Kecskemét, 1892. Digitalizált változat
  • Mult és jövő : drámai kép / írta Pintér Kálmán (Budapest : Hornyánszky Viktor Könyvnyomdája, 1896). – 37 p. Digitalizált változat

Irodalom:

Kucserik Sándor

Ittzés Ádám életrajz,oktatástörténet ,,

Kucserik Sándor; Kutserik (Lieszkó, 1804. jan. 24.—Vác, 1895. máj. 2.) piarista szerzetes, tanár, katolikus pap. Gimnáziumi tanulmányait Trencsénben és Tatán végezte. Magyarul is csak a gimnáziumi évek alatt tanult meg. 1822-ben lépett be a piarista rendbe. Vácon szentelték pappá 1830-ban. 54 éves tanári pályája során a piaristák számos iskolájában tanított hosszabb-rövidebb ideig. Leghosszabb állomáshelye Kecskemét volt. Itt 1862-től 14 évig, egészen nyugdíjazásáig tanított. 91 évesen Vácon hunyt el.

Művei

  • Ode rev. atque clar. patri Joanni Bapt. Grosser provincialis scholarum piarum assistenti … ad diem nominis oblata 1831. Vacii
  • Carmen lugubre in mortem illustr. ac magn. consiliarii aulici, comitatus Mosoniensis vice-comitis Stephani Németszeghy de Almás a collegio Magyar-Ovariensi S. Piarum. 1832
  • Carmen exc. ac ill. dno Aloysio 1. b. Mednyanszky de Medgyes, dum munus supremi comitis provinciae Nitriensis mense Septembri adiret, dicatum a scholis piis Nitriensibus anno 1838. Nitriae
  • Ode piis manibus exc., ill. ac rev. dni Josephi Vurum episcopi Nitriensis … dum eidem die X. Julii 1838. justa funebria solenni ritu persolverentur, devota a gymnasio scholarum piarum Nitriae Tyrnaviae
  • Gyász-vers, mellyel nagym. s főt. Vurum József nyitrai püspök urnak … 1838. máj. 2. történt halálát kesergik a nyitrai kegyes oskolák. Uo.
  • Ode exc. ac ill. dno Aloysio e l. b. Mednyánszky, dum i. commissionis literariae cum centrali censurae collegio junctae praesidium capesseret a scholis piis Hungaria et Transilvania oblata anno 1840. Budae
  • Ode honoribus adm. rev. ac exim. patris Joannis Bapt. Grosser, dum praepositus S. Piarum provincialis quartum eligeretur Pestini die 15 Augusti 1841.
  • Adm. rev. ac clar. patri Joanni Grosser clericorum regularium scholarum piarum per Hungariam et Transilvaniam praeposito provinciali … ad diem nominis 1844. Budae (költemény)
  • Ode honoribus … Joannis Bapt. Grosser, dum praepositus per Hungariam et Transilvaniam scholarum piarum provincialis concordibus suffragiis quintum eligeretur, Vacii die 18. Aug 1844. Uo.
  • Piis manibus… principis Josephi archiducis Austriae et incliti regni Hungariae ultra semiseculum palatini … die 13. Januarii 1847. vita funeti scolae piae provinciae Hungariae et Transilvaniae. Pestini, 1847 (költemény)

Források

Főgimnázium, ma kollégium

Nagy Alajos

Ittzés Ádám életrajz,oktatástörténet ,,

Nagy Alajos (Gyöngyös, 1845. június 16. – Budapest, 1889. március 27.) piarista szerzetes, tanár, katolikus pap.
Elemi iskoláit és a gimnázium elsőéveit szülővárosában végezte, majd belépett az egri papi szemináriumba. Itt fejezte be gimnáziumi és végezte el teológiai tanulmányait. A papi hivatás mellett azonban a tanári pálya is vonzotta, ezért az egyházmegyei papság helyett a piarista rendet választotta. A rendbe 1867-ben lépett be, pappá 1869-ben szentelték. Az egyetemen filozófiát, magyar nyelv és irodalmat valamint klasszika filológiát tanult. 1872-ben tett tanári vizsgát, majd a fenti tárgyak gimnáziumi tanára lett. 1876-ban Kecskemétre helyezték, hogy az itt tanuló rendi növendékek (studensek) elöljárója legyen. Itt szigorításokat vezetett be a papnövendékek képzésében és a fegyelmi előírásokban, ami ellenállást is kiváltott növendékeiből, de Erdősi Imre tartományfőnök, a korábbi branyiszkói hős támogatta elképzeléseit. Nagy Alajos nevéhez fűződik a kecskeméti rendház kápolnájának felújítása. A helyreállított kápolna megáldására 1879. szeptember 14-én került sor. Kecskeméti működését követően 1880-tól a kolozsvári gimnáziumban folytatta tanári pályáját. Olaszországi utazásán a kereszténység legrégibb emlékeit tanulmányozta. Az 1880-as évek közepén idegrendszere tönkrement, ezért 1885-ben orvosai teljes nyugalmat rendeltek számára, így a tanítást sem folytathatta. A következő tanévben egy rövid időre még visszatért a tanításhoz, de állapota ismét rosszabbra fordult, ezért 1887 márciusában az irgalmasok fővárosi gyógyintézetébe került, ahol élete utolsó két évét töltötte. 1889. március 27-én halt meg.

Művei:

  • Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza s temetésének leírása; Rudnyánszky Ny., Pest, 1870
  • Hogyan kell a gyermeket hazaszeretetre nevelnünk? Eger, 1875
  • Ifjúságunk elszilajulása. Eger, 1877
  • Az iskola és az élet. Eger, 1881 (előbbi három munka különnyomat az Egri Népiskolából)
  • Futó pillantások társadalmi és irodalmi viszonyaink fölött. Írta Veridicus Severus. Bp., 1875
  • Kucserik Sándor kegyesrendi tanár 50 éves tanári jubileuma alkalmából tartott beszéde és Kucserik életrajza. Bp., 1878
  • Egyházi beszéd. Tartotta a kegyes tanítórendi ház megújított kápolnájának megáldatásakor Kecskeméten. 1879. szept. 14. Kecskemét, 1879. Digitalizált változat
  • Emlékezés Chelini Domokosról. Kecskemét, 1881
  • A modern paedagogia és jellemképzés. Eger, 1882 (különny. a Népiskolából)
  • Az ember, annak természete, lelke, tehetségei és végczélja, aquinoi szent Tamás tana szerint. Roulet de la Bouillerie Ferencz munkájának 3. kiadása után francziából ford. Bpest, 1882
  • A keresztény ifjú kalauza. Gondolatok és tanácsok… kiszemelve sz. Ferencz műveiből és életének történetéből. Francziából magyarítá. Bpest, 1885
  • Veridicus: Hol késik a kath. autonómia?; Hunyadi Ny., Bp., 1889
  • Források:
  • Wikipédia
  • Tomek Vince: Nagy Alajos (1845–1889) In: Magyar piaristák a XIX. és XX. században, Bp., 1943. Digitalizált változat
Nagy Alajos

Kövesi Lajos

Ittzés Ádám életrajz,oktatástörténet ,,

Kövesi Lajos (Paloznak, 1876. nov. 11. – Bp., 1955. máj. 3.) piarista szerzetes, tanár, katolikus pap
Gimnáziumi tanulmányait Veszprémben és Budapesten végezte. 1894. júl. 27-én lépett be a piarista rendbe, 1900. ápr. 16-án tett örökfogadalmat, még ugyanebben az évben pappá is szentelték. 1902-ben magyar–latin tanári diplomát szerzett. Ezt követően 1907-ig Kecskeméten, majd 1907 és 1910 között Vácon tanított. 1910-től Szegeden tanár, 1916-tól Kisszebenben és Veszprémben házfőnök és iskolaigazgató. 1921-től pedig a budapesti piarista gimnázium igazgatója volt.

Fő művei:

  • Magyar Katolikus énekeink és énekeskönyveink a 17. században. Kecskemét, 1903. (Klny. kecskeméti r.k. főgimnázium értesítőjéből)
  • A boldogulás útja. Vác, 1909. (Klny. váci főgimnázium értesítőjéből)
  • A szerkesztés és fogalmazás módja. Gyakorlati mintákkal. Szeged, 1914. (Klny. szegedi piarista főgimnázium értesítőjéből)
  • A m. dolgozatírás titka. Bp., 1924. (Zászlónk diákkönyvtára, 91-92.)
  • Hogyan kell szavalni? Bp., 1924. (Zászlónk diákkönyvtára, 101-104.)
  • Vade mecum. Kalauz egy tanuló önneveléséhez. Bp., 1928. (Zászlónk diákkönyvtára, 88.)

Forrás:
Magyar Katolikus Lexikon

Laczkó Dezső Ágoston

Ittzés Ádám életrajz,oktatástörténet ,,

Laczló Dezső Ágoston (Trencsén 1860. júl. 22. – Veszprém 1932. okt. 28.) Piarista tanár, geológus, paleontológus.

A nyitrai piaristáknál végzett gimnáziumi tanulmányait követően, 1877-ben lépett be a piarista rendbe. Nyitrai teológiai tanulmányait követően a budapesti egyetemen tanult, ahol 1883-ban föld- és természetrajz szakos diplomát szerzett.  Pályája kezdetén Privigyén, Debrecenben 1886-tól ’88-ig pedig Kecskeméten tanított. Ezt követően került Veszprémbe, ahol 32 évig, 1920-ban történt nyugdíja vonulásáig működött tanárként és iskolaigazgatóként.

Tanári pályája mellett természettudományos kutatásokkal is foglalkozott. Szerepet vállalt a Bakony és a Balaton környékének geológiai feltárásában. A Baloton vidékén összegyűjtött hatalmas leletanyaga sok őslénytankutató számára biztosított kutatási lehetőséget. Egyebek mellett a Kaukázusban is járt kutatóúton. Egyik legjelentősebb felfedezése a veszprémi Jeruzsálem-hegyen megtalált ősteknős.

1903-ban választották a Magyar Földrajzi Társaság levelező tagjává. Ugyanebben az évben alapította meg a Veszprém vármegyei múzeumot, mely ma a nevét viseli.

Több kőzetet is elneveztek róla: Trachyceras (Anolcites) Laczkói Dien., Dinarites Lackói Arth., Hybodus Laczkói Jaek, Megalodus Laczkói Hoernes.

Főbb művei

  • A gerinces állatok csontrendszerének fejlődése (Debrecen, 1885)
  • Geológiai jegyzetek a Kaukázusból (In: Déchy Mór: Kaukázus, Bp., 1907)
  • A veszprémi Szentbenedek-hegy története (Veszprém, 1908)
  • Veszprém városának és tágabb környékének geológiai leírása (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I., 1. rész. Geológiai függelék 1. Bp., 1911)
  • A lineáris congruentia-csoport és a négyzet-maradékok eloszlása (Bp., 1928)
  • Őstörténeti adatok a Balaton környékéről (Bp., 1929)

Források:
Kecskeméti életrajzi lexikon
Wikipédia
Laczkó Dezső : 1860-1932 / Kanszky Márton. – In: Magyar piaristák a XIX. és XX. században / … szerk. Balanyi György . – Budapest : Szent István Társulat, 1942. – p. 340-349.

Laczkó Dezső

Arányi Ágost

Ittzés Ádám életrajz,oktatástörténet ,,

Arányi Ágost (Pest, 1841. szept. 28.– Kecskemét, 1906. máj. 30.) piarista tanár.
Középiskolai tanulmányait a kecskeméti és a nagyszombati piaristáknál végezte. Ezt követően lépett be a piarista rendbe. Teológiai tanulmányait követően 1867. február 25-én szentelték pappá. Tanári pályáját – a váci próbaév után – Szegeden kezdte, ahol 15 évig tanított hittant, magyart, latint és németet a piarista főgimnáziumban Ezután 4 évig tanított a temesvári piaristáknál, majd 1890-ben Kecskemétre került. Itt 16 évig, 1906-ban bekövetkezett haláláig tanított. Az iskolai szünetekben szinte egész Európát beutazta. Úti élményeiről és külföldi tapasztalatairól később megjelent írásaiban számolt be.

Főbb művei:

  • Lessing mint drámaköltő, In: Szegedi főgimn. Ért., 1874.
  • Az emberi nyelv eredete, In: Szegedi Híradó 1875. 36-39. sz.
  • A jégesőről, In: Szegedi Híradó, 1887. 20-22. sz.

Adatforrás :
Kecskeméti életrajzi lexikon.- 20. p.
Gulyás Pál : Magyar írók élete és munkái.- 1.- 791. p.

A kecskeméti Piarista Gimnázium

Bolla Márton

Ittzés Ádám életrajz,oktatástörténet ,

Bolla Márton (Sümeg, 1751. április 14. – Pest, 1831. november 7.) szülei Bolla István és Eperjessy Zsuzsanna voltak. Bolla Imre György néven született, a „Márton” keresztnevet szerzetesi névként vette fel kecskeméti noviciátusa idején.

Gimnáziumi tanulmányait a pesti piaristáknál végezte, majd 1769-ben belépett a rendbe. Novicius éveit Kecskeméten töltötte. Itt felkészültségét és magatartását kiválóra értékelték Rövid ideig Nagykanizsán tanított, majd Nyitrán tanult teológiát, ahol 1775-ben pappá is szentelték.

1776-tól a kolozsvári gimnáziumban, 1784-től ugyanott a líceumban tanított történelmet. Később ő lett az intézmény igazgatója is. 1797 és 1799 között a piaristák kolozsvári házfőnöke volt. Ezt követően került Vácra, ahol 1806-ig vezette a piarista gimnáziumot. Ezt követően – tanári pályáját megszakítva – bekerült a magyarországi piarista rendtartomány vezetésébe. 1806–1809 között a tartományfőnök tanácsosa, 1809–1812 között tartományfőnök helyettes, ezt követően 1831-ben bekövetkezett haláláig tartományfőnök volt.

A világtörténelem mellett Erdély művelődéstörténetével, az erdélyi románok történetével is foglalkozott. Világtörténeti tankönyve (Primae lineae historiae, 1798–1799) az első ilyen jellegű tankönyv volt magyar nyelven. Ebben a hagyományos politika- és hadtörténet mellett nagy hangsúlyt helyezett a művelődéstörténetre is.

Digitalizált műve:

Primae lineae historiae universalis …
Bolla Márton … egyetemes világtörténetének főbb vonalai / ford. Schröck Ferencz. – Pesten : Kilián György, 1847-1848 (Kecskemét : Szilády K. Ny.). – 3 köt.
1. köt.
2. köt.
3. köt.

Felhasznált irodalom:
Papp László: Bolla Márton. In: Magyar piaristák a XIX. és XX. században / szerk. Balanyi György. – Budapest, 1943. A fejezet digitalizált változata
Wikipédia
A kép forrása: A kecskeméti piarista iskola 300 éve, 1714–2017. – Kecskemét, 2017.

Bolla Márton

Liszka Béla

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,oktatástörténet

Liszka Béla (1857–1901) a budapesti egyetemen az esztétika tanára, Greguss Ágost utódjául szemelte ki őt, ő azonban inkább az írói, újságírói pályát választotta az egyetemi katedra helyett.
Színműveket írt, melyeket a Budai Színkör játszotta, de irodalmi és művészeti cikkeket, színi- és zenekritikákat is írt, melyek a Fővárosi Lapok hasábjain volt olvasható.
Kecskeméti szempontból legfontosabb műve A kecskeméti színház és színészet múltja című tanulmánya, amelynek részletei a reáliskola 1897–98-i értesítőjében és a Katona József Kör 1896–97-i évkönyvében jelentek meg, teljes és kiegészített formában Hajnóczy Iván adta ki 1930-ban a Katona Emlékkönyvben.
1893-ben lett a reáliskola tanára.

Kép forrása: Hírös Naptár
Forrás: Magyar írók élete és munkái
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 58.

Megszakítás