Prof. Dr. Sztachó-Pekáry István

főiskolai rektor, önkormányzati képviselő, alpolgármester

Sztachó-Pekáry István
Fotó: Banczik Róbert

1949. június 18-án született Budapesten. Nagyapja, Pekáry István a Magyar Ügető igazgatója volt.

1968-ban érettségizett a gyöngyösi Vak Bottyán Gimnáziumban. 1973-ban a BME Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát, 1978-ban a Kertészeti Egyetemen doktorált. 1982-ben a GATE Tanárképző Intézetében mérnöktanári oklevelet is szerzett. 1992-ben lett a mezőgazdasági-tudomány kandidátusa. 2004-ben habilitált doktori címet szerzett.

Az első munkahelye a szegedi AGROBER-nél volt, majd 1973 őszétől a kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kar alkalmazásában állt. Itt tanársegéd, adjunktus, docens, tanszékvezető, főiskolai tanár, a kertgépesítéssel kapcsolatos tárgyak oktatója, 1999-től 2007-ig rektor volt.

Kutatási területei, témái: növényházak burkolatának hőtechnikai vizsgálata, a biodízel üzemanyag és bio-kenőanyag előállítása repcéből. Nevéhez fűződik a repceolajprés kifejlesztése. Közel százötven tudományos közleménye jelent meg nemzetközi és hazai szakfolyóiratokban.

Fontosabb tudományos tagságai, funkciói: Európai Agrármérnökök Egyesülete, Magyar Agrártudományi Egyesület, Gépipari Tudományos Egyesület, Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének tagja, az MTA köztestületi tagja.

2006. október 1- től egyéni önkormányzati képviselő. A Nemzeti Fórum megyei elnökeként lett Fideszes jelölt a 7-es számú körzetben. (Külső-Bethlenváros, Vacsihegy)

2006. október 11-től a Mezőgazdasági és Környezetgazdálkodási Bizottság társelnöke, illetve az Oktatási és Egyházügyi Bizottság tagja.

2010. október 14-től a Jogi, Ügyrendi és Bűnmegelőzési Bizottság társelnöke. A „Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja” Kuratóriumának tagja 2010-től 2014-ig.

2006 októberétől a Vacsiközi Polgárőrség Egyesület elnöke. A Vacsi közi Városrészi Önkormányzat elnöke 2007-től.

Díjai, elismerései:

Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt polgári tagozata (2000)

Nívódíj (2005)

Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (2007)

Szervezeti tagságok:

Agrár- és Bioműszaki Tudományos Bizottság

Szegedi Területi Bizottság

Művei:

Traktorok, a talajművelés és a tápanyag-visszapótlás gépei : kertészmérnök-hallgatók számára (1996)

Műszaki rajz : kertészmérnök-hallgatók számára (2000)

Kertészeti gépek és berendezések (2000)

Műszaki alapismeretek : kertészmérnök hallgatók számára (2000)

A keresztréses szórófejek cseppképzése, az üzemi kopás hatása a szórásteljesítményre és a szórásegyenletességre (2004)

AGTEDU 2006 : a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett tudományos konferencia kiadványa (2006)

AGTEDU 2009 : a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett tudományos konferencia kiadványa (2010)

Ajánló cikkeiből, tanulmányaiból:

A tudásalapú társadalom fejlesztési lehetőségei a Kecskeméti Főiskolán
In: Magyar Tudomány Napja / [szerk. biz. Lévai Péter …[et al.] . – Kecskemét : Kecskeméti Főiskola, 2003 [!2004]. – p. 68-71.

A magyar felsőoktatás és azon belül a Kecskeméti Főiskola helye és szerepe a Bolognai folyamatnak megfelelő átalakulásban
In: Magyar Tudomány Ünnepe. – Kecskemét : Kecskeméti Főiskola, 2004. – p. 90-96.

A növényvédőszerek elsodródásának megelőzése = Spray drift management
In: Erdei Ferenc Tudományos Konferencia (4.) (2007.) (Kecskemét)  – Erdei Ferenc IV. Tudományos Konferencia / [szerk. Ferencz Árpád] . – Kecskemét : Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar, 2007. – p. 239-243.

A növényvédő szerek elsodródásának csökkentése
In: Növényvédelem. – 45. évf. 10. sz. (2009. okt.), p. 559-566.

Lapos sugarú növényvédelmi szórófejek cseppméretének lézerdiffrakciós meghatározása
In: Növényvédelem. – 46. évf. 1. sz. (2010. jan.), p. 32-36.

A vegyszeres növényvédelem technológiai fejlődése a kezdetektől napjainkig

In: Növényvédelem. – 46. évf. 6. sz. (2010. jún.), p. 275-279.

Az új alkalmazástechnika és a változó növényvédelmi célok kapcsolata
In: Növényvédelem. – 47. évf. 6. sz. (2011. jún.), p. 251-257.

Róla szóló cikkek:

Rektort választottak Kecskeméten / Barta Zsolt
In: Petőfi népe. – 54. évf. 251. sz. (1999. okt. 28., csütörtök ), p. 1, 5. Teljes szöveg

Köszönet és kinevezés.
In: Petőfi népe. – 54. évf. 288. sz. (1999. dec. 10.), p. 1. Teljes szöveg

Rektorválasztás Kecskeméten.
In: Petőfi népe. – 58. évf. 50. sz. (2003. febr. 28.), p.1. Teljes szöveg

Program négy évre.
In: Köztér. – 6. évf. 4./5. sz. (2003. ápr./máj.), p.7. Teljes szöveg

A kutató képviselő : [Int.] / Kállai Erzsébet
In: Hírös naptár. – 2. évf. 7. sz. (2009. szept.-okt.), p. 1, 6. Teljes szöveg

Régi-új elnök a Nemzeti Fórum élén.
In: Petőfi népe. – 66. évf. 47. sz. (2011. febr. 25. péntek), p. 2. Teljes szöveg

Egyhangúlag választották alpolgármesterré dr. Sztachó-Pekáry Istvánt – Videóval / Molnár H. Boglárka

In: Hiros.hu. – (2022. 05. 19.)

Egyhangúlag választották alpolgármesterré dr. Sztachó-Pekáry Istvánt – Videóval | HIROS.HU

Prónai Antal

Prónai Antal, született Czeczkó Antal (Lissó, 1871. december 29. – Budapest, 1914. május 29.) tanár, irodalomtörténész, piarista szerzetes, katolikus pap.
1889-ben lépett be a piarista rendbe. A szerzetesi felkészülés éveit Kecskeméten töltötte. Itt fejezte be középiskolai tanulmányait. Kecskeméti évei alatt verseket is írt. Többek között a Katona József sírjánál c. alkalmi költeményt.
Teológiai tanulmányait Nyitrán végezte 1891-től, bölcsészdoktori fokozatot és tanári diplomát Budapesten szerzett 1896-ban. Rövid tanári pályája is a fővárosi piaristáknál telt, melynek fiatalon bekövetkezett halála vetett véget.
Irodalomtörténészként elsősorban az egykori piaristák irodalmi munkásságával, ezen belül is az iskoladrámákkal foglalkozott.

Digitalizált műve:
Dugonics András életrajza : A Dugonics-társaság jutalmával kitüntetett pályamunka / Prónai Antal. – Szeged : Dugonics Társaság, 1903. – [2], II, [21], 239[1] p., 2 t. ; 20 cm. (1 mell.) Digitalizált változat

Források:
Wikipédia
Prónai Antal / Ongrádi József. – In: Magyar piaristák a XIX. és XX. században : életrajzi vázlatok. – Budapest : Szent István Társulat, 1942. – p. 390-407. Digitalizált változat

Prónai Antal

Pintér Kálmán

Pintér (Pinthér) Kálmán (Tiszavárkony, 1854. ápr. 30. – Veszprém, 1902. nov. 8.) piarista szerzetes, katolikus pap, tanár, író, irodalomtörténész.
1867-től a gimnázium első hat évét a kecskeméti piaristáknál végezte. Ezt követően, 1871. április 8-án lépett be a piarista rendbe, így a gimnázium utolsó két évét már szerzetesnövendékként fejezte be Budapesten. 1878. június 28-án szentelték pappá, tanári diplomát pedig 1881-ben szerzett a budapesti egyetemen. 1882-ben már magyartanárként került vissza Kecskemétre, ahol hat éven át tanított. A tanítás mellett nyilvános felolvasásokat is tartott irodalmi, társadalmi és valláserkölcsi témákban. Szépirodalmi munkái jelentek meg a Kecskeméti Lapokban. Jóllehet 1888-tól a budapesti piaristáknál folytatta tanári pályáját, de kecskeméti kapcsolatai továbbra is megmaradtak. Erről tanúskodik, hogy 1892-ben a Kecskeméti Nagy Képes Naptárban látott napvilágot Katona Józsefről szóló tanulmánya, továbbá 1897-ben Calazanczi szelleme c. dramolettjét játszották a kecskeméti piarista diákok.
A későbbiekben fontos szerepet játszott a Vörösmarty-kultusz ápolásában. Egyik kezdeményezője volt a Vörösmarty-szobor felállításának, melyre 14 ezer koronát gyűjtött.
A századforduló táján megromlott egészségi állapota miatt mind a tanítástól, mind egyéb rendi feladataitól visszavonult. Utolsó éveit Veszprémben töltötte.

Főbb művei:

  • Vörösmarty realizmusa, Bp., 1891.
  • Szent László király a magyar népköltészetben, Bp., 1892.
  • Irodalmunk a millenniumig, Bp., 1896.
  • Magyar drámai mesék, Bp., 1899.

Digitalizált művei:

  • A színész (dramolette), Kecskemét, 1886. Digitalizált változat
  • A bölcselő elem Vörösmarty lyrai költeményeiben / írta Pintér Kálmán. – Budapest : Hunyadi Mátyás Intézet, 188[9]. – 31 p. Digitalizált változat
  • Grande chartreuse és a kartauziak / írta Vajda Viktor (Kecskemét : Tóth László Ny., 1889). – 62 p. Koll. Digitalizált változat
  • Szent-László király a magyar költészetben / Pintér Kálmán. – Budapest : Hunyadi Mátyás Intézet, 1892. – 99 p. Digitalizált változat
  • Katona Józsefről. – In: Kecskeméti Nagy Képes Naptár. – Kecskemét, 1892. Digitalizált változat
  • Mult és jövő : drámai kép / írta Pintér Kálmán (Budapest : Hornyánszky Viktor Könyvnyomdája, 1896). – 37 p. Digitalizált változat

Irodalom:

Kucserik Sándor

Kucserik Sándor; Kutserik (Lieszkó, 1804. jan. 24.—Vác, 1895. máj. 2.) piarista szerzetes, tanár, katolikus pap. Gimnáziumi tanulmányait Trencsénben és Tatán végezte. Magyarul is csak a gimnáziumi évek alatt tanult meg. 1822-ben lépett be a piarista rendbe. Vácon szentelték pappá 1830-ban. 54 éves tanári pályája során a piaristák számos iskolájában tanított hosszabb-rövidebb ideig. Leghosszabb állomáshelye Kecskemét volt. Itt 1862-től 14 évig, egészen nyugdíjazásáig tanított. 91 évesen Vácon hunyt el.

Művei

  • Ode rev. atque clar. patri Joanni Bapt. Grosser provincialis scholarum piarum assistenti … ad diem nominis oblata 1831. Vacii
  • Carmen lugubre in mortem illustr. ac magn. consiliarii aulici, comitatus Mosoniensis vice-comitis Stephani Németszeghy de Almás a collegio Magyar-Ovariensi S. Piarum. 1832
  • Carmen exc. ac ill. dno Aloysio 1. b. Mednyanszky de Medgyes, dum munus supremi comitis provinciae Nitriensis mense Septembri adiret, dicatum a scholis piis Nitriensibus anno 1838. Nitriae
  • Ode piis manibus exc., ill. ac rev. dni Josephi Vurum episcopi Nitriensis … dum eidem die X. Julii 1838. justa funebria solenni ritu persolverentur, devota a gymnasio scholarum piarum Nitriae Tyrnaviae
  • Gyász-vers, mellyel nagym. s főt. Vurum József nyitrai püspök urnak … 1838. máj. 2. történt halálát kesergik a nyitrai kegyes oskolák. Uo.
  • Ode exc. ac ill. dno Aloysio e l. b. Mednyánszky, dum i. commissionis literariae cum centrali censurae collegio junctae praesidium capesseret a scholis piis Hungaria et Transilvania oblata anno 1840. Budae
  • Ode honoribus adm. rev. ac exim. patris Joannis Bapt. Grosser, dum praepositus S. Piarum provincialis quartum eligeretur Pestini die 15 Augusti 1841.
  • Adm. rev. ac clar. patri Joanni Grosser clericorum regularium scholarum piarum per Hungariam et Transilvaniam praeposito provinciali … ad diem nominis 1844. Budae (költemény)
  • Ode honoribus … Joannis Bapt. Grosser, dum praepositus per Hungariam et Transilvaniam scholarum piarum provincialis concordibus suffragiis quintum eligeretur, Vacii die 18. Aug 1844. Uo.
  • Piis manibus… principis Josephi archiducis Austriae et incliti regni Hungariae ultra semiseculum palatini … die 13. Januarii 1847. vita funeti scolae piae provinciae Hungariae et Transilvaniae. Pestini, 1847 (költemény)

Források

Főgimnázium, ma kollégium

Nagy Alajos

Nagy Alajos (Gyöngyös, 1845. június 16. – Budapest, 1889. március 27.) piarista szerzetes, tanár, katolikus pap.
Elemi iskoláit és a gimnázium elsőéveit szülővárosában végezte, majd belépett az egri papi szemináriumba. Itt fejezte be gimnáziumi és végezte el teológiai tanulmányait. A papi hivatás mellett azonban a tanári pálya is vonzotta, ezért az egyházmegyei papság helyett a piarista rendet választotta. A rendbe 1867-ben lépett be, pappá 1869-ben szentelték. Az egyetemen filozófiát, magyar nyelv és irodalmat valamint klasszika filológiát tanult. 1872-ben tett tanári vizsgát, majd a fenti tárgyak gimnáziumi tanára lett. 1876-ban Kecskemétre helyezték, hogy az itt tanuló rendi növendékek (studensek) elöljárója legyen. Itt szigorításokat vezetett be a papnövendékek képzésében és a fegyelmi előírásokban, ami ellenállást is kiváltott növendékeiből, de Erdősi Imre tartományfőnök, a korábbi branyiszkói hős támogatta elképzeléseit. Nagy Alajos nevéhez fűződik a kecskeméti rendház kápolnájának felújítása. A helyreállított kápolna megáldására 1879. szeptember 14-én került sor. Kecskeméti működését követően 1880-tól a kolozsvári gimnáziumban folytatta tanári pályáját. Olaszországi utazásán a kereszténység legrégibb emlékeit tanulmányozta. Az 1880-as évek közepén idegrendszere tönkrement, ezért 1885-ben orvosai teljes nyugalmat rendeltek számára, így a tanítást sem folytathatta. A következő tanévben egy rövid időre még visszatért a tanításhoz, de állapota ismét rosszabbra fordult, ezért 1887 márciusában az irgalmasok fővárosi gyógyintézetébe került, ahol élete utolsó két évét töltötte. 1889. március 27-én halt meg.

Művei:

  • Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élet- és jellemrajza s temetésének leírása; Rudnyánszky Ny., Pest, 1870
  • Hogyan kell a gyermeket hazaszeretetre nevelnünk? Eger, 1875
  • Ifjúságunk elszilajulása. Eger, 1877
  • Az iskola és az élet. Eger, 1881 (előbbi három munka különnyomat az Egri Népiskolából)
  • Futó pillantások társadalmi és irodalmi viszonyaink fölött. Írta Veridicus Severus. Bp., 1875
  • Kucserik Sándor kegyesrendi tanár 50 éves tanári jubileuma alkalmából tartott beszéde és Kucserik életrajza. Bp., 1878
  • Egyházi beszéd. Tartotta a kegyes tanítórendi ház megújított kápolnájának megáldatásakor Kecskeméten. 1879. szept. 14. Kecskemét, 1879. Digitalizált változat
  • Emlékezés Chelini Domokosról. Kecskemét, 1881
  • A modern paedagogia és jellemképzés. Eger, 1882 (különny. a Népiskolából)
  • Az ember, annak természete, lelke, tehetségei és végczélja, aquinoi szent Tamás tana szerint. Roulet de la Bouillerie Ferencz munkájának 3. kiadása után francziából ford. Bpest, 1882
  • A keresztény ifjú kalauza. Gondolatok és tanácsok… kiszemelve sz. Ferencz műveiből és életének történetéből. Francziából magyarítá. Bpest, 1885
  • Veridicus: Hol késik a kath. autonómia?; Hunyadi Ny., Bp., 1889

Források:

Nagy Alajos

Kövesi Lajos

Kövesi Lajos (Paloznak, 1876. nov. 11. – Bp., 1955. máj. 3.) piarista szerzetes, tanár, katolikus pap
Gimnáziumi tanulmányait Veszprémben és Budapesten végezte. 1894. júl. 27-én lépett be a piarista rendbe, 1900. ápr. 16-án tett örökfogadalmat, még ugyanebben az évben pappá is szentelték. 1902-ben magyar–latin tanári diplomát szerzett. Ezt követően 1907-ig Kecskeméten, majd 1907 és 1910 között Vácon tanított. 1910-től Szegeden tanár, 1916-tól Kisszebenben és Veszprémben házfőnök és iskolaigazgató. 1921-től pedig a budapesti piarista gimnázium igazgatója volt.

Fő művei:

  • Magyar Katolikus énekeink és énekeskönyveink a 17. században. Kecskemét, 1903. (Klny. kecskeméti r.k. főgimnázium értesítőjéből)
  • A boldogulás útja. Vác, 1909. (Klny. váci főgimnázium értesítőjéből)
  • A szerkesztés és fogalmazás módja. Gyakorlati mintákkal. Szeged, 1914. (Klny. szegedi piarista főgimnázium értesítőjéből)
  • A m. dolgozatírás titka. Bp., 1924. (Zászlónk diákkönyvtára, 91-92.)
  • Hogyan kell szavalni? Bp., 1924. (Zászlónk diákkönyvtára, 101-104.)
  • Vade mecum. Kalauz egy tanuló önneveléséhez. Bp., 1928. (Zászlónk diákkönyvtára, 88.)

Forrás:
Magyar Katolikus Lexikon

Laczkó Dezső Ágoston

Laczló Dezső Ágoston (Trencsén 1860. júl. 22. – Veszprém 1932. okt. 28.) Piarista tanár, geológus, paleontológus.

A nyitrai piaristáknál végzett gimnáziumi tanulmányait követően, 1877-ben lépett be a piarista rendbe. Nyitrai teológiai tanulmányait követően a budapesti egyetemen tanult, ahol 1883-ban föld- és természetrajz szakos diplomát szerzett.  Pályája kezdetén Privigyén, Debrecenben 1886-tól ’88-ig pedig Kecskeméten tanított. Ezt követően került Veszprémbe, ahol 32 évig, 1920-ban történt nyugdíja vonulásáig működött tanárként és iskolaigazgatóként.

Tanári pályája mellett természettudományos kutatásokkal is foglalkozott. Szerepet vállalt a Bakony és a Balaton környékének geológiai feltárásában. A Baloton vidékén összegyűjtött hatalmas leletanyaga sok őslénytankutató számára biztosított kutatási lehetőséget. Egyebek mellett a Kaukázusban is járt kutatóúton. Egyik legjelentősebb felfedezése a veszprémi Jeruzsálem-hegyen megtalált ősteknős.

1903-ban választották a Magyar Földrajzi Társaság levelező tagjává. Ugyanebben az évben alapította meg a Veszprém vármegyei múzeumot, mely ma a nevét viseli.

Több kőzetet is elneveztek róla: Trachyceras (Anolcites) Laczkói Dien., Dinarites Lackói Arth., Hybodus Laczkói Jaek, Megalodus Laczkói Hoernes.

Főbb művei

  • A gerinces állatok csontrendszerének fejlődése (Debrecen, 1885)
  • Geológiai jegyzetek a Kaukázusból (In: Déchy Mór: Kaukázus, Bp., 1907)
  • A veszprémi Szentbenedek-hegy története (Veszprém, 1908)
  • Veszprém városának és tágabb környékének geológiai leírása (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I., 1. rész. Geológiai függelék 1. Bp., 1911)
  • A lineáris congruentia-csoport és a négyzet-maradékok eloszlása (Bp., 1928)
  • Őstörténeti adatok a Balaton környékéről (Bp., 1929)

Források:
Kecskeméti életrajzi lexikon
Wikipédia
Laczkó Dezső : 1860-1932 / Kanszky Márton. – In: Magyar piaristák a XIX. és XX. században / … szerk. Balanyi György . – Budapest : Szent István Társulat, 1942. – p. 340-349.

Laczkó Dezső

Arányi Ágost

Arányi Ágost (Pest, 1841. szept. 28.– Kecskemét, 1906. máj. 30.) piarista tanár.
Középiskolai tanulmányait a kecskeméti és a nagyszombati piaristáknál végezte. Ezt követően lépett be a piarista rendbe. Teológiai tanulmányait követően 1867. február 25-én szentelték pappá. Tanári pályáját – a váci próbaév után – Szegeden kezdte, ahol 15 évig tanított hittant, magyart, latint és németet a piarista főgimnáziumban Ezután 4 évig tanított a temesvári piaristáknál, majd 1890-ben Kecskemétre került. Itt 16 évig, 1906-ban bekövetkezett haláláig tanított. Az iskolai szünetekben szinte egész Európát beutazta. Úti élményeiről és külföldi tapasztalatairól később megjelent írásaiban számolt be.

Főbb művei:

  • Lessing mint drámaköltő, In: Szegedi főgimn. Ért., 1874.
  • Az emberi nyelv eredete, In: Szegedi Híradó 1875. 36-39. sz.
  • A jégesőről, In: Szegedi Híradó, 1887. 20-22. sz.

Adatforrás :
Kecskeméti életrajzi lexikon.- 20. p.
Gulyás Pál : Magyar írók élete és munkái.- 1.- 791. p.

A kecskeméti Piarista Gimnázium

Bolla Márton

Bolla Márton (Sümeg, 1751. április 14. – Pest, 1831. november 7.) szülei Bolla István és Eperjessy Zsuzsanna voltak. Bolla Imre György néven született, a „Márton” keresztnevet szerzetesi névként vette fel kecskeméti noviciátusa idején.

Gimnáziumi tanulmányait a pesti piaristáknál végezte, majd 1769-ben belépett a rendbe. Novicius éveit Kecskeméten töltötte. Itt felkészültségét és magatartását kiválóra értékelték Rövid ideig Nagykanizsán tanított, majd Nyitrán tanult teológiát, ahol 1775-ben pappá is szentelték.

1776-tól a kolozsvári gimnáziumban, 1784-től ugyanott a líceumban tanított történelmet. Később ő lett az intézmény igazgatója is. 1797 és 1799 között a piaristák kolozsvári házfőnöke volt. Ezt követően került Vácra, ahol 1806-ig vezette a piarista gimnáziumot. Ezt követően – tanári pályáját megszakítva – bekerült a magyarországi piarista rendtartomány vezetésébe. 1806–1809 között a tartományfőnök tanácsosa, 1809–1812 között tartományfőnök helyettes, ezt követően 1831-ben bekövetkezett haláláig tartományfőnök volt.

A világtörténelem mellett Erdély művelődéstörténetével, az erdélyi románok történetével is foglalkozott. Világtörténeti tankönyve (Primae lineae historiae, 1798–1799) az első ilyen jellegű tankönyv volt magyar nyelven. Ebben a hagyományos politika- és hadtörténet mellett nagy hangsúlyt helyezett a művelődéstörténetre is.

Digitalizált műve:

Primae lineae historiae universalis …
Bolla Márton … egyetemes világtörténetének főbb vonalai / ford. Schröck Ferencz. – Pesten : Kilián György, 1847-1848 (Kecskemét : Szilády K. Ny.). – 3 köt.
1. köt.
2. köt.
3. köt.

Felhasznált irodalom:
Papp László: Bolla Márton. In: Magyar piaristák a XIX. és XX. században / szerk. Balanyi György. – Budapest, 1943. A fejezet digitalizált változata
Wikipédia
A kép forrása: A kecskeméti piarista iskola 300 éve, 1714–2017. – Kecskemét, 2017.

Bolla Márton

Liszka Béla

Megszakítás