1939/1940. tanév

Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve 1939-1940. (1)

Az 1939/1940-es tanévet 145 – 99 rendes, 3 szabadiskolás és 43 játékos előkészítő osztályos – tanuló kezdte meg, és a 10 kimaradt növendék miatt 135-en fejezték be. Ez hárommal volt kevesebb az előző tanévhez képest.

Vásárhelyi Zoltán 1939 nyarától november végéig katonai szolgálaton volt, M. Bodon Pál pedig október 9-től november 20-ig beteg feleségét ápolta, így őket Szabadi Sándor helyettesítette, az előkészítő osztály vezetését pedig Nemesszeghy Ilona tanítónő, az iskola volt diákja vállalata. Ezen körülmények miatt a mellék tárgyakat csak november végén lehetett beosztani.

Februárban – tüzelőanyag hiánya miatt – egy hét szünetet kellett tartani, ezért a tanév egy héttel tovább tartott. A nehéz körülmények hatása nem érződött a tanulmányi eredményeken.

Nemesszeghy Lajos tanár úr a zeneiskolás- és ének-zenei általános iskolás tanulók közös zenekarát vezényli az 1950-es évek végén. A koncertmester Lakó Sándor, a II. hegedű szólam első pultjánál »belül« Bedő Anikó, aki azután zongoratanár lett. A kép bal szélén Kelő Erzsébet, Anikó mögött Sikari Katalin, mögötte Udvari Katalin. A zenekarban gordonnkán játszott (Ubrizsyné) Érsek Éva. Háttal, rövidnadrágban Sobor Zoltán. (2)

A zeneiskolai értesítő részletesen írt Nemesszeghy Lajos tevékenységéről: „tanított a nagybőgő, klarinét, vadászkürt, trombita és harsona tanfolyamokon heti 6 órában. A kecskeméti »Gróf Tisza István« ref. gimnáziumban vezette az ifjúsági vonós-zenekart. […] Vezényelte a kecskeméti szakirányú iparostanonciskola vegyeskarát vasár- és ünnepnapokon, a ferencrendi templomban a 11 órai szentmiséket és az iskola ünnepségein. […] Tanított a nagykőrösi és dunamelléki ref. tanítóképzőben hegedűt, világi éneket, osztálykaréneket, összhangzattant heti 17 órában, valamint vezette az intézet vonós- és fúvós-zenekarát. […] Tanított a nagykőrösi városi zeneiskola hegedűtanszakán. Helyettesítéseket látott el a nagykőrösi polgári leányiskolában.” (3)

Puky Margit koncertező zongoratanár volt. 1939. december 15-én a Studióban önálló rádióhangversenyt adott Bach, Liszt- és Kodály műveiből, januárban a nagykőrösi dalkör Finn-magyar estjén Liszt: Legendáját játszotta és közreműködött Mozart g-moll zongoranégyesében, 1940. április 18-án a Szent Ágnes Leányklub művészestjén pedig Liszt: Dante-szonátáját adta elő. Szabadi Sándor megszólaltatta a tanév során Dohnányi: Ruralia Hungarica c. sorozatát.

Az 1940. május 10-i növendékhangverseny műsora (4)

Forrás:

  1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve 1939-1940., Kecskemét : Kecskemét th. város, [1940].
  2. URL: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1089385971443199 (2020.05.26.)
  3. M. Bodon, i.m., p. 8.
  4. Uo., p. 5-6.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1938/1939. tanév

Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve 1938-39. (1)

1938 szeptemberétől Szabó László számtanácsos kalocsai vezetői kinevezése miatt nem tudta vállalni a klarinét órákat. 1939 januárjában elhunyt özv. Bereczky Jenőné Kádár Emma, a zeneiskola nyugalmazott tanára. A tanév 106 rendes, 1 szabadiskolás és 43 játékos előkészítő osztályos (összesen 151) növendékkel kezdődött meg és 138 tanulóval fejeződött be. Ez gyakorlatilag megegyezik az előző évi adatokkal, és – a zeneiskolai értesítő tanúsága szerint – tanulmányi eredmények vonatkozásában sem történt változást.

M. Bodon Pál igazgató azonban a következő elvárást fogalmazta meg a szülőkkel szemben: „A tanulók eredményes képzése s a tapasztalt hiányok kiküszöbölése érdekében kívánatos volna, hogy a szülők ne elégedjenek meg a leckekönyvek bejegyzéseinek puszta ellenőrzésével s még azzal se, hogy nagyritkán gyermekük tanáránál személyesen érdeklődjenek. Sokkal hasznosabb volna, ha gyermeküket időnkint elkísérnék zeneórájára. így nem csak arról győződnének meg, hogy a zeneiskola hivatása magaslatán áll s a tanárok nevelői képessége és készsége hiánytalan, hanem arról is tájékozódhatnának, hogy gyermekükkel mi a legközvetlenebb tennivaló. Bizonyosra veszem, hogy tanácsom megfogadásával nagyot lehetne lendíteni a tanulók zenei előhaladásának ügyén, ami mind az iskolának, mind a szülőknek egyformán érdeke. Fokozatilag pedig inkább a szülőké, mint a zeneiskoláé!” (2) M. Bodon Pál igazgató Játékos énektanítás (Elemi solfége) – Elméleti és gyakorlati útmutató címmel módszertani kötetet írt.

Az 1939. március 31-i növendékhangverseny műsora (3)

Forrás:

  1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve 1938-39., Kecskemét : Kecskemét th. város, [1939].
  2. Uo., p. 6.
  3. Uo., p. 6-7.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1937/1938. tanév

Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve 1937-38. (1)

Az 1937/1938-as tanévre 108 rendes, 5 szabadiskolás és 38 játékos előkészítő osztályos növendék, összesen 151 tanuló iratkozott be, év végére a létszám 139 fő lett. A tanulmányi eredmény az előző évitől jobb volt, ebben a tanévben 5 diák pénzjutalmat is kapott.

A zeneiskolai értesítő tanúsága szerint M. Bodon Pál igazgató vonószenekari átiratot készített Bartók Béla: C-dúr rondójából, valamint négy-négy tételt kiszenekarra ültetett át a Gyermekeknek sorozatból, és Kodály Zoltán: Magyar népzene c. ciklusából.

Puky Margit november 14-én, Szent Erzsébet ünnepéhez kapcsolódva Liszt Legendáját adta elő, február 19-én pedig a Tanítók Ének-és Zeneegyesületének farsangi estjén Bartók Gyermekeknek sorozatából játszott és Liszt: Csárdás obstinée c. művét szólaltatta meg.

Az értesítő beszámolt arról is, hogy Szabadi Sándor Bartók-Országh: Magyar népdalok előadásával lépett fel a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSz) magyarruha bemutatóján.

Vásárhelyi Zoltán komponált, vezényelte a Városi Dalárdát és a Budapesti Általános Munkásdalegyletet, május 7-én előadást tartott a Vasvármegye és Szombathely kultúregyesületének Bartók hangversenyén:

Vásárhelyi Zoltán beszéde a Kecskeméti Lapok hasábjain (2)
A Művészestek sorozatban 1937. október 29-én Szigeti József hegedűművész Petri Ede zongorakíséretével adott hangversenyt a Katona József Színházban; 1938. február 16-án pedig a Tisza István Kollégium (a mai Újkollégium) dísztermében pedig Dohnányi Ernő zongoraestjére került sor. (3)
Az 1938. április 5-i növendékhangverseny műsora (4)

Vásárhelyi Zoltán az előző évi Bartók ünnep sikerén felbuzdulva megszervezte az „Éneklő Alföld” Kodály-ünnepet 13 alföldi kórus jelenlétével, melyen Kodály-Vörösmarty: Liszt Ferenchez c. művét és a Berzsenyi versére írt Magyarokhoz c. kánont ezerfős összkar énekelte.
Az 1938-as Éneklő Alföld kapcsán Kodály így nyilatkozott: “A különböző társadalmi osztályokhoz tartozó énekkarok testvéries fölvonulása egymásután bizonyítéka annak, hogy a magyar dal nem kiváltságos osztályok tulajdona, hanem közös érdeke minden magyar embernek.” (5)

A Pesti Hírlapban Lányi Viktor írt beszámolót
a kecskeméti Kodály-ünnepről. (6)
A Kodály-ünnepről a helyi sajtóban (7)

Forrás:

  1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve 1937-38., Kecskemét : Kecskemét th. város, [1938].
  2. Kecskeméti Lapok, 71. évf., 21. sz., 1938.05.22., p. 4-5.
  3. M. Bodon, i.m. p. 6.
  4. Uo., p. 4-5.
  5. Kecskeméti Közlöny, XX. évf., 76.sz., 1938.04.05., p. 5.
  6. Pesti Hírlap, LX. évf., 76.sz., 1938.04.05., p. 15.
  7. Kecskeméti Ellenőr, II. évf., 76.sz., 1938.04.05., p. 4-5.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1936/1937. tanév

Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve 1936-37. (1)

Az 1937. március 12-én elhunyt Hubay Jenő hegedűművészről szóló megemlékezéssel kezdődik az 1936/1937-es tanév értesítője. Március 13-án szünetelt a tanítás, ez is mutatja, mennyire fontos volt az ő személye nem csak a hazai, de a Kecskeméti zeneélet és a városi zeneiskola számára is. M. Bodon Pál felidézte Hubay kecskeméti koncertjét: „Városunk zenei közönsége még ma is élénken emlékezik arra a »concert parée«-ra, amikor Hubay Jenő Stradivárijának hangjai ejtették bűvöletbe az Újkollégium dísztermét zsúfolásig megtöltő hallgatóságot. Mesteri játékával nyújtott felejthetetlen élményt Hubay Jenő azzal a nemes gesztussal tetézte, hogy e hangverseny bevételét a zeneiskolának adományozta…” (2)

Nagy eltérést nem mutatnak az iskola statisztikai adatok az előző évhez képest: 120 rendes, 8 szabad iskolás, 48 játékos előkészítős (összesen 176) növendék iratkozott be, számuk az év végére 166-ra csökkent.
Szabadi Sándor megpróbálkozott az évek óta szünetelő gordonka-tanszak felélesztésével, de mindössze egy tanuló jelentkezett erre a képzésre. Az igazgató úr pedig kamarazenekart szervezett, melyben a koncertmester Szabadi Sándor tanár úr volt.

Az előző évi Liszt-sorozat után a zeneiskola újabb – három kollégiumból és három hangversenyből álló – bérletet szervezett (3):

1. 1937. január 14. Stefániai Imre zongoraestje.
1. Liszt: Változatok egy Bach témára (Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen);
2. Chopin: Polonaise (fisz-moll)Nocturne (A-dur) Valse (Desz-dur)Polonaise (Asz-dur);
3. Liszt: Funerailles – Legenda;
4. Paganini-Liszt: Caprice (É-dur);
5. Liszt: X. Rapszódia.

2. 1937. február 4. Mozart-kollégium.
Előadó: Molnár Antal.
Zenei betétek:
1. Az Esz-dur vonósnégyes lassú tétele. Előadta a „Kamarazene Társaság” (Szabadi Sándor, Kerekes László dr., Nemes-Szeghy Lajos, Feszler György dr.)
2. „Et incarnatus est.” Szoprán ária a c-moll miséből. Énekelte: Báthy Anna. Kísérték: Pukу Margit (zongora), Jeneу Zoltán (fuvola), Mitlehner Rudolf (oboa), Tábor Jenő (fagott).
3. A g-moll szimfónia I. tétele. Előadta az intézet kamarazenekara M. Bodon Pál vezetésével.
4. C-dur zongorafantázia és fuga. Előadta: Puky Margit.

3. 1937. március 8. Viola Mitchell hegedűestje Herz Ottó dr. közreműködésével.
1. Sammartini: Passacaglia.
2. Brahms: Szonáta D-moll. (I. Allegro – II. Adagio – III. Un poco presto e con sentimento – IV. Presto agitato.)
3. Mozart: Hegedűverseny G-dur. (I. Allegro – II. Adagio – III. Rondo.)
4. Paganini-Szymanowszky: Caprice No 21. – Debussy: Minstrels. – Korngold: Gyermekjelenet (őrségváltás). – Ravel: Habanera.
5. Wieniawszky: Souvenir de Moscou.

4. 1937. március 18. Bach-kollégium.
Előadó: dr. Szabolcsi Bence
Zenei betétek:
1. Olasz koncert (Sándor Renée);
2. a) Az Á-dur hegedű-szonáta II. tétele (Thomán Mária-Sándor R.);
b) a H-moll heg. szonáta III. tétele (Thomán M-Sándor R.);
c) a H-moll fuvola-szonáta I. tétele (Jeney Zoltán, Sándor R.);
3. „Erbarme dich, mein Gott.” Alt ária a Máté Passióból hegedűszólóval (Némethy Anna, Thomán M., Sándor R.);
4. Esz-moll preludium és Fuga (Sándor R.);
5. „Liebster Herr Jesu” (Némethy A., Szabolcsi В. dr.)

5. 1937. április 7. Beethoven-kollégium.
Előadó: Tóth Aladár dr.
Illusztráló részleteket játszott az előadó, továbbá Beethoven két utolsó zongoraszonátáját (Asz-dur és C-moll) előadta Engel Iván.

6. 1937. április 22. Báthy Anna ária-és dalestje
Hütter Pál gordonkaművész és Herz Ottó dr. zongoraművész közreműködésével.
1. a) Beethoven: Ária a „Fidelio”-ból;
b) Verdi: Ária az „Álarcosbál”-ból (Báthy A.)
2. Couperin: Piéces en concert. Prelude – Sicilienne – La tromba – Plainte – Air de diable (Hütter P.)
3. a) Marx: Waldseligkeit;
b) Marx: Gestern hat er mir Rosen Gebracht.
c) R. Strauss: Traum durch die Dämmerung;
d) R. Strauss: Ständchen (Báthy A.)
4. a) Dohnányi: Ária a „Vajda tornyá”-ból;
b) Radnai: Megyek Bethániába. (Báthy A.)
5. a) Tartini: Adagio;
b) Valesin: Menuetto;
c) Schubert: An die Musik;
d) Fauré: Fileuse. (Hütter P.)
6. Kodály: Magyar népzene. (Árva vagyok – Megizenem az anyámnak – A csitári hegyek alatt – Árva madár – Ne búsuljon senki menyecskéje.) (Báthy A.)

Sajtóhír: Bartók Béla autóval érkezik az “Éneklő Alföld” hangversenyére (4)
“Éneklő Alföld” karikatúra
a Kecskeméti Közlönyben (5)

1937. április 18-án Vásárhelyi Zoltán négy-négy kecskeméti, kiskunfélegyházi, ill. nagykőrösi kórus közreműködésével életre hívta az „Éneklő Alföld” Bartók-ünnepet, melyen maga Bartók Béla is részt vett és 21 új egyneműkari kompozíciójának ősbemutatójára került sor.

Tudósítás a kecskeméti “Éneklő Alföld” Bartók-ünnep hangversenyéről (6)
Bartók és Kecskemét kapcsolatáról írt a Tiszatáj 1965. szeptemberi számában Joós Ferenc, külön kiemelve az 1937-es Éneklő Alföld c. programot. A kép alatt tévesen 1938 szerepel, valójában az esemény 1937-ben volt, egy évvel később Kodály ünnepet rendeztek. (8)
A Nagykőrösi Református Tanítóképző énekkara az 1937-es “Éneklő Alföld” Bartók-ünnepen, karnagyuk: Márton Barna. Ők mutatták be Bartók: Elmúlt időkből c. férfikarát az eseményen. A második sor bal szélén: Sárközi György író, Lányi Viktor zenekritikus. A sor jobb szélén Vásárhelyi Zoltán. Bartóktól balra ül Sergio Failoni karmester, Váczi Ferenc igazgató és Paczolai György lelkész; jobbra pedig Issay Dobrowen karmester, Tóth Aladár és Jemnitz Sándor zenekritikus. (6)

Forrás:

  1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve 1936-37., Kecskemét : Kecskemét th. város, [1937].
  2. Uo., p. 3.
  3. Uo., p. 5-6.
  4. Kecskeméti Közlöny, XIX. évf., 87. sz., 1937.04.18., p. 9.
  5. Uo.
  6. Kecskeméti Lapok, 70. évf., 17. sz., 1937.04.25., p. 4.
  7. Tiszatáj, XIX. évf., 9. sz., 1965. szeptember, p. 701.
  8. Uo.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1935/1936. tanév

Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve 1935-36. (1)
1935-ben Vásárhelyi Zoltán megpályázta a szegedi zeneiskola igazgatói pozícióját (2)

Ebben a tanévben Liszt-emlékév volt, így hát a zeneiskola is törekedett a zeneszerző méltó megünneplésére. Három zenei kollégiumot (előadást) és három hangversenyt szerveztek bérleti alapon.

1. kollégium: 1935. november 20.
“A magyar zene útja az énekmondóktól Liszt Ferencig”
Előadó: dr. Szabolcsi Bence zenetörténész

2. kollégium: 1935. december 11.
Liszt élete, egyénisége, előadói és alkotó művészete, oeuvrejének kortársaira való hatása
Előadó: dr. Koudela Géza pápai kamarás
Puky Margit tanárnő ezen az előadáson Chopin: Asz-dúr etűdjét, Schumann-Liszt „Liebeslied”-jét és Liszt: E-dúr legendáját játszott.

3. kollégium: 1936. január 8.
“Liszt Ferenc problémáinak magyar sorsa”
Előadó: dr. Tóth Aladár zenei író, kritikus
Puky Margit tanárnő ezen az előadáson „Liszt: »Sunt lacrimae rerum«, »Csárdás obstinée« és »Mosonyi gyászmenete« c. művei mellett Bartók: »Allegro barbaro«-ját és a Kossuth szimfóniája »Gyászinduló«-ját játszotta. Ezeken kívül Liszt »Hungária« c. szimfonikus költeményéből, valamint Bartók I. zongora rapszódiájából részleteket mutatott be.”

1. hangverseny: 1936. január 22.
Károlyi Gyula önálló zongoraestje a Kereskedői Kaszinó dísztermében.
1. Bach-Liszt: G-moll fantázia és fuga.
2. Beethoven: Appassionata szonáta
3. Chopin: 4. etűd.
4. Schumann: Carneval.
5. Liszt: Ricordanza; Feux follets; Campanella.

2. hangverseny: 1936. március 5.
Telmányi Emil hegedűestje Kosa György közreműködésével a Kaszinó Egyesület dísztermében.
1. Vitali. Ciaccona.
2. Bach: C-dur szólószonáta.
3. Beethoven: Kreutzer- szonáta.
4. Ravel: Cigány-rapszódia.
5. Dohnányi: Ruralia Hungarica

3. hangverseny: 1936. március 21.
Liszt-emlékhangverseny a Katona József színházban
1. Angelus. Előadta a Műkedvelők Zenekara M. Bodon Pál vezetésével.
2. Benedictus a Koronázási miséből. Előadta a Katolikus Egyházi Énekkar és a Műkedvelők Zenekara. Vezényelte: M. Bodon Pál. Karigazgató: Póta Aladár. Szólisták: nemes Kovács Lászlóné (szoprán), Salamon Anna (alt), Póta Aladár (tenor), Kenyeres Zoltán (basszus), Szabadi Sándor (hegedű).
3. Erzsébet nagy áriája a Szent Erzsébet legendából. Énekelte: Báthy Anna a m. kir. Operaház művésznője. Zongorán kísérte: Vásárhelyi Zoltánné.
4. Angyalok kara a Faust II. részéből.
Előadta a Református Egyházi Énekkar Kremán Sámuel vezetésével. Zongorán kísérte: Szőke László. A szöveget Soós Tamás fordította.
5. E-dur polonaise. Előadta: Puky Margit.
6. Szerelmi álom. – Ifjúi boldogság – Ha álmom mély – Szerelmi mámorban. Énekelte: Báthy Anna, Vásárhelyi Zoltánné kíséretével. 7. Les Préludes: Szimfónikus költemény. Előadta a Műkedvelők Zenekara M. Bodon Pál vezetésével.

Az alábbi statisztikai táblázat szemlélteti a növendékek számának emelkedését. A játékos előkészítő évfolyamon tanulók száma 58-ről 39-re csökkent. (A zárójelben szereplő számok az előző tanév adatait mutatják.)

A növendékek számának alakulása az 1934/1935 és az 1935/1936. tanévben (3)
Vizsga a Városi Zeneiskola hegedű tanszakán, 1936.
Az első sorban balról a 2. Végh Klára (Buzinkay Györgyné) (4)

Forrás:

  1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve 1935-36., Kecskemét : Kecskemét th. város, [1936].
  2. Szabadság, VIII. évf., 35. sz., 1935.09.22., p. 2.
  3. M. Bodon, i.m., p. 3.
  4. Székelyné Kőrösi Ilona: A Fanto Fotó Kecskeméten : egy fényképész dinasztia emlékére, Kecskemét : [Szerző], 2014., p. 113. (98. kép)

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1934/1935. tanév

Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1934-35. tanévről (1)
Interjú a 40 éves zeneiskola igazgatójával,
M. Bodon Pállal (2)
Bordeaux Géza nekrológja a Kecskeméti Közlöny 1934. október 27-i számában – egy nappal a zenetanár halála után (3)

„Időrendben és fontossága szerint is tanévünk történetében első helyen áll dr. Kiss Endre polgármester 1934. szept. 3.-án kelt 22.779/1934. sz. határozata, melyben Őméltósága az u. n. »szabad iskola« és a játékos előkészítő osztály felállításáról, valamint a tandíjszabályzat módosításáról rendelkezik.” (4) – kezdte az 1934/1935-ös zeneiskolai értesítőt M. Bodon Pál, majd részletes leírást adott e két új tanulási forma céljáról és működéséről. Mint fogalmazott, „a szabad iskola azok számára létesült, akik tanulmányaikat tantervbeli és egyéb iskolai kötöttségektől mentesen kívánják végezni. […] technikai célú etűdökkel csak szemelvényesen és a szükséghez mérten foglalkoznak, így tágabb terük nyílik a zeneirodalomnak előadási darabok révén való megismerésére; vizsgát nem tesznek, […] jogukban áll, de nem kötelező reájuk a […] melléktárgyak óráinak látogatása és az intézeti hangversenyeken való szereplés.” (5) Ez a képzési forma elsősorban a felnőtteknek és azoknak a középiskolásoknak volt jó lehetőség, akiknek kevés szabadidejük volt. Ebben a tanévben a Műkedvelők Zenekarának érdeklődő tagjai számára három hónapos téli tanfolyamot is tudtak szervezni.

A „Játékos előkészítő” heti két órában a 7-8 éves gyermekek számára jelentett alapozó képzést. „Célja az, hogy a gyermek játékos ösztönének kihasználásán alapuló módszerrel a zene iránti érdeklődését, szeretetét felkeltse és biztosítsa; hallását és ritmusérzékét éneklés útján fejlessze és tudatosítsa; a zene alapelemeit megismerje s egyidejűleg a hangjegyek írását is begyakorolja s végül, hogy a zenetanulás tanrendszerű pontosságához idejében hozzászokjék. […] A tanulók – bár a felvételkor az egyharmaduk »botfülü«, vagy ehhez igen közelállóan bizonytalan hallású volt – néhány makacs esettől eltekintve az év végén a tiszta intonálásig s egyszerűbb dallamoknak C-durban való lapról énekléséig jutottak el.” (6) Ezek a gyerekek a következő tanévben már jobb helyzetből kezdhették meg hangszeres tanulmányaikat.

M. Bodon Pál tanítványai az 1934/1935. tanévben – az első játékos előkészítő osztály névsora (7)

A szabadiskolába 4, a játékos előkészítőbe 72 növendék jelentkezett, utóbbiból azonban év végére kimaradt 14 gyermek. A beiratkozott tanulók száma – az előző évi 93 után – ebben az évben 188 volt.

Az 1934/1935-ös tanévi értesítőben látható először Nemesszeghy Lajos, mint nagybőgő óraadó tanár két növendékkel. Ő a Műkedvelők Zenekarában hegedült, a Kamarazenei Társaságban brácsán játszott, a Városi Dalárdában pedig énekelt.

A kecskeméti Műkedvelők Zenekaránek 1935. február 14-i kamara-hangversenye dr. Baranyi János zongoraművész közreműködésével (8)

Forrás:

  1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1934-35. tanévről, Kecskemét : Kecskemét th. város, [1935].
  2. Kecskeméti Közlöny, XVI. évf., 203. sz., 1934.09.08., p. 5.
  3. Kecskeméti Közlöny, XVI. évf., 243. sz., 1934.10.27., p. 2.
  4. M. Bodon, i.m., p. 3.
  5. Uo.
  6. Uo., p. 3-4.
  7. Uo., p. 9.
  8. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
  9. M. Bodon, i.m., p. 5.
  10. Uo., p. 5-6.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1933/1934. tanév

Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1932-33. és 1933-34-ik tanévről (1)
Átdolgozásra került a zeneiskola szervezeti szabályzata (2)

A tanszakok terén nem hozott változást az 1933/1934-es tanév. Ugyan a beiratkozó rendes növendékek száma az előző évi 117-hez képest 93-ra csökkent, az énekkari kültagok száma duplájára, 20-ról 41-re emelkedett. Év végére kimaradt 14 növendék. Az értesítő szomorúan állapítja meg, hogy „énekkarunk régi egysége a kültagok zömének másirányú orientálódása miatt 1934 január havában megbomlott s március 7-e után énekkarunk akcióképessége megszűnt.” (3)

A tanulmányi eredmények alakulása az előző tanévhez viszonyítva (4)
Az 1933. december 21-i karácsonyi hangverseny műsora Schütz Karácsonyi oratóriumának magyarországi bemutatójával (5)
Tóth Aladár tudósítása a Schütz-bemutatóról a Pesti Napló 1933. december 24-i számában (6)

Ebben a tanévben is sor került egy magyarországi bemutatóra: a decemberi karácsonyi koncerten Vásárhelyi Zoltán irányításával megszólalt Schütz Karácsonyi oratóriuma. A koncertről így írt Tóth Aladár a Pesti Napló ünnepi számában: „És milyen kongeniálisan, milyen megdöbbentően intenzív és őszinte átéléssel, milyen technikai fölénnyel szólaltatta meg ezt a hatalmas művet a kecskeméti városi zeneiskola vegyeskara, élén nagyszerű vezetőjével, Vásárhelyi Zoltánnal. Ez a fiatal karmester a rendelkezésére álló kevés eszközzel valóban csodát produkál. Igaz, a klasszikus zene apostola a vidéken meglepő felfedezéseket tehet. Itt van például az oratórium evangélista-szólóját éneklő dr. Markó József, az ismert kecskeméti ügyvéd, akiről szinte máról holnapra derült ki, hogy a legkényesebb zenei feladatok megoldására is alkalmas baritonista, valódi drámai pátoszú énekes temperamentum, komoly intelligenciájú előadóművész. Azután Gergely Ilus, Mihó Ida, Wogrinics Gézáné, az »Angyali hangok« hivatott interpretálói. – Gergely Ilus bemutatta még Schütznek két megrendítően szép »egyházi koncert«-jét, olyan tökéletes stílusban, olyan nemes énekkultúrával, olyan erőteljes, melegen, telten zengő mezzoszoprán hangon, hogy produkciója a legkényesebb ízlésű fővárosi közönség körében is feltűnést keltett volna. És milyen áhítatosan, örömittasan, csupa lélekkel szárnyalt Mihó Idának, a kiváló kecskeméti énektanárnőnek csengő szopránja az est harmadik klasszikus remekmű bemutatójában, Buxtehude »Herr auf dich traue ich« szóló kantátájában! És mennyi elmélyedéssel, milyen kiforrott ízléssel, komoly muzikális és instrumentális tudással játszotta Händelnek a műsort megnyitó A-dur hegedű-zongora szonátáját a zeneiskola két kiváló tanára Szabadi professzor és Puky Margit zongoraművésznő! Valóban, ezen a hangversenyen minden hang a lélek mélyérői jött és a legmagasabb zenei eszmények felé szárnyalt. Ez nem »propagandaművészet«, hanem igazi, öncélú kulturája a zenei szépségnek és ezért a legigazibb zenei propaganda.” (6)

Puky Margit tanárnő 1934. január 17-i önállló zongoraestjének programja (7)
Kodály-bemutatók a kecskeméti Hirös Héten – Dr. Váradi Miklós írása a Pesti Napló 1934. július 34-i számában (8)
Tóth Aladár elismerő kritikája a kecskeméti hangverseny-életről, zeneművek bemutatójáról a Pesti Napló 1934. július 31-i számában (9)

Forrás:

  1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1932-33. és 1933-34-ik tanévről, Kecskemét : Kecskemét th. város, [1934].
  2. Kecskeméti Közlöny, XV. évf., 221. sz., 1933.09.29., 4.o.
  3. M. Bodon, i.m., p. 6.
  4. Uo.
  5. Uo., p. 10.
  6. Pesti Napló, 84. évf., 292. sz., 1933.12.24., p. 24.
  7. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
  8. Pesti Napló, LVI. évf., 165. sz., 1934.07.24., p. 7.
  9. Pesti Napló, 85. évf., 171. sz., 1934.07.31., p. 14.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1932/1933. tanév

Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1932-33. és 1933-34-ik tanévről (1)
Tanév eleji tudnivalók a helyi sajtóban (2)

Az 1932/1933-as tanévben a tantestületben nem történt változás. „…zeneszerzés, zongora, hegedű, fuvola, klarinét, kürt, trombita, harsona, gordon, valamint a köteles melléktárgyak: solfége, zeneelmélet, öszhangzattan és karének tanszakain folyt a tanítás.” (3) 117 növendék (és 20 karénekes “kültag”) iratkozott be, év végére a létszám azonban 12 fővel csökkent.

Kodály Zoltán 50. születésnapja alkalmából 1932. december 17-én ünnepi díszhangversenyt rendezett a zeneiskola (4)

A tanév két legnagyobb zenei eseménye: a Kodály Zoltán 50. születésnapja alkalmából rendezett hangverseny 1932. december 17-én, valamint Purcell: Dido és Aeneas c. operájának magyarországi bemutatója 1933. április 29-én a Katona József Színházban. Az angol barokk operát Vásárhelyi Zoltán tanította be és dirigálta és a bemutatót követően április 30-án és június 9-én tűzték műsorra. A Dido és Aeneas valamennyi közreműködője – a karmester, a magánénekesek, a kórus-és zenekar tagjai mind – a zeneiskola akkori és múltbeli tanulói közül került ki.

A Purcell-opera szereplői és az előadás plakátja (5)
(7)
(6)

“Szereposztás:
Dido, Carthago királynője: Mihó Ida
Belinda, nővére: Csillag Magda
Udvarhölgy: Orbán Erzsébet
Aeneas, trójai herceg: Laskó Emil
Varázsló: M. Fehérvári Judit
Első furia: Leskó Gyöngyi
Második furia: Orbán Margit
Merkurius, kísértet: Révész Bence
Csavargó: ifj Joszt Ferenc
Szólótáncosok: Sz. Gaál Emma és G. Csillag Györgyi.
Az énekkar tagjai:
Soprán: Baranek Mária, Csemniczky Kornélia, Daróczy Etel, Farkas Mária, Ö. Kovács Mária, Leskowsky Zoltán, Nádor Ágnes, Pál Margit, Sántha Marianne, Simon Margit, Szeless Teréz.
Alt: Bachrathy Éva, Balla Mária, Bódi Margit, M. Bodon Magda, Botocska Mária, Halmos Lídia, Molnár Gyuláné, Moskovits Magda, Pintér Aranka, Prácser Mária, Puky Margit, Szőllösi Mária, Tímár Júlia.
Tenor: Hausser Rudolf dr., ifj. Joszt Ferenc, Krenner Zoltán, Mester László, Sántha György, Schulfz József.
Bassus: Bódi Béla, Csillag Ármin, Feszler György, Feszler Lajos, Kardos Elemér, Lett Béla.
A zenekar tagjai: Kerekes László dr., Szívós Béla dr., Pataky Ferenc, Garzó György, Leskowsky Róbert, dr. Váry Istvánné, dr. Héjjas Pálné, Fuhrmann Artur, ifj. Iványosi Szabó László, Szívós József dr., Dékány Zoltán, Feszler György dr., Kiss Kálmán dr., Lőrincz Béla.
A zongoraszólamot Vásárhelyi Zoltánná és Puky Margit játszották. Táncos csoportok. Az I. és II. felvonásban: Diadalmi és Vadásztánc. Betanította Sz. Gaál Emma tanárnő; előadta a ref. leányliceum 11 növendéke. – Az I. felv. 2-ik képében: Furia tánc. Betanította Sz. Gaál Emma tanárnő; előadta a női felsőkereskedelmi iskola 10 növendéke. – Cupidók örömtánca az I. és gyásztánca a III. felvonásban. Betanította Germán Erna tanárnő; előadta az állami elemi iskola 12 tanulója. Matróztánc a III. felvonásban. Betanította Midass Emil tanár; előadta a róm. kath. kegyesrendi gimnázium 12 növendéke.” (8)

Az 1933. május 23-i évzáró hangverseny műsora (11)

Forrás:

  1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1932-33. és 1933-34-ik tanévről, Kecskemét : Kecskemét th. város, [1934].
  2. Kecskeméti Közlöny, XIV. évf., 200. sz., 1932.09.04., p. 9.
  3. M. Bodon, i.m., p. 6.
  4. Uo., p. 7.
  5. Lovas Dániel: Élet a régi Kecskeméten : hétköznapok és ünnepek a 20. század első felében magángyűjteményekben található régi fotókon és képeslapokon, [Kecskemét] : Kecskeméti Lapok Kft, [2006], p. 61.
  6. Kecskeméti Közlöny, XV. évf., 94. sz., 1933.04.27., p. 2.
  7. Kecskeméti Közlöny, XV. évf., 99. sz., 1933.05.03., p. 2.
  8. M. Bodon, i.m., p. 8.
  9. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
  10. Kecskeméti Közlöny, XV. évf., 68. sz., 1933.03.24., p. 2.
  11. M. Bodon, i.m., p. 9.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1930/1931. tanév

Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1930-31. és 1931-32-ik tanévről (1)

A megüresedett három zongoratanári állásból egyet sikerült betölteni Vásárhelyi Zoltánné Hazai Margittal, ezen felül felsőbb éves növendékek segítettek be az oktatásba: Benedek Anna, Laskó Emil és Sántha Rózsi.

Státuszkorlátozás (2)

Döntés született arról, hogy a zeneiskolában csupán két zongora-, és két hegedűtanár működhet, a növendékek számát 60-60 főben maximalizálták, a tandíjat pedig 72 pengőről 90-re emelték. Természetesen ezek az intézkedések jelentős csökkenést eredményeztek a diákok számában, viszont mivel inkább a közepes képességű tanulók maradtak el, ezért a tanulmányi eredmény erősen javult.

Hosszú szünet után a színházi zenészek vezetésével ismét elindultak a zenekari hangszerek tanfolyamai 1930. december 5 – 1931. március 5-ig. Sántha Rózsi a Zeneakadémián jó osztályzattal tett magánvizsgát a zongora tanszak I. akadémiai osztályból.

Az 1931. március 28-i Klasszikus est műsora (3)
Az 1931. április 9-i kamarakoncert programja (4)
Az 1931. május 12-i Magyar énekkari hangverseny műsora (5)
Az 1931. május 21-i Szonáta est programja (6)

Forrás:

  1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1930-31. és 1931-32-ik tanévről, Kecskemét : Kecskemét th. város, [1932].
  2. Uo., p. 9.
  3. Uo., p. 12.
  4. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
  5. M. Bodon Pál, i.m., p. 12.
  6. Uo., p. 13-14.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1931/1932. tanév

Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1930-31. és 1931-32-ik tanévről (1)
Tóth Aladár: Hogyan teremtsünk vidéken komoly zenekulturát? c. cikke a Pesti Napló 1932. július 3-i számában (2)

Tóth Aladár: Hogyan teremtsünk vidéken komoly zenekulturát? c. cikkével kezdődik az összevont 1930/1931 és 1931/1932-es zeneiskolai értesítő. A kritikus követendő példaként állította az olvasók elé Kecskemétet, „hol ma már az opera kivételével a zeneművészet minden ágát legkomolyabban művelik, hol a klasszikus és magyar zeneirodalom legnemesebb értékei kerülnek előadásra, gyakran első magyar bemutatóelőadásra, hol zeneszerzésben, zenepedagógiában, zenetudományban a helyi termés sem marad el a világtól, hanem frissen, szervesen belekapcsolódik a nemzeti és európai kultúréletbe, hol a zeneélet kiterjed a társadalom minden rétegére, sőt lassanként munkakörébe bekapcsolja a szomszédos vidéki városokat is.” (3) Tóth Aladár elismerően szólt arról is, hogy a megtanulandó és előadott zeneművek értékítéletében az igazgató és Vásárhelyi Zoltán nem ismertek kompromisszumot és csak a legértékesebb muzsikákat terjesztették.

A növendékhangversenyeken többek között Corelli, Birkenstock, Bach, Mozart, Beethoven szonátái, Telemann, Händel, Tartini, Haydn, Schubert, Schumann, Chopin, Debussy és Bartók művei szerepeltek. Bodon Pál és Vásárhelyi Zoltán is komponált a tanulók számára többszólamú gyakorlatokat – előbbi fúvós hangszerekre, utóbbi hegedűre –, de mindig klasszikus vagy népzenei anyagot dolgoztak fel.  „Vásárhelyi Zoltán, egészen kiváló karmesteri talentumával rövid pár esztendő alatt olyan elsőrendű együttest nevelt, hogy az ma már kifogástalanul szólaltatja meg Josquintől Kodályig a régi és modern »a capella« művészet legkényesebb remekműveit.” (4) – írta Tóth Aladár.

A Bodon Pál-vezette Műkedvelők Zenekara stabil működését az tette lehetővé, hogy a színházi kisegítő muzsikusok helyett az iskolaigazgató által szervezett ifjúsági zenekar egészítette ki az együttest. Az ifjúsági zenekar műsorán – a sokáig Haydn-nek tulajdonított – Leopold Mozart: Gyermekszimfóniája, Wolfgang Amadeus Mozart: Török indulója, Bartók-, Debussy- vagy a szintén századfordulós, orosz komponista, Ljadov művei szerepeltek.

Tóth Aladár méltatta a zeneiskolai Haydn-ünnepélyt (bővebben lásd. az 1931/1932-es tanévnél), valamint Josquin des Prez: Pange lingua-miséje és Heinrich Schütz: Máté-passiója Kecskeméten megvalósuló magyarországi bemutatóját. Utóbbiakról a következőket írta: „A klasszikus »a capella« stílusnak ezt a két rendkívül nehéz remekét Vásárhelyi énekkara olyan nagyszerűen tolmácsolta, hogy nem tudtuk, mit bámuljunk jobban: a teljes költői átélés mélységét, vagy a technikai megoldás biztosságát. És milyen közönségsikert lehet aratni a legmagasabbrendü (sic!) zenével, ha méltóan adják elő! A Schütz-passió hangjain immár negyedszer lelkesedik fel a kecskeméti »vidéki« közönség. A Josquin-misét pedig szintén nem kevesebbszer, mint négyszer kellett megismételni: kétszer a koncertteremben, háromszor különböző templomokban került előadásra.” (5) A jó példa ragadós: a kiskunfélegyházi Constantinum tanítóképző intézet is több Kodály-művet repertoárjára tűzött. Meghívást kaptak a kecskeméti pünkösdi népdalünnepre, ahol a kecskeméti iskolai énekkarok és a vendégkórus nagyszabású koncertet adott Kodály-, Bárdos-, Vásárhelyi-, és Kerényi műveivel. A zeneiskola énekkara Kodály: Mátrai képek és Nagyszalontai köszöntő c. műveit szólaltatta meg.

Az 1931/32. tanévről:

1931. szeptember 15-től a második megüresedett zongoratanári állást is betöltötték Puky Margit okleveles zongoratanárral.

Az előző évi három hónapon keresztül tartó zenekari hangszerek tanfolyamok az 1931/1932-es tanévben már nyolc hónapon keresztül működtek M. Bodon Pál és Szabó László klarinét óraadó irányításával. 1931 decemberétől pedig gordonkatanulásra is lehetőség nyílt Friss Antal gordonkaművész által.

A növendékek létszámának alakulása az utolsó három tanévben (6)

Az 1931/1932-es tanévben a zongora tanszakon az eredmények csökkentek, részint a növendékek alacsonyabb színvonalának, részint a gyermekek iskolai leterheltsége miatt. Benedek Anna jó osztályzattal tett magánvizsgát a zongora tanszak I. akadémiai osztályból, Laskó Emil pedig az egyházkarnagyi tanfolyamon vizsgázott kitűnő eredménnyel.

A tanulmányi eredmények számszerű adatai az utolsó három tanévben (7)
Az 1931. december 16-i Szonáta est műsora (8)
Az 1932. március 19-i Egyházzenei hangverseny műsora (9)
(10)
(11)

Haydn születésének 200. évfordulója alkalmából 1932. április 24-én emlékhangversenyt rendeztek az Újkollégium dísztermében. A program a következő volt:
1. Bevezető beszédet mondott dr. Nyúl Tóth Pál tanácsnok.
2. Gyermekszimfónia. Előadta a ref. reálgimnázium ifjúsági zenekara M. Bodon Pál vezetésével.
3. F-moll zongoravariációk. Előadta Vásárhelyi Zoltánné.
4. F-moll vonósnégyes. Előadták: Vásárhelyi Z., Kiss Gy., Szilágyi M., dr. Feszler Gy.
5. Esti ének az Úrhoz. Előadta: a Zeneiskola vegyeskara Vásárhelyi Zoltán vezetésével. 6. VII-ik londoni szimfónia. Előadta: a Műkedvelők Zenekara M. Bodon Pál vezetésével.

(13)
(12)

Az 1932. június 8-i kultúresten felléptek a zeneiskola tanárai:
1. Szabados: Hiszekegy. Városi Dalárda és Polgári Daloskor Kremán Sámuel orsz. társkarnagy vezényletével.
2. Megnyitó beszéd: Zsitvay Tibor dr. igazságügyminiszter.
3. Mozart: Sonate e-moll I. tétel. Szabadi Sándor (hegedű), Puky Margit (zongora) zenetanárok.
4. Sántha György dr. és Kováts Sándor egy-egy versét szavalja Héjjas Endréné.
5. a) Farkas N.: Rózsa van a keblén, b) Koudela: Babyloni vizek mellett. Városi Dalárda Kremán S. vezényletével.
6. Kecskemét th. városnak rövid történetét, különös tekintettel gyümölcskultúrájára és exportjára, ismerteti Szabó Kálmán dr. múzeum- és könyvtárigazgató
7. Kodály: Mátrai képek. Városi zeneiskola vegyeskara Vásárhelyi Zoltán zenetanár vezényletével.
8. Debussy: Preludium. Zongorán előadja V(ásárhelyiné). Hazai Margit zenetanárnő.

9. a) Gaál F.: Szent hamvak, b) Delly
Szabó: Hat eredeti magyar dal. Előadja a Polgári Daloskor Kremán S. vezényletével.
10. Bartók: Magyar népdalok. Hangszerelte M. Bodon Pál. (Magyarországon először). Előadja a Műkedvelők Zenekara. M. Bodotn Pál zeneiskolai igazgató vezényletével.
11. Horváth G.: Megkondult a kecskeméti öregtemplom nagyharangja… Előadja a Városi Dalárda és a Polgári Daloskor egyesitett kara Kremán S. vezényletével.

Forrás:

  1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1930-31. és 1931-32-ik tanévről, Kecskemét : Kecskemét th. város, [1932].
  2. Pesti Napló, 83. évf., 146. sz., 1932.07.03., p. 22.
  3. M. Bodon Pál, i.m., p. 3.
  4. Uo., p. 5.
  5. Uo., p. 7.
  6. Uo., p. 10.
  7. Uo., p. 10-11.
  8. Uo., p. 14.
  9. Uo.
  10. Kecskeméti Közlöny, XIV. évf., 90. sz., 1932.04.22., p. 4.
  11. Kecskeméti Közlöny, XIV. évf., 93. sz., 1932.04.26., p. 4.
  12. Kecskeméti Közlöny, XIV. évf. 117. sz., 1932.05.26., p. 3.
  13. Kecskeméti Közlöny, XIV. évf., 129. sz., 1932.06.10. p. 2.

Vissza “A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Betű átméretezése
Kontraszt