Budapesten született, értelmiségi családban, édesapja gyógyszerész, nagyapja református lelkész volt. A második világháború idején a család Bécsbe menekült. A háború után újra Budapestre, édesapja hazaérkezése után Kiskunhalasra, majd Kecskemétre költöztek, ahol édesapja gyógyszerészként dolgozott. Osztályidegenként nem vették fel a gimnáziumba, ezért Pestre került a Lónyay Református Gimnáziumba. Kecskeméten érettségizett a Katona József Gimnáziumban, majd a pesti Apáczai Csere János Főiskolán folytatta tanulmányait. 1956-ban a pesti főiskolán magyar-, majd a szegedi főiskolán 1958-ban történelem szakon szerzett diplomát. Az ELTE magyar-történelem szakán 1963-ban szerzett tanári oklevelet. 1973-ban doktorált magyar nyelvészetből. Az egyetemen tanáraitól – így Szathmári Istvántól, Fábián Páltól, Nagy Miklóstól – életre szóló útravalót kapott.
Bugacon általános iskolai tanárként kezdett dolgozni 1955 és 1960 között. 1958 és 1960 között a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanára volt. 1960-tól 1991-ig (harminc éven át!) a Katona József Gimnáziumban, majd 1991-től a Református Gimnáziumban tanított. 1993-tól nyugdíjas. Kecskeméten a Forrás című folyóirat egyik alapítója, majd főszerkesztője volt 1969-től. A Katona József Társaság és a TIT tagja.
Tudós tanárként tekintélyes életművez hozott létre, szinte minden esetben a költői-írói kifejezésmód, a stílus titkait fedve fel. Könyveiben nem pusztán leírja, elemzi a magyar irodalmi nyelv értékeit, hanem közelebb hozza irodalmunkat és anyanyelvünket az olvasóközönség széles rétegeihez, mindenekelőtt a tanárokhoz és a diákokhoz.
2013. jújius 11-én hunyt el.
Elismerései:
Kiváló Tanár (1970) Buday Dezső-díj (1978) Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja (1978) Pilinszky János-díj (1994) Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (1996) Kecskemét Város Díszpolgára kitüntető cím (1999)
Szépen élni : Arcképvázlat Benedek Marcellről. In: Korunk. – 35. évf. 9. sz. (1976. szept.) p. 704-706. Teljes szöveg
Márai Sándor: Vasárnapi krónika – könyvismertetés. In: Tiszatáj. – 48. évf. 11. sz. (1994. november) p.86-89. Teljes szöveg
Márai igézetében : Lőrinczy Huba : Búcsú egy kultúrától. In: Forrás. – 32. évf. 4. sz. (2000. ápr.), p. 87-90. Teljes szöveg
Márai évszakai. In: Forrás. – 34. évf. 10. sz. (2002. okt.), p. 36-41. Teljes szöveg
Márai Európában és Amerikában. In: Korunk. -14. évf. 6. sz. (2004. június), p. 123-126. Teljes szöveg
„Életre-halálra olvasni” – [Márai Sándorról]. In: Tiszatáj. – 59. évf. 7. sz. (2005. júl.), p.71-76. Teljes szöveg
A válogatott versek : Gömöri György: Ez, és nem más. In: Forrás. – 40. évf. 1. sz. (2008. jan.), p. 102-105. Teljes szöveg
„A semmi közelít” : Vers és stílus. In: Forrás. – 41. évf. 3. sz. (2009. márc.), p. 74-77. Teljes szöveg
Róla szóló cikkek, források:
Szekér Endre: Érték és írás / Horpácsi Sándor In: Alföld. – 35. évf. 3. sz. (1984. márc.), p. 86-87. Teljes szöveg
Nyílt levél Szekér Endre Tanár Úrnak abból az alkalomból, hogy most lett 50 éves / Hatvani Dániel In: Forrás. – 17. évf. 7. sz. (1985. júl.), p. 95. Teljes szöveg
Szerkesztő a katedrán : Szekér Endre / Rácz-Székely Győző In: Elhivatottak : Arcképvázlatok pedagógusokról / szerk. Gyarmati Szabó Éva. – Budapest : Tankönyvkiadó, 1990.- p. 137 -153.
Erős várunk a vers : Szekér Endre írásaiból. In: Petőfi népe. – 50. évf. 163. sz. (1995. júl. 14.), p. 7. Teljes szöveg
Íróportrék, csoportképek a Forrás történetéből : Bahget Iskander fotói. – [Kecskemét] : Forrás Szerk., 2003.
Szekér Endre 70. születésnapján / Papp István Géza In: Tiszatáj. – 59. évf. 7. sz. (2005. júl.), p. 104. Teljes szöveg
Szekér Endre hetvenöt éves! / Orosz László In: Forrás. – 42. évf. 6. sz. (2010. jún.), p. 81-82. Teljes szöveg
A család a legfontosabb, a többi mit sem ér / Varga Géza. – Fotó In: Hírös naptár. – 3. évf. 4. sz. (2010. júl. – aug.), p. 1, 2-3. Teljes szöveg
„Ha kifogást találtak, ugrott az egész mű!” : [Int.] / Szekér Endre; Kriskó János In: Forrás. – 44. évf. 7/8. sz. (2012. júl.-aug.), p. 30-40. Teljes szöveg
Elment a Tanár úr / Papp István Géza In: Magyar napló. – 25. évf. 9. sz. (2013. szept.), p. 29. Teljes szöveg
Szekér Endre emlékezete. In: Forrás. – 45. évf. 9. sz. (2013. szept.), p. 128. Teljes szöveg
A Tanár Úr : Emlékezés Szekér Endrére, egykori magyarirodalom-tanárunkra / H. Szabó Sára In: Forrás. – 47. évf. 6. sz. (2015. jún.), p. 114. Teljes szöveg
Általános és középiskolai tanulmányait, Csongrádon végezte. A Batsányi János Gimnáziumban érettségizett 1971-ben. 1971–76-ig az ELTE BTK, magyar-népművelés szakán tanult, tagja volt az Eötvös Kollégiumnak.
Első versei 1972-ben jelentek meg a Tiszatájban. Az ELTE BTK Jelenlét című irodalmi folyóiratának alapító szerkesztője, 1976-tól a Forrás című irodalmi folyóirat szerkesztője, főmunkatársa. Versei, írásai megjelentek a Szép Versekben (1978, 1979, 1986, 1989, 1990, 1993) és számos folyóiratban, többek között a Forrásban, a Hitelben, a Kortársban, a Tiszatájban és az Új Forrásban.
Szerkesztésében jelent meg Radnóti Miklós válogatott versei című kötet a Magyar irodalom gyöngyszemei sorozatban (Kozmosz Könyvek, 1979.). Rajz őszi tűzfalon című képversét iskolai tankönyvekben is megtalálhatjuk.
Költészetére jellemző a kezdetektől vállalt személyesség – a gyermekkor emlékképeivel –, a játékos líraiság, a természetközeliség.
Elismerései:
Móra Könyvkiadó Nívódíja (1979) József Attila-díj (1983) Radnóti Miklós-díj (1985) Bács-Kiskun Megye Művészeti-díja (1987, 1996) Eötvös Kollégiumért Emlékérem (1995) Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1995) Magyar Művészeti Akadémia Arany Oklevele (1998) Tekintet-díj (1999) Csongrád Város Díszpolgára (1999) Salvatore Quasimodo-díj (2000, az olasz állam nemzetközi költői díja a „Betyárdal” című verséért) Katona József-díj (2001) Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat) (2018)
Győrben született, 1930. március 13-án. 1949-ben érettségizett szülővárosában, a bencés gimnáziumban. Ezután diszpécser volt a győri autógyárban, majd katona Kiskunmajsán. 1953-ban Csornára került, ahol könyvtárvezetőként dolgozott. 1956-ban könyvtárosi diplomát szerzett a budapesti főiskolán. 1957-ben került Kecskemétre, ahol nyomdászként kezdett dolgozni. A Városi Tanács népművelési felügyelője volt 1959 és 1970 között. Nevéhez fűződik a kecskeméti Népzenei Találkozók elindítása. A legnevesebb magyar írókat (többek között Németh László, Illyés Gyula, Weöres Sándor) részvételével szervezett irodalmi esteket. 1960-1961-ben a Kecskeméti Műsor című lap szerkesztőjeként és a Petőfi Népe újságírójaként, később rovatvezetőjeként (1970. november 1- jétől 1973-ig) is tevékenykedett. 1976 és 1983 között ismét ő szerkesztette a Kecskeméti Műsort. 1973-tól nyugdíjazásáig, 1991. december 31-éig a Petőfi Népe főmunkatársa, majd 1992-től szerződéses munkatársa volt. 1989-től rendszeresen publikált a Kecskeméti Lapokban is, főként a helytörténet témakörében. Munkásságában kiemelkedő a Katona-kultusszal kapcsolatos tevékenysége. Több önálló kötetet jelentetett meg Kecskemét város helytörténetével, valamint neves helyi személyekkel kapcsolatban. Az általa írt kecskeméti útikönyvek alapművek a helytörténeti és a turisztikai tájékozódásban. 1958-tól a Katona József Társaság, 1984-től pedig a Kecskeméti Városszépítő Egyesület tagja. 2017. szeptember 1-jén hunyt el Kecskeméten.
Elismerései:
Kecskemét Művészetéért Emlékérem (1977) Kós Károly emlékérem (1989) Pilinszky-díj (1996) Kecskemét Közművelődéséért Díj (2001) Katona József-díj (2004) Tóth Lászó-díj (2008) Bács-Kiskun Megye Építészetéért Díj (2009) Szilády Károly-díj (2009) Hunyadi-díj (2011)
Művei:
Bács-Kiskun megye (1974) Bugaci Csárda (1996) Ébredező városrészek : Szeleifalu, Alsószéktó, Kiskecskemét, Homokbánya (2006) „Elveték a jó magot” : „a tényerő-dús” Széchenyi és a kecskeméti Liebenbergek (2005) „És egyszer csak elkezdődtek a kecskeméti népzenei találkozók…” (2003) „Fel tehát magyar népe Kecskemétnek” : Kossuth Lajos és Kecskemét (2001) Gólok, bajnokok, sorsok : A Kecskeméti Testedző Egyesület 75 éve (1987) Hunyadiváros : utcák, terek, kertek, épületek, családok, sorsok (2005) „Isten és emberiség jutalmazza őt érdemei szerint” : Ács Károly, a „tettekben hazafi” küzdelmes élete (2004) Kecskemét [Útikönyv, történelmi háttérrel] (több kiadásban: 1972, 1973, 1985, 1998) Kecskemét jelesei (Váry Istvánnal közösen), (1968) „A kecskeméti oltóág” : Németh László és a hirös város (1997) Kincses Kecskemét : várostörténeti olvasókönyv (2005) Kodály Zoltán és szülővárosa, Kecskemét : dokumentumok, emlékek (2008) Máriát dicsérni hívek jöjjetek! : boldogasszony anyánk kecskeméti kultusza (2006) „Ma a kis Magyarországnak ez a város a szemefénye” : Móricz Zsigmond és a hírös város (2004) Mit üzen az öreg kőtemplom? : A Szent Miklós -templom bemutatása, építéstörténete, városhistóriai hátérrel (2002) „Munkával szentelt táj” : Katonatelep, Talfája, Úrrét (2009) „A nemzetnek tanító oskolái” (2001) Nyomdászat Kecskeméten (1980) „Örökre ide fészkelem magam” (2000) A reneszánsz ember : Bóbis Gyula az első kecskeméti olimpiai bajnok (2010) Száz éves a kecskemét-fülöpszállási vasútvonal, 1895-1995 (1995) A szeretnivaló klub (2011) „Szívébe fogadott Kecskemét” (1982) „Tisztelte a magyar munkát és a magyar munkást” (2014) Tóth László, a hírlapíró és szerkesztő (2000)
Tanulmányok, könyvrészletek:
Abaposztós esküdtektől a nyakkendős képviselőkig In: Városházi ki kicsoda? (1999) p. 60-72. Adatok Kecskemét zenetörténetéhez. In: A Kodály Intézet jubiliumi évkönyve (2001) p. 113-127. A Katona József Társaság száz éve : 1891-1990. In: A Katona József Társaság évkönyve (1991) p. 11-116. Kecskemét kecskeméti utcanevei. In: Kecskeméti tükör (1989) p. 101-104. Kecskemét. In: Petőfi emlékhelyek a Kárpát-medencében 1996) p. 75-86. A kecskeméti munkáslapok története. In: Népkutató-Honismereti Kör évkönyve (1966) p. 1-39. Miért mondatta le Rákosi Tóth László polgármestert? In: Kecskeméti tükör (1989) p. 31-33. A petróleumtól a lézerfényig : Kiss András aranykoszorús mesterfotográfus életútja. In: Fényképalbum, ami maradt (2001). p. 7-50.
Szerkesztésében, közreműködésével megjelent munkák:
Aranyhomok : Antológia (1962)Ű Bács-Kiskun megye siker kalendáriuma (1996) Baja (1974, 2. kiad. 1977) Emlékeink dr. Bakkay Tiborné Bodor Éváról (1994) Jancsó Miklós (1982) Katona József emlékév, 1961-1962 (1961) Kecskemét : Andruskó Károly fametszetei (1976) Kecskemét : tanulmányok a város múltjáról, jelenéről, 1368-1968 (1968) Kecskeméti Zenei Napok (1962) Két folyó között : Bács-Kiskun (angolul és németül is megjelent) (1995, 2001) Petőfi és Kecskemét (1988)
Róla szóló cikkek, források:
Új magyar irodalmi lexikon / főszerk. Péter László. – 2. jav., bőv. kiad. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 2000. – 2. kötet, p.861.
„A hírös város népművelésének lelke, spiritus rectora” In: Kecskeméti lapok. – 96. évf. 10. sz. (2000. márc. 14.), p. 6.
Tiszaderzsen született 1937. január 30-án. 1955-1959 között a Szegedi Tudományegyetem Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. Kecskeméten az SZTK-ban ügyintéző 1960. novembertől 1961. augusztusig.
1961 szeptemberétől 1973 októberéig a Petőfi Népe munkatársa, majd 1973 novembertől 1988 decemberig a Forrás főszerkesztője.
A Forrás könyvek 1974-1989 között és az Új Auróra 1990-1991-es főszerkesztője. 1991-1992 között a Vásárhelyi Hírek munkatársa, 1992-1993 között a Magyar Fórum olvasószerkesztője volt. 1995-1997 között az Irodalmi Társaságok Szövetségének ügyvezető elnöke, 1999-től a Magyar Jövő című folyóirat főmunkatársa volt.
1999-ben csatlakozott a Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Köréhez. Részt vett a „Népi Krónika” és a „Magyarország Jövője” című társadalomkritikai irodalmi folyóiratok szerkesztésében is.
1955-től jelentek meg versei. Kecskeméten hunyt el 2006. október 13-án. 2009-ben Kecskemét városa emléktáblát helyezett el utolsó lakóhelyének falán, a Széchenyi sétány 6. szám alatt . 2017-ben Tiszaderzs közösségi házát és könyvtárát Hatvani Dánielről nevezték el.
Elismerései:
Forrás-díj (1970) Radnóti-díj (1981) A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1987) Tiszaderzs díszpolgára cím (2017)
Kötetei:
Üvegcserepek (1965) Egy marék parázs : Buda Ferenc, Gál Farkas, Goór Imre, Hatvani Dániel versei (1968) Egy példamutató nagyközség (197?) 20 év a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben (1970) Szent Ivántól Felsőszentivánig : múlt és jelen egy bácskai faluban (1973) Koronaakác / Hatvani Dániel. – Budapest : Szépirod. Kiadó, (1975). – 145, [3] p. – 19 cm. Egyesült Lenin Mezőgazdasági Szövetkezet negyedszázada (1975) A Kunszállási Alkotmány Mg Tsz negyedszázados története (1975) Bizakodó Alföld (1976) Rémi krónika : A Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet negyedszázad után (1976) Füst száll fölfelé : Szociográfiai riportok, tanulmányok (1978) Totemarc (1979) Érték és írás : Tanulmányok, jegyzetek / Szekér Endre (1981) Negyedszázad után a hartai Erdei Ferenc Tsz (1983) Életutak a homokhátságon : Hatvani Dániel riportjai (1984) Homokfolyam (1984) Kalózlobogó (1985) Erre csörög a dió : Kisregény (1989) Vízalatti harangok : Szociográfiai riportok, tanulmányok, jegyzetek (1989) Tehéncsöcs : Erotikus regény (1990) Elnapolt újjászületés : [válogatott és új versek] (1996) Végkielégítés : elbeszélések (1997) Tilalomfák árnyékában : egy irodalmi főszerkesztő emlékirata (1997) Egy bennszülött vallomásai (2006)
A Kiskunság rajza Petőfi költészetében. In: Petőfi Emlékhelyek Országos Találkozója / [szerk. Araczki László] . – Kiskőrös : Petőfi Sándor Társaság, 1987. – p. 31-41.
Kecskemét (1972) Kardom, keresztem (1974) Forrás antológia : 1969-1979 (1979) Várostalan falu : Szociográfia Fülöpszállásról (1980) Európai diákdal : [versek 1974-1979] / Pintér Lajos (1981) Szavak piacán : Négy fiatal költő (1981) Történetek, események a kiskunmajsai Jonathán MGTSZ életéből (1985) Hol a világ közepe? : Parasztvallomások a szerelemről / Vajda Mária (1988)
Róla szóló cikkek, írások:
Hatvani Dániel költő, főszerkesztő irodalmi munkássága : Bibliográfia (1982)
Vidéki kiadók könyvei / Gyurácz Ferenc In: Mozgó világ – 9. évf. 11. (1983. nov.), p. 41-45. [A Forrás-könyvek sorozatban megjelent Szavak piacán című kötetről.]
Tudósítás faluról, paraszti életsorsról / Pécsi Györgyi In: Napjaink. – 28. évf. 10. sz. (1989. okt.), p. 32-33. Hatvani Dániel: Vízalatti harangok című kötetének ismertetője.
Hatvani Dániel kisvárosi történetei / Szekér Endre In: Népszava. – 117. évf. 255. sz. (1989. okt. 28.), p. 8.
Hatvani Dániel verses kalózhajójában. In: Erős várunk a vers : Esszék, tanulmányok / Szekér Endre ; [szerk. Füzi László]. – Kecskemét : Forrás Szerk., 1991. – (Forrás könyvek), p. 194-196.
Kecskemét irodalma és irodalmi élete 1945 után / Füzi László In: Kecskemét irodalomtörténete / Orosz László, Füzi László . – Kecskemét : Kecskeméti Lapok, 2003
Arcképek : Hatvani Dániel / Füzi László In: Kecskemét irodalomtörténete. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok, 2003, p. 104-105.
„Öregségemre magamra maradtam” : Emlékezés Hatvani Dániellel, a Forrás volt főszerkesztőjével. In: Kecskeméti lapok. – 100. évf. 39. sz. (2004. okt. 21.), Jelenvaló mell., p. 7.
Adatforrás : Új magyar irodalmi lexikon .- 2 .- 771. p. Kecskeméti lapok .- 102. évf. 42. sz. (2006. nov. 23.), p. 2. Üzen a homok .- Kecskemét, 2008.- 72. p.
Szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész, a Forrás folyóirat főszerkesztője
Bahget Iskander felvétele
Lövőn, egy Sopronhoz közeli kis faluban született 1955. március 15-én. Öt éves volt, mikor szülei visszaköltöztek Lövőről szülőfalujukba, Fertőszentmiklósra, ahol gyermekkorát töltötte. Középiskolai tanulmányait Sopronban, a Széchenyi István Gimnáziumban végezte 1973-ban. A gimnáziumi évek alatt nagy hatással volt rá Szalay Dénes, akihez irodalmi szakkörre járt. Az ő hatására már a középiskolai évek alatt megismerte és olvasta a fontosabb irodalmi folyóiratokat is. A gimnázium után a szegedi József Attila Tudományegyetemre jelentkezett, ahol magyar-történelem szakon szerzett diplomát 1979-ben. Az egyetemi évek alatt meghatározó volt számára Ilia Mihály irodalomtörténész tanárának barátsága. Szegeden csoporttársa volt pl. Dobozi Eszter, György Péter, Kozmács István, Csapody Miklós. Itt írta első tanulmányait és itt kezdett el foglalkozni Németh László alakjával, munkásságával. 1980-ban szerzett bölcsészdoktori címet. Szakdolgozatát, majd doktori disszertációját is Németh László pályakezdéséről írta. Az egyetem elvégzése után felesége Egerben kapott régészi állást, és mivel egy akkori rendelkezés miatt az egyetemen nem tarthattak meg végzős hallgatót, ezért Egerbe költöztek, ahol három évig az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskolában tanított magyart és történelmet, 1982-ig. 1982-ben került Kecskemétre a Forrás folyóirathoz előbb szerkesztőként, majd 1989-től a folyóirat főszerkesztője lett. A 2000-es években a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének meghívott előadójaként is dolgozott. 2014 júniusában az egyetem szenátusa címzetes egyetemi docens kitüntető címet adományozott részére. 1980 óta folyamatosan publikál tanulmányokat és önálló köteteket Németh László munkásságáról. Kiadta Németh László apjának, Németh Józsefnek naplóját, visszaemlékezéseit (Napló, 1898-1911 / Németh József ; [sajtó alá rend., a bev. tanulmányt és a jegyzeteket írta Füzi László]. Hét év, 1914-1921 / . – Budapest : Magvető, 1993), Kőhegyi Mihállyal pedig az író levelezésének kiadását kezdték el. 2001-ben, Németh László születésének 100. évfordulójára jelent meg közel 700 oldalas monográfiája az íróról, mely az első teljes Németh László biográfiának tekinthető (Alkat és mű : Németh László 1901-1975 / Füzi László. – Pozsony : Kalligram, 2001). Sokat foglalkozik az 1930-as évek irodalmával is. A szegedi egyetem óraadójaként egyik témája is ez volt, de ehhez kapcsolható ASemmi közelében című munkája is, melyben József Attila, Németh László és Márai Sándor írói munkásságát kapcsolja össze (A Semmi közelében : három magatartás : József Attila, Németh László és Márai Sándor gondolkodói alkatáról / Füzi László. – Pozsony : Kalligram, 2003). A kilencvenes évek közepétől több személyes hangvételű esszét, naplót jelentetett meg. Ide sorolható a Lakatlan Sziget című kötete, melyben az 1997-től 1999-ig született naplóbejegyzéseit esszé formában publikálja. Ötvenedik születésnapjára megjelenő Maszkok, terek… című kötetének esszéi és tanulmányai is személyes élményeiről, életében meghatározó szellemi benyomásokról szólnak. Világok határán : Ikerkönyv címmel 2010-ben megjelent kötetében Fertőszentmiklóson és Petőházán töltött gyermek és ifjúkori éveit mutatja be, miközben könyve nemcsak családtörténet, de korrajz is a hatvanas-hetvenes évek falujáról, a hagyományos falvak és vidéki élet széteséséről. Önálló kötetein kívül írásai rendszeresen megjelennek magyar irodalmi folyóiratokban, heti- és napilapokban is.
Elismerései:
Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1983) Bács-Kiskun Megye Közművelődéséért Díja (1989) Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja (1989) Soros-ösztöndíj (1992) Déry Tibor-díj (1996) Németh László-emlékérem (1996) Darvas József-díj (1999) Bács-Kiskun Megye Közművelődési Díja (1997) Darvas József-díj (1999) Az Év Könyve Díj (2002) – Alkat és mű című kötetéért. József Attila-díj (2004) Katona József-díj (2005) Katona József-díj (2005) Tiszatáj-díj (2005) Pilinszky János-díj (2008) Szilády Károly-díj (2010) Székelyföld-díj (2011) Székely Bicskarend-elismerés (2011) NKA alkotói ösztöndíj (2011) Hídverő-díj (2013) Toldy Ferenc-díj (2013)
A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Irodalmi Tagozata (vezetőségi elnök két cikluson át, majd a vezetőség tagja) Katona József Társaság (alelnök) Németh László Társaság (ügyvezető elnök, 2011 áprilisától elnök) Magyar Írószövetség (választmányi tag, egy cikluson át a Kritikai Szakosztály elnöke) Az NKA Szépirodalmi Szakmai Kollégiuma (elnök, 2008-2009) A Szegedi Tudomány Egyetem Modern Magyar Irodalmi Tanszékének meghívott előadója ( 2000-es évek) A Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nonprofit Kft. vezetője (2012 februárjától)
Kötetei a Katona József Könyvtárban:
Szerepek és lehetőségek : Irodalmi tanulmányok (1990) Katona József 1791-1830 : a drámaíró születésének kétszázadik évfordulójára a Katona József-emlékházban rendezett állandó kiállítás vezetője (1992) Az irodalom helyzettudata (1993) Balvégzetű évtized? : Esszék, tanulmányok (1996) Lakatlan Sziget : Napló – 1997 (1998) Lakatlan Sziget I-III. : Napló 1997-1999 (2000) Alkat és mű : Németh László 1901-1975 (2001) Kecskemét irodalomtörténete (társszerző: Orosz László, 2003) A Semmi közelében : három magatartás : József Attila, Németh László és Márai Sándor gondolkodói alkatáról (2003) Kecskemét Fő tere : vallomás a városról (társszerző: Walter Péter, 2005) Maszkok, terek… : esszék, tanulmányok (2005) A középpont hiánya : esszék, tanulmányok (2008) Világok határán : ikerkönyv (2010) Kötések, szakadások : hármaskönyv (2012) Az idő keresése (2017) ,,Sebed a világ…” : Írások a huszadik századról (2019) A világ változása (2021)
Közreműködésével megjelent megjelent kötetek:
Ami igaz is… : népi humor a Duna-Tisza közén(2004) [A kötetet szerkesztette.] Az angyali vigasság : [6 regény] (2010) [A kötetet szerkesztette.] Börtönről álmodom mostanában(2008) [A kötetet szerkesztette.] Bronztű, sisak . . . : történelmi képeskönyv Bács-Kiskun megyéről (2002) [A kötetet szerkesztette.] Búcsú barátaimtól : Baka István emlékezete(2000) [A kötetet szerkesztette.] Buda Ferenc (1996) [A kötetet szerkesztette.] Csönd, ének, csönd… : Buda Ferenc ötven esztendős (1986) [A kötetet szerkesztette.] Erős várunk a vers : Esszék, tanulmányok (1991) [A kötetet szerkesztette.] Forrás antológia : 1979-1989 (1990) [A kötet szerkesztésében közreműködött.] Gerle Margit : papír, agyag, papíragyag (2006) A bevezetőt írta.] Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből : 1644-1950 (2004) [A kötetet szerkesztette.] Homok-haza : irodalmi képeskönyv Bács-Kiskun megyéről (1998) [A kötetet válogatta és szerkesztette.] Ilia : írások 70. születésnapjára (2004) [A kötetet szerkesztette.] Isten szalmaszálán : Buda Ferenc legszebb versei (2006)[Szerkesztette, utószót írta és jegyzetekkel ellátta.] A Katona József Társaság évkönyve (1991) [A kötet szerkesztésében közreműködött.] Kecskemét irodalomtörténete (2003) [A kötet egyik szerzője.] Két folyó között : Bács-Kiskun (2001) [A kötet egyik szerzője.] Kortárs költészet – grafika : 1997. november 11-25. (1997) [A kötetet válogatta.] Kortárs Költészet – Grafika : Országos Biennále 1999 november 11-28 : 1999. november 11-28. (1999) [A verseket válogatta.] Kortárs költészet – grafika : 4. Országos Biennálé : 2001. november 11 – december 8.(2001) [A kötet előszavát írta.] Kortárs költészet, kortárs grafika : 5. Országos Biennálé (2004) [Az előszót írta.] Krónika a kun pusztákról (1988) [A kötetet szerkesztette.] Latroknak is játszott (2007) [A kötetet szerkesztette.] Móricz Zsigmond (2005) [A bevezető tanulmányt írta.] Műfogsor az égből : [összegyűjtött elbeszélések] (2011) [A kötetet szerkesztette.] Napló, 1898-1911 (1993) [Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta.] Óda roncs : Balatonfüred, Debrecen, Kecskemét : antológia (2013) [A kötet egyik szerkesztője.] Radnóti-szótár : Radnóti Miklós költői nyelvének szókészlete (2009) [A kötetet lektorálta.] A Szabadsághoz : Petőfi Sándor válogatott versei (2009) [A kötetet válogatta és szerkeszette.] A századvég szellemi körképe (1995) [A kötet szerkesztésében közreműködött.] Széchenyi (2004) [A kötet bevezető tanulmányát írta.] Szekér Endre írói világa (2000) [A kötetet szerkesztette.] „Szépen öszveszedett szók” : tanulmányok az irodalmi nyelv köréből (2004)[A kötetet szerkesztette.] Tiberius és Sztálin : kettősportrék (2004) [A kötetet lektorálta.] Tőzsér Árpád legszebb versei (2005) [A kötetet válogatta.] Villám és esti tűz : Gelléri Andor Endre emlékezete (2006)[A kötetet válogatta,szerkesztette és összeállította.]
Új magyar irodalmi lexikon / főszerk. Péter László. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 2000. 1. kötet, p. 687.
Szerkesztő és folyóirat : Füzi László és a Forrás / kész. Csomorné Bárány Melinda. – Szeged : Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar, 2013. – Szakdolgozat.
A széteséssel szembenézés méltósága : Füzi László gondolkodói alkatáról / Elek Tibor In: Irodalom és nemzeti közösség / Elek Tibor . – Budapest : Cédrus Műv. Alapítvány : Napkút Kiadó, 2014. – p. 194-200.
Kíváncsiság nélkül nem megy : Hatvan éve született, harminchárom éve alkot Kecskeméten [elektronikus dok.] / Füzi László; Popovics Zsuzsanna. – Fotó In: Baon.hu. – ( 2015. márc. 18.) Teljes szöveg
Cegléden született, 1956. április 30-án. A JATE-BTK magyar-történelem szakán végzett 1979-ben. Középiskolai tanárként Cegléden, majd Kecskeméten tanított. A Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola tanára 1981-től, majd 1995 augusztusától igazgatója. 1982-től a Katona József Társaság tagja. A Forrás folyóirat szerkesztője 1989-től. A Magyar Írószövetség elnökségi tagja 2013. decemberétől. Versei 1978-tól jelennek meg különböző folyóiratokban, pl. a Tiszatájban, a Forrásban, az Alföldben, a Mozgó Világban, az Új Írásban, a Napjainkban és a Kortársban, a Hitelben és a Magyar Naplóban. A Forrás folyóirat Nyelvünk és Kultúránk rovatában különböző könyvekről írt ismertetőket, és ugyancsak a Forrás közölt a tollából pályarajzot, esszé stílusban készített tanulmányt Szilágyi Domokosról, Nádas Péterről, Lászlóffy Aladárról és másokról. A Homokfúvás című verseskötetben 1986-ban jelentek meg versei, a Látó 1991-ben, a Tíz körömmel című szociográfiája 1994-ben került a könyvespolcokra. Gazdag életműve 15 kötetben jelent meg. Kecskeméten hunyt el 2019. október 9-én. Halála után, 2019 novemberében a Magyar Írószövetség kinevezte örökös tagjának. Tiszteletére a Kecskeméti Kodály Iskola könyvtára 2020. január 21-étől az ő nevét viseli.
Kitüntetései, elismerései:
Bács-Kiskun Megye Művészeti díj (1989) Pilinszky János – díj (1992) Forrás ösztöndíj (1993) Év könyve jutalom (1995) Kölcsey – díj (2000) Nemzeti Kulturális Alapprogram alkotói támogatása (2001-2002) Arany János-díj (2004) Kecskemét Városáért Oktatási Díj (2005) Bács-Kiskun Megyei Príma Díj (2008) József Attila – díj (2010) Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, polgári tagozat (2012) Bács-Kiskun Megyéért Díj (2016) Illyés Gyula-díj (2016) Magyarország Babérkoszorúja díj (2018) Életműve a Kecskemét Települési Értéktár része
Magyar nők a szovjet lágerekben / Dobozi Eszter In: Hitel. – 2. évf. 18. sz. (1989. szept. 6.), p. 34-37. (1. rész) In: Hitel. – 2. évf. 19. sz. (1989. szept. 20.), p. 34-37. (2. rész)
Kommunikáció és iskolavezetés. In: Iskolakultúra. – 10. évf. 9. sz. (2000. szept.), p.16-27.
A dobogókő legfelső fokán Kecskemét énekes iskolája : [Int.] / Alföldyné Dobozi Eszter; Borzák Tibor In: Szabad föld. – 58. évf. 23. sz. (2002. jún. 7.), p. 15.
Visszafelé, azután újra előlről / Ekler Andrea In: Létra az örökléthez / Ekler Andrea . – Budapest : Magyar Napló, cop. 2004. – p. 110-115. [Könyvismertetés a Kettőztető című kötetről.]
A megőrizve változás művészete: beszélgetés Dobozi Eszterrel / Ekler Andrea In: Magyar napló. – 17. évf. 3. sz. (2005. márc.), p. 49-58.
Küldetés és egyensúlykeresés. In: Kecskeméti lapok. – 101. évf. 48. sz. (2005. dec. 29.), 55 éves a Kodály Iskola mell., p.1,3.
Angelika bújócskája : Dobozi Eszter: Túl a rákbarakkon (Angelika naplójából) / Ughy Szabina In: Magyar napló. – 21. évf. 3. sz. (2009. márc.), p. 60-61.
[Könyvismertetés Túl a rákbarakkon : Angelika naplójából című kötetéről.]
A pelikán romlása / Jakab-Köves Gyopárka In: Magyar napló. – 24. évf. 1. sz. (2012. jan.), p. 64-66. [Könyvismertetés Sánta Kata című regényéről.]
Aki hozzászelídült a világhoz : Dobozi Eszter: Kísért a lehetetlen, Orpheusz Kiadó, Budapest, 2014. / Mórocz Gábor In:Magyar napló. – 28. évf. (2016. aug.), p. 58-59.
Szántó Kálmán (1861–1923) Nádudvaron született. Kecskeméten nevelkedett, miután atyja 1874-ben mint megválasztott tanító családjával együtt oda költözött. Itt végezte a református kollégiumban iskoláit. 1883-ban tett tanári vizsgát a magyarból és németből. 1884-ben Körmöcbányára került polgári iskolai tanárnak. 1890 februárjában Kecskemétre ment állami főreáliskolai tanárnak. A Kecskeméti Lapok munkatársaként, szerkesztőjeként, a Katona József Kör titkáraként fontos szerepet játszott a város kulturális életében. Novellákat is írt: Elbeszélések, Bp., 1885; Weér Judit és egyéb elbeszélések, Bp., 1896. Magyar nyelvi és irodalmi tankönyveket írt a polgári és felsőbb leányiskolák számára. Fordított Balzac műveiből és lefordította Taine A németalföldi művészet philosophiája című munkáját (Bp., 1881).
Forrás: Magyar életrajzi lexikon Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 58.
Tisztelt Látogató!
Honlapunk sütiket használ. Ez teszi lehetővé, hogy a szerver felismerje az adott eszközt, megjegyezze a beállításokat, megkönnyítse a böngészést. Honlapunk további böngészésével Ön hozzájárul a sütik használatához.
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. These cookies ensure basic functionalities and security features of the website, anonymously.
Cookie
Duration
Description
cookielawinfo-checkbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
Functional cookies help to perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collect feedbacks, and other third-party features.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Advertisement cookies are used to provide visitors with relevant ads and marketing campaigns. These cookies track visitors across websites and collect information to provide customized ads.
