Képeslap gyűjteményünk gyarapítását és digitalizálását folyamatosan végezzük. A teljes állomány ADATBÁZISUNKBAN látható részletes adatokkal leírva.
Ezen az oldalon csak a kecskeméti képeslapokból mutatunk be néhányat ízelítőül:
Kecskeméti képeslapok
várostörténet
Székelyné Kőrösi Ilona
Művelődéstörténész, főmuzeológus
Kiskunhalason született, 1953. december 18-án. A kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett 1972-ben, majd Budapesten folytatta Eötvös-kollégistaként egyetemi tanulmányait. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán történész és népművelési előadói (1977), majd etnográfus (1981) és heraldikus (1994) diplomát szerzett. 1977-től a Katona József Múzeum munkatársa, ahol népművelő-, történész- és néprajzkutatóként dolgozik. 1996-tól a Történeti – Néprajzi Osztály vezetője. Szakterületén muzeológusi pályájának kezdete óta résztvevője a régió és a megye tudományos életének. Sok tanulmányt írt, melyek Kecskemét és környéke népéletével foglalkoznak. Iskolatörténeti kutatásai és Klebelsberg Kunó kultuszminiszterségét feldolgozó tanulmányai országosan is ismertté tették a nevét. Megszervezte a Kecskemét várostörténeti, viselettörténeti kiállítást.
A Katona József Emlékházat emlékhellyé formálta az intézmény szakmai vezetőjeként.
1997 óta a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület elnöke és a Honismereti Szövetség országos elnökségének tagja.
Számos szakmai egyesület és civil szervezet tagja – MAMUTT, Pulszky Társaság, Hungarológiai Társaság, Magyar Irodalmi Emlékházak, Kecskeméti Városszépítő Egyesület, Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége.
Rendszeresen szerepel országos szakmai konferenciákon, országos intézmények által szervezett kutatási programokban.
A sajtóban cikksorozatai jelentek meg, publikácisó jegyzéke több száz tétel.
Elismerései:
Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (1996)
Kecskemét Közművelődéséért Díj (1998)
Klebelsberg-díj (2004)
Katona József-díj (2007)
Szilády Károly-díj (2008)
Pilinszky-díj (2012)
Bél Mátyás – Notitia Hungariae Emlékérem (2013)
Toldy Ferenc-díj (2019)
Magyar Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) (2023)
Művei:
Város a futóhomokon : Kecskemét a 19-20. században / társszerző: Szabó Zoltán, 1986.
Kecskeméti életrajzi lexikon / társszerzők: Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, 1992.
Kecskeméti évszázadok : fejezetek a város múltjából, 1993.
Kecskemét anno… : Képek a régi Kecskemétről, 1998.
A kecskeméti Kossuth-szobor története, 2002.
Hírös Hetek Kecskeméten, 2003.
Természettudós tanárok Kecskeméten / társszerző: Székely Gábor, 2006.
Az „aranykor” után. Egy elfelejtett polgármester: Sándor István, 2008.
Szerkesztésében megjelent művek:
Honismereti közlemények : Különszám, 1991.
Honismereti Közlemények, 1992.
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1994.
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1995.
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1997.
Szenttamástól Világosig : Szalkay Gergely emlékirata 1848-1849-ről és a 6. honvédzászlóalj történetéről, (Kecskemétiek a szabadságharcban; 1.), 1998.
„Én iskolám, köszönöm most neked” / társzerkesztő: Szepes Lajos, 1999.
Kecskemét is kiállítja… (Kecskemétiek a szabadságharcban; 2.), 2002.
Dokumentumok II. Rákóczi Ferenc korából : kiállítás a Katona József Emlékházban Dobák Géza gyűjteményéből, 2003.
Tizenkét hónap : Dékány Rafael a 25. honvéd zászlóaljról – (Kecskemétiek a szabadságharcban; 3.), 2004.
Gáspár András honvéd tábornok / Hermann Róbert. – (Kecskemétiek a szabadságharcban; 4.), 2005.
A „Hírös város” anekdotakincse / Szabó Kálmán, 2005.
Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon / Madarassy László, 2008.
Életutam / Szabó Pál, 2009.
Tanulmányok, részművek, cikkek:
Adalékok a népoktatás történetéhez a XIX. század második felében Kecskeméten és a Kiskunságban
In: Cumania 6. (1979). p. 229-248. – Teljes szöveg
Adatok a reformkori Kecskemét életmódtörténetéhez
In: Cumania 8. (1984). – p.107-146. – Teljes szöveg
Egy kecskeméti háziasszony háztartáskönyve 1826 – 27-ből.
In: Cumania. – 9 köt. (1986). – p. 145-168. Teljes szöveg
Tanyai iskolaépítési akció Kecskeméten 1926-ban
In: Cumania. 13. (1992). – p. 303-342. – Teljes szöveg
Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926–1930).
In: Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a 20. század első felében / [Székelyné Kőrösi Ilona, Molnár János, Tóth Ágnes]. – Levéltári füzetek : Bács-Kiskun megye, XI. 1994. p. 5 – 66. Teljes szöveg
Az alföldi Klebelsberg-iskolák / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Honismeret – 24. évf. 2. sz. (1996.) p. 101-102. Teljes szöveg
A millennium kecskeméti képeslapokon / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Honismeret – 24. évf. 4. sz. (1996.) p. 23-29. Teljes szöveg
Kecskeméti számrovás 1855-ből / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. – 1998. – p. 173-180. Teljes szöveg
Szent István-kultusz a Duna-Tisza közén / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Ezer év a Duna-Tisza közén. – 2001. – p. 83-88. Teljes szöveg
Magyar díszviseletek régen és és ma : kiállítás a Cifrapalotában / társszerző: Bánóczki Péter
In: Cumania. – 20. köt. (2004). – p. 373-414. Teljes szöveg
Egy tanyai gazdaság a 20. század első felében / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Cumania. – 21. köt. (2005). – p. 267-360. Teljes szöveg
A kecskeméti cigányság identitástudata napjainkban / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Szavak szivárványa. 2006. – p. 7-18. Teljes szöveg
Száz éve történt : A földrengés éve Kecskeméten.
In: Honismeret. – 39. évf. 4. sz. (2011.), p. 69-74. Teljes szöveg
Oktatás és kultúra Kecskeméten a 19. és 20. század fordulóján.
In: Kecskemét „aranykora” / [szerk. Péterné Fehér Mária]
Kecskemét : Kecskemét Írott Örökségéért Alapítvány, 2013. p. 165-218.
Az aranykor polgármestere : Kada Elek és Kecskemét.
Kecskemét : Katona József Múzeum, 2013.
A Fanto Fotó Kecskeméten : egy fényképész dinasztia emlékére.
Kecskemét : [Szerző], 2014.
A vendégváró Kecskemét.
In: Honismeret. – 42. évf. 5. sz. (2014. okt.), p. 40-43. Teljes szöveg
A piarista iskola Kecskeméten.
In: Könyv és nevelés. – 18. évf. 1. sz. (2016.) Teljes szöveg
Korai halál – megkésett kultusz : Két nap a Katona-kultusz történetéből / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Hírös históriák. – 3. sz. (2017. Nyár). p. 16-19. Teljes szöveg
„Bugac mindig is fontos volt, mert reprezentálni lehetett vele” : A kulturális örökség – Székelyné Kőrösi Ilona [Int.] / Kriskó János
In: Forrás. – 50. évf. 5. sz. (2018), p. 113-117. Teljes szöveg
Schifferdecker Dániel, Petőfi tanítója és a kecskeméti evangélikus iskola / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Könyv és nevelés. – 22. évf. 2. sz. (2020.) Teljes szöveg
Petőfi nyomában Kecskeméten.
In: Hiros.hu. – (2021. 01. 13.) Teljes szöveg
Lapok a város múltjából – helytörténeti sorozat a Kecskeméti Szemle című folyóiratban. Teljes szöveggel
Róla szóló cikkek és források:
Díjátadások a városházán – [Kecskemét Közművelődéséért Díj: Székelyné Kőrösi Ilona].
In: Petőfi népe – 54. évf. 17. sz. (1999. jan. 21.) p. 4. Teljes szöveg
Laudáció Székelyné Kőrösi Ilona tiszteletére / T. Molnár Gizella
In: Honismeret – 32. évf. 4. sz. (2004) p. 101-102. Teljes szöveg
Átadták a Klebelsberg-díjat – [Székelyné Kőrösi Ilona].
In: Petőfi népe – 59. évf. 91. sz. (2004. ápr. 19.) p. 4. Teljes szöveg
Díj és laudáció.
In: Köztér – 7. évf. 5. sz. (2004. máj.) p. 7. Teljes szöveg
A Honismereti Akadémia kitüntetettjei : Bél Mátyás – Notitia Hungariae Emlékérem : Székelyné Kőrösi Ilona történész, etnográfus muzeológus, a Bács-Kiskun megyei Honismereti Egyesület elnöke.
In: Honismeret. – 41. évf. 4. sz. (2013.), p. 3. Teljes szöveg
Radó Vilmos (1913-2001)
Színész, rendező, színházigazgató
Sümegen született 1913. november 30-án. Színészcsaládból származik: hét testvére közül hatan színészek lettek, édesapja, bátyja, sógorai a háború előtt színházigazgatóként dolgoztak. Unokahúga, Radó Denise is színész-rendező lett. Ő maga is a színészi pályára készült, már 1929-ben színpadon állt. Legnagyobb szerepálma Lucifer és a Liliom voltak. Apja, Radó Béla társulatában játszott, majd Debrecenbe szerződött (itt saját vallomása szerint Lucifer szerepéért pénzt adott a főszereplőnek, hogy az jelentsen beteget az előadásra, de mikor ő került a helyére, a súgó szövegét félrehallotta, ezért elvették tőle a szerepet). 1931-ben kapott színészi oklevelet, majd 1945-ben rendezői képesítést szerzett. Sógora kecskeméti magántársulatához került, melyet 1947-ben (sógora nyugdíjba vonulása után) vett át és az államosításig, 1949-ig vezette. A társulattal egy évben tíz-tizenkét városban, községben léptek fel. Saját színházat is alapított 1949-ben egy volt katonatársa segítségével, akinek a háborúban megmentette az életét. Magánszínházával az utolsó előadásukat Baján tartották. 1949-ben államosították a színházat, neki pedig a kecskeméti színháznál ajánlottak állást. Így lett a Katona József Színház gazdasági igazgatója. Ezt a posztot azonban nem sokáig töltötte be, mert nem értett a gazdasági ügyek vezetéséhez. Egy ideig művészeti, illetve szervezőtitkárként dolgozott. Amikor az akkori igazgatót, Radványi Lászlót bíróság elé állították és elítélték, a minisztérium új igazgató jelöltjét a társulat elutasította és Radó Vilmost akarták a színház direktorának.
Az igazgatói állást végül is elfogadta és 1958-tól vette át a kecskeméti színház vezetését. Igazgatásának 16 éve alatt a színház számos ősbemutatót tartott, egy évadban általában 2-3 előadást. Direktorsága alatt az első előadás az 1958 őszén bemutatott Váljunk el című darab volt. Radó Vilmos rendszeresen látogatta az írókat, újságírókat és felkérte őket egy-egy darab megírására. Így repertoáron voltak pl. Raffai Sarolta, Gyárfás Miklós, Galgóczi Erzsébet, Reményik Zsigmond, Végh Antal, Timár Máté darabjai. Nagy gondot fordított a színészek kiválasztására is, különösen figyelt az új tehetségekre, ezért fiatal színészek vizsgaelőadásait és más színházak premierjeit is látogatta és számon tartotta. Sok, később híres színész és rendező kezdte pályáját keze alatt: nála indult pl. Latinovics Zoltán, Sass József, Moór Marianna és Galambos Erzsi is. A színház igazgatása alatt a szerepalakítások közül Dévay Camilla Szent Johannáját és Stuart Máriáját, valamint Latinovics Zoltán Liliomját tartotta a legjobbaknak, az előadások közül Bródy Tanítónőjét, Maugham Esőjét és Kisnyevszkij Optimista tragédiáját nevezte meg a legsikeresebbeknek. Igazgatói regnálásának utolsó bemutatott darabja az 1972/73-as évad végén a Disszidálni Pestre is lehet című nyári előadás volt. Bár volt rendezői végzettsége, csak kevés darabot rendezett, ezeket is kecskeméti igazgatósága előtt.
1974-ig, nyugdíjba meneteléig volt a kecskeméti színház igazgatója, de ezután is figyelemmel kísérte a színház munkáját.
A kecskeméti színház örökös tagja, 1984-ben érdemes művész kitüntetést kapott.
A kecskeméti színház több alkalommal is gálaesttel köszöntötte színidirektort. Sághy Gyula Filmrendező pedig portréfilmet készített Radó Vilmosról Az örökös igazgató címmel. 2001-ben hunyt el, amikortól színtársulat is működik Kecskeméten Radó Vilmos neve alatt Turpinszky Béla színművész vezetésével.
Elismerései:
Kecskeméti Katona József Színház Örökös tagja és örökös színidirektora (1984)
Érdemes Művész (1984)
Kecskemét Város Díszpolgára kitüntető cím (1993)
Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje, polgári tagozat (1994)
Emlékhelyei Kecskeméten:
2008-ban az Európa Jövője Egyesület a kecskeméti Delikatesse presszóban a direktor törzsasztalánál emléktáblát és Bahget Iskander két fényképét helyezte el. Az egyiken Radó Vilmos, a másikon a kecskeméti színház látható.
A Katona József Színház Társulata a 2009/2010 évadzáró társulati ülésén a színház melletti közparkban 3 db emlékfát ültetett Radó Vilmos, Ruszt József és Gábor Miklós emlékére. Az emlékfák mellett 40 X 40 cm méretű süttői csiszolt mészkőlapra vésve emléktáblát helyeztek el.
Róla szóló cikkek, források:
Búcsúzik az igazgató : tizenöt esztendeig a kecskeméti Katona József Színház élén / Heltai Nándor
In: Petőfi népe. – 28. évf. 173. sz. (1973. júl. 13.), p. 5. Teljes szöveg
Radó Vilmos Érdemes Művész.
In: Petőfi népe. – 39. évf. 95. sz. (1984. ápr. 22.), p. 6. Teljes szöveg
„imádom a színházat, a színészeket!” : [Int.]. / Radó Vilmos; Borzák Tibor
In: Petőfi népe. – 41. évf. 237. sz. (1986. okt. 4. ), p. 7. Teljes szöveg
A színháztulajdonos / Borzák Tibor
In: Szabad föld. – 43. évf. 15. sz. (1987. ápr. 10.), p. 12. Teljes szöveg
Radó Vilmos kitüntetése : Aranykoszorúval Díszített Csillagrend.
In: Petőfi népe. – 44. évf. 286. sz. (1988. dec. 1.) , p. 2. Teljes szöveg
„Én kétszer születtem”: Radó Vilmos díjat alapít.
In: Petőfi népe. – 47. évf. 63. sz. (1992. márc. 14.), p. 4. Teljes szöveg
A remény örök : A Kecskeméti Katona József Színház elmúlt 35 éve / Koloh Elek; Radó Vilmos
In: Forrás. – 24. évf. 7. sz. (1992. júl.), p. 51-68. Teljes szöveg
Egy kecskeméti ember, akit mindenki szeret : nyolcvanéves Radó Vilmos, a legendás színidirektor / Hámori Zoltán. Fotó
In: Petőfi népe. – 48. évf. 277. sz. (1993. nov. 27.), p. 5. Teljes szöveg
Díszpolgárköszöntő. – Fotó
In: Petőfi népe. – 48. évf. 298. sz. (1993. dec. 21.), p. 4. Teljes szöveg
Az örökös igazgató : Beszélgetés Radó Vilmossal /Nánay István
In: Színház. – 29. évf. 10. sz. (1996. okt.), p. 20. Teljes szöveg
Az örökös igazgató : Portréfilm Radó Vilmosról / Gyergyádesz László
In: Köztér. – 1. évf. 6. sz. (1998 December), p. 9. – Teljes szöveg
Elhunyt Radó Vilmos.
In: Petőfi népe. – 56. évf. 95. sz. (2001. ápr. 24.), p. 2. Teljes szöveg
Búcsú a Színidirektortól / Hámori Zoltán. – Fotó
In: Petőfi népe. – 56. évf. 95. sz. (2001. ápr. 24.), p. 2. – Teljes szöveg
Radó Vili bácsi asztalánál : Humorára, emberségére emlékeztek barátai / Takács Valentina. – Fotó
In: Petőfi népe. – 63. évf. 293. sz. ( 2008. dec. 16. kedd ), p. 2. – Teljes szöveg
A híres színi direktor nevét viseli a passzázs [elektronikus dok.].
In: Hiros.hu. – (2016. 12. 15.)
Radó Vilmos 105. születésnapja a színigyűjteményben [elektronikus dok.].
In: Hiros.hu. – (2018. 11. 30.)
Kerényi József (1939-2016)
Építész
Kispesten született 1939. november 27-én.
1958-1963 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építész Karának hallgatója volt, ott építész diplomát szerzett.
Diploma után az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség mérnöke volt, majd ezt követően
1964-1984 között a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat (Kecskemét) tervezője, főépítésze lett.
1984-1987 között a Városépítési Tervező Vállalat (VÁTI) irodavezetőjeként dolgozott.
1987-ben a Budapesti Műszaki Egyetem lakóépület-tervezési tanszékének
tanára lett, utóbb az intézmény docense, 1995-től tanszékvezetője volt. Közben szerzett tisztségei: a Pollack Mihály Műszaki Főiskola címzetes tanára, az Építészmérnöki Kar Mestertestületének elnöke, az Építőművészeti Doktori Iskola alapítója és vezetője, valamint a Magyar Művészeti Akadémia alapító tagja.
1997-ben DLA fokozatot szerzett.
1990-ben megalapította a komplex környezettervezéssel foglalkozó Kerényi Stúdiót.
Életútja során a történelmi és az alföldi népi építészet megbecsülésén alapuló
és a hely szellemét tükröző új épület és építészeti környezetterveket készített.
Építészeti világképét a józan mértéktartás és az emberközpontúság jellemezte, rehabilitációs szemlélete iskolateremtő erővel bírt : oktatói munkája szorosan kapcsolódott alkotói pályájához, puritán házai hitelesítették őt hallgatói előtt. Tiszta alapállás, bölcs humanizmus és segítőkészség jellemezte karizmatikus személyiségét.
2016. március 10-én hunyt el Budapesten.
Jelentősebb tervezési munkái:
3000 adagos konyha (1968-1970, Nagykőrös)
Gyermekotthon (1971-1973, Felsőszentiván)
Kápolna (1971-1974, Kunadacs)
Szobrász műteremház (1971-1973, Kecskemét)
Pásztormúzeum (1972-1974, Bugac)
16 tantermes iskola (1972-1975, Kiskunfélegyháza)
Keramikus lakóház és stúdió (1973-76-82, Kecskemét)
Kodály Intézet Könyvtár a(1977, Kecskemét)
Jeltorony (1978-1980, Pusztavacs)
Üdülő (1978-1980, Lakitelek)
Ravatalozó (1979-1982, Kiskunmajsa)
Játékmúzeum (1979-1982, Kecskemét)
Rajzfilmstúdió (1979-1982, Kecskemét, a volt Hankovszky-ház felhasználásával)
Római katolikus kápolna és környezete (1981-1991, Cegléd)
Képtár és gyermekkönyvtár (1982-1985, Szank).
Benczúr utcai irodaház (Budapest, 1991 – 1993),
Református templom (Szirmabesnyő, 1994)
Átalakítási munkái:
Bugaci csárda, fogadó (volt Fehér-tanya, 1964 – 1965)
Technika Háza (Kecskemét, volt Zsinagóga, 1965-1974)
Kodály Intézet (Kecskemét, volt Ferences-kolostor, 1965-1974)
Bőrkórház (Kecskemét, 1968 – 1970)
Kéttemplomköz (Kecskemét, volt Nyomda utca, 1971-1976)
Naiv Művészek Múzeuma (Kecskemét, volt Bánó-ház, 1973-1976)
Művelődési Ház (Kalocsa, volt Nagyszeminárium, 1974 – 1977)
Könyvtár (Baja, 1977 – 1979)
Malomszálló (Szentendre, 1980 – 1982)
Művészetek Háza (Szekszárd, volt Zsinagóga, 1980-1984)
Üdülőházak (Majk, volt cellalakások, 1981-1984)
Ybl Miklós környezetalakításának rehabilitációja új villa építésével a Csónak utcában (Budapest, 1996.)
Új épületek:
Szolgáltató Ház (Kecskemét, 1965 – 1967)
Művelődési Ház (Bácsalmás, 1967 – 1971)
10 tantermes iskola (Baja, 1969 – 1971)
Diákotthon (Izsák, 1966 – 1968)
Szolgáltató Ház (Császártöltés, 1966 – 1967)
Római katolikus templom (Kunadacs, 1974)
Településrendezési tervek:
Községközpont rendezési terve (Dunavecse, 1968)
Üdülőterület rendezési terve (Tiszakécske, 1968)
Meszesi Dunapart üdülőterület rendezési terve (Kalocsa, 1969)
Községközpont rendezési terve (Lajosmizse, 1972)
Üzemi lakótelep rendezési terve (Helvécia, 1971)
Öösszevont rendezési terv (Dunaegyháza , 1972),
Széchenyi-lakótelep beépítési terve (Kalocsa, 1968 – 1975)
Homokdombi rész beépítési terve (Kecskemét, 1982)
Köztéri alkotásai:
Hírnök szobor és Három Tavasz Emlékmű (Kiskunhalas, 1975) [Marton Lászlóval közös alkotás]
Kodály – emlékmű (Kecskemét, 1975) [Melocco Miklóssal közös alkotás]
1956-os emlékhely (Kecskemét, 2001) [Fekete Tamással közös alkotás]
Látvány- és díszlettervek:
B. Vian: Mindenkit megnyúzunk (Miskolci Nemzeti Színház)
B. Brecht: Koldusopera (Miskolci Nemzeti Színház)
W. Shakespeare: Ahogy tetszik (Miskolci Nemzeti Színház)
K. Büchner: Danton halála (Miskolci Nemzeti Színház)
W. Shakespeare: A velencei kalmár (Pécsi Nemzeti Színház)
Osztrovszkij: Erdő (Budapesti Nemzeti Színház)
Füst Milán: Negyedik Henrik király (Miskolci Nemzeti Színház)
Arrabal: Az építész és az asszír császár (Budapesti Katona József Színház)
Szophoklész: Oedipus király (Budapesti Katona József Színház).
Elismerései:
Bács megye Művészeti Díja (1974)
Ybl Miklós-díj (1975)
Pro Urbe, Kecskemét (1984)
Sir Robert Matthew diploma = építészeti Oscar-díj (UIA, (Építészek Nemzetközi Szövetsége), Párizs és a Kritikusok díja az évad legjobb díszlettervéért (1985)
Pro Merito, Városépítési Tervező Vállalat (1987)
Kossuth-díj és az Amerikai Építészeti Intézet Nagydíja (International Architectural Design Award, AIA (Amerikai Építészek Intézete, Washington ) (1992)
Kecskemét Város Tiszteletbeli Polgára (2000)
Prima Díj (2005)
Kada Elek-díj (2007)
Bács-Kiskun Megye Építészetéért Díj (2013)
Megyei Príma Díj (életműdíj) (2013)
Róla szóló cikkek, források:
A pályakezdés első évei : [Int.] / Kerényi József ; B. Gy. – Fotó
In: Petőfi népe. – 20. évf. 295. sz. (1965. dec. 15.), p. [8.] Teljes szöveg
Arc a városképben / Kerényi József; Trencsényi Imre
In: Népművelés. – 29. évf. 11. sz. (1982. nov.), p. 26-28.
„A művész akaratlanul is képviselő ...” [Int.] / Kerényi József ; Fábián László
In: Film, színház, muzsika. – 27. évf. 29. sz. (1983. júl. 16.), p. 10-11.
Kecskemét az utak városa. Fejezetek a város építésének közelmúltjából / Kerényi József
In: Városépítés. – 19. évf. 3. sz. (1983), p. 10-11.
Építészetről, határozatokról – jelenidőben / Kerényi József
In: Társadalmi szemle. – 39. évf. 1. sz. (1984. jan.), p. 88-92.
„Kecskemét a mi tanyánk” : [Int.] / Kerényi József ; Fábián Gyula. – Fotó
In: Képes újság. – 25. évf. 12. sz. (1984. márc. 24.), p. 16-17.
A jó házak szépen öregszenek : Kerényi József építészete / Fekete Judit
In: Magyar nemzet. – 62. évf. 206. sz. (1999. szept. 4.), p. 19.
Kerényi József hatvan éves : Építészek és madarak.
In: Köztér. – 3. évf. 3. sz. (2000. márc.), p. 7. Teljes szöveg
A tiszteletbeli polgár : Kerényi József: [Int.] / Kada Erika
In: Köztér. – 3. évf. 10. sz. (2000. okt.), p.13. Teljes szöveg
A jó épület ismérvei: hasznos, időtálló és szép : [Int.] / Kerényi József, Tancsik Mária. – Fotó
In: A mi otthonunk. – 2. évf. 3. sz. (2001.), p.78-80.
A lélek építésze : Kerényi József szerint a teremtett környezet a nemzeti érzület megszólaltatója / Székely Anna
In: Heti válasz. – 2. évf. 22. sz. (2002. 05. 31.), p. 45-47.
Megszabadulni a szomorú örökségtől : Kerényi József építész : 1 tanár / Szabó Zoltán, Zsuppán András. – Fotó
In: Magyar narancs. – 15. évf. 16. sz. (2003. ápr. 17.), Pedellus mell. p. 4-5.
Kada Elek-díj Kerényi Józsefnek. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 103. évf. 37. sz. (2007. okt. 31.), p.2-3.
Kalandvágy hozta Kecskemétre : Kerényi József sikerekről, kudarcokról, tervekről és tisztességről. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 103. évf. 40. sz. (2007. nov. 22.), p.1, 6-7.
„Úgy kell építeni, hogy se bánatot, se nosztalgiát ne ébresszünk az emberekben a múlt iránt”: [Int.] / Kerényi József; Kriskó János
In: Forrás. – 44. évf. 7/8. sz. ( 2012. júl.-aug. ), p. 73-82. Teljes szöveg
Elismerések a tervezőknek : Építészeket díjaztak az ünnep alkalmából / Barta Zsolt. – Fotó
In: Petőfi népe. – 68. évf. 245. sz. ( 2013. okt. 19. szombat ), p. 3.
Kerényi József : Bács-Kiskun Megye Építészetéért Díj.
Bács-Kiskun Megyei Prima Díj 2013 : Kerényi József. – Fotó
In: Petőfi népe. – 68. évf. 257. sz. ( 2013. nov. 5. kedd ), p. 3.
Nekem egy egész városom van, „akit” szerethetek : Kerényi Józseffel Kriskó János beszélget. – Fotók
In: Forrás. – 46. évf. 11. sz. ( 2014. nov. ), p. 88-124. Teljes szöveg
A házak nem hazudnak : Kerényi József 75. születésnapjára / Pesti Monika. – Ill.
In: Régi-új magyar építőművészet. – 1. (2015. ), p. 5. Teljes szöveg
Elhunyt Kerényi József Kossuth-díjas építész.
In: Petőfi népe. – 71. évf. 61. sz. (2016. márc. 12. szombat), p. [1.]
In Memoriam Kerényi József – építész, egyetemi tanár / Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara Tagsága
In: Petőfi népe. – 71. évf. 65. sz. (2016. márc. 18. péntek), p. 3.
Kerényi József : 1934-2016 : [Nekrológ] / Szegő György
In: Régi-új magyar építőművészet. – 16. évf. 2. sz. = (86.) (2016), p. 90. Teljes szöveg
A Kodály Intézet Kecskeméten : Kerényi József életmű-kiállítása Budapesten / Pesti Monika. – Fotó
In: Élet és tudomány. – 74. évf. 2. sz. ( 2019. január 11. ), p. 63.
Személyes látásmód – Gondolatok Kerényi József kecskeméti könyvtárépületéről / Juhász Ágnes. –
Budapest : Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Lakóépülettervezési Tanszék, [2019]. – p. 29.
Teljes szöveg
Helyzetjelentés Kerényi József kecskeméti Virágablakos házáról / Sugár Péter DLA, Juhász Ágnes, Vincze László
In: Epiteszforum.hu. – (2020. feb. 27.) Teljes szöveg
Kötetei a Katona József Könyvtárban:
Az embert meghatározzák a tárgyai / Kerényi József építész
In: Egy kicsi együtt repülés / P. Szabó Ernő . – [Budapest] : Press XPress, 2013. – p. 24-29.
Kerényi József / [a felvételeket Walter Péter et al. kész.]. – [Budapest] : Kijárat, 1998. – 111 p. : ill. ; 25 cm + 1 mell. – (Vallomások… architectura sorozat, ISSN 1219-8811)
Kerényi József.
In : Kortárs építészek Kecskemétről / Gutai Mátyás . – Kecskemét : Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 2005. – p. 43-64. : ill. fekete-fehér fotók
Tizenkét kőmíves, Kerényi József : mesterek a kortárs magyar építészetből [videodok. ] / Csontos Györgyi és Csontos János filmje. – [Budapest] : MTV, 2011. – 1 videolem.(DVD)(24’43”) ; 12 cm
Zsinagóga = Synagogue/ […szerk. Lovas Dániel] ; [a könyv szerzői ifj. Gyergyádesz László, Kerényi József, Melocco Miklós, Szabics István]. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 2015. – 99, [5] p. : ill. ; 27 cm. – (A kecskeméti főtér történelmi épületei = Historical buildings of the Kecskemét main square) (Magyar múzsa könyvek)
Dr. Iványosi Szabó András
Geológus, Kecskemét egykori alpolgármestere
Tősgyökeres kecskeméti családból származik. Szülei 1944 októberében kényszerültek elhagyni Kecskemétet, mivel elrendelték a város kiürítését. Ideiglenesen Németországba mentek, így Iványosi Szabó András a bajorországi Eichendorfban látta meg a napvilágot 1945. június 30-án. A család 1946-ban tért vissza Kecskemétre.
Iskoláit a Béke téri általános iskolában, majd a Katona József Gimnáziumban végezte. 1968-ban szerzett geológusi és földrajztanári diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Először Budapesten, az Állami Földtani Intézetben dolgozott. 1971-ben került ismét Kecskemétre, amikor a Zöldségtermesztési Kutatóintézet munkatársa lett. Ezt követően 31 éven át, 1975-től 2006-ig a Kiskunsági Nemzeti Parkban dolgozott, melynek 1991 és 1997 között igazgatója, majd igazgatóhelyettese volt. 1984-ben egyetemi doktori fokozatot szerzett. Kutatási területei: a Kolon-tó üledék és környezet-földtani vizsgálata, a talajvízjárási szélsőségek természetvédelmi hatása.
1990 októberétől önkormányzati képviselő lett. 1990. október 29-től a Kommunális és Környezetvédelmi Bizottság elnöke és a Városrendezési és Építészeti Bizottság tagja volt. Bizottsági elnöki tisztéről december 31-i hatállyal lemondott, de továbbra is tagja maradt a bizottságnak. 1993 áprilisától az egyházi ingatlanok visszaigénylésére létrehozott ad-hoc bizottság tagja volt. 1995 márciusától a Városrendezési, Környezetvédelmi és Kommunális Bizottság külső tagjaként tevékenykedett, majd 1998. november 4-től ismét külső tagként vett részt ugyanennek a testületnek a munkájában. 2006. október 11-től 2010. október 3-ig Kecskemét Megyei Jogú Város főfoglalkozású alpolgármestere volt. Ezután a Városrendezési, Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Bizottság munkájában, mint külső tag, valamint a Bácsvíz ZRT igazgatóságában, mint tag vett részt. Biológia-földrajz szakos tanár feleségével két gyermeket neveltek, akiktől több unokájuk született.
Fontosabb tudományos tagságai, funkciói:
SZAB Földtudományi Szakbizottsága (tag)
TIT Természettudományi Választmánya (tag)
Magyarhoni Földtani Társulat
Magyar Földrajzi Társaság
Elismerései:
Magyarhoni Földtani Társulat emlékgyűrűje (1994)
„Pro Regione – Alföldért”-díj (1998)
Kecskemét Város Környezetvédelméért Díj (1998)
Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (1999)
Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004)
Kada Elek-díj (2011)
Pro Natura Díj (2012)
Kötetei, tanulmányai a Katona József Könyvtárban:
Kiskunsági Nemzeti Park / Szabó Tibor; Buzetzky Győző; Bankovics Attila; Iványosi Szabó András; Tölgyesi István; Tóth Károly[Közread. a] Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, Országos Természetvédelmi Hivatal. – jav. utánny. – Budapest : OTH, [1976]
Tudományos kutatások a Kiskunsági Nemzeti Parkban : 1975-1984 / [Bankovics Attila, Iványosi Szabó András et al.]. – [Budapest] : Hungexpo, 1985
Az Alföld természeti szépségei / Aradi Csaba, Iványosi Szabó András
In: A mi Alföldünk / szerk. Rakonczai János, Szabó Ferenc . – Békéscsaba : Nagyalföld Alapítvány, 1996. – p. 17-36.
A honfoglalás előtt / Iványosi Szabó András, Somogyvári Ágnes, V. Székely György
In: Bronztű, sisak . . . / szerk. Füzi László . – Kecskemét : Forrás Könyv-és Lapkiadó, 2002. – p. 7-24.
Századok sodrában / Iványosi Szabó András, V. Székely György
In: Bronztű, sisak . . . / szerk. Füzi László . – Kecskemét : Forrás Könyv-és Lapkiadó, 2002. – p. 24-31.
Kecskemét : képes városkalauz / Gyergyádesz László; Iványosi Szabó András; Iványosi-Szabó Tibor; Lovas Dániel. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 2008. – (Magyar múzsa könyvek)
Kecskemét tanyavilága / Iványosi-Szabó András
In: A magyar tanyás vidékek / szerk. Glatz Ferenc, Csatári Bálint és T. Gémes Tünde . – Budapest : MTA Törttud. Int., 2010. – p. 117-122.
Róla szóló cikkek, források:
Bács-Kiskun megyei tudományos kutatók, szakemberek név és címtára, 1992.
Sikeres kecskemétiek.
In: Köztér .- 1. évf. 5. sz. (1998. nov.), p. 2. Teljes szöveg
Városházi ki kicsoda .- Kecskeméti Lapok Kft., 1999. – p. 26.
Átadták az idei megyei díjakat
In: Petőfi népe .- 54. évf. 191. sz. (1999. aug. 17.), p. 3. Teljes szöveg
Kitüntetések természetvédelemért
In: Magyar mezőgazdaság. – (2004. márc. 24.), p. 31.
A táj és az ember : [Int.] / Iványosi Szabó András
In: Köztér. – 7. évf. 5. sz. (2004. máj.), p. 13. Teljes szöveg
Új igazgató a KNP élén
In: Kecskeméti lapok. – 101. évf. 3. sz. (2005. febr. 3.), p. 10.
Alpolgármester két keréken
In: Kecskeméti lapok. – 102. évf. 38. sz. (2006. okt. 26.), p.4.
Iványosi Szabó András hatvanon túl sem tétlenkedik
In: Kecskeméti lapok. – 104. évf. 24. sz. (2008. jún. 18.), p. 1, 4-5.
Lehetne több természetvédő, de a gyerekek már tanulják : Rangos díjat kapott a Kiskunsági Nemzeti Park korábbi igazgatója, Iványosi-Szabó András
In: Petőfi népe. – 67. évf. 94. sz. ( 2012. ápr. 21. szombat ), p. 3.
Vallomások: 70 éves dr. Iványosi Szabó András geológus [elektronikus dok.] / Varga Géza
In: Hirosnaptar.hu. – (2015. jún. 30.)Teljes szöveg
Mi van vele? – Iványosi Szabó András [elektronikus dok.].
In: Hiros.hu. – (2020. 06. 30). Teljes szöveg
Heltai Nándor (1930-2017)
Újságíró, szerkesztő, közíró, népművelő, helytörténész
Győrben született, 1930. március 13-án. 1949-ben érettségizett szülővárosában, a bencés gimnáziumban. Ezután diszpécser volt a győri autógyárban, majd katona Kiskunmajsán. 1953-ban Csornára került, ahol könyvtárvezetőként dolgozott. 1956-ban könyvtárosi diplomát szerzett a budapesti főiskolán. 1957-ben került Kecskemétre, ahol nyomdászként kezdett dolgozni. A Városi Tanács népművelési felügyelője volt 1959 és 1970 között.
Nevéhez fűződik a kecskeméti Népzenei Találkozók elindítása. A legnevesebb magyar írókat (többek között Németh László, Illyés Gyula, Weöres Sándor) részvételével szervezett irodalmi esteket.
1960-1961-ben a Kecskeméti Műsor című lap szerkesztőjeként és a Petőfi Népe újságírójaként, később rovatvezetőjeként (1970. november 1- jétől 1973-ig) is tevékenykedett. 1976 és 1983 között ismét ő szerkesztette a Kecskeméti Műsort.
1973-tól nyugdíjazásáig, 1991. december 31-éig a Petőfi Népe főmunkatársa, majd 1992-től szerződéses munkatársa volt. 1989-től rendszeresen publikált a Kecskeméti Lapokban is, főként a helytörténet témakörében. Munkásságában kiemelkedő a Katona-kultusszal kapcsolatos tevékenysége.
Több önálló kötetet jelentetett meg Kecskemét város helytörténetével, valamint neves helyi személyekkel kapcsolatban. Az általa írt kecskeméti útikönyvek alapművek a helytörténeti és a turisztikai tájékozódásban.
1958-tól a Katona József Társaság, 1984-től pedig a Kecskeméti Városszépítő Egyesület tagja.
2017. szeptember 1-jén hunyt el Kecskeméten.
Elismerései:
Kecskemét Művészetéért Emlékérem (1977)
Kós Károly emlékérem (1989)
Pilinszky-díj (1996)
Kecskemét Közművelődéséért Díj (2001)
Katona József-díj (2004)
Tóth Lászó-díj (2008)
Bács-Kiskun Megye Építészetéért Díj (2009)
Szilády Károly-díj (2009)
Hunyadi-díj (2011)
Művei:
Bács-Kiskun megye (1974)
Bugaci Csárda (1996)
Ébredező városrészek : Szeleifalu, Alsószéktó, Kiskecskemét, Homokbánya (2006)
„Elveték a jó magot” : „a tényerő-dús” Széchenyi és a kecskeméti Liebenbergek (2005)
„És egyszer csak elkezdődtek a kecskeméti népzenei találkozók…” (2003)
„Fel tehát magyar népe Kecskemétnek” : Kossuth Lajos és Kecskemét (2001)
Gólok, bajnokok, sorsok : A Kecskeméti Testedző Egyesület 75 éve (1987)
Hunyadiváros : utcák, terek, kertek, épületek, családok, sorsok (2005)
„Isten és emberiség jutalmazza őt érdemei szerint” : Ács Károly, a „tettekben hazafi” küzdelmes élete (2004)
Kecskemét [Útikönyv, történelmi háttérrel] (több kiadásban: 1972, 1973, 1985, 1998)
Kecskemét jelesei (Váry Istvánnal közösen), (1968)
„A kecskeméti oltóág” : Németh László és a hirös város (1997)
Kincses Kecskemét : várostörténeti olvasókönyv (2005)
Kodály Zoltán és szülővárosa, Kecskemét : dokumentumok, emlékek (2008)
Máriát dicsérni hívek jöjjetek! : boldogasszony anyánk kecskeméti kultusza (2006)
„Ma a kis Magyarországnak ez a város a szemefénye” : Móricz Zsigmond és a hírös város (2004)
Mit üzen az öreg kőtemplom? : A Szent Miklós -templom bemutatása, építéstörténete, városhistóriai hátérrel (2002)
„Munkával szentelt táj” : Katonatelep, Talfája, Úrrét (2009)
„A nemzetnek tanító oskolái” (2001)
Nyomdászat Kecskeméten (1980)
„Örökre ide fészkelem magam” (2000)
A reneszánsz ember : Bóbis Gyula az első kecskeméti olimpiai bajnok (2010)
Száz éves a kecskemét-fülöpszállási vasútvonal, 1895-1995 (1995)
A szeretnivaló klub (2011)
„Szívébe fogadott Kecskemét” (1982)
„Tisztelte a magyar munkát és a magyar munkást” (2014)
Tóth László, a hírlapíró és szerkesztő (2000)
Tanulmányok, könyvrészletek:
Abaposztós esküdtektől a nyakkendős képviselőkig In: Városházi ki kicsoda? (1999) p. 60-72.
Adatok Kecskemét zenetörténetéhez. In: A Kodály Intézet jubiliumi évkönyve (2001) p. 113-127.
A Katona József Társaság száz éve : 1891-1990. In: A Katona József Társaság évkönyve (1991) p. 11-116.
Kecskemét kecskeméti utcanevei. In: Kecskeméti tükör (1989) p. 101-104.
Kecskemét. In: Petőfi emlékhelyek a Kárpát-medencében 1996) p. 75-86.
A kecskeméti munkáslapok története. In: Népkutató-Honismereti Kör évkönyve (1966) p. 1-39.
Miért mondatta le Rákosi Tóth László polgármestert? In: Kecskeméti tükör (1989) p. 31-33.
A petróleumtól a lézerfényig : Kiss András aranykoszorús mesterfotográfus életútja. In: Fényképalbum, ami maradt (2001). p. 7-50.
Szerkesztésében, közreműködésével megjelent munkák:
Aranyhomok : Antológia (1962)Ű
Bács-Kiskun megye siker kalendáriuma (1996)
Baja (1974, 2. kiad. 1977)
Emlékeink dr. Bakkay Tiborné Bodor Éváról (1994)
Jancsó Miklós (1982)
Katona József emlékév, 1961-1962 (1961)
Kecskemét : Andruskó Károly fametszetei (1976)
Kecskemét : tanulmányok a város múltjáról, jelenéről, 1368-1968 (1968)
Kecskeméti Zenei Napok (1962)
Két folyó között : Bács-Kiskun (angolul és németül is megjelent) (1995, 2001)
Petőfi és Kecskemét (1988)
Róla szóló cikkek, források:
Új magyar irodalmi lexikon / főszerk. Péter László. – 2. jav., bőv. kiad. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 2000. – 2. kötet, p.861.
„A hírös város népművelésének lelke, spiritus rectora”
In: Kecskeméti lapok. – 96. évf. 10. sz. (2000. márc. 14.), p. 6.
Kecskemét tudós kultúrosa.
In: Köztér .- 4. évf. 2. sz. (2001. febr.), p. 4. Teljes szöveg
Aki ministráns, az látja az oltár füstjét.
In: Petőfi népe .- 63. évf. 104. sz. (2008. máj. 5.), p. 11. Teljes szöveg
A kecskeméti szellemi élet „spiritus rectora”. – Fotó
In: Hírös naptár. – 2. évf. 7. sz. (2009. szept.-okt.), p. 1, 5. Teljes szöveg
Városformáló író, kutató. – Fotó
In: Hírös naptár. – 3. évf. 2. sz. (2010. márc. – ápr.), p. 4-5. Teljes szöveg
Hunyadi-díjasunk : Heltai Nándor
In: Hunyadivárosi hírmondó .- 4. évf. 2. sz. [2011.], p. 9.
Elhunyt Heltai Nándor.
In: Petőfi népe. – 72. évf. 206. sz. (2017. szept. 4. hétfő), p. [1.]
Kecskeméti Szemle
Az 1983 júliusában induló Kecskeméti Szemle előd lapja, a Kecskeméti Műsor folytatásaként került kiadásra. Szerkesztőinek célja kezdetben a város kulturális és sportéletének folyamatait, jelenségeit, majd a közélet fontosabb témáit is bemutató havilapszerű műsorkalauz létrehozása volt. A riportokban, ismertetőkben részletesen bemutatásra kerültek az adott terület ismert vagy kevésbé ismert szereplői. A lap szerkesztői érzékelve egy helyismereti folyóirat hiányát, fölvállalták a város művelődéstörténeti emlékeinek, jelentősebb helytörténeti eseményeinek a földolgozását is, így az hamarosan kultúrtörténeti, ismeretterjesztő célt is szolgált. Létrehozásában az adott korszak jelentős újságírói vettek részt: Heltai Nándor, Ballai József, Szombathy Zoltán, Kormos Emese, Kriskó János, Rajtmár István. Később melléjük csatlakoztak neves helytörténészek is: Székelyné Kőrösi Ilona, Sztrinkó István, Juhász István. A város polgárai körében nagy népszerűségnek örvendő lap a kiadás pénzügyi nehézségei miatt 1990 augusztusában jelent meg utoljára.
A Katona József Színház 1973/1974-es évadának bemutatói
1973.10.05.
Shakespeare, William: Troilus és Cressida: [Színmű két részben]
1973.10.26.
Schönthan, Paul von: A szabin nők elrablása: [Zenés bohózat három felvonásban, előjátékkal]
1973.11.23.
Kertész Ákos: Névnap: [Komédia két részben]
1973.12.14.
Huszka Jenő: Mária főhadnagy: [Nagyoperett három felvonásban]
1974.01.11.
Kleist, Heinrich von: Heilbronni Katica avagy a Tűzpróba: [Játék két részben]
1974.02.01.
Katajev, Valentyin Petrovics: Bolond vasárnap: [Zenés komédia két részben]
1974.03.01.
Darvas József: Szakadék: [Színmű három felvonásban]
1974.03.10.
Kelemen László Színpad / Gyermekszínház, Kecskemét
Pancsev, Pancso: A négy süveg: [Mesejáték három felvonásban]
1974.03.22.
Lehár Ferenc: Luxemburg grófja: [Nagyoperett három felvonásban]
1974.04.16.
TALÁLKOZÁSOK, melyek során Guy Foissy, Aldo Nicolaj, Federico García Lorca, Balázs Béla és még sokan mások megpróbáltatnak a szembesítésben arra nézvést, hogy mi az igazság, pontosabban mi a titok a mindannyiunkat öröktől fogva gyötrő kérdés: [Játék négy tételben, két részben]
1974.04.19.
O’Neill, Eugene: Egy igazi úr: [Színmű két részben]
1974.05.10.
Presser Gábor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról: [Musical két részben]
A Katona József Színház 1972/1973-as évadának bemutatói
1972.10.13.
Calderón de la Barca, Pedro: Az élet álom: [Romantikus színmű két részben]
1972.11.03.
Kálmán Imre: Cigányprímás: [Operett három felvonásban]
1972.12.05.
Miller, Arthur: Az ügynök halála: [Modern tragédia]
1972.12.19.
Aldobolyi Nagy György: Svejk a hátországban: [Musical három felvonásban]
1973.01.12.
Fekete Sándor: Borostyán, a vándorszínész: [Jelenetek Petőfi életéből]
1973.02.23.
Shakespeare, William: III. Richárd: [Tragédia két részben]
1973.03.17.
Strauss, Johann, ifj: A denevér: [Operett három felvonásban]
1973.04.06.
Kocsis István: A korona aranyból van. Egyszer egy költő gyönyörűt álmodott egy királynőről: [Dráma két részben]
1973.04.20.
Kreuder, Peter: Bel Ami: [Szatirikus zenés játék két részben]
1973.05.12.
Dallos Szilvia: Akvárium: [Színjáték két részben]
1973.05.25.
Kövesdi Nagy Lajos: Disszidálni Pestre is lehet: [Zenés kalandjáték két részben]
A Katona József Színház 1971/1972-es évadának bemutatói
1971.10.14.
Katona József: Bánk bán
1971.10.29.
Jacobi Viktor: Leányvásár: [Nagyoperett három felvonásban]
1971.11.26.
Anouilh, Jean: A buborék: [Komédia két részben]
1971.12.10.
Lehár Ferenc: Cigányszerelem: [Operett három felvonásban]
1972.01.07.
Brand István: Tacskó: [Lírai játék zenével]
1972.01.28.
Shaw, George Bernard: Warrenné mestersége: [Színmű két részben]
1972.02.17.
Shakespeare, William: Hamlet, dán királyfi: [Tragédia három részben]
1972.03.20.
Abramow-Newerly, Jaroslaw: Senki többet harmadszor: [Három egyfelvonásos]
1972.03.24.
Tabi László: Párizsi vendég: [Zenés vígjáték három felvonásban]
1972.03.28.
Kocsis István: Bolyai János estéje: [Monodráma]
1972.04.14.
Gyárfás Miklós: Dinasztia: [Történelmi szatíra két részben]
1972.04.28.
Bágyoni Attila: Tojástánc: [Szatirikus vígjáték három felvonásban]
1972.05.19.
Gábor Andor: Dollárpapa: [Komédia két részben]
1972.06.02.
Kövesdi Nagy Lajos: Ellopták a vőlegényem: [Zenés vígjáték három felvonásban]