Szappanos család

Kecskeméti Szappanosok - családtörténeti kiállítás plakát
Kecskeméti Szappanosok – családtörténeti kiállítás plakát

A 17. század végén – 18. század elején több református családdal együtt költöztek Kecskemétre a nemesi származású, református vallású és kuruc érzelmű Szappanosok. A család tagjai több évszázadon keresztül töltöttek be jelentős szerepet a város életében. Földbirtokosok, politikusok, tisztviselők, művészek kerültek ki tagjaik közül. Kiállításunk családi és könyvtári dokumentumok tükrében állít emléket a családnak.

A Szappanos család leszármazása
A Szappanos család leszármazása Forrás: Kecskemét régi nemesi családai / Szappanos Károly. – Kecskemét, 1944.

Részletes családtörténeti irodalom:

A kecskeméti református Szappanos család legendáriuma / Szerkesztette és nyomda alá rendezte: Szappanos István VIII – 1. kötet

A kecskeméti református Szappanos család legendáriuma / Szerkesztette és nyomda alá rendezte: Szappanos István VIII – 2. kötet

Szappanos István (Kecskemét, 1818. júl. 15 – Kecskemét, 1917. dec. 24.)

Ügyvéd, földbirtokos, függetlenségi politikus, országgyűlési képviselő. A református gimnáziumot és a jogakadémiát Kecskeméten végezte. 1842-ben tette le ügyvédi vizsgáját és Kecskeméten nyitott ügyvédi irodát. 1847-ben városi aljegyzőnek, 1848. június 8-án tanácsnoknak választották. 1867-ben városi tanácsnoknak választották, majd helyettes polgármester lett. A kecskeméti Függetlenségi és 48-as Párt egyik alapítója és éveken át elnöke volt. 1905-ben Kecskemét I. választókerületében függetlenségi programmal országgyűlési képviselővé választották. 1906-ban ő volt az országgyűlés korelnöke. A helyi gazdasági élet különböző területein tevékenykedett, a Gazdasági Gőzmalom elnöke és a Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület igazgatósági tagja volt. Sokat tett a református egyház és iskola érdekében. 1855-től 1858-ig az egyház főgondnoka volt.
Forrás: Kecskeméti életrajzi lexikon / Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona. – 3. kiad. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 1992. – p. 229. >>
 

Szappanos Károly ref lelkész feljegyzései:
“Iskoláit Kecskeméten végezte. 1842-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1847-ben városi aljegyző, majd 1848-ban tanácsnok lett. 1849-ben nőül vette Ferenczy Klárát, Ferenczy Idának, Erzsébet királynő felolvasónőjének unokatestvérét. Házasságuk gyermektelen volt. 1860-ban táblabíró lett. A református egyház főgondnoka volt 1855-tôl haláláig. Volt h.polgármester is 1867-1875-ig. Ő alapította a függetlenségi 48-as pártot Kecskeméten és annak sokáig elnöke volt. 1895-ben és 1896-ban országgyűlési képviselővé választották, s a képviselőház korelnöke volt. Kossuthot meglátogatta Turin-ban. A Takarékpénztár Egyesületnek és a Gazdasági Gőzmalomnak igazgatósági tagja volt. A király udvari tanácsossá nevezte ki. Lakás II. Mária utca.”

Szappanos István városi tanácsosként szállt táborba 1848. július 17-én, mint önkéntes gyalogos nemzetőr. A korábban Ó-Kérre vonult és Szenttamásnál zajló harcokban részt vett nemzetőreinket 1848. szeptember 22-én kelt tanácsi rendelettel újabb 297 fős önkéntes csapat követte, amelyet a város állított ki. Ezeknek az önkénteseknek a vezetője – 3 évi szolgálati kötelezettséggel – Szappanos István lett, aki a Vácra rendelt önkéntes nemzetőröket Pesten adta át a szállítóbizottságnak.
Forrás: Kecskeméti személyek, kecskeméti történetek és egyéb krónikák / vitéz Tiszaugi-Szabó Tamás . – [Kecskemét] : Szerző, 2000. – p. 118.

Kecskemét város képviselői - Szappanos István
Kecskemét város képviselői – Szappanos István. – In: Szőlősgazdák nagy képes naptára 1906. közönséges évre. – p. 34-36.

“Az általános részvétnek impozáns módon való megnyilatkozása mellett folyt le tegnap délután Szappanos István temetése. A kedvezőtlen idő dacára, a nagy hóesésben is százak várták az udvaron és az utcán a temetési szertartás végét, mely a lakásban ment végbe. A szertartáson részt vett a városi tanács élén Sándor István polgármester, Horváth Miklós országgyűlési képviselő s nagyszámban az összes helybeli testületek, egyházak, stb. képviselői. Táviratot küldtek Darányi Ignác volt földművelésügyi miniszter, Wekerle Sándor miniszterelnök, Ferenczy Ida csillagkeresztes hölgy, az elhunyt unokahúga… A temetésen az elhunyt érdemeit Takáts ceglédi nagytiszteletes méltatta megható beszédében, majd pedig kegyeletes szavakkal Szappanos Károly hitoktató lelkész búcsúztatta. Három óra után megindult a gyászmenet kocsik hosszú sorától és a közönség hatalmas tömegétől kísérve. A temetőben elmondott rövid ima után lezárult egy tiszta életű, igaz magyar ember életének utolsó fejezete. Gyászolják: Szappanos Elek, mint testvére, Szappanos János és gyermekei, dr. Szappanos Sándor és neje, Szappanos Mária özv. Domján Jánosné és gyermekei, Szappanos Vilma özv. Kovács Gézáné és gyermekei, Szappanos Béla neje és gyermekei, Szappanos Karolin és fia, Szappanos Kornélia Bódog Ferencné és gyermekei, Szappanos Janka Jancsics Endréné és gyermekei, Szappanos Juliánna özv. S. Kovács Gáspárné, ifj Szappanos Elek és neje, Szappanos István neje és gyermekei, Szappanos Imre és neje, mint unokaöccsei és unokahugai, özv. Szappanos Imréné szül. Tury Zsuzsánna, mint sógornői, Szappanos Sándor neje és gyermekei, Szappanos Károly neje és gyermekei, Szappanos Juliánna férjezett dr. Szappanos Sándorné, mint unokatestvére.” Forrás: Kecskeméti Lapok, 1917. december 29.

Roskovics Ignác festménye
A kecskeméti nagytemplom freskóján az Atyaisten arcát Szappanos Istvánról mintázta a művész. – In: Művészet, 1903.

Húszéves a Szappanos-harang
1856 ban ismét újra kellett öntetni egyházunk legrégebbi, I. Rákóczi György erdélyi fejedelemtől 1641-ben kapott harangját. A munkát Schaudt András pesti harangöntő mester készítette. Rákóczi harangunk ma is ebben a formájában szól. Talán ez adhatta az ötletet a régi kecskeméti, jómódi református család tagjának, idősb Szappanos Istvánnak. hogy 1854 július 20. án elhunyt neje, Nagy Mária (kinek szülei Nagy Mihály és Pázsit Sára voltak) emlékére harangot öntessen. Figyelmet érdemel, hogy 1855 és 1858 között egyházközségünk főgondnoka Szappanos István (1818-1917) ügyvéd, földbirtokos, országgyűlési képviselő volt, aki a ceglédi 100-as különítménnyel együtt elzarándokolt Kossuth Lajoshoz Turinba. Az 1856, március 15-én Schaudt András műhelyében öntött első Szappanos harang felirata a következő volt:

Életem szorgalmas.
Holtom nyugodalmas.
Imádkozzatok
Kedves magzatok!
Engem kövessetek,
Boldogok lesztek.
Az érc csengő hangja
Hí bennetek
Isten imádására
Buzgó hitfelek.

Ez a harang 60 évig szolgált gyülekezetünkben. Az I. világháború áldozata lett másik három harangunkkal együtt, úgy mint a szentkirályi, (ez még mindig hiányzik) helvéciai csengettyűvel, valamint a történelmi emlékű, utoljára 1851-ben újra öntetett koháryszentlőrinci (ma Nyárlőrinc) haranggal. 1916. augusztus 27-én, újkenyéri úrvacsoraosztás alkalmával, búcsúzott a gyülekezet szeretett harangjaitól. Az igehirdetést Szappanos Károly református helyettes lelkész tartotta a Máté 22:15-22 alapján. A lelkipásztor id. Szappanos István unokaöccse volt.
A következő Szappanos generáció tagjai 1925-ben ismét megöntették gyülekezetüknek harangjukat. Ez harang a II. világháború áldozata lett, talán 1944-ben. A pontos dátum város kiürítése miatt bizonytalan.
1984-ben ünnepeltük templomunk fennállásának 300 éves jubileumát. Erre az alkalomra készült el a teljes belső festés, és ekkor fedeztek fel a munkát végző mesterek a színes oszlopfőket is. Az ünnepség legnagyobb eseménye kétségkívül a harangszentelés volt. A tízmázsás harang több ezer ember jelenlétében, a másik három harag, zúgása közben foglalta el helyét az 55 méter magas toronyban. A harang adományozója az 1900. október 4-én született, Bódogh Ferenc gyógyszerész és Szappanos Kornélia lánya, Kornélia Rózsa, Dr. Héjjas Elekné. Ő családi ékszerei eladásából teremtette elő a harangöntés költségeit. Neki megadatott, hogy láthatta, hallhatta mindhárom Szappanos harangot. Talán ezért is került rá a II. Timotheus 4:7 jól ismert igéje: „Futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam”.

Forrás: Húszéves a Szappanos-harang / Zilahi Kálmán, In: Szőlőskert, 2004 szeptember


Szappanos László (1831. május 30 – 1896.  november 24.) – ügyvéd,városi tanácsnok, honvédhadnagy.

Iskoláit Kecskeméten és Budapesten végezte. A szabadságharcban mint honvéd hadnagy vett részt. Gyakorló ügyvéd volt, majd árvaszéki elnök és városi tanácsnok. Háza a Csongrádi utca 1. Földbirtoka Városföldön, Kisfáiban és Szent-Királyon.

Szappanos László - Ügyvéd, városi tanácsnok, honvédhadnagy.
Szappanos László (1831. május 30 – 1896. november 24.) Ügyvéd, városi tanácsnok, honvédhadnagy.

Szappanos János (Kecskemét, 1839. április 17 – Kecskemét, 1919 április 04.) – földbirtokos.

Az ősi Szappanos házban lakott a Mária utca és a Báthory utca sarkán. 1867 május 29-én vette feleségül Szél Erzsébetet. Nejével mintegy 100 000 forint értékű vagyont kapott. 5 háza és több mint 500 hold földje volt Balázson, Városföldön, Talfájában, Ballószögben és Ágasegyházán.

Szappanos János és Szél Erzsébet
Szappanos János és Szél Erzsébet

Szappanos Sándor (Szada, 1857. jún. 27 – Kecskemét, 1934. jan. 16.) -földbirtokos, városi tisztviselő.

A gimnáziumot és a jogi tanfolyamot Kecskeméten végezte. Diákkorában megalakította a Szépirodalmi Önképzőkört, és a Gyorsíró Körnek is elnöke volt. Tevékenyen vett részt a kecskeméti önkéntes tűzoltó egylet megalakításában, s mint segédtiszt parancsnoka is volt. 1879-ben megalakította a Jogi Önképzőkört és a Korcsolyázó Társaságot. 1890-ben a városi közigazgatás szolgálatába lépett, aljegyző, árvaszéki ülnök, majd helyettes árvaszéki elnök lett. Tagja volt a református egyháztanácsnak. Költeményei a Képes Családi Lapokban és a helyi lapokban jelentek meg.

Forrás: Kecskeméti életrajzi lexikon / Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona. – 3. kiad. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 1992. – p. 229 – 230. Lásd a katalógusban>>

A fáradhatatlan közszolga
A fáradhatatlan közszolga In: Hírös naptár. – 2. évf. 1. sz. (2009. jan.), p. 2.

Szappanos Mihály (Kecskemét, 1860 – 1915) – cipészmester.

Kecskeméti molnáriparos gyermekeként született. Cipésznek szülővárosában tanult, a gyakorlati éveket a fővárosban töltötte. 1886-ban önállósította magát és az 1896-os budapesti kiállításon elismerő oklevéllel tüntették ki. 1891-ben feleségül vette id. Mester István Judit nevű leányát, akitől négy fiúgyermeke született. Első fiúk. Mihály meghalt, a második, Károly a budapesti Református Teológiai Akadémián, Sándor a kecskeméti Jogakadémián tanult; a legkisebb Géza apja irányításával a cipész mesterséget tanulta. Szappanos Mihály munkája mellett a közügyekből is kivette a részét. A törvényhatósági bizottság tagja, egyháztanácsos, az iparkamara tagja, az ipartestület elnöke, a csizmadia ipartársulat jegyzője, a kecskeméti Bőriparosok Anyagbeszerző Szövetségének elnöke, az Ipari Hitelszövetkezet igazgatósági tagja volt.

 Forrás: A kecskeméti iparosság a dualizmus korában / Gábor Ildikó. – Kecskemét : Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 2006. – p. 107. Lásd a katalógusban>> 

Szappanos Mihály
Szappanos Mihály

Szappanos Károly (Szada, 1865. október 21 – 1945)

A Szappanos család mentora, családi adatok gyűjtője és rendezője.
1891. december 29-én feleségül vette Sípos Fannit.
“…Szadán, Pest megyében, született, hol atyja lelkész volt. A gimnáziumot Kecskeméten, a theológiát Budapesten végezte. Papi oklevelet szerzett Budapesten 1888-ban. Középiskolai tornatanári oklevelet szintén Budapesten 1887-ben. Népiskolai tanítói vizsgát tett Nagykőrösön, 1889-ben.
Segédlelkész volt Fóthon és Kecskeméten, rendes lelkész Dunabogdányban 1890-1897-ig. Főgimnáziumi tornatanár Hódmezővásárhelyen 1897-1904-ig. Hitoktató lelkész Kecskeméten 1904-1925-ig, mikor nyugdíjba vonult.
Lakása III. Szécsényi Fasor 11. Kecskemét…”

Szappanos Károly
Szappanos Károly

Kiadott könyvei teljes szöveggel:

A Szappanos-család / összeállította Szappanos Károly
A Szappanos-család / összeállította Szappanos Károly
Református vallástan / összeállította Szappanos Károly
Református vallástan / összeállította Szappanos Károly

Művei a katalógusban>>


Szappanos Jenő (1894-1976) – építész, műszaki tanácsos.

A gimnáziumot Kecskeméten, a műegyetemet Budapesten végezte. Az építészmérnöki oklevél megszerzése után 1928-ban Kecskemét városa műszaki tanácsossá választotta. Az első, világháborút végig küzdötte, utóbb századosi rangban. Számos kitüntetést kapott, mint a vitézségi ezüst érmet. Károly keresztet, harmad osztályú katonai érdemkeresztet, stb. Elnöke volt a Korcsolyázó Egyletnek, református presbiter volt. A Városföldi Szappanos kúriát tervezte 1923-ban, valamint a kecskeméti református temetőben lévő Szappanos családi mauzóleumot . 1925-ben ő tervezte a széktói strandot, 1927-ben az Újkollégium  Kálvin téri szárnyát, 1923-ban a kaszinó nyári helyiségét két oldalszárnnyal bővítve megtervezte a múzeumot. Forrás: Kecskemét város építéstörténete / Juhász István. – Kecskemét : Kecskemét Monográfia Szerkesztősége. – 362 p. Lásd a katalógusban>>
Köztér .- 4. évf. 8-9. sz. (2001. szept-okt.), p. 6.

Emléktábláját az Újkollégium épületének falára, az 1948-ban eltávolított emléktábla helyére helyezték el.
Elhelyezésének ideje: 2010., Anyaga: mészkő, Mérete: 50 X 60 cm                 Szövege:                 
A Reformátis Kollégium épülettömbjének
                      ezen internátusi szakaszát,
                          egyházának szolgálva
                         Vitéz Szappanos Jenő
                      öregdiák, presbiter, Kecskemét Város
                         műszaki tanácsosa tervezte és az
                     építést irányította az 1928-29 években
                    2010.

Forrás:
Előterjesztés Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. június 24-én tartandó ülésére


Kecskemét / Entz Géza. Genthon István, Szappanos Jenő
Kecskemét / Entz Géza. Genthon István, Szappanos Jenő. – Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1961. – 183 p. : ill., fotók ; 25 cm. – (Városképek – műemlékek)
Díszoklevél Szappanos Jenő építészmérnök részére
Díszoklevél Szappanos Jenő építészmérnök részére

Szappanos Jolán (Kecskemét, 1904. május 13 – Kecskemét, 1983. február 13.)

Állami tanítónő Cegléden a Zöldhalom pusztán (1939).  A második világháború után a bugaci általános iskolában tanítónő.
A Szappanos családról és Bugac történetéről számos tanulmányt írt (Bugaci Emlékeim – 1972), utolsó bugaci tanulmányát “A Nagy Pusztán” címmel adták ki 1983-ban.

Szappanos Jolán
Szappanos Jolán
Szappanos Jolán: A nagy pusztán
Szappanos Jolán: A nagy pusztán
Szappanos Jolán: Családi legendárium
Szappanos Jolán: Családi legendárium

Családi kép, 1934.
Családi kép, 1934.

Szappanos István (Kecskemét, 1923. júl. 4 – Kecskemét, 1999. nov. 22.) – tanár, képzőművész.

Középiskolai és jogakadémiai tanulmányait szülővárosa nagy hírű Református Kollégiumának iskoláiban végezte. A szülői ház után gimnáziumi rajztanára, Csikós Tóth András adta a művészetek iránti indíttatást,majd Molnár Zoltán festőművész magániskolájában fejlesztette tovább képességeit. Később pedig szigorú és következetes önképzéssel pótolta a rendszeres képzést. Folyamatosan gazdagította látásmódját, grafikai és festészeti ismereteit. Az 1955. évtől közel három évtizeden keresztül dolgozott alkalmazott grafikusként. 1987-től évenként részt vesz a hajósi, 1993-tól a békési, 1996-ban a veránkai, 1997-ben a lajosmizsei képzőművészeti alkotótábor munkájában. 1997-ben a keceli képzőművészeti alkotótábor egyik alapítója. Szakmai tanulmányutakat tett Angliában, Hollandiában, Ausztriában.
Forrás: IV. Képzőművészeti Alkotótábor, 1997. Alföldi Lapok .- 7. évf. 47. sz. (1999. dec. 2.), p. 4.- (Krétakör melléklet) Kecskeméti Képzőművészek Közössége .- 1998.

Szappanos István akvarellfestő/ Szappanos István. - Kecskemét : Szerző, 2010. - 48 : ill. ; 24 cm
Szappanos István akvarellfestő/ Szappanos István. – Kecskemét : Szerző, 2010.
TELJES SZÖVEGGEL

Szappanos István édesanyjának rajzolt naptára

A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet története
A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet története 1946-1956 / Tervezte és rajzolta: Szappanos István

Id. Szappanos István kecskeméti festő-grafikus katalógusa – 1990.

Meghívó id. Szappanos István kiállítására – 1990. május 25.

Id. Szappanos István kecskeméti festő és grafikus kiállítása – 1994. április 18.

Meghívó id. Szappanos István emlékkiállítására – 2000. október 27.

Szappanos István, 1923-1999 In: Köztér. - 2. évf. 12. sz. (1999. dec.), p. 14.
Szappanos István, 1923-1999 In: Köztér. – 2. évf. 12. sz. (1999. dec.), p. 14.
Szappanos István (1923-1999) festménye
Szappanos István (1923-1999) festménye

Szappanos István (Kecskemét, 1945. aug. 22 – ) – tanár, képzőművész.

1968-ban végezte tanulmányait Szegeden, a Tanárképző Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskola kísérleti tanárkéző szakán és a  JATE pedagógiai szakán is diplomát szerzett. Mesterei: Fischer Ernő, Winkler László és Cs. Pataj Mihály. 1968 óta tanít.  A Kecskeméti Tanítóképző Főiskola tanszékvezető tanára 1977-től 2000-ig. Rendszeresen szerepel hazai és nemzetközi tárlatokon. A festészet műfajai közül olaj- és pasztelltechnikával dolgozik. Vizuálpedagógiai tankönyvéből és jegyzeteiből tanulnak a főiskolai hallgatók. 1980-as években video- és oktatófilmeket készített. Tanulmányutat tett Csehszlovákiába, Lengyelországba, Olaszországba, Svájcba, Ausztriába, Japánba. Festészetében, képeiben  látványélmény és az egyéni szubjektum nyer művészi kifejezést. A Szabad Képző és Iparművészek Országos Szövetségének tagja. Az izsáki alkotótelep művészeti vezetője.

Szappanos István művei a katalógusban>>

…az életünk büszke és boldog vállalását hirdeti Szappanos István, egy visszafogott, szerény vidéki rajztanár, aki azonban éppen ettől Mester, mert képei beszélnek, nem ő fecseg; alkotásai lélekgazdagítóak, emberségünket gyarapítóak, s nem félelmet ébresztőek s végképp nem izzadtsággal átitatott különcködések. A tárlatlátogató, amikor belepillant a prágai katalógusba, s szembesül a tanszékvezető főiskolai tanár Szappanos István képzőművész életművét eddig elismert díjak, kitüntetések sokaságával, óhatatlanul is ezt vallja meg: éppen ezért ilyen nagyszerűek és feledhetetlenek ennek a Mesternek a művei, mert megmaradt tanárnak, az emberséget növesztőnek és az ember jóra vágyódását becsülőnek…
Forrás: Lírai érzetképek közelében : Élményrétegek Szappanos István prágai kiállításáról / H. Tóth István. – ill., fotók. – (Magyar szövetség)
In: Prágai tükör. – 15. évf. 5. sz. ( 2007 ), Tükörkép mell. p. 10-13.

Szakirodalmi művei teljes szöveggel:

Múzeumok, műalkotások szerepe az óvodás korú gyermek látáskultúrájának kialakításában, 1978.

Rajzolás, festés, tárgyalakítás az óvónőképző intézetek számára / Szappanos István. – Budapest : Tankönyvkiadó, [1983]. – 151 p., [32] t. : ill., részben színes ; 25 cm

Szappanos István akvarellfestő / Szappanos István. – Kecskemét : Szerző, 2010 (Kecskemét : Print 2000 Kft.). – 48 : ill. ; 24 cm

Szappanos István: Bükkzsérc 2006.
Szappanos István: Bükkzsérc 2006.

Szappanos István beszél családjáról a Katona József Könyvtár kiállítása kapcsán.
Részlet a Kecskeméti Televízió 2012. 03. 09-én vetített Múzsa c. műsorából.

Szappanos István a Jeles személyek adattárban >>

Kováts család

Dr. Kovács Pál

Dr. Kovács Pál
Kecskemét, 1855. jan. 27 – Kecskemét, 1915. nov. 22.
Jogász, újságíró, politikus.

A bécsi műszaki egyetemen (1873-74) és a kecskeméti jogakadémián tanult 1874-től. 1890-ben szerzett a budapesti tudományegyetem állam és jogtudományi karán doktori oklevelet. Ez évben még köz és váltóügyi vizsgát is tett. A Közvélemény c. lap belső munkatársa 1878-tól 1879-ig, a Függetlenség c. lap munkatársa 1880-tól, a függetlenségi és 48-as párti lap, a Kecskemét szerkesztője 1881-től 1884-ig. A kecskeméti jogakadémián a közigazgatási jog és a statisztika tanszék tanára 1883-tól 1908-ig, közben az akadémia igazgatója 1891-től 1905-ig. Kecskeméti Függetlenségi párti politikusként, a progresszív eszmék képviselőjeként sokat tett Kecskemét város társadalmi és kulturális fejlődéséért. Megalapította a később országszerte elismerést kiváltó Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Bankot. Politikai és társadalmi cikkeken kívül verseket, tárcákat, elbeszéléseket, ismeretterjesztő és esztétikai cikkeket is írt. Jogászként elsősorban közigazgatási jogi kérdésekkel foglalkozott. A Kecskeméti Jogász-segélyegylet és török sebesülteket segélyező bizottság elnöke. Kecskemét város törvényhatósági és közigazgatási biztosa, a népnevelési, a statisztikai és a jogügyi szakbizottság, a város központi választmánya tagja, a Kecskeméti Református Egyháztanács, a református főgimnázium és a jogakadémia igazgatótanácsának tagja. A Kecskeméti Református Egyházmegye és a Dunamelléki Református Egyházkerület világi jegyzője, a kecskeméti Katona József Kör kezdeményezője, titkára, alelnöke 1891-től 1900-ig, elnöke 1900-tól. A Kecskeméti Városszépítő Egyesület kezdeményezője, a kecskeméti Sajtószövetség elnöke. A Demokrácia szabadkőműves páholy tagja. A Kecskeméti Leszámítoló Bank, utóbb a Kecskeméti Általános Takarékpénztár Rt. Igazgatósági elnöke. A Kecskeméti Újság főszerkesztője 1909-től. A Közgazdasági Értesítő felelős szerkesztője 1912-től.

Adatforrás: Révai új lexikona / [főszerk. Kollega Tarsoly István]. – Szekszárd : Babits, 1996-.
12. kötet – p. 487.

Bibliográfia: 18 jogi- és szaktájékoztatási könyve jelent meg, melyek közül a legfontosabbak:

Büntetőjogi értekezések / írta Dr. Kovács Pál. - Kecskeméten : Szerző, 1887. - 42 p.

Büntetőjogi értekezések / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : Szerző, 1887. – 42 p.

Az én ügyem : A Debreczeni Ev. Ref. Jogakadémia tek. tanári karához intézett emlékirat / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : [s.n.], 1902. – 21 p.

Hazafias ünnepély / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : [s.n.], [é.n.]. – 16 p.

Az igaz hazafiság : Politikai és társadalmi válaszirat / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskemét : [s.n.], 1901. – 71 p.
Különlenyomat a Pestmegyei Hírlap c. politikai napilapból

Igazgatói székfoglalói beszéd / tartotta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : [s.n.], 1892. – 11 p.

A jogakadémiák kérdéséhez / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : Szerző, 1887. – 17 p.

Kecskeméti Evangélikus Református Jogakadémia (1892-1906)
A Kecskeméti Ev. Ref. Jogakadémia oktatásügyi szabályainak tervezete / kész. Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : Szilády László Ny., 1895. – 73 p. ; 8° (22 cm)

A kötelező polgári házasságról / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : Sziládi László ny., 1893. – 39 p. ; 8° (15 cm)

Közigazgatás-jogi értekezések és irány-czikkek / írta Dr. Kovács Pál. - Kecskeméten : Szerző, 1887. - 43 p. ; 8° (22 cm)

Közigazgatás-jogi értekezések és irány-czikkek / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : Szerző, 1887. – 43 p. ; 8° (22 cm)

Kritikai dolgozatok és értekezések a jog- és államtudományok köréből / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : [s.n.], 1891. – 63 p.

Magyar közigazgatási jog : a legujabb törvények és rendeletek, s a legkiválóbb forrás-művek alapján / írta Kovács Pál. – Kecskemét : Scheiber József Könyvkereskedő, 1885. – VI, 264 p. ; 8° (23 cm)

Márczius 15. : Alkalmi beszéd / …tartotta Dr. Kovács Pál. – Kecskemét : [s.n.], 1901. – 7 p.

Millenniumi ünnepi beszédek / [írták Pásthy Károly et al.]. – Kecskemét : Kecskemét Város, 1896 (Kecskemét : Tóth László Ny.). – IV, 244 p. ; 18 cm

A népdalok statisztikája / írta … Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : [s.n.], 1901. – 28 p.

Statisztika és szabad akarat / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : [s.n.], 1885. – 27 p.

Titkári jelentés a Kecskemét Katona József Kör 1895. évi működéséről / írta és … felolvasta Dr. Kovács Pál … a kör titkára. – Kecskemét : Katona József Kör, 1896. – 16 p.

Törvényhatósági és községi önkormányzat : Gyakorlati kézikönyv / …írta Dr. Kovács Pál. – Kecskemét : Scheiber József Könyvkereskedő, 1886. – 272 p. ; 18 cm

A törvényhozó hatalom viszonya a végrehajtó hatalomhoz / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : [s.n.], 1884. – 44 p.
A kecskeméti Jogakadémia 1884. évi szept. 8-i tanévnyitó ünnepélyen hangzott el

Róla szóló cikkek:

„Akinek úton-útfélen minden munkás kalapot emelt” / Heltai Nándor In: Petőfi Népe 1980. január 31. p. 5.

„Akinek úton-útfélen minden munkás kalapot emelt” / Heltai Nándor
In: Petőfi Népe 1980. január 31. p. 5.

Dr. Kovács Pál : 25 éves tanári jubileuma
Dr. Kovács Pál : 25 éves tanári jubileuma

Dr. Bagi Béla és dr. Kovács Pál : 25 éves tanári jubileuma
In: Kecskeméti nagy képes naptár 1910. közönséges évre / szerk. Eötvös Nagy Imre . – Kecskemét : Első Kecskeméti Naptárkiadó Vállalat, [1909]. – p.103-108. : ill. fotók

Dr. Kovács Pál : 25 éves tanári jubileuma
Dr. Kovács Pál : 25 éves tanári jubileuma

Emlékezzünk régiekről / írta Váry István. – [Kecskemét] : Kecskeméti Lapok Lap- és Kvk., [1937]. – p. 40-42.

Három névváltozat – egy család / Tiszaugi Szabó Tamás
In: Köztér. – 4. évf. 1. sz. (2001. jan.), p. 8.

Újabb emléktábla került a jogakadémia falára / Balai F. István. – (Kecskemét és környéke)
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 129. sz. ( 2006. jún. 3. szombat ), p. [5.]
A kecskeméti születésű dr. Kováts Andor és apja dr. Kovács Pál jogászokra emlékeztek és emléktáblát helyeztek el a Kecskeméti Református Jogakadémia falán tiszteletükre 2006. június 6-án. A rendezvényen dr. Nánási László, Bács-Kiskun megyei főügyész mondott emlékező beszédet.


Dr. Kováts Andor

Dr. Kováts Andor
Kecskemét 1884. augusztus 28 – Debrecen 1942. február 5.
egyetemi tanár, lapszerkesztő

Apja Dr. Kovács Pál (1855-1915) jogász, újságíró, politikus. – A kecskeméti jogakadémián, a budapesti, a müncheni és a kolozsvári egyetemen tanult, a kecskeméti jogakadémián végbizonyítványt, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen állam- (1906) és jogtudományi doktori oklevelet szerzett (1907), bírói vizsgát tett (1910), a büntetőjog tárgykörből magántanári képesítést szerzett (Pozsony, 1917; Szeged, 1922). Kolozsvárott újságíró (1903-1907), ügyvédjelölt (1907-1908), a szolnoki, majd a kecskeméti törvényszék joggyakornoka (1908-1909), a dévai törvényszék jegyzője (1909-1910), a kecskeméti jogakadémia tanára (1910-1923); közben a jogakadémia igazgatója (1920-1923) és ugyanott megalapította az első népfőiskolát (1921). A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem (1917-1919), a szegedi Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1921-1923); az 1. világháborúban mint alezredes a belgrádi közigazgatás vezetője (1918). A debreceni Tisza István Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán a büntető-és eljárásjog ny. r. tanára és a Hittudományi Karon a büntetőjog előadó tanára (1923-1942); közben a Kar dékánja (1937-1938). – Anyagi büntetőjoggal, közjoggal foglalkozott, a klasszikus anyagi büntetőjogi iskola egyik legjelentősebb személyisége volt. – A Magyar Külügyi Társaság és a debreceni Tisza István Tudományos Társaság tagja. A Felsőoktatási Tanács tagja. A Magyar Jogászegylet igazgatóválasztmányának tagja. A Kecskemét (1906), a Kecskeméti Híradó (1911- 1918), a jogakadémiai Tanárok Országos Egyesülete Hivatalos Közlönye szerkesztője (1921), a Kecskeméti Lapok főmunkatársa (1904-1905).
Adatforrás: Révai új lexikona / [főszerk. Kollega Tarsoly István]. – Szekszárd : Babits, 1996-.
12. kötet, – p. 516.

Dr. Kováts Andor

Veszteségeink 1909-ben. […előléptetés okából hagyták el városunkat ]

In: Kecskeméti nagy képes naptár 1910. közönséges évre / szerk. Eötvös Nagy Imre . – Kecskemét : Első Kecskeméti Naptárkiadó Vállalat, [1909]. – p.152.

Bibliográfia: 14 jogi könyve jelent meg, melyek közül a legfontosabbak:

Az angol és a magyar gyülekezési jog párhuzama – Kecskemét, 1906

Bevezető tanulmányok a büntetőjogi elévülés tanába

Bevezető tanulmányok a büntetőjogi elévülés tanába / Dr. Kováts Andor. – Budapest : Eggenberger, 1915. – 256 p. ; 23 cm

A büntetőjogi elévülés dogmatikája / Dr. Kováts Andor. – Szeged : Szeged városi Nyomda- és Könyvkiadó Rt., 1922. – 176 p. ; 22 cm

Büntetőtörvénykezési jogunk a legújabb időkben – Debrecen, 1926

Az extinctio a magyar büntetőtörvénykönyvben – Kecskemét, 1910

A jogi oktatás reformja – Debrecen, 1932

A Kecskeméti Népfőiskola 1922-23-ban : Visszapillantással a korábbi hasonirányú törekvésekre / írta Dr. Kováts Andor. – Kecskemét : Hungária-nyomda és Lapkiadó Vállalat Rt., 1923. – 11 p. ; 21 cm

Magyar imperialismus a Nyugat-Balkánon / írta Dr. Kováts Andor. – Kecskemét : Szél Nándor ny., 1913. – 33 p. ; 23cm

A második büntetőnovella magyarázata – Debrecen, 1929

Szociológiai jegyzetek / Dr. Kováts Andor. – Kecskemét : Szél Nándor ny., 1914. – 33 p. ; 22 cm

Vázlatok a kecskeméti jogakadémia történetéhez / Dr. Kováts Andor
In: Emlékkönyv a Kecskeméten működő Egyetemes Református Jogakadémia fennállásának századik évfordulójára / kiadja az Egyetemes Ref. Jogakadémia Tanári Kara . – Kecskemét : Kecskeméti Egyetemes Ref. Jogakadémia, 1932. – p. 1-79.

Róla szóló irodalom:
A Debreceni Tudományegyetem jogtanárai : (1914-1949) / szerk. P. Szabó Béla, Madai Sándor ; [közread. a Debreceni Egyetem Jog- és Államtudományi Kar] .- Debrecen : Debreceni Egyetem Jog- és Államtudományi Kar : Debreceni Egyetem Jogtörténeti Tanszék, 2004 .- 264 p. : ill. ; 21 cm

Három névváltozat – egy család / Tiszaugi Szabó Tamás
In: Köztér. – 4. évf. 1. sz. (2001. jan.), p. 8.

Kováts Andor emlékezete / Bacsó Jenő
In: Debreceni Szemle, 1942

Kováts Andor
In: Esti Kurír, 1942. febr. 6.

Tanulmányok Dr. Kováts Andor professzor születésének 120. évfordulójára

Tanulmányok Dr. Kováts Andor professzor születésének 120. évfordulójára / szerk. Dr. Szabó Krisztián ,- Debrecen: Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2004. – 174 p. ; 20 cm


Dr. Kováts Andor

Dr. Kováts Andor
Kecskemét, 1917. okt. 13 – 2017. ápr. 7.
jogtanácsos, nyugalmazott ezredes

Édesanyja, Homoki Nagy Julianna Homoki Nagy István természettudós, filmrendező testvére. Általános iskolai tanulmányait Kecskeméten végezte, majd kiskorától a katonai alreál, majd a főreál növendéke. Ezután elvégezte a Ludovika Akadémiát. Hadnagyi rendfokozattal kezdte meg hét évig tartó tiszti szolgálatát Kecskeméten a 7. Magyar Királyi Zrínyi Miklós Gyalogezrednél. A II. világháborúban a kecskeméti gyalogezred kötelékében állandó harctéri szolgálatot teljesített. 1942-től a 2. hadsereg 1943. januári katasztrófájáig századparancsnok, majd zászlóaljparancsnok volt a doni arcvonalon. Harctéri érdemeiért a Signum Laudis, a Német Vaskereszt I-II. fokozata, Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésekben részesült és 1943-ban felvették a Vitézi Rendbe. 1943-tól 1945-ig Magyarországon katonáskodott harcoló alakulatoknál. 1945-ben Tokodnál esett hadifogságba. 1950-ben koncepciós per folytán egy év börtönre ítélték, majd Kistarcsán újabb három évet kellett letöltenie internáltként. 1957-ben befejezte a közben megszakított jogi tanulmányait és doktorátust szerzett. 1958-ban rehabilitálták. Ezután letette az ügyvédi-bírói szakvizsgát és 1962-től nyugdíjazásáig jogi beosztásokban dolgozott. Irodalmi munkássága rendkívül sokrétű. Könyvei több százezer példányban jelentek meg. Említésre méltó az “Ötnyelvű katonai szótár” c. munkája. Jogi és katonai témájú könyvei mellett jelentősek a rejtvényfejtéssel kapcsolatos munkái. Ilyen a “Rejtvényfejtők kézikönyve”, a “Rejtvényszótár”. Legnagyobb sikerét a “Keresztrejtvény lexikon”-nal érte el, de népszerű a 2001-ben kiadott “Tini rejtvényszótár” is. 1990 júliusában részt vett a Honvéd Hagyományőrző Egyesület megalapításában. 2017. ápr. 7-én hunyt el Kecskeméten.

Ég önnel, százados úr!

Ég önnel, százados úr! / Babucs Zoltán
In: Magyar hírlap. – (2017. máj. 7.), p. 13.

Adatforrás: Köztér .- 4. évf. 3. sz. (2001. márc.), p. 13., Dr. Kováts Andor személyes közlése alapján

Bibliográfia: 17 különféle tárgyú könyve jelent meg, melyek közül a legfontosabbak:

Ötnyelvű katonai szótár

Ötnyelvű katonai szótár = Fünfsprachiges Militärwörterbuch = Dizionario militare in cinque lingue = Dictionnaire militaire en cinq langues = Five-language military dictionary / szerk. Kováts Andor . – [Kecskemét] : [s.n.], [1943]. – 544 p. ; 8° (15×23 cm)

Ablak az oroszokra / Kováts Andor. Ígéret földje / Orvos Endre. – [Kecskemét] : [Magánkiad.], cop. 1995. – 204 p. : ill. ; 21 cm

Rejtvényfejtők kézikönyve / Dr. Kováts Andor. – Budapest : Zrínyi, 1987. – 447 p. ; 24 cm.

Rejtvényfejtők kézikönyve / Dr. Kováts Andor. – Debrecen : Aquila, [2003]. – 687 p. ; 21cm.

Rejtvénylexikon / Dr. Kováts Andor. – Budapest : Zrínyi, 1990. – 420 p. ; 24 cm.

Tini rejtvényszótár / Dr. Kováts Andor. – Debrecen : Méliusz, 2000. – 470 p. ; 25 cm

Képes kvíz- és rejtvényszótár / Dr. Kováts Andor. – 10. kiad. – Debrecen : Alföldi Ny., 2005. – 960 p. : ill. ; 23 cm

Keresztrejtvény lexikon / Dr. Kováts Andor. – Debrecen : Alföldi Ny., 1992. – 860 p. : ill. ; 23 cm

Vádemékum : kislexikon A-tól Zs-ig beszélő képekkel / Dr. Kováts Andor. – Debrecen : Szerző, 2011. – 367 p. ; 29 cm

Róla szóló cikkek:
Három névváltozat – egy család / Tiszaugi Szabó Tamás
1. rész, In: Köztér. – 4. évf. 1. sz. (2001. jan.), p. 8.

Egy család három névvel / Tiszaugi-Szabó Tamás
2. rész, In: Köztér. – 4. évf. 3. sz. (2001. márc.), p. 13.

Gyenes család

Nevük összeforrt a városrészével: Gyenesék

A Gyenes család - feltehetően - 1968-ban.
A Gyenes család – feltehetően – 1968-ban. Felső sor: Gyenes István, Gyenes Géza, Gyenes Ferenc, Gyenes István, alsó sor Gyenes Istvánné (anyja neve: Endrődi Ilona), Gyenes Istvánné (Révay Melinda), id. Gyenes István, Kovácsné Dr. Gyenes Melinda.

Arról már hallottam, hogy valaki csak születési helyén tudja elképzelni életét. Tudom, hogy a világba szétszóródott családok közül mind többen hazajárnak évente az ősi fészekbe. Gyenesékhez hasonló erõs ragaszkodást az ősi röghöz eddig nem tapasztaltam. Ma is születési helyük 300 méter sugarú körzetében élnek. Valamennyien a hajdani Kőrösihegyen laknak, ketten ott építik újjá otthonukat.

Jókai barátsága, Petõfi verse

A Gyenes név hallatán Jókai, a virágkertészet, a cukrászda jut a tájékozottabb és korosabb kecskemétiek eszébe. Kevés magyar família mondhatja el, hogy a mindmáig legnépszerűbb regényíró a család több tagjáról írt tisztelő szeretettel. Jókai kecskeméti jogakadémistaként lakott Gyenes Mihály mérnökéknél. Az inzsellér gyámfiával, Gyenes Pállal lakott egy szobában. Amikor Petõfi a vándorszínészek keserű kenyerét ette 1843 elsõ hónapjaiban a hírös városban, gyakran időzött a mérnökéknél kialakított diáktanyán.

Sütő Józseftől, a méltatlanul feledett kitűnő irodalomtörténésztõl tudjuk, hogy Gyenes Pali névnapja ihlette Petõfit a „Pál napra” megírására. Mérnöki oklevelét Jedlik Ányos írta alá. Az erdőinspector, nevelőapjához hasonlóan nagy faültető, hivatalos küldetésben járta a határt, amikor 1877-ben egy leleplezett, írástudatlan vadorzó halálra sörétezte.

Cukrászda és virágbolt a korzó utcájában

A Gyenes kertészet agrártörténeti értékű üvegházai
A Gyenes kertészet agrártörténeti értékű üvegházai

Fia a 19. század legvégén nyitott cukrászdát a Nagykőrösi utca elején, a mostani áruház helyén. Még a gyér lakosú Kőrösihegyről is látogatták az édességek több helyiséges birodalmát. A legbelsõ zúg volt a szerelmeseké. Az alapító halála után özvegye, majd a mesterséget folytató Pál fia vezette az üzletet. 1949. december 29-én a kibontakozó, akinek van, attól elvesszük alapelv szerint működő (1919-ben először csak a cukrászsüteményeket kobozták el) pártdiktatúra államosította az üzletet.

Gyenes Pál nagyszerű szakértelmét soha többé nem érvényesíthette, csak szakácsként dolgozhatott haláláig.

Az 1907-ben született Gyenes István, a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben, 1929-ben sikeresen vizsgázott műkertészként. A következő évben önállósította magát.

Az örökségként kapott Daróczi közi telek mellé megvásárolta a szomszédos kertet és lakóházat – részletesen írt erről Sz. Kõrösi Ilona a Kecskemét Lapok 1989. december 22-i számában –, hamarosan megnyitotta első üzletét, szemben a Gyenes cukrászdával. Jó ízekkel, kellemes illatokkal, szemgyönyörűségekkel ajándékozták meg a Gyenesek a hozzájuk betérőket.

Termeltem és kereskedtem
Termeltem és kereskedtem / Tamás Enikő. – In: Kertészet és szőlészet. – 33. évf. 19. sz. (1984. máj. 10.), p. 15.

„Az örökös újrakezdés tája”

1943 emlékezetes esztendő volt a család életében. István feleségül vette Révay Melindát, a boltot átköltöztették a Luther palotába, ahol ma is virágbolt működik. „Természetesen” ezt is elvette a „nép állama”. Nem ismerte Gyeneséket Antall József, de rájuk is illik, amit e sorok írójának adott interjújában mondott. „Ez az örökös újrakezdés tája.”

Többször kellett a semmiből újra nekiindulni Gyeneséknek. 1935-ben szörnyű aszály, majd rettenetes jégvihar zúzta szét az emberek reményét, verte ripityára az üvegházakat, pusztította el a virágpalántákat. 1945-ben, a kényszerkiürítésből visszatérve lakásukat kifosztva, kertészetüket szétdúlva, üzletüket szétlőve találták.

Azután jöttek az államosítások. Majdnem 60 éves volt Gyenes István, amikor 1966-tól nagy betegen újra termelhetett. A család ősi, Kőrösihegyi (ma Szivárvány utcai), felújítás alatt álló házában az emlékeket elevenítjük föl. Kikövezése után alig ismertem rá a régi utcára. Csak most tűnt fel, hogy az utca képzeletbeli meghosszabbításnak a végén a nagytemplom tornya őrzi a várost. Távcsővel elolvashatnánk, hogy merre is járnak a felújított, másodpercre pontos óra mutatói. De a toronyból azt is láthatták volna, hogy hajnalpirkadástól a nap elballagásáig szorgoskodtak kertjeikben a Gyenesek.

Egy hosszú asztalnál, családi ereklyék között kínál hellyel Melinda és László, a két kertészmérnök. A tősgyökeres kecskeméti családból származó asszony, később a Zöldségtermesztési Kutatóintézetben dolgozott, gombatermesztésből doktorált. Ferenc ma is ismert virágkereskedő, István kertésztechnikus, Géza villamosmérnök, aki azonban semmiképpen sem tekinthető „kakukktojásnak”, mivel távbeszélő-főnöki elfoglaltságai ellenére nagy kertész ő is.

Hankovszky Zsiga bácsi „ananász-barackja”

Összeköti valamennyiüket a közös, boldog gyerekkor. Közben-közben Géza szavait idézem: „Sok gyerek volt ezen a részen, sokat fociztunk, azóta is jól érezzük magunkat”. „Tulajdonképpen egy kertvárosi rész volt. A Daróczi és a Czollner köz között volt egy-két ház, az egyikben híres asztalosműhely volt. Sokat eljártunk oda. A mai Mátyás körútról nyílt. Közel volt az előbb említett ház, a külsőkertnek nevezett helyhez, ahol most én lakom. A Hankovszky kertet is végigjártuk. Szeretettel fogadott bennünket a Zsiga bácsi. A kerti domb olyan volt, mint most a Benkó domb, csak persze sokkal kisebb. Tetejére egy víztárolót építtetett. Oda nyomatta föl a vizet, és onnan árasztották el az egész kertet. Most a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának a központja.”

Bizonyos mértékig a környezet is meghatározza a gyerekkori csínytevéseket. Ki tudott volna ellenállni Hankovszky bácsi közeli kertjéből csábító mogyoróbokroknak. Termésükre más környékbeliek is rákaptak, ezért olykor zölden csentek el néhány mogyoró-makkot, mielőtt a többi srác fölfedezte volna a kincset.

Lapok a Gyenes család történetéből
Lapok a Gyenes család történetéből / Sz. Kőrösi Ilona. – In: Kecskeméti Lapok, 1989. december 22. p. 6-7.

Mintha ma is érezné a Zsiga bácsitól kapott ananász barack ízét, illatát – a beszélgetésbe bekapcsolódó István. „Azóta se találkoztam ilyen finommal, pedig negyven évig az exporttal foglalkoztam a Hungarofructnál és másutt. A kajszibaracknak van egy sajátossága az alföldön, a cukorarány és a magas napfény órák miatt, de mondom olyan barackkal azóta sem találkoztam, pedig elég sokat jártam barack- kongresszusokra Olaszországtól Izraelig, Törökországig.

Azok a harkályok máig rossz csőrízzel emlékeznének, ha volna emlékezetük, és még élnének, azokra a kellemetlen pillanatokra, amikor nem találták odújuk – a Gyenes-fiúk által letakart – bejáratát. Persze a kopács madarak visszatérhettek otthonukba, miután a gyerekek kiszórakozták magukat.

Mielőtt bárki jelképesen meghúzná a rég elévült huncutkodásokért füleiket, egyrészt gondoljon saját gyerekkorára, másrészt tudja meg, hogy a kertészcsaládban egész fiatalon be kellett segíteniük a családi gazdaságba. A fagyos téli napok bizony őket is megpróbálták. Éjjel is fűteni kellett a hatalmas üvegházakat. Kétóránként váltották egymást. A következő füle mellé tette az ébresztőórát, aki befejezte a szolgálatát.

Kitüntetés Kecskemét városától (is)

Persze családjáért, virágaiért az édesapa rövidítette meg legtöbbször éjszakai nyugodalmát. Lassan-lassan két évtizede hiányzik a földi terekről, csak az a tudat enyhíti a család bánatát, hogy utolsó éveiben fiai boldogulásával és sok mindennel kárpótolta a sors az elrabolt, az elsilányított évekért.

A megyei napilap és a szakma folyóirata méltatta. ”Gyenes István élete eddigi 79 évében hűséges maradt szeretett városához. 1930-ban kezdte meg dísznövénytermesztő-, nemesítő munkáját, mely hamarosan országos hírű lett. […] Nemesített virágai – clivia, amarilis, gyöngyvirág és gerbera – komoly szakmai hírnevet szereztek számára. 1948-ban a HUNGEXPO nagydíját nyerte. Mindig hűséges kiállítója volt a Hirös Napoknak (heteknek), melyet több oklevél és érem tanúsít. Harminc évvel azelőtt néhány társával együtt alapító tagja volt a „Virágos Kecskemétért” mozgalomnak. […] A Kecskemét városért kitüntetést 1986. novemberében vehette át.” Gyerekei számára magasra tette tehát a mércét.

Tragacson a Buda-gyerekek

Lapok a Gyenes család történetéből
Lapok a Gyenes család történetéből / Sz. Kőrösi Ilona. – In: Kecskeméti Lapok, 1989. december 22. p. 6-7.

Tudják, mivel tartoznak a családnak. 2005-ben a keceli Flóra virágkiállításon a 3 nagydíj egyikét a Gyenes kertészet kapta „kiváló minőségű cserepes dísznövény-bemutatóért, és a jubileumi kiállításért”. Közben tájékoztatnak Gyenes László muskátli újdonságairól, a zöld levelű korai virágzású rózsaszín virágú Annikáról, a piros virágú korai virágzású zöld levelű paprikáról, a szabadalmaztatott Gyenes virágtornyokról. Pista bácsi, édesapjuk is lelkesen tapsolna, ha láthatná ezeket. Sajnos a nagyvilág itt is képes elrontani a hangulatot, ha rövid időre is. Veszélyben a magyar virágkertészet! A vágott virág 90 százaléka külföldről jön, jobbak az éghajlati adottságok, olcsóbb a munkaerő, az energia. De a régi emlékek ismét felderítik az arcokat. A szerszámos kamrában talicska, tragacs piheni nyugdíjas éveit. Kecskeméten még az első Hirös Napokon talicskákba ültetve vonultattak föl a rendezők sok kisgyereket. Tragacson szállították a piacra, a vasútra a termékeket, a garabókat, a patracsokat, a Gyeneséké egyszer Buda Ferenc gyerekeit is. A költő ezen fuvarozta az állomásra csemetét.

Forrás: Hunyadiváros : utcák, terek, kertek, épületek, családok, sorsok / Heltai Nándor. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 2005. – p. 152 – 156.

Családfa
Családfa

Díjazott kertész
Aki a virágot szereti
Aki a virágot szereti. – In: Kecskeméti lapok. – 97. évf. 7. sz. (2001. febr. 22.), p. 9.
Ár-apály 1
Ár-apály 2
Ár-apály 3
Ár-apály / Biza Klára In: Kertészet és szőlészet. – 50. évf. 49. sz. (2001. dec. 6.), p.12-14.
Gének őrzik Gyenesék virágszeretetét
Gének őrzik Gyenesék virágszeretetét / Borzák Tibor, In: Szabad föld. – 58. évf. 15. sz. (2002. ápr. 12.), p. 6.
Városközponti virágvarázslat
Városközponti virágvarázslat. – In: Alföldi civil napló. – 2. évf. 4. sz. (2008. ápr.), p. 5.
Idén 80 éves a méltán elismert Gyenes Kertészet
Idén 80 éves a méltán elismert Gyenes Kertészet In: Alföldi civil napló. – 3. évf. 5. sz. (2009. máj.), p. 15.

Kreatív kertészek, In: Alföldi civil napló. - 2. évf. 5. sz. (2008. máj.), p. 7.
Kreatív kertészek. – In: Alföldi civil napló. – 2. évf. 5. sz. (2008. máj.), p. 7.

Az első kecskeméti közpark megálmodója : A Gyenes-kert története / Varga Géza. – 5 Fotó
In: Hírös naptár. – 1. évf. 1. sz. (2008. jan.), p. [1], 4-5.

80 éve a Virágos Kecskemétért. – Fotó
In: Hírös naptár. – 2. évf. 3. sz. (2009. márc.), p. 1, 7.


Leander, a régi-új klasszikus
In: Kertészet és szőlészet. – 38. sz. (2015. szeptember 16.). – p. 22-25.

Pár perc alatt ment tönkre évtizedek munkája a Gyenes-kertészetben. – Fotók
In: Hírös gazdaság. – 5. sz. (2017. Nyár), p. [40-42].

Megbecsült kertész : Interjú / Merényi Alexandra. – Fotó
In: Kertészet és szőlészet. – 67. évf. 42. sz. (2018. okt. 17. ), p. 25-26.

Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk… / Varga Géza. – Fotók
In: Kecskeméti lapok. – 114. évf. 22. sz. ( 2018. dec. 13. ), p. 27.

90 éve a virágos Kecskemétért / Varga Géza. – Fotók. – (Kecskeméti dinasztiák)
In: Hírös históriák. – 9. sz. (2019. Nyár), p. 64-67.

A Gyenes Kertészet honlapja>>

GyenesLeander (Gyenes Géza) honlapja>>

Gyenes Virág (Gyenes László) honlapja>>

Betű átméretezése
Kontraszt