100 év a fekete-fehér táblán – Kecskeméti sakktörténet

Könyvtárunk Helyismereti gyűjteményében 2013. januártól márciusig volt látható az a kecskeméti sakktörténeti kiállítás, melynek anyagából az alábbi virtuális összeállítás készült.

100–150 esztendő gyorsan tovaszalad – így utólag! Emberi élet nem is tart ilyen sokáig, mégis mi minden történik közben, ennyi idő alatt! Ha felidézzük a kecskeméti sakkozás elmúlt évtizedeit, látjuk a nehézségekkel teli munkát, küzdelmeket, de ugyanakkor az eredményeket, szép sikereket is. Városunk gazdag sakktörténeti emlékei Kecskemét kultúr- és helytörténeti kincsei is egyben. Elődeink olyan jelentős szellemi értéket, sakkelméleti tudást és emberi példamutatást hagytak ránk, ami mai világunkban is tanulságos.

A kecskeméti sakkozás történetét, kutatásaim alapján öt nagyobb korszakra osztottam fel. Vajon melyiket tekinthetjük a kecskeméti sakkélet „fénykorának”? Ha mindegyik időszakból csupán egy-egy eseményt, kiváló személyt, jelentős versenyt, vagy éppen a sakkirodalom alkotásait emeljük ki, akkor más-más eredményre jutunk. Napjainkban is sok kiváló sakkozó, szervező és sakkot szerető barátunk él Kecskeméten, de látjuk, hogy sajnos a kecskeméti sakkozás mégsem most éli igazi fénykorát. Összességében azonban elmondható, hogy valóban méltán volt egykor Kecskemét – a sakk által is – „hírös város” a világban, és országos sakkcentrum is egyaránt.


A kecskeméti sakkélet kezdetei (1860–1913)

A kecskeméti sakkozás első dokumentált nyomaira bukkanunk, ha fellapozzuk a Vasárnapi Újság című folyóirat korabeli sakkrovatait. Már 1861-ben – de a későbbi években is – a feladványokat helyesen megfejtők sorában gyakran találunk kecskeméti neveket.

1874-ben Magyarország negyedik sakk egyesületeként 18 fővel, hivatalosan is megalakult a Kecskeméti Sakkör. A „Sakkör”-t, mint az egyesület megnevezését, korabeli írásmód szerint ekkor – és később is – ebben a formában használták. A Kör jóváhagyott Alapszabály szerint működött, pecsétjükön

Legnemesebb ház az, melyben csak ész kűzd!

felirat olvasható. Helyiségük a Kecskeméti Casino játékterme volt, könyvtárukba két külföldi sakklapot is járattak.

Lestár Péter (1819-1896) polgármester
Lestár Péter (1819-1896) polgármester
A kép forrása>>

A sakkjáték ebben az időben elsősorban a zártkörű városi intelligencia egyik időtöltését jelentette, de már többnek tekintették, mint csupán társas szórakozást. A Sakkör elnökének Lestár Pétert (1819–1896), Kecskemét polgármesterét választották.

A Kör jegyzője Madarassy László (1840–1893) kecskeméti ügyész volt, kitűnő sakkozó, akinek három feladványa is megjelent. Pénztárnoka: Kiss József (1844–1895) törvényszéki jegyző,. A Kör tagjai között találjuk dr. Szeless József jogakadémiai tanárt, Lipthay Pál (1843-1905) képviselőt, és Kada Eleket (1852–1913), Kecskemét későbbi kiváló polgármesterét is.Ekkor virágzott a Monarchiabeli „boldog békeidők” kávéházi sakkélete is. A kor hangulatát, egykori szereplőit talán legjobban jellemzi a Sakkör egyik sajátságos figurája, Wiszt Károly (1835–1910). A Kecskeméti Lapok így írt róla:

Évtizedeken keresztül el se lehetett képzelni a Beretvást nélküle. Aki idegen belépett a vendéglőbe, elsőnek is az ő imponálóan előkelő alakja, nem ficsúros, de mindig gavalléros megjelenése tűnt a szemébe. Maga az új törvényszéki elnök, mikor először a városba jött, azt kérdezte: – az ott a főispán ugye? Nagyon meglepődött mikor megtudta, hogy a Törvényszék egyik írnoka.

A kör a Kecskeméti Casino épületében működött

Kecskeméti Casino későbbi épülete
A Kecskeméti Casino későbbi épülete
A kép forrása>>

A századfordulótól 1912-ig

Országosan és helyileg is ebben az időben bontakozott ki a sakkjáték szélesebb körű elterjedése, a színvonalasabb sakkozással egyben a kecskeméti sakkélet fellendülése is. Ebben meghatározó és a későbbiekben is kiemelkedően fontos szerepet játszottak a kecskeméti diákok, lelkes fiatalok. Az első sakkversenyt is ők rendezték 1901-ben, melyről az alábbiak olvashatók a Jogakadémia értesítőjében:

Az Olvasókör helyisége egész nap folyamán a tagok rendelkezésére állott. Szórakoztató játék gyanánt, miután a kártyajátékot, egyszer s mindenkorra kitiltották onnét, egyedül a sakkjáték szerepelt, mely rövid időn oly nagy népszerűségre tett szert, hogy egy jól sikerült sakk- versenyt is lehetett rendezni.

1909-ben a Református Gimnázium és Jogakadémia 22 főnyi fiatalságából megalakult a Kecskeméti Ifjúsági Sakkör. Elsőként jelentették meg Kecskeméten 1911-ben „ A Sakk” című újságot. A rövid életű, de annál nagyobb feltűnést keltő, komoly tartalmú szaklapról a Magyar Sakkújság így írt:

A lapot olyan időben indították meg, amikor arra igazán szükség volt, s ezzel emléket állítottak maguknak a hazai sakkozás történetében.

Ez a korszak egyben a szervezett sakkozás feltételeinek kialakulása is. A Magyarországom működő és egyre gyarapodó sakk egyesületek összefogására 1911–ben Budapesten megalakult az (első) Magyar Sakkszövetség. Alapításában Kecskemétről hárman vettek részt, Tóth László, Simon István és Hajma József.
A kecskeméti sakkozók ebben az időben gyakran rendeztek házi bajnokságokat és „szimultán produkciókat”, amelyeken keményen küzdöttek a városunkba érkező kiváló sakkozókkal. A Kör vendégül látta többek között Chalupetzky Ferencet, Szávay Zoltánt, és Diamant Mártont is. A Sakkör képviselői erős versenyeken is megállták a helyüket. Tóth László és Hajma József az 1912-es temesvári országos versenyen jól szerepeltek.

Történelmi szakadékokon átívelő sakkélet 1913-tól 1949-ig

A hosszúnak tűnő 36 év ugyan nem esik egybe hazánk történelmi korszakhatáraival, de mégis a kecskeméti sakktörténet folyamatos, egységes időszakát öleli át. Két világháború és súlyos gazdasági problémák ellenére a kecskeméti sakkélet éppen ekkor – szellemiségét megőrizve – meg tudott újulni és fejlődni. Ez az időszak a kecskeméti sakkozás történetének egyik legkiemelkedőbb korszaka.

A század elején már évek óta formálódott az a törekvés, hogy az Ifjúsági Sakkör, valamint a Kecskeméti Munkás Otthonban működő Munkás Sakkör és a kávéházi sakkozók népes tábora egy szervezetbe tömörüljön. Hosszabb előkészítés után a Beretvás szállóban tartott közgyűlésen 1913. január 5-én megalakult a Kecskeméti Sakkör. Céljukat tömören, de annál sokatmondóbban fogalmazták meg:

a sakkozást gyakorlatilag és irodalmilag művelni.

Az 1913-ban alakult Kecskeméti Sakkör emblémája
Az 1913-ban alakult Kecskeméti Sakkör emblémája

A Sakkör egyik legfontosabb érdeme volt, hogy – ha időlegesen is – de feledtette az emberek közti vagyoni, származási és betöltött tisztségük, állásuk szerinti különbségeket, hiszen a korabeli társadalom széles rétegét magába foglalta. A 45 főnyi alapító tag között találunk tanárt, ügyvédet, munkáspénztári tisztviselőt, városi hivatalnokot, orvost, bankárt, hírlapírót, kereskedőket és iparosokat, de még joghallgatókat, rendőrtiszteket és lelkészeket is. Másik legfőbb jelentősége abban állt, hogy a Kör hatékonyan és sikeresen tudott tevékenykedni tagjainak kitűnő képessége, valamint szívvel- lélekkel való tenni akarása és összefogása által. A Sakkör 1913-ban kialakított szervezeti formáját és működési rendjét, kisebb változtatásokkal hosszú évekig megtartották.

A Sakkör első elnöke Berkovits Arnold (1857–1944) tanár, társelnöke dr. Dömötör István (1875–1923) volt, a tisztikart 3 évre választották. A Kör ügyeit a Választmány intézte, amelynek tisztségviselői a titkár, társtitkár, pénztáros, háznagy és könyvtáros, valamint a számvizsgálók voltak, a választmányi tagokkal együtt. A Sakkör évente tartott közgyűlést, melyet villám-versennyel és vacsorával fejeztek be.

A Kecskeméti Sakkör tisztségviselői, 1913

Vezetőség
Elnök: Berkovicz Arnold főreáliskolai tanár
Társelnök: dr. Dömötör István ügyvéd
Titkár: Simon István tisztviselő
Társtitkár: Szabó Jenő hírlapíró
Pénztáros: Lakos Samu városi tisztviselő
Háznagy: Hajma József tisztviselő

Választmányi tagok:
dr. Dolowschiák Mihály királyi ügyész
Csekes Béla református lelkész
Győrffy Pál rendőrkapitány
Kerekes László joghallgató,
Schiff Rezső tisztviselő
dr. Singer Lipót fogorvos


A Kör tagja csak fedhetetlen jellemű egyén lehetett, felvételéhez 2 tag ajánlására volt szükség. 1935-ben úgy módosították az Alapszabályt, hogy a belépők legalább 3 éves tagságot vállaltak, és 18 éven aluliak nem lehettek a Kör tagjai. 1924-ben már 71 fő igazolt sakkozó volt, 1936-ban – 20 nem fizető tag törlése után – 112 főre gyarapodott a Sakkör létszáma. Közülük többen évtizedeken át a kecskeméti sakkélet jeles és aktív személyiségei voltak. A hosszú névsorból idézzük fel nevüket: Igó Lajos, Raskó Ferenc, Hajdú Ernő, Réthey Gyula, Sahin-Tóth István, Balla László. Az első kecskeméti sakkmester Simon István (1894–1919) volt, aki az 1913-as debreceni versenyen mesteri szintet ért el, és évekkel később hivatalos mesteri címet nyert Szentkirályi-Tóth Vince (1915–1985) is.

1913-ban nagy érdeklődés mellett mutatták be Kecskeméten az első sakkórát, melyet Németországból vásárolt a Sakkör. A sakk készletek beszerzése is nagy gondot okozott, a későbbiekben gyakran olvassuk a versenyfelhívásokban:

a játékosok szíveskedjenek magukkal hozni tábláikat.

A Sakkör tagdíjakból és adományokból jelentős anyagi áldozatokkal, folyamatosan gyarapította felszerelését. A Kör helyiségei a Beretvás illetve Royal szállók és az Iparos Otthon voltak, ahol csapat- és egyéni versenyeket, felkészítő tréningeket és rendszeres elméleti előadásokat is tartottak.

Kecskeméti Nemzetközi Sakkverseny, 1927

Az egyik legjelentősebb esemény az 1927-ben szervezett Kecskeméti Nemzetközi Sakkverseny a világ legjobb sakkozóinak részvételével.

Az 1921-ben – másodszor – megalakult Magyar Sakkszövetséghez azonnal csatlakoztak a kecskemétiek, és tevékeny szerepet vállaltak a megélénkülő hazai sakkéletben, valamint a külföldi sakk- baráti kapcsolatok fejlődésében. Kiemelkedő jelentőségű esemény volt az 1927-es kecskeméti nemzetközi sakkverseny, amely három rendezvényt foglalt magába: nemzetközi mesterverseny, nemzetközi főtorna (mesterképző) verseny és országos középiskolai bajnokág.

A kecskeméti nemzetközi sakkverseny 1927. c. könyv egy oldala
A kecskeméti nemzetközi sakkverseny 1927. c. könyv egy oldala
A kecskeméti nemzetközi sakkverseny 1927. c. könyv címlapja
A kecskeméti nemzetközi sakkverseny 1927. c. könyv címlapja


Magyar Sakkvilág - 1927. augusztus
Magyar Sakkvilág – 1927. augusztus
Nemzetközi Sakkverseny - Kecskemét, 1927. június 24 - július 14.
Nemzetközi Sakkverseny – Kecskemét, 1927. június 24 – július 14.


A kecskeméti mesterverseny résztvevői és a tornavezetőség
A kecskeméti mesterverseny résztvevői és a tornavezetőség
A főtorna döntő csoportjának és a középiskolai versenynek résztvevői a tornavezetőkkel.
A főtorna döntő csoportjának és a középiskolai versenynek résztvevői a tornavezetőkkel.

Aljechin, Alexander Alexandrovics
Aljechin, Alexander Alexandrovics
A köny adatai>>

A verseny győztese a világhírű Aljechin, Alexander Alexandrovics (1892–1946) orosz sakkozó, nagymester, a sakk 4. világbajnoka volt.


A Sakkör 1928/29-ben részt vett a Pálfy- kupa versenyén. Rendkívül izgalmas és idegfeszítő küzdelmek során a kecskeméti csapat veretlenül haladt az élen. Már biztosnak látszott az első hely, amikor váratlanul, a balszerencsés utolsó fordulóban, végül csak fél ponttal maradtak le a kupa- győzelemtől. 1929-ben megalakult a Magyar Sakkszövetség Déli Kerülete, amelynek bajnokságát már megnyerte a Sakkör. Később is jól szerepeltek a csapatversenyeken és delegáltjaik részt vettek a Kerület munkájában.
A két háború közötti időszakban – a Sakkör támogatásával – a kecskeméti fiatalok igen aktív sakkéletet folytattak. Rendszeresek voltak a középiskolai bajnokságok és csapatversenyek, valamint az ifjúsági egyesületek közötti mérkőzések. Kiváló sakkozók voltak a joghallgatók körében is. 1931-ben városunkban rendezték meg három Jogakadémia (Kecskemét, Eger és Miskolc) sakk csapatversenyét, melyet a helyiek nyertek. A kecskemétiek jól szerepeltek az országos középiskolai és főiskolai bajnokságokon is.

A sakkozás népszerűségét tovább növelte három világbajnok érkezése is. Aljechin, Capablanca és Lasker kecskeméti látogatásai hatalmas érdeklődés mellett, valóban megtiszteltetést jelentettek a kecskemétiek számára. Az éjszakába nyúló szimultán versenyeken a kecskeméti sakkozók derekasan helyt álltak, kemény küzdelemben sikerült egy-két alkalommal legyőzniük a világbajnokokat és több döntetlent is kicsikartak.


A kecskeméti sakkélet újjászervezése a világháború utáni években (1944-1949)

1944-ben, „amikor a történelem rettenetes vihara átzúgott a balsorsú Kecskeméten” –Tóth László és az itt maradtak: „vállalták a mélyre zuhant táj kemény megpróbáltatásait”. Mindent újra kezdtek, volt erejük a kecskeméti sakkélet elindításához is. 1945 márciusában megalakult a MADOS (Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetsége) és szervezték a Déli Kerületet is. Szeptemberben az egykori legendás helyen, a Beretvás szállóban újjáalakult a Kecskeméti Sakkör. Tóth Lászlót örökös tiszteletbeli elnökké választották, a Kör elnöke Führer Izidor, majd pedig Kiss Lajos lett. 1945 decemberében az inflációs időkben is sikerült megrendezniük több kiváló mester részvételével a Berkovits emlékversenyt. Szimultán mérkőzésre a Sakkör vendégei voltak: 1947-ben Kotov, 1949-ben Bronstein és Averbach szovjet nagymesterek.
1949-ben a Kecskeméti Sakkör egy mozgalmas és eredményes korszaka lezárult. Nem fejeződött be, hiszen egyesült a Konzervgyár sakkcsapatával és Kecskeméti Platter Gyár SK néven folytatta további sakkéletét.


„…erős bástya a béke frontján….” 1949-től 1990-ig

Az új korszak éveinek célkitűzése – Tóth László szavaival:

a sakk tömegnevelő és tervszerű gondolkozást elősegítő jelentőségével

a sakkélet átszervezését és tömegsporttá fejlesztését jelentette. Kecskeméten is sorra alakultak az üzemi, állami vállalatok, szövetkezetek sakkegyesületei, Városi és Megyei Sakkszövetség munkálkodott.

A Sakkör ismét átalakult és 1951-től Kecskeméti Vörös Meteor lett. Megjelentek új egyesületek is, a Petőfi SE és 1952-ben a Kecskeméti Spartacus, amelynek későbbi utódja lett a TÁKISZ SE. A Petőfi Nyoma dolgozóinak Tipográfia sakkszakosztálya is gazdagította a kecskeméti sakkéletet, és hasonlóan sikeres volt a Széchenyi SE sakkcsapa is. A Dutép SC versenyeredményei a kecskeméti élvonalbeli sakkozás legsikeresebb időszakát fémjelezték. Iskolák diákjai, a fiatalok is egyre többen kapcsolódtak be a kecskeméti sakkéletbe. 1957-től országos szinten is szép eredményeket értek el a Katona József Gimnázium sakkozói, és a Kecskeméti Műszaki Főiskolának is erős sakkcsapata volt. Az 1960-as évek elejétől női sakkozók is feltűntek az igazolt versenyzők között, egyre jobb játékerőt képviselve.
A kecskeméti sakkeseményeknek ezen rendkívül gazdag időszaka valóban méltó helyet foglal el a sakk történetében. A városunkban rendezett Asztalos Lajos emlékverseny (1962), Sakkvilágbajnoki zónaverseny (1964), Tóth László-emlékversenyek, BÁCSPRIM és több vegyes mesterverseny csak a legjelentősebbek, a számos más versenyek között.
Tóth László egészen haláláig vezette a helyi sajtó sakkrovatát, később pedig Czár János és Gimes György folytatták a kecskeméti sakkirodalmat. A Petőfi Népe című lapban és a versenyek kiadványaiban közölték írásaikat. Rendszeresen megjelent a Bács-Kiskun megyei Sakkhíradó, és 1979 júliusáig Kecskeméten nyomtatták a Magyar Sakkélet című szaklapot is.

A kecskeméti sakkozás 1990-től – napjainkig

A rendszerváltozással járó gazdasági átalakulás éreztette kedvezőtlen hatásait a kecskeméti sakkéletre is. Az ipari vállalatok és az ún. „bázis szervek” megszűnése magával hozta a szponzorok, anyagi források, támogatások csökkenését, vagy éppen teljes elmaradását. A csapatversenyekre történő utazás, terembérletek, érmek, kupák és a versenyek rendezésének egyre növekvő költségei oda vezettek, hogy patinás sakkegyesületek és hagyományos, nívós kecskeméti versenyek szűntek meg. Sok esetben a sakkozók érdek nélküli, önzetlen tenni akarása is hiányzik. Ennek ellenére, a közelmúltban is sikerült több nagyszabású sakkversenyt rendezni. A Széchenyi sakkfesztivál, a Kecskeméti Tavasz és Nyár nemzetközi versenyek, valamint a diák és serdülő csapatversenyek sokakat megmozgattak. A Tóth László SE sakkcsapata pedig a nemzeti bajnokság élvonalbeli csapatversenyein szerepelt sikerrel. A kecskeméti sakkélet régi varázsa azonban szinte elveszni látszik.

„Városunk örökös sportfelelőse” – Sugár György (1945–2007) álmodta meg a Főtéri sakkasztalokat, amelyek támogatók segítségével valósultak meg. 2003-tól a kecskeméti szabadtéri sakkozás, szórakoztató pihenés és versenyek kedvelt helyszíne lett a Békás-tó környéke.

Neves kecskeméti sakkozók és sakkvezetők

Tóth László munkássága

Tóth László (1895–1964)
Tóth László (1895–1964)
A kép forrása>>

Tóth László (Kecskemét, 1895. május 17. — Kecskemét, 1964. március 9.) nyomdaigazgató, újságíró, sakkszakíró, polgármester. Édesapja kőműves volt, nyolc gyermeke közül csak László tanult tovább. 1913-ban érettségizett a ref. gimnáziumban, majd a budapesti egyetemen magyar–német szakon folytatta, de anyagiak hiányában nem fejezhette be tanulmányait. Beiratkozott a kecskeméti jogakadémiára, a tanulás mellett korrepetálást vállalt. 1915-ben behívták katonának. Sebesülése és hazatérése után a kiegészítő parancsnokságon teljesített szolgálatot. Az őszirózsás forradalom után a Nemzeti Tanács titkára, a Tanácsköztársaság idején a direktórium tagja és a művelődési ügyek előadója volt. A Tanácsköztársaság bukása után bebörtönözték. 1922-ben az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Rt. tisztviselője lett, 1935-től a nyomda igazgatója. Kiemelkedő irodalomtámogató munkát végzett.
1944 őszén ellenezte a város kiürítését, megtagadta a kiürítési parancs kinyomtatását. Jelentős szerepe volt a város életének újraindításában 1944/45 telén. 1944. december 17-től 1948. május l-ig Kecskemét polgármestere volt. Ettől kezdve éveken át távol tartották a politikától. 1956 októberében a városi Nemzeti Bizottság elnöke, majd 1958-ig a Városi Tanács elnökhelyettese volt. A Hazafias Népfront, a Katona József Társaság és a Kodály Kórus irányításában is részt vett. (Forrás: Kecskeméti életrajzi lexikon 244-245. o.)

Tóth Lászlót nyomdaigazgatóként, újságíróként és sakkszakíróként is a magyar sakktörténet egyik legjelentősebb személyiségeként tartják számon.


Erdei Ferenc: Tóth László emlékezete
Erdei Ferenc: Tóth László emlékezete
Részletes adatok
Őrzik Tóth László emlékét
Őrzik Tóth László emlékét
Részletes adatok
Tóth László / Székelyné Kőrösi Ilona
Tóth László / Székelyné Kőrösi Ilona
Részletes adatok
Tóth László életrajza a Magyar sakklexikonban
Tóth László életrajza a Magyar sakklexikonban
Tóth László a Magyar Sakkvilágért
Tóth László a Magyar Sakkvilágért
Részletes adatok

Tóth László gyászjelentése
Tóth László gyászjelentése

Halála után több alkalommal szerveztek sakk versenyt emlékére és sakkegyesület is viseli a nevét.


A Tóth László Sakk Egyesület emblémája
A Tóth László Sakk Egyesület emblémája
Az 1972. június 2-án megrendezett Tóth László Emlékverseny meghívója
Az 1972. június 2-án megrendezett Tóth László Emlékverseny meghívója

Oklevél a Tóth László SE részére
Oklevél a Tóth László SE részére
Tóth László szobra a Noszlopy Gáspár parkban
Tóth László szobra a Noszlopy Gáspár parkban

Réthey Gyula (1882-1939)

Az 1913-ban alakult Kecskeméti Sakkör alapító tagja, az 1927-es kecskeméti nemzetközi sakkverseny rendezőségének tagja.


Réthey Gyula
Réthey Gyula
Réthey Gyula üzlete az 1930-as években.
Réthey Gyula üzlete az 1930-as években.

Raskó Ferenc (1886-1964)

Az 1913-ban alakult Kecskeméti Sakkör egyik alapító tagja.  Évtizedeken át aktív és megbecsült szereplője a kecskeméti sakkéletnek. A Sakkör választmányi tagjaként versenyek szervezőjeként, versenyjátékosként , majd elismert versenybíróként is munkálkodott. A Kecskeméti SPARTACUS örökös tagja is volt. Emlékére az egyesület Raskó Ferenc Emlékversenyeket rendezett.

A Raskó Ferenc Emlékversenyek győztesei
     1966    T. NAGY ANTAL
      1967    MIHÁLYI SÁNDOR
      1968    TORMA JÁNOS
      1969    ANDRÁSI FERENC
      1970    ANDRÁSI FERENC
      1971    TORMA JÁNOS
      1972    MIHÁLYI SÁNDOR
      1973    ANDRÁSI FERENC

Hajdú Ernő
Hajdú Ernő

Hajdú Ernő (1900-1980)
A Kecskeméti Sakkör versenyzője, később Tóth László munkatársaként a sakkszervezés feladatait végezte. Újságíró, lapszerkesztő, majd a Petőfi Nyomda nyugdíjasaként a Tipográfia sakkcsapatának tagja. 1964-től a Kecskeméti Városi, később a Bács-Kiskun Megyei Sakkszövetség elnöke.


Balla László (1904-1980)
A kecskeméti sakkozás neves alakja. A Kecskeméti Petőfi SE, majd a Vörös Meteor , a Dutép SC és a Tipográfia SE csapatainak biztos pontszerzője. Több száz darabos sakk-könyvtárat gyűjtött 40 éves sakkozói pályafutása alatt.

Balla László
Balla László
Játszma lap
Játszma lap

T. Nagy Antal
T. Nagy Antal

T. Nagy Antal (1910-1976)
Elismert sakkozó, a kecskeméti sakkversenyek aktív szervezője. A Kecskeméti Sakkör, később a Kecskeméti Spartacus Sakk Egyesület tagja, majd elnöke. A Bács-Kiskun Megyei Sakkszövetség elnökségi tagja.


Andrási Ferenc
Andrási Ferenc

Andrási Ferenc (1934-2007)
Az 1960-as évektől vett részt a kecskeméti sakkéletben. A Spartacus SE, majd TÁKISZ SE I. osztályú sakkozójaként jó helyezéseket ért el egyéni és csapatversenyekben is.


…amikor leng a zászló… sakkórák
A sakkozás kötött gondolkodási idejének bevezetésére a XIX. század közepe óta próbáltak megoldást találni. Az 1850-es ’60-as években homokórákat, majd „csengős vekker”, ill. billentyűs inga szerkezeteket használtak a versenyeken. Az 1880-as években a két számlapos sakkórát egy tokba építették és tökéletesítették a billentyűket az órák váltakozva történő működéséhez. 1899-től használják a „zászlós” időjelzést, amely megbízható alapja volt a későbbi sakkórák gyártásának.


Kecskemét szerepe a hazai sakkirodalom kiadásában

Tóth László mint szerkesztő-kiadó így köszöntötte a Kecskeméten megszülető Magyar Sakkvilág 1922. januári, első számában olvasóit:

A magyar sakkéletnek lelkiismeretes, minden elfogultságtól ment krónikásai leszünk, a gyakorlati játék és feladványköltészet remekeit a leghívatottabbak elemzéseivel mutatjuk be, s levelezési versenyek rendezésével igyekszünk megszilárdítani olvasóinkkal való szellemi kapcsolatunkat.

A sok éven át megjelenő szaklap és sakk-könyvek mindennél jobban tanúsítják, hogy szerkesztői többszörösen túl teljesítették akkori vállalásaikat.

Magyar Sakkvilág - 1941. január
Magyar Sakkvilág – 1941. január
Magyar Sakkvilág - 1941. február
Magyar Sakkvilág – 1941. február

A Magyar Sakkvilág az indulástól egészen 1950-ig Tóth László nyomdájában készült. Szintén az ő érdeme, hogy 1924-től az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda tisztviselőjeként, majd igazgatójaként a Magyar Sakkvilág Könyvtára sorozatban mintegy száz sakk-könyvet adott ki.

A sakkjátszmától a feladványig
A sakkjátszmától a feladványig
A Magyar Sakkszövetség alapszabályai
A Magyar Sakkszövetség alapszabályai

  • Néha a játékos érdeme nem annyira a jó húzásokban van, melyeket csinált, hanem a sok rossz húzásban, melyeket nem tett.
  • Soha ne adjál ellenfelednek tanácsot. Ha gyenge játékos, nem fogja megérteni, ha erős, követi.
  • A kiütött gyalog mindig biztos a győzelemben.  
  • Támadunk, mert szeretünk támadni, védekezünk, mert kénytelenek vagyunk védekezni.  
  • Ellentámadás nélkül nem lehet hosszú ideig támadást kitartani.
  • Ha egy figura rosszul áll, rendszerint az egész játék áll rosszul.
  • A sakkjátékban nem ismerjük sem az összes tényezőt, sem azoknak kölcsönös összefüggéseit. A sötétség tengerében tévelygünk.  
  • A sakkjátéknál a partner éppen olyan nélkülözhetetlen, akár a szerelemben.
  • Az élet egy sakkjátszma.

A Katona József Könyvtár és a sakk kapcsolata

Kecskeméten a Katona József Könyvtár sok nívós rendezvénynek ad otthont. Gyűjteményében számos sakk-könyv és folyóirat található, sőt egyik helyiségében sakkozási lehetőséget is biztosít.

2013. február 14-én a Könyvtár házigazdája volt a Kecskeméti Sakkör alapításának 100. évfordulójára rendezett emlékülésnek és diaképes előadásnak. A Helyismereti gyűjtemény közel 3 hónapig adott otthont „100 év a fekete-fehér táblán” című kecskeméti sakktörténeti kiállításnak. A nagy sikert aratott rendezvény a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár, a Megyei Sakkszövetség, a kecskeméti Katona József Múzeum és a Bács-Kiskun Megyei Levéltár összefogásával jött létre. Dokumentumok kölcsönzésével járultak hozzá a kiállításhoz az egykori neves kecskeméti sakkozók családtagjai is. A gyűjtőmunkát Haraszti György helytörténeti kutató koordinálta, aki kutatásait előadás formájában az emlékülésen is közreadta.

Az elmúlt közel 150 év kecskeméti sakkeseményeit összefoglalva itt csak a hosszú út csak néhány részletének, egyes állomásainak bemutatására volt lehetőség. Talán most ennyi is elég a figyelem és érdeklődés felkeltéséhez. Arra, hogy múltunk megőrzése és feldolgozása ne csak a közintézmények feladata legyen! A gyakorlati sakkozás jellem- és közösségformáló hatása mellett, szintén ugyanolyan hasznos és fontos helye van a sakktörténeti emlékezet fennmaradásának is.

120 éves a Katona József Könyvtár

120 éves a Katona József Könyvtár - kiállítás plakát
120 éves a Katona József Könyvtár – kiállítás plakát

Kecskeméti Városi Könyvtár
1897-1952

Szilády Károly
Szilády Károly


Katalóguscédula - Alpenburg
Katalóguscédulák a 20. század elejéről
Katalóguscédula - Horváth Ádám
Katalóguscédula - Arad, 3. kötet
Katalóguscédula - Arad, 2-3. kötet
Katalóguscédula - Arad
Katalóguscédula - Sarkadi Nagy Mihály
Katalóguscédula - Helytörténet
Katalóguscédula - Nagyszalonta
Korabeli gyarapodási napló - 1909.
Korabeli gyarapodási napló – 1909.
Korabeli gyarapodási napló - 1909.
Korabeli gyarapodási napló – 1909.
Kézírásos osztályozási kézikönyv
Kézírásos osztályozási kézikönyv
A kecskeméti városi tanács felhívása a könyvtár gyarapítására az 1930-as évekből.
A kecskeméti városi tanács felhívása a könyvtár gyarapítására az 1930-as évekből.
Kölcsönzési napló a 20. század elejéről
Kölcsönzési napló a 20. század elejéről
Kötészeti napló a 20. század elejéről
Kötészeti napló a 20. század elejéről
Könyvtári jegyzet füzet az 1920-as évekből
Könyvtári jegyzet füzet az 1920-as évekből
16000 műből áll a város könyvtára - Kecskeméti Közlöny, 1929. ápr. 12.
16000 műből áll a város könyvtára – Kecskeméti Közlöny, 1929. ápr. 12.

Hagyatékok a könyvtárban

Hornyik-hagyaték
Hornyik-hagyaték
Pesty Frigyes hagyatéka
Pesty Frigyes hagyatéka
Szilády Áron kéziratai
Szilády Áron kéziratai

Szilády Áron kéziratai
Szilády Áron kéziratai

Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár (Kecskemét Kossuth tér 1.)
1952 – 1996


Bácskiskunmegyei Népujság, 1952. május 23.
Bácskiskunmegyei Népujság, 1952. május 23.
A teljes cikk a Hungaricana adatbázisban>>


Hirdetés az '50-es évekből
Hirdetés az ’50-es évekből
Olvasójegy az 1950-es évekből.
Olvasójegy az 1950-es évekből.

Ajánló bibliográfiák

A könyvtár tematikus bibliográfiákat, szöveggyűjteményeket állít össze egy-egy kiemelkedő esemény vagy évforduló kapcsán. A kor szellemének megfelelően az 50-es években a versenymozgalmak, a mezőgazdasági termelés, a nők helyzete került előtérbe.

Ajánló bibliográfia
Ajánló bibliográfia
Ajánló szöveggyűjtemény
Ajánló szöveggyűjtemény
Versenyhíradó 1955
Versenyhíradó 1955
Versenyhíradó tájékoztatója 1955.
Versenyhíradó tájékoztatója 1955.


Könyvtári tájékoztató 1957-ből
Könyvtári tájékoztató 1957-ből
Könyvtári tájékoztató 1957-ből
Könyvtári tájékoztató 1957-ből

Az első fiókkönyvtár szórólapja, 1957
Az első fiókkönyvtár szórólapja, 1957


A kecskeméti könyvtár első művelődési autója

A Művelődési Minisztérium 1959. április 21-én adta át a megyei könyvtárnak az első művelődési autót. Az autó útjait a könyvkölcsönzés mellett összekapcsolták a módszertani munkával, így a megye sok könyvtárát meglátogathatták. A működési és szervezeti feltételeket a 1966-ban kiadott utasítás tartalmazta. ” … feladata a tanyavilág, a művelődési lehetőségektől távol eső települések népművelési szolgáltatásokkal történő ellátása, valamint a könyvtárak és művelődési otthonok módszertani munkájának segítése.” A művelődési autó első könyvtárosa Rigó Rezső mindvégig felelőse volt a kiszállásoknak. Az autók működtetése 1978 után elsősorban a területi munkák végzésére, a letéti könyvtárak állománycseréjére, a könyvtárosok szakmai tapasztalatcseréjére irányult.

A kecskeméti könyvtár első művelődési autója
A kecskeméti könyvtár első művelődési autója
Művelődési autó működési térképe
Művelődési autó működési térképe
Könyvtári tájékoztató 1960-ból
Könyvtári tájékoztató 1960-ból

Olvasómozgalom

Olvasómozgalom felhívása - 1961
Olvasómozgalom felhívása – 1961
Olvasópályázat plakát
Olvasópályázat plakát
Olvasómozgalom - 1961
Olvasómozgalom – 1961
Olvasásnépszerűsítő plakát
Olvasásnépszerűsítő plakát

Könyvtári szórólapok

Könyvtári szórólap
Könyvtári szórólap

Tájékoztató a Katona József Megyei Könyvtár szolgáltatásairól
Tájékoztató a Katona József Megyei Könyvtár szolgáltatásairól
Tájékoztató a Katona József Megyei Könyvtár szolgáltatásairól
Tájékoztató a Katona József Megyei Könyvtár szolgáltatásairól

Könyvtárosok az 1960-as, ’70-es évekből

Fenyvesiné Góhér Anna (középen)
Fenyvesiné Góhér Anna (középen)
Baranyi Gizella, Hatóné Kallós Éva
Baranyi Gizella, Hatóné Kallós Éva
Fenyvesiné Góhér Anna, Hatóné Kallós Éva
Fenyvesiné Góhér Anna, Hatóné Kallós Éva
Kecskeméti könyvtárosok egy továbbképzésen a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár előtt, 1971. Faragó Tiborné Károlyi Katalin, Ható Dávidné Kallós Éva, Juhász Ferencné, Fenyvessiné Góhér Abba, Korossy Artúrné
Kecskeméti könyvtárosok egy továbbképzésen a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár előtt, 1971. Faragó Tiborné Károlyi Katalin, Ható Dávidné Kallós Éva, Juhász Ferencné, Fenyvessiné Góhér Abba, Korossy Artúrné

A megyei könyvtár munkatársai Balatonlellén 1974-ben
A megyei könyvtár munkatársai Balatonlellén 1974-ben

Olvasói portrék az 1960-as évekből

Olvasói portré az 1960-as évekből
Olvasói portré az 1960-as évekből
Olvasói portré az 1960-as évekből

Képek a régi könyvtár belső tereiről

Olvasóterem az 1960-as években
Olvasóterem az 1960-as években
Igazgatói iroda
Igazgatói iroda
Magazinolvasó
Magazinolvasó
Magazinolvasó
Magazinolvasó

Kölcsönző felirat
Kölcsönző felirat
Szabadpolcos kölcsönző
Szabadpolcos kölcsönző
Olvasóterem az 1980-as években
Olvasóterem az 1980-as években
Olvasóterem az 1980-as években
Olvasóterem az 1980-as években
Költészet Napja, 1989
Költészet Napja, 1989
A Katona József Könyvtár rendezvénye Bácsalmáson
A Katona József Könyvtár rendezvénye Bácsalmáson

Évfordulók

Megyei könyvtár megalakulásának 30. évfordulója
Megyei könyvtár megalakulásának 30. évfordulója

Meghívó - 90 éves a kecskeméti Városi Könyvtár
Meghívó – 90 éves a kecskeméti Városi Könyvtár
Meghívó - 90 éves a kecskeméti Városi Könyvtár
Meghívó – 90 éves a kecskeméti Városi Könyvtár


A széchenyivárosi fiókkönyvtár 20. évfordulója

Meghívó - 2000. május 23.
Meghívó – 2000. május 23.
Meghívó - 2000. május 23.
Meghívó – 2000. május 23.
A széchenyivárosi fiókkönyvtár 20. évfordulója
A széchenyivárosi fiókkönyvtár 20. évfordulója

A könyvtár vezetői

Szilády Károly (Kecskemét, 1865. okt. 8. – Kecskemét, 1934. júl. 24.): 1897-1934

Szilády Károly

Levéltáros, múzeum és könyvtárigazgató. 1888-ban bölcsészdoktorátust szerez. Három évig tanít a református kollégiumban. Kada Elek 1897-ben alkalmazta a levéltárban őrzött könyvgyűjtemény gondozására.1901-től a levéltár,múzeum és könyvtár vezetése az ő kezében volt.1911-től múzeum- és könyvtárigazgatói kinevezést kapott.
Vezetése alatt értékes magángyűjteményekkel gazdagodott a könyvtár:
1899: Pesty Frigyes könyvtára
1923: Szilády Áron könyvtára
1926: Sréter-Podmaniczky gyűjtemény

Garzó József (Kecskemét, 1887.dec. 9. – Kecskemét, 1951.aug. 23.): 1934-1937

Városi levéltáros, helytörténeti kutató. 1911-ben szerzett államtudományi doktorátust, 1913-ban nevezték ki Kecskemét város levéltárosává.Tanulmányozta, rendezte az anyagot, 1932-ben főlevéltáros lett.1934-ben kiállítás rendezésével hívta fel a figyelmet a levéltár értékes anyagára. Az alapító igazgató, Szilády Károly halála után, 1934 és 1937 között a könyvtár ügyeit intézte, lényegében megbízott igazgatóként.

Szabó Ambrus (Nagykőrös, 1892. – ?): 1937-1951

Könyvtáros, könyvtárigazgató. Édesapja asztalosmester volt. Államtudományokból szerzett oklevelet 1924-ben, a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének tanfolyamán. 1937-ben szerzett könyvtárosi bizonyítványt.1935-től tb. aljegyző, 1937 nyarától 1951 második feléig a Városi Könyvtár vezetője. 1951. szeptember 14-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtárában helyezkedett el könyvtárosként, 1955-től tudományos könyvtáros.

Szántó János 1951-1954

Fenyvessiné Góhér Anna (1916-1999): 1954-1972

Fenyvesiné Góhér Anna

Könyvtáros, könyvtárvezető. 1952. október 22-től a Bajai Járási Könyvtár, 1954. december 15-től a Kecskeméti Megyei Könyvtár vezetője. 1972. augusztus 1-én vonult nyugállományba.

Lisztes László (Berettyóújfalu, 1929. szept. 3. – Kecskemét, 2001. jún. 10.): 1972-1985

Lisztes László

Könyvtáros, bibliográfus, könyvtárigazgató. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett könyvtáros oklevelet 1954-ben. Néhány évig Budapesten dolgozott, majd 1957 és 1972 között Szegeden, először a Somogyi Könyvtárban, majd a József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtárában volt könyvtáros. A szakma minden munkaterületét megismerte. 1968-tól 1972-ig a JATE Központi Könyvtárának igazgatóhelyettese volt. 1972-ben került családjával Kecskemétre, amikor a megyei könyvtár igazgatója lett. Az évek során a bibliográfusi ismereteit, valamint a könyvtáros szakma egyéb területén szerzett tapasztalatait számos publikációkban tette közzé. Igazgatósága alatt az általa írt és szerkesztett kiadványok, szakmai jelentések fémjelzik a saját és a megyei könyvtár tevékenységét. Vezetése alatt a könyvtárszakmai munka újjászervezése, korszerűsítése megtörtént. 1985. augusztus 31-én lemondott könyvtárigazgatói megbízatásáról, és tudományos főmunkatársként dolgozott tovább az intézményben 1990. május 31-ig, nyugdíjazásáig. A könyvtárak gyűjteményszervezése, a sajtótörténet és a bibliográfiai tevékenység gyakorlati kérdései foglalkoztatták élete végéig. Országos hírű szakemberré vált ezeken a területeken.
A bibliográfusok országos szakmai szervezetének több évtizedig volt elnöke. A megye helytörténeti kutatóinak ma is legfontosabb kutatási segédletei az általa szerkesztett bibliográfiák, repertóriumok. Nyugdíjasként az Alföldi Tudományos Intézet több kutatási programjában dolgozott. Élete végén a “Kecskemét város 100 éve” c. történeti kronológián munkálkodott.

Krajcsovicz Mihály 1985-1990

Krajcsovicz Mihály

Ramháb Mária (Baja, 1951. dec. 7. -): 1991-

Ramháb Mária

Könyvtáros, tanár, könyvtárigazgató.
Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán szerzett diplomát. Szakmai pályafutását pedagógusként kezdte Katymáron.
1970-től Akasztón tanító, 1975 óta Kecskeméten könyvtáros .
Előbb a Katona József Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtárának vezetője, 1988-tól a megyei könyvtár igazgató-helyettese.
1991.ápr. 30. óta a Katona József Megyei Könyvtár igazgatója (legutolsó megbízása: 2016. május 1-jétől 2021. április 30-ig szól). Könyvtáros szakmai végzettséget is szerzett az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem könyvtár szakán.
2003-ban a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat főtanácsosi címmel tüntette ki.

Interjúk könyvtárigazgatókkal


Gyermekkönyvtárunk múltja
(1952-1996)

Katona József Ifjúsági Könyvtár
Katona József Ifjúsági Könyvtár

1961. november 5-én a Kifaludy u. 2. szám alatt megnyílt az új gyermekkönyvtár. Ekkor a megyei könyvtár gyermekrészlege már közel tízéves múltra tekintett vissza, de addig ideiglenes helyiségben működött.

A gyermekkönyvtár 1983-ban az úttörőházba (ma ifjúsági otthon) egyik különálló, 106 nm-es helyiségébe költözött.

Gyermekkönyvtár tájékoztatója
Gyermekkönyvtár tájékoztatója
Országos Gyermekkönyvhét, 1985.
Országos Gyermekkönyvhét, 1985.
Országos Gyermekkönyvhét - megyei programok, 1985.
Országos Gyermekkönyvhét – megyei programok, 1985.
Gyermekkönyv napok 1984.
Gyermekkönyv napok 1984.

Új könyvtár születik

Ilyen volt

Ilyen lett

Katona József Könyvtár bejárata a Városházán
Katona József Könyvtár bejárata a Városházán
Képeslap az új könyvtárépületről
Képeslap az új könyvtárépületről

Alapítvány ismertetője
Alapítvány ismertetője
Az új épület beruházása - 1993
Az új épület beruházása – 1993
A beruházás kiadványa - 1993
A beruházás kiadványa – 1993
Meghívó alapkőletételi ünnepségre - 1993. december 11.
Meghívó alapkőletételi ünnepségre – 1993. december 11.

Alapkőletétel - 1993. december 11.
Alapkőletétel – 1993. december 11.
Az új könyvtárépület alapozása
Az új könyvtárépület alapozása
Művészek a könyvtárért - 1995. október 9.
Művészek a könyvtárért – 1995. október 9.
Az épülő könyvtár
Az épülő könyvtár
Az épülő könyvtár
Az épülő könyvtár
Az épülő könyvtár
Az épülő könyvtár
Az épülő könyvtár
Az épülő könyvtár
A könyvtári beruházás főbb adatai
A könyvtári beruházás főbb adatai
A könyvtárépület tervezői
A könyvtárépület tervezői

Katona József Könyvtár képes bemutatója
Katona József Könyvtár képes bemutatója
Az új épület átadás előtt
Az új épület átadás előtt
Képeslap a Katona József Könyvtárról
Képeslap a Katona József Könyvtárról
Az új épület átadása
Az új épület átadása
A könyvtár új épülete
A könyvtár új épülete

Meghívó a Katona József Könyvtár átadási ünnepségére - 1996. augusztus 16.
Meghívó a Katona József Könyvtár átadási ünnepségére – 1996. augusztus 16.
Átadásra kész az új megyei könyvtár - Petőfi népe, 1996. augusztus 8.
Átadásra kész az új megyei könyvtár – Petőfi népe, 1996. augusztus 8.
Petőfi Népe, 1996. szeptember 4.
Petőfi Népe, 1996. szeptember 4.

Kecskeméti Lapok - 1996. augusztus 15.
Kecskeméti Lapok – 1996. augusztus 15.
Bács-Kiskun Kecskeméten
Bács-Kiskun Kecskeméten

Kecskeméti Lapok - 2001. szeptember 6. - Jelenvaló melléklet
Kecskeméti Lapok – 2001. szeptember 6. – Jelenvaló melléklet
Könyvtár az ezredfordulón - 5 éves évforduló kiadványa
Könyvtár az ezredfordulón – 5 éves évforduló kiadványa
Könyvtár az ezredfordulón - 5 éves évforduló kiadványa
Könyvtár az ezredfordulón – 5 éves évforduló kiadványa
10 éves a Katona József Könyvtár otthona - jubileumi kiadvány
10 éves a Katona József Könyvtár otthona – jubileumi kiadvány
10 éves a Katona József Könyvtár otthona
10 éves a Katona József Könyvtár otthona

Az országos rendezvénysorozathoz kapcsolódva minden év októberében megrendezzük az Országos Könyvtári Napokat

Országos Könyvtári Napok 2016.
Országos Könyvtári Napok 2016.

2006-ban indult a Katona József Könyvtár “Nem középiskolás fokon” c. olvasást népszerűsítő sorozata

"Nem középiskolás fokon..." - olvasásnépszerűsítő előadások 2013-ban
“Nem középiskolás fokon…” – olvasásnépszerűsítő előadások 2013-ban
"Nem középiskolás fokon..." - ismeretterjesztő előadások 2013-ban
“Nem középiskolás fokon…” – ismeretterjesztő előadások 2013-ban

Gyermekvilág

Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátási Szolgáltatás

A szolgáltatás keretében könyvtárunk biztosítja a könyvtárak ellátását a megye kistelepülésein.

BÁCSKIR ismertető
BÁCSKIR ismertető
Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátási szolgáltatás kiadványa
Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátási szolgáltatás kiadványa
A Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátó Szolgáltatás kiadványa
A Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátó Szolgáltatás kiadványa

Az Európai Bizottság támogatásával a Katona József Könyvtárban Europe Direct – Európai Információs Pont is működik.

Europe Direct 2014.
Europe Direct 2014.
Részlet a Europe Direct 2014. kiadványból
Részlet a Europe Direct 2014. kiadványból

2012-ben indul könyvtárunk új, máig működő honlapja a bacstudastar.hu

Bács-Tudás-Tár kiadvány címlapja
Bács-Tudás-Tár kiadvány címlapja
Bács-Tudás-Tár portál
Bács-Tudás-Tár portál
Könyvtári Minőségi Díj - 2015
Könyvtári Minőségi Díj – 2015
Katona József Könyvtár munkatársai 2017-ben
Katona József Könyvtár munkatársai 2017-ben

Tatai András

Tatai András

1803-1873

Tatai András, református lelkész, kecskeméti jogakadémiai tanár, szakíró a Bihar megyei Hegyköz-szentmiklóson született 1803. november 24-én. Apja id. Tatai András református lelkész volt. Iskoláit Debrecenben végezte. Korán megmutatkozó tehetségét bizonyítja, hogy 17 éves korában ünnepélyes alkalmakra írt latin költeményeit kinyomatta a tanári kar. 24 évesen már a debreceni kollégium tanára volt. A latin és ógörög mellett megtanult németül, franciául és olaszul is.
Tanári pályáját megszakítva félévet Pesten és Bécsben tanult, onnan pedig a németországi egyetemekre, Jénába és Göttingenbe ment. Hazatérve segédlelkészi szolgálatot vállalt, majd az ekkor induló kecskeméti főiskolára hívták meg rendes tanárnak. Itteni pályafutását alig 28 évesen, 1831. tavaszán kezdte meg. Jóllehet a debreceni superintendens (mai szóval: püspök) háromszor is hívta őt Debrecenbe tanítani, de egy rövid – pesti teológiai tanárként töltött – időszaktól (1856–1858) eltekintve, mindvégig Kecskeméten maradt.
Tanári munkája mellett részt vett az egyházkerületi közéletben és a református iskolaügy fejlesztésében is szerepet vállalt. A főiskolán majdnem minden tantárgyat tanított s latin, görög nyelvtant, valamint matematikai és természettudományi tankönyveket is írt; emellett neves prédikátor is volt. A pesti Protestáns Teológiai Intézetben egyháztörténetet, exegetikát (írásmagyarázatot) és dogmatikát is tanított. Kecskemétre való visszatérése után, 1858. őszétől már a jogakadémián is tanított, melynek 1867-ben igazgatójává választották meg. E tisztséget 1873. április 20-án bekövetkezett haláláig töltötte be.

Könyvei

Felhasznált irodalom:
Tatai András
In: Vasárnapi ujság. – 15. évf. 3. sz. (1868. január 19.), p. 1-2.
Teljes cikk>>

Gyászjelentés
In: Protestáns egyházi és iskolai lapok, Ú. f. 16. évf. 17. sz. (1873. április 27.), h. 540.
Teljes szöveg>>

Tatai András emlékezete / Farkas József
In: Protestáns egyházi és iskolai lapok, Ú. f. 16. évf. 20. sz. (1873. május 18.), h. 614-624.
Teljes cikk>>

Tatai András
In: Magyar lexikon, 15. köt. – Bp, 1884. – p. 300.
Teljes szócikk>>

Kecskeméti életrajzi lexikon. – Kecskemét, 1992.

Kecskeméti Református Jogakadémia

A jogakadémiának otthont adó ó kollégium épülete
Képeslap Sebestyén Imre gyűjteményéből

A jogakadémia egy 1949-ig létező, a tudományegyetemek jogi karán megszerezhetőnél alacsonyabb jogi felsőoktatási forma volt. Az itt elérhető végzettség nem adott doktorátust, de bizonyos közigazgatási pozíciók betöltéséhez elegendő volt, valamint feljogosított a doktori szigorlat letételére, melynek birtokában már az egyetemi képzettséggel azonos jogokat biztosított. Az akadémiákon, csakúgy, mint az akkori egyetemi jogi karokon, a képzés ideje 4 év volt. Állami és felekezeti jogakadémiák egyaránt léteztek. Ezek egyike volt az 1831-ben alapított Kecskeméti Református Jogakadémia.

Petőfi Népe, 2011. febr. 17., p. 7.>>

A kecskeméti egyházközség kérésére a Dunamelléki Egyházkerület közgyűlése már 1828-ban döntött az új intézmény felállításáról. A jogászképzés alapjainak lerakása Tatai András vezetésével kezdődött meg. Ezekben az években a kecskeméti református főiskola tanárai voltak még többek között: Tömöri Szabó Sándor és Karika János >> is. Ekkoriban azonban nem csupán jogi képzés folyt felsőoktatási szinten a kecskeméti református intézményben. Teológiát és bölcsészeti tárgyakat már korábban is oktattak.

Az intézmény első rendes jogtanára Vállaji Sípos Imre volt, aki 1835-től tanított magyar köz- és magánjogot, büntető-, illetve kereskedelmi jogot.

A jogakadémia 1849-ig, a szabadságharc bukásáig működött, majd az abszolutizmus idején néhány évig szünetelt. 1861-től azonban újra elindulhatott a jogi képzést Kecskeméten.

Egy 1874-ben kiadott rendelet az egyetemeket átalakította, megszigorította a jogakadémiák működését. A megváltozott feltételek – több és képzettebb tanár, külön-külön tanszékek az egyes jogágak számára – biztosítását az egyházközség és az egyházkerület nem tudta anyagilag vállalni. A város azonban fontosnak tartotta a felsőoktatási intézmény fennmaradását, ezért segítséget nyújtott, vállalva három új tanár fizetését. Ezzel együtt a város is beleszólást nyert az intézmény működtetésébe, így a jogakadémiát irányító testületben a három társfenntartó: az egyházközség, az egyházkerület és a városi tanács képviselői kaptak helyet. Az átalakítás sikeres volt, így a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1875. május 19-i rendeletével teljes állam- és jogtudományi karrá nyilvánította az intézményt.
1880-ban az egyházközség anyagi gondokra hivatkozva ismét meg akarta szüntetni a jogakadémiát. A város azonban továbbra is fontosnak tartotta, hogy a Kecskemét rangjához és művelődéséhez hozzájáruló felsőoktatási intézmény talpon maradhasson, ezért még egy tanár fizetését átvállalta. A városi tanács a későbbiekben is bizonyította, hogy szívén viseli az intézmény sorsát, és az évről évre egyre növekvő fenntartási költségeknek mind nagyobb hányadát vállalta át az egyháztól.

Az iskola legnevesebb növendéke, Jókai Mór 1842 és 1844 között volt a kecskeméti jogakadémia hallgatója. Mikszáth Kálmán Jókai életéről írott művében így idézi fel az akkori főiskolai életet:

Az új főiskola is latinos szellemű volt, de mégsem annyira vaskalapos, mint a többi. Ami a helyrajzi viszonyoknak és a városi cívisek egészséges, reális gondolkozásának természetes következménye. Ameddig csak az ég pereme tart, ameddig csak kecskeméti fuvaros vagy kereskedő járt a világ négy vége irányában, mindenütt magyarul beszélnek, hát minek, kinek az a latin nyelv? Aztán a város cívise is mind olyan egyforma, szép mándlis, gömbölyű magyar ember valamennyi, nincs itt feudális úr, mint Pápán, se tíz-húsz Salva Gvardia, mint Komáromban, nem akar itt senki se lejjebb lenni, se feljebb lenni a másiknál, hát mire való volna ide akármilyen hókuszpókusz? A vaskalaposságot itt ugyan hiába próbálgatnák a professzor urak., mert itt egy kalap alatt van az egész város apraja-nagyja. Olyan város volt ez a Kecskemét akkor, hogy még a nemese is polgárságért folyamodott. Aki az egészséges tésztába esett, maga is tésztává vált. Ilyen sors érte itt a tisztelendő professzor urakat is.
A diákéletnek amellett, hogy szabadabb volt, mint bárhol másutt, még megvoltak némi középkorias cirádái. A kollégiumban bennlakók voltak a togátusok, a kintlakók a publikus diákok, többnyire úrfiak. Bagó-diákoknak a kicsinyeket hívták. A tóga sokat ért, mert jövedelmezett is. A togátusok eljártak a temetésekre s ezért pénzt kaptak. Ha kabátosan és cilinderesen jelentek meg, akkor öt garas (harminc fillér) járt ki nekik fejenkint; hanem ha a tógában pompáztak, az már tíz garasba került. A temetéspénzeket Tatai osztogatta ki az év végén.
” (Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora>>)

Id. Trócsányi László csaknem 90 évvel Jókai után volt az intézmény hallgatója. Ő így emlékezik:

Egy-egy előadáson kb. 20-25-en vettünk részt, minthogy az előadások hallgatása nem volt kötelező. De akik ott voltunk, egymáshoz az utat rövidesen megtaláltuk, és csakhamar kis közösséggé kovácsolódtunk össze. Az az összetartó erő, amelynek a kecskeméti Jogakadémián tanúja voltam, feltehetően a többi Jogakadémián is tapasztalható volt.” (A kecskeméti jogakadémia múltja. In: Ötödfélszáz esztendők>>)

Dékáni lánc 1924-ből
A kép forrása>>

1948-ban az egyház iskolák államosítása a jogakadémiákra is kiterjedt, majd egy év múlva fel is számolták ezt az intézményi formát. E döntés nyomán közel 120 év után megszűnt a jogászképzés Kecskeméten.

Az 1990-es években néhány évig a Károli Gáspár Református Egyetem Jog- és Államtudományi Karának kihelyezett tagozata működött a jogakadémia hajdani épületében, ilyen módon felelevenítve a kecskeméti jogászképzés hagyományait.

Az ókollégium épülete a 2000-es években

Felhasznált irodalom:
A Kecskeméti Református Jogakadémia múltja / Antalóczy Péter
In: Ötödfélszáz esztendők. – Kecskemét : Kecskeméti Református Egyházközség, 2014. – p. 32-33. : ill.
Tovább a katalógushoz>>

A Kecskeméti Református Jogakadémia története : 1875-1949 / Homicskó Árpád Olivér et al. – Budapest : Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2019
Tovább a katalógushoz>>
A teljes könyv>>

A Református Jogakadémia története az évkönyvek tükrében / Bálintné Mikes Katalin
In: Bács-Kiskun megye múltjából, 8. k. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Lvt., 1983. – p. 6-28.
Tovább a katalógushoz>>
A teljes szöveg>>

A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában / Kemény János, Pintér Ilona
In: Bács-Kiskun megye múltjából, 9. k.. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Lvt., 1987. – p. 5-85.
Tovább a katalógushoz>>
A teljes szöveg>>

Bíró Lajos

Bíró Lajos
185-1931

1856. augusztus 29-én Tasnádon született, sokgyermekes református családban. A természetrajzot kisdiák korában tanítója, Török Ferenc református lelkész szerettette meg vele. Az elemi iskola elvégzése után a zilahi kollégiumba került, majd 1875-től Debrecenben református papnövendék volt, de nem fejezte be teológiai tanulmányait, hanem Dunaörsön nevelői állást vállalt. Ezután Sátoraljaújhelyen dolgozott nevelőként, és itt részt vett a megyei állatgyűjtő munkában. Beiratkozott a budapesti egyetemre és a Nemzeti Múzeum állattárában a zempléni fajok rendezésével foglalkozott. 1888 szeptemberében elfogadta a kecskeméti református gimnázium segédtanári állására szóló meghívást. 1892-ig tanított Kecskeméten. A természetrajz tanára és a szertár őre volt. Diákjai rendszeresen részt vettek kirándulásain, amik egyben gyűjtőútjai is voltak. Jelentősen gyarapította az iskola földrajzi szertárát és rovargyűjteményét.

A Kecskeméti Református Főgimnázium  értesítvénye. 1891-92.

Természettudományi előadásokat tartott. Feldolgozta az Alföld középső részének állatvilágát, elkészítette Kecskemét állatvilágának leírását. 60 ezer darabos rovargyűjteményét megvásárolta a Magyar Nemzeti Múzeum Állattára, ez tette lehetővé, hogy 1895-ben elinduljon legnagyobb gyűjtőútjára Német-Új-Guineába.

Úti élményeiről szóló levelei a Természettudományi Közlönyben jelentek meg. Rovar és állattani gyűjtései mellett a pápua népéletet bemutató 6 ezer darabos gyűjteményt hozott haza. Gyűjteményének egy részét a Magyar Nemzeti Múzeum tette közzé 1899-ben.1903-tól haláláig a Magyar Nemzeti Múzeum Álattárában dolgozott.

Váry István: Emlékezzünk régiekről>> című kötetében a következőket olvashatjuk Bíró Lajosról:

Az Öt világrész magyar vándorai>> c. könyv pedig az alábbiakat írja Bíró Lajos életéről.

Forrás:
Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992.
Székely Gábor – Székelyné Kőrösi Ilona: Természettudós tanárok Kecskeméten. Kecskemét, 2006.

Válogatott irodalom:
Bíró Lajos
Halász Gyula: Öt világrész magyar vándorai. Magyar fölfedezők Benyovszkytól napjainkig. Bp. Reprint kiad. 1993.
Asztalos Sándor: Bíró Lajos, a nagy magyar utazó. Bp., 1953.
Benedek Zoltán: A Szilágyságtól Új-Guineáig. Bíró Lajos természettudós életútja. Bukarest, 1979.
Petur László: Egyszemélyes expedíció. Bp., 1963.

Internetes oldalak:
Wikipédia

Garzó Béla

Garzó Béla
1875-1946

35 évig volt a gimnázium tanára, 1917-tõl 1934-ig igazgatója. Ő hozta létre a Kollégiumi Diákegyesületet. Újraszervezte az Ifjúsági Zenekart, szavalókört alapított. Megteremtette a kötelező olvasmányok könyvtárát. Megalkotója és vezetője lett a Kecskeméti Torna és Vívó Egyletnek, amelyből a Kecskeméti Athletikai Club alakult. Itt 12 évig tanította a vívást, szertornát és a gyermektornát.

A kecskeméti református főgimnázium VI. osztálya 1911.
Osztályfőnök: Garzó Béla
Forrás: Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemét anno…

Vetéssy Géza

Vetéssy Géza
1908-1945

1908. december 31-én született Debrecenben. Az ottani református gimnáziumban tanult, majd a Tisza István Tudományegyetem bölcsészkarán végzett magyar-latin szakos tanárként 1932-ben. 1934-tõl tanított a kecskeméti református gimnáziumban. Irodalomtörténeti tanulmányokat írt, az önképzőkör vezetője volt, népfőiskolai előadásokat is tartott. 1935-ben jelent meg az Antik eposzi hagyományok Vörösmarty Mihály kisebb eposzaiban című munkája. 1941-ben lát napvilágot Mátyási Józsefről írt kötete. Hadifogságban halt meg 1945-ben. 1989-ben, volt tanítványai Vetéssy Géza-díjat alapítottak a gimnázium tanulóinak jutalmazására.

Forrás: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992.

Vetéssy Géza fontosabb művei

Irodalom: Szekér Endre: Dr. Vetéssy Géza emlékezete>> Katona József Gimnázium évkönyve, 1989.

Katona Mihály

1847. május 24-én született Nagyszalontán. 1886-tól tanára, 1894-tõl 1917-ig igazgatója volt a kecskeméti református gimnáziumnak.
Váry István: Emlékezzünk régiekről című kötetében így emlékezik rá:

…Az én lelkemben is csodásan szép emlékek támadnak, ha Horátiusra emlékezem. Nem is kell visszamennem kétezer év messze távolába, csak harmincegy-néhány évvel visz vissza az emlékezet s látom magam előtt ősi kollégiumunkat, a mi nyolcadik osztályunkkal, ahol a katedrán a magát szigorúnak mutató, de alapjában rendkívül szelíd lelkű direktorunk: Katona Mihály skandáltatta velünk Horátiust: Maecenas atavis…
Tengerkék szemével mintha túltekintett volna időn és téren, mikor elvitte képzeletünket az örökzöld Szabinumba, Horátius kertjébe.
Aztán elmondatta velünk legkedvesebb Horátius-idézetét: Eheu fugaces Postume, Postume, labuntur anni… – Hej, Posztumusz, Posztumusz, elenyésznek a futó évek!
S homlokának magas boltozata előtt valami halvány szellőfátyol suhanását láttuk…
Azóta, hej, azóta igazán elrepültek az évek!
Jó direktorunk már a budai-úti református temető sírboltjában álmodik arról a Horátiusról, aki nem fogadta el a császár kegyét; mellette egyetlen fia mond hangtalan mesét a szalontai csonka toronyról, mi pedig csöndes elmélyedéssel lapozgatunk az emlékezés könyvében.

A Tanári Kézikönyvtár céltudatos gyarapítása, a Főiskolai Könyvtár rendezése fűződik a nevéhez. Létrehozta a “Szegény tanulókat segélyező alap”-ot, valamint a szintén szegény tanulókat tankönyvekkel ellátó “Régebbi segítő könyvtár”-at.
Nagy jelentőséget tulajdonított a testnevelésnek. A testgyakorlás fontossága című felolvasása 1889-ben jelent meg nyomtatott formában Kecskeméten.
Rendezte a tanári fizetéseket. 1909-ben tért át az iskola a heti 3 délutáni tanítás helyett a délelőtti 8-13 óráig tartó tanításra. Az õ igazgatása alatt épült fel 1912-ben az új iskolaépület. Katona Mihály igazgatása alatt a különböző alapítványok felsorolása az 1913-14-es évkönyvben 18 oldalt tölt meg. A 80 alapítvány 242.055 Korona értékben működött.

Nyugdíjba vonulása alkalmából az 1917-18-as iskolai évkönyv méltón emlékezik meg róla.

Forrás:
Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992.

Parragh Gedeon

Parragh Gedeon

Soós Gábor, Parragh Gedeon és Domián István

A kecskeméti református gimnázium tanárai, 1862-63
Forrás: Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemét anno…


Szigetszentmiklóson született 1835. április 29-én. Középiskolai tanulmányait a kunszentmiklósi és kecskeméti református gimnáziumban végezte. Egyetemi évei alatt 1853-tól a pesti tudományegyetemen Jedlik Ányos laboratóriumában fizikai kísérletekkel foglalkozott. 1857-ben a kecskeméti református gimnázium természettan tanárának hívták meg. Az oktatás mellett jelentős szakmai tevékenységet is folytatott. Országos hírnévre tett szert azáltal, hogy saját készítésű eszközeinek segítségével tanította a természettant.

Érdekes kísérleteiről a helyi sajtó is gyakran hírt adott. A szőlősgazdák körében különösen a fagy elleni védekezés módszerének kidolgozásával lett népszerű. Dr. Szabó Kálmán múzeumigazgató 1935-ben megjelent, “A hírös város anekdótakincse” című gyűjteményében a népszerű fizikus, mint “Kecskemét fagyosszentje” kapott helyet.

“Kecskemét fagyosszentje nevét Parragh Gedeon országszerte ismert fizikus kollégiumi tanárunk nyerte. Kecskeméten az ismert országos Szervác, Pongrác és Bonifác fagyosszenteken kívül ő lett a negyedik fagyosszent. Híre terjedt a városban ugyanis, hogy egy május eleji napon reggelre fagy lesz.
“Kimondta?” – kérdezték az emberek. “Hát a Parragh!” és közölték mindenkivel, hogyha a fagy bekövetkezne, akkor a Parragh tanár úr udvarából egy vörös színű lámpa fog felhúzatni. Aztán mindenki, kifelé a szőlőbe és zu neki a füstölésnek.
A lámpajelzés megtörtént, de minden védekezés, igyekezet hiába való volt, elfagyott a szőlő és a gyümölcs. Reggelre megvolt a szüret, nóta, cigány, muzsika nélkül, elvégezte a munkát a fagy.
Megmondta Parragh! S járt szájról-szájra a nép között s lett Parraghból Kecskemét májusi fagyosszentje.”

Cikkei, beszámolói jelentek meg magyar és német nyelvű tudományos folyóiratokban; fizikai készülékivel, kísérleti eszközeivel több kiállításon is szerepelt. A város közéletében is jelentős szerepet vállalt. Egyik létrehozója és igazgatósági tagja volt többek között a Kecskeméti Takarékpénztárnak és a Gazdasági Gõzmalomnak, a Kecskeméti Ipar- és Kereskedelmi Hitelintézetnek és a Központi Takarékpénztárnak.

Halála évében így emlékeztek meg róla az iskola értesítőjében:

A református gimnázium 1929/30 évi iskolai értesítőjében, Arany Gusztáv kőröstarcsai lelkész, egykori diák, így emlékezik vissza Parragh Gedeonra.

A Hírös Naptár összeállítása Parragh Gedeon születésének 175. évfordulója alkalmából>>

Forrás:
Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992

Irodalom:
Székely Gábor – Székelyné Kőrösi Ilona: Természettudós tanárok Kecskeméten. Kecskemét, 2006.
Parragh Gedeon
Váry István: Emlékezzünk régiekről. Kecskemét, 1937.

Csabay Imre


Csabay Imre tanár fiaival, 1860-as évek
Forrás: Székelyné Kõrösi Ilona: Kecskemét anno…

Kunszentmiklóson született, 1824. június 24-én. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte. 1838-ban kezdte a bölcsészeti tanfolyamot Kecskeméten. 1940-ben beiratkozott a Pesti József Ipariskola mérnöki tanfolyamára. 1848-ban mint okleveles mérnök az osztrák-magyar államvasutaknál lett gyakornok.
1848 nyarán csatlakozott a Szalkszentmárton mellett táborozó kecskeméti népfölkelőkhöz, akik a délvidéki harcokban vettek részt. A szabadságharc bukása után egy ideig Bem tábornokkal együtt menekült, majd visszatért Temesvárra, ahol néhány napi fogság után elengedték. 1851-ig segédmérnökként dolgozott.
1852-től négy évig a kunszentmiklósi gimnázium rektora volt.

Tudósítvány
Részletes adatok>>

1856-tól a kecskeméti ref. főgimnáziumban mennyiségtant tanított.
1874-től 1892-ig az intézet igazgatójaként tevékenykedett. Tanári munkája mellett jelentős volt szakirodalmi tevékenysége.

A Kecskeméti Református Kollégiumi Diákegyesület 1930 februárjában öregdiáktalálkozót rendezett. Arany Gusztáv köröstarcsai református lelkész a következőképpen idézte fel, többek között, Csabay Imre alakját:

Forrás:
Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992.

Betű átméretezése
Kontraszt