1856. augusztus 29-én Tasnádon született, sokgyermekes református családban. A természetrajzot kisdiák korában tanítója, Török Ferenc református lelkész szerettette meg vele. Az elemi iskola elvégzése után a zilahi kollégiumba került, majd 1875-től Debrecenben református papnövendék volt, de nem fejezte be teológiai tanulmányait, hanem Dunaörsön nevelői állást vállalt. Ezután Sátoraljaújhelyen dolgozott nevelőként, és itt részt vett a megyei állatgyűjtő munkában. Beiratkozott a budapesti egyetemre és a Nemzeti Múzeum állattárában a zempléni fajok rendezésével foglalkozott. 1888 szeptemberében elfogadta a kecskeméti református gimnázium segédtanári állására szóló meghívást. 1892-ig tanított Kecskeméten. A természetrajz tanára és a szertár őre volt. Diákjai rendszeresen részt vettek kirándulásain, amik egyben gyűjtőútjai is voltak. Jelentősen gyarapította az iskola földrajzi szertárát és rovargyűjteményét.
![](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/2020/05/02_refi_ertesito_1891_1-640x1024.jpg)
![](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/2020/05/03_refi_ertesito_1891_2-634x1024.jpg)
![](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/2020/05/04_refi_ertesito_1891_3-624x1024.jpg)
A Kecskeméti Református Főgimnázium értesítvénye. 1891-92.
Természettudományi előadásokat tartott. Feldolgozta az Alföld középső részének állatvilágát, elkészítette Kecskemét állatvilágának leírását. 60 ezer darabos rovargyűjteményét megvásárolta a Magyar Nemzeti Múzeum Állattára, ez tette lehetővé, hogy 1895-ben elinduljon legnagyobb gyűjtőútjára Német-Új-Guineába.
Úti élményeiről szóló levelei a Természettudományi Közlönyben jelentek meg. Rovar és állattani gyűjtései mellett a pápua népéletet bemutató 6 ezer darabos gyűjteményt hozott haza. Gyűjteményének egy részét a Magyar Nemzeti Múzeum tette közzé 1899-ben.1903-tól haláláig a Magyar Nemzeti Múzeum Álattárában dolgozott.
Váry István: Emlékezzünk régiekről>> című kötetében a következőket olvashatjuk Bíró Lajosról:
![](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/2020/05/10_bl_eletrajz_1-646x1024.jpg)
![](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/2020/05/11_bl_eletrajz_2-648x1024.jpg)
![](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/2020/05/12_bl_eletrajz_3-660x1024.jpg)
![](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/2020/05/13_bl_eletrajz_4-647x1024.jpg)
Az Öt világrész magyar vándorai>> c. könyv pedig az alábbiakat írja Bíró Lajos életéről.
![](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/2020/05/19_5vilegresz_borito-699x1024.jpg)
![](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/2020/05/14_5vilegresz1-1024x820.jpg)
Forrás:
Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992.
Székely Gábor – Székelyné Kőrösi Ilona: Természettudós tanárok Kecskeméten. Kecskemét, 2006.
Válogatott irodalom:
Halász Gyula: Öt világrész magyar vándorai. Magyar fölfedezők Benyovszkytól napjainkig. Bp. Reprint kiad. 1993.
Asztalos Sándor: Bíró Lajos, a nagy magyar utazó. Bp., 1953.
Benedek Zoltán: A Szilágyságtól Új-Guineáig. Bíró Lajos természettudós életútja. Bukarest, 1979.
Petur László: Egyszemélyes expedíció. Bp., 1963.
Internetes oldalak:
Wikipédia