1848. március 15. és a követő események Kecskeméten

Virtuális kiállításunk megemlékezés az 1848-as kecskeméti eseményekre.
Összeállításunk válogatás a korabeli dokumentumokból, forrásokból; az eseményeket feldolgozó szakirodalomból és – a kultusz részeként – a forradalom évfordulóin megjelent újságcikkekből.

1848-ban a pesti forradalom híre hamar eljutott Kecskemétre is. A nemzetőrség szervezését már március 17-én megkezdték a városban. Alig tíz nap alatt 900 helyi polgár jelentkezett az újonnan felállított őrseregbe. Ők március 26-án tettek esküt.

KECSKEMÉT, 1848. március [19.]
HORNYIK JÁNOS JEGYZETEI A KECSKEMÉTI MÁRCIUSI ESEMÉNYEKRŐL
Mártius 16-án reggel idején kimentem Szentkirályba, este beszély.
Mártius 17-én dél után hazajöttem, bemenvén a Városba, távolról a Város háza előtt a Nemzeti zászló feltűzését bámulva látom, népgyülekezet, oda érve, a jelenvoltaknak Horvát Pál olvassa Petőfi dalát, és ütött az óra — a falra szegezve látom a Magyar Nemzet kivánatait 12 pontban — Horvát Pál végezve olvasását, Kiss Miklós szolgabíró, ki azalatt oda ért, szólott a nem igen nagy számú néphez, azután Nagy Lajos főbíró, ki szinte azalatt lejött a tanácsteremből, buzditólag és felvilágositólag — azután több előkelők és értelmesbek a tanácsterembe érkezvén, felszóllitás rendeltetett a Casinói egyletekhez — később a belső csendőrködés végett három iv nyittatott ideiglenes Nemzetőrségi aláírásra, aláírták magukat — oskolai ifjúság 3 zászló alatti menet közben énekli Petőfi dalát — ekkor hallottam bámulva a Pesten történteket, mellyek 16-án este felé Kecskemétre jutottak, mai nap reggel a Tanács és Vál. Község elébe terjesztetvén, a Jegyzőkönyv szerént nyilvános ülés tartás rendeltetett — a 12 pont elfogadtatott, Nemzeti zászló készíttetett — Kokárdát magam is feltűztem — Mártius 18. Nyilvános közös gyűlés — a proclamatio, és tegnapi Jegyzőkönyv hitelesítése — én bízattam meg a nyomtatásnak 3 ezer példánybani elkészíttetésére — Mártius 19. Tizedgyűlésekben a proclamatio a lakosság részéről nagy lelkesedéssel fogadtatik, mellette a 12 pont magyaráztatván, dél után az ifjúság zászlók alatt Petőfi dalát énekelve, nagy néptömeg kíséretébe ünnepélyes meneteket tart — B-KML IV. 1604. I. 23. (Iványosi-Szabó Tibor, 1988.)

1848. március 18.1848. március 21.1848. március 23. 1848. március 29.
Hirdetmény. Kecskeméti tisztes Polgárok és Lakosok!Mit kíván a magyar nemzet? : Legyen Béke, Szabadság, Egyetértés. : Magyarázata a 12 pontnakFelszólítás!Határozata Kecskemét városa nemzet-őrségi választmányának
Hirdetmény - Csányi János12 pont magyarázataFelszólítás - 1848. március 23.Határozat - 1848. március 29.

Kecskemét Város Tanácsa a március 17-én tartott közgyűlésen tett hitet a 12 pont elfogadása, illetve békés, törvényes úton való elérése mellett, elrendelte a városi közügyeket tárgyaló tanácskozások nyilvánosságát, valamint engedélyezte a nemzeti színű lobogók kitűzését a régi városházára és a református főiskolára.


1848. április 3.
„Nemzeti őrsereg szolgálati Rendszabályai”

Nemzeti őrsereg - 1848. április 3.

1848. április 9. 1848. május 26.1848. június 15. 1848. június 23.
Egyházi beszéd, mellyet Magyarhon
szerencsés átalakúlása emlékére
tartatott hálaünnepély alkalmával … mondott
Mihó László ref. segéd-lelkész
HirdetményHirdetmény Kossuth Lajos levele
Kecskemét városi első kerület választóihoz

1848. július 16.

Mészáros Lázár honvédelmi miniszter felhívására Kecskemét 650 fős csapatot – 595 gyalogost és 55 lovast állított ki. A város polgárságának minden rétege képviseltette magát. Birtokosok, városi tisztviselők, iparosok és diákok egyaránt hadbavonultak a haza védelmére. A Pest megyei nemzetőrök gyülekező helyét Kiskőrös mellett jelölték ki. Ide vonult a kecskeméti csapat is a kecskeméti asszonyok által készített zászlók alatt. E zászlók felavatására és a nemzetőrök búcsúztatására 1848. július 16-án került sor. Az ünnepségen Hoffmann János plébános mondott beszédet.

Egyházi beszéd, mellyet a Kecskeméti Nemzeti Őrség hadi-zászlóinak felszentelése alkalmakor mondott…Kecskeméten, július hó 16-dikán 1848



1948 szeptemberétől a súlyosbodó hadi helyzet újabb csapatok felállítását tette szükségessé. Ennek érdekében indult toborzókörútra Kossuth Lajos. Ceglédi és nagykőrösi látogatása után, 1848. szeptember 25-én városunkban is nagy hatású beszédet mondott. Ennek hatására Kecskemétről és környékéről sokan esküt tettek és már másnap csatlakoztak az Ozora felé induló csapatokhoz.

Baldacci Manó bárónak, a Nemzetőrségi Haditanács elnökének 1848. július 10-i, a nemzetőrzászlókra vonatkozó rendelete előírta, hogy a nemzetőrzászló fehér selyemből készül, a gyalogságnál 126×179 cm méretben. A zászló három szabad oldalán 15 cm szélességben a szegély az szerint, nemzetiszínű háromszögű darabokra osztva körül festett legyen. A zászló jobb oldalán (előlapján), a magyar, bal oldalán (hátlapján) a megyei címer aránylagos nagysága festve. (Mező,2008.)

Kecskeméti Nemzeti Őrsereg zászlója

Gömöri Frigyes nemzetőr hadnagy leveleiben pontosan tájékoztatta Kecskemét város tanácsát a hadi eseményekről. Tőle tudjuk, hogy a 2. pesti zászlóalj kecskeméti százada nem a szabvány nemzetőr vagy honvédzászlót használt, hanem nemzetiszínűt. (Kozicz,1996)

1848. szeptember 4.1848. november 8.1848. november 30.1848. december 15.1848. december 31.
Hirdetmény.Felhívás!Felszólítás.Kecskeméti Polgárok!A kecskeméti Polgárokhoz!
Hirdetmény - 1848. szeptember 4.Felhívás - 1848. november 8.Felszólítás - 1848. november 30.Kecskeméti Polgárok! - 1848. december 15.Csányi János 1848. december 31.
1849. január 16.1849. január 29.1849. március 26.1849. április 19.1849. július 29.
Az országos honvédelmi bizottmány elnöke Kecskemét város KözönségénekPolgárok!HirdetményA’ magyar nemzet’ függetlenségi nyilatkozataAlulirt városi parancsnok pontos megtartás végett ezennel a’ következőket rendeli
Kossuth Lajos 1849. január 16.Városi előljáróság 1849. január 29.Hirdetmény 1849. március 26.Függetlenségi nyilatkozat 1849. 04. 19.Gerstner József 1849. 07. 29.

Ajánlott szakirodalom:

GÖNCZI Gergő: A kecskeméti nemzetőrség megszervezése 1848 tavaszán
In: Múltbanéző 16.

HAJAGOS Illés: A magyar szabadságharcz és Kecskemét. In: Emlékkönyv. A kecskeméti Honvéd-Emléktábla leleplezése alkalmára.
Szerk.: ifj. Bagi László. Kecskeméten, nyomatott Tóth Lászlónál. 1892. p. 5–102.

HERMANN Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. Gáspár András honvédtábornok (Kecskemét, 2005)

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: Kecskemét 1848/49-ben. Kecskeméti Füzetek 1. Kecskemét, 1990.

Kecskemét története 1849-ig. Kecskemét monográfiája I. Szerk.: Bárth János. Kecskemét, 2002. p. 229–707.

A március 15-i események után rövidesen hazatért szülővárosába és az elsők között jelentkezett nemzetőri szolgálatra. 1848 májusában az összeírt és 12 századba beosztott kecskeméti nemzetőrök tisztjei között találjuk: Muraközy János az V. század kapitánya. Az 1848. július 17-én Kecskemétről délvidéki szolgálatra induló 55 lovas és 595 gyalogos nemzetőr névsorában ez utóbbiak között, 346. sorszám alatt olvasható Muraközi János, ügyvéd, főhadnagy neve. (Kecskemét is kiállítja… p. 181-182.)

Szenttamástól világosig

SZÉKELYNÉ KŐRÖSI Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban I. Szenttamástól világosig (Kecskemét, 1998)

SZÉKELYNÉ KŐRÖSI Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Kecskemét is kiállítja… (Kecskemét, 2002)

SZÉKELYNÉ KŐRÖSI Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban III. Tizenkét hónap. Dékány Rafael a 25. honvéd zászlóaljról (Kecskemét, 2004)

PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Kecskemét két képviselője az 1848-1849. évi országgyűlésen
In: Bács-Kiskun megye múltjából 18. Kecskemét, 2003. p. 117-138.

PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Betyárok Kecskemét környékén az 1848/49. évi szabadságharc után
In: Bács-Kiskun megye múltjából 20. Kecskemét, 2005. p. 277-300.

TRIZNYA Arnold: Mihó László – Egy elfeledett református lelkész szolgálata 1848–49-ben
In: Múltbanéző 14.

További ajánlott kötetek:

A szabadságharc kultusza Kecskeméten

1848-49 emléktábla, Kecskemét
A Nagytemplom külső falán, a bejárat mellett található az 1848/49-es szabadságharcban elesett honvédek emléktáblája. A fehér márványtáblán a koronás címer oldalához támaszkodó két női alak kezében egy-egy kardot és pajzsot tart. A 3×3 méteres reliefet Pataky Imre kecskeméti rajztanár tervezte, és a budapesti Gerenday cég műhelyében készült 1892-ben. A szükséges pénz a kecskeméti polgárok adakozásából gyűlt össze néhány hónap alatt. (Forrás: Szórád Péter)

Emlékkönyv a kecskeméti honvéd-emléktábla leleplezése alkalmára

Kecskeméti Lapok címlapja 1948. március 17-én

Megszakítás