Tóth László (1895–1964) munkáscsaládba született, a református gimnáziumban érettségizett, a budapesti egyetem bölcsészkarán kezdte meg tanulmányait, viszont anyagi gondok miatt abba kellett hagynia. Ezután visszajött szülővárosába, ahol újságíró lett; az őszirózsás forradalom után a Nemzeti Tanács jegyzője, a Tanácsköztársaság idején a direktórium művelődésügyi előadója volt. 1920-ban másfél éves börtönbüntetésre ítélték, majd szabadulása után a Részvény Nyomdához került, amelynek 1935-ben az igazgatója lett. Tóth László sokat tett azért, hogy a kis vidéki nyomda a magyar irodalom jelentős műhelyévé válhatott; a nyomda segítette Németh László Tanújának megjelenését, majd Németh több más műve is a Részvény Nyomdához került: az Ember és szerep (1934), a Kisebbségben (1939), a Téli hadjárat (1940). A nyomda azonban a sakkfolyóiratával és sakk-könyvekkel is felhívta magára a figyelmet, később pedig számos folyóirat is itt öltött alakot, pl. a Válasz, az Apollo, a Magyarságtudomány stb. Gál István, az Apollo szerkesztője így írt a Részvény Nyomdában folyó magas színvonalú munkáról: „A folyóiratot Tóth László nyomdai fantáziája teljesen átalakította, és az addig és akkor létező magyar folyóiratoktól különböző külalakot biztosított neki. A papírt és a borítólapot ő választotta ki, frissen rendelt betűtípust alkalmazott itt először, kidolgozta a lap tükrét és oldalcímekkel látta el, a címlapok és a hirdetések betűit megállapította. […] Az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Rt. kiadványai az Amicus, a Bíró, a Kner, az Officina, a Tevan nyomda termékei mellé sorolhatók.” (Gál István, Tóth László mint az Apollo kiadója, Fo 1969, 1. sz., 57.)
A folyóiratok és könyvek többségére ráfizetett a nyomda, de a két világháború között szoros kapcsolatot ápolt a kecskeméti református egyházzal, és lelkészek, az egyházban szerepet játszó szőlősgazdák, orvosok, ügyvédek, tisztviselők, tanárok tulajdonában volt, akik fontosnak tartották a nyomda fennmaradását, a magyar kultúra támogatását.
Kép forrása: Hírös Naptár
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 70–72.
