Horváth Döme (1819–1899) Kecskeméten született, egyszerű, kézműves szülők gyermeke volt, a már említett Horváth Cyrill öccse, akinek támogatásával ügyvédi oklevelet szerzett. A szabadságharcban népfölkelési biztos volt, de a bukás után haditörvényszék elé állították, majd rendőri felügyelet alá helyezték. A politikai viszonyok változásával, 1861-ben országgyűlési képviselővé választották. 1867-től, a kiegyezés után pedig magas minisztériumi és bírói tisztségeket viselt a fővárosban, miközben Kecskeméttel szoros kontaktust ápolt. Szülővárosába 1886-ban vonult vissza. Kecskeméten a társadalmi és gazdasági élet minden területén kezdeményező és vezető szerepet vállalt, Hornyik József így írt róla: „Ami gróf Széchenyi István volt az országnak, ugyanaz volt Horváth Döme Kecskemétnek.” [Diósi Géza: A Horváth Cyrill ön képzőkör (Olvasó Társaság) története 1840–1940). Szeged, 1940. (A Szegedi Piarista Diákszövetség „Vademecum” Füzeteinek 7. száma.)] Horváth Döme verseit, elbeszéléseit már az 1830-as évek végétől több lap is közölte. Jurátus korában írt a Hit- és hontagadó című drámája 1848-ban jelent meg Kecskeméten. Számos íróval volt barátságban, kapcsolatban, kecskeméti házában Petőfi és Vörösmarty is megfordult. Irodalmi tevékenysége az 1850-es években volt a legélénkebb: az ügyvédi gyakorlattól eltiltották, Kecskemétet nem hagyhatta el, így járható útként csak az irodalom maradt számára. Alföldi színműtár (1850), majd Újabb színműtár (1853) című kiadványaiban Victor Hugo (Borgia Lucretia, Tudor Mária), Racine (Phaedra), Voltaire (Zaire) drámáinak fordítását, valamint Podmaniczky Balázs című eredeti színművét jelentette meg mások műveivel karöltve. Későbbi munkái: Részvét lapjai (1864), benne Goethe A testvérek című drámájának fordítása, de mások fordításait is tartalmazza, pl. Barsi József, Bulcsu Károly, Garzó Júlia, Sándor György etc.
A kiegyezés utáni időben a Kecskeméti Lapokban jelent meg Horváth Dömének számos cikke, tanulmánya, irodalmi szempontból legfontosabb ezek közül az Emlékezzünk régiekről (1872), és a Shakespeare a magyar irodalomban és színművészetben (1889). Befejezetlen maradt műveinek gyűjteményes kiadása a Vegyes művekben (1893) található. Nagy érdeme van Horváth Dömének a Katona-kultusz meggyökereztetésében. 1856-ban és 1860-ban életrajzi bevezetéssel kiadta a Bánk bánt, s e kiadások jövedelmét Katona síremlékére fordította. A szoborállítást is ő kezdeményezte, az emléktábla elhelyezése is az érdeme Katona szülőházán. 1891-ben megalakult a Katona József Kör, amelynek ő lett az első elnöke.
Forrás: Wikipiédia
Forrás: Bácstudástár
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 47–49.
