Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár
Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
Kép forrása: Arcanum
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 30–40.
Demeter János kecskeméti városi tanácsnok volt. A Buda (1795) című szomorújáték kiadása az ő nevéhez fűződik. Ő dolgozta át Bessenyei azonos című tragédiáját a színpad számára.
Forrás:
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 30.
Szerelemhegyi (Liebenberger) András (1762–1825) korábban Bécsben volt színész. A pesti társulatban az énekes játékok színrevitelét segítette karmesterként, korrepetitorként, balettmesterként, s ha kellett, kottamásolóként.
1792-ben csatlakozott Kelemen színtársulatához. 1800-ban, kecskeméti származására hivatkozva a kecskeméti tanács támogatását kérte tizennyolc magyar opera és énekes komédia kinyomtatásához, a kiutalt 20 forint azonban erre nem volt elegendő.
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 29–30.
Nemes András (1760–1844) kecskeméti származású, aki név nélkül jelentette meg Az igaz magyar nemes című színdarabját.
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 29.
Szomor Máté (1770k.–1819) Kelemen színtársulatának tagja volt. Színdarabot is írt: Ki-ki saját háza előtt seperjen című vígjáték, nagy sikerű darab lett Rontó prókátor című, nem eredeti mű, Szomor egy francia vígjáték német fordítását magyarította.
Forrás:
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 29.
Kelemen László (1762–1814) Kecskeméten született, az első magyar hivatásos színtársulat vezetője volt.
Kép forrása: Múlt-kor
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 29–30.
Révai Miklós (1750–1807) a magyar nyelvtudomány egyik legnagyobb alakja, és az időmértékes verselés egyik meghonosítója. Kecskeméten töltötte a noviciátus két évét (1769–1791), már ekkor próbálkozott latin nyelvű versírással
Kép forrása: Hegedüs Géza: Irodalmi arcképcsarnok
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 20.
Wikipédia
Horányi Elek (1736–1809) a magyar irodalomtörténet-írás egyik úttörője, aki 1762-ben és 1765-ben tanított Kecskeméten. 1762-es Oratio pro arte poetica (Beszéd a költői mesterségért) című munkáját Kecskeméten adták ki.
Önképzőkört is elneveztek róla.
Forrás:
Magyar írók élete és munkái
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 22.
Wikipédia
Telek József (1716–1772) ferences szerzetes prédikációgyűjteményének a kecskeméti Mária-kápolnáról szóló része miatt került be az irodalmi öröksége.
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 20.
Váczy János (1859–1918) Kecskeméten született, ott is halt meg. Irodalomtörténész, Kazinczy levelezéseinek kiadója, valamint Kazinczy, Berzsenyi és Tompa életrajzírója.
Tanári és tudományos munkáját a fővárosban végezte, de a nyarakat Kecskeméten töltötte.
Több cikket írt Katonáról is.
Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című sorozatban ő mutatta be Kecskemétet.
Kép forrása: Wikipédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 59.