Szerző: Nikolett

Császári Losy Pál

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Császári Losy Pál (1771–1823) evangélikus református lelkész, csurgói tanár volt.
Csokonai őt helyettesítette jénai tanulmányútja idején a csurgói iskolában. 4 évet töltött a jénai egyetemen, ahol 1799-ben a filozófia doktorává avatták. Kecskeméten több tankönyvet írt: pl. A három bócsai pusztabeli juhászoknak együtt való beszélgetések című közjátékát. 1802-től 1810-ig a református kollégium professzora, később fülöpszállási lelkész.
Színjáték formában írt verses köszöntője: „Ns Hajós Krisztina kisasszon lakodalma alkalmatosságával”, amely „valóságos néprajzi leltár” és az ö-ző nyelvjárás egyik legelső lejegyzett emléke.

Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 27.

Kiss István

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége ,

Kiss István (1733–1798) a kecskeméti ferences paróka lelkésze volt, aki jeruzsálemi úton vett részt (1766 májusában indult és 1770 tavaszán tért vissza), és akinek 18. század végén útjáról írt könyvét 1958-ban Pásztor Lajos adta ki Rómában.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 20.

Simai Kristóf

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége ,

Az első magyar nyelvű előadást a Koháry István gróf által alapított, 1714-ben megnyitott kecskeméti Piarista Gimnáziumban rendezték meg 1772-ben: Simai Kristóf (1742–1833) Mesterséges ravaszság címmel, amely egy Plautusból és Molière-ből magyarosított darab. A piaristák fontos törekvése volt, hogy az oktatásban a latinnal egyenrangúvá tegyék a magyar nyelvet.
A piaristák színház- és irodalomtörténeti jelentőségű tevékenysége is figyelemreméltó: 1715–1775 között 30 színjátékot sikerült rendezniük, melyek leggyakrabban ókori történelmi és bibliai (ószövetségi) tárgyú, de volt magyar történeti témájú is, ugyanakkor csak a címek maradtak fent, és latinul adták elő ezeket a darabokat.
Simai egyébként összekötő kapocs az iskolai és a világi, hivatásos színjátszás között.
Simai Kristóf 6 vígjátékáról lehet tudni csak csupán, és Dugonics András mellett ő volt a magyarországi világi színjátszás legsikeresebb szerzője – Gragger Róbert szerint korának Molière-je volt.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 20–22.
Wikipédia

Székudvari János

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet ,

Életéről keveset tudunk, a 17. század végén és 18. század elején élt és alkotott, 1709-ben halt meg.
A siralomének gyakori verstípus ekkoriban. Tűzvészekről, pusztító járványokról, városok feldúlásáról, csatavesztésekről énekeltek az alkalmi költők.
Székudvari János kecskeméti rektor, aki a rácok Kecskemét elleni támadásáról, a város 1707. április 3-i pusztulásáról írt verset Sűrű siralmokkal rakott Jaj-Halom (1707) címmel.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 18–19.

Csúzi Cseh Jakab

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Életéről keveset tudunk, 1639-ben született, 1695-ben halt meg.
Gályarabságot szenvedett.
A kecskeméti református iskola rektora volt.
Latin és magyar nyelvű vallási műveket írt.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 14.

Kabai Bodor Gellért

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Életéről keveset tudunk, 1681-ben halt meg.
A kecskeméti református iskola rektora volt.
Latin és magyar nyelvű vallási műveket írt.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 14.

Murai Károly

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Murai Károly (1857–1933) eredeti neve: Kovács László. Népszerű fővárosi író volt a dualizmus korában. Több kötet elbeszélése és regénye jelent meg, vígjátékait a Nemzeti Színház mutatta be. Egy időben szerkesztette a Kecskemétet.

Kép forrása: Wikipédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 59.

Bán János

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Bán János (1968–) Kecskeméten született 1968. december 2-án.
A kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban érettségizett, majd elvégezte a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolát, utóbb a szombathelyi Tanárképző Főiskolát.
1992 óta újságíróként dolgozott. Előbb a Petőfi Népe újságírója, majd 2002-től főszerkesztő helyettese volt. 2005-től a szolnoki Új Néplap főszerkesztő-kiadóigazgatója, majd a Heves Megyei Hírlap főszerkesztő-kiadóigazgatója is 2015-ig. 2015 szeptemberétől a Kecskeméti Lapok főszerkesztője, 2016 szeptemberétől a Kecskeméti Televízió ügyvezető igazgatója, később ügyvezető főszerkesztője. 2020. július 1-től az MTVA M5 kulturális-oktatási–ismeretterjesztő csatorna igazgatója.
2021-től a Színház és Filmművészeti Egyetem tanára.
Íróként kezdetben tudományos-fantasztikus regényeket írt. 2000-ben megkapta a legjobb sci-fi novella írójaként a Zsoldos Péter-díjat, amit ezután még négy alkalommal ítéltek neki.
2008-tól történelmi témájú könyveket is ír. Legnépszerűbb regénysorozatával, a Hunyadi-ciklussal napjainkra a magyar történelmi regény műfaj egyik legsikeresebb szerzőjévé vált.

L. bővebben.

Kép forrása: Hírös
Forrás: Orosz László–Füzi László, Kecskemét irodalomtörténete, Kecskeméti Lapok Kft., 2003, 122–123.

Bán János portréja

Dobozi Eszter

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet

Dobozi Eszter (1956–2019) József Attila-díjas (2010) író, költő, tanár, szerkesztő. Alföldy Jenő felesége.
1979-ben a József Attila Tudományegyetemen végzett, magyar–történelem szakon. 1978 óta publikált verseket, tanulmányokat és szociográfiát. 1979–80-ban Cegléden, 1980–81-ben Kecskeméten tanított. 1982-től a Katona József Társaság tagja, 1989-től a Forrás munkatársa, 2007-től a Kecskeméti Művészetoktatási Intézmények igazgatója, 1995 és 2019 között a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola, illetve jogelődjének igazgatója volt. 1999-ben a BME Gazdaság és Társadalomtudományi Karának közoktatási vezető szakán szerzett képesítést.

L. bővebben.

Kép forrása: Hírös
Forrás: Orosz László–Füzi László, Kecskemét irodalomtörténete, Kecskeméti Lapok Kft., 2003, 122–123.

Dobozi Eszter portréja
Megszakítás