Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár
Vállaji Sipos Ida (1869–1940) Kecskemét első nőírója volt. Akácok alatt című verseskötete 1907-ben jelent meg Kecskeméten. A két háború közt kiadott művei: Bobrói vér (regény, Bp., 1927), Ifjúsági színdarabok, jelenetek (Kolozsvár, 1938), A Tízparancsolat elbeszélésekben (Debrecen, 1939), Költemények (Kecskemét, 1940).
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 75.
Daykáné Sipos Margit (1884–1955) novelláit a nagykőrösi Arany János Társaság adta ki (Magyar mezőkön, 1934).
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 75.
Joós Ferenc (1890–1980) tanító, újságíró, később könyvtáros, 1933–49 közt a katona Társaság alelnöke volt. A két világháború alatt verseket, elbeszéléseket, meséket, színdarabokat írt: A csonka katona meséi, 1926; Ha férfi vagy, légy férfi!, 1930, A fiatal tekintetes úr, 1937; A háború Robinsonjai, 1940.
Később színház-, művelődés- és irodalomtörténeti tanulmányokat jelentetett meg: A vándorszínészettől az állami színházig, 1957; Korszakok, színészek, nézők a kecskeméti Katona József Színházban, 1974, Az első kecskeméti könyvnyomda története, 1959; Katona József hivatali irataiból, 1979.
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 75.
Dénesné Boga Janka (1889–1963) színdarabjait Szegeden (19279 és Kecskeméten (1930, 1941) játszották; kisregényt, elbeszéléseket és meséket is írt.
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 75.
Muraközy Gyula (1892–1961) református lelkész, szerkesztő, író, műfordító. A budapesti református teológián és a franciaországi (montaubani) egyetemen tanult. 1918-tól Kecskeméten, 1932-től Budapesten a Kálvin téren volt lelkipásztor. 1957-től haláláig a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára volt. Egyik szerkesztője a Reformátusok Lapjának (Kecskemét), a Református Figyelőnek, 1934-től szerkesztette a Református Életet, 1945-től az Élet és Jövőt. Felelős kiadója volt a Theológiai Szemlének, 1957-től főszerkesztője a kétnyelvű ökumenikus kőnyomatosnak, a Hungarian Church Pressnek. Megjelent több vers-, elbeszélés-, regény- és színdarabkötete. Főbb munkái: Élet és halál (elmélkedések, Kecskemét, 1915); Este az erdőn (versek, Kecskemét, 1921); Az ébredő föld (regény, Bp., 1933); Kiáltó szó (prédikációk, Bp., 1936); Titok (novellák, Bp., 1940), Késő vallomás (válogatott munkák, Bp., 1985).
Kép forrása: Régi könyvek
Forrás: Magyar életrajzi lexikon
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 75.
Fazekas Ernő (1899–1957) sokoldalú irodalmi munkásságot folytatott. Polgári foglalkozását tekintve tanító volt. Verseskötetei: Vadvirágok, 1922; Tavaszvárás, 1925. Novellái: Őszi kaland, 1932. Regényei: Kérik a lányt, 1933; Megpróbált élet, 1938.
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 75.
Fodor János (1909–1961) nyomdászként dolgozott. Hess András életrajzi regényével a Dante Kiadó pályadíját nyerte el (A budavári nyomdász, 1942) Sipos András álnévvel.
Kép forrása: Régi könyvek
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 75.
Donáth György (1912–1943) kecskeméti születű költő, publicista, társadalompszichológus. A református gimnázium diákjaként magyar irodalomból országos tanulmányi versenyt nyert, és mint egyetemista a fővárosban részt vett a baloldali diákmozgalmakban, majd az illegális KMP munkájában. Munkaszolgálatosként került a frontra, ott vesztette az életét.
Forrás: Arcanum
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 77.
Hornyik János (1812–1885) Kecskeméten született, a kecskeméti Piarista Gimnáziumban és a pesti egyetemen tanult. Kecskeméten levéltáros, majd városi főjegyző lett. Kiterjedt levéltári kutatások alapján előbb az Életképekben (1848), majd az Új Magyar Múzeumban (1853, 1859), a Vasárnapi Ujságban (1861), a Magyar Tudományos Akadémia Értesítőjében (1863) és a Századokban (1868) publikált Kecskemét történetével foglalkozó tanulmányokat.
Fő műve: Kecskemét város története, oklevéltárral (Kecskemét, 1860–66, I–IV) 1711-ig taglalja a város történetét.
A hazai történetírás a 19. századi legmagasabb színvonalát képviseli, s pótolhatatlanná teszi, hogy az oklevéltárában kiadott iratanyag egy része a második világháborúban megsemmisült.
Hornyik a tényekhez szigorúan ragaszkodó, pozitivista történetíró volt, épp ezért jól látta a hiteles történeti ábrázolás korában fennálló politikai akadályait: „Egyébiránt a Kuruc-világ története még nincs megírva, mert a történelem, mint növény a szabad légben, csak szabadsajtó hatálya alatt virul. Sokat nem szabad, sokat nem merünk, sokat nem akarunk megírni, majd ha minden adat nyilvánságra kerül, e korszak is megleli saját történetíróját.”
Várostörténete fontos forrása Kecskemét irodalomtörténetének is.
Rövid összefoglalást is készített a város irodalmi hagyományairól (Még egy „Emlékezzünk régiekrűl”. Kecskeméti Lapok 1872. november 3.).
Hornyik fő művét az Akadémia Marczibányi-díjjal jutalmazta, s a szerzőt levelező taggá választotta.
Teljesítményét történetírásban azóta sem sikerült felülmúlnia senkinek Kecskeméten.
Kép forrása: Bácstudástár
Arcanum: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 51–52.
Kodály Zoltán a két világháború közti időre esik szülővárosával való kapcsolatának megújulása, elmélyülése. A város zenei élete ekkoriban fejlődött látványosan. Kodály legnagyobb sikerű művét, a Psalmus Hungaricust Kecskeméti Vég Mihály szövegére írta. 1962-ben ő avatta fel Kecskeméten Vígh Tamás Katona-szobrát.
Kép forrása: Jegy.hu
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 77.