Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár
Életéről keveset tudunk, 1639-ben született, 1695-ben halt meg.
Gályarabságot szenvedett.
A kecskeméti református iskola rektora volt.
Latin és magyar nyelvű vallási műveket írt.
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 14.
Életéről keveset tudunk, a 17. század végén és 18. század elején élt és alkotott, 1709-ben halt meg.
A siralomének gyakori verstípus ekkoriban. Tűzvészekről, pusztító járványokról, városok feldúlásáról, csatavesztésekről énekeltek az alkalmi költők.
Székudvari János kecskeméti rektor, aki a rácok Kecskemét elleni támadásáról, a város 1707. április 3-i pusztulásáról írt verset Sűrű siralmokkal rakott Jaj-Halom (1707) címmel.
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 18–19.
Az első magyar nyelvű előadást a Koháry István gróf által alapított, 1714-ben megnyitott kecskeméti Piarista Gimnáziumban rendezték meg 1772-ben: Simai Kristóf (1742–1833) Mesterséges ravaszság címmel, amely egy Plautusból és Molière-ből magyarosított darab. A piaristák fontos törekvése volt, hogy az oktatásban a latinnal egyenrangúvá tegyék a magyar nyelvet.
A piaristák színház- és irodalomtörténeti jelentőségű tevékenysége is figyelemreméltó: 1715–1775 között 30 színjátékot sikerült rendezniük, melyek leggyakrabban ókori történelmi és bibliai (ószövetségi) tárgyú, de volt magyar történeti témájú is, ugyanakkor csak a címek maradtak fent, és latinul adták elő ezeket a darabokat.
Simai egyébként összekötő kapocs az iskolai és a világi, hivatásos színjátszás között.
Simai Kristóf 6 vígjátékáról lehet tudni csak csupán, és Dugonics András mellett ő volt a magyarországi világi színjátszás legsikeresebb szerzője – Gragger Róbert szerint korának Molière-je volt.
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 20–22.
Wikipédia
Kiss István (1733–1798) a kecskeméti ferences paróka lelkésze volt, aki jeruzsálemi úton vett részt (1766 májusában indult és 1770 tavaszán tért vissza), és akinek 18. század végén útjáról írt könyvét 1958-ban Pásztor Lajos adta ki Rómában.
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 20.
Császári Losy Pál (1771–1823) evangélikus református lelkész, csurgói tanár volt.
Csokonai őt helyettesítette jénai tanulmányútja idején a csurgói iskolában. 4 évet töltött a jénai egyetemen, ahol 1799-ben a filozófia doktorává avatták. Kecskeméten több tankönyvet írt: pl. A három bócsai pusztabeli juhászoknak együtt való beszélgetések című közjátékát. 1802-től 1810-ig a református kollégium professzora, később fülöpszállási lelkész.
Színjáték formában írt verses köszöntője: „Ns Hajós Krisztina kisasszon lakodalma alkalmatosságával”, amely „valóságos néprajzi leltár” és az ö-ző nyelvjárás egyik legelső lejegyzett emléke.
Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 27.
Nemesi származású volt. Miután középiskoláit a debreceni kollégiumban, ahol teológiát is tanult, elvégezte, 1750 körül külföldi, különösen angol egyetemeket látogatott; bejárta Németországot és Leidenben a keleti nyelveket tanulta; azután Bécsben, Pozsonyban, Budán és más helyeken lakott.
1772 körül a kecskeméti református iskolában néhány évig konrektor (másodtanító) volt.
„Csodabogárként” tekintettek rá, csak tudományos szenvedélyének élt; külsejében és életmódjában a cinizmusig menő egyszerűséget tanúsított. Megfordult Konstantinápolyban és Kis-Ázsiában is. Viszontagságos élete során keleti nyelvekkel és kalandos nyelvészkedéssel foglalkozott: a m. nyelvet tökéletesnek és a török–tatár nyelvekkel rokonnak képzelte. Hangoztatta, hogy a magyar nyelv különösen alkalmas az időmértékes verselésre, így az antik időmértékes verselés egyik úttörője Magyarországon.
Forrás: Magyar életrajzi lexikon
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 27–28.
Göböl Gáspár (1745–1818) kecskeméti református lelkész. Több művet fordított franciáról, köztük Voltaire két drámáját, de elvesztek. Kiadott műve: Utazó lélek, azaz széjjel járó gondolati egy olyan léleknek, ki az embereknek társaságát egy kevéssé elhagyván, felrepült a Naphoz (Pest, 1785) – utópikus verses elbeszélés, amelyet Weöres Sándor az első magyar sci-finek nevez, amelyben Göböl a vallási tanításokat tudományos ismeretekkel támogató irányzatot képviseli benne.
Kép forrása: Hírös Naptár
Forrás: Hírös
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 28.
Reformáció MNL
Baksay Sándor (1832–1915) a teológiát Kecskeméten végezte, ahol Abonyi Lajossal a Korány című diáklapot. Kecskeméten szerkesztette, majd Halason tanár, 1862-től lelkész, a solti református egyházmegye főesperese, 1904-től a dunamelléki református egyházkerület püspöke. 1872-től a Kisfaludy Társaság tagja. A legjobb műveiben a nép életének, mentalitásának ábrázolója, valamint nyelvének megszólaltatója.
Forrás: Arcanum
Wikipédia
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 40.
Horváth Cyrill (1804–1884) Kecskemét szülötte, a piarista gimnázium növendéke. Drámaíró, filozófus, a Bach-korszakban a pesti piarista gimnázium tüzes magyarságú igazgatója.
Kép forrása: Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 41.
Digitalizált művei:
Horváth Cyrill szépirodalmi munkái / Kiadta Horváth Döme. – Kecskemét : Horváth Döme, [1899]. – 2 db, 318+336 p.
Vetélytársak : Szomorújáték öt felvonásban / Horváth Cyrill. Borgia Lucretia / Hugó Victor után fordítá Horváth Döme. – Kecskemét : Szilády Károly ny., 1850. – 293 p. – (Alföldi színműtár ; 1.) Digitalizált változat
Klapka György (1820–1892) a kecskeméti piarista gimnáziumba járt 1832–34 között. A szabadságharc tábornoka, az 1849 utáni emigráció egyik vezető egyénisége, politikai- és emlékíró.
Kép forrása: Wikipédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 41.
