Kecskemét irodalmi öröksége

Szokolay Hártó János

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Szokolay Hártó János (1781–1853) érdekes kecskeméti íróegyéniség. A református kollégiumban folytatott tanulmányai után asztalosmester lett. Rajzolásban és festésben is képezte magát. Várostörténete: Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése (Kecskemét, 1846) című verses krónika, amelynek érdekessége, hogy a történelmi eseményeket újra és újra összekapcsolja a jelennel, azt érzékeltetve, hogy a város tekint vissza múltjára.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 41–42.

Csányi János

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Csányi János (1788–1870) Katona József első életrajzírója. A szabadságharc idején Kecskemét főbírája volt. 1818-ban Kecskeméten bemutatott drámájáról sajnos semmit sem tudunk.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 42.

Losonczy László

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet

Losonczy László (1812–1879) kecskeméti születésű népszerű költő, szülővárosában és Debrecenben tanult. A kecskeméti kollégiumban latin és magyar irodalmat tanított. Nem volt eredeti tehetség, leginkább Csokonait, Petőfit, ritkábban Vörösmartyt utánozta. Nyomorúság című verse népballadaként terjedt országszerte.

Kép forrása: ELTE
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 46.

Bulcsu Károly

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége ,

Bulcsu Károly

Bulcsu Károly (1823–1865) költő, 1855-től a kecskeméti református kollégiumban a poétika tanára. Az 1850-es években divattá vált népieskedéssel szemben ő próbált bizonyos emelkedettségre törekedni. 1860-ban Kecskeméten jelent meg gyűjteményes kötete, amelyről Arany János a Szépirodalmi Figyelőben éles bírálatot jelentett meg: „didaxisában igen föllengős — fellengéseiben igen didacticus.” […] „Ha nem akarna igen költői lenni, bizonynyal költőibb volna. Mert nem hiányzik nála sem a képzelet, sem a hevülés, de ő túlozza mindeniket.”

Kép forrása: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 46.

Murai Károly

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Murai Károly (1857–1933) eredeti neve: Kovács László. Népszerű fővárosi író volt a dualizmus korában. Több kötet elbeszélése és regénye jelent meg, vígjátékait a Nemzeti Színház mutatta be. Egy időben szerkesztette a Kecskemétet.

Kép forrása: Wikipédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 59.

Lovas (Röszler) Gyula

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet

Lovas (Röszler) Gyula a Kecskemét és Vidékét szerkesztette.
Verseket és elbeszéléseket tartalmazó kötetei: Pihenő órák (Bp., 1890), Sugarak (Kecskemét, 1892).
Versei közül kecskeméti zenetanárok (öccse, Lovas Izsó, Bordeaux Géza és Nemesszeghy István) többet meg is zenésítettek.

Kép forrása: Szablyavívás
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 60.

Sántha Károly

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet

Sántha Károly (Kecskemét, 1840. október 22. – Budapest, 1928. szeptember 7.) sárszentlőrinci evangélikus lelkész. Költői tehetségére a kecskeméti református kollégiumban Obernyik Károly és Bulcsu Károly figyelt fel, verseit Arany János Koszorúja, a Hölgyfutár és a Vasárnapi Ujság közölte. Egyházi költemények (1869) című kötete Kecskeméten jelent meg, az ő ódája nyerte meg a Katona születésének centenáriumára kiírt pályázatot.

Kép forrása: Evangélikus Élet
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 59.
Reformáció MNL

Csanádi Sámuel

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet
Kecskemét korabeli látképe

Csanádi Sámuel (1864–1887) nagy ígéret volt, de fiatalon elhunyt. Irodalmi és esztétikai tanulmányai helyi és fővárosi lapokban jelentek meg. Jogi tanulmányainak befejeztével Zemplénbe ment nevelőnek, hogy ott Kazinczy Gábor irodalmi hagyatékát tanulmányozhassa: életrajzának megírására készült.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 59–60.

László deák

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet

László deák életéről keveset tudunk, 1679-es keltezéssel egy 40 versszakos ún. „korrajzi versezet” maradt fenn tőle, melyben gyarló strófákban beszéli el, melyik napon milyen csapatok fordultak meg a városban, rendszerint ételt, bort. takarmányt követelve, ha szükség volt rá, erőszakoskodva is.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 16–18.

Madarassy László

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet

Madarassy László (1840–1893) Izsákon született. 1864–67 között a kecskeméti jogakadémia tanára volt. 1881–82 között amerikai utazást tett, ezután a fővárosban lett újságíró. Legkülönfélébb tárgyú írásai jelentek meg: versek, regények, elbeszélések, jogi, gazdasági, természettudományi művek. Több közülük Kecskeméten, például Merényi Lászlóval együtt írt Egy honvédtiszt bujdosása (1870) című regénye.

Kép forrása: Hírös Naptár
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 50

Megszakítás