A lap 1969-es indulásakor Varga Mihály lett a felelős szerkesztő, aki a Kiskunság című folyóiratot is igazgatta. A Forrás nem csupán szándékában, hanem szerzőgárdájában is a Kiskunság folytatójának tekinthető, és kezdetben szintén kéthavonta jelent meg. A lap nevét, szlovákiai ifjúságára emlékezve Madarász László adta (Szlovákiában ilyen nevű diáklapot szerkesztett). A Forrás az országos színtérről igyekezett maga mellé állítani írókat, költőket, kutatókat, a teljes magyar irodalomból, mert a Forrás az elsők között kereste meg határainkon túl élő magyar írókat. A megújulást segítette, hogy a hatvanas években már számos elismert író-költő élt a városban, így Buda Ferenc, Hatvani Dániel, Kunszabó Ferenc, Zám Tibor. A Forrás indulása és jellemző vonásainak kialakulása ugyanis elválaszthatatlan a Bács-Kiskun megyében a hatvanas-hetvenes évek elején kialakult társadalmi-művészeti-politikai légkörtől. A város jelentősen gazdagodott kulturális tartalommal a hetvenes években: 1975-ben kezdte el munkáját a Megyei Művelődési Központ (később Erdei Ferencről nevezték el, ma Hírös Agóra); szintén 1975-ben hozták létre a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetet; a Zománcművészeti Alkotóműhelyt; ugyancsak ebben az évben, az ország második nemzeti parkjaként jött létre a Kiskunsági Nemzeti Park; 1976-ban a Magyar Naiv Művészek Múzeuma; 1977-ben a Kerámiastúdió; aztán az MTA Regionális Kutatások Központjának Településkutató Csoportja települt a városba. 1981-ben kezdte munkáját a Szórakaténusz; 1983-ban indult, többek között a rendkívül jelentős Tóth Menyhért-gyűjteményével a Kecskeméti Képtár; 1991-ben a magyar Fotográfiai Múzeum, majd a Katona József Megyei Könyvtár új épületének átadása 1996-ban.
Kép forrása: Facebook Forrás: Orosz László–Füzi László, Kecskemét irodalomtörténete, Kecskeméti Lapok Kft., 2003, 83–96.
Zám Tibor (1929–1984) az 1947–48-as tanévben Debrecenben volt népi kollégista, majd 1948-ban a Debreceni Református Kollégium Tanítóképző Intézetében szerzett népiskolai tanítói oklevelet. Ezt követően Biharkeresztesen dolgozott járási úttörőtitkárként, majd 1950–52-ben az Egri Pedagógia Főiskolán magyar–történelem szakon tanult. 1952–57-ben a Debreceni Agrártudományi Főiskolán volt tanársegéd, majd tanulmányi előadó. 1957–60-ig a Hortobágyon, Parádon és 1967–69-ig Biharkeresztesen tanított, 1960–65-ben a Debreceni Megyei Könyvtárban könyvtárosaként, 1969-től haláláig Kecskeméten a Forrás kiadónál dolgozott.
Pokoljárás című művét 1982. március 26-án bemutatta a Kecskeméti Katona József Színház. A darabot Sándor János állította színpadra, Tolnai Miklós (Jákó) Várkonyi Szilvia (Zsálya), Egyedi Klára (A nő – házmesterné, kardiológusnő, Tímea, ápolónő), Balogh Tamás (A férfi – szerelő, Zsolt, fődoki, főjogász, pszichiáter, hullavivő) szereposztással. 1984. április 24-én hunyt el, 54 éves korában. A Farkasréti temetőben május 10-én vettek tőle végső búcsút. Művei: Hortobágyi jegyzetek. Szociográfiák, elbeszélések; Tiszatáj–Magvető, Szeged–Budapest, 1966 (Tiszatáj irodalmi kiskönyvtár); Interurbán (regény) (1973); Bács-Kiskunból jövök (szociográfia) (1973); Hortobágy (fotó: Szirmai Brigitta) (1975); Tanyabejáró (szociográfiai tanulmány) (1977); Túl a poklon (regény) (1980); Szeplős fogantatás (elbeszélések) (1983); Jelenések napja – Szőrös talpú kismacska – Anyajegy (elbeszélések) (1984); Tények és indulatok. Válogatott szociográfiai írások; válogatta, szerkesztette, utószót írta: Kunszabó Ferenc; Magvető, Budapest, 1987; Kaparó Antal lázadása; válogatta, szerkesztette: Agócs Sándor, Kenyár Éva, Szekér Endre; Antológia, Lakitelek, 1994.
Kép forrása: Wikipédia Forrás: Orosz László–Füzi László, Kecskemét irodalomtörténete, Kecskeméti Lapok Kft., 2003, 106–110.
Buda Ferenc a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, műfordító. Az Írószövetség Duna–Tisza-közi csoportjának titkára.
Költészeti munkássága mellett jelentős műfordítói tevékenysége is. Ismeretesek baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török, udmurt fordításai, melyek bevezetik az olvasót addig alig ismert népek kultúrájába. Varázsének (Kecskemét, 1973) című kötetében török, mordvin, lapp, finn, mari népköltészeti alkotásokat válogatott be. Kazak és kirgiz népmesék olvashatók 1988-ban közreadott köteteiben: A láthatatlan tolvaj, A szürke héja. 1986-ban 50. születésnapja alkalmából tisztelői és barátai megjelentették a Csönd, ének, csönd… című kötetet (Kecskemét, szerk, Agócs Sándor), amelyben még addig nem közölt írásai és műveinek bibliográfiája került nyomtatásba.
Dobozi Eszter (1956–2019) József Attila-díjas (2010) író, költő, tanár, szerkesztő. Alföldy Jenő felesége. 1979-ben a József Attila Tudományegyetemen végzett, magyar–történelem szakon. 1978 óta publikált verseket, tanulmányokat és szociográfiát. 1979–80-ban Cegléden, 1980–81-ben Kecskeméten tanított. 1982-től a Katona József Társaság tagja, 1989-től a Forrás munkatársa, 2007-től a Kecskeméti Művészetoktatási Intézmények igazgatója, 1995 és 2019 között a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola, illetve jogelődjének igazgatója volt. 1999-ben a BME Gazdaság és Társadalomtudományi Karának közoktatási vezető szakán szerzett képesítést.
Sík Sándor (1889–1963) a kecskeméti piarista gimnáziumban érettségizett.
Költő, irodalomtörténész, esztéta, a század vallásos lírájának és gondolkodásának egyik ösztönző, kiemelkedő hatású személyisége volt. Emberi példája, felvilágosult szemléletmódja, nevelői nyitottsága bizonyos vonatkozásban példaszerűvé tette életművét. Mint a nagy hagyományú budapesti piarista gimnázium tanára az első ösztönzéseket adta Boldizsár Ivánnak és Thurzó Gábornak. A szegedi egyetem professzoraként mestere és társa lett a „Szegedi Fiatalok” körének, atyai barátja és vitázó társa Radnóti Miklósnak, Ortutay Gyulának, Baróti Dezsőnek és Tolnai Gábornak. Mesterei és útmutatói között emlegette őt Szerb Antal is. A két világháború közötti korszak nagy íróival harmonikus kapcsolatot tartott, József Attilának például felajánlotta, hogy nála megszerezheti végszigorlatát, melyet az emlékezetes Horger Antal-affér után nem mert letenni. Tisztelte és becsülte őt Kosztolányi Dezső és Babits Mihály is, aki a Nyugat rokonának érezte Sík Sándor törekvéseit. A felszabadulás után az újrainduló Vigilia főszerkesztője lett, s az is maradt haláláig. Ezzel párhuzamosan a hazai piaristák rendfőnöke volt. Élete végéig megtartotta konferenciabeszédeit, olykor jelentős hatást tett ezekkel a fiatal értelmiségre.
Kép forrása: Wikipédia Forrás: A magyar irodalom története Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 66.
Buday Dezső (1879–1919) az Alföld munkatársa, az 1910-es évek jelentős kecskeméti íróegyénisége volt, 1912-től a református jogakadémia tanára. Széles műveltségre tett szert: a jog mellett főként a szociológia foglalkoztatta, de érdekelte még az etika, a pszichológia, a nyelvészet, a zene és az irodalom is. Szépirodalmi munkáit Hungaricus álnévvel jelentette meg. 1916-ban jelent meg A szenvedő ember című utópikus regényét, a tudományos fantasztikus irodalom korai képviselőjét. Ugyanebben az évben közölte a Nyugat Orgonaszó című nagyszabású háborúellenes költeményét. Buday közel állt Kassákhoz, levelezett is vele. Egy novellája Kassák folyóiratában, A Mában jelent meg. Szoros kapcsolat fűzte a Huszadik Századhoz is, több tanulmányát ott tette közzé. A polgári radikalizmuson keresztül jutott el, mint több hasonló műveltségű értelmiségi, a szocializmusig. 1919-ben a kecskeméti direktórium egyik vezetője volt, a Tanácsköztársaság bukása után megölték. Unokaöccse, Babits Mihály 1925-ben a Nyugatban jelentette meg a Jókai lelke című tanulmányát.
Kép forrása: Arcanum Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 64–65.
Sinkó Ervin (1898–1967) a Tanácsköztársaság idején 1919. május 3-tól június végén Kecskemét városparancsnoka volt. Optimisták című regényében művészi megformálással elevenítette fel kecskeméti emlékeit (a „Blaha elvtárs, Kecskemét katonai diktátora” című fejezetben). Városparancsnoki működésének fontos dokumentumait Romsics Ignác tette közzé.
Kép forrása: Vamadia Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 66.
Kodály Zoltán a két világháború közti időre esik szülővárosával való kapcsolatának megújulása, elmélyülése. A város zenei élete ekkoriban fejlődött látványosan. Kodály legnagyobb sikerű művét, a Psalmus Hungaricust Kecskeméti Vég Mihály szövegére írta. 1962-ben ő avatta fel Kecskeméten Vígh Tamás Katona-szobrát.
Kép forrása: Jegy.hu Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 77.
Horváth Döme (1819–1899) Kecskeméten született, egyszerű, kézműves szülők gyermeke volt, a már említett Horváth Cyrill öccse, akinek támogatásával ügyvédi oklevelet szerzett. A szabadságharcban népfölkelési biztos volt, de a bukás után haditörvényszék elé állították, majd rendőri felügyelet alá helyezték. A politikai viszonyok változásával, 1861-ben országgyűlési képviselővé választották. 1867-től, a kiegyezés után pedig magas minisztériumi és bírói tisztségeket viselt a fővárosban, miközben Kecskeméttel szoros kontaktust ápolt. Szülővárosába 1886-ban vonult vissza. Kecskeméten a társadalmi és gazdasági élet minden területén kezdeményező és vezető szerepet vállalt, Hornyik József így írt róla: „Ami gróf Széchenyi István volt az országnak, ugyanaz volt Horváth Döme Kecskemétnek.” [Diósi Géza: A Horváth Cyrill ön képzőkör (Olvasó Társaság) története 1840–1940). Szeged, 1940. (A Szegedi Piarista Diákszövetség „Vademecum” Füzeteinek 7. száma.)] Horváth Döme verseit, elbeszéléseit már az 1830-as évek végétől több lap is közölte. Jurátus korában írt a Hit- és hontagadócímű drámája 1848-ban jelent meg Kecskeméten. Számos íróval volt barátságban, kapcsolatban, kecskeméti házában Petőfi és Vörösmarty is megfordult. Irodalmi tevékenysége az 1850-es években volt a legélénkebb: az ügyvédi gyakorlattól eltiltották, Kecskemétet nem hagyhatta el, így járható útként csak az irodalom maradt számára. Alföldi színműtár (1850), majd Újabb színműtár (1853) című kiadványaiban Victor Hugo (Borgia Lucretia, Tudor Mária), Racine (Phaedra), Voltaire (Zaire) drámáinak fordítását, valamint Podmaniczky Balázs című eredeti színművét jelentette meg mások műveivel karöltve. Későbbi munkái: Részvét lapjai (1864), benne Goethe A testvérek című drámájának fordítása, de mások fordításait is tartalmazza, pl. Barsi József, Bulcsu Károly, Garzó Júlia, Sándor György etc. A kiegyezés utáni időben a Kecskeméti Lapokban jelent meg Horváth Dömének számos cikke, tanulmánya, irodalmi szempontból legfontosabb ezek közül az Emlékezzünk régiekről (1872), és a Shakespeare a magyar irodalomban és színművészetben (1889). Befejezetlen maradt műveinek gyűjteményes kiadása a Vegyes művekben (1893) található. Nagy érdeme van Horváth Dömének a Katona-kultusz meggyökereztetésében. 1856-ban és 1860-ban életrajzi bevezetéssel kiadta a Bánk bánt, s e kiadások jövedelmét Katona síremlékére fordította. A szoborállítást is ő kezdeményezte, az emléktábla elhelyezése is az érdeme Katona szülőházán. 1891-ben megalakult a Katona József Kör, amelynek ő lett az első elnöke.
Forrás: Wikipiédia Forrás: Bácstudástár Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 47–49.
A könyvtár tematikus bibliográfiákat, szöveggyűjteményeket állított össze egy-egy kiemelkedő esemény vagy évforduló kapcsán. A kor szellemének megfelelően az 50-es években a versenymozgalmak, a mezőgazdasági termelés, a nők helyzete került előtérbe.
A Művelődési Minisztérium 1959. április 21-én adta át a megyei könyvtárnak az első művelődési autót. Az autó útjait a könyvkölcsönzés mellett összekapcsolták a módszertani munkával, így a megye sok könyvtárát meglátogathatták. A működési és szervezeti feltételeket a 1966-ban kiadott utasítás tartalmazta. ” … feladata a tanyavilág, a művelődési lehetőségektől távol eső települések népművelési szolgáltatásokkal történő ellátása, valamint a könyvtárak és művelődési otthonok módszertani munkájának segítése.” A művelődési autó első könyvtárosa Rigó Rezső mindvégig felelőse volt a kiszállásoknak. Az autók működtetése 1978 után elsősorban a területi munkák végzésére, a letéti könyvtárak állománycseréjére, a könyvtárosok szakmai tapasztalatcseréjére irányult.
A kecskeméti könyvtár első művelődési autója
Művelődési autó működési térképe
Könyvtári tájékoztató 1960-ból
Olvasómozgalom
Olvasómozgalom felhívása – 1961
Olvasópályázat plakát
Olvasómozgalom – 1961
Olvasásnépszerűsítő plakát
Könyvtári szórólapok
Könyvtári szórólap
Tájékoztató a Katona József Megyei Könyvtár szolgáltatásairól
Tájékoztató a Katona József Megyei Könyvtár szolgáltatásairól
Könyvtárosok az 1960-as, ’70-es évekből
Fenyvesiné Góhér Anna (középen)
Baranyi Gizella, Hatóné Kallós Éva
Fenyvesiné Góhér Anna, Hatóné Kallós Éva
Kecskeméti könyvtárosok egy továbbképzésen a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár előtt, 1971. Faragó Tiborné Károlyi Katalin, Ható Dávidné Kallós Éva, Juhász Ferencné, Korossy Artúrné
A megyei könyvtár munkatársai Balatonlellén 1974-ben
Olvasói portrék az 1960-as évekből
Képek a régi könyvtár belső tereiről
Olvasóterem az 1960-as években
Igazgatói iroda
Magazinolvasó
Magazinolvasó
A kölcsönző terem felirata
Szabadpolcos kölcsönző
Olvasóterem az 1980-as években
Olvasóterem az 1980-as években
Költészet Napja, 1989
A Katona József Könyvtár rendezvénye Bácsalmáson
Évfordulók
Megyei könyvtár megalakulásának 30. évfordulója
Meghívó – 90 éves a kecskeméti Városi Könyvtár
Meghívó – 90 éves a kecskeméti Városi Könyvtár
A széchenyivárosi fiókkönyvtár 20. évfordulója
Meghívó – 2000. május 23.
Meghívó – 2000. május 23.
A széchenyivárosi fiókkönyvtár 20. évfordulója
A könyvtár vezetői
Szántó János 1951-1954
Fenyvessiné Góhér Anna (1916-1999): 1954-1972
Könyvtáros, könyvtárvezető. 1952. október 22-től a Bajai Járási Könyvtár, 1954. december 15-től a Kecskeméti Megyei Könyvtár vezetője. 1972. augusztus 1-én vonult nyugállományba.
Könyvtáros, bibliográfus, könyvtárigazgató. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett könyvtáros oklevelet 1954-ben. Néhány évig Budapesten dolgozott, majd 1957 és 1972 között Szegeden, először a Somogyi Könyvtárban, majd a József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtárában volt könyvtáros. A szakma minden munkaterületét megismerte. 1968-tól 1972-ig a JATE Központi Könyvtárának igazgatóhelyettese volt. 1972-ben került családjával Kecskemétre, amikor a megyei könyvtár igazgatója lett. Az évek során a bibliográfusi ismereteit, valamint a könyvtáros szakma egyéb területén szerzett tapasztalatait számos publikációkban tette közzé. Igazgatósága alatt az általa írt és szerkesztett kiadványok, szakmai jelentések fémjelzik a saját és a megyei könyvtár tevékenységét. Vezetése alatt a könyvtárszakmai munka újjászervezése, korszerűsítése megtörtént. 1985. augusztus 31-én lemondott könyvtárigazgatói megbízatásáról, és tudományos főmunkatársként dolgozott tovább az intézményben 1990. május 31-ig, nyugdíjazásáig. A könyvtárak gyűjteményszervezése, a sajtótörténet és a bibliográfiai tevékenység gyakorlati kérdései foglalkoztatták élete végéig. Országos hírű szakemberré vált ezeken a területeken. A bibliográfusok országos szakmai szervezetének több évtizedig volt elnöke. A megye helytörténeti kutatóinak ma is legfontosabb kutatási segédletei az általa szerkesztett bibliográfiák, repertóriumok. Nyugdíjasként az Alföldi Tudományos Intézet több kutatási programjában dolgozott. Élete végén a „Kecskemét város 100 éve” c. történeti kronológián munkálkodott.
Krajcsovicz Mihály 1985-1990
Ramháb Mária (Baja, 1951. dec. 7.): 1991-2021
Könyvtáros, tanár, könyvtárigazgató. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán szerzett diplomát. Szakmai pályafutását pedagógusként kezdte Katymáron. 1970-től Akasztón tanító, 1975 óta Kecskeméten könyvtáros . Előbb a Katona József Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtárának vezetője, 1988-tól a megyei könyvtár igazgató-helyettese. 1991.ápr. 30. óta a Katona József Megyei Könyvtár igazgatója (legutolsó megbízása: 2016. május 1-jétől 2021. április 30-ig szól). Könyvtáros szakmai végzettséget is szerzett az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem könyvtár szakán. 2003-ban a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat főtanácsosi címmel tüntette ki.
Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet (Székelyudvarhely, 1968. jan. 5.): 2021 –
Könyvtáros, tanszékvezető egyetemi docens, könyvtárigazgató Székelyudvarhelyen született. Általános és középiskoláit szülővárosában végezte. 2000-ben szerzett könyvtár-informatikusi diplomát az egri Eszterházy Károly Főiskolán, majd 2002-ben az ELTE BTK könyvtár szakán a menedzsment szakirányú képzést is elvégezte. Ugyanitt szerzett doktor (PhD) fokozatot 2008-ban, majd 2016-ban a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán habilitált. Eközben a Szegedi Tudományegyetemen könyvtárpedagógiai diplomát is szerzett. Pályája kezdetén dolgozott angoltanárként és egészségügyi területen is. 2001 és 2010 között a nagykőrösi Szabó Károly Városi könyvtár munkatársa, hét éven át igazgatóhelyettese volt. 2009 óta tanít a felsőoktatásban: tanított az egri és a bajai főiskolán. 2010-től a Debreceni Egyetem oktatója, ahol habilitált egyetemi docensként jelenleg a Könyvtár- és Információtudományi Tanszék vezetője.
2021. május 1-től a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója. Tudományos tevékenysége során számos cikket publikált hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban. Előadásokat tartott több európai országban és az Amerikai Egyesült Államokban. Oktatói munkájáért többször részesült elismerésben.
Interjúk könyvtárigazgatókkal
Bácskiskunmegyei Népujság, 1952. május 23.Bács-Kiskun Megyei Népújság, 1957. május 26.Petőfi Népe, 1973. június 13.A megye könyvtára : Beszélgetés Krajcsovicz Mihállyal / Borzák Tibor
In: Petőfi népe. – 1984. április 21. – p. 5.Petőfi Népe, 1991. április 9.Kecskeméti Lapok, 2021. május 20.
1961. november 5-én a Kifaludy u. 2. szám alatt megnyílt az új gyermekkönyvtár. Ekkor a megyei könyvtár gyermekrészlege már közel tízéves múltra tekintett vissza, de addig ideiglenes helyiségben működött.
A gyermekkönyvtár 1983-ban az úttörőházba (ma ifjúsági otthon) egyik különálló, 106 nm-es helyiségébe költözött.
Gyermekkönyvtár tájékoztatója
Országos Gyermekkönyvhét, 1985.
Országos Gyermekkönyvhét – megyei programok, 1985.
Meghívó alapkőletételi ünnepségre – 1993. december 11.
Alapkőletétel – 1993. december 11.
Az új könyvtárépület alapozása
Művészek a könyvtárért – 1995. október 9.
Az épülő könyvtár
Az épülő könyvtár
Az épülő könyvtár
Az épülő könyvtár
A könyvtári beruházás főbb adatai
A könyvtárépület tervezői
Katona József Könyvtár képes bemutatója
Az új épület átadás előtt
Képeslap a Katona József Könyvtárról
Az új épület átadása
A könyvtár új épülete
Meghívó a Katona József Könyvtár átadási ünnepségére – 1996. augusztus 16.
Átadásra kész az új megyei könyvtár – Petőfi népe, 1996. augusztus 8.
Petőfi Népe, 1996. szeptember 4.
Kecskeméti Lapok – 1996. augusztus 15.
Bács-Kiskun Kecskeméten
Jubileumok
Kecskeméti Lapok – 2001. szeptember 6. – Jelenvaló melléklet
Könyvtár az ezredfordulón – 5 éves évforduló kiadványa
Könyvtár az ezredfordulón – 5 éves évforduló kiadványa
10 éves a Katona József Könyvtár otthona – jubileumi kiadvány
10 éves a Katona József Könyvtár otthona
Könyvtári programok
Az elmúlt negyedszázad alatt több száz programot valósítottunk meg könyvtárunkban és könyvtárunk szervezésében a megye települési könyvtáraiban is. Ismeretterjesztő előadások, képzések, kiállítások, a lakosság különböző korcsoportjai számára szervezett programok szerepeltek kínálatunkban. Több ezek közül könyvtárunk „védjegyévé” vált. A saját tematikánk mellett igyekeztünk bekapcsolódni a visszatérő nagy országos és városi rendezvényekbe is, színesítve azok palettáját.
Országos Könyvtári Napok 2016.
2006-ban indult a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon” c. olvasást népszerűsítő sorozata
Könyvtárunk egyik legmozgalmasabb tere a Gyermek- és Tinivilág, ahol a babáktól a tini olvasókig számos foglalkozást szervezünk a részleg látogatóinak. Mondókázós, mesélős, a tanulást támogató könyvtári foglalkozások, közösségi játékok, pályázatok, családi programok sokasága várja a gyermekeket. A nagyobbak részére kisközösségek és klubok is működnek.
A gyerekek hónapja 2014.Bababarát könyvtár szórólapKölyökolvasó – oklevélTáltospróba – emléklap
Babaolvasó programok
Gyerekprogramok a könyvtárban
Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátási Szolgáltatás
A Katona József Megyei Könyvtár 2005-ben indította el a Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátási Szolgáltatást (BKSZ), amelynek keretében az 5500 fő alatti települések önkormányzatainak lehetősége nyílt könyvtárellátási kötelezettségüket egy nagyobb, jól működő könyvtáron keresztül biztosítani saját lakosságuk számára. Az első évben 8 település csatlakozott a szolgáltatáshoz, mely napjainkban már 90 település lakosságát látja el. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer célja, hogy a kisebb településeken élők is hozzájussanak azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyekhez a megyeszékhelyen, nagyobb városokban élőknek ma már természetesek: új könyvek, folyóiratok, információk, internethasználat, kulturált környezet, érdekes programok.
BÁCSKIR ismertető
Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátási szolgáltatás kiadványa
A Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátó Szolgáltatás kiadványa
Europe Direct – Európai Információs Pont
Az Európai Bizottság támogatásával 2000. augusztus 23-án nyílt meg a Katona József Könyvtárban a Bács-Kiskun Megyei Európai Információs Pont, amely 2005. március 1-től Europe Direct – Európai Információs Pont néven működik. Feladata az Európai Unióval kapcsolatos információk szolgáltatása, ennek érdekében rendezvények szervezése megyeszerte.
Europe Direct 2014.
Részlet a Europe Direct 2014. kiadványból
Könyvtári fejlesztések
Intézményünk működése során a pályázati lehetőségek segítségével bővítette és fejlesztette tereit, eszközparkját, szolgáltatásait, valósította meg a különböző korcsoportokat érintő képzéseket, programokat. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy egyre magasabb minőségben álljunk olvasóink rendelkezésére. A pályázatoknak köszönhetően tudtuk az elmúlt évtizedben kétszer megújítani online szolgáltatásainkat, melyek a Digitális világunk felületen érhetők el.
Bács-Tudás-Tár kiadvány címlapja
Bács-Tudás-Tár portál
A Digitális világunk kezdőlapja
A könyvtár elismerései
A Katona József Könyvtár közössége szakmai és társadalmi tevékenysége elismeréseként többféle díjat is kiérdemelt. Az országos elismerések mellett a helyi közösségek is méltatták mindazon eredményeinket, amelyeket a kultúra terjesztésében, a közösségépítésben értünk el.
Könyvtárunk fontosabb díjai
Regionális könyvtár lettünk
2021. január 1-től a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár a három magyarországi regionális könyvtár egyikeként működik. Ez elsősorban a könyvtárak közötti koordináció és a határon túli magyar könyvtári ellátás segítése terén jelent új feladatokat. A Katona József Könyvtár illetékességi körébe regionális könyvtárként Bács-Kiskun megye mellett az alábbi megyei könyvtárak tartoznak:
Honlapunk sütiket használ. Ez teszi lehetővé, hogy a szerver felismerje az adott eszközt, megjegyezze a beállításokat, megkönnyítse a böngészést. Honlapunk további böngészésével Ön hozzájárul a sütik használatához.
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. These cookies ensure basic functionalities and security features of the website, anonymously.
Cookie
Duration
Description
cookielawinfo-checkbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
Functional cookies help to perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collect feedbacks, and other third-party features.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Advertisement cookies are used to provide visitors with relevant ads and marketing campaigns. These cookies track visitors across websites and collect information to provide customized ads.
