Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár
Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
Kép forrása: Arcanum
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 30–40.
Jókai Mór (1842–44) a főiskola jogi fakultásának növendéke volt. Kecskemétet második szülővárosának tekinti, ahol a társasélet középpontjában állt. Házigazdája Gyenes Mihály (városi mérnök) volt. Írásművészetének egyik legmarkánsabb vonását, romantikájához társuló népies realizmusát erősítették kecskeméti élményei. Számos írása született Kecskeméten: pl. Zsidó fiú (1843) című történelmi dráma; Hétköznapok (1846) című regényét itt kezdte el írni, amelynek egyik része, a „cantus praeses”-ről szóló része Kecskemét kollégiumi életét ábrázolja.
Kép forrása: Fazekas Enciklopédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 36–38.
Beöthy László (1826–1857) a református kollégiumban tanult, kitűnő novellista. A Korány diáklapot ő szerkesztette
Első kötete, a Hajnalka (1846) Kecskeméten jelent meg.
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 40.
Garzó Imre (1827–1914) mérnök, majd hódmezővárosi tanár, kéziratban maradt, csak 1978-ban kiadott emlékezésében érdekes képet rajzolt kecskeméti diákkoráról is.
Kép forrása: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 41.
Szász Károly (1829–1915) erdélyi származású költő, műfordító, később református püspök, az Akadémia másodelnöke, a Kisfaludy Társaság alelnöke Kőrösről jött át Kecskemétre Szilágyi helyére, és ő is csak 1 évet maradt, ahogy elődje. Kecskeméti évében (1853–54) angol és francia költők fordításával foglalkozott (Angol és francia költőkből című gyűjteménye).
Kép forrása: Huszadik Század
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 45.
Obernyik Károly (1815–1855) drámákat és novellákat írt, a magyar társadalmi dráma egyik megteremtője. 1851-ben meghívták Kecskemétre a görög és latin nyelv tanszékére.
Kecskeméten írta Khelonisz című, ógörög tárgyú drámáját (1854), amelyben az önkényuralom korához szóló rejtett hazafias célzat található. Befejezetlenül maradt Brankovics György című történeti drámája, amelyet Bulyovszky Gyula és Egressy Gábor fejezett be – magyarok és szerbek sorsközösségét, összefogásának fontosságát hangsúlyozta ebben az írásban, ugyanakkor a szabadságharc tanulságait is érvényesítve. Kolerában halt meg, még mielőtt a kőrösi katedrát elfoglalta volna.
Forrás:
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 45–46.
László Károly (1815–1894) Kecskeméten született. 1872 és 1882 között itt volt városi mérnök. Az irodalomban naplójával szerzett nevet. A szabadságharcban tüzértiszti rangot viselt, a bukás után Törökországba menekült, majd Kossuthtal Amerikába ment, és a kiegyezés után hazajött. Élményeiről később a Kecskemét című lapba is írt. Naplójában az emigránsok törökországi és amerikai életéről számolt be, és az amerikai társadalmi viszonyokat ábrázolta; egy része Naplótöredék (Budapest, 1887) címmel jelent meg, további részleteket közölt belőle Lukácsy Sándor Rabszolga Washington sírjánál (Budapest, 1953) elnevezésű antológiában.
Kép forrása: Wikipédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 49–50.
Ács Gedeon (1819–1887) László Károly iskolatársa volt a református kollégiumban, aki szintén megjárta Törökországot és Amerikát is emigránsként. Lukácsy Sándor az ő kéziratos naplójából is jelentetett meg részleteket a Rabszolga Washington sírjánál (Budapest, 1953) és Robinson és egyéb irodalmi ritkaságok című kötetekben.
Forrás: Wikipédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 50.
Lipóczy György (1842–1900 u.) kecskeméti születésű, de 16 éves korában elkerült szülővárosából. Az egyik hazalátogatása során kutatóként megtalálta Bárány Boldizsár kéziratos bírálatát, „Rostáját” a Bánk bán első kidolgozásáról, amelyet 1869-ben adott ki a Kisfaludy Társaság Évlapjaiban.
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 59.
Dalotti Németh Ödön (1846–1925 élt, Kecskeméten 1870–1895) a református gimnázium tanára volt. Novellákat, színikritikákat, néprajzi és irodalomtörténeti tanulmányokat publikált. 1874–78 közt a Kecskemétet, 1892-ben a Kecskeméti Lapokat szerkesztette. Hangulatos írása a századvég kecskeméti légköréről Visszaemlékezésem kecskeméti élményeimre címmel jelent meg.
Kép forrása: Hírös Naptár
Forrás: Magyar írók élete és munkái
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 57–58.