Újságíró, szerkesztő, közíró, népművelő, helytörténész
Győrben született, 1930. március 13-án. 1949-ben érettségizett szülővárosában, a bencés gimnáziumban. Ezután diszpécser volt a győri autógyárban, majd katona Kiskunmajsán. 1953-ban Csornára került, ahol könyvtárvezetőként dolgozott. 1956-ban könyvtárosi diplomát szerzett a budapesti főiskolán. 1957-ben került Kecskemétre, ahol nyomdászként kezdett dolgozni. A Városi Tanács népművelési felügyelője volt 1959 és 1970 között.
Nevéhez fűződik a kecskeméti Népzenei Találkozók elindítása. A legnevesebb magyar írókat (többek között Németh László, Illyés Gyula, Weöres Sándor) részvételével szervezett irodalmi esteket.
1960-1961-ben a Kecskeméti Műsor című lap szerkesztőjeként és a Petőfi Népe újságírójaként, később rovatvezetőjeként (1970. november 1- jétől 1973-ig) is tevékenykedett. 1976 és 1983 között ismét ő szerkesztette a Kecskeméti Műsort.
1973-tól nyugdíjazásáig, 1991. december 31-éig a Petőfi Népe főmunkatársa, majd 1992-től szerződéses munkatársa volt. 1989-től rendszeresen publikált a Kecskeméti Lapokban is, főként a helytörténet témakörében. Munkásságában kiemelkedő a Katona-kultusszal kapcsolatos tevékenysége.
Több önálló kötetet jelentetett meg Kecskemét város helytörténetével, valamint neves helyi személyekkel kapcsolatban. Az általa írt kecskeméti útikönyvek alapművek a helytörténeti és a turisztikai tájékozódásban.
1958-tól a Katona József Társaság, 1984-től pedig a Kecskeméti Városszépítő Egyesület tagja.
2017. szeptember 1-jén hunyt el Kecskeméten.
Elismerései:
Kecskemét Művészetéért Emlékérem (1977)
Kós Károly emlékérem (1989)
Pilinszky-díj (1996)
Kecskemét Közművelődéséért Díj (2001)
Katona József-díj (2004)
Tóth Lászó-díj (2008)
Bács-Kiskun Megye Építészetéért Díj (2009)
Szilády Károly-díj (2009)
Hunyadi-díj (2011)
Művei:
Bács-Kiskun megye (1974)
Bugaci Csárda (1996)
Ébredező városrészek : Szeleifalu, Alsószéktó, Kiskecskemét, Homokbánya (2006)
„Elveték a jó magot” : „a tényerő-dús” Széchenyi és a kecskeméti Liebenbergek (2005)
„És egyszer csak elkezdődtek a kecskeméti népzenei találkozók…” (2003)
„Fel tehát magyar népe Kecskemétnek” : Kossuth Lajos és Kecskemét (2001)
Gólok, bajnokok, sorsok : A Kecskeméti Testedző Egyesület 75 éve (1987)
Hunyadiváros : utcák, terek, kertek, épületek, családok, sorsok (2005)
„Isten és emberiség jutalmazza őt érdemei szerint” : Ács Károly, a „tettekben hazafi” küzdelmes élete (2004)
Kecskemét [Útikönyv, történelmi háttérrel] (több kiadásban: 1972, 1973, 1985, 1998)
Kecskemét jelesei (Váry Istvánnal közösen), (1968)
„A kecskeméti oltóág” : Németh László és a hirös város (1997)
Kincses Kecskemét : várostörténeti olvasókönyv (2005)
Kodály Zoltán és szülővárosa, Kecskemét : dokumentumok, emlékek (2008)
Máriát dicsérni hívek jöjjetek! : boldogasszony anyánk kecskeméti kultusza (2006)
„Ma a kis Magyarországnak ez a város a szemefénye” : Móricz Zsigmond és a hírös város (2004)
Mit üzen az öreg kőtemplom? : A Szent Miklós -templom bemutatása, építéstörténete, városhistóriai hátérrel (2002)
„Munkával szentelt táj” : Katonatelep, Talfája, Úrrét (2009)
„A nemzetnek tanító oskolái” (2001)
Nyomdászat Kecskeméten (1980)
„Örökre ide fészkelem magam” (2000)
A reneszánsz ember : Bóbis Gyula az első kecskeméti olimpiai bajnok (2010)
Száz éves a kecskemét-fülöpszállási vasútvonal, 1895-1995 (1995)
A szeretnivaló klub (2011)
„Szívébe fogadott Kecskemét” (1982)
„Tisztelte a magyar munkát és a magyar munkást” (2014)
Tóth László, a hírlapíró és szerkesztő (2000)
Tanulmányok, könyvrészletek:
Abaposztós esküdtektől a nyakkendős képviselőkig In: Városházi ki kicsoda? (1999) p. 60-72.
Adatok Kecskemét zenetörténetéhez. In: A Kodály Intézet jubiliumi évkönyve (2001) p. 113-127.
A Katona József Társaság száz éve : 1891-1990. In: A Katona József Társaság évkönyve (1991) p. 11-116.
Kecskemét kecskeméti utcanevei. In: Kecskeméti tükör (1989) p. 101-104.
Kecskemét. In: Petőfi emlékhelyek a Kárpát-medencében 1996) p. 75-86.
A kecskeméti munkáslapok története. In: Népkutató-Honismereti Kör évkönyve (1966) p. 1-39.
Miért mondatta le Rákosi Tóth László polgármestert? In: Kecskeméti tükör (1989) p. 31-33.
A petróleumtól a lézerfényig : Kiss András aranykoszorús mesterfotográfus életútja. In: Fényképalbum, ami maradt (2001). p. 7-50.
Szerkesztésében, közreműködésével megjelent munkák:
Aranyhomok : Antológia (1962)Ű
Bács-Kiskun megye siker kalendáriuma (1996)
Baja (1974, 2. kiad. 1977)
Emlékeink dr. Bakkay Tiborné Bodor Éváról (1994)
Jancsó Miklós (1982)
Katona József emlékév, 1961-1962 (1961)
Kecskemét : Andruskó Károly fametszetei (1976)
Kecskemét : tanulmányok a város múltjáról, jelenéről, 1368-1968 (1968)
Kecskeméti Zenei Napok (1962)
Két folyó között : Bács-Kiskun (angolul és németül is megjelent) (1995, 2001)
Petőfi és Kecskemét (1988)
Róla szóló cikkek, források:
Új magyar irodalmi lexikon / főszerk. Péter László. – 2. jav., bőv. kiad. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 2000. – 2. kötet, p.861.
„A hírös város népművelésének lelke, spiritus rectora”
In: Kecskeméti lapok. – 96. évf. 10. sz. (2000. márc. 14.), p. 6.
Kecskemét tudós kultúrosa.
In: Köztér .- 4. évf. 2. sz. (2001. febr.), p. 4. Teljes szöveg
Aki ministráns, az látja az oltár füstjét.
In: Petőfi népe .- 63. évf. 104. sz. (2008. máj. 5.), p. 11. Teljes szöveg
A kecskeméti szellemi élet „spiritus rectora”. – Fotó
In: Hírös naptár. – 2. évf. 7. sz. (2009. szept.-okt.), p. 1, 5. Teljes szöveg
Városformáló író, kutató. – Fotó
In: Hírös naptár. – 3. évf. 2. sz. (2010. márc. – ápr.), p. 4-5. Teljes szöveg
Hunyadi-díjasunk : Heltai Nándor
In: Hunyadivárosi hírmondó .- 4. évf. 2. sz. [2011.], p. 9.
Elhunyt Heltai Nándor.
In: Petőfi népe. – 72. évf. 206. sz. (2017. szept. 4. hétfő), p. [1.]