Szántó Kálmán

Szántó (Schäfer) Illés és Grosz Eszter (1834–1896) fiaként 1861-ben született Nádudvaron. Kecskeméten nevelkedett, miután atyja 1874-ben mint megválasztott tanító családjával együtt oda költözött. Itt végezte a református kollégiumban iskoláit. 1883-ban tett tanári vizsgát a magyarból és németből. 1884-ben Körmöcbányára került polgári iskolai tanárnak. 1890 februárjában Kecskemétre ment állami főreáliskolai tanárnak.
A Kecskeméti Lapok munkatársaként, szerkesztőjeként, a Katona József Kör titkáraként fontos szerepet játszott a város kulturális életében. Novellákat is írt: Elbeszélések, Bp., 1885; Weér Judit és egyéb elbeszélések, Bp., 1896.
Magyar nyelvi és irodalmi tankönyveket írt a polgári és felsőbb leányiskolák számára. Fordított Balzac műveiből és lefordította Taine A németalföldi művészet philosophiája című munkáját (Bp., 1881).

Budapesten hunyt el 1923-ban.

Forrás: Magyar életrajzi lexikon
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 58.

Zimmermann Jakab

1808. február 6-án született Zimmermann Jakab tanár, tankönyvíró. Elemi és középiskoláit szülővárásában, Vácott végezte. 1826-ban lépett a kegyesrend kötelékeibe. Privigyén, Tatán, Kolozsvárott tanított, és tanult. A kolozsvári egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet.

1860 és 1872 között a kecskeméti római katolikus elemi iskolák igazgatója, majd 1873-tól 1878-ig a kecskeméti állami főreáliskola tanára volt. Tanárként szembeszállt a németesítéssel. Csaknem félszáz, több kiadást megért népiskolai és középiskolai tankönyvet írt, amelyek közül kiemelkedő az 1843-ban megjelent – a maga nemében első – magyar irodalmi tankönyve (Magyar irodalom, Bécs, 1843). Az ifjúság számára írt enciklopédiájával a sokszínű, változatos világot akarta megismertetni tanítványaival, ugyanúgy a dagerrotípiáról frissen írt könyvével – mindkét műfajban az elsők egyike volt hazánkban.

Zimmermann Jakab 1878. június 5-én, Kecskeméten hunyt el.

Kép forrása: MaNDA
Forrás: Hírös Naptár
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 50.

Megszakítás