Szerző: Nikolett

Obernyik Károly

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet

Obernyik Károly (1815–1855) drámákat és novellákat írt, a magyar társadalmi dráma egyik megteremtője. 1851-ben meghívták Kecskemétre a görög és latin nyelv tanszékére.
Kecskeméten írta Khelonisz című, ógörög tárgyú drámáját (1854), amelyben az önkényuralom korához szóló rejtett hazafias célzat található. Befejezetlenül maradt Brankovics György című történeti drámája, amelyet Bulyovszky Gyula és Egressy Gábor fejezett be – magyarok és szerbek sorsközösségét, összefogásának fontosságát hangsúlyozta ebben az írásban, ugyanakkor a szabadságharc tanulságait is érvényesítve. Kolerában halt meg, még mielőtt a kőrösi katedrát elfoglalta volna.

Forrás:
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 45–46.

Ács Zsigmond

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Ács Zsigmond (1824–1898) jeles műfordító. A latin, görög, héber és görög nyelveken kívül még állítólag 14-et ismert.
A ’40-es években a főiskola hallgatója volt. Kecskeméten készült és jelent meg Shakespeare-fordítása, A velencei kalmár (1851), továbbá Dumas Paul Jones című drámájának (1854) és Goldsmith A wakefieldi pap című regényének fordítása (1855).

Forrás:
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 45.

Szász Károly

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet ,,

Szász Károly (1829–1915) erdélyi származású költő, műfordító, később református püspök, az Akadémia másodelnöke, a Kisfaludy Társaság alelnöke Kőrösről jött át Kecskemétre Szilágyi helyére, és ő is csak 1 évet maradt, ahogy elődje. Kecskeméti évében (1853–54) angol és francia költők fordításával foglalkozott (Angol és francia költőkből című gyűjteménye).


Kép forrása: Huszadik Század
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 45.

Szilágyi Sándor

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Szilágyi Sándor (1827–1899) erdélyi származású történetíró, magyar történész, az MTA rendes tagja. 1852 és 1853 között matematikát tanított a kecskeméti református kollégiumban, majd Kőrösre ment, földrajz–történelmi tanszékre. Kecskeméti állásának elfoglalásakor írt önéletrajza érdekes dokumentuma annak, mit lehetett bevallani, és mit elhallgatni.

Kép forrása: Wikipédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 44–45.

Garzó Imre

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet ,

Garzó Imre (1827–1914) mérnök, majd hódmezővárosi tanár, kéziratban maradt, csak 1978-ban kiadott emlékezésében érdekes képet rajzolt kecskeméti diákkoráról is.


Kép forrása: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 41.

Ács Károly

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Ács Károly (1823–1894) költő, műfordító, a román és szerb népköltészet úttörő hazai megismertetője, nyelvész, népköltészet-kutató, országgyűlési képviselő, a Calliope című diáklap szerkesztője. Petőfi, Jókai és Ács közös kötet kiadására készült, de a cenzori rostán fennakadt a Disznótorban című Petőfi-vers.


Kép forrása: Wikipédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 40.

Petőfi Sándor

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége ,,

Petőfi Sándor 1843. január 12 és április eleje között vándorszínészként volt jelen Kecskeméten, Szabó József társulatának tagjaként. Petőfi kiskorában is élt már Kecskeméten 1829 és 1831 között, ekkor az evangélikus elemi iskolában tanult, s rokonainál, Rhuz (Hruz) Mihályéknál lakott. Lehetséges, hogy Petőfi A jó tanító című versében akkori mesterét, Schifferdecker Dánielt mintázta meg tréfás, szatirikus túlzásokkal. 9 költeménye született itt: Jövendölés; Én; Pálnapkor (Gyenes Palinak írta); Dínomdánom; Víz és bor; Hírös város az aafődön Kecskemét nem itt született, de itteni élmények inspirálták.


Kép forrása: Index
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 38–40.

Jókai Mór

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet ,

Jókai Mór (1842–44) a főiskola jogi fakultásának növendéke volt. Kecskemétet második szülővárosának tekinti, ahol a társasélet középpontjában állt. Házigazdája Gyenes Mihály (városi mérnök) volt. Írásművészetének egyik legmarkánsabb vonását, romantikájához társuló népies realizmusát erősítették kecskeméti élményei. Számos írása született Kecskeméten: pl. Zsidó fiú (1843) című történelmi dráma; Hétköznapok (1846) című regényét itt kezdte el írni, amelynek egyik része, a „cantus praeses”-ről szóló része Kecskemét kollégiumi életét ábrázolja.


Kép forrása: Fazekas Enciklopédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 36–38.

Tatai András

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége ,

Tatai András (1803–1873) 1831-től haláláig tanított a református kollégiumban. Az utolsó magyar polihisztorok egyike volt ő, debreceni diákként figyelmet keltett magyar nyelvű verseivel, később számos cikke, beszéde és tankönyve jelent meg, köztük görög és latin nyelvtan, matematika, fizika, teológia.

Bővebben


Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 35–36.

Megszakítás