Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár
Lipóczy György (1842–1900 u.) kecskeméti születésű, de 16 éves korában elkerült szülővárosából. Az egyik hazalátogatása során kutatóként megtalálta Bárány Boldizsár kéziratos bírálatát, „Rostáját” a Bánk bán első kidolgozásáról, amelyet 1869-ben adott ki a Kisfaludy Társaság Évlapjaiban.
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 59.
Miletz János (1841–903) tanár, történész, régész, aki csak a piarista gimnázium diákjaként töltött néhány évet Kecskeméten. Katona József családja, élete és ismeretlen munkái (Bp., 1886) című műve révén azonban szorosabban kapcsolódik a helyi irodalomhoz. Diákkorában a család távoli rokonaként a Katona-házban lakott a költő öccsénél, Katona Sándornál.
Kép forrása: Félegyházi Közlöny
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 59.
Kovács Pál (1855–1915) jogakadémiai tanár volt. Jogi szakíró volt, de fiatal korában elbeszéléseket, verseket és színikritikákat is írt. Tevékeny szerepe volt a Katona József Kör megalakításában, s titkárként, alelnökként és elnökként a vezetésében is.
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 58.
Liszka Béla (1857–1901) a budapesti egyetemen az esztétika tanára, Greguss Ágost utódjául szemelte ki őt, ő azonban inkább az írói, újságírói pályát választotta az egyetemi katedra helyett.
Színműveket írt, melyeket a Budai Színkör játszotta, de irodalmi és művészeti cikkeket, színi- és zenekritikákat is írt, melyek a Fővárosi Lapok hasábjain volt olvasható.
Kecskeméti szempontból legfontosabb műve A kecskeméti színház és színészet múltja című tanulmánya, amelynek részletei a reáliskola 1897–98-i értesítőjében és a Katona József Kör 1896–97-i évkönyvében jelentek meg, teljes és kiegészített formában Hajnóczy Iván adta ki 1930-ban a Katona Emlékkönyvben.
1893-ben lett a reáliskola tanára.
Kép forrása: Hírös Naptár
Forrás: Magyar írók élete és munkái
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 58.
Szántó Kálmán (1861–1923) Nádudvaron született. Kecskeméten nevelkedett, miután atyja 1874-ben mint megválasztott tanító családjával együtt oda költözött. Itt végezte a református kollégiumban iskoláit. 1883-ban tett tanári vizsgát a magyarból és németből. 1884-ben Körmöcbányára került polgári iskolai tanárnak. 1890 februárjában Kecskemétre ment állami főreáliskolai tanárnak.
A Kecskeméti Lapok munkatársaként, szerkesztőjeként, a Katona József Kör titkáraként fontos szerepet játszott a város kulturális életében. Novellákat is írt: Elbeszélések, Bp., 1885; Weér Judit és egyéb elbeszélések, Bp., 1896.
Magyar nyelvi és irodalmi tankönyveket írt a polgári és felsőbb leányiskolák számára. Fordított Balzac műveiből és lefordította Taine A németalföldi művészet philosophiája című munkáját (Bp., 1881).
Forrás: Magyar életrajzi lexikon
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 58.
Viliam Pauliny-Tóth (1826–1877) szlovák költő, a szabadságharc bukása után Kecskeméten szolgabíró lett. Kecskeméti lányt vett feleségül, és eredeti nevéhez hozzácsatolta az ő nevét (Tóth) is. Érdeme hazai vonatkozásban elsősorban az, hogy ő fordította Petőfi verseit elsőként szlovákra.
Forrás: Hírös Naptár
Kép forrása: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 50.
Zimmermann Jakab (1808–1878) 1860-tól 72-ig a kecskeméti római katolikus elemi iskolák igazgatója, majd 1873-tól 78-ig a reáliskola tanára volt. Csaknem félszáz tankönyv szerzője, azonban még kecskeméti működése előtt írta legfontosabb művét, az első magyar irodalomtörténeti tankönyvet (Magyar irodalom, Bécs, 1843).
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 50.
Ács Gedeon (1819–1887) László Károly iskolatársa volt a református kollégiumban, aki szintén megjárta Törökországot és Amerikát is emigránsként. Lukácsy Sándor az ő kéziratos naplójából is jelentetett meg részleteket a Rabszolga Washington sírjánál (Budapest, 1953) és Robinson és egyéb irodalmi ritkaságok című kötetekben.
Forrás: Wikipédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 50.
László Károly (1815–1894) Kecskeméten született. 1872 és 1882 között itt volt városi mérnök. Az irodalomban naplójával szerzett nevet. A szabadságharcban tüzértiszti rangot viselt, a bukás után Törökországba menekült, majd Kossuthtal Amerikába ment, és a kiegyezés után hazajött. Élményeiről később a Kecskemét című lapba is írt. Naplójában az emigránsok törökországi és amerikai életéről számolt be, és az amerikai társadalmi viszonyokat ábrázolta; egy része Naplótöredék (Budapest, 1887) címmel jelent meg, további részleteket közölt belőle Lukácsy Sándor Rabszolga Washington sírjánál (Budapest, 1953) elnevezésű antológiában.
Kép forrása: Wikipédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 49–50.
Gömöry Frigyes (1813–1901) Kecskeméten született, selmecbányai, eperjesi és pesti tanulmányok után 1839-ben tért haza szülővárosába. Előbb rajz- és szépírási magániskolát nyitott, majd városi tisztséget viselt. Mit kíván a magyar nemzet? (Pest, 1848) című füzetében versben magyarázta a népnek a 12 pontot. A szabadságharc idején nemzetőr, majd honvédtiszt-lelkesítő költeményeket írt a Marczius Tizenötödikébe és a Komáromi Lapokba. 1851-ben Versfüzért adott ki Kecskeméten, 1851–52-ben Kecskeméti levelei jelentek meg a Pesti Naplóban. Elbeszéléseket írt több fővárosi lapba, például a Hölgyfutárba és a Vasárnapi Ujságba. Szenvedélyes vadászként húsz éven át jelentetett meg cikkeket a Vadász és Versenylapban
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 49.