Mátyási József (1765–1849) Izsákon született, református lelkész fiaként, 18 éves koráig a kecskeméti református kollégium növendéke, tanulmányait Debrecenben folytatta. 1806-tól újra Izsákon, majd 1824-től haláláig Kecskeméten élt, a városi tanács még 1818-ban polgárjogot adott neki. Terjedelmes verse az 1794. július 10-i kecskeméti tűzvészről (Kis ítélet napja, Pest, 1794). Költészete kettősséget mutat; monográfusa Kiss István ezt írja róla: „Az irodalmi fejlődés már túljutott az általa művelt alkalmi költészeten.” Szörényi László ezt írja egy latin nyelvű, a Horea és Closca vezette parasztfölkelésről szóló költeményéről: „A magyar irodalomban ez az első eset, amikor egy költő összekapcsolja a szociális igazságosság követelését az ellenkező esetben bekövetkezendő iszonyú paraszti megtorlás ecsetelésével.” („A latin költészet helyzete Magyarországon a XIX. században”, Irodalomtörténeti Közlemények, 1985. 89. évf. 1. füzet 1–17. ) (Szörényi, 5.) – ezt a versét Petőfi is olvashatta – polgári szemléletű társadalombírálat, de a felvilágosodás addigra már közhellyé kopott eszmetöredékeinek hangoztatásával.
Kép forrása: Bács-Kiskun Megyei Könyvtár
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 25–27.
