1775-ben született Kecskeméten. Tanulmányait szülőföldén kezdte és Debrecenben végezte, ahol 1791. áprilisában lépett a felső osztályba és a syntaxisták tanítója volt. VIII. éves deák korában Hódmezővásárhelyre ment rektornak. Göttingából hazajövetele után 1799. Hódmezővásárhelyt tanár, 1802. Hajdúszoboszlón időközi lelkész, 1803 és 1805 között Kecskeméten, 1805-től Szentesen tanár volt. A nyelvújítási harcokban ortológusi nézeteket képviselt, ezért szembekerült Kazinczyval. 1818-ben Békésre ment papnak, ahol 1840. április 8. elhunyt.
Forrás: Magyar írók élete és munkái Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 28.
Nemesi származású volt. Miután középiskoláit a debreceni kollégiumban, ahol teológiát is tanult, elvégezte, 1750 körül külföldi, különösen angol egyetemeket látogatott; bejárta Németországot és Leidenben a keleti nyelveket tanulta; azután Bécsben, Pozsonyban, Budán és más helyeken lakott.
1772 körül a kecskeméti református iskolában néhány évig konrektor (másodtanító) volt. „Csodabogárként” tekintettek rá, csak tudományos szenvedélyének élt; külsejében és életmódjában a cinizmusig menő egyszerűséget tanúsított.
Megfordult Konstantinápolyban és Kis-Ázsiában is. Viszontagságos élete során keleti nyelvekkel és kalandos nyelvészkedéssel foglalkozott: a m. nyelvet tökéletesnek és a török–tatár nyelvekkel rokonnak képzelte. Hangoztatta, hogy a m. nyelv különösen alkalmas az időmértékes verselésre, így az antik időmértékes verselés egyik úttörője Magyarországon.
1782 után halt meg, de halálának pontos évét és helyét nem ismerjük.
Forrás: Magyar életrajzi lexikon Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 27–28.
1771-ben született. Evangélikus református lelkész, csurgói tanár volt. Csokonai őt helyettesítette jénai tanulmányútja idején a csurgói iskolában. 4 évet töltött a jénai egyetemen, ahol 1799-ben a filozófia doktorává avatták. Kecskeméten több tankönyvet írt: pl. A három bócsai pusztabeli juhászoknak együtt való beszélgetések című közjátékát. 1802-től 1810-ig a református kollégium professzora, később fülöpszállási lelkész. Színjáték formában írt verses köszöntője: „Ns Hajós Krisztina kisasszon lakodalma alkalmatosságával”, amely „valóságos néprajzi leltár” és az ö-ző nyelvjárás egyik legelső lejegyzett emléke.
1823-ban hunyt el.
Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 27.
Hazai jogi tanulmányok után előbb megyei, majd bírósági szolgálatot teljesített. Az Alföldmunkatársa, az 1910-es évek jelentős kecskeméti íróegyénisége volt, 1912 és 1919 között a kecskeméti jogakadémián a peres és peren kívüli eljárás tanára. Széles műveltségre tett szert: a jog mellett főként a szociológia foglalkoztatta, de érdekelte még az etika, a pszichológia, a nyelvészet, a zene és az irodalom is. Mint jogbölcseleti író Spinoza módszerével törekedett tételes jogi problémákat feldolgozni. Több szociológiai tanulmányt is írt. Szépirodalmi munkáit Hungaricus álnévvel jelentette meg.
1916-ban jelent meg A szenvedő ember című utópikus regényét, a tudományos fantasztikus irodalom korai képviselőjét ugyanebben az évben közölte a NyugatOrgonaszócímű nagyszabású háborúellenes költeményét Buday közel állt Kassákhoz, levelezett is vele. Egy novellája Kassák folyóiratában, A Mában jelent meg. Szoros kapcsolat fűzte a Huszadik Századhoz is, több tanulmányát ott tette közzé. A polgári radikalizmuson keresztül jutott el, mint több hasonló műveltségű értelmiségi a szocializmusig. A Tanácsköztársaság idején a kecskeméti munkástanács végrehajtó bizottságának a vezetője, a háromtagú direktórium egyik tagja. 1919. május 1-től Budapesten a közoktatási népbiztosság egyik vezető tisztviselője. 1919. szeptember közepén letartóztatták és a kecskeméti ügyészség fogházába szállították; a fehérterroristák az orgoványi erdőben kegyetlenül meggyilkolták.
Buday munkái: A házasság jogbölcselete (Bp., 1901); A szenvedő ember (r., Bp., 1916); Az egyke Baranya vármegyében (Bp., 1909); Szociális családjog (Bp., 1918); Mi is az a köztársaság? (Bp., 1919). Unokaöccse, Babits Mihály 1925-ben a Nyugatban jelentette meg a Jókai lelke című tanulmányát.
Forrás: Magyar életrajzi lexikon Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 64–65.
Kecskeméten született költő 1888-ban, a piarista gimnázium növendéke volt. A budapesti, berni, berlini és párizsi egyetemi tanulmányok és tíz év kiskunfélegyházi tanárság után 1920-ban lett a kecskeméti reáliskola tanára Baráti kapcsolatban volt a népi írók legtöbbjével, költészetének témaköre és formanyelve is a népi lírikusokéhoz kapcsolódott. Verseit helyi lapok mellett A Hét, a Nyugat és a Kelet Népeis közölte. Kötetei közül – A bánat harangzúgásában, 1915; A toronyőr, 1930; Arany homokon, nomád felhők alatt, 1935 – különösen az utóbbi keltett országos figyelmet. Féja Géza az alföldi lélek mélyrétegeinek megszólaltatójaként jellemezte Sántha Györgyöt. Az Arany homokon, nomád felhők alatt című kötete után is írt mintegy 40 évig, de azok csak posztumusz jelenhettek meg. Féja Géza szerint Sántha költészeti színvonala 1935 óta emelkedett, amelyben a nép ügyének való elköteleződése egyre egyetemesebbé vált. Sántha György kapcsolatainak révén a 30-as években a kor számos kitűnő írója szerepelt a Katona József Társaság előadói emelvényén, pl. Móricz Zsigmond, Németh László, Sárközi György, Erdélyi József, Féja Géza, Illyés Gyula, Sinka István, Szabó Pál, Tamási Áron, Erdei Ferenc.
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 72–73. Köztérkép Mozgalom
Vajda Viktor Kolozsvárott született 1835-ben. Főreáliskolai tanárként, hírlapíróként, irodalomtörténészként, zenei szakíróként, műfordítóként, zenekritikusként tevékenykedett.
Tanulmányait szülővárosában, valamint a nagyszebeni jogakadémián végezte. Az ügyvédi pályán egyik ügyvéd rokonánál tett próbálkozás után Cseke közelébe, Szatmár megyébe vonult a kölcsei Kende-családhoz nevelőnek. Kende Zsigmond mellett bő alkalmat lelt Kölcsey Ferenc szellemi életébe és családi körülményeibe komolyabban is behatolni. Miután nevelő működését befejezte, Kolozsvárra, majd rövid idő múlva Pestre költözött, ahol 1876-ig a hírlapirodalom zenekritikai rovatába írt cikkeivel szerzett elismerést. Vajda beutazta Nyugat-Európát (Olaszország, Németország, Franciaország, Svájc, Spanyolország). 1887-től a francia nyelv és irodalom tanára volt a kecskeméti főreáliskolában és állandó munkatársa a Kecskemétnek. Kecskeméten adta ki A grande chartreuse és a kartauziak (1889), Kölcsey mint moralista (1896), Elveszett boldogság (1906) és Utóhangok Kölcsey életéhez (1908) című műveit.
Vajda Viktor 1916-ban hunyt el Budapesten.
Forrás: Magyar írók élete és munkái Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 58.
Szántó (Schäfer) Illés és Grosz Eszter (1834–1896) fiaként 1861-ben született Nádudvaron. Kecskeméten nevelkedett, miután atyja 1874-ben mint megválasztott tanító családjával együtt oda költözött. Itt végezte a református kollégiumban iskoláit. 1883-ban tett tanári vizsgát a magyarból és németből. 1884-ben Körmöcbányára került polgári iskolai tanárnak. 1890 februárjában Kecskemétre ment állami főreáliskolai tanárnak. A Kecskeméti Lapok munkatársaként, szerkesztőjeként, a Katona József Kör titkáraként fontos szerepet játszott a város kulturális életében. Novellákat is írt: Elbeszélések, Bp., 1885; Weér Judit és egyéb elbeszélések, Bp., 1896. Magyar nyelvi és irodalmi tankönyveket írt a polgári és felsőbb leányiskolák számára. Fordított Balzac műveiből és lefordította Taine A németalföldi művészet philosophiája című munkáját (Bp., 1881).
Budapesten hunyt el 1923-ban.
Forrás: Magyar életrajzi lexikon Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 58.
1808. február 6-án született Zimmermann Jakab tanár, tankönyvíró. Elemi és középiskoláit szülővárásában, Vácott végezte. 1826-ban lépett a kegyesrend kötelékeibe. Privigyén, Tatán, Kolozsvárott tanított, és tanult. A kolozsvári egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet.
1860 és 1872 között a kecskeméti római katolikus elemi iskolák igazgatója, majd 1873-tól 1878-ig a kecskeméti állami főreáliskola tanára volt. Tanárként szembeszállt a németesítéssel. Csaknem félszáz, több kiadást megért népiskolai és középiskolai tankönyvet írt, amelyek közül kiemelkedő az 1843-ban megjelent – a maga nemében első – magyar irodalmi tankönyve (Magyar irodalom, Bécs, 1843). Az ifjúság számára írt enciklopédiájával a sokszínű, változatos világot akarta megismertetni tanítványaival, ugyanúgy a dagerrotípiáról frissen írt könyvével – mindkét műfajban az elsők egyike volt hazánkban.
Zimmermann Jakab 1878. június 5-én, Kecskeméten hunyt el.
Kép forrása: MaNDA Forrás: Hírös Naptár Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 50.
Dr. Kiss Árpád genetikus, a mezőgazdasági és biológiai tudományok doktora 1916. január 14-én született Budapesten.
Dr. Kiss Árpád emlékkiállítás plakátja
Dokumentumok Kiss Árpád családi életéről
Kiss Árpád születési anyakönyvi kivonata
Kiss Árpád és Priszter Irma házassági anyakönyvi kivonata – 1944. február 21.
Távirat Kiss Árpád első gyermekének születéséről – 1944. november 14.
A növénynemesítő gyakran vett részt külföldi konferenciákon. Üdvözlőlapok a konferenciák helyszínéről:
Tádzs Mahal
Képeslap Indiából
Cambridge képeslap
Dr. Kiss Árpád munkássága
Középiskolai tanulmányait a Székesfővárosi Kertészképző Iskolában végezte, majd 1950-ben Martonvásárra, a Magyar Tudományos Akadémia Növénytermesztési Kutatóintézetébe került, ahol a borsó nemesítésével és a búza-rozs hibridek előállításával bízták meg. 1957-ben szerezett diplomát a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián, majd Kecskeméten a Duna-Tisza-közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben (ma Zöldségtermesztési Kutatóintézet Rt.) dolgozott.
Meghívó – kandidátusi értekezésének vitájára
Meghívó doktori értekezésének vitájára
Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Kecskemét, 1963.
Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet évkönyve, 1963.
A búza-rozs hibridek nemesítése mellett 1970-ig a kisgyümölcsű görögdinnye fajták előállítását végezte.
Görögdinnyefajták vizsgálata
Több nemzetközi viszonylatban is elismert eredményt ért el. Neve ott szerepel a legelső triticale nemesítők között. A hexaploid triticalék közti keresztezéssel és szelekcióval új típusokat állított elő. Így nevéhez fűződik a törpe, féltörpe és az alacsonyszárú triticalék előállítása.
Triticale
Triticale, a homok új gabonája
A növénytermesztés alapjai
A borsó termesztése
Tenyészkerti napló
Tanulmányok a triticaléról
Tanulmányok a triticaléról
Tritikále eredmények és problémák / Kiss József Mihály, Kiss Árpád
In: Növénytermelés. – 30. évf. 3. sz. (1981. jún.), p. 275-281.
A tritikále helyzete
A triticale genetikája és nemesítése
A növénynemesítő külföldi tudományos lapokban megjelent tanulmányai:
Breeding methods and tests
Improvement of some unfavourable traits
Züchtungsprobleme
Ausztrál Triticale-szakácskönyv:
Ausztrál Triticale-szakácskönyv
The australian triticale cookery book
Ausztrál titicale szakácskönyv
Cikkek, interjúk
Az alábbi könyvek egy-egy fejezete Kiss Árpád munkásságával foglalkozik.
Aranyhomok antológia 1962.Aratják a triticalet, a homok új kenyérgabonáját
In: Petőfi népe. – 20. évf. 161. sz. (1965. júl. 10.), p. 3.Tritikále a homokon / G. E.
In: Petőfi népe. – 46. évf. 181. sz. (1991. aug. 3.), p. 3.Miért szomorú a triticale világhírű nemesítője? : Más országoknak megéri, nekünk nem / K. S.
In: Kecskeméti lapok. – 86. évf. 37. sz. (1990. szept. 14.), p. 7.
Makacs maradandóság : [Szociográfiai riportok] / Kunszabó Ferenc. – Budapest : Magvető, 1980.Négyszemközt a nemesítővel / Jóba Tibor
In: Petőfi népe. – 20. évf. 286. sz. (1965. dec. 4.), p. 3. A tritikálé atyja / Váradi Piroska In: Kecskeméti lapok. -94. évf. 1. sz. (1998. nov. 12.), p. 5.
Rögös vallomások: Ötven év a magyar agrárkutatás szolgálatábanKiss Árpád, a mezőgazdasági tudományok doktora
In: Petőfi népe. – 38. évf. 33. sz. (1983. febr. 9., szerda), p. 5.Kiss Árpád, a Tritikálé atyja : Aki rajtakapta Micsurint
In: Köztér. – 3. évf. 9. sz. (2000. szept.), p.11
Kiss Árpád díjai és emlékezete
Kutatómunkáját rangos díjakkal ismerték el – többek között megkapta a Magyar Tudományos Akadémia díját, az Osztrák Mezőgazdasági Kamara Növénynemesítői Díját, a Mathiász János-emlékérmet, a Kecskemét Városért Emlékérmet és Díjat és Bács-Kiskun megye Tudományos díját.
Kecskemét Városért EmlékéremMathiász János-díjdr. Kiss Árpád gyászlapja
Magyar Tudományos Akadémia díjaBács-Kiskun megye Tudományos díjaNekrológ
Előadások a Kiss Árpád születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett konferencián:
Mészöly Gyula (1910 – 1974) paradicsomnemesítő születésének 100. évfordulója alkalmából kiállítást és emlékülést rendezett a Katona József Könyvtár, a Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Fõiskolai Kara és a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. Az alábbiakban a 2010. január 14-én a könyvtár Helyismereti Gyűjteményében tartott emlékülés előadásait és az ugyanitt rendezett kiállítás anyagát ismerhetik meg.
Mészöly Gyula biológus, növénynemesítő a mai Horvátországhoz tartozó Suhopoljén született. Kertészeti tanulmányai befejezése után 1936-tól a bajai Kertészeti Középiskola tanáraként tevékenykedett. 1940-től Kecskeméten élt és dolgozott, először tanárként, majd mezőgazdasági kutatóként.
1943-ban kezdte megszervezni Kecskeméten a később róla csak Mészöly-telepnek nevezett Állami Kertészeti Telepet, amely 1948-ban Állami Kertészeti Kísérleti Telepként, 1950-től Kecskeméti Kísérleti Gazdaságként működött. A telep 1955-ben Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetté alakult, 1971-ben pedig felvette a Zöldségtermesztési Kutató Intézet nevet. Irányítása alatt vált az intézet a zöldségfélék, a szántóföldi növények, a gyümölcs- és dísznövény nemesítés és kutatás nemzetközileg is elismert fellegvárává. A legnagyobb eredményeket a paradicsom nemesítésében érték el : 13 államilag elismert, kiváló magyar paradicsomfajtát adtak a magyar zöldségtermesztésnek. A Kecskeméti 363-as, a Kecskeméti törpe, a K-3 heterózis, a Kecskeméti jubileum és társaik mind az ő ismert nemesítéseik.
A növénynemesítő tudományos munkássága mellett szakterületének érdekeit országos szintű intézményekben is képviselte. 1953-tól haláláig országgyűlési képviselőként a parlament mezőgazdasági állandó bizottságának volt tagja. A Magyar Tudományos Akadémián a Növénynemesítési Bizottság elnökeként és a Kertészeti Bizottság tagjaként vállalt fontos tudománypolitikai munkát, később az Akadémia rendes tagjává választotta. Egyik alapítója volt a Magyar Agrártudományi Egyesületnek is. A Kertészeti Társaságnak hosszú időn keresztül alelnöke, a Bács-Kiskun Megyei Agrártudományi Egyesület Megyei Szervezetének elnöke volt. A Kertészeti Egyetemen címzetes egyetemi tanári , majd tiszteletbeli doktora címet kapott.
A kutató gyakorlatban is hasznot hozó eredményeit magas szintű kitüntetésekkel ismerték el. 1956-ban Mészöly Gyula lett Bács-Kiskun megye első Kossuth-díjas tudósa. Élete során többször kapta meg a Munka Érdemrend Arany fokozatát. A Bács-Kiskun Megyei Tanács által alapított Mathiász-díj első kitüntetettje volt 1972-ben. Társadalmi tevékenységének megbecsülését jelzi, hogy Fleischmann Rudolf, Entz Ferenc és Tessedik Sámuel emlékérmet adományoztak részére.
Mészöly Gyula nemcsak nagyhírű kutató-szervező, de közismerten nagylelkű, munkatársai érdekeit mindig és mindenhol képviselő, szelídszavú, kedves, önzetlenül segítőkész ember volt.
Mészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részlete
Meghívó – 10 éves jubileumi ülésszakra – 1960Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet – 1965Bács-Kiskun megye zöldségtermesztésének fejlesztési terveAlmapálinkaCseresznyepálinkaZKI fajtakínálataZöldségtermesztési Kutató Intézet – árlista 2002-2003.Prospektus 2007.Fűszernövény vetőmagA paradicsom komplex növényvédelme és vegyszeres gyomirtása – ankét – 1969.
Szappanos István címke-tervei
Szappanos István címke-terveSzappanos István címke-terveSzappanos István címke-terveiSzappanos István címke-tervei
A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet története 1946-1956 Tervezte és rajzolta: Szappanos István
Honlapunk sütiket használ. Ez teszi lehetővé, hogy a szerver felismerje az adott eszközt, megjegyezze a beállításokat, megkönnyítse a böngészést. Honlapunk további böngészésével Ön hozzájárul a sütik használatához.
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. These cookies ensure basic functionalities and security features of the website, anonymously.
Cookie
Duration
Description
cookielawinfo-checkbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
Functional cookies help to perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collect feedbacks, and other third-party features.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Advertisement cookies are used to provide visitors with relevant ads and marketing campaigns. These cookies track visitors across websites and collect information to provide customized ads.
![Makacs maradandóság : [Szociográfiai riportok] / Kunszabó Ferenc. - Budapest : Magvető, 1980.](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Kiss_Árpád_emlékkiállítás/kiss-arpad-32.jpg)
