Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár
Garzó Imre (1827–1914) mérnök, majd hódmezővárosi tanár, kéziratban maradt, csak 1978-ban kiadott emlékezésében érdekes képet rajzolt kecskeméti diákkoráról is.
Kép forrása: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 41.
Szilágyi Sándor (1827–1899) erdélyi származású történetíró, magyar történész, az MTA rendes tagja. 1852 és 1853 között matematikát tanított a kecskeméti református kollégiumban, majd Kőrösre ment, földrajz–történelmi tanszékre. Kecskeméti állásának elfoglalásakor írt önéletrajza érdekes dokumentuma annak, mit lehetett bevallani, és mit elhallgatni.
Kép forrása: Wikipédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 44–45.
Szász Károly (1829–1915) erdélyi származású költő, műfordító, később református püspök, az Akadémia másodelnöke, a Kisfaludy Társaság alelnöke Kőrösről jött át Kecskemétre Szilágyi helyére, és ő is csak 1 évet maradt, ahogy elődje. Kecskeméti évében (1853–54) angol és francia költők fordításával foglalkozott (Angol és francia költőkből című gyűjteménye).
Kép forrása: Huszadik Század
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 45.
Ács Zsigmond (1824–1898) jeles műfordító. A latin, görög, héber és görög nyelveken kívül még állítólag 14-et ismert.
A ’40-es években a főiskola hallgatója volt. Kecskeméten készült és jelent meg Shakespeare-fordítása, A velencei kalmár (1851), továbbá Dumas Paul Jones című drámájának (1854) és Goldsmith A wakefieldi pap című regényének fordítása (1855).
Forrás:
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 45.
Obernyik Károly (1815–1855) drámákat és novellákat írt, a magyar társadalmi dráma egyik megteremtője. 1851-ben meghívták Kecskemétre a görög és latin nyelv tanszékére.
Kecskeméten írta Khelonisz című, ógörög tárgyú drámáját (1854), amelyben az önkényuralom korához szóló rejtett hazafias célzat található. Befejezetlenül maradt Brankovics György című történeti drámája, amelyet Bulyovszky Gyula és Egressy Gábor fejezett be – magyarok és szerbek sorsközösségét, összefogásának fontosságát hangsúlyozta ebben az írásban, ugyanakkor a szabadságharc tanulságait is érvényesítve. Kolerában halt meg, még mielőtt a kőrösi katedrát elfoglalta volna.
Forrás:
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 45–46.
Barina Vendel (1834–1875) az 1860-as években Kecskeméten volt római katolikus káplán. Kuthen álnéven jelentetett meg verseket, elbeszéléseket, regényeket.
Forrás:
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 50.
Szauer Ambrus nevéhez az 1770-es években keletkezett Plautus Menaechmi (Ikrek) című komédia magyar átdolgozása fűződik a nevéhez. A műve Német Károly adta ki a Piarista Gimnázium 1904. évi értesítőjében.
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 22.
Abonyi Lajos (eredeti neve: Márton Ferenc) (1833–1898) a magyar falusi élet ábrázolásában Mikszáth és Gárdonyi előfutára volt. 1848-ban a kecskeméti kollégiumban folytatott bölcseleti tanulmányokat. Itt Baksay Sándorral együtt szerkesztette a Korány című diáklapot. A szabadságharcban – 15 éves korában – mint nemzetőr vett részt.
Forrás: Arcanum
Wikipédia
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 40.
Gyulai Pál (1826–1909) 1853-ban Kecskemétre jött, hogy regényét megírja. Szilágyi Sándornál 1853. augusztus 9-től hozzávetőlegesen szeptember 21-ig tartózkodott. A regényt, az Egy történet napjainkbólt nem sikerül befejeznie, de elkészült részletét A fösvény halála címmel novellái közé iktatta. Helyi tárgyú elbeszélése is született Varju István címmel. Szintén kecskeméti emlékek elevenednek fel a Glück-Szerencse úr című novellában is.
Kép forrása: Digitális Képarchívum
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 47
Homokay Pál (1804–1858) kecskeméti születésű. 1831-től Losoncon volt tanár, itt írta a Magyar költészet (Pest, 1837) című poétikai kézikönyvét
A poétikában ő tudatosította a magyar költészet romantika felé való fordulását, könyvét Vörösmarty és Petőfi is forgatta.
1855-ben lett a kecskeméti református kollégium tanára.
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 46–47.