Kecskemét irodalmi öröksége

Obernyik Károly

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet

Obernyik Károly (1815–1855) drámákat és novellákat írt, a magyar társadalmi dráma egyik megteremtője. 1851-ben meghívták Kecskemétre a görög és latin nyelv tanszékére.
Kecskeméten írta Khelonisz című, ógörög tárgyú drámáját (1854), amelyben az önkényuralom korához szóló rejtett hazafias célzat található. Befejezetlenül maradt Brankovics György című történeti drámája, amelyet Bulyovszky Gyula és Egressy Gábor fejezett be – magyarok és szerbek sorsközösségét, összefogásának fontosságát hangsúlyozta ebben az írásban, ugyanakkor a szabadságharc tanulságait is érvényesítve. Kolerában halt meg, még mielőtt a kőrösi katedrát elfoglalta volna.

Forrás:
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 45–46.

Jókai Mór

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet ,

Jókai Mór (1842–44) a főiskola jogi fakultásának növendéke volt. Kecskemétet második szülővárosának tekinti, ahol a társasélet középpontjában állt. Házigazdája Gyenes Mihály (városi mérnök) volt. Írásművészetének egyik legmarkánsabb vonását, romantikájához társuló népies realizmusát erősítették kecskeméti élményei. Számos írása született Kecskeméten: pl. Zsidó fiú (1843) című történelmi dráma; Hétköznapok (1846) című regényét itt kezdte el írni, amelynek egyik része, a „cantus praeses”-ről szóló része Kecskemét kollégiumi életét ábrázolja.


Kép forrása: Fazekas Enciklopédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 36–38.

Petőfi Sándor

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége ,,

Petőfi Sándor 1843. január 12 és április eleje között vándorszínészként volt jelen Kecskeméten, Szabó József társulatának tagjaként. Petőfi kiskorában is élt már Kecskeméten 1829 és 1831 között, ekkor az evangélikus elemi iskolában tanult, s rokonainál, Rhuz (Hruz) Mihályéknál lakott. Lehetséges, hogy Petőfi A jó tanító című versében akkori mesterét, Schifferdecker Dánielt mintázta meg tréfás, szatirikus túlzásokkal. 9 költeménye született itt: Jövendölés; Én; Pálnapkor (Gyenes Palinak írta); Dínomdánom; Víz és bor; Hírös város az aafődön Kecskemét nem itt született, de itteni élmények inspirálták.


Kép forrása: Index
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 38–40.

Horányi Elek

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Horányi Elek (1736–1809) a magyar irodalomtörténet-írás egyik úttörője, aki 1762-ben és 1765-ben tanított Kecskeméten. 1762-es Oratio pro arte poetica (Beszéd a költői mesterségért) című munkáját Kecskeméten adták ki.
Önképzőkört is elneveztek róla.

Forrás:
Magyar írók élete és munkái
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 22.
Wikipédia

Ács Károly

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Ács Károly (1823–1894) költő, műfordító, a román és szerb népköltészet úttörő hazai megismertetője, nyelvész, népköltészet-kutató, országgyűlési képviselő, a Calliope című diáklap szerkesztője. Petőfi, Jókai és Ács közös kötet kiadására készült, de a cenzori rostán fennakadt a Disznótorban című Petőfi-vers.


Kép forrása: Wikipédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 40.

Révai Miklós

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége ,

Révai Miklós (1750–1807) a magyar nyelvtudomány egyik legnagyobb alakja, és az időmértékes verselés egyik meghonosítója. Kecskeméten töltötte a noviciátus két évét (1769–1791), már ekkor próbálkozott latin nyelvű versírással


Kép forrása: Hegedüs Géza: Irodalmi arcképcsarnok
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 20.
Wikipédia

Garzó Imre

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet ,

Garzó Imre (1827–1914) mérnök, majd hódmezővárosi tanár, kéziratban maradt, csak 1978-ban kiadott emlékezésében érdekes képet rajzolt kecskeméti diákkoráról is.


Kép forrása: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 41.

Szomor Máté

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Szomor Máté (1770k.–1819) Kelemen színtársulatának tagja volt. Színdarabot is írt: Ki-ki saját háza előtt seperjen című vígjáték, nagy sikerű darab lett Rontó prókátor című, nem eredeti mű, Szomor egy francia vígjáték német fordítását magyarította.

Forrás:
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 29.

Megszakítás