Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár
Szomor Máté (1770k.–1819) Kelemen színtársulatának tagja volt. Színdarabot is írt: Ki-ki saját háza előtt seperjen című vígjáték, nagy sikerű darab lett Rontó prókátor című, nem eredeti mű, Szomor egy francia vígjáték német fordítását magyarította.
Forrás:
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 29.
Nemes András (1760–1844) kecskeméti származású, aki név nélkül jelentette meg Az igaz magyar nemes című színdarabját.
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 29.
Szerelemhegyi (Liebenberger) András (1762–1825) korábban Bécsben volt színész. A pesti társulatban az énekes játékok színrevitelét segítette karmesterként, korrepetitorként, balettmesterként, s ha kellett, kottamásolóként.
1792-ben csatlakozott Kelemen színtársulatához. 1800-ban, kecskeméti származására hivatkozva a kecskeméti tanács támogatását kérte tizennyolc magyar opera és énekes komédia kinyomtatásához, a kiutalt 20 forint azonban erre nem volt elegendő.
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 29–30.
Demeter János kecskeméti városi tanácsnok volt. A Buda (1795) című szomorújáték kiadása az ő nevéhez fűződik. Ő dolgozta át Bessenyei azonos című tragédiáját a színpad számára.
Forrás:
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 30.
Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
Kép forrása: Arcanum
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 30–40.
Tatai András (1803–1873) 1831-től haláláig tanított a református kollégiumban. Az utolsó magyar polihisztorok egyike volt ő, debreceni diákként figyelmet keltett magyar nyelvű verseivel, később számos cikke, beszéde és tankönyve jelent meg, köztük görög és latin nyelvtan, matematika, fizika, teológia.
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 35–36.
Jókai Mór (1842–44) a főiskola jogi fakultásának növendéke volt. Kecskemétet második szülővárosának tekinti, ahol a társasélet középpontjában állt. Házigazdája Gyenes Mihály (városi mérnök) volt. Írásművészetének egyik legmarkánsabb vonását, romantikájához társuló népies realizmusát erősítették kecskeméti élményei. Számos írása született Kecskeméten: pl. Zsidó fiú (1843) című történelmi dráma; Hétköznapok (1846) című regényét itt kezdte el írni, amelynek egyik része, a „cantus praeses”-ről szóló része Kecskemét kollégiumi életét ábrázolja.
Kép forrása: Fazekas Enciklopédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 36–38.
Petőfi Sándor 1843. január 12 és április eleje között vándorszínészként volt jelen Kecskeméten, Szabó József társulatának tagjaként. Petőfi kiskorában is élt már Kecskeméten 1829 és 1831 között, ekkor az evangélikus elemi iskolában tanult, s rokonainál, Rhuz (Hruz) Mihályéknál lakott. Lehetséges, hogy Petőfi A jó tanító című versében akkori mesterét, Schifferdecker Dánielt mintázta meg tréfás, szatirikus túlzásokkal. 9 költeménye született itt: Jövendölés; Én; Pálnapkor (Gyenes Palinak írta); Dínomdánom; Víz és bor; Hírös város az aafődön Kecskemét nem itt született, de itteni élmények inspirálták.
Kép forrása: Index
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 38–40.
Ács Károly (1823–1894) költő, műfordító, a román és szerb népköltészet úttörő hazai megismertetője, nyelvész, népköltészet-kutató, országgyűlési képviselő, a Calliope című diáklap szerkesztője. Petőfi, Jókai és Ács közös kötet kiadására készült, de a cenzori rostán fennakadt a Disznótorban című Petőfi-vers.
Kép forrása: Wikipédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 40.
Beöthy László (1826–1857) a református kollégiumban tanult, kitűnő novellista. A Korány diáklapot ő szerkesztette
Első kötete, a Hajnalka (1846) Kecskeméten jelent meg.
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 40.