Kecskemét irodalmi öröksége

Petőfi Sándor

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége ,,

Petőfi Sándor 1843. január 12 és április eleje között vándorszínészként volt jelen Kecskeméten, Szabó József társulatának tagjaként. Petőfi kiskorában is élt már Kecskeméten 1829 és 1831 között, ekkor az evangélikus elemi iskolában tanult, s rokonainál, Rhuz (Hruz) Mihályéknál lakott. Lehetséges, hogy Petőfi A jó tanító című versében akkori mesterét, Schifferdecker Dánielt mintázta meg tréfás, szatirikus túlzásokkal. 9 költeménye született itt: Jövendölés; Én; Pálnapkor (Gyenes Palinak írta); Dínomdánom; Víz és bor; Hírös város az aafődön Kecskemét nem itt született, de itteni élmények inspirálták.


Kép forrása: Index
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 38–40.

Horányi Elek

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Horányi Elek (1736–1809) a magyar irodalomtörténet-írás egyik úttörője, aki 1762-ben és 1765-ben tanított Kecskeméten. 1762-es Oratio pro arte poetica (Beszéd a költői mesterségért) című munkáját Kecskeméten adták ki.
Önképzőkört is elneveztek róla.

Forrás:
Magyar írók élete és munkái
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 22.
Wikipédia

Ács Károly

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Ács Károly (1823–1894) költő, műfordító, a román és szerb népköltészet úttörő hazai megismertetője, nyelvész, népköltészet-kutató, országgyűlési képviselő, a Calliope című diáklap szerkesztője. Petőfi, Jókai és Ács közös kötet kiadására készült, de a cenzori rostán fennakadt a Disznótorban című Petőfi-vers.


Kép forrása: Wikipédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 40.

Révai Miklós

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége ,

Révai Miklós (1750–1807) a magyar nyelvtudomány egyik legnagyobb alakja, és az időmértékes verselés egyik meghonosítója. Kecskeméten töltötte a noviciátus két évét (1769–1791), már ekkor próbálkozott latin nyelvű versírással


Kép forrása: Hegedüs Géza: Irodalmi arcképcsarnok
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 20.
Wikipédia

Garzó Imre

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet ,

Garzó Imre (1827–1914) mérnök, majd hódmezővárosi tanár, kéziratban maradt, csak 1978-ban kiadott emlékezésében érdekes képet rajzolt kecskeméti diákkoráról is.


Kép forrása: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 41.

Ács Gedeon

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet

Ács Gedeon (1819–1887) László Károly iskolatársa volt a református kollégiumban, aki szintén megjárta Törökországot és Amerikát is emigránsként. Lukácsy Sándor az ő kéziratos naplójából is jelentetett meg részleteket a Rabszolga Washington sírjánál (Budapest, 1953) és Robinson és egyéb irodalmi ritkaságok című kötetekben.

Forrás: Wikipédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 50.

Zimmermann Jakab

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Zimmermann Jakab (1808–1878) 1860-tól 72-ig a kecskeméti római katolikus elemi iskolák igazgatója, majd 1873-tól 78-ig a reáliskola tanára volt. Csaknem félszáz tankönyv szerzője, azonban még kecskeméti működése előtt írta legfontosabb művét, az első magyar irodalomtörténeti tankönyvet (Magyar irodalom, Bécs, 1843).

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 50.

Viliam Pauliny-Tóth

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége ,,,

Viliam Pauliny-Tóth (1826–1877) szlovák költő, a szabadságharc bukása után Kecskeméten szolgabíró lett. Kecskeméti lányt vett feleségül, és eredeti nevéhez hozzácsatolta az ő nevét (Tóth) is. Érdeme hazai vonatkozásban elsősorban az, hogy ő fordította Petőfi verseit elsőként szlovákra.

Forrás: Hírös Naptár
Kép forrása: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 50.

Szántó Kálmán

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége ,,,

Szántó Kálmán (1861–1923) Nádudvaron született. Kecskeméten nevelkedett, miután atyja 1874-ben mint megválasztott tanító családjával együtt oda költözött. Itt végezte a református kollégiumban iskoláit. 1883-ban tett tanári vizsgát a magyarból és németből. 1884-ben Körmöcbányára került polgári iskolai tanárnak. 1890 februárjában Kecskemétre ment állami főreáliskolai tanárnak.
A Kecskeméti Lapok munkatársaként, szerkesztőjeként, a Katona József Kör titkáraként fontos szerepet játszott a város kulturális életében. Novellákat is írt: Elbeszélések, Bp., 1885; Weér Judit és egyéb elbeszélések, Bp., 1896.
Magyar nyelvi és irodalmi tankönyveket írt a polgári és felsőbb leányiskolák számára. Fordított Balzac műveiből és lefordította Taine A németalföldi művészet philosophiája című munkáját (Bp., 1881).

Forrás: Magyar életrajzi lexikon
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 58.

Megszakítás