kulturális élet

Dalotti Németh Ödön

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet ,

Dalotti Németh Ödön (1846–1925 élt, Kecskeméten 1870–1895) a református gimnázium tanára volt. Novellákat, színikritikákat, néprajzi és irodalomtörténeti tanulmányokat publikált. 1874–78 közt a Kecskemétet, 1892-ben a Kecskeméti Lapokat szerkesztette. Hangulatos írása a századvég kecskeméti légköréről Visszaemlékezésem kecskeméti élményeimre címmel jelent meg.

Kép forrása: Hírös Naptár
Forrás: Magyar írók élete és munkái
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 57–58.

Székudvari János

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet ,

Életéről keveset tudunk, a 17. század végén és 18. század elején élt és alkotott, 1709-ben halt meg.
A siralomének gyakori verstípus ekkoriban. Tűzvészekről, pusztító járványokról, városok feldúlásáról, csatavesztésekről énekeltek az alkalmi költők.
Székudvari János kecskeméti rektor, aki a rácok Kecskemét elleni támadásáról, a város 1707. április 3-i pusztulásáról írt verset Sűrű siralmokkal rakott Jaj-Halom (1707) címmel.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 18–19.

Horváth Cyrill

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet ,

Horváth Cyrill (1804–1884) Kecskemét szülötte, a piarista gimnázium növendéke. Drámaíró, filozófus, a Bach-korszakban a pesti piarista gimnázium tüzes magyarságú igazgatója.

Kép forrása: Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 41.

Digitalizált művei:
Horváth Cyrill szépirodalmi munkái / Kiadta Horváth Döme. – Kecskemét : Horváth Döme, [1899]. – 2 db, 318+336 p.
Vetélytársak : Szomorújáték öt felvonásban / Horváth Cyrill. Borgia Lucretia / Hugó Victor után fordítá Horváth Döme. – Kecskemét : Szilády Károly ny., 1850. – 293 p. – (Alföldi színműtár ; 1.) Digitalizált változat

Losonczy László

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet

Losonczy László (1812–1879) kecskeméti születésű népszerű költő, szülővárosában és Debrecenben tanult. A kecskeméti kollégiumban latin és magyar irodalmat tanított. Nem volt eredeti tehetség, leginkább Csokonait, Petőfit, ritkábban Vörösmartyt utánozta. Nyomorúság című verse népballadaként terjedt országszerte.

Kép forrása: ELTE
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 46.

László deák

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet

László deák életéről keveset tudunk, 1679-es keltezéssel egy 40 versszakos ún. „korrajzi versezet” maradt fenn tőle, melyben gyarló strófákban beszéli el, melyik napon milyen csapatok fordultak meg a városban, rendszerint ételt, bort. takarmányt követelve, ha szükség volt rá, erőszakoskodva is.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 16–18.

Madarassy László

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet

Madarassy László (1840–1893) Izsákon született. 1864–67 között a kecskeméti jogakadémia tanára volt. 1881–82 között amerikai utazást tett, ezután a fővárosban lett újságíró. Legkülönfélébb tárgyú írásai jelentek meg: versek, regények, elbeszélések, jogi, gazdasági, természettudományi művek. Több közülük Kecskeméten, például Merényi Lászlóval együtt írt Egy honvédtiszt bujdosása (1870) című regénye.

Kép forrása: Hírös Naptár
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 50

Sántha Károly

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet

Sántha Károly (Kecskemét, 1840. október 22. – Budapest, 1928. szeptember 7.) sárszentlőrinci evangélikus lelkész. Költői tehetségére a kecskeméti református kollégiumban Obernyik Károly és Bulcsu Károly figyelt fel, verseit Arany János Koszorúja, a Hölgyfutár és a Vasárnapi Ujság közölte. Egyházi költemények (1869) című kötete Kecskeméten jelent meg, az ő ódája nyerte meg a Katona születésének centenáriumára kiírt pályázatot.

Kép forrása: Evangélikus Élet
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 59.
Reformáció MNL

Csanádi Sámuel

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet
Kecskemét korabeli látképe

Csanádi Sámuel (1864–1887) nagy ígéret volt, de fiatalon elhunyt. Irodalmi és esztétikai tanulmányai helyi és fővárosi lapokban jelentek meg. Jogi tanulmányainak befejeztével Zemplénbe ment nevelőnek, hogy ott Kazinczy Gábor irodalmi hagyatékát tanulmányozhassa: életrajzának megírására készült.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 59–60.

Lovas (Röszler) Gyula

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet

Lovas (Röszler) Gyula a Kecskemét és Vidékét szerkesztette.
Verseket és elbeszéléseket tartalmazó kötetei: Pihenő órák (Bp., 1890), Sugarak (Kecskemét, 1892).
Versei közül kecskeméti zenetanárok (öccse, Lovas Izsó, Bordeaux Géza és Nemesszeghy István) többet meg is zenésítettek.

Kép forrása: Szablyavívás
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 60.

Sisa Miklós

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet
Kecskemét korabeli látképe

Sisa Miklós (1892?–1933) az Alföld munkatársa, a 4. számának segédszerkesztője volt. Korábban a jogakadémián Buday tanítványa volt. Széles érdeklődésű fiatalember volt, kecskeméti jogászként színházi lapot is szerkesztett. Az Alföldben a freudizmust mutatta be, kritikákat írt. A fővárosba kerülve a Galilei Kör elnöke, a Szabadgondolat egyik szerkesztője lett.
Drámát is írt. A Tanácsköztársaság a bukása után Olaszországba emigrált.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 65.

Megszakítás