Kecskemét Város Könyvtára (Régi Városi Könyvtár) történetének rövid kronológiája (1897-1952)
- 1894 – Állami határozat született a vidék felé irányuló könyvtár- és múzeumszervezési feladatra.
- 1897 – Kecskemét th. Város Tanácsa Kada Elek polgármester javaslatára határozatot hozott a könyvtár létesítésére, melyet a magas állami támogatással valósítottak meg ideiglenesen, a Városháza 2. emeletén lévő nagyteremben.
- 1899 – A tanács rendeletben határozta meg a könyvtár fenntartására és gyarapítására szolgáló javadalom összegét, erre évi rendszeres államsegélyt kapott . Ettől az időponttól kezdve tervszerű és fokozatos állománygyarapítás történt az időközben alapított könyvtári bizottság szabályai szerint.
- 1906 – A könyvek gyarapodása miatt a földszinti galériát – eredetileg múzeumnak szánták – rendezték be könyvtárnak.
- 1911 – Szilády Károlyt nevezték ki a könyvtár és múzeum igazgatójává. Szilády a könyvtárat nem tartotta alkalmasnak közművelődési feladatok ellátására, tudományos szakkönyvtárként kezelte, amelyre csak korlátozott könyvtári nyilvánosságot engedélyeztek, helyben használatra is alig volt lehetőség. A könyvek feltárására kézzel írott katalóguscédula szolgált.
- 1937- Szabó Ambrus lett a könyvtár vezetője, aki elkészítette a könyvek teljes leltározását : 21.222 mű 39.000 kötetben.
- 1944 – A háborús pusztítás pótolhatatlan veszteséget okozott a könyvtár állományában: elégett a Régi Magyar Nyomtatványok és a Régi Magyar Könyvtár ritka kincsű, az egész magyar kultúra egyetemes értékű alkotásai közé sorolt dokumentumok szinte teljes egésze.
- 1952. október 26. – Minisztertanácsi határozat rendelkezett a megyei könyvtárak megszervezéséről, így a kecskeméti Városi Könyvtár jogutódjaként, annak állományára épülve jött létre a Bács-Kiskun Megyei Könyvtár, ami 1955. április 29-én felvette Katona József nevét.
A Szilády Károly levéltáros szervezte könyvállomány kezdetben a városi törvényhatóság már használaton kívüli történeti és jogi könyveiből állott. Ez később az alapbeszerzési terv szerint már a magyar nyelvű művek, Kecskeméttel kapcsolatos művek és néhány fontos tudományterület – történelem, jog, statisztika, gazdaság -, szótárak, klasszikus világirodalmi alkotások fordításaival bővült. A könyvek nagy részét a Magyar Tudományos Akadémia, a Franklin Társulat és az Atheneum Rt. kiadványaiból szerezték be.
A könyvtár gyűjteményét jelentős, főként tudományos műveket tartalmazó hagyatékok megvásárlásával is gyarapította. A kiállítást ezen hagyatékokból állítottuk össze.
Hornyik János könyvtárából
Hornyik János (1812-1885) városi főjegyző, levéltáros, történetíró, a Magyar Történelmi Társulat rendes tagja, az MTA levelező tagja
Kecskemét szülötteként egész életét a város szolgálatában töltötte. A hivatali feladatai mellett jelentős közéleti és tudományos tevékenységet is folytatott. Az 1868 októberében elindult Kecskeméti Lapok újságnak 1880-ig volt a szerkesztője.
A történelem iránti érdeklődésének köszönhetően kutatások és tanulmányok sokasága fűződik nevéhez. Korának nagy felkészültségű történettudósaként tartották számon. Legfontosabb műve a Kecskemét város története oklevéltárral című munka volt, melyet 1860 és 1866 között jelentetett meg 4 kötetben.
A város 1890-ben vásárolta meg latin, magyar és német nyelvű, nagyrészt történeti jellegű kötetekből álló könyvtárát.
A köteteken Hornyik János birtokosi bejegyzései láthatók.
Historia animalium sacra … / a Wolfgango Franzio …. – Ed. novissima. – Amstelredami : Joannem Ravesteinium, 1665. – [40], 282 p.
Magyar nyelvű digitalizált változat
Commentatio de initiis, ac maioribus jazygum et cumanorum eorumque constitutionibu / a Petro Horváth. – Pestini : Typis Matthiae Trattner, 1801. – 254 p.
Tekintetes nemes Pest Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyéknek természet-tudományi leírása / Barra István, Pesten : Trattner és Károlyi, 1839. 176 p.
Utazás külföldön / írta Szemere Bertalan. – [1. kiad.]. – Budapest : Magyar Kir. Egyet. Ny., 1840. – 2 köt.
Világtörténet a legrégibb időktől korunkig / írta Bajza [József]. – Pest : Hartleben K. A., 1846.
A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után : Első rész / írta Jászay Pál. – Pest : Hartleben K. A., 1846. – 536 p. : ill.
Magyarország a török hódítás korában / Salamon Ferencz. – Pest : Heckenast Gusztáv, 1864. – 431 p.
Az első Zrínyiek / Salamon Ferencz. – Pesten : Heckenast Gusztáv, 1865. – XVI, 659 p.
Pesty Frigyes könyvtárából
Pesty Frigyes (1823–1889) történész, országgyűlési képviselő, az MTA rendes tagja
A fiatalkorát Temesvárott töltő író, újságíró a helyi gazdasági egyesület titkáraként tevékenykedett. 1858-ban indította útjára a Delejtű című, természettudományi és gazdasági cikkeket tartalmazó lapot. Számos jelentős történeti művet is írt. 1863-tól kezdett bele a nevét híressé tevő vállalkozásába, a földrajzi nevek összegyűjtésébe. Ebből készült az 1888-ban kiadott Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben című kötete. Széles érdeklődési körének köszönhetően életében nagyon sok könyvet gyűjtött a tudományok szinte teljes köréből a nyelvészeti és a szépirodalmi művekig. Kecskemét város tanácsa 1898 végén vásárolta meg özvegyétől a 2284 db műből – 4545 db kötet – álló könyvtárát, mely többnyire német nyelvű jogi és szépirodalmi fordításokból állt.
A köteteket Pesty Frigyes Könyvtárából feliratú pecséttel látták el.
Az keresztyensegnec fondamentomirol való rouid keonywechke : ki az Szent irasnac kulomb kulomb heleibol, kerdes es feleles keppen irattatot / … Telegdi Miklos mester altal, Deac nyelwbol Magyar nyelwre forditatot. – [Budapest] : [Franklin], [1884]. – 142 p.
Az ifju Anacharszis útazása Görög-Országban, a bévett időszámítás előtt a negyedik század közepén / Barthelemy apátur … ; francziából fordította Deáky Filep Sámuel. – Kolosváron : Ref. Koll., 1820-21. – 8 db
Allighieri Dante Új élete / olaszból ford., … életrajz, bev. és jegyz. Császár Ferenc. – 2. kiad. – Pest : Müller Emil Könyvnyomdája, 1854. – 258 p.
Szellemi omnibus kéjutazásra az élet utain / írta Aszalay József. – Pesten : Beimel J. és Kozma Vazul ny., 1855-57. – 3 db
Ausführliches Lehrbuch der Chemie / Graham, Otto. – 3., umgearbeitete Aufl. – Braunschweig : Friedr.Vieweg & Sohn, 1855-1857. – 5 db
Török-magyarkori állam-okmánytár / szerk. és jegyz. Szilády Áron és Szilágyi Sándor. – Pest : MTA, 1868. – 7 db
Anglia története II. Jakab trónralépése óta / Macaulay. – Budapest : MTA, 1875-. – 6 db
Gőthe lyrai költeményei / ford. Szász Károly. – Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1875. – 281 p.
Az iszlám : tanulmányok a muhammedán vallás története köréből / írta Goldziher Ignácz. – Budapest : MTA, 1881. – 412 p.
Török történetírók / ford. és jegyzetekkel kisérte Karácson Imre, Thúry József. – Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1893-1916. – 5 db, 1. k. 433 p.
Pócsy György könyvtárából
Pócsy György (1852-1896) királyi közjegyző
Nagy műveltségű, irodalom- és művészetpártoló közéleti személyiség volt. Felesége Katona Blanka, Katona Zsigmond gyógyszerész lánya volt. A házaspár Kecskemét kulturális életének szervezésében központként működött, házukban rendszeresen tartottak művész-estéket. Náluk alakult meg a Katona József Kör 1891-ben. Felesége is jelentős közéleti szereplő volt : elnöke lett a Nőegyletnek, a Rongyos Egyletnek, még több más jótékonysági szervezetnek és ő alapította meg a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSz) kecskeméti csoportját is. A közjegyző gazdag szépirodalmi és művészeti kötetekből álló könyvtárat hozott létre. Korai halálával özvegye eladta azt Kecskemét városának.
A hagyatékából származó könyveket a nevével ellátott pecséttel jelölték.
Pócsy György hagyatékából 1898-ban (10 kötet) és 1924-ben (3 kötet) is vásárolt a könyvtár.
A társadalmi élet törvényszerűsége : statisztikai tanulmányok / Mayr György. – Budapest : MTA, 1881. – XVI, 348 p.
Benvenuto Cellini önéletírása / olaszból ford. és jegyz. Szana Tamás. – Budapest : Ráth Mór, 1890. – 2 db
A renaissancekori műveltség Olaszországban / írta Burckhardt Jakab. – Budapest : MTA, 1895-1896. – 2 db
Kada Elek könyvtárából
Kada Elek (1852-1913) író, újságíró, polgármester. A széles látókörű, nagy tudású és nagy műveltségű jogász régészként, íróként, újságíróként is tevékenykedett, politikusként két ciklusban volt Kecskemét országgyűlési képviselője. 1897-től polgármesterként a város minden területére kiható városfejlesztésbe fogott. A nevével fémjelzett, aranykornak is nevezett időszak máig ható eredményei indították el Kecskemétet a századfordulón a fejlődés útján. Özvegye a polgármester könyvtárának 48 darabját férje halála évében eladta a városi könyvtár részére.
A Függetlenségi Párt / Mocsáry Lajos. – Budapest : Rényi Károly, 1906. – 27 p.
Czegléd a török alatt / Oppel Jenő . – Czegléd : Nagy Elek, 1908. – 143 p.
Hazajáró versek : költemények / Lesznai Anna ; [a czímlapot Falus Elek rajzolta]. – Budapest : Nyugat, 1909. – 79 p.
A nagybányai jubiláris képkiállítás illusztrált katalogusa : 1912 / összeáll. Börtsök Samu és Réti István. – Nagybánya : Nánásy István Könyvnyomdája, 1912. – 127 p.
Árpád sírjának kutatása / Honéczy Aladár. – Budapest : Németh József könyvkereskedése, 1912. – 71 p.
A szegények kincse / Maeterlinck ; ford. Bölöni György. – Budapest : Révai, 1912. – 267 p.
Az állam / Oppenheimer ; szerkeszti Pogány József, fordította Sebestyén Ede. – [Budapest] : Révai, 1912. – 312 p.
Szilády Áron könyvtárából
Szilády Áron (1837 – 1922) református lelkész, irodalomtörténész, nyelvész, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
A kiskunhalasi származású tudós már középiskolai tanulmányai alatt több nyelvet is elsajátított. Beszélt latinul, görögül, franciául németül, angolul, olaszul, holland és török nyelven. Majd az egyetemi évek alatt egyre inkább az orientalista tudományok felé fordult, ezért tökéletesen megtanult héberül, arabul és perzsául is. Összesen 27 nyelven írt és olvasott. Iskolai tanulmányai befejezése után református lelkészként szolgált. 1893-tól haláláig Kiskunhalason élt, ahol a város szellemi vezérének tartották, sokat tett a város kulturális fejlődéséért. Neki köszönhető a református gimnázium felépítése. A református egyházban magas pozíciókat is betöltött és 1865 és 1878 között Halas szabadelvű párti országgyűlési képviselője is volt. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, 1861-től a Magyar Tudományos Akadémiának és irodalomtörténészként 1893-tól haláláig az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztője is volt. 1896-ban a budapesti és a kolozsvári egyetem díszdoktorává avatták. Tudományos munkásságának fontos részét alkotta a magyar nép származásának vizsgálata, s e tekintetben a török eredet híve volt. Ezt a meggyőződését közel-keleti útjai is megerősítették.
Hagyatékát 1926-ban vásárolta meg a könyvtár.
Halála után örökösei eladták felbecsülhetetlen értékű könyvtárát.
A hagyatékot Kecskemét vásárolta meg a város könyvtára számára : 4035 db mű, 80 db folyóirat közel ezer évfolyama, 110 db keleti nyelvű kézirat és nyomtatvány, 130 db régi magyar könyv (1711 előtt készült könyvek, könyv- és kultúrtörténeti ritkaságok).
Könyvtárának darabjait a gyűjteményét jelölő pecséttel látták el.
Szilády Áron hagyatékáról a Magyar Könyvszemle is beszámolt:
Epistolae Pauli lingua Hungarica donatae : az Zenth Paal leueley magyar nyeluen / ford. Komjáti Benedek. – Budapest : Franklin Társulat, 1883. – 491 p.
Telemakusnak az Ulisses fiának bujdosásai [Nyomtatott szöveg] / … frantzia nyelven írt Feneloni Sálignák Ferentz … ; magyarra fordított … Zoltán Jo’sef. – Kolosváratt : Reform. Kollégium Betüivel Kaprontzai Ádám által, 1783. – [18], 587 p.
A 18. század egyik legnépszerűbb könyve. A francia Fénelon püspök erkölcsi-politikai tanregényéért egyformán lelkesedtek annak idején a konzervatív körök, a felvilágosodás hívei, de még a forradalmárok is. Fénelon ugyanis a homéroszi mondakörből választott téma ürügyén saját korának bírálatát írta meg, nem kímélve az uralkodót, XIV. Lajost és közvetlen környezetét sem. A könyv egész Európában elterjedt, sok nyelvre lefordították. Akkoriban két magyarra fordított változata volt ismeretes : Haller László és Zoltán József munkája.
Adatforrás: Honterus jegyzék, 56. aukció, 107. tétel
Jeles történetek / mellyeket a’ magyar játék-színre alkalmaztatott Dugonics András . – Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségén és betüivel, 1794. – 2 db
Digitalizált változat: 1. kötet, 2. kötet
Édes Gergely’ íramati és danái : epigrammata & odae. – Vátzonn : Máramarossi Gottlieb Antalnál, 1803. – 212 p.
Újhelyi Dayka Gábor’ versei / öszveszedte ‘s kiadta barátja Kazinczy Ferencz. – Pesten : Trattner Mátyás betüivel, 1813. – 243, [20], XLVIII, [7] p.
Ronto Pálnak magyar lovas köz-katonának és gróf Benyovszki Móritznak életek’ : földön, tengereken álmélkodásra méltó történettyeiknek, ‘s véghez vitt dolgaiknak le-írása / a’ mellyet hazánk dámáinak kedvekért versekbe foglalt gróf Gvadányi József …. – [2. kiad.]. – Posonban : Wéber Simon Péter betűivel, 1816. – XX, 548 p.
Digitalizált változat: Eredeti oldalképek; Javított szöveg
Diákmagyar müszókönyv a’ Magyarhoni törvény- és országtudománybul / írta Fogarasi D. János . – Pesten : Kilián György, 1833. – XXIV, 50, [1] p.
Alexandriai Szent Katalin verses legendája : ugyanazon szentnek két kisebb prózai életével együtt : régi codexekből, nyelvjegyzetekkel / kiadta Toldy Ferenc. – Pest : Landerer és Heckenast, 1855. – XXXIX, 287 p.
Régi magyar passió rajzokkal : adalékul a középkori magyar irodalom és rajzművészet ismeretéhez / … kiadta Toldy Ferenc. – Pest : Eggenberger Ferdinánd, 1856. – XV, 260 p.
Csokonai album / szerk. és kiad. Kulini Nagy Benő. – Debreczen : Város nyomdája, 1861. – 317, [3] p.
Katona József összes művei / Katona József. – Budapest : Aigner Lajos, 1880. 3. köt., A borzasztó torony ; Aubigny Clementia ; A mombelli grófok ; Költemények. – 1880. – 312 p.
Heltai Gáspár meséinek eredete és nyelve / írta Imre Lajos . – Kolozsvártt : Gámán János örökösénél, 1885. – 42 p.
Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban : mythologiai tanulmány / írta Kálmány Lajos. – Szegeden : Bába Sándor könyvnyomdája, 1893. – 74 p.
A szombatos kódexek bibliográphiája : különös tekintettel azok énektartalmára / írta Thúry Zsigmond. – Mezőtúron : Borbély Gyula, 1912. – 161 p.
Szilády Károly könyvtárából
Szilády Károly (1865–1934) Levéltáros, múzeum és könyvtárigazgató 1888-ban bölcsészdoktorátust szerezett Három évig tanított a református kollégiumban. Kada Elek 1897-ben alkalmazta a levéltárban őrzött könyvgyűjtemény gondozására.1901-től a levéltár, múzeum és könyvtár vezetése az ő kezében volt. 1911-től hivatalosan is múzeum- és könyvtárigazgatói kinevezést kapott.
Az itt bemutatott hagyatékokkal az ő vezetése idején gazdagodott a könyvtár. 1934. július 24-én, nyugdíjba vonulása után nem sokkal elhunyt.
Könyvhagyatéka még halála évében a könyvtár tulajdonába került.
Magyar ország polgári históriájára való lexicon, a’ XVI. század végéig / kész. … Budai Ferentz … ; kiad. Budai Ésaiás …. – [1. kiad.]. – Nagy-Váradonn : Máramarossi Gottlieb Antalnál, 1804-1805. – 3 db
Philosophia’ historiája / irta Ertsei Dániel. – Debreczenbenn : ny. Tóth Ferentz, 1825. – 193 p.
Digitalizált változat: 1. kötet, 2. kötet, 3. kötet
Kisfaludy Sándor összes regéi / Kisfaludy Sándor. – Budapest : Franklin, 1881-1882. – 421 ; 349 p.
A tragikum / írta Beöthy Zsolt. – Budapest : Franklin Társulat, 1885. – 640 p.
Az arany legenda / irta Longfellow W. Henrik ; … ford. Jánosi Gusztáv. – Budapest : Franklin, 1886. – 200 p.
Az Árpádok története / irta Sebestyén Gyula. – Budapest : Franklin Társulat, 1895. – 272 p.
Egy szép história az vitéz Franciscórul és az ő feleségéről / Ráskai Gáspár ; bev. Szilády Áron. – Budapest : Franklin-Társulat, 1898. – 61 p.
Az eredeti, 1574-es kiadás digitalizált változata
Budai Ali basa históriája / írta Tinódi Sebestyén ; jegyz. Szilády Áron. – Budapest : Franklin Társulat, 1899. – 36 p.
Horváth Mihály könyvtárából
Horváth Mihály (1859-1937) orvos, országgyűlési képviselő
A kecskeméti születésű orvos nagy tekintélyre tett szert hivatásában és közéleti szerepvállalása miatt is : tagja volt több egyesületnek, részt vett a kecskeméti kaszinó épületének megtervezésében, 1910 és 1918 között országgyűlési képviselőként is tevékenykedett, a református egyházban is fontos pozíciókat töltött be. Széles körű publicisztikai tevékenységet folytatott, írásai tudományos és közéleti lapokban is megjelentek.
Halála után több mint 1000 kötetből álló tudományos és orvosi szakkönyveket tartalmazó könyvtárát a városi könyvtár részére vásárolta meg a tanács.
Horváth Mihály hagyatéka 1937-ben került a könyvtárba.
Minerae metallorum Hungariae et Transilvaniae / exposuit Vincentius Schönbauer. – Viennae : apud Schaumburg et soc., 1809-1810. – 2 db
Digitalizált változat: 1/1. kötet, 1/2. kötet, 2. kötet
Az öröklött kórokrul / … értekezett Horváth János = Dissertatio inauguralis medica de morbis haereditariis quam consensu et auctoritate magnifici domini praesidis et directoris spectabilis domini decani … / submittit Joannes Horváth. – Pesten : Landerer és Heckenast, 1844. – 29, [1] p.
Az élet csodái / Ernst Haeckel ; ford. Czóbel Ernő, Fülöp Zsigmond, Veres Mihály. – Budapest : Athenaeum, 1911. – 2 db
A primitív ember hajdan és most : a kezdetleges ember élete, szokásai, foglalatosságai, nyelve, hite, művészete, mesterségei, kalandjai, játékai stb. / írta G. F. Scott Elliot ; ford. Schöpflin Aladár. – Budapest : Franklin Társulat, 1911. – 392 p.
Justus Perthes’s See-Atlas : Eine Erganzung zu Justus Perthes’s Taschen-Atlas / … bearbeitet Hermann Habenicht. – 9. Aufl. – Gotha : Justus Perthes, 1912. – 48 p.
Justus Perthes’s Taschen-Atlas / vollstandig neu bearbeitet von Hermann Habenicht. – 50. Aufl. – Gotha : Justus Perthes, 1913. – 80 p. : ill.
Az orvostudomány története : orvosok és a kulturtörténelem művelői részére / írta … Mayer Ferenc Kolos ; átnézte és az előszót írta Magyary-Kossa Gyula. – Budapest : Eggenberger, 1927. – XII, 286 p. : ill.