Elhangzott a kecskeméti városháza dísztermében a Bács-Kiskun Megyei Levéltár 13. Levéltári Napján, 2012. október 2-án.
Készítette: Egyediné Gál Erika
A 19. század végén Kecskemét gazdasági életében és a városképben alapvető változások következtek be. A korszak nagy polgármester egyénisége Lestár Péter volt, aki 1880 és 1896 között vezette a várost. Kecskemét történetében ezt a korszakot az „aranykor” kezdetének nevezik. Sikeres pénzügyi lépések segítségével, a szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint a kertészeti kultúra felvirágoztatása révén óriási mértékben fellendítették a város gazdasági életét. A befolyt jövedelmekből nagyszabású városrendezést hajtottak végre : csatornáztak, ártéri kutakat fúrtak, felépült a városi villanytelep. Városi és pusztai iskolák épültek, fejlődött a közoktatás. Kecskemét visszavonhatatlanul a városiasodás útjára lépett, lakói városi polgárokká váltak.
A városivá vált lakosság társadalmi élete is megváltozott : a társadalmi struktúra átalakulása különböző gazdasági, politikai, kulturális törekvések megjelenését eredményezte, és felerősítette a már meglévő egyesületek szerepét, és az új egyesületek iránti igényeket. A kaszinó jellegű körök, sportegyesületek, művészeti és önképző egyesületek mellett természetesen többféle egyházi egyesület, szakmai érdekeltségű kör, klub is aktívan működött – s mindegyik hozzájárult a város szellemi és kulturális felemelkedéséhez.
A városi életforma fejlődésével – a polgári osztály igényére – terjedt a sajtó szerepe is. Az 1868-ban alapított Kecskeméti Lapok, mely ismeretterjesztő hetilapként indult, majd a kor és a támogatók igénye szerint hol politikai pártok, hol egyéb szervezetek lapjává vált, a város életében minden jelentős eseményről tájékoztatott. Főmunkatársként Hornyik János is részt vett a lap szerkesztésében, mint szerkesztő, majd mint szerkesztőtárs.
A sajtó kapcsán feltétlenül meg kell említenünk Kecskemét egykori fejlett nyomdaiparát is. Az 1880-as években már több nyomda működött a városban. A legismertebb közülük az országos hírnévnek örvendő, a kiváló minőségéért tisztelt és elismert , még 1841-ben Szilády Károly által alapított Szilády-nyomda valamint az 1899-ben alapított Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Rt., azaz Részvény-nyomda, melynek sikerei a város későbbi polgármesteréhez, Tóth Lászlóhoz kötődnek. Ezek a nyomdák jelentették meg mindazon kiadványokat, melyek Hornyik János emlékének adóztak.
Az előbbi ismertető után talán már sejthető, hogy egy ilyen jelentős gazdasági, társadalmi élettel bíró város értékőrző polgársága milyen nagy becsben tartotta arra érdemes jeleseit. Így volt ez a nemcsak a városban, hanem fő műve miatt országosan is elismert néhai történetírójával kapcsolatban is.
A Kecskeméti Lapok, mely a Szilády-nyomdában készült – Hornyik János elhunytakor több alkalommal tudósított haláláról, a temetésről és a tervekről is, melyek Hornyik emlékét méltóképpen megőrzik majd.
1885.okt 11-én jelent meg a lap címoldalán a következő híradás:
„Hornyik János 1812-1885. – Vettük a gyászos hírt, hogy Hornyik János, Kecskemét Szabad Királyi Város örökös tiszteletbeli jegyzője, a MTA levelező tagja megszűnt élni: Életútja , dicsérete méltán megérdemli a babért : nagy készültségű történettudós és író, fél évszázadig önzetlenül és nagy eredménnyel működő tisztviselő , városunk egyik legkiválóbb alakja.”
Majd Hornyik János a ravatalon címmel egy másik cikk összefoglalta a a Szentháromság temetőben történt temetést, ahol képviseltette magát a Magyar Történelmi Társaság, Szilágyi Sándor akadémiai tag, Horvát Döme, a város vezetősége, a helybéli értelmiség és a rokonok.
A lap természetesen beszámolt a hálás utókor Hornyik emlékét őrző terveiről is. Az 1885. november 1-i cikk szerint:
„Hornyik János arcképét a város olajfestményben megrendeli a legutóbb tartott közgyűlési határozat értelmében, mely ezután a közgyűlési termet fogja díszíteni. Bizon olyan kevések városunk kimagasló egyéniségei, hogy azok, akik országos nevet és elismerést szereztek, tudományos elmélkedéseik által, ha valahol, úgy itt Kecskeméten megérdemlik, hogy emlékük maradandóvá tétessék” : [Hír].
A festményt Seemann Kálmánné Veres Erzsébet kecskeméti festőnő készítette, és a városháza tanácstermében helyezték azt el.
A nagy tisztelettel övezett történetíróról halálakor nemcsak helyben készült megemlékezés a sajtó hasábjain.
Az 1854 és 1921 között, hetenként egyszer megjelenő VASÁRNAPI UJSÁG széles ismeretanyagot kínált az olvasóknak, kiknek művelődését így kívánta elősegíteni. A kor legjobb írói írták a cikkeket – főmunkatársa volt Jókai Mór is. Egyik rovata az elhunyt neves személyekre való emlékezés volt. Így született meg a Hornyik Jánost méltató megemlékezés is az 1885. november 1-i számban a Halottak emléke cím alatt, a történetíróról készült arcképpel.
Idézet az írásból:
„Alig néhány napja, hogy Kecskemétnek egyik legkitűnőbb embere, a város főjegyzője és történetírója elhunyt. Hire alig terjedt túl szülőföldje határain … de be kell vallaniok, hogy Hornyikban nemcsak szülővárosa, Kecskemét, de az egész haza tevékenyen működő tisztviselőt, szorgalmas, alapos készültségű történettudóst s résztvevő emberbarátot veszített… működésének legkiválóbb eredményét a „Kecskemét történetében” találjuk. E művével nagy szolgálatot tett hazánknak, mert hazánk oly korára szolgáltatott becses adatokat, a mely akkor a leghomályosabb volt… Hornyik … szép helyet foglal el történetíróink között.”
A tudós Hornyik János a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja is volt. Halálakor Emlékbeszéd Hornyik János a m. Tud. akadémiai lev. tagja felett Szilágyi Sándor rendes tagtól , olvastatott a M. T. Akadémia 1888. deczember 17. tartott összes ülésén címmel jelent meg írás róla. Idézet a beszédből:
„Hornyik úgy írta meg szülővárosa monographiáját, hogy az a nemzet történetének kiegészítő része legyen. S annak köszönheti, hogy a hatás, melyet e munkájával elért, az idők jobbra fordulása után sem csökkent, s ő maradt, mi addig volt : nem egy város monographusa, hanem egy nemzet történetírója… ez időpontig Hornyik munkája a legjobb monographia irodalmunkban.”
Kecskeméten Hornyik János halála után legközelebb 1891-ben került sor újra a rá való emlékezésre , amelyet a történetíró emlékének ápolásában kiemelkedő szerepet betöltő Katona József Kör szervezett .
Az 1884-ben Fölolvasó Társaságként alakult, majd nevét 1891-ben Katona József Körre változtató egyesület Kecskemét társadalmi egyesületei között vezető helyet töltött be. A társaság zömét tanárok alkották, de a város egyéb – általuk helyi egyéb intelligens elemeknek nevezett prominenseit is bevonták tevékenységükbe. Bizonyára ismerősek a következő, a Körben tisztséget viselő nevek :
elnök Horváth Döme, alelnök Dékány István, választmányi tagok Bagi László , Pásthy Károly, Hanusz István, tagok id. Katona Zsigmond, Lestár Péter. Alapító tag volt maga Kecskemét város törvényhatósága is.
A kör 1891-ben kiadott alapszabályában rögzítették, hogy a kör egyik fő célja Kecskemét város történetében akár itt születésüknél, akár működésüknél fogva helyet érdemlő férfiak és nők emlékezetének felelevenítése és ébrentartása. Ezen cél mentén került sor 1891.november 11-én a Hornyik Jánosra való megemlékezésre.
A Kör 1891-92-diki évkönyvében beszámoltak róla, hogy Horváth Döme elnök javaslatára a választmányi tagok tervbe vették , hogy „a város érdemes szülöttének és kitűnő történetírójának emlékét – az alapszabályban foglaltak szerint – ünneppel is megújítják” : emlékünnepélyt rendeznek, síremléket állíttatnak, emlékalbumot adnak ki – a kör saját pénztárából fedezve annak költségeit, s kisebb történeti munkáit is kinyomtattatják. Majd 1893-ban még arról is döntöttek, hogy 10 forintos pályadíjat tűznek ki Hornyik János emlékét dicsőítő alkalmi költemény megírására, amire Sántha Károly költőt kérték meg.
1894-ben került sor a Hornyik-emlékünnepély megrendezésére.
Az ünnepségek során a régi Szentháromság temetőben elhelyezték a Múth testvérek cége által elkészített síremléket, melynek költségeit a Katona József Kör kérésére a város állta. A síremlék felirata a következő volt:
„Itt nyugszik e város történetének megírója, félszázadon át fáradhatatlan tisztviselője, Hornyik János, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Kecskemét város volt főjegyzője. Sz. 1812. okt. 14-én, MH 1885. okt. 8-án. Áldás és béke poraira! E síremléket elhunyt jelese emlékére állíttatta hálás szülővárosa 1894-ik évben.”
Felavatták az egykori szülőházat jelölő emléktáblát is, mely a ház helyére épült görög templom falára került. Pataki Imre rajztanár tervei alapján Rosenfeld Ignácz cége készítette el, a következő felirattal :
„E helyen állott a ház, melyben Hornyik János, Kecskemét város történetének megírója 1812. okt. 14-én született. Ez emléktáblát emelte a Katona József Kör” míg az album és kisebb művek kiadatásának és a szülőházat jelölő emléktábla felállításának költségeit a kör saját pénztárából fedezte.
Kiadták a 3 részből álló, díszes kivitelű emlékalbumot is, melynek nyomdai munkálatait a Részvény-nyomda végezte el igényes, művészi színvonalú kiadásban.
Az első részben Hornyik Jánosra és Kecskemétre vonatkozó közlemények, a 2. részben Hornyik Jánosra emlékező sorok neves és ismert személyektől, a 3. részben az emlékünnepélyen elhangzott beszédek és Sántha Károly ódája Hornyik János emlékezete címmel kapott helyet.
A város közönségét a Kecskeméti Lapok most is részletesen tudósította az ünnepi eseményekről 1894. november 11-ei, majd november 18-ai számában .
Hornyik János címmel így írt a lap: . – „A hosszú és kitartó munkának diadalát ünnepeljük ma. Hornyik János volt a fáradhatatlan munkás, ki mintegy 40 év szakadatlan búvárlat után szülővárosát a legbecsesebb ajándékkal lepte meg, mely a városnak soha el nem múló, örökbecsű ereklyéje leend : a város történetével… A Katona József-kör ma (Hornyik) emlékét ünnepeli. A Város emlékoszlopot állított sírja fölé, s márvány lappal jelölé meg a helyet, hol az író született; az említett irodalmi kör pedig emlékbeszéd és ünnepély rendezése által adózik a nagy történész emlékezetének… …”
Az évfordulós megemlékezés után 1907-ben került sor az újabb tisztelgésre. Utcát neveztek el Hornyik Jánosról.
Ennek előzménye volt, hogy a millenáris készülődések hatására a 19. század végén országszerte jelentkezett az utcanevek megváltoztatásának igénye. A kezdeményezés Kecskeméten a Katona József Kör nevéhez fűződik, amely már 1895-ben javasolta a törvényhatósági bizottsághoz írott levelében, hogy a város egyes, semmi jelentőséggel nem bíró , sőt komikus hangzású utcaneveit (pl, veréb, tyúkláb utca ) nevezzék át hazai történelmünk egyes nagy alakjai után. A város tanács – több tervezet elfogadásával – csak 1907-ben adta meg az engedélyt az új utcanevek használatára – úgy, hogy lehetőleg a magyar történelemből és városunk történetéből kell venni azokat.
Így került sor a Görögkeleti templom (Kecskemét, Széchenyi tér 9.) melletti Görögtemplom utca Hornyik János utcára való átnevezésére. Az elnevezés mai is él, az 1985-ös újabb névváltoztatások hatására az utcanév helyett a körút elnevezést kapta.
A Hornyik-emlék ápolásának újabb dátuma 1927, ekkor került kiadásra az eddig még soha meg nem jelent Hornyik-mű, a Kecskemét város gazdasági fejlődésének története – Kecskemét TH. város Múzeumának kiadványai 1. köteteként.
A kötetet – előszavában – ezekkel a szavakkal ajánlották az olvasóknak:
„Félszázada annak, hogy Hornyik János a nyolcvanas évek elején e munkáját megírta… Miért választottuk e munkát múzeumi kiadványunk első füzetéül? Mulasztást kívántunk pótolni. Köteles kegyelet ez Hornyik munkássága iránt… Első részében a város röviden összefoglalt történetét is megtaláljuk, ezért alkalmas arra, hogy a város múltja iránt érdeklődő közönségnek is hasznos olvasmányul szolgáljon.”
A kötet tartalommutatóval és két darab térképpel került kiadásra.
1923-ban már kiadták a városban a kötetet kéziratos formában, nyomtatott címlappal, a jelentősebb tárgyszavak mutatójával, ám sem ajánlás, sem nyomdára vagy kiadóra utaló jegyzés sajnos nem szerepelt a kiadványon.
Az újabb emlékezésre 1935-ben került sor, és újra a Katona József Körből Katona József Társasággá alakuló egyesület nevéhez fűződik. A társaság új alapszabályában fő célként jelölte meg Katona József emlékének ápolása és a Katona-irodalomnak ápolása mellett többek között Kecskemét város és a Duna-Tisza köze múltjából kimagasló érdemes emberek emlékének felelevenítése és ébrentartása irodalmi ünnepélyek, felolvasó ülések, előadások rendezése évkönyv és egyéb kiadványok kiadása által.
Az alapszabályban rögzítetteknek megfelelve Emlékkönyv Hornyik János halálának félszázados évfordulója alkalmából címmel jelentettek meg kiadványt, melynek szerkesztője Garzó József főlevéltáros volt. A nyomdai munkálatokat az Első Kecskeméti Hírlapkiadó-és Nyomda Rt. végezte el. Az emlékkönyv 2 részből állt. Az első részben dr. Kiss Endre, a Katona József Társaság elnökének ajánlása, Hornyik János élete és munkássága címmel Harkay Béla városi főjegyző rövidebb tanulmánya és Garzó József főlevéltáros a kötet létrejöttéről szóló írása kapott helyet. A 2. részbe Hornyik János hírlapi cikkeit tartalmazta. Idézet a főlevéltáros bevezetőjéből:
„A cikkeket úgy adtam közzé, ahogy azok az illető újságokban megjelentek. Azért jártam így el, hogy a közönség a nagy ember írásmódját a maga eredeti mivoltában ismerje meg. Nem változtattam tehát sem a néha szokatlan kifejezésein, sem az általa nagyon kedvelt hosszú körmondatokon, sem a helyesírási sajátosságain, amelyek közül különösen figyelemre méltó a cz és a c betűknek változó használata…”
A halálozás 50. évfordulója alkalmából rendezett eseményekről természetesen részletes tudósításokat közöltek a korabeli lapok – a Kecskeméti Lapok és a Kecskeméti Közlöny is.
„A kecskeméti múlt megmentőjének…” – Babérkoszorút helyezett el a város Hornyik János sírkövére címmel a koszorúzási ünnepségekről, majd „Emelkedett szellemű, díszes rendkívüli közgyűlésen áldozott Kecskemét Hornyik János emlékének címmel az ünnepi közgyűlésről tudósítottak. Beszámoltak még a városháza közgyűlési termében a Hornyik János emléktárgyaiból rendezett kiállításról is.
Ezután nagyobb szünet következett a Hornyik János-emlékét ápoló tevékenységben. Kecskemét Város Tanács 1961-ben emléktáblát helyeztetett el a Piarista Rendház (Kecskemét, Jókai utca 1.) falán, emléket állítva azon neves személyeknek, akik a piarista gimnázium egykori tanulói voltak.
Közöttük volt Hornyik János is. Az emléktáblán a nevek mellett azt az időszakot tüntették föl, amelyet az iskolában töltöttek.
Az 1968-as év Kecskemét város történetében a 600 éves város megünneplésének fényében zajlott. Az ünnepi rendezvények egyike a Vasútparki szoborsétány felavatása volt, ahol a város jeleseinek állítottak emléket. Közöttük található Hornyik János szobra (Kecskemét, Szoborsétány, Kodály Zoltán tér) is – Záhorzik Nándor szobrászművész alkotása – a következő felirattal :
„Hornyik János(1812 – 1885). Fél évszázadon át Kecskemét főjegyzője, történetíró, az akadémia levelező tagja.”
1975-ben ünnepelte a város a történetíró halálának 90. évfordulóját. Kecskemét Város Tanácsa az év októberében határozatot hozott Megemlékezés Hornyik János főjegyzőről és történetíróról halálának 90. évfordulója címmel. A határozatban hosszan méltatták Hornyik János érdemeit, majd a Hornyik János emlékével szembeni adósságok kézzel fogható törlesztése gyanánt a történész arcképét a végrehajtó bizottsági ülésteremben helyeztették el.
A Hornyik-síremléket a lezárt Szentháromság temetőből a köztemető örök emlékparcellájába helyeztették át. Tervbe vették még, hogy a még élő leszármazottaktól Hornyik személyes emléktárgyait egy állandó kiállítás számára összegyűjtik majd.
A város közönsége a Petőfi Népe című lapból értesült az évfordulóról. Varga Mihály tollából jelent meg méltató írás Kecskemét múltjának megmentője címmel.
1985-ben volt Hornyik János halálának 100. évfordulója. A jeles dátumról két újságcikkben emlékeztek meg. Emlékezés Hornyik Jánosra – aki „az igazságot tanította az időknek” címmel jelent meg dr. Krizsán László írása a Petőfi Népében. A szerző részletesen ismertette Hornyik János életútját, valamint röviden írt fő művéről, a Kecskemét város története oklevéltárral című műről és annak fontosságáról.
Majd Egy történész-portré margójára : Száz éve halt meg Hornyik János címmel jelent meg Ö. Kovács József írása a Forrás 1985. évi novemberi számában. A cikkben a történész méltatása mellett 1862 és 1865 között íródott 4 db Hornyik-levelet is közöltek, melyek a történetíró történészekkel való kapcsolattartásáról szólnak.
A 2012-es év Hornyik János születésének bicentenáriuma volt. Az évforduló alkalmából a kecskeméti városházán emlékülést szerveztek a történetíró tiszteletére. Az emlékülésen a Bács-Kiskun Megyei Levéltár, a Katona József Múzeum és a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár munkatársa tartott egy-egy előadást, mellyel felidézték az egykori főjegyző életútját, történetírói tevékenységét és Kecskemét város Hornyik emlékét ápoló tevékenységét.
A konferencián bemutatásra került az évfordulóra megjelent Kecskemét város története oklevéltárral : az I. kötet latin nyelvű okleveleinek fordítása című kötet is, melyet Kecskemét Írott Örökségéért Alapítvány adott ki.
Hornyik János 4 kötetes várostörténete digitálisan is elérhető:
Hornyik János: Kecskemét város története, oklevéltárral (Kecskemét, 1860)
Hornyik János: Kecskemét város története, oklevéltárral 2. (Kecskemét, 1864)
Hornyik János: Kecskemét város története, oklevéltárral 3. (Kecskemét, 1862)
Hornyik János: Kecskemét város története, oklevéltárral 4. (Kecskemét, 1866)
Felhasznált szakirodalom:
1. PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Kecskemét polgármesterei 1848-1950, Kecskemét, Fax Info Kkt, 1996.
2. PÉTERNÉ FEHÉR Mária, MIKOLAJCSIK Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában : 1651, 1824 -1950, 1979. : A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma, Kecskemét, Bács-Kiskun M. Önkorm. Lvt., 2003.
3. SZILÁGYI Sándor: Emlékbeszéd Hornyik János a M. Tud. Akadémia levelező tagja felett : olvastatott a M. T. Akadémia 1888. deczember 17-én tartott összes ülésén, Budapest, MTA, 1889.
4. DÉKÁNY István: A Katona József Kör alapszabályai, Kecskeméten, Szilády László Ny., 1891.
5. Dr. KOVÁCS Pál: A kecskeméti Katona József Kör … évkönyve, 1891-1892, Kecskeméten, Szilády László Ny., 1893.
6. Dr. KOVÁCS Pál: A Kecskeméti Katona József Kör … évkönyve, 1894, Kecskeméten, Szilády László Ny., 1895.
7. ERDÉLYI Erzsébet: Kecskeméti utcanevek története, Kecskemét, Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 2004.
8. HORNYIK János: Kecskemét város gazdasági fejlődésének története, [Kecskemét], 1923. (Kézirat nyomtatott címlappal)
9. HORNYIK János: Kecskemét város gazdasági fejlődésének története, Kecskemét, Kecskemét th. város Múzeuma, 1927.
10. GARZÓ József: Emlékkönyv Hornyik János halálának félszázados évfordulója alkalmából, Kecskemét, Első Kecskeméti Hírlapkiadó-és Nyomda Rt., 1935.
11. KISS Endre: A Katona József Társaság alapszabályai, Kecskemét, Első Kecskeméti Hírlapkiadó-és Nyomda Rt., 1935.
12. Kecskemét Város Tanácsa jegyzőkönyvei 1890-1935. (BKMLevéltár dokumentumai)
13. Kecskemét Város Tanácsa VB-ülésének jegyzőkönyvei 1963-1975. (BKMLevéltár dokumentumai)
14. APRÓ Erzsébet, Kecskemét város tanácsa vb-ülési jegyzőkönyveinek témakatalógusa : 1950-1990, Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1999.
15. HELTAI Nándor, Kecskemét : tanulmányok a város múltjáról, jelenéről : [1368 – 1968], Kecskemét, Városi Tanács V. B., [1968].
16. HORNYIK János, Kecskemét város története oklevéltárral : Az I. kötet latin nyelvű okleveleinek magyar fordítása, Kecskemét, Kecskemét Írott Örökségéért Alapítvány, 2011.
17. Hornyik János 1812-1885, Kecskeméti Lapok, 1885. október 11., p. 1.
18. Hornyik János a ravatalon, Kecskeméti Lapok, 1885.október 11., p. 2.
19. „Hornyik János arcképét…” , Kecskeméti Lapok, 1885. november 1., p. 3.
20. Halottak emléke : Hornyik János, Vasárnapi Ujság, 1885. november 1., p. 2.
21. Hornyik János, Kecskeméti Lapok, 1894. november 11., p. 1.
22. Hornyik-ünnepély , Kecskeméti Lapok, 1894. november 18., p. 2.
23. Alkotmánynapi ünnepségek a 600 éves Kecskeméten, Petőfi Népe, 1968. augusztus 19., p. 3.
24. VARGA Mihály: Kecskemét múltjának Megmentője, Petőfi Népe, 1975. október 12., p. 5.