Horváth Mária

Animációs filmrendező

1952-ben született, gyermekkorát a dunántúli Erdősmecskén, majd Vémeden töltötte. A pécsi művészeti gimnáziumba jelentkezett, ötvös vagy szobrász szeretett volna lenni. Egy alkalommal a gimnáziumban tartott előadást Mikulás Ferenc az éppen akkor működését kezdő kecskeméti rajzfilmstúdióról, ami annyira magával ragadta, hogy Pócs Péterrel megpróbálkoztak a felvételivel. 1971-ben Horváth Máriát felvették és Kecskeméten maradt. Egy éves tanulási folyamat előzte meg első rajzfilmes próbálkozását. Zeneszerzést, pantomimet tanult, rajzfilmekről szóló előadásokat hallgatott.
Először a János vitéz című filmben működött közre a színezésben, majd Sipos Szabó Tamással készített először fázisrajzokat. Az első film, amelyben már animált, az Egér a Marson című animációs film volt.
Első önálló filmjét 1982-ben Weöres Sándor Az éjszaka csodái című verse alapján készítette el a Kaláka együttes zenéjével. Ezzel rögtön díjat nyert az ottawai Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon.
1983-ban készítette el az Ajtó című sorozatának 8. epizódját, melyet két díjjal is elimertek, 1993-ban pedig Zöldfa utca 66.című animációs filmjét Európa 16 legjobb animációs filmje közé választották.
Nevéhez fűződik a Magyar Népmesék sorozata 1977-től (társrendezőként a Magyar Népmesék 2. sorozatában elkészült Király Kis Miklós, A királykisasszony jegyei és az Egyszemű, kétszemű, háromszemű című filmeknél), a Zöldfa utca 66. az 1992-es évből vagy a Lázár Ervin műveiből készült Mesél a kő című animáció 2004-ből.
2011-ben újrarendezte A Négyszögletű Kerek Erdő című munkáját 3D-ben, melyhez Rátai Dániel találmányát, a Leonar3Do programot használta. Az animációs filmek mellett foglalkozik többek közt könyvillusztrációval, plakát, látvány- és színpadtervezéssel, bábszínházi figuratervezéssel is. Részt vett Késmárky Mária és Pejkó Zsuzsa által az első osztályosok számára írt Világlátó című tankönyv illusztrálásában, melyet a Kírius Kiadó jelentetett meg. Számos alkalmazott grafikai munkát is vállalt: CD- és kazettaborítókat, zenés könyveket tervezett.
Részt vett  a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat művészeti díjait odaítélő kuratóriumának munkájában is. Számos helyen nyílt kiállítása papírmasé alkotásaiból (pl. a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban és Budapesten az Újpest Galériában.

Filmográfia:

Az éjszaka csodái (1982) >>
Ajtó 8. és Ajtó 9. (1983)
Magyar Népmesék 2. (1979-1984)
Az első Kecskeméti Animációs Filmfesztivál szemléjének szignál filmje (1985)
Ajtó 2. és Ajtó 3. (1987)
 A 2. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál szignálfilmje (1988)
 Magyar Népmesék 4. sorozata (1989-1995)
Zöldfa utca 66. (1992)
A 3. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál szignálja (1993)
A kis emberek dalai (1997)
Állóképek – „Rajzok egy élet tájáról” (2000)
Mesél a kő (2004)
Magyar Népmesék 7. sorozata (2007-2011)
A Négyszögletű Kerek Erdő: Szörnyeteg Lajos, jáj de álmos (2009)
A Négyszögletű Kerek Erdő (2011)

Bábszínházi munkáiból:

Gombra nyíló kapu – Ciróka Bábszínház, Kecskemét, 2004
Rongyláb – Győri Nemzeti Színház, 2006
Etűdök népdalokra előadó – Nemzeti Táncszínház, 2006
A kék ruhás kislány története – Ciróka Bábszínház, Kecskemét, 2006
Varázsfuvola – Vaskakas Bábszínház, Győr, 2010
A kalapba zárt lány – Veszprémi Kabóca Bábszínház, 2010
Okker és Türkiz bemutató – Ciróka Bábszínház, 2011
A téli tücsök meséi – Ciróka Bábszínház, Kecskemét; Petőfi Sándor Művelődési Központ, Kiskőrös; Vigyázó Sándor Művelődési Ház, Budapest, 2012

Elismerései:

Az éjszaka csodái – Ottawa Nemzetközi Animációs Filmfesztivál második helyezés (1982)
Ajtó 8. – Krakkói Fesztivál, különdíj (1984)
Ajtó 8. – Kecskeméti Filmszemle, kategóriadíj (1985)
Szignálfilm – Espinho, a zsűri különdíja (1986)
Szignálfilm – Hamilton, 1. díj a reklámkategóriában (1986)
Kecskeméti Animációs Filmszemle plakátja – a „Hollywood Reporter” fesztivál díja (1986)
 Balázs Béla-díj (1990)
Magyar népmesék-sorozat – Kőszeg, a zsűri különdíja (1991)
Zöldfa u. 66. – Espinho, 1. díj kategóriájában (1992)
Zöldfa u. 66. – Kecskemét, a zsűri különdíja (1993)
IV. Kecskeméti Animációs Fesztivál plakátja – 11e Festival de Cinéma Animation de Baillargues, Nemzetközi plakátverseny, 1. díj (1996)
Kis emberek dalai – Retina ’98, a legjobb animációs munka díja (1998)
Állóképek – „Rajzok egy élet tájairól” – Nemzetközi Film és Videó Fesztivál, Sellye Város Díja (2000)
Magyar népmesék: A kővé vált királyfi – Hida Nemzetközi Animációs Népmese és Legenda Fesztivál, Japán, a zsűri különdíja (2004)
Magyar népmesék: Cerceruska – CICDAF 2004 (China International Cartoon and Digital Art Festival), Changzhou, Kína, a zsűri különdíja (2004)
Balázs Béla-díj (2002)
Katona József-díj (2010)
Magyarország Érdemes Művésze Díj (2023)

Róla szóló cikkek, források:

Világra nyíló Ajtók : [Int.] / K. J.
In: Kecskeméti szemle. – (1990. jún.), p. 12-13.

Közelkép Horváth Mari Balázs Béla-díjas filmrendezőről / Kiss Márta
In: Köztér. – 1. évf. 5. sz. (1998. nov.), p. 9. Teljes szöveg

Fától a kerek erdőt / Csenki Csaba. – (Arcélek)

In: Kecskemét magazin. – 1. évf. 4. sz. (2006. máj.), p. 29.

Az animáció vezető műhelye : 300 film, 100 díj és világhíres sorozatok 35 év alatt
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 152. sz. (2006. júl. 1. szombat), p. [1.], 5. Teljes szöveg

Világsiker a hazudós mese : Amerikában is díjazták a kecskeméti animációs folklórt / Varsányi Gyula
In: Népszabadság. – 66. évf. 264. sz. ( 2008. nov. 12. szerda ), p. 10. Teljes szöveg

Színjáték szivárványra : Teljes teret befogadó animáció és mozgásszínház / Rákász Judit
In: Petőfi népe. – 66. évf. 14. sz. (2011. jan. 18. kedd), p. 5. Teljes szöveg

Kirándulás a műfajok között
In: Magyar demokrata. – 17. évf. 25. sz. ( 2013. jún. 19. ), p. 50-52. Teljes szöveg

Rajzok egy élet tájairól : Horváth Máriával Váczi Mária beszélget / Váczi Mária. – ill.
In: Forrás. – 48. évf. 1. sz. ( 2016. jan. ), p. 70-98. Teljes szöveg

A KönyvtárMozi látogatói is szeretik a Cigánymeséket : Két epizódot még Horváth Mária rendez, majd átadja a helyét a fiataloknak / Popovics Zsuzsanna
In: Petőfi népe. – 73. évf. 3. sz. (2018. jan. 4. csütörtök), p. 6.

Megszakítás