egyetemi docens

Dr. Kiss Katalin

KJKadmin életrajz,kulturális élet,zene ,

karnagy, egyetemi docens

Kiss Katalin
Fotó: Banczik Róbert

Kiss Katalin 1955. március 26-án született Debrecenben. „Mindkét szülőm muzikális volt, a testvéreimmel sokat énekeltünk otthon – emlékszik vissza Katalin. Az egyik óvónő már 4 éves koromban felfigyelt az énekhangomra. Onnantól fogva zenei óvodába, majd a Bányai Júlia Általános Iskola zenei tagozatos iskolába jártam. Ekkor már eldőlt, hogy zenész leszek.” Tanulmányait a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta. „Kövics Zoltán szolfézst és zeneelméletet tanított nekem. Neki igen nagy része van abban, hogy erre a pályára kerültem. Ő ismerte fel azokat a képességeimet, amelyek a karvezetés, szolfézs, zeneelmélet tanítás területén sikeressé tettek. A karvezetés irányába terelt. A hátam mögött elintézte, hogy a harmadik év után Kodály Zoltánné ösztöndíjasaként 1972-ben részt vehessek a 2. Nemzetközi Kodály Szemináriumon. A Kecskeméten eltöltött három hét egész életemre döntő hatással volt. Az ország akkor legkiválóbb zenészeivel, zenetudósaival, karnagyaival találkozhattam, közelről csodálhattam munkájukat. Vásárhelyi Zoltán, Andor Ilona, Dobszay László, Szabó Miklós, Lendvai Ernő, Kadosa Pál – legendás nevek!” 

1977-ben a budapesti Zeneakadémián karvezető és középiskolai énektanár diplomát, 2002-ben pedig doktori fokozatot szerzett (Disszertáció címe: A karnagyok szerepe Kodály és Bartók kórusrepertoárjának megszületésében, bemutatásában, terjesztésében). 1977-től a Szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskolában, 1983-tól a kecskeméti Kodály Iskolában tanított. Közben két tanévben, Bostonban, a Kodály Center of America vendégtanára, karnagya, a Kodály-program szakfelügyelője volt (1979/80, 1988/89). „Férjemmel, Maczák Jánossal még a Kodály Iskolában ismerkedtem meg – nyilatkozta Kiss Katalin a Hírös Naptárnak. Ő 1983-ban került vissza Budapestről Kecskemétre. 1987-ben házasodtunk össze, és három évvel később megszületett első fiunk, Márk, újabb négy év múlva pedig Áron is világra jött. Az életem gyökeresen megváltozott, jó tíz évig az anyukák életét éltem. Nem voltak hosszú utazások.”

1989-től napjainkban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet egyetemi docense; emellett tanított már amerikai, kínai, ausztrál és európai egyetemeken is. Az Ars Nova Énekegyüttest 1990-ben, a Kecskeméti Fesztivál Kórust 2005-ben hozta létre. Az Ars Nova Énekegyüttessel kórusolimpiai bajnoki címet (Graz, 2008), nemzetközi nagydíjakat (Athen 1990, Ankara 1996, Budapest 1997, Tours 1997, Zwickau, 1998, Maribor 1998, Budapest 1999, Helsinborg 2004, Rodosz 2005), különdíjakat és első díjakat szereztek, Katalin pedig több alkalommal kapott karnagyi díjat. Az Ars Nova Énekegyüttesről alapítója a következőket mondta: „Tanárkollégáim és a tanítványaim közül emberenként, hangonként válogattam, rakosgattam össze a kórust. A kezdetektől fogva teljesen függetlenül működtünk. A műsorpolitikába sem volt senki másnak beleszólása. Az első évek után komoly nehézségek adódtak: a kórustagok közül többen Budapesten és más városokban folytatták tanulmányaikat. A diákok vissza-visszajártak a próbákra, ahogy idejükből tellett. Nem vártam meg, hogy szétessék a csapat, úgy döntöttem, hogy én megyek utánuk, ezért 1995-től a fővárosban is próbáltunk. A mai napig kétlaki a kórus, egyik próba Budapesten, a másik Kecskeméten van. Az Ars Nova a második családom. Rendkívül szoros szálak fűznek a tagokhoz egyenként is. Bejártuk együtt a világot, rengeteg különleges zenei élményt éltünk meg közösen. Karnagyi álmaim beteljesedését jelentik.” 

Kiss Katalin 1993-ban megalapította az Ars Nova Zeneműkiadó-t, a kortárs magyar kórusművek egyik legfőbb kiadóját, melynek azóta is ügyvezető igazgatója.

Vendégkarnagyi meghívásokat is kapott, workshopokat tartott a világ szinte minden táján, és több kórusverseny zsűrijének munkájában is részt vett. Tagja a KÓTÁ-nak, a Magyar és az Ír Kodály Társaság tagj, a Seprődi János Kórusszövetség tiszteletbeli tagja, a Pro Ars Nova Alapítvány kuratóriumának elnöke, a World Choir Games Council magyar képviselője. 

Az idézetek forrása: Vallomások: dr. Kiss Katalin karnagy, egyetemi docens

Díjak, elismerések:
Katona József-díj (1996)
Artisjus-díj (1997, 1999, 2001)
Bács-Kiskun Megye Művészetéért Díj (2000)

Magyar Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) (2022)

Hangfelvételek:

Ars Nova Sings Orbán – Hungaroton, 2007
Contemporary Hungarian Masses – Hungaroton, 1996
Kodály dallamok – Erdei Ferenc Művelődési Központ, 2000
Hommage á Bartók- Magyar Rádió- 1995
Notturno – Farkas Ferenc művei – Hungaroton, 2000
Kecskemét város hozománya, DVD 2003
Ars Nova Live – Ars Nova 2008

Fontosabb tanulmányok:

1979: Kodály a vitázó
1980: Twenty European Folk Songs – Kodály Center of America
1982: Bartók tanulmány
1984/4 (Az ének-zene tanítása): A nyelv és a zene egysége Kodály Zoltán művészetében
1999: The importance of choral music in Kodály’s Life – Contemporary Hungarian Composers – (5th World Symposium on Choral Music, Rotterdam)
2008: Musical Journey through Europe on the path of opera – Ars Nova Editio


Kiss Katalinról és az Ars Nova Énekegyüttesről szóló írások:

A művészet közös felelősségünk [Riport].
In: Köztér 2. évf. 4. sz. (1999. ápr.), p. 8. Teljes szöveg

Jó volt kecskemétinek lenni a Vigadóban : A három kecskeméti díj mellett az Ars Nova a nagydíjat is elnyerte a VII. Nemzetközi Kórusversenyen.
In: Köztér 2. évf. 4. sz. (1999. ápr.), p. 9. Teljes szöveg

15. évadját kezdte meg az Ars Nova Énekegyüttes.
In: Köztér 7. évf. 8. sz. (2004. okt.), p. 11. Teljes szöveg

Az Ars Nova a Művészetek Palotájában : Beszélgetés dr. Kiss Katalin művészeti vezetővel.
In: Kecskeméti lapok 101. évf. 37. sz. (2005. okt. 13.)

Horvátországban hangversenyezett az énekegyüttes.
In: Petőfi népe. – 62. évf. 296. sz. (2007. dec. 20. csütörtök), p. 4. Teljes szöveg

Olimpiai bajnok énekkar.
In: Népszabadság. – 66. évf. 201. sz. (2008. aug. 28. csütörtök), p. Teljes szöveg

Két kecskeméti kórus a Top 100-ban: Az Ars Novát Magyarországról csak egy együttes előzi meg.
In: Petőfi népe. – 64. évf. 5. sz. (2009. jan. 7. szerda), p. 4. Teljes szöveg

Vallomások: dr. Kiss Katalin karnagy, egyetemi docens.
In: www.hirosnaptar.hu. – (2015. márc. 31.) Teljes szöveg

25 éves az Ars Nova Énekegyüttes / Komlós József
In: Hiros.hu. – (2015. nov. 1.) Teljes szöveg

A zene szeretete a távolságot is legyőzi / Varga Géza
In: Hiros.hu. – (2016. júl. 7.) Teljes szöveg

Hazaköltözik szülővárosába az Ars Nova Énekegyüttes.
In: Hiros.hu. – (2017. jan. 17.) Teljes szöveg

Orbán Györgyöt ünnepelték a Zeneakadémián : A 70 éves zeneszerzőt az Ars Nova Énekegyüttes is köszöntötte / Varga Géza
In: Hiros.hu.-  ( 2017. okt. 08.) Teljes szöveg

Csehországi turnéval zárta a zenei évadot az Ars Nova Énekegyüttes.
In: Hiros.hu. – (2018. jún. 29.) Teljes szöveg

Hangulatos koncertet adott Budapesten az Ars Nova Énekegyüttes : Kodály-művek hangzottak el az Orczy-parkban / Varga Géza
In: Hiros.hu. (2019. júl. 2.) Teljes szöveg

ARS NOVA: Köszönet énekszóval / Varga Géza
In: Hiros.hu. – (2020. okt. 4.) Teljes szöveg

Időutazás a muzsika csodálatos világában – Videóval / Varga Géza
In: Hiros.hu. – (2021. okt. 4.) Teljes szöveg

Orbán György kórusművészetéről – nem középiskolás fokon / Kriskó János
In: Hiros.hu. – (2022. febr. 14.) Teljes szöveg

Az Ars Nova a Berlini Filharmónia színpadán.
In: Hiros.hu. – (2022. márc. 11.) Teljes szöveg

Dr. Ittzés Tamás

KJKadmin életrajz,kulturális élet,zene ,,,

hegedűművész, zenekarvezető, egyetemi docens

Ittzés Tamás
Fotó: Banczik Róbert

Ittzés Tamás Budapesten született 1967. szeptember 20-án. Édesapja dr. Ittzés Mihály zenetörténész, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet nyugalmazott főigazgató-helyettese, a Magyar Kodály Társaság elnöke; édesanyja Ittzésné Kövendi Kata, a kecskeméti Kodály Iskola ének-zene – angol szakos tanára. Anyai dédapja, dr. Kövendi Dénes Platón-fordító, klasszika-filológus. Testvérei, a Liszt-díjas fuvolaművész Ittzés Gergely, és a Katona József Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének munkatársa, Ittzés Ádám.

Tamás hatéves kora óta hegedül (első tanára: Róbert Gábor), a zongorázást pedig nyolcévesen kezdte. 1974-1982-ig a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola tanulója, 1982-1986 között a zeneművészeti szakközépiskola hegedű szakos növendéke (tanárai: Galina Danyilova és Rónaszéki Tamás). 1986-ban az Országos Szolfézs Verseny II. helyezettje. A Zeneakadémián 1986-tól karvezetés, 1988-tól hegedű szakos (tanárai: Vermes Mária és Zs. Szabó Mária) hallgató, 1993-ban kitüntetéses diplomát kap. 1991-től a kecskeméti Kodály Iskola tanára, 1991-1995 között a Kecskeméti Kamaraegyüttes tagja, majd koncertmestere, 1996-1999 között (illetve 2005-2008 között alkalmanként) a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar koncertmestere. 2009-ben a Zeneakadémián doktori fokozatot szerez (disszertációjának címe: A német barokk szólóhegedű irodalom Bibertől Bachig – hangszertechnikai és kompozíciós összefüggések). 2007-től a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán tanít. Mesterkurzust tartott a columbusi (Ohio) Capital University-n és a New York-i Brearly Schoolban. 1999-ben az ESTA (Európai Vonóstanárok Szövetsége) konferenciáján bemutató előadásokat tartott a Kodály koncepció hegedűtanításban való alkalmazásáról. 2004-2011-ig az ESTA Hungary elnöki tisztségét töltötte be. 2006-2008-ig Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának művészeti referense. 

Az eMeRTon-díjas kecskeméti Bohém Ragtime Jazz Band (1985) alapítója és vezetője. A Kecskeméti Jazz Alapítvány és a Swing Jazz Kultúráért Alapítvány kuratóriumi elnöke. 1992 óta főszervezője a Nemzetközi „Bohém” Ragtime & Jazz Fesztiválnak. „Sedalia Rag” c. darabjával 2001-ben első díjat nyert a Nemzetközi Scott Joplin Ragtime Zeneszerző Versenyen az Egyesült Államokban.

Elismerései:

1986: Országos Szolfézs és Népdaléneklési Verseny 2. díja
1994, 1995: Magyarországi Dixeland Zenekarok versenye I. díj
2001: Nemzetközi Scott Joplin Ragtime Zeneszerzői Verseny I. díj
2003: Az év jazzegyüttese (eMeRTon)
2010: Megyei Príma Díj
2015: Bozsó János-díj
2020: Artisjus Díj (zenetanári kategória, komolyzene)

Tanulmány:

Ittzés Tamás: Franz Liszt’s influence on the ragtime and swing era : historical and musical paralellisms, Bp. : Magyar Jazzkutatási Társaság, 2011

Hangfelvételek:

12. dixieland jubilee, 2008
4 th International Unicum „Bohém” Ragtime Jazz Festival 1995
Best of Bohém, Vol. 1, 1999
Best of Bohém, Vol. 2, 1999
Bohém live!, 2003
Budapest nagykávéház, 2001
Complete recordings, 1985-2010, 2011
Early Hungarian jazz, 1997
Éjjel az omnibusz tetején, 2001
The Future of Europe Children Festival
Hungarian rag, 1994
Just a closer walk with Joe, 1992
Original rags
Ragtime & jazz fesztivál ’96, 1996
Ragtime & jazz fesztivál ’97, 1998
Some of these days, 1996
Sound of New Orleans, 2008
What a wonderful Bohém world, 2002
Wild romantic blues, 1998

DVD felvételek:

Bohém Ragtime Jazz Fesztivál 2008. március 28-30. 
Bohém Ragtime Jazz Fesztivál 2009. március 27-29.
Bohém Ragtime Jazz Fesztivál 2009. március 27-29.
Live in Ascona, 2009
A Brooklyn-hídtól a Lánchídig, 2010

Róla és a Bohém Ragtime Jazz Band-ről szóló írások:

Bendzsó-gitár, bőgő-tuba : eMeRTon-díjat kapott a Bohém Ragtime Jazzband [Int.] / Ittzés Tamás; Kádár István
In: Magyar demokrata. – 6. évf. 17. sz. (2002. ápr. 24.), p. 26. 

Bohém ragtime – zenész és komoly zenetanár : [Int.] / Ittzés Tamás, Borzák Tibor
In: Szabad föld. – 59. évf. 13. sz. (2003. márc. 28.), p.13. Teljes szöveg

Húszéves a Bohém Ragtime Jazz Band : Heti interjú: Ittzés Tamás zenekarvezető / Gál Zita
In: Petőfi népe. – 60. évf. 242. sz. (2005. okt. 15. szombat), Heti Grátisz p. 4. Teljes szöveg

New Yorkban is vevők ötleteire: „A neves jazzmuzsikusok tudják, hogy létezünk, évente fesztiválozunk” : [Int.] / Ittzés Tamás; Popovics Zsuzsanna. – Fotó. – (Interjú)
In: Petőfi népe. – 65. évf. 295. sz. (2010. dec. 20. hétfő), p. 9. Teljes szöveg

Lehetünk bohémek? / Borzák Tibor. – Fotó. – (Csak kérdezem)
In: Szabad föld. – 67. évf. 12. sz. (2011. márc. 25.), p. 8. Teljes szöveg

Fügefalevél Rag : Beszélgetés Ittzés Tamással, a Bohém Ragtime Jazz Band főbohémjével / Papp Máté
In: Evangélikus élet. – 79. évf. 31. sz. (2014. aug. 3.), p. 12.

Mitől lesz kihagyhatatlan a JAZZFŐVÁROS fesztivál? / Pásztor Andrea. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 112. évf. 14. sz. (2016. júl. 29.), p. 9. Teljes szöveg

Négy napra újra Kecskemét lesz a jazz fővárosa / Pásztor Andrea
In: Kecskeméti lapok. – 113. évf. 14. sz. (2017. aug. 3.), p. 7. Teljes szöveg


Ittzés Tamás – Lanczkor Gábor: A Lutherek – Ragtime-opera Debrecenben / Írta: Antalffy Yvette
In: Montazsmagazin.hu. – (2017. nov 22.) Teljes szöveg

Kortárs zenei tevékenységükért díjazták Ittzés Tamást és Nemes László Norbertet [elektronikus dok.].
In: Hiros.hu. – (2020. 12. 11.) Teljes szöveg>>

Óriási buli volt az idei Jazzfőváros is [elektronikus dok.] / Tóth Enikő
In: Hiros.hu. – (2022. 08. 07.) Teljes szöveg
 

Erdei Péter

KJKadmin életrajz,kulturális élet,zene ,

Karnagy, nyugalmazott intézményvezető

Erdei Péter
Kép forrása

Debrecenben született, 1944. december 8-án. A Zeneművészeti Főiskolát 1963 és 1968 között végezte, diplomáját 1968-ban szerezte a Liszt Ferenc Zeneakadémián. Vásárhelyi Zoltán, Párkai István és Bárdos Lajos tanítványa volt. 1968 és 1972 között az USA-ban a wellesleyi Kodály Musical Training Institute (Boston, USA) társalapítója és tanára.
A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docense 1973-tól 2003-ig. 1972-1973-ban a Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatán tanít, a debreceni Kodály Kórus helyettes karnagya, később vezető karnagya 1983-1985 és 1998-2000 között, valamint 2003-tól 2006-ig. 1973-tól a budapesti Zeneművészeti Főiskola karvezetés tanára. 1974-től 1990-ig és 1994-től 2008 augusztusáig a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet főigazgatója. 1990-től 1992-ig a Magyar Rádió és TV Énekkarának karnagya. 1976-tól 2005-ig a Kecskeméti Pedagógus Énekkar karnagya. Az Ifjúsági Világkórus karnagya 2000-ben.
Számos kortárs magyar kórusmű bemutatójának rádió- és CD-felvételén működött közre, számos díjban és elismerésben részesült e tevékenységéért. Vezényelt, mesterkurzusokat és előadásokat tartott Nagy-Britanniában, Norvégiában, Kanadában, USA-ban, Ausztráliában, Koreában, Olaszországban, Görögországban. Gyakran kérik fel nemzetközi fesztiválok és versenyek zsűrijében való részvételre. A Capital University (Colombus, Ohio, USA) díszdoktora.

Elismerései:

Liszt Ferenc-díj (1992)
Katona József-díj (1994)
Kodály Intézetért Díj (1994)
Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja (1996)
Trefort Ágoston-díj (2001)
Pro Renovanda-díj (2004)
Kecskemét Felsőktatásáért és Tudományos Életéért Díj (2007)
Kodály Intézetért Díj (2008)
Bartók Béla – Pásztory Ditta-díj (2009)
A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze Díj (2010)
Életmű-díj – KÓTA (2019)
Kodály Zoltán-díj (2019)
Fábry Zoltán-díj (2020)
Magyarország Kiváló Művésze Díj (2020)

Vezényel:

Kodály Zoltán: Jézus és a kufárok (Jesus and the traders)

Kodály Zoltán: A 114. genfi zsoltár (Geneva Psalm CXIV)

Kodály Zoltán: Liszt Ferenchez (Ode to Liszt)

Kodály Zoltán: Esti dal (Evening song)

Róla szóló cikkek, források:

A zenepedagógia megvesztegethetetlenje / Biernaczky Szilárd
In: Új tükör. – 24. évf. 42. sz. (1987. okt. 19.), p. 27.

Erdei Péter, a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatójának bemutatása.

Énekkari és karnagyi jubileum Kecskeméten / Ittzés Mihály
In: Zeneszó. – 11. évf. 9. sz. (2001), p. 6-7.

A Pedagógus Énekkar 40 éves, Erdei Péter Liszt díjas karnagy 25 éves jubileumát ünnepelte.

„Alapvetően vidékpárti vagyok” / Erdei Péter; Lukácsi Béla

In: Muzsika. – 47. évf. 7. sz. (2004 . júl.), p. 21-24. Teljes szöveg

Kodály pedagógiájának és művészetének szolgálatában : két beszélgetés Erdei Péter Liszt-díjas karnaggyal, a Kodály Intézet igazgatójával / Kéri Laura – Ittzés Mihály

In: Forrás. – 39. évf. 12. sz. (2007. dec.), p. 78-86. Teljes szöveg

Erdei Péter: „Élni az idővel, de nem visszaélni!” : [Int.] / Weiszburg Zsuzsanna

In: Fidelio. – (2011. jan. 31.) Teljes szöveg

Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk ... / Varga Géza. – 4 Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 115. évf. 22. sz. ( 2019. dec. 12.), p. 19. Teljes szöveg

Erdei Péter 75 éves : [Int.] / Puskás Barbara
In: Zeneszó. – 30. évf. 4. sz. (2020), p. 12-14.

Dr. Csatári Bálint (1949-2019)

KJKadmin életrajz,kulturális élet ,,

Geográfus, szociológus, címzetes egyetemi docens

Csatári Bálint
Fotó forrása

Karcagon született 1949. augusztus 13-án. Középiskolai tanulmányait a berettyóújfalui Arany János Gimnáziumban végezte. 1968-tól 1973-ig a JATE TTK matematika-földrajz szakos hallgatója, 1973-tól 1975-ig a JATE TTK Gazdaságföldrajzi Tanszékének gyakornoka volt. 1975-ben a „Természeti és társadalmi tényezők kölcsönhatása a Sárrét népességére és településhálózatára” című tézissel egyetemi doktori oklevelet szerzett. Az egyetemi évek után a berettyóújfalui gimnázium tanáraként dolgozott 1975 és 1980 között.
1980-tól 1983-ig az MTA Tudományos Minősítő Bizottság aspiránsa volt. 1984-ben a „Szeged járás tanyarendszerének népesség és településföldrajza” című tézisével kandidátusi fokozatot szerzett.
1983-tól 1992-ig az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, majd az MTA Regionális Kutatások Központja kecskeméti Településkutató Csoportjának tudományos munkatársa, majd tudományos osztályvezetője volt.
1992-től az MTA Regionális Kutató Központ Alföldi Tudományos Intézet választott igazgatója lett 2008-ig, majd a kutató központ kecskeméti osztályát vezette. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjat is szerzett.
1986-tól címzetes, majd félállású egyetemi docens a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszékén. 2006-tól címzetes és tanszékvezető főiskolai tanár a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Karán. 2011. októberétől az újjászervezett Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tanácsának elnökévé választották, feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba szervezése volt. Ezt a posztot 2013-ig töltötte be. Ezt a posztot 2013-ig töltötte be.
2018-tól az MTA emeritus kutatója volt.
Kutatásai során kezdetben a Sárrét földrajzával és a Szeged környéki tanyavilág fejlődésével, később az alföldi városok település és népességszerkezetével foglalkozott. A terek minősítése és tipizálása, vidékföldrajz (vidéktudományok), az Alföld regionális problémái, a szórványtelepülések (tanyák) környezeti, gazdasági, társadalmi konfliktusai, népesség- és településföldrajz voltak a főbb területei. Több kutatásának tárgyául választotta az alföldi szórványtelepüléseinek, a tanyáknak legújabb kori fejlődését, illetve Magyarország lemaradó térségeinek problémáit. Rendszeres szereplője volt a területi fejlesztéssel foglalkozó fórumoknak, többször is szerepet vállalt ezek létrehozásában. 2003-ban tagja volt a tanyai fejlesztésekre ajánlásokat kidolgozó munkaközösségnek, a Tanyakollégiumnak. Tudását tanulmányutakon gazdagította – Lengyelországban, Kubában, Finnországban, Hollandiában, Belgiumban, Japánban, Romániában, Bulgáriában és Oroszországban.
Szerkesztőbizottsági tagja volt a European Countrysidenak, az Europa XXI., a Lengyel Tudományos Akadémia Földrajzi és Térszervezési Intézete könyvsorozatának, az Alföldi tanulmányoknak és A Falu című folyóiratoknak.
A Szegedi Tudományegyetemen oktatott tárgyai a területfejlesztés alapjai, Japán kulturföldrajza, a településfejlesztés alapjai, a vidékkutatás módszertana, a faluföldrajz és vidékfejlesztés, valamint az Alföld regionális problémái, míg a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Karán tárgya a vidékfejlesztés volt.
2019. szeptember 17-én súlyos betegség következtében hunyt el.
 

Tudományos, szakmai, közéleti tevékenysége:

Regionális Tudományi Társaság (tag)
Új Magyarország Fejlesztési Program Regionális Programjai Országos Monitoring Bizottság (tag)
Kecskemét Kultúrájért Alapítvány (elnök)
Párbeszéd a Vidékért Egyesület (alelnök)
Magyar Tudományos Akadémia, X. osztálya, Földrajztudomány I, Bizottság (tag)
Magyar Tudományos Akadémia IX. osztály Településtudományi Bizottság (tag)
Magyar Nemzeti Vidék Hálózat Tanácsa (tag, az elnökség alelnöke)
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Országos Monitoring Bizottaság (tag)
Magyar Urbanisztikai Társaság (a falutagozat tag)
Magyar Földrajzi Társaság (tag, a Kiskunsági Osztály elnöke)
Bács-Kiskun Megyei Környezetvédelmi Alapítvány (elnök)

Elismerései:

Oktatásügy kiváló dolgozója (1977)
Bács-Kiskun Megye Településfejlesztéséért Díj (1984)
Bács-Kiskun Megye Alkotói Díja (1990)
Pro Régió Alföldért Díj (1993)
Pro Régió Díj (1994)
Pro Geográfia Díj (1995)
Akadémiai Díj (1997)
Fülöpjakabért Emlékérem (1998)
Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999-2002)
Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díj (2002)
Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) (2002)
Széchenyi Professzori Ösztöndíj (2008)
Bács-Kiskun Megyei Príma Díj (2008)
Bács-Kiskun Megye Építészetéért Díj (2008)
Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat) (2010)
Berettyóújfalu díszpolgára (2014)

Kötetei a Katona József Könyvtárban:

Az Alföld helyzete és perspektívái : Alföld kutatási program, 1991-1994 (1995)
Criteria of rurality for the hungarian micro-regions… (2005)
Egy dinamikusan  fejlődő középváros – Kecskemét települési terének, vonzáskörzetének néhány jellegzetessége (1987)
The Great Hungarian Plain, Lowland of Central Europe and its Settlements : [Supplement to the National Report of the Republic of Hungary for the UN Conference on Human Settlements (Habitat II.) (1996)
A magyarországi kistérségek néhány jellegzetessége : Kistérségi folyamatok és a területfejlesztési politika lehetséges beavatkozási térségtípusai Magyarországon (1996)
A Nagyalföld, Közép-Európa síksága és települései : Függelék a Magyar Köztársaság nemzeti dokumentumaihoz az ENSZ emberi települések (Habitat II.) c. világkonferenciájára (1997)
Tanyakollégium 2002-2003 : A tanyai átalakulás főbb jellegzetességei a Kiskunság felmért településein : Első összefoglaló vázlat (2003)
Településföldrajzi vázlat Kecskemétről, egykoron legnagyobb tanyás mezővárosunkról 2000 táján (2006)
A Tiszazug kistérségi problémái : összefoglaló vitaanyag (1989)
Új, csoportos falusi települések keletkezése : Összefoglaló (1985)
Shingo, a szellemi hídépítő : [írások a 75 éves Minamizuka Shingo köszöntésére] (2017)

Szerkesztésében, közreműködésében megjelent kötetekből:

Alföldi tanulmányok, 16. (1997)
Alföldi tanulmányok : [nagyvárosok], 17. (1999)
Alföldi tanulmányok : [EU és az Alföld], 18. (2001)
Falukutatások Bács-Kiskun megyében (1984)
Falvak, földek, földművesek : [agrárpolitikai, agrártörténeti, településfejlesztési tanulmányok]. – Budapest : Agroinform, 2004, p. 39-52. (2004)
Homokhátság 2004 : szembesítés, lehetőségek, teendők (2004)
Homok-haza : irodalmi képeskönyv  Bács-Kiskun megyéről (1998) 
Kecskemét számítógépes térképe : kutatás-fejlesztési megbízás zárójelentése (1994)
A községek népességmegtartó képessége Bács-Kiskun megyében  : Összefoglaló (1984)
A magyar tanyás vidékek (2010)
A nemzeti parkok helye és szerepe a területfejlesztésben (2003)
A perifériaképződés típusai és megjelenési formái  Magyarországon (2006)
Régiók az információs társadalomban (2003)
Tanakodás a tanyákról : Országos Tudományos Tanyakonferencia : Kecskemét, 1989. május 18-19. (1990)
Tanyai kaleidoszkóp : a 2002-2003. évi tanyakollégium munkájának eredményei (2004)
A tanyák távlatai ’91 c. konferencia előadásainak, hozzászólásainak hangfelvételből áttett szövege : [Kecskemét, 1991. március 21.] (1991)
Területfejlesztés, rendszerváltás és az Alföld (2002)
A Tisza-vidék problémái és fejlesztési lehetőségei (2001)
75 éves a bugaci kisvasút (2003)
Shingo, a szellemi hídépítő : [írások a 75 éves Minamizuka Shingo köszöntésére]  (2017)
Alföldi kaleidoszkóp : a magyar vidék a XXI. században (2019)

Tanulmányai, cikkei:

Az Alföld és az új európai területfejlesztési perspektívák / Csatári Bálint
In: Tér és társadalom. – 12. évf. 4. sz. (1998.), p. 1-19. Teljes szöveg

Az Alföld mássága és lehetséges jövője / Csatári Bálint
In: Tiszatáj. – 54. évf. 6. sz. (2000. jún.), p.34-43. Teljes szöveg

Jövőkép vázlatok a Duna-Tisza közéről / Csatári Bálint
In: Forrás. – 42. évf. 7/8. sz. ( 2010. júl.-aug.), p. 127-139. Teljes szöveg

Kecskemét valóságos „oázis” volt : [Int.] / Csatári Bálint; Rigó Róbert
In: Forrás. – 44. évf. 7/8. sz. ( 2012. júl.-aug. ), p. 161-168. Teljes szöveg

Kecskemét mint „központi hely” / Csatári Bálint
In: Forrás. – 48. évf. 7/8. sz. (2016. júl. – aug.), p. Teljes szöveg

Töprengő gondolatok a közelmúlt magyar vidéki változásairól / Csatári Bálint
In: A falu. – 32. évf. 1. sz. ( 2017. tavasz ), p. 5-13. Teljes szöveg

Az alföldi tanyák változó szerepe a településszerkezetben / Csatári Bálint, Farkas Jenő Zsolt
In: A falu. – 33. évf. 3. sz. ( 2018. ősz ), p. 33-48. Telejs szöveg

Személyes előszó: tanyák és szórványok / Csatári Bálint
In: A falu. – 33. évf. 3. sz. ( 2018. ősz ), p. 5-7. Teljes szöveg

Róla szóló cikkek, források:

Bács-Kiskun megyei tudományos kutatók, szakemberek név – és címtára, 1992. 

Révai új lexikona / [főszerk. Kollega Tarsoly István]. – Szekszárd : Babits, 1996-. – 4. kötet. – p. 365.

Biográf Ki Kicsoda .- 2002 .- 339. p. 

A földrajztudós az élet szépségeire éhes : A Fülöpjakabért emlékéremre büszkébb vagyok, mint a rangosabb kitüntetésekre : [Int.] / Balai F. István
In: Petőfi népe. – 63. évf. 157. sz. ( 2008. júl. 7. hétfő ), p. 9. Teljes szöveg

Szavazzon a 2008-as Prima-díj jelöltjeire! : Dr. Csatári Bálint.
In: Petőfi népe .- 63. évf. 265. sz. (2008. nov. 13.), p. 2. Teljes szöveg

Az Alföld geográfusa : [Int.] / Fejes Maja; Csatári Bálint. – Fotó
In: Hírös naptár. – 2. évf. 6. sz. (2009. jún. – aug.), p. 6. Teljes szöveg

„Az Alföld sajátságosan paradox hely…” : Interjú Csatári Bálinttal / Barta Györgyi. – (Tudományos élet)
In: Tér és társadalom . – 29. évf. 3. ( 2015 ), p. 164-171. Teljes szöveg

Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk … / Varga Géza
In: Kecskeméti lapok. – 113. évf. 16. sz. ( 2017. szept. 14. ), p. 19. Teljes szöveg

Újabb hajóra várva : [Int.] / Tanács István. – Fotó
In: Szabad föld. – 75. évf. 3. sz. ( 2019. jan. 18. ), p. 9. Teljes szöveg

Csatári Bálint geográfus : (Karcag, 1949. augusztus 13.). – Fotó
In: Napút. – 21. évf. 1. sz. ( 2019. febr.), p. 100-101. Teljes szöveg

Búcsú Csatári Bálinttól / Timár Judit

In: Forrás. – 52. évf. 3. sz. (2020. márc.), p. 90-92. Teljes szöveg

A fenntartható fejlődés és a hagyomány szelleme / Dulai Sándor
In: Szabad föld. – (2020. szept. 17.), p. 36. Teljes szöveg

A KRTK Regionális Kutatások Központjának honlapja


Filmfelvétel:

A magyar tanya múltja, jelene és jövője/ Csatári Bálint, Bárth János.- MTV 2010.

Lejátszható a könyvtári NAVA-ponton!

Megszakítás