Főreáliskola

Sántha György

Nikolett életrajz,oktatástörténet ,,,,

Kecskeméten született költő 1888-ban, a piarista gimnázium növendéke volt. A budapesti, berni, berlini és párizsi egyetemi tanulmányok és tíz év kiskunfélegyházi tanárság után 1920-ban lett a kecskeméti reáliskola tanára
Baráti kapcsolatban volt a népi írók legtöbbjével, költészetének témaköre és formanyelve is a népi lírikusokéhoz kapcsolódott.
Verseit helyi lapok mellett A Hét, a Nyugat és a Kelet Népe is közölte.
Kötetei közül – A bánat harangzúgásában, 1915; A toronyőr, 1930; Arany homokon, nomád felhők alatt, 1935 – különösen az utóbbi keltett országos figyelmet.
Féja Géza az alföldi lélek mélyrétegeinek megszólaltatójaként jellemezte Sántha Györgyöt.
Az Arany homokon, nomád felhők alatt című kötete után is írt mintegy 40 évig, de azok csak posztumusz jelenhettek meg.
Féja Géza szerint Sántha költészeti színvonala 1935 óta emelkedett, amelyben a nép ügyének való elköteleződése egyre egyetemesebbé vált.
Sántha György kapcsolatainak révén a 30-as években a kor számos kitűnő írója szerepelt a Katona József Társaság előadói emelvényén, pl. Móricz Zsigmond, Németh László, Sárközi György, Erdélyi József, Féja Géza, Illyés Gyula, Sinka István, Szabó Pál, Tamási Áron, Erdei Ferenc.

1974-ben hunyt el.

L. bővebben.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 72–73.
Köztérkép Mozgalom

Vajda Viktor

Nikolett életrajz,oktatástörténet ,,

Vajda Viktor Kolozsvárott született 1835-ben. Főreáliskolai tanárként, hírlapíróként, irodalomtörténészként, zenei szakíróként, műfordítóként, zenekritikusként tevékenykedett.

Tanulmányait szülővárosában, valamint a nagyszebeni jogakadémián végezte. Az ügyvédi pályán egyik ügyvéd rokonánál tett próbálkozás után Cseke közelébe, Szatmár megyébe vonult a kölcsei Kende-családhoz nevelőnek. Kende Zsigmond mellett bő alkalmat lelt Kölcsey Ferenc szellemi életébe és családi körülményeibe komolyabban is behatolni. Miután nevelő működését befejezte, Kolozsvárra, majd rövid idő múlva Pestre költözött, ahol 1876-ig a hírlapirodalom zenekritikai rovatába írt cikkeivel szerzett elismerést. Vajda beutazta Nyugat-Európát (Olaszország, Németország, Franciaország, Svájc, Spanyolország). 1887-től a francia nyelv és irodalom tanára volt a kecskeméti főreáliskolában és állandó munkatársa a Kecskemétnek.
Kecskeméten adta ki A grande chartreuse és a kartauziak (1889), Kölcsey mint moralista (1896), Elveszett boldogság (1906) és Utóhangok Kölcsey életéhez (1908) című műveit.

Vajda Viktor 1916-ban hunyt el Budapesten.

Forrás: Magyar írók élete és munkái
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 58.

Szántó Kálmán

Nikolett életrajz,oktatástörténet ,,

Szántó (Schäfer) Illés és Grosz Eszter (1834–1896) fiaként 1861-ben született Nádudvaron. Kecskeméten nevelkedett, miután atyja 1874-ben mint megválasztott tanító családjával együtt oda költözött. Itt végezte a református kollégiumban iskoláit. 1883-ban tett tanári vizsgát a magyarból és németből. 1884-ben Körmöcbányára került polgári iskolai tanárnak. 1890 februárjában Kecskemétre ment állami főreáliskolai tanárnak.
A Kecskeméti Lapok munkatársaként, szerkesztőjeként, a Katona József Kör titkáraként fontos szerepet játszott a város kulturális életében. Novellákat is írt: Elbeszélések, Bp., 1885; Weér Judit és egyéb elbeszélések, Bp., 1896.
Magyar nyelvi és irodalmi tankönyveket írt a polgári és felsőbb leányiskolák számára. Fordított Balzac műveiből és lefordította Taine A németalföldi művészet philosophiája című munkáját (Bp., 1881).

Budapesten hunyt el 1923-ban.

Forrás: Magyar életrajzi lexikon
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 58.

Zimmermann Jakab

Nikolett életrajz,oktatástörténet ,,,,

1808. február 6-án született Zimmermann Jakab tanár, tankönyvíró. Elemi és középiskoláit szülővárásában, Vácott végezte. 1826-ban lépett a kegyesrend kötelékeibe. Privigyén, Tatán, Kolozsvárott tanított, és tanult. A kolozsvári egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet.

1860 és 1872 között a kecskeméti római katolikus elemi iskolák igazgatója, majd 1873-tól 1878-ig a kecskeméti állami főreáliskola tanára volt. Tanárként szembeszállt a németesítéssel. Csaknem félszáz, több kiadást megért népiskolai és középiskolai tankönyvet írt, amelyek közül kiemelkedő az 1843-ban megjelent – a maga nemében első – magyar irodalmi tankönyve (Magyar irodalom, Bécs, 1843). Az ifjúság számára írt enciklopédiájával a sokszínű, változatos világot akarta megismertetni tanítványaival, ugyanúgy a dagerrotípiáról frissen írt könyvével – mindkét műfajban az elsők egyike volt hazánkban.

Zimmermann Jakab 1878. június 5-én, Kecskeméten hunyt el.

Kép forrása: MaNDA
Forrás: Hírös Naptár
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 50.

Székány Béla

Ittzés Ádám életrajz,oktatástörténet ,

Székány Béla (?-1943/44?) földrajz tanár, ismeretterjesztő író 1908-ig a pancsovai, majd 1909-től a kecskeméti főreáliskola tanára volt. Tanári munkája mellett földrajzi és természettudományi ismeretterjesztő előadásokat is tartott a városban, valamint kisebb-nagyobb rendszerességgel cikkeket írt a helyi lapokban. 1913 nyarán Afrikába utazott. Útjáról cikksorozatban tudósította a Kecskeméti Napló olvasóit. 1920-ban a „Tanácsköztársaság alatti viselkedése miatt” elbocsátották kecskeméti tanári állásából, egyidejűleg teljesen eltiltották a tanítástól. Az ezt követő években rendszeresen tartott munkásoknak szóló ismeretterjesztő előadásokat Budapesten és vidéken egyaránt. A „munkáselőadások” sorozat rendezvényeiről rendszerint a Népszava adott hírt, ahol Székánynak cikkei is megjelentek. Feltehetőleg 1943-ban vagy ’44-ben hunyt el.

A teljes könyv digitalizált változata>>
Bibliográfiai adatok>>

Források:
[Dr. Székány Béla főreáliskolai tanár, lapunk munkatársa…]
In: Kecskeméti Napló, 2. évf. 158. sz. (1913. július 9.), p. 2.
Teljes szöveg>>

Személyi hír
In: Kecskeméti Napló, 2. évf. 216. sz. (1913. szeptember 18.), p. 2.
Teljes szöveg>>

Egy kecskeméti tudós dicsérete
In: Kecskeméti Napló, 5. évf. 30. sz. (1916. február 8.), p. 2.
Teljes szöveg>>

Tanulságos és tragikus sors
In: Kecskeméti Közlöny, 2. évf. 180. sz. (1920. augusztus 7.), p. 3.
Teljes szöveg>>

Székány Béla munkáinak bibliográfiája (adatbázis)>>

Megszakítás